Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - "Székelyföldért!!! - CSAKAZÉRTIS!!!" - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek János, Pál napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Lelkesitő gondolatok Csaba testvértől
Regnum Marianum stilizált cserkész jelvény
Fórum

Oldalak: [1] 2345...Utolsó
283. hozzászólás
Létrehozva: 2012-11-06 22:36
Ati
Hozzászólások: 160
Csaba testvér missziós útja Magyarországon



Cselekedetek nélkül a hit halott! Jk 2,17

Elkezdődött a Hit Éve! Vállaltam egy missziós utat Magyarországon a Role együttessel, mindenütt az Élő Cselekvő Hitről szeretnék beszélni. 325 éve halt meg Kájoni János erdélyi ferences testvér, és a Role együttes az ö általa gyűjtött dalokból fog játszani.

November 4. (vasárnap) 10.30 Mosonmagyaróvár-szentmise, Cím: Szt. László tér 1,
November 4. (vasárnap) 16.00 Szombathely –szentmise. Ferences Plébánia.

November 5. (hétfő) 18.00 – Orsolyita templom előadás, mise.

November 6. (kedd) 18.00 Budapest-Egyetemi Kisboldogasszony Templom mise, előadás.

November 7. (szerda) 18.00 Budapest –Mátyás-templom plébánia díszterme, Kájoni emlék-est. Helyszín: Országház u.14.

November 8.(csütörtök) 09.00 Miskolc -Fráter György Kat.Gimn.és Kollégium: Városház tér.
November 8. (csütörtök) 14.00 Gyöngyös –Károly Róbert Szakközépiskola, előadás.

November 9 (péntek) 14.00 Pécs, Helyszín: PTE-KTK épülete, Rákóczi út 80.
November 9 (péntek) 20.00 Harkány–Szabadegyetem. Cím: Thermál Hotel.

Szeretettel, Csaba testvér
282. hozzászólás
Létrehozva: 2012-11-06 22:23
Ati
Hozzászólások: 160
Tóásó-ügy – Kérik, hogy ne változtassák a tárgyalás helyszínét


A bolíviai közbiztonsági minisztérium azzal a kéréssel fordult a Tóásó Előd és további 38 személy ügyében illetékes bírósághoz, hogy a „terrorista összeesküvésről" szóló tárgyalást a mostani helyszínen, Tarijában, ne pedig a múlt héten kijelölt másik városban folytassák – írták kedden a bolíviai napilapok.

A La Pazban kiadott La Razón és a Cochabambában megjelenő Los Tiempos szerint a közbiztonsági minisztérium (hivatalos nevén kormányzati minisztérium) jogi képviselője kérvényt nyújtott be a bírósághoz, hogy érvénytelenítse a november elsején hozott döntését, amely szerint az utóbbi hetekben éppen Tarijában zajló tárgyalást november 12-én Trinidadban folytassák. A bíróság ugyanis a múlt csütörtökön tíz napra felfüggesztette a tárgyalást, elrendelve a helyszínváltoztatást. Azzal az indokkal döntött így, hogy Tarijában november 9. és 18. között tartják az Exposur elnevezésű vásárt.

A perbe fogott 39 embert terrorizmussal vádolják. Bolíviai elit kommandósok 2009. április 16-án hajnalban a helyi ellenzék fellegvárának számító Santa Cruz város Las Américas nevű szállodájában lőtték le a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert.

A horvát-bolíviai állampolgár Mario Tadicot, valamint a román és magyar állampolgársággal is rendelkező Tóásó Elődöt letartóztatták. A bolíviai hatóságok azt állítják, hogy terrorcsoportot számoltak fel, amely Evo Morales elnököt is meg akarta gyilkolni.

Az akció két túlélőjét azóta is fogva tartják, holott a bolíviai törvények értelmében 36 hónapnál hosszabb ideig senkit nem tarthatnak előzetes letartóztatásban, és már le kellett volna zárni ügyüket. Tóásó és Tadic ügyvédjei a per lezárását indítványozták éppen arra hivatkozva, hogy lejárt a vizsgálati fogságnak a büntető törvénykönyvben maximálisan engedélyezett időtartama.

281. hozzászólás
Létrehozva: 2012-11-06 22:08
Ati
Hozzászólások: 160
Mézesmadzagok

Észrevették?

Az egy hónap múlva sorra kerülő parlamenti választások előtt most sokkal kevesebb mézesmadzag felmutatásával hitegetik a potenciális választókat, mint négy, nyolc, tizenkét, tizenhat, vagy húsz évvel ezelőtt.

Pártjaink, képviselő- és szenátorjelöltjeink is rájöttek, hogy az adófizető polgárnak elege van a hazug ígéretekből, nem hisz már bennük, hisz négyévenként mindig becsapták, függetlenül attól, hogy kik kérték a szavazatát, magukat jobboldalhoz vagy baloldalhoz tartozóknak titulálók.

Ki hinné ma már el, hogy y vagy x párt, ha kormányra kerül sok ezer kilométer autósztrádát fog építeni, képes lesz ötven vagy száz százalékkal emelni a fizetéseket, diákösztöndíjakat, szociális juttatásokat, a megyék, városok, községek számára pedig olyan tömérdek pénzt biztosít majd, hogy a mi vidékünk felveheti majd a versenyt a Nyugattal.

Az ígéretek a minimálisra csökkentek: szerény adó-csökkentésekre, szerény minimálbéremelésre, az egykori kommunista hatalom által elkobzott tulajdonok ügyének rendezésére, de ezek is ködösek, feltételesek, időben évekre kihúzottak.

Az egymással szemben álló és farkas szemet néző két tábor egy valamiben azonban egységes: mindkettő azt próbálja elhitetni, hogy ha nem ők nyernek, jön a világvége, mert az ellenfél, aki egyben ellenség is, hazudik, lop, korrupt, szakértelem-, tapasztalat-, jellem- és gerincnélküli.

Megjelent egy latens magyarellenes hang is e kampányban, igaz, eddig főleg csak a sajtóban, de félő, hogy kiterjedhet, pedig legalábbis az elmúlt három választási kampányból kiszűrték ezt a hangot.

Most a házsongárdi temető „elmagyarosítása”(sicc!) zavarja a hazaffyakat (lásd Funar levele Bochoz), a székely zászló, egy nagy katolikus erdélyi író újratemetése, no meg az, hogy esetleg nem sikeredhet a magyarok kizárása a kormányból, de még a parlamentből is, pedig az államelnökségtől kezdve a különböző beállítottságú pártok mindegyikéig mindent megtettek ennek érdekében.

Remélni merjük, hogy az erdélyi magyar szavazó elég bölcs: december kilencedikén úgy fog szavazni lelkiismerete szerint, hogy ne sérüljön közösségi érdekeink képviselete, szavazócéduláján nemcsak a fát, hanem az erdőt is látni fogja.

Még akkor is, ha szebb erdőben reménykedett.

Kilin Sándor
280. hozzászólás
Létrehozva: 2012-05-23 23:25
Ili
Hozzászólások: 728
Díszsírhelyet kapott Mihalik Kálmán, a Székely himnusz zeneszerzője


Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök felszentelte Mihalik Kálmánnak, a Székely himnusz zeneszerzőjének díszsírhelyét kedden a szegedi Belvárosi temető kegyeleti parcellájában.

Semjén Zsolt (KDNP) nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: a Székely himnusz a Szózat és a Himnusz mellett „harmadik nemzeti imánkká vált", nem jogi aktussal, hanem azért, mert az egyetemes magyarság és a székelység annak fogadta el.

Csanády György költő 1921-ben írta a később Székely himnuszként ismertté vált verset, amelyet még abban az évben megzenésített Mihalik Kálmán. A dal azóta önálló életre kelt: Erdélyben a nemzeti érzés, az anyaországban a szocialista rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált – közölte a politikus.

A Székely himnusz nem csak Ceausescu Romániájában volt betiltva, büntetés járt énekléséért a kádári Magyarországon is. Úgy látszik, vannak, akiknek ma is szálka szemében ez a dal, és akadnak, akiknek nem tetszik, ha a képviselők a parlamentben is eléneklik – mondta Semjén Zsolt.

A miniszterelnök-helyettes felidézte, Mihalik Kálmán a bánsági Oravicabányán született 1896-ban. Kolozsvárott a piaristáknál érettségizett, ugyanott kezdte az orvosegyetemi tanulmányait, amelyeket – a frontszolgálatot követően – Szegeden fejezett be. Huszonhat esztendős volt csupán, amikor tífuszban elhunyt.

Sírja az azóta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony megkereste Gál Imre fafaragót, akinek megmutatta, hol is nyugszik Mihalik Kálmán. Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe hozták a sírt – tudatta a politikus.

Mihalik Kálmán abból az alkalomból kapott díszsírhelyet, hogy a 2009-ben Székelyudvarhelyen, a Székely Nemzeti Tanács képviselői által hivatalosan is Székelyföld himnuszaként elfogadott dal pontosan 90 esztendeje, 1922. május 22-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján.
279. hozzászólás
Létrehozva: 2012-03-18 22:24
Linda
Hozzászólások: 197
Porrá égett a radnóti kastély tetőszerkezete és a bástyák

Az 1545-ben épült Kornis-Rákoczi-Bethlen kastély két zsindelytetős bástyája valamint a tetőszerkezet 1ooo négyzetmétere égett porrá. Az égés nyomán a tetőszerkezet be is szakadt. Az épület Erdély reneszánsz stílusú kastélyainak egyike, és mint ilyen pótolhatatlan értéket képvisel.


A tűzesetről 16 óra után érkezett bejelentés a tűzoltóságra, akik nagy erőkkel vonultak a helyszínre. A károk felmérése valamint a tűz okának felderítése még folyamatban van, azonban a tűzoltók feltételezése szerint a tragédiához az őr gondatlansága vezetett, aki az avart gyújtotta meg az udvar takarítása közben. A lángok az égő avarról terjedtek át a Marosvásárhely felőli két toronyra.

Az épület az Erdélyi Római Katolikus Státus tulajdona, azonban a tulajdonlás kérdése még vitatott, a visszaszolgáltató bizottság még nem hozott határozatot. A kastély egyike azon elkobzott javaknak, melyek jogosan a Státust illetik, azonban jogerős bírói végzés még nem erősítette ezt meg. Sajnos jellemző, hogy vitatott tulajdonú épületek súlyos kárt szenvednek, mivel a korábbi tulajdonos már nem akar, míg a jogos tulajdonos még nem tud gondoskodni az épület felhasználásáról, rendbetételéről. Ebben a hónapban sajnos ez a második eset, hogy magyar műemlék, pótolhatatlan érték kerül veszélybe gondatlanságból.

Sz.Gy.
278. hozzászólás
Létrehozva: 2012-03-18 22:18
Linda
Hozzászólások: 197

A KÖNNYEZŐ SZŰZANYA KEGYKÉP TÖRTÉNETE, BÚCSÚJA





A könnyező Szűzanya kegyképA gyermek Jézus fölé hajoló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép egy előkelő ír családból származó püspöké volt. Ebből a családból származott Walter Lynch későbbi clonferti püspök is.

A Cromwel Olivér-féle üldözés idején a püspök menekülni kényszerült hazájából és a képet magával vitte. Ez 1649-ben történt. Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, kanonokká és püspöki helynökké is kinevezte. Itt élt 1663-ban bekövetkezett haláláig. A kép a püspök halála után a Székesegyház oldalfalára került.





A kendő, mellyel a véres könnyeket felitattákPár évtized múlva Írországban ismét katolikus-üldözés tört ki. Ekkor az ország összes püspökét száműzték egy parlamenti határozat alapján. A parlamenti határozat napján, 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén (e nap ma is állami, munkaszüneti nap Írországban) a képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek gördültek alá. A hír hallatára hamarosan megtelt a templom hívekkel, akik valláskülönbség nélkül összejöttek a templomban. Ott voltak a vár katonái is, Heister Sigbert kapitánnyal együtt. A képet levették a falról és egyházi személyek hivatalosan is megvizsgálták. Előbb azt gondolták, hogy a festék olvadt meg, de a letörlés után tovább folytak a véres könnyek. A véres könnyeket fehér gyolcskendővel itatták fel. Ezt a kendőt később Zichy Ferenc püspök ezüst keretbe foglalta és hitelesítéssel látta el. A véres folt, bár meghalványodva, ma is látható a kendőn.



Egy kémikus professzor az 1900-as évek közepén engedélyt kapott, hogy egy részecskét vegyileg megvizsgáljon a legsötétebb helyről kivett gyolcsból, és a kémiai vizsgálat azt állapította meg, hogy amit felitattak, az valódi emberi könny és vér keveréke.



A képet császári parancsra Bécsbe szállították, ahol 1697. július 7-én körmenetben körülhordozták a városban, majd visszaadták Győrnek. A győri szabók céhe pénztárkönyvében a következő feljegyzés olvasható: "Ezer hála legyen az Istennek, hogy itt Győrött az Öreg templomban Szűz Mária Képe az egész város tudtára és sokak láttára vérrel verítékezett és sokféle ínségek megszűntek. Die 17-a Marcius 1697." Mogyoróssy István győri polgár naplójának utolsó oldalán is fel van jegyezve, hogy az édesanyja, akinek neve Szörcsök Anna, saját szemével látta a csodás eseményt.



Az oltár, melyen a

Könnyező Szűz Mária kegyképe található.

(A Bazilika belseje)





Az oltár, melyen a Könnyező Szűz Mária kegyképe található. (A Bazilika belseje)Keresztély Ágost püspök a csodás esemény alkalmával távol volt. Hazatérve alapos vizsgálat után 1704-ben engedélyezte, hogy oltárt készítsenek a kép számára. Ezt az oltárt Heister Sigbert várkapitány emeltette. A mai márványoltárt Zichy Ferenc püspök emeltette 1767-ben és ezüst keretbe foglaltatta a képet. Ő maga a kegyoltár alatt kívánt eltemetkezni és teste most is ott pihen.



A vérrel könnyezés 200 éves évfordulóján írországi küldöttség is jelen volt. A kép eredeti helye az ottani templomban ma is üresen áll arra emlékezve, hogy a menekülő püspök innét vitte magával. A kegykép másolata megtalálható a Torontóban levő magyar templom főoltárán is. Breyer István püspök kezdeményezésére 1934-ben nagy ünnepségek voltak a kegykép tiszteletére.



Papp Kálmán püspök meghívására a 250 éves évforduló alkalmával a teljes magyar püspöki kar itt volt az ünnepségen. Ettől kezdve vált szokássá, hogy az egyházmegye papsága minden év március 17-én zarándoklattal egybekötött rekollekciót tart a kegykép előtt. Bánk József püspök 1967-ben a Rítuskongregációtól külön miseszöveget kért és kapott a vérrel könnyező Szűzanya tiszteletére.



1972-ben, a kegykép 275 éves évfordulójára Kacziba József püspök Mária évet hirdetett az egyházmegyében. Erre újult meg a Székesegyház a háború utáni rongálódástól és a Mária év kapcsán volt az ünnepélyes újraszentelése.



1997-ben dr. Pápai Lajos püspök ugyancsak Mária évet hirdetett. A Szentatya Gilberto Agustino bíborost küldte az ünnepségre, mint pápai legátust. Itt volt a teljes magyar püspöki kar. Ebből az alkalomból a Székegyház Basilica minor rangot kapott. 1997. szeptember 7-én, a Szentatya győri látogatásakor a Székesegyházban imádkozott a Szűzanya kegyképe előtt.






Papok zarándoklata Ünnepi szentmise

277. hozzászólás
Létrehozva: 2012-01-09 15:22
Ili
Hozzászólások: 728
Sípálya-építési vita a Gyilkos-tónál
Sípályát építene a közigazgatásilag Gyergyószentmiklóshoz tartozó Gyilkos-tónál a város önkormányzata. A környezetvédő hatóságok ellenzik a tervet – írja a Krónika című kolozsvári napilap hétfői számában.


A sípálya-építési tervben érintett Békás-szoros–Nagyhagymás Nemzeti Park tudományos tanácsa és a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szerint egyrészt a beruházásra kiválasztott terület szigorú természetvédelem alatt áll, és Natura 2000-es övezetben található, másrészt az önkormányzat által rendelt környezeti jelentésből – amit az Ecologic Consulting Kft. készített el – kiderült, hogy a sípálya kiépítése nem engedélyezhető, mivel jelentős lenne a környezetromboló hatása.

Ezzel szemben Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere azzal érvel a beruházás mellett, hogy a terület a legalkalmasabb sípálya létrehozására, mert ott korábban is működött sípálya. Évtizedekkel ezelőtt ott országos síbajnokságokat rendeztek. A Krónika által idézet városvezető elmondta, hogy a sípálya nyomvonalán jelenleg olyan környezetkárosító fakitermelés zajlik, amelyet a korszerű sportlétesítmény soha nem okozna.

A városnak 700 ezer lej áll rendelkezésére a Gyilkos-tó turisztikai beruházásainak előkészítésére, az ottani üdülőtelep fejlesztésére és a sípálya kiépítésére. A sípályát is magában foglaló tervek megvalósítása összesen elérheti 15 millió eurót.
276. hozzászólás
Létrehozva: 2011-10-02 22:54
Ati
Hozzászólások: 160
Új törvény: pénzbeli kárpótlást kérhet a megcsalt házastárs


Ma (2011. 10. 01) lép életbe az új Polgári Törvénykönyv, amely az állampolgárok vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza.

A jogszabály szerint ezentúl fizetni kell a hűtlenségért: ha valaki megcsalja a házastársát, köteles kárpótlást fizetni akkor, ha a hűtlenség a házasság felbontásához vezet. Az előírás azonban csak a legkevesebb 20 éve fennálló házasságokra vonatkozik.

A törvénykönyv továbbá a jegyességről is rendelkezik. Eszerint csak akkor lehet büntetlenül visszakérni a gyűrűt, ha a gesztus nem okoz lelki megrázkódtatást a másik félnek, máskülönben az illető anyagi elégtételt kérhet. Ugyancsak az új törvénykönyv értelmében mától Romániában is lehet úgynevezett házassági szerződést kötni.

Más tekintetben a jogszabály konzervatív, mert tiltja az azonos neműek házasságát. A törvény kimondja: a román bíróságok abban az esetben sem ismerik el az azonos neműek házasságát vagy együttélését, ha az illetők egy más országban hivatalosították kapcsolatukat. A jogszabály tiltja azt is, hogy homoszexuális párok árvát fogadjanak örökbe.

275. hozzászólás
Létrehozva: 2011-06-04 23:36
Évi
Hozzászólások: 79
Kedves barátaim, ismerőseim!

Ma, 2011 június 4-én Sepsiszentgyörgyön a központi parkban a volt (és lesz!!!) Országzászló helyén a Magyar Polgári Párt szervezésében került sor a trianoni gyalázat 91. évfordulójának gyászos megemlékezésére. A szervezők felkérték a kislányomat, Krisztát, hogy szavaljon. Sajnos nem volt elég ideje a felkészülésre, mert tegnap jött haza a táborból, ezért olvasnia kellett a szöveget. Itt a videó felvétel:

Ez a szavalat, ennek a pici lánynak a szebb jövőbe vetett töretlen hite, az ő példája adjon erőt nekünk, felnőtteknek a további küzdelmekhez!

"MAGYAR, LEGYEN HITED ÉS LÉSZEN ORSZÁGOD!"

Üdv: Évi - Sepsiszentgyörgy
274. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-30 00:51
BML
Hozzászólások: 1
Elozmény: ( Évi @ 2011-05-10 23:44)

Kedves Barátaim, ismerőseim - a Kárpát-Hazában és szerte a nagyvilágban!

Örömmel tudatom, hogy 2011 május 9-én, hétfőn délután 16 óra 21 perckor kicsinyke családunk végre letette a Magyar állampolgársági esküt! :) PAPÍROS MAGYAROK VAGYUNK!!!! :)))
Nem tudom szavakba önteni mennyire boldog vagyok, hogy megérhettem ezt a felemelő pillanatot! :)

Tiszta szívemből kívánom, hogy minden, ideiglenesen megszállt Magyar területen élő honfitársam mielőbb átélhesse ezt a csodát! :)

Őszinte nemzettestvéri szeretettel,
a Földkerekség legboldogabb és legbüszkébb Magyar állampolgára:

Sántha Évi - Sepsiszentgyörgy :)

Önökkel örülök, kedves Évi, és minden családtagja!
Nem is hiszik el, hogy mennyire nagy szükség van Önökre.
A mi Urunk áldása legyen életükön.
BML
273. hozzászólás
Létrehozva: 2011-05-10 23:44
Évi
Hozzászólások: 79

Kedves Barátaim, ismerőseim - a Kárpát-Hazában és szerte a nagyvilágban!

Örömmel tudatom, hogy 2011 május 9-én, hétfőn délután 16 óra 21 perckor kicsinyke családunk végre letette a Magyar állampolgársági esküt! :) PAPÍROS MAGYAROK VAGYUNK!!!! :)))
Nem tudom szavakba önteni mennyire boldog vagyok, hogy megérhettem ezt a felemelő pillanatot! :)

Tiszta szívemből kívánom, hogy minden, ideiglenesen megszállt Magyar területen élő honfitársam mielőbb átélhesse ezt a csodát! :)

Őszinte nemzettestvéri szeretettel,
a Földkerekség legboldogabb és legbüszkébb Magyar állampolgára:

Sántha Évi - Sepsiszentgyörgy :)

272. hozzászólás
Létrehozva: 2011-02-07 22:18
Ati
Hozzászólások: 160

A székely székek alakulása és hatásköre – 1. rész



A székelyek közigazgatási területeit félezer éven át (1400-1872) székeknek nevezték (sedes). Hivatása és szerepköre ugyanaz volt, mint Magyarországon s az erdélyi magyarság területein a vármegyéknek. Megkülönböztették az eredetileg alakult fő- vagy anyaszékeket s a később ezek keretében alakult fiúszékeket (sedes filialis). Kialakulásuk hosszas történelmi fejlődésnek volt az eredménye, illetőleg másnemű fejlődési fokok előzték meg. A letelepedés kezdetén vagy a telepítő vezérek nevéről, vagy a földrajzi vezértényezőkről nevezték el a megszállt területeket, biztos határok és szervezet nélkül, s lakosaikat egyszerűen mint székelyeket jelölték meg, innen vagy onnan, a terület megnevezésével.

Az első okleveles nyomok általában csak földnek (terra) vagy területnek (districtus), vagy egyházi felosztás szerint esperességnek (dioecesis) nevezik a későbbi székeket.

A területi szervezkedés s a pásztoréletről a földmívelésre átmenetel kora a XIII. század elejére tehető. A területi nevek ingadozása eltart egy századon túl; mígnem a szomszédos szászoknál az eleinte szintén ingadozó terminológia (terra, districtus, comitatus) helyébe a XIV. század folyamán általánossá vált szék (sedes) elnevezés mintájára a székelyek is a szék-rendszert veszik át. Ez a XIV. század végén kezdődött s lassanként általánossá vált.


Bizonyára hatással volt erre a magyarországi vármegyék megalakítása és fejlődése. A különbség névben és lényegben abban állott, hogy míg a magyar nemesség a királyi (XI. sz.) vármegyei rendszerbe lassanként s végleg a XIII. század folyamán beilleszkedve (önkormányzati jogának érvényt szerezve) ősi törzsszervezetét végleg feladta, addig a székelység a szék-rendszerben is megtartotta ősi szokásjogát.

Valamint az anyaországban a vármegyei rendszer lassanként fejlődött és lépett a vérségi szervezet helyébe, úgy a székely székek is fokozatos fejlődés eredményei, átvivén az ősi vérségi törzsszervezetből a megszokott patriarchalis önkormányzati rendszert az új közigazgatási formába is.

A fennmaradt írott emlékekből hézagos képet nyerünk a régebbi középkori századokról, de az újkori közigazgatási és birtokrendszer tisztán rekonstruálható.

Röviden ezekben foglalható össze:

A legfőbb, központi, ún. anyaszék volt Udvarhely, amely eredetileg Telegd néven szerepel s legelőször 1235-ben, mint esperesség, majd mint terület s mint pusztán név V. István király (1270-72) egyik oklevelében említtetik. Udvarhely-szék, mint ilyen, 1448-ban fordul elő s azután számtalanszor.

A második főszék volt Maros-szék (sedes Maros), mely a XV. század elején (1408-10.) szerepel először oklevelekben. Azonban székhelye, Székelyvásárhely (később Marosvásárhely) előfordul már 1344-ben.

A későbbi Három-szék eredetileg három külön szék volt. Ezeknek egyike Sepsi (Sebus) már 1224-ben előfordul, mint terület (terra Sicolorum terre Sebus), II. András király ama kiváltságlevelében, melyben a szászoknak önkormányzatot ad. 1252-ben Akadás fia Vincze ispán (a gróf Mikó és gróf Nemes család közös őse) mint sepsii székely (siculus de Sebus) kapja adományul IV. Bélától Szék földjét (az Olt melletti Hídvég, Erősd, Árapatak, Nyáraspatak és Ligetfalvak területét).

Társszéke Kézdi szintén már az Árpádkorban szerepel s hogy népes lehetett, mutatja az, hogy V. István király (1270-72) onnan telepíti be az újonnan alakított Aranyos-széket, mely 1291-3-ban már 29 helységet számlált. Kézdi mint szék 1427-ben említtetik.

A kettő között feküdt Orbai-szék, melyről azonban oklevélben csak 1419-ben van először szó.

E három szék felett nyúlt el hosszan a határszélen, a Kárpátok és a Hargita hegylánca között, az Olt folyó völgyében Csík-szék, melyről s hadnagyáról először 1324-ben van okleveles emlékezet. Széknek először 1419-ben említik. {9} Később ez is hármas székké nevekedett, az északon hozzácsatlakozó Gyergyóval s a délkeleten kialakult nyúlványával Kászon-székkel. A főszék maga is idővel kettős tagozatot nyerve Fel- és Alcsíkra oszlott.

A székek kialakulása megtörténhetett már a XIV. században, habár a szék (sedes) név oklevelekben csak a XV. század elején kezd szerepelni. A szomszéd szászok földjén, mely önkormányzatot 1224-ben nyert, a közigazgatási kerületeket a XIII. század végéig vármegyéknek (comitatus) nevezik s csak a XIV. század elején váltja fel ezt a szék (sedes) szó. A székely székek valószínűleg ezek mintájára alakultak.

A székely székek kialakulása önkormányzati alapon történt, a betelepülés során, földrajzi elhelyezkedés szerint. A folyók völgyei, a hegyek láncolatai szerint tagozódtak el az egyes gócpontok körül.

A Maros és Nyárád völgyén létesült Maros-szék nevét az ókorban is ismert Maros (Maris) folyó nevétől vette.

A Nagy-Küküllő felső völgyében alakult Udvarhely-szék régebbi nevét az Adorján-nem Telegd ágától nyerte s később valószínűleg vagy az ott talált római castrumról, vagy a székely ispánok ottani székhelyétől, udvarától változtatta meg Udvarhellyé.

Sepsi-szék az Olt és Feketeügy között lévő síkságot foglalta magában, az erdélyi délkeleti hegylánc alatt. Neve emlékeztet a cserkeszek mai sapsi törzsére, mely a Meotisz-tó táján lakik a szikilek régi hazájában.

Szepsi-székhez csatlakozik kelet felé Orbai-szék, a Feketeügy bal partján. Ettől keletre a Kárpátok köríve alatt a Feketeügy völgyének felső részén fekszik Kézdi-szék, melynek nevében a szláv Gozd (erdő) elmagyarosított alakja lappanghat, jelentvén a Keleti Kárpátok erdővidékét, azoknak a szlávoknak nyelvén, kiket a székelyek ott találtak, amiként az ottani falvak nevében is sok a szláv eredetű szó (Csernáton, Polyán, Bereck, Oroszfalu, Kovászna, Kálnok, Zalán stb.)

Ez a három utóbbi szék a XVI. század végén Háromszék név alatt egyesült.

271. hozzászólás
Létrehozva: 2010-11-14 17:45
Ili
Hozzászólások: 728
Felavatták Csaba királyfi szobrát Nyárádszeredában



Olyan magyar államra van szükség, amely nem rombolja, hanem óvja magyar nemzetét, olyan társadalomra van szükség, amely átérzi a történelmi sorsközösségét a Kárpát-medence és a nagyvilág minden magyar közösségével – mondta szombaton Nyárádszeredában Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke ezen a napon Csaba királyfi szobrának – Blaskó János szobrász alkotásának – a felavatásán vett részt többek között Szász Jenővel, az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Izsák Balázzsal a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével együtt. Kövér László avató beszédében leszögezte: olyan politikára és politikusokra van szükség Erdélyben és mindenhol, akik a magyarság érdekeit képviselik az idegenségben, nem pedig az idegenség érdekeit a magyarság körében.

Ebből az alkalomból a polgármester a székely zászlót is kitűzette az önkormányzat épületére.

270. hozzászólás
Létrehozva: 2010-08-29 19:46
Jakab
Hozzászólások: 171
Székelyderzsi vártemplom


2006 óta a vártemplom, mint az egyetlen romániai magyar műemlék, az UNESCO világörökség kincsének a része.


A vártemplom három egységből áll: torony, várkerítés és a templom. A monumentális építészeti látvány mellett a vártemplom különlegességeihez tartozik a világon egyedülálló élő örökség, a rovásírásos emlék, és a XV. századból származó falképek, köztük Szent László királyunk legenda-ábrázolása.

A torony

A várfalhoz képest a torony ferde elhelyezkedéséből feltételezhető, hogy egykor egy görbe alaprajzú védőfal vehette körbe a templomot. A torony magassága ma 38 méter. Eredeti magasságát 1866-ban emelték meg 10 méterrel.


Szalonna és sonkatárolás a bástyákban: A várfal belső oldalán egykor körfolyosó (gyilokjáró) futott körbe, amelyeken közlekedve védeni lehetett az erődöt a támadókkal szemben. Ezeket 1788-ban bontották le, mert a templom elveszítette a védelmi jellegét. Félnyeregtetős színeket építettek, ahová a falu lakói elhelyezhették ingóságaikat (kelengyésláda, szerszámok), a beköltöztetett hombárokban, szuszékokban gabonakészletét tarthatta. A bástyákat szalonna és füstölt hús tárolására tették alkalmassá. A több mint kétszáz éves hagyományt a falu lakossága ma is élő örökségként őrzi. Élő hagyományként a köréje épülő szokásrenddel, ami a világon egyedülálló látványosság.

Gabonatárolás hombárakban

Gabonamérő vékások (20 liter), félvékások (10 liter), negyedvékások (5 liter) magyar királyi pecséttel hitelesítve.

A vártemplom kútja

Különlegesség még a várfal délnyugati sarkában levő védelmi kút, amelyhez a településnek vallási hagyománya is kötődik. Évszázadok óta előírás, hogy kizárólag csak ennek a kútnak a vizével szabad keresztelni. A vize tiszta, iható.

Templombelső

A templom építése különböző időszakokban történt: A szentély részét (ahol az orgona van) az 1200-as években, a templomrészt az 1400-as években, a várfalat és a bástyákat az 1500-as években építették. A templom tetején látható védelmi emelet a lőrésekkel és a szuroköntőkkel Basta 1605-ös Erdély-dúlása után épült Petky János költségén.


A templomban található fapadokat 1790-ben állították fel, és azokat fizetés arányában osztották ki a családoknak, azzal a kikötéssel, hogy minden családtag csak az ő családjának padjába ülhet.

Szószék

A templom szószékét művészi faragású és diszítésű, festett korona ékesíti, amely 1759-ben készült. Bartha Mihály és neje, Dénes Judit készíttette. Felirata: "Kiálts teljes torokkal, mint a trombita".

Úrasztala

A templompiac közepén álló úrasztala szintén festett, 1867-ben készült.

A harangok

1871-ig csak Szent György napjától Szent Mihály napjáig volt hallható a déli harangszó. 1871-től napjában háromszor harangoznak: reggel, délben, este. A napi harangozáson kívül külön harangozás van szertartások alkalmával, és "nagy idő" esetén. A toronyban található nagy harangot Petky János öntette Derzsben 1607-ben.


A Petky által öntetett nagyharang mellé a feljegyzések szerint 1674-ben az egyházközség egy kisharangot öntetett, amelyet az I. világháborúban hadicélokra elkoboztak. A jelenlegi kisharangot 1923-ban közadakozásból öntette az egyházközség.

A rovásírásos emlék

Az 1929-ben végzett javítási munkálatok során (a kinti, bejárat melletti befalazott ablak kibontásakor) került elő egy rovásírást tartalmazó tégla. Keletkezési ideje egyelőre bizonytalan. Szakirodalmi ismertetések 1274 - 1431 közötti időszakra teszik a keletkezését, kiemelve, hogy téglába égetett technika-ként Közép-Európa legrégibb rovásírás emléke.


Nem csak keletkezése, hanem olvasata is vitatott. A fordítási változatok közül a legelfogadottabb: Miklós Derzsi apa-pap.

Az orgona

Az orgonakarzat 1800-ban épült. Akkor készült az első orgona is, amelyet, 1837-ben valamiért kicseréltek a ma is meglévővel. Az orgona fémsípjait az I. világháború végén kiszedték és hadi célokra használták fel. Teljesen csak 1946-ban, a II. világháború után sikerült rendbe tenni.


A szentélyboltozat faragott zárókövei: A szentély boltozatát faragott kövek díszítik. A szószéktól jobbra haladva a papi szék fölött két olyan zárókő látható, amelyek csúfolódó arcot ábrázolnak. A csúfolódó arcok után az első zárókőn a székelység címere, a másodikon egy címerpajzsban ábrázolt eke, a harmadikon a Petky család címere látható.

A falképek

A templom déli falrészét három falkép borítja.
A bejárattól jobbra az első kép Pál apostol megtérését ábrázolja. A damaszkuszi úton történt eseményt, az utána következő néhány napot és a megkeresztelkedést egyetlen képbe sűríti az alkotómester. A szakállas arcban valószínű, hogy a készítőmester önarcképét tisztelhetjük. A kísérő katona zászlójának latin nyelvű feliratából az derül ki, hogy a falkép 1419-ben készült.
A második képen Szent Mihály arkangyalnak egész alakos ábrázolását lehet megtekinteni. Kezében serpenyős mérleget tart, amelynek felső serpenyőjében ördögöket, az alsóban egy imádkozó nőt lehet látni.
A déli falrész harmadik képe töredék, amely három alakot ábrázol, akik fejükön püspöksüveget viselnek, kezükben püspökbotot tartanak. Művészettörténeti leírásokban mint püspökszentek ről lehet olvasni, de úgy is találkozhatunk velük, mint a három bölcs király, akik a kisdedhez zarándokolnak.

Az északi falrészt is három falkép borítja.Az 1720-ban épített karzat alatt egy női mártírlegenda töredéke látható. Összekötözött kezű, véres hátú nőket ábrázol, amint egy toronyból lökik ki őket.


A templom északi falrészét teljes egészében a Szent László legenda uralja. Az 1720-ban beépített karzat sajnos szétrombolja az elejét így a legenda első fele, a Kivonulás hiányzik. Az ütközetből fennmaradt egy részlet, az utána következők viszonylag jól láthatók: A Kun üldözése, a Birkózás, a Lefejezés és a legvégén a Pihenési jelenet. A gótikus hálóboltozat gyámkövei helyenként beépülnek a falképszőnyegbe, de összességében nem tudják megtörni sem azt az erőt, amely a falképből árad; sem azt az esztétikai élményt, amelyben a magas szintű ábrázolás részesít.


Az északi falrész utolsó ábrázolásáról rosszabb esetben nem esik szó, jobb esetben nincs megnevezése. A szürke ruhás szent jelképeit képírással olvasva Remete Szent Antalra ismerhetünk, akivel szemközt két vörös ruhába öltözött, glóriát viselő nőalak áll. Remete Szent Antalról hasonló ábrázolás a szepesszombati római katolikus plébániatemplom 1503-ban készült oltárszárnyán látható, Szent Antal megkísértése címmel.

A cikket és a képeket köszönjük a Szekelyderzs.com-nak.
269. hozzászólás
Létrehozva: 2010-08-12 22:51
Ili
Hozzászólások: 728
Templombúcsúk Nagyboldogasszony ünnepén

Nagyboldogasszony ünnepén, a Szatmári Egyházmegyében hat helyen is templombúcsút tartanak. Nagyboldogasszony napja a magyarság ősi ünnepe, amikor Jézus szülőanyjának mennybemeneteléről emlékezünk meg. A népszokásban az ünnep előestéjén (vigíliá- ján) az emberek virrasztással várták a hajnalt, és Nagyboldogasszonyhoz imádkoztak.

A Katolikus Egyház számára kiemelt jelentőségű ünnep, mely az ősegyházig nyúlik vissza, és mely szerint Krisztus anyja, Mária, halálával osztozott Szent Fia dicsőséges feltámadásában, testben és lélekben egyaránt a Mennyországba jutott, mert holttestét angyalok kara emelte a mennyekbe. A népszokásban az ünnep előestéjén (vigíliáján) az emberek virrasztással várták a hajnalt, és Nagyboldogasszonyhoz így imádkoztak:

„Nyújts kezet Mária
nyiss kaput angyal,
hogy mehessünk a kerek ég alatt,
lobogó csillag felett az örök életre!"


Vasárnap, az ünnep napján Túrterebesen, Erdődön, Nagymajtényban, Felsőbányán, Hosszúmezőn és Szamosdarán ünneplik templomuk búcsúját. Túrterebesen Nm. Ft. Schönberger Jenő püspök 11 órától celebrál búcsúmisét, melynek elején megáldják a templom udvarán álló, felújított keresztet. Erdődön 11 órától Ft. Urbán János fr. Erik OFM kaplonyi ferences testvér, Felsőbányán 11 órától Ft. Harsányi László szinérváraljai plébános, Hosszúmezőn Antku István újmisés, máramarosszigeti segédlelkész ünnepi szónoklatával tartják 11 órától a búcsúmisét.

Nagymajtényban szintén 11 órától veszi kezdetét a búcsúmise, mellyel a templom felszentelésének 215 éves évfordulóját is ünneplik. Ft. Vojtku László ezüstmisés atya, kökényesdi plébános tart ünnepi szónoklatot, a szentmise végén ezüstmisés áldását adja, Czumbil Wilhelm pedig elsőmisés áldást ad.
268. hozzászólás
Létrehozva: 2010-07-19 14:25
Ati
Hozzászólások: 160
FERBIT – Ferencesek és barátaik két keréken – 4. és 5. nap


Szerencsére nem kellett korán kelni, csak nyolc órakor fújtunk ébresztőt, rövid tornával köszöntöttük a napot. Reggeli után tettünk egy tiszteletkört Gyimesfelsőlokon, mivel a túravezetőnk, Bonaventura ott született, ott nőtt fel. Az utcán csengettünk, nevettünk, hogy mindenki hallja, hogy ott megyünk el. Integettek, köszöntek sokan nekünk, jó utat kívántak.

Gyimesből már nem volt olyan hosszú az út, csak egy emelkedő nehezítette meg dolgunkat. Kibírtuk. Mint a többit is. És tekertünk tovább egy finom ebéd után, ami a gyimesi tetőn csillapította éhségünket.

Somlyón a haragok hangja fogadott bennünket, Tamás József segédpüspök köszöntött. Ő maga tartotta a szentmisét a Szent Antal kápolnában. Ahogy utunk végére értünk, kellemes dallam volt fülünknek az ő kedves hangja, biztató szavai még néhány csepp erőt öntöttek tagjainkba, amelyek már elég fáradtak voltak, hallgattuk szavait, amelyekkel dicsért minket, dicsérte azt, hogy ekkora utat megtettünk, kitartottunk egymás mellett.

Vasárnap délben Böjte Csaba testvér a Role együttes segítségével Kájoni misével ajándékozott meg minket.

Csaba testvér prédikációjában arról szólt, hogy a FerBit útja hasonlít a Damokos Kázmér életútjára, ugyanis Damokos Kázmér Szovátán született, mi pedig onnan indítottuk útjára a harmadik ferences biciklitúránkat, továbbá Csíksomlyón fekszik örök nyugalomban, mi pedig ugyanott pihenhettünk meg a túránk után a kedves ferences testvérek vendégszeretetében. Csaba testvér összekapcsolta a Kázmér testvér építő jellegű életútját a mi túránkkal. Mi lelkiekben gazdagodtunk azáltal, hogy egy ilyen életút nyomán végigkövethettük végül az ő tevékenységét.

A mise után Csaba testvér velünk együtt ebédelt, egy utolsó útravalót adott nekünk: a következő biciklitúránkig való kitartást kérte Istenünktől.

Végezetül köszöneteinket fejeztük ki egymásnak, a csapatnak, Bonaventurának, aki megszervezte megint a túrát, azoknak, akik segítettek bennünket, akik mellettünk voltak, bíztattak és egy korty vizet adtak a hágón felfele. Leghálásabbak az Úrnak lehetünk mégis, hiszen megteremtette mindazt, ami a biciklitúrán elengedhetetlen: a természetet. „Jó az Úrban bizakodni, jó az Úr. Remélj és bízz benne, jó az Úr.”

A harmadik ferences biciklitúra az „Isten látta, hogy nagyon jó mindaz, amit alkotott.” jelmondatra épült újra, témája pedig a szövetség volt. Isten szövetséget kötött velünk is, ugyanúgy, ahogyan a választott népével. Őket negyven napon át vezette az Ígéret földje fele, mi pedig ennek tizedrészét töltöttük kerékpáros zarándoklatunkkal. Isten bebizonyította jelenlétét, végig ott volt mellettünk, minden egyes személynek vigyázott a biciklijére. Nem hullatott égi mannát, de nyújtott nyugalmat, árnyékot nekünk, amikor arra volt szükségünk, fölsegítette azt, aki elesett és továbbengedte útján. Megbizonyosodhattunk arról, hogy tényleg nagyon jó mindaz, amit az Úr alkotott, rácsodálkozhattunk a természet szépségeire, hallgattuk a madarak csiripelését, hűsített a patak csobogása az út mellett, a fák kellemes árnyékkal vonták be pihenőhelyeinket, és az eső is csak akkor zúdult a nyakunkba, amikor már jól esett egy kis égi zuhany elcsigázott testünkön.

Bodó Réka Kata
267. hozzászólás
Létrehozva: 2010-07-17 13:42
Ati
Hozzászólások: 160
FERBIT – Ferencesek és barátaik két keréken – 3. nap


Gyergyószentmiklóson nem a derűs napsütés ébresztett, hanem az egyik csapat. Korán reggel, hat órakor. Az időjárásra nem is számíthattunk, mert a köd képtelen bárkit is kiugrasztani az ágyból. Reggeli torna és ima mind csak ködben történtek. Bonaventura olyan időt kért, amilyent megérdemlünk, mások kizárólag kellemeset.

Másokat hallgatott meg az Úr, másfél órával indulásunk után már sokan kezdtek megszabadulni a melegítőktől és fölösleges blúzoktól: a köd felszakadozott, napsütötte dombok között gurult el a rengeteg kerék. Útközben vidám és kedves emberekkel találkoztunk, akik, ha szükséges volt, beengedtek a saját kertjükbe is, megkérdezték, hogy merre tartunk és kérték Istent, hogy segítsen utunkon.

Dánfalván ínycsiklandozó illatok fogadtak: finom krumplitokányt kaptunk ebédre. Megint csak beszélgettünk, nevetgéltünk ebéd közben. Erről nem tudtunk leszokni még.

Ebéd után még mindig hosszú út állt előttünk, ami közben megkaptuk Bonaventura kérésére a megérdemelt időt: nyakon zúdított hirtelen egy jó kiadós eső. Esőkabáttal, vagy csak az egyszerű biciklis ruházatunkkal, vizes hajjal, alig látva a szemünkbe folyó esőcseppel tekertünk tovább megállíthatatlanul. Ezt látván az Úr, elzárta az égbolt hatalmas csapját, elállt az eső és kerékpározhattunk tovább, hogy közelebb érjünk célunkhoz, vagy csupán azért, hogy megszáradjon rajtunk minden ruhadarab. Mindkettő beteljesült.

A gyimesi tető előtt még tartottunk egy nagy pihenőt, Balla Imre volt soros a bíztatásban. Arra hívta fel a figyelmünket, hogy utunk alatt milyen könnyedén megláthatjuk Istent társainkban. Arra kért, hogy ne csak utunk célja, Gyimesfelsőlok legyen szemünk előtt, hanem az is, hogy meglássuk, megláttassuk Istent magunk között.

A hágó megkínzott bennünket. Nem volt olyannyira hosszú, mint az előző napi, de a fáradtság jelei már nyilvánvalóan látszottak, lassan haladtunk, de nem volt okunk panaszkodni: mindannyian felértünk a tetőre, ahol a csodás látvány mellett egy szentmise közben közelebb kerültünk újra Istenünkhöz. Az is igaz, hogy fizikailag is segítettünk közelebb kerülni: dombon, magasan tartottuk a misét. Két bicikli , egy gitártok és néhány FerBit-es blúz szolgált oltárul a természet ezen pontján.

Gurultunk! A tetőről kénytelenek voltunk lejönni, hiszen a szállásunk nem ott fent volt. Gyimesfelsőlokon vártak minket az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium bentlakásában szállásoltak el, itt kaptunk vacsorát is, ami megint csak kiadós, ízletes volt. Vacsora után várt ránk a beszélgetés, nevetés és végül az ágyba bújás is. Bár reggel nem kell olyan szörnyen korán kelnünk, mindenki elég hamar takaró alá került. A magyarázat csak annyi, hogy szükségünk van egy nagy pihenésre.

Bodó Réka Kata
266. hozzászólás
Létrehozva: 2010-07-17 13:33
Ati
Hozzászólások: 160
FERBIT – Ferencesek és barátaik két keréken – 2. nap


Nem volt nehéz felkelni. Kellemes napsütésben tartottunk egy kis mozgást, amit reggeli tornának neveztek el. A reggeli adott kellő erőt, hogy bele merjük vetni magunk a kerékpározás „veszedelmeibe”.

Elindultunk. Parajdig semmi gondba nem ütköztünk, de utána! Utána egyre csak emelkedett az út és nem akarta hagyni, hogy kicsit pihenjünk. Nehezen tekertünk felfele, de mindannyian kitartóan nyomkodtuk a pedálokat. Mindenki segített társain, akik lemaradtak, akiknek már nem volt annyi erejük, igyekeztünk megkötni azt a szövetséget, amiről előző nap volt szó. Rendületlenül haladtunk. Talán csak egy hegytető volt az, aminek sikerült végül megállítania bennünket. Azt hihettük, hogy kimerültünk, pedig csak elfáradtunk kicsit: túl hosszú volt a hágó. Viszont a füves domboldalon már pihenhettünk, kifújtuk lábainkból a fáradtságot.

Hugó testvér adott útravalót nekünk. Arról beszélt, hogy zúgolódás helyett inkább kérjünk, ha már kaptunk, akkor legyünk képesek megköszönni is és végül mindezekért legyünk hálásak Urunknak. Az árnyékban ülve, állva, guggolva hűsítőként hatottak szavai, amelyek igazi energiabombák voltak számunkra.

A tetőről már csak a lejtő jöhetett… Vidáman indultunk lefele, ki gyorsabban, ki lassabban, merészségtől függött ez. Finoman lágy hűvösség fogadott minket, erdő között haladtunk, a patak kedvesen csobogott az út mellett. Isten teremtette természetünk befogadott bennünket, átölelt szépségével és lenyűgözött alkalmazkodásával: szükségünk volt a hűvösségre és megadta azt nekünk.

Borzonton vártak ránk. Egy kedves pap bácsi fogadott, betessékelt minket az Isten Országának nevezett területre. Onnan egy közeli kis kápolnához mentünk szentmisét tartani, a szabad ég alatt sebtében összetákolt oltár körül, a fűben ültünk és csüngtünk Tibor testvér szavain. Újra előkerült a szövetség mint téma, bár most egy másik megközelítésről hallhattunk, tudhattunk meg részleteket.

Már majdnem megérkeztünk a célhoz, amikor kezdett szemerkélni az eső. Mégis szerencsénk volt. Akárhogyan is az eső – Isten áldása, most sem ért utol. Kikerült, elszaladt, elmenekült. Nem, a jóságos Istenünk nem szeretné, hogy tüdőgyulladás miatt lemondjunk majd a jövő évi túránkról. Szerencsésen, többnyire szárazon (mivel azért locsolás csak volt) érkeztünk meg Gyergyószentmiklósra, a katolikus templomhoz. Miután hont foglaltunk, ízletes vacsorát fogyaszthattunk el, majd egy esti imával próbáltuk berekeszteni a napot. Nem kell hangsúlyozni: sikertelenül. Előtérbe kerültek a fotelek a szállás előterében, mások inkább körbesétálták a várost, ami csendes volt és tiszta levegővel fogadott.

Az álmaink után majd újabb útra kelünk. Várnak a Gyimesek!

Bodó Réka Kata
265. hozzászólás
Létrehozva: 2010-07-17 13:24
Ati
Hozzászólások: 160
FERBIT – Ferencesek és barátaik két keréken – 1. nap
2010. július 14.

A „nulladik” napon sokan érkeztünk Szovátára. A névsoron 78 személy neve szerepel. A statisztika: harminchárom csíkszeredai és tizenkilenc Csíkszereda környéki, kilenc székelyudvarhelyi és környéki érkezett meg, akik meg sem csíkszeredaiak, sem udvarhelyiek, azok kézdivásárhelyiek, gyimesiek, gyergyóiak, magyarországiak.

Néhány – szám szerint öt – csíkszeredai fiú a nyakába vette az utat, vagyis nekivágott a Hargitának még a reggel. Útjuk nem volt hosszú, és azt mondták, hogy nem is volt nehéz. Szerencséjükre Isten áldása, az eső nem hullott rájuk.

Székelyudvarhelyen már három személlyel többen folytatták az utat, és már én is ott voltam köztük. A barangolást nevetés kísérte, meg a napsütés, ami Parajd határáig nem is akart szűnni. A nyolc vidám fejünk találkozott még másik öttel a Kalonda-tetőn, onnan együtt gurultunk az első állomásra, ahol már vártak bennünket. Mivel kerékpárral érkeztünk meg, mindannyian kaptunk egy-egy kis csokoládét, ami pótolta múló energiánkat. Erőnk fogyóban volt, de annál jobb volt mindannyiunknak a kedélye, nevetve regisztráltunk és vetettük magukat az ismerkedős játékokba. Természetesen alig pár név ragadt ránk, talán csak azok, amelyeket már a tavaly is meg kellett jegyeznünk.

A játékok után jöhetett a szentmise, Károly testvér és Tibor testvér tolmácsolták az Úr igéjét. Károly testvér bíztatott, hogy ne féljünk, szövetkezzünk egymással, osszuk meg gondolatainkat egymással, és ne tartsunk attól, hogy figyelmeztessük egymást arról, ha megbántódtunk. Csodaszép énekekkel és imával köszöntük meg Istenünknek, hogy összegyűlhettünk, egészségesen indulhatunk útnak.

Mise után várt a meleg vacsora. Bár azt valljuk, hogy magyar ember, amíg eszik, nem beszél, mi mégis beszélgetéssel fűszereztük az estebédünket. Mindenkinek volt mondanivalója, már nekifogtunk megosztani egymással gondolatainkat, történeteinket, alapvető tulajdonságainkat. Voltak olyan asztalok, ahol már ismerték egymást az ott ülők, viszont olyan asztal is akadt, ahol már kevésbé talált az ember ismerős arcokat, de ez se volt akadály: került közös téma.

A vacsora befejeztével egy érdekes játékban vettünk részt: hosszú pufuleckígyót kellett kirakni csapatonként úgy, hogy a pufuleceknek a végét össze kellett ragasztanunk. Izgalommal estünk neki ragasztani, illesztgettük a darabkákat egymáshoz. Végül volt ott kacskaringós, hosszú, vizes, gyorsan kirakott kígyó is. Ügyes csapatmunkára volt szükségünk, igyekeztünk segíteni egymásnak a munkában.

Estefele esti imával búcsúztunk a naptól. Ima után zuhanyzás és lefekvés várta volna a társaságot, de, ahogy a fiatalok között szokás, senki sem feküdt le, mindenki megtalálta a neki való elfoglaltságot és eltöltötte az estéjét. Most már csak a csütörtöki biciklizés vár ránk, remélhetőleg zökkenő- és esőmentesen.

Bodó Réka Kata
264. hozzászólás
Létrehozva: 2010-07-09 01:13
Ili
Hozzászólások: 728



A székely történelmi zászlók bemutatása előtt az Ezer Székely Leány Napján Csíkszeredában.
263. hozzászólás
Létrehozva: 2010-07-06 23:43
Ili
Hozzászólások: 728


Böjte Csaba és munkatársai médiatáborba hívnak Csíksomlyóra

Július 19-24 között sor kerül a tavasszal Déván már megrendezett médiatábor folytatására, ezúttal Csíksomlyó a helyszín. A helyek száma 30, ebből 20 hely van fenntartva a Szent Ferenc Alapítvány fiataljainak, és van még 10 szabad hely, azoknak a székelyföldi középiskolásoknak, akik nem az alapítvány intézeteibe járnak.

Ezek a középiskolás diákok úgy pályázhatnak, ha írnak egy pályaművet, egy beszámolót arról, hogy az elmúlt tanévben mit kaptak a látogatóktól, támogatóktól, önkéntesektől és nem utolsó sorban a nevelőktől, tanároktól, Istentől. Mik azok a dolgok, amelyekért köszönetet mondhatnak?

A beszámoló terjedelme 1 gépelt oldal legyen, amit e-mail-ben kell elküldeni a következő címre: andreapente@freemail.hu

A pályaművek beérkezési határideje: július 15.

Az idő rövid, munkára fel! Megéri, mert ez nem egy szokványos tábor lesz! Talán életed nagy útkereszteződésénél állsz. Előzetesben csak annyit, hogy kortárs magyar újságírás nagyjaival is fogtok találkozni.

szeretettel, Csaba t.
262. hozzászólás
Létrehozva: 2010-06-29 20:51
Judy
Hozzászólások: 42
Magyarosí Árpád halálának 1 éves évfordulójára nagy szomorúsággal:
Fiatal lelked megkapta a szabadságot,
hol nincsenek határok,
s szárnyalhat a lélek!

Véred az idegen földet
pecsételte meg,hogy
ne kelljen megismerned a börtönt.

Mocskos vörös bőrű indián
még az emlékedtől is retteg,
neved kiejteni sem lehet.

Azt a nevet,melyet egekbe
emelt Istenünk,hogy a lelked
szárnyalhasson a magasban,
s lészen belőled LEGENDA!

Pedig nem így akartad!
Csupán Ember szerettél
volna lenni, HÚS-VÉR,
ki szeret,szenved,s remél.

261. hozzászólás
Létrehozva: 2010-06-22 23:05
Évi
Hozzászólások: 79
Ne akarj kereszteden könnyíteni!

Kemény a harc, nehéz a kereszt terhe.
Nem bírom már! - sóhajtod csüggedezve.
De tarts ki! Egyszer meglátod, megérted,
hogy a keresztre miért volt szükséged.

Vándor roskad le az útszél kövére.
Bot a kezében. Bárcsak célhoz érne!
De nem megy tovább! Hogyan érje el,
ha olyan nehéz terheket cipel?

Amikor elindult, erős volt és boldog.
Azóta annyi minden összeomlott.
Magára maradt. Szép napoknak vége.
Keserves, árva lesz az öregsége.
Szívében ott a kérdés szüntelen:
Miért lett ilyen az út, én Istenem?!
Ahogy így töpreng, kicsordul a könnye,
és leperdül az útszéli göröngyre.

Aztán elcsendesedik. Lehet-e
ilyen csüggedt, ha Isten gyermeke?
Magasba emeli tekintetét.
Ott majd megérti, amit itt nem ért.
Fogja botját, és indul vánszorogva.
Mintha a domboldalon kunyhó volna!
Odaér. Bemegy. Fáradtan lefekszik.
Elég volt már a vándorlásból estig.
Soká eltöpreng még bajon, hiányon,
míg végre lassan elnyomja az álom.

S magát álmában is vándornak látja,
útban a távoli mennyei hazába.
A mennyi város ragyog feléje.
Oda igyekszik, siet, hogy elérje.
Kezében vándorbot, vállán keresztje.
Vállára azt maga Isten helyezte.
Siet örömmel. Föl! Előre! Föl!
A messzi cél, mint csillag, tündököl.

Hőség tikkasztja. Keresztje teher.
Útközben néha pihennie kell.
Kedves ház kínál pihenést neki.
Súlyos keresztjét ott leteheti.
S ahogy tovább indulna, mit vesz észre?
Tekintete ráesik egy fűrészre.
Olyan súlyos keresztet cipelek.
Jobb, ha belőle lefűrészelek. - mondja magában.
De jó, hogy megtettem!
Sokkal könnyebb! - sóhajt elégedetten.

Siet tovább. Mindjárt elfogy az út,
S eléri a ragyogó gyöngykaput.
Ó, már csak egy patak választja el!
Jön-megy a partján , hídra mégse lel.
De hirtelen eszébe jut keresztje:

A túlsó partra az most híd lehetne.
Jaj, nem ér át! Hiába próbálgatja:
hiányzik a lefűrészelt darabja.
Mit tettem! - kiált kétségbeesetten.
Most a cél közelében kell elvesznem,
mert keresztemet nehéznek találtam!
S ott áll a parton keserű önvádban.

Azután új vándort lát közeledni,
s mert keresztjéből nem hiányzik semmi,
mint hídon, boldogan indulhat rajta,
hogy átjusson békén a túlsó partra.

Rálépek én is! Reménykedni kezd.
Az ismeretlen, idegen kereszt
hátha átsegíti. Rálép, de reccsen
lába alatt. Jaj, Istenem, elvesztem!
Uram, segíts! Így sikolt, és felébred.
Még a Földön van. Előtte az élet.
Csak álom volt a kín, a döbbenet.

Megváltó Uram, köszönöm Neked!
Keresztemet Te adtad, ó, ne engedd,
hogy egy darabot is lefűrészeljek!
Amilyennek adtad, olyan legyen!
Te vezetsz át a szenvedéseken.
A Te kereszted szerzett üdvösséget,
de mivel az enyémet is kimérted,
Te adj erőt és kegyelmet nekem,
hordozni mindhalálig csendesen!

260. hozzászólás
Létrehozva: 2010-06-05 01:07
Évi
Hozzászólások: 79


A kislányom szavalta az Adósunk Európa c. verset a megemlékezésen:

Szeretettel: Évi - Székelyföld - Sepsiszentgyörgy
259. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-28 01:17
Ili
Hozzászólások: 728
Romániai magyar vezetők: nem lesz tömeges kivándorlás


A kettős állampolgárság törvénye nemzeti rehabilitációs gesztus, óriási szimbolikus jelentősége van, de kérdés, hányan fogják igényelni a magyar állampolgárságot; nem kell tartani tömeges kivándorlástól – fogalmazta meg véleményét egy kolozsvári fórumon Takács Csaba, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) megbízott ügyvezető elnöke és Kelemen Hunor művelődési miniszter.

A kolozsvári Szabadság és az erdélyi Krónika szerint a Járosi Andor Keresztyén Kulturális Műhely szervezte fórumon Kelemen Hunor megállapította: a kettős állampolgárság felajánlása rehabilitációs szándékú gesztus, pozitív üzenet a határon túli magyar közösségek számára, amelyben a kultúrnemzethez való visszacsatolás lehetősége rejlik.

Ugyanakkor nem tart attól, hogy tömegesen vándorolnak majd ki Magyarországra az erdélyi magyarok, amint lehetőségük nyílik a magyar állampolgárság megszerzésére. A magyar gazdaságnak már nincs meg az az elszívó ereje mint korábban – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Takács Csaba a 2005-2006-ra vonatkozó szociológiai felmérésekre hivatkozott, amelyek szerint a kettős állampolgárság megszerzése esetében a 25 és 45 év közötti, munka- és nemzőképes fiatalok mintegy 80 százaléka nem hagyná el szülőföldjét.

Az erdélyi Krónika által megszólaltatott Tőkés László európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott: „Európai polgárok és magyar nemzetpolgárok lehetünk egyazon időben". Trianont minden határon túlra szakadt magyar család megszenvedte, s most megtörtént a jelképes jóvátétel, amelyet remélhetőleg ennek a sebnek a begyógyítása követi egy egységes Kárpát-medencei nemzetpolitika alapján – mondta.

Üdvözli a kezdeményezést Biró Rozália, Nagyvárad RMDSZ-es alpolgármestere. „A december 5-i sikertelen népszavazás okozta sebet, amelyet magunkban hordunk, pont ilyen és hasonló döntésekkel, mindennapi együttműködéssel és kölcsönös felelősségvállalással lehet begyógyítani" – mondta, jelezve, hogy maga is igényelni fogja a magyar állampolgárságot.

Így kíván tenni Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke is, aki fontos gesztusnak nevezte a törvényt, amely szerinte valamelyest oldja a 2004. december 5-i sérelmeket. Úgy véli, ez jó alap lehet az újrakezdéshez. Kifejtette: a magyar állampolgárságot nem azért kérik majd az erdélyi magyarok, hogy elhagyják szülőföldjüket, sem az ottani társadalmi juttatásokért, hanem azért, mert ez nekik kijár. A Hargita megyei közgyűlés elnöke ugyanakkor bízik abban, hogy a magyarországiak is hamarosan meggyőződnek arról: a határaikon túl élő magyarság nem akarja elvenni munkahelyeiket.

Tamás Sándor, a háromszéki önkormányzat elnöke szerint a jelenlegi magyar kormány, amelynek sok tagját régről ismerik, olyan partnere lehet Erdélynek, Székelyföldnek, amely nemcsak a kettős állampolgárságot szavatolja, hanem a székelyföldi területi autonómia kivívásában is komoly támogató hátországot jelenthet.

Lokodi Edit Emőke, a Maros megyei önkormányzat elnöke, úgy érzi: a törvénnyel nem egy többletjogot kapott, hanem visszakapta azt, ami neki jár. „Nem én döntöttem a határok átrajzolásáról, ezt a nagyhatalmak tették" – fogalmazott. Szerinte a jogorvoslással az anyaországi politikum lényegében megerősítette a határon túlra szakadtakban az együvé tartozás érzését.

Csehi Árpád Szabolcs, a Szatmár megyei önkormányzat elnöke szerint nem lenne jó, ha a magyarok tömegesen vándorolnának ki Erdélyből, és hazát cserélnének az új állampolgárságukat felhasználva".

Szász Jenő, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is fontos üzenetnek tartja a törvényt. „Ezek után el lehet gondolkodni a folytatásról is, az összes többi jogosultságról is egyeztetni kell mindazt, amit a magyar állampolgárság hoz magával" – tette hozzá.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke is örömének adott hangot, szerinte a törvény elfogadása által az anyaország és a határon túli magyarság viszonya is rendeződhet.

"Amennyiben lehetséges, a csángómagyarok többsége igényelni fogja a magyar állampolgárságot, még akkor is, ha Moldva soha nem tartozott a történelmi Magyarországhoz" – vélekedett Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyar Szövetség elnöke. Szerinte ugyanakkor a budapesti döntés nagyon jó alkalmat kínál a csángók identitástudatának erősítésére.
258. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-22 16:42
Ati
Hozzászólások: 160
Tőkés László felszólította a román belügyminisztert:

VESSEN véget AZ etnikai gyűlöletnek!



Románia kellős közepén, Székelyföldön egy 700.000-es lélekszámú székely-magyar közösség él. Még a legvadabb időszakban, a „Ceauşescu érában” sem sikerült az etnikai arányokat oly mértékben fellazítani, hogy a tömbmagyar vidék lakóinak identitása, kultúrája veszélybe kerüljön – márpedig erre a véres kezű diktátor nem sajnálta a fáradságot.

A diktatúra bukása után – amint erre számtalan alkalommal felhívtuk a nemzetközi közösség figyelmét – tovább folytatódott a demokratikus álca alatti többségi „homogenizáció”, az etnikai arányok megváltoztatása, a nemzeti kisebbségek megfélemlítési kísérlete.

Az ortodox expanzión túlmenően a nemzetállami törekvéseket dédelgető mindenkori államhatalom bevett gyakorlataként említhetjük Székelyföld militarizálását (túlzott mértékben telepítettek katonai egységeket a nagyobb magyar városok közelébe), valamint az állami erőszakszervezetek fölös mértékű megerősítését.

Az állampolgárok biztonságát megvédeni hivatott testület tagjai között elenyésző számban találunk olyanokat, akik magyar nemzetiségűek vagy ismerik a magyar nyelvet (Romániában csak az idén nyitották meg a Rendőrakadémia kapuit a magyar nemzetiségű fiatalok előtt; – mostantól évenként tizenöt helyet biztosítanak a magyar fiatalok számára Bukarestben.).

A Románia más vidékeiről idevezényelt karhatalmisták számára veszélyességi pótlékot biztosítanak – miközben az etnikai indíttatású, magyarok ellen irányuló atrocitások száma az utóbbi időben aggasztó módon elszaporodott. Ezeket nem ritkán a katonaság, a rendőrség és a csendőrség kötelékében szolgáló személyek, vagy azok családtagjai követik el.

A legutóbbi „magyarverések” kronológiája a következő:



2009. novemberében hajnali 3 óra körül az egyik kézdivásárhelyi (Târgu Secuiesc) pizza-étterem közelében levő parkolóban hat román fiatal súlyosan bántalmazott egy 22 éves berecki magyar fiatalt, aki szerencsétlenségére éppen akkor lépett ki telefonálni. Miután megszólították, hogy ne beszéljen telefonján magyarul, a támadók földre tiporták és összerugdosták, eltörték az egyik karját, és bal tenyerébe szúrtak. (Ezt megelőzően ismeretlen tettesek több alkalommal is megrongálták a környéken található helységnévtáblákat, festékszóróval lefújták Kézdivásárhely, illetve a hozzá tartozó települések magyar feliratait.)



2010. április 5-én súlyosan bántalmaztak több magyar fiatalt, akik a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szeben megyei rendezvényén vettek részt Szászmedgyesen (Mediaş). Az ifjúsági összejövetelnek otthont adó medgyesi székházban 20 óra körül több ismeretlen jelent meg, akik a szervezők többszöri felszólítása ellenére sem voltak hajlandók távozni, mi több, verbálisan és tettlegesen is bántalmazták a magyar fiatalokat. Két súlyosan sérült magyar fiatalt mentővel kellett kórházba szállítani. A támadók jelentős anyagi károkat is okoztak, bútorokat rongáltak meg, üvegtárgyakat törtek össze.



2010. április 23-án, a Szent György-napok egyik éjszakáján két szórakozó gidófalvi fiatalembert vertek el a csendőrök Sepsiszentgyörgyön (Sfântu Gheorghe). Egy szóváltásba beavatkozó csendőrjárőr a fiatalokat leütötte, földre teperték, majd a járőrkocsi felé tuszkolták őket. Személyi tárgyaikat elvették, majd a csendőrségre szállították őket, ahol tovább folytatták az ütlegelést. Ott már öten estek nekik, leütötték, hajuknál fogva felemelték, és tovább verték őket. Negyedóra után bármiféle jegyzőkönyvfelvétel nélkül szélnek eresztették őket.



Legutóbb, 2010. május 15-én, szombaton hajnalban ugyancsak a székelyföldi Kézdivásárhelyen ismeretlen személyek hat marosvásárhelyi fiatalt – köztük három újságírót – bántalmaztak, mert magyarul beszéltek. Egy tízfős csoport provokált ki tömegverekedést. A megtámadott fiatalok szerint a támadók azt kiabálták, hogy ne beszéljenek magyarul. Karácsonyi Zsigmond, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének ügyvezető elnöke arra kérte a sajtót, figyeljen oda az esetre, mert az egyik támadó egy román katonatiszt fia, ezért szerinte a hatóságok el akarják tussolni az ügyet, és egyszerű utcai verekedésként kezelik azt.



Felszólítjuk a román kormányt, kiemelten Vasile Blaga belügyminisztert, hogy a magyar nemzetiségű román állampolgárok adólejeiből is fenntartott állami erőszakszervezetek körében haladéktalanul vessen véget az etnikai gyűlöletnek. A történelmi Székelyföld sem nem gyarmat, sem pedig nem terroristafészek, hogy szükségesnek és indokoltnak lássék ilyen mértékű ellenséges érzület azok részéről, akik az állampolgárok védelmére és biztonságára esküdtek fel.

Ugyanakkor felszólítjuk az illetékes hatóságokat, hogy nemzetiségre való tekintet nélkül járjanak el az erőszakos cselekmények elkövetőivel szemben. Az erőszak csak erőszakot szül – márpedig a jelenlegi áldatlan gazdasági helyzetben,az állampolgárok elkeseredettségét kihasználva a szélsőségesek könnyűszerrel teret nyerhetnek.

Idén márciusban emlékeztünk meg Marosvásárhelyen a húsz évvel ezelőtti „Fekete Március” szomorú eseményeiről, amikor is román embereket uszítottak a békés magyar tüntetőkre.

Ne hagyjuk, hogy az etnikai konfliktusok újból lángra kapjanak!



Felkérjük a nemzetközi közvéleményt, hogy gyakoroljon nyomást a román kormányra az ügyek gyors kivizsgálása érdekében, hogy az egységesülő Európában ne cipeljük tovább terhes történelmi örökségünket, az etnikai szembenállásra és gyűlöletre épített nacionálkommunista állami és társadalmi gyakorlatot.


Strasbourg, 2010. május 19.

Tőkés László
EP-képviselő


Továbbította: Frigyesy Ágnes
257. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-21 20:46
Ili
Hozzászólások: 728
Pünkösd



Jöjj Szentlélek

 
Jöjj Szentlélek, mennyekből,
Hószín galamb Istentől,
Áldott égi szeretet,
Töltsd be árva szívemet!
 
Ó, Szentlélek, drága fény,
Téged bírni vágylak én!
Jöjj, foglalj el teljesen
E csodás szép ünnepen!
 
Szép tavasznak reggelén
Tündököljön hit, remény:
Hogy te ápolsz engemet,
S mennybe viszed lelkemet!
     
Somogyi Imre

256. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-05 02:53
TóthMari
Hozzászólások: 5
"Tudom, hogy minden szép ami természetes..." -
Magyarosi Árpád Fiúka utolsó írása

Imádtam gyermekként a patakban lenni, annyira csodáltam azt a világot ami folyton sodródott. Varázslatos volt mindent, különösen a víz csillogása, csobogása. Esténként, fülemben a patak dallamával feküdtem, reggel azzal ébredtem. Őszinte csodálattal tartottam markomban a kifogott apró halakat. Télen is a patakban voltam, baltámmal vágtam a lékeket, nehogy ne kapjanak levegőt a halacskáim... Azonban leginkább az volt szép, ha tiszta, átlátszó, vékony volt a jég a víz felszínén! Én könnyű kis testemmel azon elhasaltam, s kerestem izgatottan az életet alatta(m). Láttam már pár patakot, folyót... szép Székelyföldön...s határain, Erdélyben, Magyarországon, távolabb is... de nékem a legszebb mégis az a patak, amit úgy neveznek sokan otthon, hogy "Szováta vize"... ott fogtam ki az első halakat kézzel, bottal, hálóval... ott építettünk gátat, abból ittunk, az volt a szent kenete minden egyes napnak. Van is egy mondás, mely szerint az egy Isten előbb Székelyföldet teremté meg, s mikor látá, hogy az mennyire szép, akkor megteremté köré az egész világot. Egy ókori görög költő szerint (Anakreón) "az Istenek a nőknek fegyverül adták a szépséget"... a magyar lányokkal lehetett a legkegyesebb... mert az Ő szépségük máshoz nem igen fogható! Láttam már pár nemzet lányait, s nem firtatom egyiknek sem szépségét, hiszen mondják is... "minden szép ami természetes"... de a magyar lányok tényleg a legszebbek a világon! Úgy gondolom, a szépséget közvetlenül a környezetünk határozza meg amiben élünk... s hogy értsd -mire gondolok- azért a legszebbek a mi lányaink, mert a mi hazánk is a legszebb a világon. Lehet, elfogult vagyok... kicsit... talán nagyon is, de pár fokkal jobban szeretem az otthonit mindennél! Ha nem így lenne, nem akarnék hazamenni, megelégednék más patakokkal, más hegyekkel, más levegővel, s más lányokkal is... s más nyelven próbálnám dicsérni mások szépségét... ó nem, ez egy rossz álom lenne... nekem az otthoni kell, mert nekem annál semmi sem szebb a világon. Azok a szemek úgy csillognak, mint a patak, s a testek oly kacéran mozognak, mint az ügyes kis halak... ha be is hunyom szemeim, a te képed -te szépség- mégis bennem marad! Maradok továbbra is őszinte magamhoz, nemhiába dicsérem a napot ...

http://magyarosiarpad.hu/naplom.html
http://magyarosiarpadfiuka.blogspot.com


254. hozzászólás Létrehozva: 2010-05-05 02:45

TóthMari

Hozzászólások: 2 Erdélyhez írván

Ha azt kiáltom Erdély,
Ne kapd fel fejed…
Nem vagy még szabad,
de talán még lehetsz!

Ha azt mondom véged,
Ne hunyd le szemed,
Lesznek még kik, azt mondják,
Életemnek te adsz értelmet!

Ha azt mondom, győztünk,
Borítsd díszbe magad,
S álld meg mindazokat,
Kiknek vére testedre tapadt!

Most csak azt mondom Erdély…
Emeld csak fel a fejed,
Fiad vagyok, s meghalok,
Ha szabad csak ez áron lehetsz!
1999.09.20. Bp.

(Magyarosi Árpád Fiúkát kivégezték a bolíviai Santa Cruzban 2009. április 16-án)
253. hozzászólás Létrehozva: 2010-04-08 23:35

Ili

Hozzászólások: 483 Negyvennyolcas huszárszobor érkezik Székelyföldre

Sepsiszentgyörgy és Székelyudvarhely, valamint tizenhat magyarországi település állíthat ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 162. évfordulójára készített budapesti huszárszobor kiállítás 18 életnagyságú szobrából egyet-egyet – erről született megállapodás tegnap délután Budapesten, a Miniszterelnöki Hivatal felhívására beérkezett jelentkezések elbírálása után.

Az 1848–49-ben a szabadságért harcoló egyik huszárezred díszes egyenruhájában pompázó, teljes egészében korhű, valamint életnagyságú szobrok egyikét már biztos, hogy a sepsiszentgyörgyi Erzsébet parkban tekinthetik majd meg az érdeklődök, de hogy Székelyudvarhelyen pontosan hol lesz a huszárszobor, arról a Kormányszóvivői Iroda szerint később születik megállapodás.

A Március 15. – Közös Tavaszunk elnevezésű központi ünnepi programsorozat részeként bemutatott huszárszobor-kiállítást március 9-e és 19-e között több százezren tekintették meg Budapest kilenc forgalmas pontján. Az érdeklődők a helyszíneket végigjárva megismerhették az 1848-ban harcoló Császár, Hunyadi, Székely, Nádor, Mátyás, Attila és a többi huszárezred díszes egyenruháját, a szobrok talapzatán pedig az adott huszárezred történetéről, a szabadságharcban betöltött szerepéről olvashattak magyar és angol nyelven.

A Miniszterelnöki Hivatal szándéka kezdettől fogva az volt, hogy a köztéri kiállítást követően a szobrok egész évben megtekinthetőek legyenek. Ennek érdekében felhívást tett közzé a történelmi kötődésű vagy a huszárhagyomány-őrzés terén kiemelkedő munkát végző magyarországi és határon túli településeknek a 18 életnagyságú huszárszobor tartós kiállítására. A felhívásra április 2-án, déli tizenkét óráig 21 hazai és határon túli település jelentkezett.

A szobrok sorsáról háromtagú szakmai bírálóbizottság döntött a települések történelmi és a huszárhagyományokhoz való kötődése alapján, az ünnepélyes bejelentésre és az adományozásról szóló oklevelek átadására pedig tegnap került sor a magyar Parlamentben. Fontos azonban, hogy a huszárszobrok az oklevelek átadását követően is a Magyar Állam tulajdonában maradnak, valamint hogy Budapestről az adott településre történő szállításáról és a huszárszobrok későbbiekben szükséges karbantartásáról a településeknek kell gondoskodniuk.

252. hozzászólás Létrehozva: 2010-03-24 14:46

Peti

Hozzászólások: 58 Tamási Áron: Jussomat ne vitassátok


Édes testvéreim, mind, akik vagytok erdélyi szomorúságban, álljatok közel hozzám, adjátok a kezeteket és legyetek jók, mert nagyon fáj a szívem.

Így. Nézzetek a szemembe, s ha látjátok benne a tenger sok fájdalmat, akkor hallgassátok meg szavamat szeretettel. Aki pedig mégsem akar ügyet vetni rám, azt erővel kényszerítem, mert közös keserűség az én mondanivalóm. Veletek együtt Erdélynek szótalan fájdalmában születtem, de azok közül való vagyok, akik testüknek melegét odaadják Hargita füvének.

Jussomat ne vitassátok, mert az én szavam a székelyek bajától nyerte hatalmát. Inkább fájjon nektek is a szó, és az igazságot, amit itt mondok, bajban, örömben panasz nélkül hordozzátok. És ne rejtsétek el a szívetek, mert én Istennek meghagyása szerint a vállaimon hozom elétek egy kicsi népnek a terhét. Mert én reszketve és fanatikusan keresem a világ szívének ajtaját, és egy jó szóért, amit adtok a székelynek, leborulok előttetek. Ó, hallgassátok meg mind, akik bánatosak vagy jókedvűek vagytok, mert én barázdáról barázdára jártam és sírással szedtem ki a rögök alól a fájdalmat, hogy dolgos fajomnak és minden éhezőnek kenyeret tudjon teremteni a föld. Én a szántóvetők kezét megcsókoltam és nem lettem megalázott tőle, hanem erős és jó mindenekfelett. Aki közületek velem együtt ezt megcselekszi, megáldja, és örömét megtartja az Isten.

Soha el ne felejtsétek, hogy hátatok megett gondokkal, bajjal megrakodva, árvasághoz hozzászokva, félmillió székely áll, kiknek térden állva kéne napestig hálálkodnotok: mert ők sok száz esztendeje nap nap után csodát cselekszenek: hőségben, zivatarban, jó és rossz időben, örökké kezükben tartják a munkát, és félelmetes hittel termésre kényszerítik a sovány földet. Olyan árván, szegényen és számba se véve, mint a székely, még csodaképpen sem élhetne senki. És mégis a világ jószándéka nélkül hajlik meg munkában a háta. És mégis tele van rakva nagy bűnökkel ellene az idő. És mégis minden igazság szégyenére lehajthatatlan fejjel állotok előtte, vagy elmentek mellett és jóságát meg nem köszönitek….

Hát nincsenek áldott, igaz emberek, akik ne hagynák tovább nőni a történelem szörnyű bűnét? Hát nincsen, aki jutalmat javasoljon olyan embernek, aki előbb másnak ad a kevés kenyérből, aki idők óta megvédi a mások házát, gyermekét és minden kincsét? Mert a székely tüzéhez hívja az idegent és saját melegét is odaadná.

És kérdem én: hát állanátok-e az ítélet elé?

Én a félmillió székely fájdalmának a tetejébe állok. De amit onnan mondok, értelmét örökre eltegyétek és rajta éjjel-nappal gondolkozzatok.

Vigyázzatok, mert a kenyereteknek a fele a földben marad, ha bűnötök miatt szántás közben elesik a székely. Vigyázzatok, mert nem marad sas a sziklán, virág a réten, jóakarat a földben, ha mulasztásotok miatt hite, ereje meggyengül e négy vármegyének. Azért ismét mondom: gondolkozzék, akinek hatalma van, hajoljon meg az úr, és verje a mellét a vétkező ember, mert máris könnyel, verejtékkel és saját vérével gyógyítja a székely az ő meghasadt szívét. És vigyázzatok még egyszer, mert ha kinek-kinek érdeme szerint nem fizettek, jutalmatokért sírni fogtok, és erőtök elvész a számonkérés idején.

Aki pedig magyar, annak kétszer szólok, hogy míg a világ, megérje szavammal.

Én az éhes emberért dolgoztam, amikor az apám ekéje elől kosárba szedtem a köveket. Jutalmam az volt, hogy sok igazságra magamtól rájöttem. Láttam, mikor a madár leszáll a földre és megcsókolja a virágot. Láttam sok szótalan székelyt, akik mind kereszttel a hátukon szántják a földet. Láttam hajnalonkint a Küküllőbe hullott három csillagot, amit a szívükből kiszakasztva, a hunok küldenek nekünk az égből.

De kérdem: hányan vagytok, akik áhítattal állotok meg a virágot csókoló madár előtt, akik levennétek a szántó-vető székely válláról a keresztet, akik éhesen is megőriznétek a Küküllőbe hullott három csillagot? Hányan vagytok, akik sírásom miatt elszomorodtok, akik kezemet szeretettel megfogjátok? És hányan vagytok, akik engemet, egy erős hitű, csodálatosan jó és fájdalmas faj gyermekét visszaöleltek?

Akárhányan, de szálljon rátok minden áldás. Hajnalonkint szebbé váljon az álmotok és szemetekkel lássátok a virág nyílását, hogy annál több kedvetek legyen. Minden jókkal együtt a búzával annyi öröm nőjön nektek, hogy azzal megérjétek esztendőről esztendőre.

És rátok bízom az itt maradó kincseket: a virágot csókoló madarat, a szántó-vető embert s a Küküllőbe hullott három csillagot. És ezeknek a mélyén az erdélyi szépséget, a magyar jóságot és a történelem erejét.

És újra könyörgök nektek: adjátok a kezeteket, mert nagyon fáj a szívem. Csak arra kérlek, hogy ne bántsátok a székely embert, hanem szeretettel vezessétek a jövőbe, mert ha ezt teszitek, Isten előtt mondom, hogy örömötek nagy lesz a jutalmazás idején.

Végezetül mutatom nektek a szívemet és megölellek mindegyiket.

És elmegyek szomorúan, mint a madár ősszel.







Áldás a magyarra!


Lesz itt még jobb világ!
Én hallom az idők szavát!


Likasztják már az égben fönt a rostát
s a csillagok tengelyét olajozzák
szorgalmas angyalok.
És lészen csillagfordulás megint,
és miként hirdeti a Biblia:
megméretik az embernek fia.
s ki mint vetett, azonképpen arat.

251. hozzászólás Létrehozva: 2010-03-07 09:36

Ili

Hozzászólások: 483 Hazaérkezett Gábor Áron ágyúja






Hóesésben cipelik az ,,édes" terhet Délután három órára várható az ágyúcső érkezése ― ebben maradtunk még tegnap délelőtt. Három óra előtt tíz perccel jelez a telefon, hogy üzenet érkezett: „Sinaian van meg csak az agyu." Még? Nézőpont kérdése, én azt mondanám: már! S míg várakozunk a múzeum előcsarnokában, egyre az újabb hírek: Kökösnél vannak. „Tán egyet próbálnak" ― jegyzi meg valaki a várakozók közül. Kik nem túl számosan, negyedszáznyian talán, s zömük fotós, tévés. Keserű szájízt hagy eme érdektelenség. Hogy a rossz idő, a bizonytalan időpont? Talán.

Négy óra öt perckor megérkezik az autó. Semmi csinnadratta, semmi felhajtás, nincs díszfogadás, a politikusok is másutt. Nagy faládában az ágyúcső ― most jól fog az a kevés érdeklődő. Éppen tizennégyen cipelik, így is alig bírják, s négyszer leteszik, míg a múzeum ajtajáig elérnek. Ki viszi ezt majd ki? ― kérdezem a lihegő, izzadó, de felettébb büszke ládacipelőket elnézve. A románok ― válaszol a múzeumigazgató, de rögvest hozzá is teszi: reméli, most már senki. Mert az igaz ugyan, hogy csak kölcsönbe kapta a Székely Nemzeti Múzeum az ágyúcsövet, de hát minek visszavinni a bukaresti múzeum pincéjébe, ha itt kíváncsiak rá az emberek? Mert háromhetesre szabott itthonléte alatt a hatalmas látogatottsággal kellene bizonyítanunk, hogy igenis, a Székely Nemzeti Múzeumban a helye. Örökre és végérvényesen.






A Lovagteremben egymagában az ágyúszekér. Utolsó erőfeszítés, a legnagyobb: rátenni a csövet a helyére. Honnan közel negyven esztendeje hiányzik. Hórukk egyszer, még egyszer ― és megvan. Nagy-nagy megelégedéssel állják körül a ládacipelők az immár és újra egyesült ágyúrészeket ― és vezényszó, előzetes egyeztetés nélkül rázendítenek: Gábor Áron rézágyúja fel van virágozva. Fá­radozásukért pohárka pálinka a jutalom ― s a lelki elégtétel. Mert a székely embert bizony valami belülről bizsergeti ilyenkor. És úgy simogatják az ágyúcsövet, mint gyereküket. Fehér festékkel négyjegyű szám, a mi leltári számunk még rajta van, a bukarestiek a cső belsejébe fogatott kis lemezkén tüntették fel saját iktatószámukat. A hozzáértők a cső alsó felét tapogatják, valóban ki van fúrva, lőni vele már nem lehetne, annál is inkább, hogy egy golyót is beleszorítottak ― de ki is akarná ma használni az ágyút? Nekünk így is többet ér mindenféle fegyvernél.

Erre bizonyság, hogy miután magára maradt az ágyú, hogy barátkozzék régi-új környezetével, egy hölgy látogatta meg, s a cső végére elhelyezett két szál tulipánt: egy pirosat meg egy fehéret.
250. hozzászólás Létrehozva: 2010-01-13 08:39

Évi

Hozzászólások: 74 AZ UTOLSÓ TÁLTOS
-
Magyar monda, Wass Albert nyomán
-
Badacsony vén hegyén, a Balaton kék vize fölötti bazaltszikláinak üregeiben, barlangjaiban sok-sok száz évvel ezelőtt itt rejtőzködtek az Öreg Ősten utolsó hűséges szolgái és ide menekült az utolsó magyar táltos is. Sok éven keresztül élt itt barlangokban, bújdokolva a papok és német-bizánci lovagok elől. Rejtekhelye feltáratlan maradt és az Öreg Ősten hű szolgájára senki sem talált rá.
A táltos már nagyon megöregedett, elhatározta, hogy elhagyja Badacsony hegyének hű védelmét és a nyugati gyepük világát elhagyva biztonságos helyre megy.
Egy szép, napsütéses téli reggel elhagyta búvóhelyét és elindult, át a Balaton vastag jegén, gyalog, nyugodtan, békésen. Tarisznya vállán, őseitől örökölt módon elkészített szárított hús és pogácsa, tűzgyújtó szerszáma. A hóna alatt vitte kincsét, amit élete árán sem adna, cserzett bőrbe csomagolva.
A tihanyi apátság őrszeme a tó jegén meglátta a magas szikár öregembert és riadóztatta a zsoldosokat. Szemük előtt lebegett a veszprémi Gerhard úr által kihirdetett vérdíj.
A tihanyi zsoldosok állig fegyverzetben, csörömpölve eredtek az öreg táltos nyomába.
Az öreg hallotta, de nem fordult hátra. Ha táltos lován lenne, akkor nem érnék utol! De az öreg nem gyorsított, nem fordult meg, csak ment és ment a saját nyugodt, biztos tempójában. Tudta, hogy élete Isten kezében van és nem ember szándékában.
A távolság csak csökkent és csökkent az üldöző zsoldosok és az öreg táltos között. Az Öreg Ősten nem hagyta cserben hűséges szolgáját, hatalmas recsegéssel, ropogással beszakította a Balaton jegét a zsoldosok alatt, kik mind odavesztek. Az öreg biztos léptekkel ment tovább! „Hála néked és áldás, vizeknek Ura!” mormogta.
A nép hálából emlékezik az Öreg Táltosra, a jég ma is sokszor megreped, és ezt azóta rianásnak nevezik.
Aznap halászok adtak szállást, ételt, de az öregnek tovább kellett mennie, Keletnek. Tavaszra az Alföldet is elérte, ott a pusztai népek, testvérként vendégelték meg. Marasztalták, de az öregnek tovább kellett mennie, Keletnek. Szíve húzta, csak húzta.
Elérte Erdély hegyeit. Melegség öntötte el, de lábai és teste nem bírta, összeesett. Egy kunyhóban tért magához. Egy asszony hajolt fölé.
- Ki vagy te, asszony? – kérdezte az öreg táltos.
- Látó vagyok, népünket gyógyítom, anyámtól tanultam – felelte a rimaasszony.
Az öreg féltette az asszonyt, mert úgy tudta, boszorkánynak kiáltják és elégetik. De a rimaasszony megnyugtatta :
- Régen nem, Kálmán király törvénybe iktatta, hogy boszorkányok nincsenek!
Az öreg megnyugodott, majd hozzátette :
- Áldja őt a Magyarok Istene!
Az öreg táltos békében maradhatott így a rimaasszonynál tavaszig.
De az öregnek mennie kellett, át Erdélyen, a Maros völgyén. Ment patak partján, hegygerincen, míg nem a hegyek és a fák az Égig nem értek. Ez Székelyföld! Az öreg táltos hazaért!
Az öreg táltos pár évig élt a székelyek között. Észre sem vette, hogy ősi hitét, vallását ismerik a Székelyek, akik nem felejtenek és hittérítő kereszténység nem térítette el őket. Őrzők voltak ők. Ősi szokás szerint bocsánatot kértek a fától mikor kivágták, s állattól mikor elejtették. Áldomást ittak, az első loccsantást az Anyaföld kapta, a tüzet földdel oltották el. Ismerték őstörténetünket, megőrizték rovásírásunkat. Vasárnaponként lementek fa templomaikba hogy a szeretet vallása szerint hallgassák Jézus cselekedeteit. Az Öreg Őstenük mindannyiukat egyformán szereti.
Az öreg táltos érezte, hogy hívja magához az Öreg Ősten. Kiválasztotta a Székelyek közül a legrátermettebbet, a legbölcsebbet, a legbátrabbat.
Felvitte a Székelység legmagasabb hegyére, minél közelebb Őstenéhez. Alattuk a fenyvesek, patakok, rónák, a dolgos magyar népek. Lábuk ősi földön, fejük az Égben. Ketten voltak, az Öreg Őstenen kívül senki sem hallotta szavaikat, senki sem láthatta őket.
Az öreg táltos lassú, nehézkes mozdulatokkal kicsomagolta a cserzett bőrbe tekert titokzatos tárgyat. Nem szólt, némán, nyugodtan tette. Egy kardot vett elő, markolata aranyból, pengéje fényes mint a nap. Ősi rovásírás rajta.
- Isten kardja! – kiáltott fel a Székely, ki ismerte a rovásokat.
- Géza fejedelem úr óta őrizzük, sok elődöm életével fizetett érte, de rejtekhelyét nem árultuk el.
Az öreg Táltos átadta Isten kardját a Székelynek, azzal, hogy minden évben egyszer a magas hegyre vigye fel, ott bontsa ki, tisztogassa meg és csavarja tiszta ruhába, hogy ha pedig az ő ideje is lejár, gondoskodjon új őrzőről.
A Székely átvette a kardot, fejet hajtott, és így szólt:
- Esküszöm az élő Egyistenre, a napra, a holdra, a vizekre, a szelekre a szent földre, hogy Isten Kardját életem árán is megőrzöm. Földanya ne fogadja be testemet, Vízapa lökjön ki magából, lelkem legyen átkozott, ha esküm megszegem.
Így volt ez évszázadokon át. A Székely nép azóta sokat szenvedett, de Isten kardjának gondját viselik. Esküjüket őrzőről őrzőre elmondják, pontosan úgy, ahogy azt az első őrző székely tette.
Isten kardja ma is ott van náluk, az utolsó Táltos akaratának eleget téve. Egy székely, ismeretlenül, névtelenül egy évben egyszer eltűnik székelység legmagasabb hegyén, hogy eleget tegyen fogadalmuknak.
Minden őrző tudja az utolsó táltos búcsúszavait : „Isten kardja csak akkor csillog majd újra és vezeti győzelemre megint a Hunok és Magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint”.
249. hozzászólás Létrehozva: 2010-01-10 18:02

Ati

Hozzászólások: 112 A magyar összefogás összehangolt cselekvést jelent – EMNT-közlemény

K Ö Z L E M É NY

A magyar összefogás közös célokért való összehangolt cselekvést jelent
– az EMNT bővített elnökségi ülésének határozatai –

Szombaton, 2010. január 9-én Marosvásárhelyen tartotta idei első – bővített – ülését az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Elnöksége.

Az Elnökség meghallgatta az EMNT küldöttségének beszámolóját az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) január 8-i tanácskozásáról, értékelte az EMEF működését és vitát folyatott a 2008 tavaszán elkezdett Erdélyi Magyar Összefogás politikájának hatékonyságáról. Ezzel kapcsolatban az Elnökség álláspontja a következő:

Az Összefogás egyeztetett és összehangolt politikai cselekvést feltételez közösen vallott célok érdekében. Ebben az értelemben a Magyar Összefogás politikai programja eredményes volt a 2009-es EP-választásokon és elfogadhatóan működött a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen nyilvánosságra hozott Székely Memorandum kidolgozása során.

A továbbiakban az RMDSZ a magyar államelnökjelölt kiválasztásánál, majd az államelnök-választással, illetve a kormánykoalíciós tárgyalásokkal kapcsolatos összes döntését kizárólag pártpolitikai szempontok szerint hozta meg, letérve ezzel a Magyar Összefogás nemzetpolitikai távlatosságú útjáról.

Az EMEF létrehozása fontos eredménye a múlt évi együttműködésnek, és ha az ennek keretében kialakított megegyezés közös politikai cselekvéshez is vezet, az EMEF valóban műhelye marad az Összefogásnak. Ennek hiányában azonban csupán a kölcsönös tájékoztatás színtere marad, amely fontos ugyan, de nem jelen összefogást. Az elmúlt hónapok történései és az EMEF legutóbbi ülésén elhangzottak azt mutatják, hogy az RMDSZ vezetői a Magyar Összefogás politikai programjának ellehetetlenítésével az EMEF intézményét egyszerű konzultációs keretté akarják visszaminősíteni.

Mindezek alapján az Elnökség a következő határozatokat hozza:

·Folytatja munkáját az EMEF keretében, további erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy az EMEF ne csupán a kölcsönös tájékoztatás kerete legyen, hanem ezen túl, az összehangolt cselekvést jelentő összefogásé is, hiszen közösségként való megmaradásunk garanciáját, a különböző közösségi autonómia-formák megvalósítását csak magyar összefogással érhetjük el.

·Felhatalmazza küldötteit, hogy az EMEF soron következő februári ülésén ismételten tegyék világossá tárgyalópartnereiknek azokat az elveket és célokat, amelynek mentén az EMNT a Magyar Összefogás politikai programját elképzeli:

o a demokratikus rendszerváltás folytatása – a kisebbségpolitikában is
o a kulturális autonómia közjogi kereteinek törvény általi szavatolása
o alkotmányos és közigazgatási reform – a decentralizáció, szubszidiaritás és az önkormányzatiság elvei alapján és ennek keretében az autonóm közigazgatási formák, kiemelten a Székelyföld sajátos jogállásának biztosítása
o oktatási autonómia – ennek keretében állami finanszírozású magyar egyetem
o anyanyelvünk regionális hivatalos nyelvi státusának kivívása
o az erdélyi magyar közszolgálati média továbbfejlesztése, önálló televízió csatorna létrehozása
o egységes és méltányos erdélyi magyar támogatáspolitika kialakítása

Az EMNT számára tehát a Magyar Összefogás ezen célok érdekében jelent közösen egyeztetett cselekvést a rendelkezésünkre álló összes demokratikus – kormányzati, önkormányzati, külpolitikai, civil-politikai és mozgalmi – eszköz összehangolt felhasználásával.

·Szükségesnek tartja az együttműködés és az összefogás kiszélesítését az erdélyi magyar közélet többi szereplőjével is, ennek érdekében további egyeztetést kezdeményez a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) és a Magyar Polgári Párttal (MPP), első szakaszban ezek megyei-széki szerveződéseivel. Ugyanakkor szorosabbra fogja együttműködését eddigi partnereivel, a Magyar Ifjúsági Tanáccsal, az Erdélyi Magyar Ifjakkal és a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségével.

·A továbblépés elengedhetetlen feltételének tekinti azt, hogy az RMDSZ és az MPP választott önkormányzati tisztségviselői kézjegyükkel ellássák a Csíkszeredában, a Székelyföldi Önkormányzati Nagygyűlésen elfogadott Székely Memorandumot.

·Kezdeményezi a márciusi – második – székelyföldi önkormányzati nagygyűlés közös szervezőbizottságának mielőbbi létrehozását az összes érdekelt politikai szereplő bevonásával

·Felszólítja az EMEF eddig megalakult szakbizottságait, hogy haladéktalanul kezdjék el vagy folytassák a munkát saját szakterületükön. Kiemelten fontos és időszerű az autonómia-bizottságban kialakítandó, közösen támogatható álláspont – a kormányprogramban is szereplő – a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezet oly módon történő módosítására, hogy az megteremtse a kulturális autonómia közjogi kereteit.

Az Elnökség további határozatai:

·Az ülésen meghívottként résztvevő Dávid László, a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektorának előterjesztése alapján, prioritásként határozza meg egy egységes erdélyi magyar felsőoktatási stratégia megalkotását és megbízza az EMNT oktatási szakbizottságát ennek kidolgozásával. Az oktatási bizottság további kiemelt feladata az új oktatási törvénytervezettel kapcsolatos magyar álláspont kialakítása és a tervezet közvitájában való cselekvő részvétel.

·Az EMNT újjáalakuló ülésének határozatai értelmében, megbízza a kolozsvári központi iroda keretében létrehozott szervezési igazgatóságot az egész Erdélyre kiterjedő átfogó szervezeti háló kiépítésének koordinálásával, illetve a szakbizottságokban zajló munka összehangolásával.

·Külön határozatban üdvözli az erdélyi magyar történelmi egyházak átvilágítással és a közelmúlt-kutatással megbízott kutatócsoportjai, illetve bizottságai Szakmai Egyeztető Fóruma létrehozásának szándékát.

Tőkés László
elnök, EP-képviselő


Toró T. Tibor
ügyvezető elnök


248. hozzászólás Létrehozva: 2010-01-01 22:35

Linda

Hozzászólások: 158 Csaba testvér beszámolója a 2009-es évről

2009 nagy ajándéka és gyümölcse a csíksomlyói ház. A házat sikerült a 2008-ban felajánlott egy százalékokból befejezni, felújítani, berendezni. Szeptembertől ezt a házat Szent István tiszteletére 50 gyermek lakja. A hajdani hadiárvaház újból életre kelt, 9-12-es nagyfiúk, nagylányok népesítették be.

2009 nagy ajándéka volt a szárhegyi otthon is, mely az ausztráliai magyarok segítségével születhetett meg. Sikerült megvásárolnunk egy háromszintes épületet, melyet a nyár folyamán felújítottunk. Igazából ez az összefogásnak, a szolidaritásnak, a szeretetnek a nagy csodája. Ilyen nagy csoda a kolozsvári diákok otthona. Az előző otthon kicsinek bizonyult, ám ekkor egy tanítónő felajánlotta a kertes családi házát, felújítottuk, és az ősz folyamán már be is költözhetett 20 nagylány, akik 21. századi körülmények között lakhatnak, tanulhatnak.

Istennek legyen hála a szalontai új házunkért is, ahol volt kaszárnyát adományoztak nekünk, öt különálló épületet, az idén is sikerült egyik házat felújítani egy amerikai házaspár segítségével, és már 80 gyerek lakik szalontai otthonunkban. A nyár folyamán elkészült a petrozsényi ház utolsó szintje is. Több házon kisebb javításokat kellett végezni, és újabb napközi otthonokat is beindítottunk.

Most kézzelfogható dolgokról, épületekről beszéltem, mert nagyon nehéz elmondani, hogy hány szentgyónás hangzott el gyermekeink szájából, hányan voltak elsőáldozók. Már több mint kétezer gyerekkel imádkozom nap mint nap együtt. Adja az Isten, hogy ne keseredjünk el, s a nehézségek láttán ne egymásban keressük a hibát.


247. hozzászólás Létrehozva: 2009-12-30 22:55

Ili

Hozzászólások: 483 Áldott békés boldog új évet a 2010 évre



Adjon Isten minden szépet
Irigyeknek békességet.
Adjon Isten minden jót
Hazug szájba igaz szót!

Hontalannak menedéket,
Éhezőknek eleséget.
Tollat író kezébe,
Pulyát asszony ölébe.

Istenhitet a pogánynak,
Hű szeretőt a leánynak.
Szép időben jó vetést,
Szomorúknak feledést.

Sarkvidékre hideg telet,
Az árváknak jó kenyeret.
Fegyvereknek nyugalmat,
Szolid szónak hatalmat.

Betegeknek egészséget,
Fuldoklóknak reménységet.
Vitorlának jó szelet,
Napfényből is eleget.

Jó lövést az ordasokra,
Nyíló ajtót vaskapukra.
Vándoroknak fogadót.
Adjon Isten minden jót!

.....ezt kívánom minden kedves barátomnak, ismerősömnek sok-sok szeretettel
Péter János,alelnök Kézdiszeki Székely Tanács
Kézdivásárhely
Székelyföld
246. hozzászólás Létrehozva: 2009-12-18 12:24

Ili

Hozzászólások: 483 Magyar karácsony az égben

Aki még nem tudott róla, ám tudja meg, hogy amikor lent a földön megszólalnak a karácsonyesti harangok, odafönt a Mennyeknek Országában a legeslegfiatalabb angyalka megráz egy fényes aranycsengőt. Erre a jelre a mennyei palota nagy szárnyas kapui maguktól megnyílnak, s a mennyország összes népe illő sorban betódul a hatalmas kupolaterembe, ahol várja már őket Jézus Király karácsonyfája. Mikor mindenki együtt van már, akkor az Úr Jézus megadja a jelt, s a kiválasztott szentek sorjában meggyújtják a mennyezetig érő karácsonyfán az emlékezés gyertyáit.

Nagy tiszteltetés ám a gyertyagyújtók sorába kerülni s fontos hivatal. Mert ezen múlik, hogy kikről emlékezik meg a mennyország népe azon a karácsonyon. Mikor aztán a gyertyák már mind égnek, akkor az Úr Jézus intésére sorra járulnak az ég lakói a karácsonyfához, s ki-ki ráaggatja a maga imádságát. Ezeket az imádságokat aztán az Úr Jézus megáldja, s szorgos angyalok nyomban aláindulnak velük a földre, hogy szétosszák azok között, akiknek szólnak. Ezek a soha nem hiábavaló, de mindig beteljesülő imádságok a mennyek lakóinak ajándékai a földi emberek számára. Így ünnepelnek odafönt karácsonyt azok, akik közülünk eltávoztak, tudja azt mindenki.

De ebben az esztendőben szokatlan dolog történt odafönt az égben. Már egy héttel karácsony előtt hírvivő angyalok járták sorra a mennyország lakóit s tudatták velük, hogy Jézus Úr parancsára ebben az évben magyar karácsony lesz odafönt.

Ilyesmi még nem történt amióta világ a világ, hogy egyetlen nép javára tartsák az ünnepet s méghozzá egy olyan kicsike, maroknyi nemzetet tiszteljenek meg ezzel, mint a magyar. De Jézus Úr így látta illőnek s helyesnek, s így is történt.

Mikor aztán megszólaltak odalent a földön ma este a karácsonyi harangok, egy szeplős arcú, vézna kis angyalka, aki még egészen új volt odafönt, rendelkezés szerint kezébe vette a fényes aranycsengőt, hogy megadja vele a jelt. Azonban olyan ijedt és elfogódott volt szegényke a nagy megtiszteltetéstől, hogy nyomban el is ejtette a csengőt, amiből aztán egy kis bonyodalom származott. Padlót érve a csengő ugyanis élesen felcsengett egyszer, amitől a szárnyas kapuk nyomban nyílani is kezdtek. Mivel azonban a csengő nyomban el is hallgatott, a kapuk is abbahagyták a nyílást, és a kint várakozók számára csupán egy szűk kis rést hagytak, melyen keresztül csak a soványabbja tudott beférni, a kövérebbje nem. Az újdonsült kis angyalka pedig úgy megszeppent a maga ügyetlenségétől, hogy szégyenében nyomban elszaladt, s elrejtőzött a karácsonyfa lehajló ágai alá.

Az Úr Jézus, látva a bonyodalmat, maga vette föl a csengőt s megrázta jó erősen, amitől nyomban szélesre tárultak a kapuk, s a nép betódulhatott az égi kupolaterembe. Jézus parancsára széles kört hagytak szabadon a karácsonyfa körül az égi magyarok számára, akik utolsónak vonultak be, ünnepélyes elfogódottsággal, hogy elfoglalják a megtisztelő helyet. Mikor aztán mindenki együtt volt, az Úr Jézus megadja a jelt: gyúljanak hát ki az emlékezésnek lángjai a magyar karácsonyfán!

Elsőnek az ősz István király lépett a fához s néma méltósággal gyújtotta rajta az első gyertyát. Sorra követték az Árpád-ház tagjai, Hunyadiak, Zrínyiek, Rákócziak s a többiek mind, hosszú, hosszú sorban. ,,Pro libertate", suttogta a nagyságos fejedelem, s Petőfi Sándor keze reszketett, amikor kinyúlt a márciusi ifjak emlékének gyertyája felé. S rendbe kigyúlt az egész magyar történelem, s ott ragyogott pazar fényben a mennyei palota közepén, egész világ csodálatára. S mikor már minden gyertya égett a karácsonyfán, előlépett öreg Csikay Gyuri, esett vállú hajdani kolozsvári cigányprímás, állához emelte kopott hegedűjét, s felsírt a húrokon a magyar ,,Mennyből az angyal..." De olyan szépen, olyan szívfájdítóan, hogy még az Úr Jézusnak is megkönnyesedett tőle a szeme, s ártatlan kicsi angyalkák a háttérben csupa gyönggyel sírták tele a padlót.

Majd az Úr Jézus jelt adott megint, s rangsor szerint István király lépett oda elsőnek a fához, hogy felaggassa rá a maga ajándékát, földi magyaroknak. Aranytekercsre írott áldásos imádság volt, súlya majd földig húzta le a gyönge ágat. Szent László vitézi erejét, Zrínyi Miklós bölcs megfontoltságát, Rákóczi Ferenc lelkes hitét s Petőfi Sándor lángoló szívét aggatta fára. Úgy megtelt rendre minden ág magyaroknak szóló magyar imádsággal, hogy mire a más nemzetségből valók sorra kerülhettek, már csak úgy roskadozott a fa a tehertől.

Sok-sok időbe került, míg a mennyeknek minden lakója odajárulhatott a karácsonyfa elé a maga ajándékával. Nemzet még ennyi imádságot nem kapott, amióta világ a világ! Mikor aztán az utolsó imádság is rajta csüngött a fán, az Úr Jézus megáldotta valamennyit, s míg a sok nép vonulni kezdett újra kifelé a szárnyas kapukon, szorgos kis angyalok nyomban hozzáfogtak, hogy batyuba kössék a sok égi kincset, s alászálljanak vele kicsi Magyarhonba.

Végül aztán már csak az égi magyarok álltak ott még mindig a magyar karácsonyfa körül, imába mélyülten. Az angyalok elhordták már az utolsó ajándékot is, s a gyertyák is kezdtek csonkig égni, amikor az Úr Jézus szeme hirtelen megakadt valami fehéren, a roppant karácsonyfa alsó ágai között. Jobban odanézett s hát bizony egy kis angyalka köntösének a csücske volt az. Az újdonsült szeplős kis angyalka, aki elejtette az aranycsengőt, kuksolt ott még mindig nagy ijedten. Az Úr Jézus félrehajtotta az ágakat, s kézen fogva elővezette onnan a szeplős kis angyalt. ,,Hát te minek bújtál oda?" - kérdezte tőle mosolyogva. ,,Restellem magamat" - vallotta be a szeplős. - ,,Elfelejtettem volt azt a csengőt, lássa." ,,Oh, hát te voltál az!" - nevetett az Úr. ,,Ne búsulj semmit, megtörténik az ilyesmi mással is. De téged még nem láttalak itt eddig. Mi a neved? Honnan jöttél s mikor?" ,,Katika a nevem s Budapestről jöttem - felelte a vézna, szeplős kicsi angyal - november negyedikén, Uram.

Néhány pillanatig mély-mély csönd volt a nagy kupolateremben. Az égi magyarok mind a vézna kicsi angyalkát nézték, s valamennyinek könnyes volt a szeme. Aztán Jézus szelíd hangja törte meg a csendet. ,,Isten hozott, Katika" - mondta jóságosan, s keze gyöngéden megsimogatta a kis szöszke fejet. ,,Aztán küldtél-e te is ajándékot Budapestre a tieidnek?" ,,Küldtem, Uram" - felelte Katika, s elpirult a szeplői alatt. ,,Aztán mit küldtél?" - kíváncsiskodott az Úr Jézus. ,,Szép ünnepi imádságot szüleidnek, kis testvérkéidnek?" A kicsi angyal képe még pirosabbra gyúlt. ,,Nem imádságot küldtem" - vallotta be szégyenkezve. Az Úr Jézus igen nagyon elcsodálkozott. ,,Nem-e? Hát mi egyebet lehet küldeni innen?" ,,Kenyeret" - felelte szepegve Katika. ,,Szép fehér égi kenyeret. Minden nap félretettem, amit nekem adtak itt. Hiszen én kapok még máskor is" - tette hozzá bizalmasan. ,,S ha nem, hát az se baj. De odalent Budapesten nincsen fehér kenyér, régóta már..."

Mély, döbbent csönd volt, szentek, angyalok pisszenni se mertek. Hiszen ilyesmi még nem történt emlékezet óta, hogy valaki kegyes imádság helyett kenyeret küldött volna alá a mennyországból.

Aztán az Úr Jézus lehajolt s homlokon csókolta a kislányt. ,,Jól tetted, Katika", mondta halkan s lopva kitörölt egy tolakodó könnycseppet a szeméből, ,,sokszor a kenyér a legszebb imádság. Én is azt adtam egyszer az én népemnek, amikor lent jártam a Földön. Kenyeret."

Valahol a meghatottan álló magyarok sorában egy öreg nagymamából kitört az elfojtott zokogás. Katika kitépte magát az Úr Jézus karjaiból, odafutott az öregasszonyhoz és két vézna karjával átölelte. ,,Ne sírj, nagymama!" - kiáltotta hangos, csengő angyalka-hangon, mely egyszeribe betöltötte az egész mennyországot - ,,Apuék nem éheznek többet odalent! A mennyei kenyér, amit küldtem, meglásd, eltart sokáig!"

Az Úr Jézus mosolygott. S mosolyától, bizony, akár hiszik, akár nem: kisütött a nap Magyarország fölött!

Wass Albert

245. hozzászólás Létrehozva: 2009-12-09 07:43

Évi

Hozzászólások: 74 Nyílt levél Háromszék magyar politikusaihoz

Tisztelt képviselőink!

A választási láz hevében feledésbe merülni látszik a 2009 december 1-i sepsiszentgyörgyi cirkusz. Önök azzal vannak elfoglalva, hogy épp melyik román párttal kössenek holtomiglan-holtodiglant, amiről mindenki tudja, hogy jó ha egy hetet tart… A román politikusok magasról tesznek ránk és Önökre. De térjünk vissza arra a témára, amiről külön-külön beszéltem úgy az RMDSZ, mint az MPP képviselőivel – mindeddig eredménytelenül.

Nézzük a tényeket: idén nyáron Gyergyószentmiklóson rendezett „spontán tüntetést” a Noua Dreapta nevű, köztudottan vasgárdista eszméket valló, elvakultan magyarellenes csürhe valamilyen mondvacsinált okkal és az ottani MPP-s vezetés karba tett kézzel végignézte, sőt utólag nyugodtan hátradőlve konstatálta: elmentek, vége! Ez volt a teszt, hogy lehet, szabad nekik. Vérszemet kapva hónapokig tervezgették és nyilvánosan bejelentették: december elsején Sepsiszentgyörgyön fognak „ünnepelni”. Ez volt a második lépés, az újabb teszt, hogy meddig mehetnek el. Az Önök részéről annyit érzékeltünk, hogy elhatárolódtak, a polgármesterünk kiutasította őket a városból, ami ugyan fellépésnek számít, de utólag visszanézve körülbelül annyit ért, mint hótt lón a patkó… Jöttek vagy százötvenen, részeg randalírozással hosszan ordítoztak a városon, aztán mikor úgy hozta az úri jókedvük, leléptek. Mi meg örüljünk, hogy elmentek, ugye tisztelt RMDSZ-es vezetés?

Az interneten a legnagyobb videó megosztón egyre-másra rakják fel a sepsiszentgyörgyi „sikeres megmozdulásuk” bizonyítékait, nyíltan bozgoroznak és szervezik a következő, ezúttal Csíkszeredában esedékes duhajkodásukat. Szándékukban áll rendszeresíteni a székelyföldi „kiruccanásokat”, ez jó viccnek, érdekes időtöltésnek látszik náluk… Megtehetik, mert senki nem tesz semmit ellenük!

Amint tudjuk, december elsején a Magyar Gárda Székely Szakasza egy koszorút szeretett volna letenni a kolozsvári Mátyás Király szoborhoz és megemlékezni a Székely Hadosztály megalakulásáról. Arról a Székely Hadosztályról, amely 1918 december 1-én alakult a románok ellen és amelynek tudtommal egész Erdély területén nincs egyetlen emlékműve sem! Szégyen!!! Mi, sepsiszentgyörgyiek évek óta szorgalmazzuk ezt, de eddig mindig süket fülekre találunk. Nos, a Magyar Gárda tagjait elhurcolták és csendzavarásért (!!!) büntették meg 50.000 új lejre (500 millió régi lej). Ezzel szemben a Sepsiszentgyörgy békés lakosságára rárontó, minősíthetetlen módon viselkedő csürhe rendőri felvezetéssel, hangos bozgorozással randalírozhatott – büntetlenül. A főszervező, Lacatusu, a mai napig eszi a székely kenyeret, felmarkolja a mi adónkból származó fizetését és röhög a markába – megúszta! Ő is! Önöknek nem az lenne a kötelességük, hogy kivizsgálást kezdeményezzenek azok ellen, akik egy békés kisváros lakosságát megtámadták??? Az önvédelem Istentől kapott jogunk, sőt kötelességünk! Önök a demokratikusan megválasztott képviselőink. Ennyit nem várhatunk el Önöktől? Hogy tegyék a dolgukat???

Tisztelt magyar képviselőink!

Én, mint választópolgár minden egyes szavazáskor ott vagyok az urnáknál és igyekszem a Nemzetünk számára legmegfelelőbb képviseletet biztosítani. Nekem gyerekeim vannak és ebből kifolyólag kötelességem. Önök minden kampánykor megígérik nekünk a Fiastyúkot csibéstől. Aztán sikeresen elérik a céljukat és ahelyett, hogy annak a közösségnek az érdekeit szolgálnák, amely bizalmat szavazott Önöknek, egymásnak esnek és arra fordítják az energiájukat, hogy egymást ütik-vágják, mi pedig itt vagyunk kitéve sovinista támadásoknak, mert Önök épp egymással háborúznak!

Ezúton követelem, hogy mielőbb indítsanak kivizsgálást Lacatusu és az összes ideszállított futball-huligán ellen, valamint követelem, hogy fejenként annyi büntetést kapjanak, mint a Magyar Gárda tagjai! Amennyiben a közeljövőben nem indul meg a kivizsgálás és az eljárás, úgy aláírásokat fogok gyűjteni és a Jobbik Magyarországért Mozgalom Európai Parlamenti képviselőjéhez, Szegedi Csanádhoz fogok fordulni segítségért, hogy emelje fel a szavát értünk, mert nekünk nincs se helyi, se Európai Parlamenti képviseletünk.

Tisztelt képviselőink!

A Noua Dreapta állami támogatással, nagyromániás szervezésben taposhatott a mi önérzetünkön! Amennyiben Önök nem teszik a dolgukat, úgy azt mondom: hallgatólagos magyar beleegyezéssel. Mert bűnösök közt cinkos, aki néma!!!

Sepsiszentgyörgy, Sántha Éva
2009. december 9.


244. hozzászólás Létrehozva: 2009-12-05 00:41

Évi

Hozzászólások: 74 Kérlek szavazzatok (belátásotok szerint), de ha lehet Csaba testvér alapítványára. Az Ő szavaival élve, "jó lenne, ha az otthonok decemberi gázszámláját valaki kifizetné".

Szavazzatok a Dévai Szent Ferenc Alapítványra (Böjte Csaba alapítványa)

http://www.complex.hu/tamogatas_2009_karacsony.php?w=svo&c=iQmxG9b7zD7ZxmYaF9

Én már szavaztam.
Kérlek küld tovább!

Isten Áldásával Ili

243. hozzászólás Létrehozva: 2009-11-18 16:23

Évi

Hozzászólások: 74 Egy szívességet kérek tőletek, remélem nem utasítjátok vissza: egy családi barátunk, a komollói református lelkész, Balla Barni kisfia bejutott a Duna TV által szervezett mesemondó-verseny döntőjébe. Ennek a kicsi székely palántának ez a lehetőség mérföldkő lehet az életében, ami nem minden nap adatik meg egy Székelyföldön élő gyerek számára.

Nagyon szépen kérlek Titeket, segítsetek Bulcsúnak és terjesszétek a felhívást! Előre es köszönöm, Isten fizesse a támogatásotokat!

HAJRÁ, BULCSÚ!!!!!!! :)

November 18-án, szerdán, kevéssel a déli harangszó után egy rövid portréfilmet közvetít róla a Duna TV, majd 17:30-tól (Erdélyben 18.30) ő lesz az Esti mese egyik mesemondója. A mesét a DunaII Autonómia csatorna 18:40-kor (Erdélyben 19.40) megismétli.

Azt, hogy ki juthat be a döntőbe, a versenyzők által elmondott mesét követően a közönség szavazatai alapján döntik el. Ha hallgatóink közül bárki úgy gondolja, hogy Bulcsúnak ott a helye az utolsó fordulóban is, nem kell egyebet tennie, mint a 06-20-999-6866-as (NEM emelt, hanem alapdíjas!) telefonszámra szerda 18 és csütörtök 12 óra között elküld egy SMS-t, „BULCSÚ” szöveggel.

Mi biztos segítünk az ifjú mesemondónak!
242. hozzászólás Létrehozva: 2009-11-06 00:50

Ati

Hozzászólások: 112 "Soha, soha egy kis göröngyöt innen
Se vér, se alku, se pokol, se ég
Akárhogy dúl most szent vetéseinkben
Idegen fajta, hitvány söpredék!
E száz maszlagtól részegült világon
Bennem, hitvallón, egy érzés sajog.
Magyar vagyok, a fajomat imádom,
És nem leszek más, inkább meghalok!

Uram, tudd meg, hogy nem akarok élni,
Csak magyar földön és csak magyarul,
Ha bűn, hogy lelket nem tudok cserélni,
Jobb is, ha szárnyam már most porbahull,
De ezt a lelket itt hagyom örökbe
S ez ott vijjog majd Kárpát havasán
És belesírom minden ősi rögbe.
El innen rablók, ez az én hazám!"

Sajó Sándor 1919
241. hozzászólás Létrehozva: 2009-10-31 10:32

Zsoly

Hozzászólások: 3 Elozmény: ( Ili @ 2009-10-31 09:46)
Kedves Zsoly!

Szeretettel köszöntelek, és remélem nem fogod megbánni. Gondolom megnézted az oldalt és látod milyen szellemiségben próbáljuk egymást segíteni imáinkkal és tudásunk továbbadásával. Igyekszünk felhívni egymás figyelmét a keresztény ember számára fontos és elkerülhetetlen dolgokra, eseményekre.

Isten Áldásával Ili
Kedves Ili!!

Köszönöm a szép szavakat.
Ezért most, megajándékozlak egy szép imádsággal. Remélem mindenkinek tetszeni fog.


Könyörgés Magyarország Újjászületéséért

Könyörgünk Hozzád Boldogasszony, Magyarok
Nagyasszonya, Segíts minket Nemzetünk
Újjászületéséhez. Asszonyunk, Hold
Úrasszonya, Babba Mária, Fény-Krisztusunk
Szent Anyja, Imádkozzál Érettünk, emberi
gyarlósággal élő gyermekeidért, nemzetünkért,
és azért, hogy a Magyar Újjászületéssel
elvégezhessük Küldetésünket, az Istenszülő
ránk ruházott feladatát, a Magyarok Isten
akarata szerint.

Úgy legyen!


Minden kérés után mondjuk:

.... add nekünk az erő, a megvilágosodás és a kitartás kegyelmét a Magyar Újjászületéshez!

1. Magyarok Nagyasszonya, a virágok szépségében élő reménység, tedd hígmagyarságunk helyére mélymagyarságunkat

2. Magyarok Nagyasszonya, virágok öröme, szüntesd meg azokat a falakat, amelyek elválasztják egymástól a magyar embereket ...

3. Magyarok Nagyasszonya, akinek sírjánál magasabb a föld az égnél, tedd a Teremtő akaratát gyökereinket elhagyni csábító szabad akaratunk helyére ...

4. Magyarok Nagyasszonya, lelkek megnyugtatója, irányítsa mindig a Lélek a mi Szellemünket, ami testünkkel végrehajtatja a Nap Isten parancsát ...

.... add nekünk az erő, a megvilágosodás és a kitartás kegyelmét a Magyar Újjászületéshez!

5. Magyarok Nagyasszonya, jófüveivel gyógyító, gátold meg, hogy a Sátán lelki, szellemi és testi mérgeivel pusztítsa nemzetedet

6. Magyarok Nagyasszonya, világnak jövendő megvilágosítója, add mindannyiunknak az isteni Fény útmutatását ...

7. Magyarok Nagyasszonya, tengernek hajnali szép csillaga, vezess minket biztos kezű kormányosként a Krisztusi útra ...

8. Magyarok Nagyasszonya, Krisztusnak, az Igazság Napjának anyja, segíts, hogy követhessük Fény-Fiadat ...

9. Magyarok Nagyasszonya, Isten áldott szántóföldje, amelyből üdvösségünk virága és gyümölcse fakad, tedd termővé a Magyar Újjászületésre lelkünket, szellemünket ...

10. Magyarok Nagyasszonya, akinek szívét és lelkét a fájdalom tőrje hétszer járta át, gyógyítsd be egymáson vágott sebeinket és őrizz meg bennünket a testvérharagtól ...

11. Magyarok Nagyasszonya, táltos királyunk, Szent László védelmezője, tedd minden magyar ember pajzsává ősi Magyar Vallásunkat ...

12. Magyarok Nagyasszonya, hazánk örökös Királyné asszonya, tedd a magyarságot ismét a Szent Korona népévé

13. Magyarok Nagyasszonya, halottak megszabadítója, engedd hozzánk őseink szellemeit, hogy sugallataikkal segítsenek bennünket az igazságért és szabadságért folytatott küzdelmünkben ...

14. Magyarok Nagyasszonya, magyarok oltalmazója, védd meg nemzetedet a betolakodó idegenszívűek ármányai ellen ...

15. Magyarok Nagyasszonya, a Szent Koronával minket az Isten-szülő munkájának részesévé emelő, tégy méltóvá, alkalmassá és alázatossá bennünket szent feladatunkhoz ...

.... add nekünk az erő, a megvilágosodás és a kitartás kegyelmét a Magyar Újjászületéshez!

16. Magyarok Nagyasszonya, a Hold Úrasszonya, Babba Maria, légy vigyázónk az Istenszülő kegyelméből végzett feladatunkban ...

17. Magyarok Nagyasszonya, aki önmagunk üdvözülésére az Úristent dicsérni, szolgálni tanítasz, segíts bennünket, hogy méltóak legyünk Fény-Krisztus befogadására ...

18. Magyarok Nagyasszonya, szeplőtelen, életadó Boldoganya, védd meg magzatainkat a Sátán magyarságirtásától ...

19. Magyarok Nagyasszonya, asszonyi sors megdicsőítője, állítsd vissza a legszentebb emberi közösség, a család egységét, védd meg a Sátán szétzüllesztő ármányától ...

20. Magyarok Nagyasszonya, másokat szolgálva magát fölemésztő Szenteltgyertya Tűz szülője, engedd, hogy Fény-Fiad követőiként személyünket alárendeljük a Magyar Újjászületésnek ...

21. Magyarok Nagyasszonya, teljes Szentháromság eleven temploma, tedd bennünk a Lélek, a Szellem és a Test Szentháromságát szerves egységgé ...

22. Magyarok Nagyasszonya, Testfogadó Boldogasszony, adj a magyar anyáknak egészséges, Magyar Vallású gyermekeket, akik részesei lesznek az Újjászületett Magyarországnak ...

23. Magyarok Nagyasszonya, Életmag Kedd Asszonya, adj a magyar földnek egészséges, bő termést, szórd élet-virágaidat a MAGok közé, hogy mindörökké virágozzék az Újjászülető Magyarország ...


Magyarok Nagyasszonya, Babba Maria, könyörögj Teremtőnkhöz, a Nap Istenhez nemzetedért, Magyarország Újjászületéséért!

Úgy legyen!
240. hozzászólás Létrehozva: 2009-10-31 09:46

Ili

Hozzászólások: 483 Kedves Zsoly!

Szeretettel köszöntelek, és remélem nem fogod megbánni. Gondolom megnézted az oldalt és látod milyen szellemiségben próbáljuk egymást segíteni imáinkkal és tudásunk továbbadásával. Igyekszünk felhívni egymás figyelmét a keresztény ember számára fontos és elkerülhetetlen dolgokra, eseményekre.

Isten Áldásával Ili
239. hozzászólás Létrehozva: 2009-10-31 09:36

Zsoly

Hozzászólások: 3 Noua Dreapta: "Sepsiszentgyörgy mindig román föld volt"
A gyergyószentmiklósi jogsértő rendezvényhez hasonlóra készül a Noua Dreapta nevű szélsőséges szervezet Sepsiszentgyörgyön.
Gribek Dániel, p, 2009/10/30 - 19:33


A gyergyószentmiklósi jogsértő cselekményhez hasonlóra készül a román Noua Dreapta nevű szélsőséges szervezet Sepsiszentgyörgyön.

A szervezet honlapján 2009.december 1-re toboroznak közönséget egy, a gyergyószentmiklósi provokatív felvonulásukhoz hasonló eseményhez. Mint ismert, nemrégiben Gyergyószentmiklós főterén masíroztak a szervezet tagjai, egy soha meg nem történt tragédia ellen tiltakozva. A soviniszták nem állítottak kevesebbet, mint, hogy 58 románt fejeztek le a magyarok 1940-ben Gyergyóban. Nem csoda, hogy a helyi román pap a masírozást megelőző koszorúzás után saját kezűleg takarította el a történelemhamisítás céljából odacipelt koszorút a templomkertből. Nemzettársai részéről le is lett hülyézve. Megemlékezésként feltüntetett provokációjukról nem tettek hivatalos bejelentést, így gyülekezési engedéllyel sem rendelkeztek. Úgy tűnik, ez volt a teszt a helyiek tiltakozásának felmérésére.

Jelenleg,mint írják, mindazokra számítanak, akiknek elegük van a magyarok „ szeparatista törekvéseiből”, és számítanak minden „büszke román” részvételére. A szervezet honlapján olvasható felhívás szerint azért látogatnak el Sepsiszentgyörgyre, hogy nyomatékosítsák: Sepsiszentgyörgy mindig román föld volt és az is marad.

Sepsiszentgyörgy, Kovászna megye székhelye, Marosvásárhely után a Székelyföld második legnagyobb városa. Lakosságának alig több mint 20%-át adják a románok.

Ezek viszont számos civil szervezetet, egyesületet működtetnek, általában arra alapozva , hogy a helyi magyarság elnyomja őket. Tavaly körülbelül 1500 fő gyűlt össze 1918 december 1-ét, a „Nagy Egyesülést” megünnepelni. Ez a nap 1990 óta nemzeti ünnep a jelenlegi Romániában. Az erdélyi magyarság számára viszont ez a nap a történelmi Magyarország felbomlását és a kisebbségi lét kezdetét jelképezi. December elseje alkalmából az erdélyi magyarságot az utóbbi évek folyamán számos gyalázkodó támadás érte a román soviniszta erők részéről.

(Nemzeti Hírmondó)
238. hozzászólás Létrehozva: 2009-10-31 09:34

Zsoly

Hozzászólások: 3 Sziasztok!!
Most csatlakoztam , erre az oldalra. Remélem nem fogom megbánni.

Orbán Balázs-székelyföldi iró, tudós, polihisztor,1829-1890


"...mert Háromszék nemcsak az összes Székelyföldet, hanem az annyi nagyszerű vidéket felmutató erdélyi résznek is kétségtelenül legszebb pontját képezi , és ha Háromszék természeti szépségben ritkija párját, ha tájfüzérének nagyszerűsége által kiemelkedik: erkölcsi becsben méginkább túlszárnyalja honunk minden más vidékét..."

-----------------------------------------------------------------------------

" És éppen ezen véghatárainkon fekvő legérdekesebb terület, a szép Székelyföld az, mely legkevésbé ismert, melyről önmagunk is legkevesebbet tudunk."

------------------------------------------------------------------------------

"Udvarhelyszék székely anya-széknek neveztetik azért, mert régente a székelyek főkapitánya legtöbbször itten lakott, izz tartottak a székelynemzeti gyűlések, s a perek az egész székelyföldről ide fellebeztettek."

-------------------------------------------------------------------------------

"Sepsiszentgyörgy az 1848-49-i forradalom alatt is volt harc és dulatás szinhelye, de egyszersmind Szentgyörgy volt a forradalom legdicsőbb és legmagasztosabb jelenetének szinhelye is, mert itten tartott 1848.nov.12-én azon székgyűlés , melyben Háromszék kimondotta az önvédelem határozatát..."

-------------------------------------------------------------------------------

"....Kézdivásárhely Háromszék Párizsa, Háromszék szive volt, honnan mint központból terjed el a lelkesedés, a szabadságérzet és a hallatlan hősiesség, mert polgárai elsők az anyagok előteremtésében és feldolgozásában, elsők a hősök között..."

----------------------------------------------------------------------------------

"...Marosszék nem egyszer volt küzdtere a szabadságnak, fedezve a Székelyföldet oly támadások ellen, melynek kivülről jöttek, de védve oly hatalmi túlkapások ellen is, melyek elnyomással fenyegették a székelység ős szabadságát. Ama küzdelmek a nemzet életét, emezek a székely ős alkotmányát védték, kik ott és itt elvérzettek..."

237. hozzászólás Létrehozva: 2009-09-22 12:21

Ili

Hozzászólások: 483 Szabolcs testvér felszentelte a Csíksomlyói házunkat.

Kedves Testvérek!

Istennek hála Szabolcs testvér felszentelte, amint a csatolt képeken is látszik a Csíksomlyói házunkat. Szent István alapította ezer évvel ezelőtt lelki nagycsaládunkat a Főegyházmegyénket, és éppen ezért hálából, a jubileumi év emlékére, alapítványunk legnagyobb otthonát, nagy királyunk tiszteletére, szenteltük.

Mikor a közel negyven gyerekünket megláttam a kegytemplom szentélyében szépen felöltözve székely, meg csángó ruhákba, akkor igen nagy apai büszkeség töltötte el a szívemet. A kollégák és a gyermekek mind elvégezték a szentgyónásukat és így mindannyian áldozhattak a szentmisében, nekem ennél nagyobb ajándékot nem is adhattak volna.

Ez a ház hívatott összefogni, és bevégezni a nevelési munkánkat, hisz a kisebb házainkból a szépen felnőtt gyerekek, ide jönnek, hogy tanulmányaikat a felsőbb osztályokban bevégezzék, vagy akár a főiskolával, egyetemmel megkoronázzák.
Isten áldja meg a Szent István Királyunkról elnevezett gyermekvédelmi otthonunkat, és mindazokat kik gyermekeinknek adták adójuk egy illetve két százalékát, valamint azoknak, kik tavaly a Budapesti Sportarénában a "Nemadom" fel együttes által szervezett koncertre jegyet vásároltak, és így lehetővé tették a ház megszületését. Imádkozom azokért is, kik a jövőben hozzá fognak járulni e ház fenntartásához, működtetéséhez.

Szeretettel, Csaba t.


236. hozzászólás Létrehozva: 2009-09-10 00:39

Ati

Hozzászólások: 112 Csaba testvér: A gyermeket az alázatos szülői szeretet menti meg.

Kedves Munkatársaim!

Tudom, hogy ti is, akárcsak én, naponta értesültök mindenféle lehúzó, szomorú hírről. Gazdasági világválság van, hogy hatalmas mindenre kiterjedő krízis szorongatja a világot. Meg a politikusok így..., hogy az emberek úgy...., egyszóval nagyon pogány lett a világ.... stb..

Ez mind igaz, de mégis azt mondom nektek, hogy itt az új tanév, és én nagyon szeretném ha új szívvel, új lelkesedéssel neki is állnánk a szép, nemes nevelői munkánknak, ennek a hatalmas Isten adta lehetőségnek, a 2009-2010-es tanévnek.
Szeretném ebben az évben a mi Urunk Jézus Krisztus nagy követőjét zent Istvánt magunk elé állítani példaképként.

Krisztus Urunk hihetetlen optimizmussal, életerővel mindig bizakodva előre nézett. Számára az a sötét ókor, a maga rengeteg háborújával, rabszolga piacaival nem kilátástalan szörnyű idő, hanem szent kegyelmi idő, olyan idő mely alkalmas a szeretetre, a jóságra, a világ megváltására. Jézus mindenkiben bízik, az öreg Nikodémusnak sem mondja azt, hogy neked a vonat már elment, te megrögzött, vén farizeus, hanem hiszi, hogy ez az ember is, akárcsak Zakeus, Mária Magdolna és oly sokan mások kikkel találkozott, képes ujjá születni és tökéletessé válni, olyan tökéletes lenni, akár a Mennyei Atya. Jézus elindul, szervez, hívja az embereket, tanítványokat, apostolokat választ, feladatokat ad, küldi társait. Aranyat, ezüstöt ne vigyetek magatokkal, de vigasztaljátok meg a szomorúakat, gyógyítsátok meg a betegeket, menjetek, veletek vagyok a világ végéig. Célja az egész világ megszentelése, jobbá tétele. Hitével, munkájával, összefogással képes abból a pogány világból egy új világot teremteni.

Ugyanezt a hatalmas optimizmust látom Szent István királyban is. Nagy királyunk hiszi, hogy összefogással, bölcs döntésekkel lehetséges a kalandozó, háborúskodó népének mentalitását, életformáját kereszténnyé tenni, megváltoztatni. Vármegyéket szervez, püspökségeket alapít, parancsba adja, hogy az emberek telepedjenek le és minden tíz falu építsen egy templomot, hol figyelmesen, bölcs tanításokat hallgathatnak és együtt imádkozhatnak a szeretet Istenéhez. Milyen nagy ez a Kárpát medence, és ő hihetetlen erővel, nem egy-két falut akar jobbá, tisztábbá, szentebbé tenni, hanem az egész országot. Utazik, szervez, intelmeket ír, törvényeket hoz, biztat, bátorít. Nyomában rend, fegyelem, összefogás, jókedvű alkotó munka, egy új világ bontakozik ki. Szeretné e szép Kárpát medencét egy békés, boldog, fejlődő, mindenki számára otthont jelentő országgá tenni. Egy tündérkertté, olyanná, amilyennek a jó Isten jókedvében megálmodta. Persze érzi a korlátait, emberi határait, de nem megy át siránkozó, nyafogó tragikus hős szerepbe. Jézus példájára ő is társakat keres, embereket szólít meg, kér fel, hogy segítsenek ország alapító nagy munkájában. Munkatársait nem csak a közvetlen rokoni, baráti köréből választja, hanem mindenki felé nyitott. Az országán átutazó Szent Gellértet is akárcsak oly sok más embert megszólítja, felkéri, hogy segítsen az Isten által rábízott hatalmas munka elvégzésében. Gellért kérésére megváltoztatja élet célját és marad, neveli királyának a fiát, Szent Imrét, majd ő lesz a mai temesvári egyházmegye első püspöke. Tudjuk a történelemből, hogy kézműveseket, papokat, szerzeteseket, katonákat, mindenféle rangú, rendű embereket neveltetett és hívott, fogadott be az országába, hogy békében, szeretetben egy új világ szülessen itt a Kárpát medencében.

Kedves Munkatársaim!

Nagyon szeretném, hogy ebben az évben a 1010 évvel ezelőtt megkoronázott nagy királyunk lelkesítő, szervező munkája lebegne szemünk előtt. Szeretném ha ezt az évet Szent Istvánnak szentelnénk. Azt szeretném, hogy az ő példájára, mi se keseredjünk el a világunkban, környezetünkben vonagló sok gyűlölködéstől, panaszkodástól, siránkozástól, hanem Istenben bízó lélekkel álmodjunk egy szorgalmas munkából születő, békés, boldog, új kort, és azt kacagó gyermekeinkkel kezdjük el csendben felépíteni. Hiszem, hogy a jó Istenben kapaszkodva, nekünk, a csendben építkező, gyermekeinket jóra, szépre intő, a természetben nagyokat kiránduló, a becsületes munkától fáradtan pihenni térő egyszerű embereknek lesz igazunk. A világunkat nem a sok acsarkodás, parttalan vitatkozás menti meg, hanem a gyermeket a porból felemelő alázatos szülői szeretet, a kacagva kimondott jó szó, a kétkezi munkánk által megszentelt ősi föld. Pogány ez a világ? Sötétség van körülöttünk? Nem tudom, de azt tudom, hogy nem szabad hagyjuk, hogy ez a sötétség, elkeseredett pogányság legyőzzön bennünket. Arra biztatlak, hogy Jézus Krisztus és az ő Szent Követőjének, István Királynak nyomába lépve induljunk el, fogjunk össze és szenteljük meg ezt a világot.
Ebben a hitben, e szent meggyőződésben, újítottuk fel a csíksomlyói hajdani ferences gimnáziumot, melyben az elmúlt években gyermekvédelmi központ volt, és melyet a csíki Magán javak miután visszakapott a román államtól, 100 évre átadott az alapítványunknak. A célunk az, hogy a Székelyföld bajba lévő gyermekei számára otthont teremtsünk, kollégiumot alapítsunk, honnan Csíkszeredába iskolába járhatnak a fiatalok. Munkánkat, álmainkat Szent István hathatós mennyei védelmébe ajánljuk. Házunkat szeretnénk szeptember 20-án Szent István tiszteletére felszentelni.

Házszentelő, tanév nyitó ünnepségünkre 2009 szeptember 20-án, 10,30 perckor kezdődő szentmisénkre, a csíksomlyói Kegytemplomban nagy szeretettel várunk.

Kisebb testvéri szeretettel,

Csaba testvér


235. hozzászólás Létrehozva: 2009-08-31 12:23

Manó

Hozzászólások: 173 Szeptember 13-án vasárnap este 6 órakkor Csíkszeredában a Szent Kereszt Plébánia Milleneumi templomának altemplomában a Mailáth teremben tartok előadást Meddőség és keresztény megoldások címmel, melyre minden érdeklődőt szeretettel várok.
Az előadás végén dedikálom a könyvem.
234. hozzászólás Létrehozva: 2009-08-13 23:32

Ili

Hozzászólások: 483 Erdélyben járt barátom tapasztalatait kérdezve ezt a verset küldte válaszul.

Nem az én asztalom!

Mesélte jó apám, hogy az Ő korában
Még élő szeretet volt a rokonságban.
Ha valahol zűrök, bajok keletkeztek
Összesereglettek, mint testben a sejtek,
A nem kívánt gócot eltávolítani.
S együttes erővel, sebet gyógyítani.

Kommendáltak, boronáltak, intettek, neveltek,
Sőt túl buzgóságból még akkor is nyüzsögtek
Ha elhárult a baj, újra volt békesség
S működésre már nem volt semmi szükség.
De ők továbbra is őrködtek, strázsáltak
Árnyékként szüntelen nyomdokunkban jártak.

Ha ma közölünk valakit nagy baj ér
Nem mozdul a rokon, sem az édes testvér.
"Nem kell beleszólni, bajt hozol magadra,
S ha beleavatkozol, okot adsz haragra!
Ez az ő dolguk, elég saját bajom
Őszintén fájlalom, de nem az én asztalom."

Mit szolnál ahhoz, ha elér majd a halál
Örök bírád elé, szellemed oda áll,
S számodra e fontos, sorsdöntő órán
Mikor örök léted ügye forog kockán.
Krisztus azt mondaná, nagyon sajnálom,
A te üdvösséged nem az ÉN ASZTALOM!!!

Cserniczky Gábor
233. hozzászólás Létrehozva: 2009-08-06 23:08

Marika

Hozzászólások: 155 Memento! Emlékezzél! Emlékezzünk!

Szentmisét mutatott be hétfő délután a nagyváradi római katolikus székesegyházban Mahajduda János tisztelendő az 1949-ben történt mezőbikácsi (Bicaciu) cséplőgépmunkás-lázadás áldozatainak lelki üdvéért.

A dél-bihari, mezőbikácsi (Bicaciu) cséplőgépmunkás-lázadás 60. évfordulóján tartott szentmise celebrálójaként Fodor József általános püspöki helynököt harangozták be a buzgó hívek anélkül, hogy ezt vele is egyeztették volna, hiszen a vikárius előre betervezett jegyes-felkészítővel volt abban az órában elfoglalva. Így aztán a bazilika káplánja, Mahajduda János misézett és szólt a maroknyi jelenlévőhöz., ő ráadásul bikácsi származású.

Kupán Árpád történelemtanárnak a Mezőbikácsi hősök és áldozatok a 20. század első felének tragikus sodrában című dolgozatából idézett a tisztelendő. „Memento! Emlékezzél! Emlékezzünk!” – kezdte. Vannak örvendetes emlékek, valamint elszomorítók is. Az utóbbiak közé sorolható az 1949. augusztus 2-án történt mezőbikácsi tragédia. Abban az évben a kommunista hatalom szovjet típusú kollektivizálásra törekedett. Kisajátította a gazdák földbirtokait, emellett magas terménybeszolgáltatási hányadot rótt ki a parasztságra. A kommunisták elrendelték, hogy a mezőgazdasági munkákat végző szegényparasztok az addig terményben kapott járandóságukat híg pénzben kapják meg, ami jóval kevesebb volt, mint a nekik járó termény valós értéke. Nem lehetett kenyeret venni, a családok otthon sütöttek, ha volt lisztjük. Az embertelen intézkedések, a retorziók, az alja népségből verbuvált aktivisták és milicisták agresszív grasszálása, a törvényes eljárások nélküli büntetések, meg és elhurcolások gyakorisága volt az oka a cséplőgépmunkás-lázadásnak. A sanyarú sorsú falusiak napi húsz órát dolgoztak, hogy étel legyen az asztalukon, azonban mindent elvettek tőlük. Valósággal éheztek. S amikor ellen próbáltak állni, fegy
255. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-05 02:47
TóthMari
Hozzászólások: 5
http://magyarosiarpadfiuka.blogspot.com
254. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-05 02:45
TóthMari
Hozzászólások: 5
Erdélyhez írván

Ha azt kiáltom Erdély,
Ne kapd fel fejed…
Nem vagy még szabad,
de talán még lehetsz!

Ha azt mondom véged,
Ne hunyd le szemed,
Lesznek még kik, azt mondják,
Életemnek te adsz értelmet!

Ha azt mondom, győztünk,
Borítsd díszbe magad,
S álld meg mindazokat,
Kiknek vére testedre tapadt!

Most csak azt mondom Erdély…
Emeld csak fel a fejed,
Fiad vagyok, s meghalok,
Ha szabad csak ez áron lehetsz!
1999.09.20. Bp.

(Magyarosi Árpád Fiúkát kivégezték a bolíviai Santa Cruzban 2009. április 16-án)
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép