Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Napi áhitat 2013. - Magyar Baptisták - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek Aguszta napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Kicsilány
Fórum

Oldalak: [1] 2345...Utolsó
2529. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-29 00:01
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Azért szeretünk, mert Isten szeret minket

„Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket."
(1Jn 4:19, NIV fordítás)

Isten képmására lettünk megteremtve, hogy két dolgot tegyünk a világban: megtanuljuk szeretni Istent és az embereket. Az egész élet a szeretetről szól.

De a szeretet Istennel kezdődött. Ő előbb szeretett minket, és ezért vagyunk képesek másokat szeretni (1Jn 4:19). Az egyetlen ok, amiért tudod szeretni Istent vagy bárki mást az, hogy Isten előbb szeretett téged. Abban mutatta meg szeretetét, hogy elküldte Jézus Krisztust a Földre, hogy meghaljon érted. Abban mutatta meg a szeretetét, hogy megteremtett téged. És az ő szeretetét mutatja minden, amid van az életben. Ez mind Isten szeretetének az ajándéka.

Ahhoz, hogy szeretni tudjunk és nagy szeretet legyen bennünk mások felé, először meg kell értenünk és éreznünk kell, hogy mennyire szeret minket Isten. Nem beszélni vagy olvasni akarunk a szeretetről, hanem arra van szükség, hogy megtapasztaljuk Isten szeretetét.

El kell jutnod végül oda, hogy teljesen megértsd, hogy Isten rendkívüli módon és feltétel nélkül szeret téged. Biztosnak kell lenned abban az igazságban, hogy nem tudsz semmi olyat tenni, ami megakadályozná Istent abban, hogy szeressen téged.

Amint belül érezzük és megbizonyosodunk Isten feltétel nélküli szeretetéről, elnézőbbek leszünk majd más emberekkel is, és nem lesz bennünk már az harag, ami korábban bennünk volt.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Kivel kellene türelmesebbnek lenned?
Kire kellene több időt szánnod?
Kinek kellene megbocsátanod?
Kinek van szüksége arra, hogy irgalmas és elnéző légy vele?


Mit fogsz mindezek érdekében tenni ezen a héten?
2528. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-28 23:59
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Test és lélek harca


Olvasmány: Róm 8,1–17

Sose engedj annak a kísértésnek, hogy csak látható dolgokra törekedjen egész lényed, mert azok nem fognak életet és harmóniát biztosítani.


1„Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, 2mivel az élet Lelkének törvénye megszabadított téged Krisztus Jézusban a bűn és a halál törvényétől. 3Amire ugyanis képtelen volt a törvény, mert erőtlen volt a test miatt, azt tette meg Isten, amikor a bűn miatt tulajdon Fiát küldte el a bűnös testhez hasonló formában, és kárhozatra ítélte a bűnt a testben, 4hogy a törvény követelése teljesüljön bennünk, akik nem test szerint járunk, hanem Lélek szerint. 5Mert akik test szerint élnek, a test dolgaival törődnek, akik pedig Lélek szerint, a Lélek dolgaival. 6A test törekvése halál, a Lélek törekvése pedig élet és békesség, 7minthogy a test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem veti alá magát, és nem is tudja magát alávetni. 8Akik pedig test szerint élnek, nem lehetnek kedvesek Isten előtt. 9Ti azonban nem test szerint éltek, hanem Lélek szerint, ha Isten Lelke lakik bennetek. De akiben nincs a Krisztus Lelke, az nem az övé. 10Ha pedig Krisztus bennetek van, bár a test a bűn miatt halott, a Lélek életet ad az igazság által. 11Ha pedig annak Lelke lakik bennetek, aki feltámasztotta Jézust a halottak közül, akkor az, aki feltámasztotta a Krisztus Jézust a halottak közül, életre kelti halandó testeteket is a bennetek lakó Lelke által. 12Ezért, testvéreim, adósok vagyunk, de nem a testnek, hogy test szerint éljünk. 13Mert ha test szerint éltek, meg kell halnotok, de ha a Lélek által megölitek a test cselekedeteit, élni fogtok. 14Akiket pedig Isten Lelke vezérel, azok Isten fiai. 15Mert nem a szolgaság lelkét kaptátok, hogy ismét féljetek, hanem a fiúság Lelkét kaptátok, aki által kiáltjuk: „Abbá, Atya!” 16Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. 17Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.”

Magyarázat:

Amin az ember a legtöbbet járatja az eszét, az a legfontosabb számára. A 16. verset egy kevéssé ismert Újszövetség-fordítás (Masznyik Endre 1925-ös fordítása) így hozza: „a Lélek embere ellenben a lelki dolgokon jártatja az eszét.” Pál azt mondja, ahhoz, hogy győzhessünk a test felett, elengedhetetlen, hogy kellő fontosságot tulajdonítsunk a lelki dolgoknak az életünkben. Hogyan lehet egy egyszerű ember is otthon a Lélek dolgaiban? Úgy, hogy gyakorolja ebben magát! Gyakran elmélkedik igék felett, és elemzi ennek fényében saját és lelki testvérei életét. Az alaposan megértett és cselekvésig elvitt bibliai igék, az szeretetből, lelki törődésből fakadó testvéri gondoskodás gyakorlása közben tanul meg az ember mély lelki igazságokat. Állandó figyelem az Úrra, és folyamatos nyitottság lelki dolgok iránt? Csak ez képes igazi muníciót adni nekünk a lelki harchoz! Péter jól példázza, milyen veszélyeket hordoz, ha levesszük Istenről a tekintetünket. Amikor a szélre kezdett figyelni, azonnal süllyedni kezdett. Jézus akár tanított, gyógyított, akár pihent, soha nem vesztette el az Atyjára irányított fókuszt. Csak így lehetünk győztesek mi is!

(Sinka Csaba)
2527. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-27 23:50
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Isten szeretetének mélysége

„Az ÚR lenyúlt a magasból és megragadott engem, kihúzott a mély vizekből.”
(Zsoltárok 18:16 – TEV fordítás)

Vannak idők, amikor mindannyian azt gondoljuk, „Itt a vég, elborítanak a nehézségek, lehúz a mélység.” De nem számít, milyen mélyre kerülsz, Isten szeretete mélyebb, mint a problémád.

Corry és Betsy ten Boom keresztények voltak és Hollandiában éltek a II. világháború idején. Zsidókat rejtegettek az otthonukban, hogy megmentsék őket a náciktól. Amikor fény derült a dologra, nemcsak a zsidókat vitték el koncentrációs táborba, hanem ugyanúgy őket is, és a háború hátralevő részét ott töltötték.

Látva az ottani szörnyűségeket, Corry azt mondta Betsynek: „Ez a hely a pokol legmélyebb gödre!” Betsy erre ezt válaszolta: „Nincs olyan mély gödör, aminél Isten szeretete ne lenne mélyebb.”

Az elmúlt hónapokban lehet, hogy rosszul alakultak a pénzügyeid, és azt gondolod, tönkre fogsz menni. Az is lehet, hogy érzelmileg vagy a házasságodban kerültél mélypontra, vagy talán egészségi problémáid vannak. Frusztrált vagy, és akaratlanul is csak arra gondolsz, hogy „vége, nincs kiút”.

Hol van Isten ilyenkor? Pontosan alattad. Ő „a te menedéked, és örökkévaló karjai tartanak [alattad vannak]” (5Mózes 33:27 – NLT 2. kiadás fordítása)

Vesd magad Isten szerető karjaiba. Engedd, hogy elkapjon és engedd, hogy támogasson, amikor nincs sehova máshova menned.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Isten szeretete bármely probléma megoldásához elég mély. Milyen fájdalmat, milyen sérülést vagy milyen problémát kell ma átadnod neki kezelésre?
Hogyan kellene, hogy megváltoztassa az örökkévalóság perspektívája a problémákhoz való hozzáállásodat? Hogyan változhat a nehézségekhez való hozzáállásod attól, hogy tudod, „Isten örökkévaló karjai tartanak”?
Mit jelent az, hogy átadni magad és engedni, hogy Isten támogasson?

2526. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-27 23:49
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Rajongani a jó cselekvéséért


Olvasmány: Tit 2,11–15

Azt mondják, hogy jónak lenni, jót tenni jó. Ellenőrizd egész életedben, hogy igaz-e!


11„Mert megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek, 12és arra nevel minket, hogy megtagadva a hitetlenséget és a világi kívánságokat, józanul, igazságosan, és kegyesen éljünk a világban, 13mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését, 14aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik. 15Ezt hirdesd. Ints és feddj teljes határozottsággal: senki meg ne vessen téged.”

Magyarázat:

„Megvan a mai napi jótettem” – mondják néha az emberek. Azt sugallja ez, hogy aki mondja, mindennap szokott egyébként jót tenni. Nem biztos, hogy igaz ez rá, de vajon igaz-e ránk, Krisztus követőire? Igaznak kellene lennie, sőt ez az ige még többet is kér tőlünk: a jó kitartó cselekvésének alapvető jellemzőnknek kell lennie. Nagyon hangsúlyossá teszi Pál apostol Titusz számára azt, hogy a hitben élő keresztény jó cselekedetekre törekszik. Ezt a szót, amit a magyar fordítások itt ezzel a jelentéssel adnak vissza: „törekszik, igyekszik”, az Újszövetségben más helyen így fordítják: „rajong”. A zsidó fanatikus irányzatnak, a rajongásukról nevezetes zélótáknak a neve is innen származik. Vagyis Pál arra bátorítja Tituszt, hogy „rajongjon” jót tenni. A jó cselekedet Istent dicsőíti. Krisztus ezért is halt meg értünk, hogy képesekké váljunk erre. Sokszor hangosabban beszél egy jótett, mint ha bármi bölcset mondanánk. A pogány kegyesség lényege, hogy mindenféle jó cselekedetekkel igyekszik az ember lekötelezni a maga számára az istenséget. A keresztény kegyesség lényege pedig az, hogy az Isten jóságától lekötelezett ember igyekszik meghálálni azt, amit Istentől kapott. Ez a titka annak, hogy képes így, rajongva tenni a jót állhatatosan.

(Sinka Csaba)
2525. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-26 22:45
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Isten szeretetének magassága

“Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem démonok, sem a jelen, sem a jövő, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmi a teremtett világban nem választhat el minket Isten szeretetétől, ami Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van.”
(Róma 8:38-39, NIV fordítás)

Nem tudsz olyan helyre menni, ahol Isten szeretete ne lenne jelen. Soha nem leszel elválasztva Isten szeretetétől.

Semmi - semmilyen körülmény, semmilyen helyzet - nem tud elválasztani, mert Isten szeretete mindenütt jelen van: “sem magasság, sem mélység, sem semmi a teremtett világban nem választhat el minket Isten szeretetétől, ami Jézus Krisztusban, a mi Urunkban van.” (Róma 8:38-39, NIV ford.)

Ha szeretnél ellenszert a magányra, akkor ez az: soha nem leszel elválasztva Isten szeretetétől. Igen, a szeretteinket elveszítjük. Ha házas vagy, egyikőtök előbb meghal majd, és aki itt marad, annak gyászban és szomorúságban lesz része.

De ha keresztény vagy, Isten mindig és örökre veled van. Az Ő szeretetére mindig számíthatsz és felnézhetsz, amikor magányosnak érzed magad. Én most nem vallásosságról beszélek. Én a Jézus Krisztussal való személyes kapcsolatról beszélek. Az Ő szeretete örökké tart, és az Ő szeretete mindenütt jelen van.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Isten szeretete elég magas, hogy elfedezze a hibáidat. Elfogadtad már az Ő megbocsátását és segítségét egy új kezdethez?
Hogyan hangolódsz rá Isten szeretetére nehéz körülmények között, vagy ha magányosnak érzed magad?
Mi a különbség a vallás és a személyes kapcsolat között?


2524. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-26 22:44
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Mire használod az erődet?


Olvasmány: Róm 14,13–23

Harmónia és fejlődés! Sosem leszel csalódott, ha ezekért a célokért adod erődet.


13„Többé tehát ne ítélkezzünk egymás felett, hanem inkább azt tartsátok jónak, hogy testvéreteknek se okozzatok megütközést vagy elbotlást. 14Tudom, és meg vagyok győződve az Úr Jézus által, hogy semmi sem tisztátalan önmagában, hanem ha valaki valamit tisztátalannak tart, annak tisztátalan az. 15Ha pedig atyádfia valamilyen étel miatt megszomorodik, akkor nem jársz el szeretetben. Ne tedd tönkre ételeddel azt, akiért Krisztus meghalt. 16Vigyázzatok, ne káromolják azt a jót, amelyben részesültetek. 17Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség és a Szentlélekben való öröm; 18mert aki ebben szolgál Krisztusnak, az kedves az Isten előtt, és megbízható az emberek előtt. 19Azokra a dolgokra törekedjünk tehát, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják. 20Étel miatt ne rombold az Isten munkáját. Minden tiszta ugyan, de rossz annak az embernek, aki megütközéssel eszi azt. 21Jó tehát nem enni húst, nem inni bort, és semmi olyat nem tenni, amin testvéred megütközik. 22Te azt a hitet, amely benned van, tartsd meg az Isten előtt. Boldog, akinek nem kell elítélni önmagát abban, ami felől döntött. 23Aki pedig kételkedik, amikor eszik, máris elítéltetett, mivel nem hitből tette. Mert minden, ami nem hitből származik, az bűn.” Könyörögjünk a magunkban bizakodás helyett az Úrba vetett tántoríthatatlan bizalomért! (Ézs 30,15.18)

Magyarázat:


Az új és a régebb óta hívőnek is szüksége van növekedésre. A régebbi hívőnek növekednie kell a szeretetben, az újnak pedig az ismeretben. Ha igazán szeretjük a hitben tőlünk gyengébbet, segítünk neki növekedni! Az új tanulhat a tapasztaltabbtól, a régebb óta hívő pedig gyakorolhatja rajta a szeretetet. Így pont az lesz az eredmény, amire itt Pál apostol bátorítja az olvasókat. Mit jelent ez? Azt, hogy a bátorító szavakat keresed magadban, amikor vele vagy, és nem a hibáira emlékezteted. Azon gondolkodsz, mid van, amivel segíthetnéd őt. Ha rájöttél, felkínálod neki. Ha nagyon új neki, és te tudod, hogy sokat segítene rajta, megtanítod rá, hogyan kell használnia. Fizikai és lelki dolgokra egyaránt gondolhatsz itt. Nagyon hálás vagyok, amikor azt tapasztalom évtizedes hívőknél, hogy nemcsak az évek múltak el felettük, hanem megtanulták a szeretet titkát, és gyakorolják is. Az ige arra kér, hogy használjuk minden energiánkat arra, hogy egymást építsük. Erre az újonnan megtért és a régebb óta hívő is képes. Aki ezt gyakorolja, nemcsak fogyasztója, befogadója már tovább a gyülekezeti közösségben nyerhető áldásoknak, hanem továbbadója is.

(Sinka Csaba)
2523. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-25 23:59
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Isten szeretetének hosszúsága

,,Tudom, hogy szereteted örökké tart, hűséged állandó, mint az ég.” (Zsoltárok 89:2, TEV fordítás)

Az emberi szeretetnek van határa. Elfogy és elapad.


Ezért kell Isten szeretetének jelen lenni minden kapcsolatodban, ha azt akarod, hogy azok maradandóak legyenek. Isten szeretete soha nem fogy el. Az Ő szeretete türelmes, kitartó és állhatatos.

Nem csodálatos tudni azt, hogy Isten soha nem mond le rólad? Nem számít, mit teszel, az Ő szeretete soha nem múlik el. Elég széles ahhoz, hogy elérjen mindenkit, és elég hosszú ahhoz, hogy örökké tartson.

Isten már nem tud téged jobban szeretni annál, mint ahogy most szeret, viszont kevésbé sem fog szeretni.

Szeret téged a jó napjaidon, és szeret a rossz napjaidon is. Az Ő szeretete nem függ tőled. Isten maga a szeretet, és Ő a szeretetét ingyen adja. Nem lehet megdolgozni érte, és nem lehet kiérdemelni.

Fogadd el a szeretetét, dicsérd Őt, és tudd, hogy a szeretete elég hosszú ahhoz, hogy örökké tartson: ,,és legyetek képesek megérteni - ahogy minden Istenhez tartozó embernek meg kellene értenie -, hogy milyen széles, milyen hosszú, milyen magas és milyen mély az ő szeretete. Tapasztaljátok meg Krisztus szeretetét, noha az túl hatalmas ahhoz, hogy teljesen meg tudjuk érteni.” (Efézus 3:18-19, NLT ford.)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Hogyan teszed Isten szeretetét a kapcsolataid középpontjába?
Mi a válaszod Isten szeretetére?
Mit tudsz tenni azért, hogy Isten jobban szeressen? Mit tudsz tenni azért, hogy Isten kevésbé szeressen?

2522. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-25 23:59
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Királyoknak is elmondom


Olvasmány: Zsolt 119,41–48

Ha kipróbált igazságon áll az életed, a tudósoknak, a vezetőknek is büszkén mesélheted.


41„Teljesedjék be rajtam kegyelmed, URam, és megígért szabadításod, 42hogy választ tudjak adni gyalázóimnak, hiszen igédben bízom. 43Ne vedd ki számból teljesen az igazság beszédét, mert a te döntésedre várok. 44Meg akarom tartani törvényedet állandóan, mindörökké. 45Tágas téren járok, ha a te utasításodat keresem. 46Királyoknak is elmondom intelmeidet, és nem vallok szégyent. 47Gyönyörködöm parancsolataidban, mert szeretem őket. 48Elfogadom parancsolataidat, mert szeretem őket, és elmélkedem rendelkezéseiden.”

Magyarázat:


Az istenfélő életnek felmérhetetlen ajándéka, hogy folyamatos kapcsolatunk lehet mindegyikünknek az urak Urával, mennyei Atyánkkal, a mindenség Fejedelmével. Isten nem zárkózik el az őt kereső embertől. Kinyilatkoztatja magát igéjével, szavával. Érthető lesz számunkra, ha nyitott szívvel, figyelmes füllel hallgatjuk és olvassuk. Ezek az igék nemcsak üzennek nekünk, nemcsak bátorítanak, hanem megtanítanak arra, hogyan éljünk. Sőt, olyan különös módon, amit emberi értelemmel nem tudunk felfogni, bölccsé tesznek, hogy minden kor embere úgy tudjon gondolkodni, másokkal beszélni, másokat tanítani, ahogyan az adott életkörülményekben arra szüksége van. Megfoghatatlan, hogy azok az ősi szavak, igeversek, amelyek valamikor Salamont a világ legbölcsebb emberévé tehették, tőlünk sem zárkóznak el. A mi mindennapi döntéseinkben megjelennek, észrevehetők. Sokszor magunk csodálkozhatunk rá legjobban, honnan is jutott eszünkbe, miért éppen azt mondjuk vagy azt tesszük, ahogyan cselekszünk. Ez az a megtapasztalás, amit a zsoltáros úgy fogalmaz meg, hogy nem vallok szégyent, vagy hogy választ tudok adni a támadóimnak. De még a „királyok” előtt is bátor szívvel tudunk állni. Mi ennek az alapja? Isten szeretete, amely nem szégyenít meg, amelyet nem kell szégyellnünk ebben a világban, hanem gyönyörködhetünk abban, mert bölccsé tesz. Elmélkedhetünk rajta, mert intelligenssé tesz (napjainkban annyira szeretünk a különféle intelligenciákról gondolkodni, azokat fejleszteni magunkban, gyermekeinkben). Isten szavában mindez megtalálható, mindazzal megajándékoz, amit mai világunkban olyan fontosnak tartunk az életben maradáshoz. Szeresd őszinte bizalommal őt! Legyen áldás a napodon ma is, testvérem!

(Újváriné Szabó Anikó)

2521. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-24 21:52
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Isten szeretetének szélessége

„… képesek legyetek felfogni minden szenttel együtt: mi a szélesség és hosszúság, magasság és mélység; és így megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét, hogy teljességre jussatok, az Isten mindent átfogó teljességéig."
(Efézus 3:18-19, NLT fordítás)

Isten szeretetének szélessége az egész világra kiterjed és magába foglal mindenkit, akit teremtett: „Az ÚRnak minden útja igaz, és minden tette jóságos.” (Zsolt 145:17, NIV fordítás).

Isten soha nem teremtett olyan embert, akit nem szeretett. Ő teremtett téged és szeret téged – és Isten soha nem teremt olyat, ami vacak lenne. Ő feltétel nélkül szeret téged. Nagyon, nagyon szeret téged.

Istennek mindenki számít. Valóban, Jézus életútján keresztül láthatjuk, hogy még azokat is szereti, akik kissé ellenszenvesek és azokat is, akik úgy érzik, nem méltóak a szeretetre. Szeretnéd tudni az önbecsülés titkát? Íme: ha magabiztosságot szeretnél, ismerd fel, hogy mennyire számítasz Istennek. Ha Isten szeret téged, mit számít, mit gondolnak mások?

Mivel Isten szeret téged, nincs szükség arra, hogy bizonygasd értékeidet. Nincs szükségünk arra, hogy bizonyos típusú ruhákat viseljünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat; vagy arra, hogy bizonyos típusú autót vezessünk ahhoz, hogy a bizonytalan egónkat feltámogassuk. Nincs többé szükségünk státuszszimbólumokra.

Isten szeret téged!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Isten szeretete mindenhol jelen van. Hogyan változtatja ez meg a mások iránti szereteted?
Ha Isten mindenhol ott van, miért küszködik olyan sok ember a magánnyal?
Milyen módszerekkel próbáltad bizonygatni értékeidet Istennek és másoknak? Az igazság, melyet ez az áhítat tartalmaz hogyan változtatja azt, ahogyan saját magadat szemléled?

2520. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-24 21:52
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Ami nem szégyenít meg


Olvasmány: Róm 5,1–11

A remény – ha valódi – sosem hagy cserben: a hátán fog vinni egész életedben.


1„Mivel tehát megigazultunk hit által, békességünk van Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által. 2Őáltala kaptuk hitben a szabad utat ahhoz a kegyelemhez, amelyben vagyunk, és dicsekszünk azzal a reménységgel is, hogy részesülünk az Isten dicsőségében. 3De nem csak ezzel dicsekszünk, hanem a megpróbáltatásokkal is, mivel tudjuk, hogy a megpróbáltatás munkálja ki az állhatatosságot, 4az állhatatosság a kipróbáltságot, a kipróbáltság a reménységet; 5a reménység pedig nem szégyenít meg, mert szívünkbe áradt az Isten szeretete a nekünk adatott Szentlélek által. 6Mert amikor még erőtlenek voltunk, a rendelt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. 7Hiszen még az igazért is aligha halna meg valaki, bár a jóért talán még vállalja valaki a halált. 8Isten azonban abban mutatta meg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk. 9Ha tehát már most megigazított minket az ő vére által, még inkább meg fog menteni minket a haragtól. 10Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által. 11Sőt ezenkívül még dicsekszünk is az Istennel a mi Urunk Jézus Krisztus által, aki által részesültünk a megbékélés ajándékában.”

Magyarázat:

„A remény hal meg utoljára” – ez az a mondás, ami jól tükrözi keserű életfelfogásunkat. Általában akkor hallom, amikor már veszni látszanak a dolgok, és egy szájhúzással mondják a mindent feladó emberek. Természetesen sok múlik azon, mibe vetjük reménységünket. Mai igénk a reményt tárja fel előttünk valami nagyon megható módon. Az ember megbékülhet Istennel. A teremtmény, aki fellázadt, aki elvetette a neki ajándékozott Édent. Isten mégsem hagyta magára. Életet és reményt kínált fel. Jézus Krisztusban feltárulkozott a már egyszer bezáródott Éden kapuja. Beléphetünk rajta, kegyelmet nyerve, békességet kapva. S ez a reménység még tovább fokozódik, ha arra gondolunk, hogy Isten dicsőségében részesülhetünk. Óriási ajándék. Isten igéjét olvasva azonban mindig új fordulat lep meg bennünket. Pál saját tapasztalata alapján mondja a következőket, amelyek mégis nagyon furcsán hangzanak első hallásra. Szembe találjuk magunkat a megpróbáltatással. Akkor mégsem olyan egyszerű ennek a dicsőségnek a megnyerése? – kérdezné logikusan gondolkodva az ember. Hiszen amiről Pál itt elmélkedik, az nagyon más, mint amit mi földi szinten gondolkodva jónak tartunk. Hogy lesz a megpróbáltatás Isten szeretetének jelenvalóságává. Ezt az ellentmondást emberi módon nem értjük, hacsak nem hajtunk fejet Isten előtt, és vesszük a bátorságot, hogy megtegyük a megbékélés útján az első lépéseket, melyeknek alapját az isteni szeretetbe vetett hit adja. Elhiszem, hogy szeret, Jézus Krisztus áldozata árán megigazít és megbékéltet az Atyával. Betölti a legegyszerűbb hétköznapjaimat is az üdvösség reménysége. Tartsunk ki ma is állhatatosan mint Isten kipróbált gyermekei!

(Újváriné Szabó Anikó)
2519. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-24 21:51
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Isten szabadságot akar neked adni

„Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.”
(János 8:36 NIV fordítás)

A világ a szabadság fogalmát a fegyelmezetlenül élésben határozza meg: „Azt teszek, amit akarok és mindenkinek azt mondok, amit akarok, nem véve figyelembe mások véleményét.” Valószínűleg ezzel mindenkit megégetsz magad körül, de legalább úgy viselkedsz, ahogyan te akarod. A világ azt mondja, megkapod a szabadságod, de csak úgy, ha teljes mértékben önzővé válsz.

A Biblia azonban azt mondja, hogy az egyetlen út az igazi szabadsághoz Jézuson keresztül vezet: „Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” (János 8:36 NIV fordítás).

Az igazi szabadság a félelemtől való szabadság, amikor mentes vagy a rossz lelkiismerettől, az aggódástól, a keserűségtől és a halálfélelemtől. Nem kell szerepeket játszanod, mert szabadon lehetsz önmagad.

Hogyan szabadulhatsz meg ezektől a félelmektől? Úgy, hogy engeded, hogy Isten szeressen! János apostol azt tanítja, hogy „a szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet.” (1János 4:18a NIV fordítás).

Amikor rádöbbensz arra, hogy Isten mennyire szeret téged, attól kezdve teljes szabadságban fogsz élni. Valójában dicsőíted Istent, amikor világossá válik számodra, hogy „maga Isten a szeretet.” A dicsőítés egyik megnyilvánulása, ha egyetértesz azzal, hogy Ő egy szerető, gondoskodó Isten és támaszunkat leljük „az ő szeretetében, amit számunkra tartogat”. (1János 4:16a NIV fordítás).

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Ha kétségeid vannak Isten szeretete felől, mit gondolsz, mi okozhatja a hitetlenséged életed ezen területén?
Hogyan mutatta meg számodra Isten az ő szeretetét?
Hogyan segít az a tudat, hogy Isten hatalmas szeretettel szeret, hogy helyesen tudj másokat szeretni?
2518. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-24 21:50
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Isten kegyelme megszégyenítő


Olvasmány: 1Kor 1,26–31

Ne hagyd abba a csodálkozást azon, hogy Isten mikkel gazdagította az életed, és hogy kapcsolatban van veled.


26„Mert nézzétek csak a ti elhívatásotokat, testvéreim; nem sokan vannak köztetek, akik emberi megítélés szerint bölcsek, hatalmasok vagy előkelők. 27Sőt azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében bolondok, hogy megszégyenítse a bölcseket, és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében erőtlenek, hogy megszégyenítse az erőseket: 28és azokat választotta ki az Isten, akik a világ szemében nem előkelők, sőt lenézettek; és a semmiket, hogy semmikké tegye a valamiket; 29hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt. 30Az ő munkája az, hogy ti a Krisztus Jézusban vagytok. Őt tette nekünk Isten bölcsességgé, igazsággá, megszentelődéssé és megváltássá, 31hogy amint meg van írva: „Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék.”

Magyarázat:

A nagyság csábító dolog. Manapság sok energiát fordítunk ennek kiművelésére. Mindenféle vezetői tréninget tartunk, képezzük magunkat, hogy megálljuk helyünket a frontvonalon. Tanuljuk, gyakoroljuk, kidolgozzuk a jól szerkesztett és felépített stratégiákat. Mindezt gyülekezeti közösségeinkre is lebontjuk. S már csak egyet remélünk, hogy eredményes lesz minden törekvésünk. Majd csodálkozunk. Mennyi energiát öltünk bele különféle módszerekbe, amelyek felkavarják időnként a vizet, de a hullámzás elül, s minden marad a régiben. Akkor gyorsan új dolgokat keresünk. Most pedig kinyitva a Bibliánkat azt olvassuk, „azokat választotta ki Isten, akik a világ szemében bolondok... akik a világ szemében erőtlenek... akik a világ szemében nem előkelők...” Vajon miért? Hát akkor most maradjunk le a világtól? Maradjunk tanulatlanok, képzetlenek, oktalanok? Nem, egyáltalán nem. Egy nagyon komoly gondolatra kell odafigyelnünk ebben a szakaszban: „hogy egyetlen ember se dicsekedjék az Isten színe előtt...” Ez az igazi művészet. Ugyanis a tudományunk csapdája sokszor az, hogy felül akarjuk írni Isten bölcsességét, igazságát. Annyira tudni véljük az élet dolgait, a történések és folyamatok logikáját, hogy ebbe a sorba illesztjük be Istent is egy elemnek a többi közé. Ez az igazi balgaság. Heti igéinkben már láthattuk, Isten útjai sokszor nem a mi utaink. És valóban balgaságnak tűnhet, amikor nem a világ adta lehetőségeket habzsoljuk, hanem vannak helyzetek, amelyekben akár földi értelemben a hátrányt vállaljuk Istenért, az ő igazságáért, a neki vállalt engedelmességünkért. Ne szégyelld ezt a balgaságot, hiszen ez lesz Isten kegyelmének megszégyenítő jelenvalósága.

(Újváriné Szabó Anikó)

2517. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-24 21:49
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Hogyan fejezd ki a szeretetet egy követelőző, vagy önző ember felé

„A szeretet mindent eltűr, mindig hisz, mindig remél és minden körülmény között kitart."
(1Kor 13:7, GNT fordítás)

A szeretet lehet teljesen kimerítő; ne hagyd hogy bárki is megtévesszen, vagy becsapjon ezzel kapcsolatban. Az a szeretet, amely igazán kitűnik ebben a világban, kiszedi a maradék erődet, és mindent belőled.

Néha úgy érzed, hogy jottányi erőd sincs ahhoz, hogy szeretni tudj. Lehet, hogy olyan munkád van, ahol emberekkel foglalkozol; például tanár vagy, vagy értékesítő, vagy pincér és amikor hazamégy, ezt gondolod: „Nincs erőm egy újabb szükség teljesítéséhez, vagy probléma megoldásához vagy egy újabb szívfájdalomhoz"; így egyszerűen kikapcsolsz.

Vagy lehet, hogy egy olyan ember felé kell kifejezned a szeretetedet, aki követelőző, önző és soha nem viszonozza a szeretetedet; s közben azt gondolod magadban, hogy: „Hát, én kész vagyok; nem bírom tovább!"

Bár ez teljesen természetes emberi reakció, nem ez az alapvető szeretet, amit Isten vár tőlünk, és amit a Bibliában látunk. A Biblia ezt mondja: „A szeretet mindent eltűr, mindig hisz, mindig remél és minden körülmény között kitart." (1Kor 13:7, GNT fordítás). A szeretet soha nem adja fel.

Hogyan találhatnád meg ezt az kitartó szeretetet egy másik ember irányában? Újra kell töltődnöd.

Amikor a gyerekeim kicsik voltak, emlékszem, hogy az egész család elment egy légi bemutatóra. Lenyűgöző volt látni, ahogyan repülés közben ráakasztják az üzemanyag utántöltőt a gépre, hogy feltöltsék azt üzemanyaggal. Sosem fogom ezt elfelejteni.

El tudod képzelni, hogy aki ott fönt repül a gépben egyszer csak ezt mondja: „Nem kell újratöltenem!" A gép lezuhanna és elégne. Hosszabb távra a gépet újra kell tölteni üzemanyaggal.

Ahhoz, hogy közvetíteni és adni tudd ezt a kitartó szereteted, fel kell töltened a szeretet-tartályodat. Nézz csak körül a társadalomban, és látni fogod, hogy tele van szeméttel, kapcsolatokból maradt összetört és kiégett hulladékkal, mert az emberek nem töltötték újra szeretet-tankjaikat.

Hogyan töltheted újra a szeretet-tartályodat? Kezd azzal, hogy hagyod, hogy Isten szeressen. „Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket." (1János 4:19). Amikor halálosan ki vagy merülve, fáradt vagy és elképzelni sem tudod, hogy szeretettel fordulj valaki felé, akkor emlékezz arra, hogy Isten annyira szeretett, hogy elküldte a Fiát, hogy meghaljon érted.

Nos, ez az igazi üzemanyag. Ez az, ami segít továbbmenni, amikor fel akarod adni.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Mit kell tenned ezen a héten ahhoz, hogy újratöltődj, és szeress másokat?
Melyek Isten szeretetének tulajdonságai, amelyekről példát vehetsz?
Ki az, akiben már nem hiszel és vele kapcsolatban feladtad már? Hogyan tudnád ma kifejezni iránta a szeretetedet?

2516. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-24 21:48
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Ne szégyelld Uradat!


Olvasmány: Lk 9,23–27

Nem bolond az, aki örömmel vállalja istenhitét, miközben mások apró-cseprő dolgokkal büszkélkednek.


23„Azután így szólt mindnyájukhoz: „Ha valaki énutánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem. 24Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt. 25Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, önmagát pedig elveszti vagy romlásba viszi? 26Mert aki szégyell engem és az én beszédeimet, azt az Emberfia is szégyellni fogja, amikor eljön a maga, az Atya és a szent angyalok dicsőségében. 27Bizony, mondom néktek, vannak az itt állók között némelyek, akik nem ízlelik meg addig a halált, amíg meg nem látják az Isten országát.”

Magyarázat:

A szégyenérzetre sokszor nincs magyarázatunk. Mit és miért szégyellünk keresztény, Krisztust követő mivoltunkból fakadóan? Ez annál is inkább izgalmas kérdés, mivel jelen helyzetünkben hazánkban vallásszabadság van. Mindenki azt hisz, amit akar, szabadon vállalhatja, senki nem bánthatja érte. S gyakran mégiscsak hümmögünk mint jó keresztények, nem vállaljuk fel a konfliktusát annak, ha valaki csillagképekről, jóslásról vagy bármilyen egyéb, Istentől távol álló dologról mesél lelkesen. Mit is mondhatnék? – merül fel a kérdés. Akkor jobb hallgatni, mert csak parttalan vita lenne belőle, gondoljuk, s valóban inkább elnémulunk a kényelmesebb megoldást választva. Jézus Krisztus a tanítványokat bátran vállalt követésre hívta. Nem is egyszerű utat kínálva fel. Nézzük csak meg: önmegtagadás, naponkénti kereszthordozás, éle­tünk háttérbe szorítása Krisztusért, bátor kiállás. Az isteni ígéret ellenére olyan könnyű mégis szégyenérzettel lesütni a szemünket, amikor nyíltan színt lehetne vallanunk őérte. Az efféle szégyenkezés nemegyszer fokozott szégyenkezésbe csap át, amikor valaki, akinek mi nem mertünk semmit mondani, mégiscsak eljut a Krisztus-követésre, s megkérdezi tőlünk: Hogyhogy nem mondtad ezt nekem korábban? Pedig nagyon jól tudjuk, meg is tapasztaljuk naponta: aki Krisztus útján jár, az élet útján jár. Olyan gazdagság lesz része, amelyet semmi földi nem pótolhat. Ezt vállalni, ezt megbecsülni, ezen az úton végigmenni, ennek alapja semmi más nem lehet, csakis a Megváltóba vetett mély hit. Tapasztald meg ma is, testvérem, ennek a jó ízét.

(Újváriné Szabó Anikó)
2515. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-21 21:37
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Milyen nagyok Isten kezei?

„Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha… Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindenkinél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket Atyám kezéből.”
(János 10:28-29)

Az apukámmal kapcsolatban, többek között, a nagy kezei nyűgöztek le gyerekkoromban. Most már az én kezeim is nagyok, neki viszont óriásiak voltak! Amikor asztalosmunkát végzett, a kalapács olyan kicsinek tűnt a kezében!

A mennyei Atyámnak pedig igazán nagyok a kezei. Annyira, hogy az egész világ elfér bennük!

De mekkorák is valójában?


Elég nagyok, ahhoz hogy megáldjanak. Jézus gyakran érintett meg embereket azért, hogy megáldja őket. Rájuk tette a kezét, megáldotta őket, és érted is megteszi ugyanezt. Az Ézsaiás 62:3 szerint „az Úr mindenki szeme láttára a tenyerében tart majd téged –, mint ékes koronát Isten kezében." (NLT fordítás, második kiadás).

Isten kezein sebek vannak, hogy soha ne feledkezzen meg rólad. A Mennyben egyedül Jézusnak lesznek sebei. Még mindig úgy gondolod, hogy Isten el tudna feledkezni rólad? A szögekkel átszúrt kezei mindig emlékeztetni fogják. A Biblia szerint: „Megfeledkezhet-e egy anya a csecsemőjéről és nem könyörül-e méhe gyermekén? Ő talán megfeledkezik róla, de én nem feledkezem meg rólad! Íme, tenyerembe véstelek be.” (Ézsaiás 49:15-16a).

A kezei elég erősek, hogy örökre biztonságban legyél bennük. A János 10:28-29 szerint: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha… Az én Atyám, aki nekem adta őket, mindennél nagyobb, és senki sem ragadhatja ki őket Atyám kezéből.” (NIV fordítás).

Ha egyszer Isten kezébe teszed az életed, már senki sem ragadhat ki onnan. Talán felmerül benned, hogy nem tudsz-e egyszerűen kiugrani belőle. Szerinted mégis mekkorák Isten kezei? Soha nem fogsz eljutni a tenyere pereméig. Az életed minden területét a kezében tartja.

Amikor a gyerekeim kicsik voltak, gyakran álltam a medence szélénél a vízben, és így hívogattam őket: „Bízz bennem! Ugorj a karomba!”. Mindig féltek megtenni. Vajon elég erős, hogy elkapjon? Csúszik-e a keze? És mi van, ha nem kap el? Végül mégis sikerült annyi hitet összeszedniük, hogy a karomba ugorjanak, én pedig nyilván elkaptam őket. Ezután pedig legalább százszor meg akarták ismételni!

Édesapád ma arra vár, hogy ugorj. Ezt mondja neked: „Bízz bennem! Megbízható vagyok. Dolgozom a színfalak mögött. Bármivel megbirkózom, amit Rám bízol." Ugye szeretnéd, hogy Isten keze ott legyen az életeden? Biztosan vágysz arra, hogy az életedet a kezében tartsa. Istenre nyugodtan rábízhatod az életedet és a jövődet!

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Milyen nagy problémát vagy körülményt nem voltál eddig hajlandó átadni Istennek?
Hogyan tapasztaltad meg korábban, hogy Isten gondoskodott rólad és vigyázott rád?
Inkább megnyugtatónak vagy frusztrálónak tartod, hogy Isten a „színfalak mögött" dolgozik? Miért?

2514. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-21 21:22
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Ok az örömre


Olvasmány: ApCsel 5,27–42

Legyen tartásod, ha jó ügyért szenvedsz: ne a fájdalmat, az örömöt lássák rajtad!


27„Bevitték, és a nagytanács elé állították őket, a főpap pedig elkezdte kihallgatásukat: 28„Szigorúan megtiltottuk nektek, hogy tanítsatok annak nevében, és íme, betöltitek az egész Jeruzsálemet tanításotokkal, és ránk akarjátok hárítani annak az embernek a vérét.” 29Péter és az apostolok így válaszoltak: „Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek. 30A mi atyáink Istene feltámasztotta Jézust, akit ti fára függesztve kivégeztetek. 31Az Isten őt fejedelemmé és üdvözítővé emelte fel jobbjára, hogy megtérést és bűnbocsánatot adjon Izráelnek. 32Mi pedig tanúi vagyunk ezeknek az eseményeknek, és tanúja a Szentlélek is, akit azoknak adott az Isten, akik engedelmeskednek neki.” 33Amikor ezt meghallották, dühükben a fogukat csikorgatták, és arról tanácskoztak, hogy végeznek velük. 34De felállt a nagytanácsban egy farizeus, név szerint Gamáliél, az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytudó, és egy kis időre kivezettette az embereket. 35Azután így szólt a nagytanácshoz: „Izráelita férfiak! Jól gondoljátok meg, hogy mit akartok tenni ezekkel az emberekkel. 36Mert nem is olyan régen felkelt Teudás, és azt állította magáról, hogy ő valaki, csatlakozott is hozzá mintegy négyszáz ember, de végeztek vele; akik pedig bíztak benne, azok mind elszéledtek, és megsemmisültek. 37Azután az összeírás idején felkelt a galileai Júdás is. Sok népet állított a maga pártjára, de elpusztult ő is; akik pedig bíztak benne, azok is mind szétszóródtak. 38A mostani esetre is azt mondom: hagyjátok békén ezeket az embereket, és bocsássátok el őket. Mert ha emberektől való ez a szándék vagy ez a mozgalom, akkor megsemmisül; 39ha pedig Istentől való, akkor úgysem tudjátok megsemmisíteni őket, és még úgy tűnhettek fel, mint akik Isten ellen harcoltok.” Azok hallgattak rá, 40előhívták az apostolokat, megverették őket, azután megparancsolták nekik, hogy ne szóljanak Jézus nevében, és azzal elbocsátották őket. 41Ők pedig örömmel távoztak a nagytanács színe elől, mert méltónak bizonyultak arra, hogy gyalázatot szenvedjenek az ő nevéért; 42és nem hagytak fel a naponkénti tanítással, és hirdették a Krisztus Jézust a templomban és házanként.”

Magyarázat:

Furcsa gondolkodása van általában a keresztényeknek. Mintha nem mindenben felelne meg az általános emberi felfogásnak. Hogyan emelhetjük ki mai igénkben a 41. vers üzenetét? Az apostolok örültek, hogy Jézus Krisztus nevéért kellett szenvedniük. Mi a titka ennek? Teljesen átlagos, normál életű és foglalkozású emberek sorakoztak fel Jézus Krisztus tanítványi körébe. A három esztendő alatt, amíg a Mester mellett járták Palesztina vidékeit, teljesen átformálódtak. A gondolkodásuk, az életről való felfogásuk, az emberi kapcsolataik értéke, fontossági sorrendje máshová helyezte a hangsúlyt, mint azelőtt. Saját életüket, személyiségüket alárendelték Isten hatalmának, terveinek. S ez így volt ezután később Pál apostolnál is, aki ugyan nem tartozott a tanítványi körhöz, mégis nagyon pontosan tudta, értette az evangélium üzenetét, s nem szégyellte magát Krisztus rabszolgájának tartani. Ennek a lépésnek egy alapja van, felismerni, megérezni és megérteni, milyen ajándékot kapunk Jézus Krisztus által az Atyától. Kegyelem, irgalom és szeretet. Ezek nemcsak elvont fogalmak, hiszen az apostolok a történetünkben gyakorlati módon megtapasztalták Isten megmentő szeretetét. Majd a tőle kapott erőt és bátorságot a bizonyságtételre. De ha jól meggondoljuk, még Gamáliel is átérzett valamit. Bölcs tanácsát a mai napig csodáljuk, és kritikus véleményünket gyakran csillapítja az általa közvetített gondolkodás. Isten ellen nem léphetünk. Vele szembemenni veszélyes. Ez a tanács kaput nyitott az apostoloknak, hogy bátran szóljanak, tanítsanak ott és akkor, amikor csak alkalom adódott erre. Fedezd fel, testvérem, a mai napban is mindazt, ami okod lehetett az örömre, még annak ellenére is, ha emberileg nem erre számítottál. Hidd el, Istennél nincsenek véletlenek.

(Újváriné Szabó Anikó)
2513. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-20 21:55
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Gyötrelmeimmel miért forduljak Istenhez

"Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra"
(2Tim 1:12)

Amikor valami nagyon értékessel rendelkezel, ami ritkaság, drága, vagy egy örökség része, és biztosan tudni szeretnéd, hogy nem lopják el, nem törik el, nem ég el, beviszed a bankba és egy páncélszekrénybe, széfbe teszed.

Isten azonban még a széfnél is jobban megőrzi azt, amit rábízol. Számíthatsz rá. Ő már bizonyított. Nagyon kevés emberre bízhatod így a dolgaid. Viszont bármit, amit Istenre bízol, ő gondoskodik róla.

Most akkor mit is bízhatsz Istenre? Elmondom: mindent, amiért aggódsz. Bármi, amiért aggódsz, nyugtalankodsz, tedd bele Isten szeretet széfjébe.

Az aggódás gyakorlatilag ateizmus, mert úgy hat mintha nem lenne mennyei Atyád, aki szeret téged, és akiben bízhatsz, olyan mintha lelki-árva lennél. Az aggódás hitetlenség, azt bizonyítja, hogy nem hiszel annak a 6000 isteni ígéretnek, ami a Bibliában található.

Legnehezebben akkor tudsz dolgokat Isten széfjébe tenni, amikor gyötrődsz. Amikor szenvedsz, amikor Istenben sem tudsz bízni. Vissza akarod venni, magadnál akarod tartani.

Pál tudta ezt, de azt is tudta, amikor kínlódsz, pont az az idő, amikor legjobban Istenre szorulsz. Emiatt mondta: "Ezért is szenvedem ezeket, de nem szégyellem, mert tudom, kiben hiszek, és meg vagyok győződve, hogy neki van hatalma arra, hogy a rám bízott kincset megőrizze arra a napra" (2Tim 1:12)

Van, amikor olyan emberekkel beszélek, akik azt mondják: Félek Krisztusnak adni az életem, mert bizonytalan vagyok, hogy meg tudom-e tartani ígéretem.

Őszintén kimondom: nem tudod megtartani ígéreted. Összezavarodsz. Szerencsére szabadulásod nem ahhoz kötött, hogy megtartod-e ígéreted. Azon alapul, hogy Krisztus megtartja ígéretét, törődik azzal, amit érte teszel.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Mit tesz az aggódás az életedben?
Mit gondolsz, időnként miért könnyebb magadban gyötrődni, mint Istennek átadni?
Mi szükséges ahhoz, hogy Istenre hagyatkozz?

2512. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-20 21:55
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Nem szégyen a hitedért szenvedni


Olvasmány: 1Pt 4,12–19

Hibákért szenvedni szégyen, de lehet belőlük tanulni. A jóért szenvedni viszont mindig dicsőség.


12„Szeretteim! A szenvedés tüze miatt, amely megpróbáltatásul támadt közöttetek, ne háborogjatok úgy, mintha valami meglepő dolog érne titeket. 13Sőt, amennyire részesültök a Krisztus szenvedésében, annyira örüljetek, hogy az ő dicsőségének megjelenésekor is ujjongva örülhessetek. 14Boldogok vagytok, ha gyaláznak titeket a Krisztus nevéért, mert a dicsőség Lelke, az Isten Lelke megnyugszik rajtatok. 15Közületek tehát senki se szenvedjen mint gyilkos, mint tolvaj, mint gonosztevő, vagy mint más dolgába avatkozó. 16Ha azonban valaki mint keresztyén szenved, ne szégyenkezzék, hanem dicsőítse Istent ezzel a névvel. 17Mert itt van az az idő, amikor elkezdődik az ítélet az Isten háza népén. Ha pedig először rajtunk kezdődik, akkor mi lesz a vége azoknak, akik nem hisznek az Isten evangéliumában? 18És ha az igaz is alig menekül meg, akkor hova lesz az istentelen és a bűnös? 19Akik tehát az Isten akaratából szenvednek, azok is - jót cselekedve - ajánlják lelküket a hű Teremtőnek.”

Magyarázat:


Nagyon nehéz igéket olvasunk ma. Krisztusért vállalt szenvedés. Igen, mondhatnánk, addig még csak-csak vállalok némi küzdést, amíg Isten formál engem, hogy kicsiszolódjék bennem az ő képmása, hogy jobb emberré válhassak. De hogy ez nagyon komoly szenvedéssel is járhat, sőt esetleg még az életemet is kell adnom érte... az azért nagyon komoly. Amikor ezek a kérdések kerülnek elénk, akkor méretik meg igazán hitünk alapja. Mennyit ér nekem a Krisztusba vetett hit? Nem titok, hogy heti igéinkben a hitünkért vállalt áldozatokról gondolkodunk. Világunkban egyre komolyabban kell látnunk, hogy ezek a dolgok nemcsak „ott, valahol, valakikkel” történhetnek meg, hanem velünk is. A történelem teremtett már sokszor ehhez hasonló parázs helyzeteket a keresztények számára. De nem a fenyegetettséget kell ebben átélnünk, hiszen nem a félelem a mi üzenetünk. A győzelmes Krisztus, az élet Ura áll mellettünk. Ő, aki már legyőzte a halált, legyőzte a gonosz hatalmát. Így imádkozott értünk főpapi imájában: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól.” (Jn 17,15) Ezért nem a „lila köd” evangéliumát hirdetjük, hanem az élet evangéliumát, ami nem azt ígéri, hogy gondtalan, felhőtlen jólét tölti be földi életünket, hanem azt a bizonyosságot adja, hogy velünk van a mindenség Ura, Istene. Hogy a harcainkat, a bennünket ért támadásokat nem egyedül kell viselnünk, és a szenvedéseinkben Isten dicsősége jelenik meg. Emberileg felfoghatatlan, de Isten útjai magasabbak a mieinknél, ahogyan erre Ézsaiás könyvében olvashatunk bátorítást. Legyen ma is erőforrásod Krisztus!

(Újváriné Szabó Anikó)
2511. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-20 21:54
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Kiben bízhatsz?

„Mert az Úr igéje igazságot hordoz, és mindenben bízhatunk, amit Ő cselekszik”
(Zsoltárok 33:4 NLT fordítás, második kiadás).

Az élet nagy kérdéseinek egyike: „Kibe veted a bizodalmad?” Erre a kérdésre adott válaszod fogja meghatározni, hogy boldog vagy nyomorult leszel-e, sikeres, vagy kudarcot vallasz, kezdesz-e valamit az életeddel vagy elfecséreled azt.

Vegyük sorra a lehetőségeket. A Kongresszusra rábíznád magad? Minden bizonnyal nem. Az ő szavahihetőségük nem csekély kívánnivalót hagy maga után mostanság. Esetleg a médiába veted a bizalmad? Miért tennéd, amikor sohasem tudhatod, hogy az igazat mondják-e? Netán egy népszerű vélemény az, ami élvezi a bizalmad? Nem túl bölcs megfontolás, ha csakhamar felülírhatja egy másik vélemény.

Magadra hagyatkozva önmagadban bízol? Ez valójában megint csak nagy szamárság, mert az érzelmek hazudnak. Ha az érzéseid vezérelnek, akkor egész hátralévő életedben más emberek és saját hangulatváltozásaid függésének leszel kitéve.

Ha életed és jövőd valakire vagy valamire is bízni szeretnéd, jobban teszed, ha olyas valakit választasz, aki szíve mélyén a te legjobb érdekeidet tartja szem előtt, mindent tud, tökéletes és sohasem fog hazudni neked. Ezek a kitételek egyvalakire korlátozzák lehetőségeidet – Istenre.


Soha nem lesz senki, aki mindig az igazat mondaná neked, mert az emberek árnyalják, megszűrik az igazságot, és úgy fordítják a szót, hogy az kellemesen hangozzék. Nem fogják azt mondani, amit hallanod kéne. Pedig amit hallanod kellene, az az igazság, mert ez az az igazság, ami felszabadít. A hazugságok rólad, másokról, a világról és arról, hogy milyen is az élet valójában, csak fogságban tartanak.

Hogy kiszabadulhass, mindenképpen szükséged van az igazságra. Mint már számtalanszor elmondtam, az igazság fel fog szabadítani, ám először nyomorulttá tesz. Nem szeretünk az igazsággal szembesülni. Nem akarjuk hallani, hogy életünk folyamán a legtöbb bajt rossz döntéseinkkel mi magunk hoztuk a fejünkre. Nem akarjuk hallani, hogy saját önfejűségünk, önzésünk és megbízhatatlanságunk az okozója sok feszültségnek az életünkben, pedig ez az igazság.

A Zsoltárok 33:4 így fogalmaz: „Mert az Úr igéje igazságot hordoz, és mindenben bízhatunk, amit Ő cselekszik” (NLT fordítás, második kiadás).

Isten kimondta, és ezzel eldőlt – akár hiszed, akár nem. Isten nem vár az állásfoglalásodra, míg kigondolod, mi a jó és mi a rossz. Ha Isten mondja, akkor színigaz.

Bízhatsz Istenben.


Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Mit bízol Isten gondjaira a mai napon?
Miért könnyebb elhinni gyakran a többi embertől vagy médiától hallott hazugságokat, mint bízni Isten igazságában?
Elfogadod Isten Igéjének egészét mint alapigazságot? Miért vagy miért nem?

2510. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-20 21:52
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Nem szégyellem az evangéliumot


Olvasmány: Róm 1,8–17

Aki nem szégyelli az életet, az ne szégyellje az evangéliumot, mert az evangélium élet.


8„Először is hálát adok az én Istenemnek Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy hiteteknek az egész világon híre van. 9Mert tanúm az Isten, akinek teljes lelkemmel szolgálok az ő Fia evangéliumával, hogy szüntelenül megemlékezem rólatok, 10és szüntelenül kérem imádságaimban, hogy Isten akaratából egyszer már el tudjak menni hozzátok. 11Mert szeretnélek látni benneteket, hogy megerősítésetekre valamilyen lelki ajándékot adjak nektek, 12vagyis, hogy együtt bátorodjunk meg közöttetek egymás hite által, a tietek és az enyém által. 13Szeretném, testvéreim, ha tudnátok: sokszor feltettem magamban, hogy elmegyek hozzátok, de mindeddig megakadályoztattam abban, hogy közöttetek is legyen munkámnak valami gyümölcse, ahogy a többi nép között is volt. 14Görögöknek és barbároknak, bölcseknek és tudatlanoknak egyaránt adósa vagyok. 15Azért szívem szerint kész vagyok az evangéliumot hirdetni nektek is, akik Rómában vagytok. 16Mert nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az, minden hívőnek üdvösségére, elsőként zsidónak, de görögnek is, 17mert Isten a maga igazságát nyilatkoztatja ki benne hitből hitbe, ahogyan meg van írva: „Az igaz ember pedig hitből fog élni.” Adjunk hálát a bűnvallás engesztelést szerző lehetőségéért! (1Jn 1,9)

Magyarázat:


Mit jelent nekem az evangélium? Feltetted már magadnak ezt a kérdést, testvérem? Vegyük számba most együtt. Evangélium, jó hír. Jézus Krisztus mint Isten Fia eljött a földre. Emberként élt, és megélte azt az életet, amit mi is élünk, minden örömével, kapcsolatrendszerével, sértésével, megaláztatásával s fájdalmában, olyan mértékben, amit mi – közülünk egy sem élhetünk/élhettünk át. S mindezt miért? Nos, hát ez a jó hír! Mindezt értem, érted, értünk, mert „úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen” (Jn 3,16). Ez a felkínált élet lesz felbecsülhetetlen kincs abban a pillanatban, amikor a lelkünk igent mond Jézus Krisztus megváltására. Amikor a hit útjára lépünk. Erőforrásunkká válik a mindennapokban, támaszunkká a nehézségekben, és kapaszkodónkká a megpróbáltatások idején, a veszedelemben. Pál apostolt ez a hit éltette minden körülményeiben, üldöztetésben, hajótörések idején, hatalmasságok előtti megszólalásaiban. Még hosszan sorolhatnánk, mi minden közben, amit át kellett élnie nap mint nap. De az élet és a szeretet evangéliuma nemcsak őt erősítette. A szívében élő tűz táplálta a szolgálatkészségét. Vinni a jó hírt szerteszét. Szeretni mindazokat, akik társai a hitben, akik osztoznak az evangélium vállalásában. Akikkel egymást erősítve tudnak gyümölcsöt teremni. A szeretet evangéliuma nem valami édes máz. Élet és halál kérdéséről szól. Jézus Krisztus az életét adta értünk, hogy nekünk életünk legyen. Ezt az életet nem rejthetjük véka alá. Vállaljuk fel, s az elköteleződésünkben legyünk erősek, szilárdak, bátrak. Éljünk szerinte, nem szégyellve a Krisztus evangéliumát.

(Újváriné Szabó Anikó)
2509. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-18 15:15
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Hogyan csillapíthatod a lelki szomjúságod?

"Bárki, aki ebből a vízből iszik, hamarosan újra megszomjazik. Azok azonban, akik abból a vízből isznak, melyet én adok, soha többé meg nem szomjaznak. Friss, pezsgő forrássá válik bennük, mely örök életet ad." (János 4:13-14., NLT fordítás, második kiadás)

Ha elégedetlen vagy az életeddel és teljes, jelentőséggel bíró életet szeretnél, akkor nem kellene Jézuson kívül máshol kutatnod az elégedettség után.

Folyton csak nézelődünk, próbálunk valami olyat keresni, ami boldoggá és lényessé teszi az életünket. Azt gondoljuk "Ha ilyen ruhákban járhatnék, akkor menő lennék. Ha elmehetnék egy plasztikai műtétre és ezt rendbe hozhatnám, akkor ragyogó életem lehetne. Ha megkaphatnám ezt a munkát, akkor elégedett lennék."

A Biblia azt mondja a Jeremiás 2:13-ban, "Az embereim két gonoszságot is elkövettek: elfordultak tőlem, az élő víz forrásától és saját kutakat ástak, melyek eltörtek és nem tudják magukban tartani a vizet." (NCV fordítás)

Nem csak elutasítottuk Istent és nem kerestük őt, hogy betöltse szükségeinket és elégedettséget hozzon életünkbe. Megpróbáltuk saját magunk betölteni szükségeinket. Ezek a kutak, amiket ásunk magunknak, mint például a karrier, a jó megjelenés vagy akár egy golf meccs, nem tartják magukban a vizet.

A János 4:13-14-ben Jézus azt mondja: "Bárki, aki ebből a vízből iszik, hamarosan újra megszomjazik. Azok azonban, akik abból a vízből isznak, melyet én adok, soha többé meg nem szomjaznak. Friss, pezsgő forrássá válik bennük, mely örök életet ad." (NLT fordítás, második kiadás)

A bűn függőséget okoz. Folyton csak még szomjasabbá tesz! Ha nem hiszed, kérdezz meg bárkit, aki pornót nézett - egyszer nem volt elég. Ha a vényköteles gyógyszerek rabja vagy, egy pirula nem elég. Ha dühkezelési problémáid vannak, akkor nem csak egyszer gurulsz méregbe. A bűn sokkal nagyobb szomjúságot okoz a kielégülés iránt.

Jézus azonban olyan élő vizet ajánl, ami tartósan oltja a szomjad.


Ha elégedetlen vagy az életeddel, azt lelki szomjúságnak hívják és az egyetlen, aki ezt a szomjúságot csillapíthatja az, aki azt mondta: "Szomjazom." Jézus szomjazott a kereszten, úgyhogy neked nem kell. Ő megfizetett azért, hogy neked ne kelljen. Ő szomjassá vált azért, hogy neked ne kelljen megszomjaznod újra.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez:

Hogyan kellene kinéznie az életünkben Jézus "friss, pezsgő forrásának"?
Hogyan próbálod te magad olyan jelentőségteljessé tenni az életed, amilyenné csak Jézus tehetné?
A környezetedben kinek lenne rá szüksége, hogy halljon az élet vizéről, melyet Jézus adhat?

2508. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-18 15:06
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
A halk szavú Isten


Olvasmány: 1Kir 19,9–18

Nem a csendre van szükségünk, hanem Isten szavára, melyet legtöbbször a csendeskamrában hallhatunk meg.


9„Itt bement egy barlangba, és ott töltötte az éjszakát. Egyszer csak így szólt hozzá az ÚR igéje: Mit csinálsz itt, Illés? 10Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni. 11Az ÚR ezt mondta: Jöjj ki, és állj a hegyre az ÚR színe elé! És amikor elvonult az ÚR, nagy és erős szél szaggatta a hegyeket, és tördelte a sziklákat az ÚR előtt; de az ÚR nem volt ott a szélben. A szél után földrengés következett; de az ÚR nem volt ott a földrengésben. 12A földrengés után tűz támadt; de az ÚR nem volt ott a tűzben. A tűz után halk és szelíd hang hallatszott. 13Amikor Illés ezt meghallotta, palástjával eltakarta az arcát, kiment, és megállt a barlang bejáratánál. Egy hang pedig így szólt hozzá: Mit csinálsz itt, Illés? 14Ő így felelt: Nagyon buzgólkodtam az ÚRért, a Seregek Istenéért, mert Izráel fiai elhagyták szövetségedet, lerombolták oltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg. Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is el akarják venni. 15Ekkor azt mondta neki az ÚR: Menj, kelj ismét útra a pusztán át, Damaszkuszba, és amikor odaérsz, kend fel Hazáélt Arám királyává. 16Azután Jéhút, Nimsi fiát kend fel Izráel királyává; Elizeust, az ábél-mehólái Sáfát fiát pedig kend fel prófétává a magad helyébe! 17És aki majd megmenekül Hazáél kardjától, azt Jéhú öli meg, és aki megmenekül Jéhú kardjától, azt Elizeus öli meg. 18De meghagyok Izráelben hétezer embert: minden térdet, amely nem hajolt meg a Baal előtt, és minden szájat, amely nem csókolta meg azt.”

Magyarázat:

Nem a csendre van szükségünk, hanem Isten szavára, melyet legtöbbször a csendeskamrában hallhatunk meg. Szólhatna ő a viharban és a hegyeket szaggató viharok által is, üzenhetne földrengés és természeti katasztrófák által is, meg is teszi néha. De hogy megérti-e az ember az így érkező üzenetet, az más kérdés. Illéshez nem az ijesztő jelenségek által szólt, hanem mindazok után, a csendben – halk és szelíd hangon – beszélt hozzá Isten. Mit csinálsz itt, Illés? Illés megértette, válaszolt is. Veled hogy szokott beszélni Isten? Különleges jelenségekre vagy betegségre van szükség hozzá? Jézus Krisztus többek között azért lett hozzánk hasonlóvá, beszélt úgy, ahogyan mi szoktunk, hogy még világosabban megérthessük Istent, miközben hallgatjuk és olvassuk a próféták sorainál is világosabb tanításait. Csendességeinkben – reggel, estre, most is – meghallhatjuk Isten üzenetét. Az üzenet személyes, neked szól. Nem azt kell tenned, mint Illésnek, de meg fogod érteni mindazt, amire szükséged van. (Van még feladatod. Nem vagy egyedül. Hétezer hívő?) Keresd, teremtsd meg a csendet, testvérem, melyben megszólalhat, megszólíthat a hatalmas, mégis halk szavú Isten!

(Herjeczki Géza)
2507. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-17 23:52
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
A működő szeretet – találkozás a szükségben szenvedőkkel

„Igen, jönnek napok – mondja az Úr, az Isten –, amikor éhséget bocsátok a földre: éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr szavának hallgatására. Vándorolnak az egyik tengertől a másikig, kóborolnak északtól délig, keresik az Úr szavát, de nem találják. Azon a napon szomjúság gyötri majd a szép szüzeket és az ifjakat,”
(Ámosz 8:11-13, SZIT fordítás)

A Biblia azt mondja a János 19:28-29-ben: „Jézus tudta, hogy már minden beteljesedett. De hogy egészen beteljesedjék az Írás, megszólalt: „Szomjazom!” Volt ott egy ecettel teli edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték és a szájához emelték.” (SZIT fordítás)

A „Szomjazom” kifejezés Teréz anya életigéje volt. Ő alapította a Szeretet Misszionáriusai szerzetesrendet és az ún. Haldoklók Otthonát. Világszerte az ilyen otthonokban, ahová a legszegényebbeket fogadták be, volt egy kereszten függő Jézus kép, mely alá írva a szavak: „Szomjazom”. Teréz anya szerint ez a szolgálatunk – csillapítani Krisztus szomját az által, hogy segítő kezet nyújtunk a szükséget szenvedőknek.

Nem segíthetünk Jézusnak a kereszten. Az régen történt. El tudod képzelni, milyen lehetett annak a katonának, aki inni adott Jézusnak? Micsoda kiváltság! Mi ezt nem tehetjük meg. De segíthetünk a körülöttünk élőknek.

Létezésünk célja, hogy Jézus szomját oltsuk a kereszten minden lélekért és ezt működő szeretetünk által mutassuk meg.

A működő szeretet az, amikor a – testi, lelki vagy érzelmi – szomjúságban szükséget szenvedő emberekkel találkozunk, akik Krisztus szeretetére szomjaznak, aki pedig értünk szomjazott.

Körülötted is vannak olyan emberek, akik lelki szomjúságtól szenvednek, bár ezt a kifejezést senki sem használja. Van néhány szinonima a lelki szomjúságra: unatkozás, boldogtalanság, elégedetlenség, stressz és kétségbeesés.

Azok az emberek, akik lelkileg szomjaznak, az életük értelmét és célját keresik. Hallani akarják Isten szavát. Tudni akarják, mit kezdjenek az életükkel.

„Igen, jönnek napok – mondja az Úr, az Isten –, amikor éhséget bocsátok a földre: éhséget, de nem kenyérre, szomjúságot, de nem vízre, hanem az Úr szavának hallgatására. Vándorolnak az egyik tengertől a másikig, kóborolnak északtól délig, keresik az Úr szavát, de nem találják. Azon a napon szomjúság gyötri majd a szép szüzeket és az ifjakat,” (Ámos 8:11-13, SZIT fordítás)

Hát nem egy tökéletes mai társadalomkritika ez? Az emberek kívülről jól néznek ki, de belül üresek. Depressziósak, bátortalanok, legyőzöttek, kétségbeesettek, elégedetlenek, folyton változtatják elképzelésüket, keresnek valamit, ami elégedettséggel töltheti el őket, amitől elmúlik a szomjúságuk.

Mi a Te felelősséged ezek felé az emberek felé? A világ felé?

Csak úgy szolgálhatod Istent, hogy az embereket szolgálod és segítesz nekik az Ő nevében. Segíts nekik enyhíteni a szomjukat úgy, hogy megosztod velük, hogy Isten mit tett azért, hogy ők teljes életet élhessenek.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Kik azok az emberek a környezetedben, akik lelkileg szomjaznak?
Miért fontos, hogy észre vedd, ha valaki belül szenved, miközben a felszínen úgy tűnik, minden rendben van?
Hogy szolgálja Istent a mások felé való szolgálat?

2506. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-17 23:50
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Isten ölében megnyugodni


Olvasmány: 62. zsoltár

Jézus karjába bizton hajtom fejem le én...


1.„A karmesternek, Jedútúnnak: Dávid zsoltára. 2Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget. 3Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom sokáig. 4Meddig támadtok egyetlen emberre, miért akarjátok mindnyájan megölni? Olyan, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés! 5Csak azon tanácskoznak, hogyan taszítsák le a magasból. Hazugságban telik kedvük, szájukkal áldanak, szívükben átkoznak. (Szela.) 6Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok reménységet. 7Csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, nem ingadozom. 8Istennél van segítségem és dicsőségem, erős sziklám és oltalmam az Isten. 9Bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk! (Szela.) 10Csak pára az emberek élete, hazug látszat a halandóké. Ha mérlegre kerülnek, a páránál is könnyebb mindegyik. 11Ne bízzatok zsarolt javakban, rablott holmival ne kérkedjetek! Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el! 12Szólott egyszer az Isten, és ezt a két dolgot értettem meg: Istennél van az erő; 13nálad van, URam, a szeretet. Te megfizetsz mindenkinek tettei szerint.”

Magyarázat:

Nemcsak az talál üzenetet ebben a zsoltárban, aki szorult helyzetben van, akit halálra keresnek, akinek a vesztét kívánják képmutató álbarátok. Áldással olvasom, s megemlékezem arról az időről, amikor lecsendesedett a lelkem, és békességre jutottam Istennel. Örömmel csatlakozom a zsoltároshoz, s vallom vele együtt, hogy „csak Istennél csendesült el lelkem, tőle kaptam reménységet, csak ő az én kősziklám és szabadítóm, erős váram, s éppen ezért nem ingadozom” (6–7. v.). Mióta a kősziklára építettem, nem olyan a házam, mint a düledező fal és a bedőlt kerítés (4. v.). Ahogy a zsoltáros feladatának tekintette, hogy tapasztalatai után másoknak is elmondja, hogy „bízzatok benne mindenkor, ti népek, öntsétek ki előtte szíveteket, Isten a mi oltalmunk” (9. v.), én is ezt teszem. S ezzel nem is csak a zsoltáros példáját követem, hanem Megváltómnak is engedelmeskedem. Ő is elvárja követőitől, hogy mondják el, hogy nincs más, aki az Atyához vezethet bennünket, csak ő. S azt is, hogy nála megnyugodhat, csendességre, békességre talál mindaz, aki arra vágyik. Ő mondta: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek.” (Mt 11,28)

(Herjeczki Géza)
2505. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-16 23:58
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Szomjaztál-e valaha valaki más javára?

„Ezek után Jézus tudta, hogy minden elvégeztetett. Tehát hogy az Írás valóvá váljon, így szólt: Szomjazom! Volt ott egy korsó ecet, így a katonák belemártottak egy szivacsot, felszúrták egy izsópágra és felemelték Jézus szájához."
(Jn 19:28-29 NCV fordítás)

A Biblia azt mondja, hogy amikor a kereszten függött, „... Jézus tudta, hogy minden elvégeztetett. Tehát hogy az Írás valóvá váljon, így szólt: Szomjazom! Volt ott egy korsó ecet, így a katonák belemártottak egy szivacsot, felszúrták egy izsópágra és felemelték Jézus szájához." (Jn 19:28-29 NCV fordítás).

Amikor Jézus azt mondta, hogy „Szomjazom!", bebizonyította, hogy mennyire szeret téged és engem.


Jézus hajlandó volt szenvedni és szomjazni érted, hogy te a Mennybe mehess. Ezt nevezik megváltó szenvedésnek – amikor nem a saját bűneid miatt szenvedsz, hanem más emberek helyett. Jézus semmi rosszat nem tett. Tökéletes volt, mégis megölték. Miért? Mások megváltásáért halt meg. A mi javunkra szomjazott.

Szomjaztál-e valaha valaki más javára? A Róma 5:8-ban ez áll: „Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk."

1987-ben a testvérem, Jim, épp a Detroit-i repülőtér egyik felszállópályáján ült egy repülőgépen arra várva, hogy felszálljanak. Épp kinézett az ablakon, és az előttük levő gépet nézte, amelyik pont a Northwest 225 volt. A testvérem látta, ahogy a gép felszáll, majd 20 másodperc múlva lezuhan, és 155 ember meghal.

Egyetlen egy személy élte túl a zuhanást azon a repülőn – egy Cecilia nevű négy éves kislány Tempe városából, Arizonából. Nem tudta senki megérteni, hogy hogyan élte túl a kislány, amikor mindenki más meghalt, míg aztán megkérdezték tőle, hogy mi történt. Amikor a repülő el kezdett ereszkedni és mindenki rájött, hogy le fognak zuhanni, Cecilia anyukája kioldotta a biztonsági övét, gyermeke elé fordult, takarva őt a lábaival, karjaival és testével, körülvéve őt a szeretetével és megvédve a kislányt. Az anya a saját életét adta valaki más életéért.

Pontosan ez a megváltás. Ez az amit Jézus tett érted! Átment Ő a poklon a kereszten, hogy neked ne kelljen egy örökkévalóságot a pokolban töltened. Betakart és megvédett a büntetéstől, a lángoktól és a fájdalomtól.

Isten bebizonyította az irántunk való szeretetét szomjazva és meghalva a kereszten.

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Szerinted miért kellett Jézusnak betöltenie az ószövetséget azáltal, hogy kimondta, hogy „Szomjazom!"?
Amikor a megváltó szenvedésre gondolsz, milyen tulajdonságai jutnak eszedbe Istennek?


2504. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-16 23:57
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
A csendes lélek értéke


Olvasmány: 1Pt 3,1–7

Figyeljünk egymásra, hallgassuk gyakrabban a másik szívében lakozó csendes lélek szelíd hangját.


1„Ugyanígy, ti asszonyok, engedelmeskedjetek férjeteknek, hogy ha közülük egyesek nem engedelmeskednek az igének, feleségük magaviselete szavak nélkül is nyerje meg őket, 2felfigyelve istenfélő és tiszta életetekre. 3Ne a külső dísz legyen a ti ékességetek, ne a hajfonogatás, arany ékszerek felrakása vagy különféle ruhák felöltése, 4hanem a szív elrejtett embere a szelíd és csendes lélek el nem múló díszével: ez értékes az Isten előtt. 5Egykor a szent asszonyok is, akik az Istenben reménykedtek, így díszítették magukat: engedelmeskedtek férjüknek, 6ahogyan Sára engedelmeskedett Ábrahámnak, és urának nevezte őt. Az ő leányai lesztek, ha jót tesztek, és ha nem féltek semmiféle fenyegetéstől. 7És ugyanígy, ti férfiak is, megértően éljetek együtt feleségetekkel, mint a gyengébb féllel, adjátok meg nekik a tiszteletet mint örököstársaitoknak is az élet kegyelmében, hogy a ti imádkozásotok ne ütközzék akadályba.”

Magyarázat:

Mi az, amit értékelünk, értéknek tartunk házastársunkban? Megpróbáltuk már megfogalmazni? Péter sorai segíthetnek nekünk, amennyiben ő azt fogalmazza meg igénkben, mi az a magatartás, ami Isten előtt is értékes. Vajon a mi értékrendünk hasonlít ahhoz, vagy mi egészen másban látjuk feleségünk (vagy férjünk) erényeit, értékét? „A szelíd és csendes lélek” értékes az Isten előtt? Inkább arról van szó, hogy azt a lelkületet értékeli nagyra Isten, amelyik nem a külső szépségre koncentrál – hajfonogatás, ékszerek és különleges ruhák felvétele –, hanem a szív belső, rejtett szépségére. Persze, semelyikünk sem vállalná, hogy a külsőt többre értékeli, mint a belsőt. A gyakorlat azonban sokszor azt mutatja. Vajon lehet-e szelíd és csendes az a feleség, aki azt tapasztalja nap mint nap, hogy a hívő férjét csak a külseje érdekli? Azt várja el tőle, hogy mindig csinos, kívánatos legyen. Lehet, hogy egyébként a feleségnek is nagyobb hajlama van a „hajfonogatásra”, mint a belső, lelki értékek gyakorlására. Hogy lesz ebből Isten előtt is kedves házasság? Figyeljünk egymásra, engedjük megszólalni a másik szívében lakozó csendes lélek szelíd hangját. Imádkozzunk gyakrabban együtt is!

(Herjeczki Géza)
2503. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-15 12:33
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Ma van az üdvösség napja

„Biztosítalak, hogy még ma velem leszel a paradicsomban”
(Lukács 23:43 – NLT 2.kiadás fordítása)

Amikor a lator Jézus mellett a kereszten függve kérte Jézust, hogy emlékezzen meg róla, Jézus így válaszolt: „Biztosítalak, hogy még ma velem leszel a paradicsomban” (Lukács 23:43 – NLT 2.kiadás fordítása) Válaszával megadta Jézus számunkra az üdvösség jellemzőit is, amelyekben bízhatunk és hihetünk.

Először is azt mondta, hogy „még ma”. Ez azt jelenti, hogy az üdvösség azonnali. Abban a pillanatban, mikor kéred Jézust, hogy mentsen meg, ő már meg is tette. Amikor meghalsz, vagy egyenesen Isten jelenlétébe mégy, vagy egyenesen az Istentől való elválasztottságba.

Másodszor az üdvösség egészen bizonyos. Ő azt mondta, hogy „ma leszel…” Nem „Lehet”, nem „Remélem”, nem „Hadd gondoljam még át”. Mikor Isten azt mondja, hogy „leszel”, akkor az úgy lesz. Amikor elfogadod Krisztust, akkor bizonyos lehetsz az üdvösségedben.

Harmadszor, az üdvösség az személyes kapcsolat. Ő azt mondta: „…velem leszel” Az üdvösség nem egy vallás. Nem szabályok, előírások vagy rituálék. Az üdvösség egy kapcsolat. Ez a kapcsolat nem akkor kezdődik, mikor belépsz a mennybe. Már itt a Földön elkezdődik. Jézus Krisztus a te legjobb barátod akar lenni, mindig beszélni akar veled. Isten a vele való közösségre teremtett téged!

Negyedszer, Jézus azt mondta, „még ma velem leszel a paradicsomban”. A menny egy valóságos hely, és mindörökre az.

Jézus mindkét oldalán egy-egy gonosztevő volt keresztre feszítve. Jézus megadta nekik az üdvösség választásának a lehetőségét, és megadja neked is ugyanezt a választási lehetőséget. Nem erőszakolja rád a szeretetét. Nem kényszerít, hogy bízz benne, nem kényszerít, hogy elfogadd a mennyet. Két válasz lehet. Az egyik lator elutasította Jézust, a másik pedig hittel fordult hozzá. Te is ugyanezt a választást teheted.

Róma 10:13 azt mondja, „Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, az üdvözül.” Ha kész vagy segítségül hívni az Úr nevét, és elismered ezeket az igazságokat az üdvösségről, akkor az örökkévaló sorsod kérdése egyszer s mindenkorra el van döntve.

„Ez az az óra, hogy megnyerd Isten kegyelmét, ma van a napja, hogy üdvözülj!” (2 Korinthus 6:2b – TEV fordítás)

Segítő kérdések elmélkedéshez, beszélgetéshez:

Mi a bizonyítéka az életedben, hogy az üdvösséged biztosítva van?
A menny és a pokol bizonyosságának hogyan kellene megváltoztatnia az evangélium másokkal történő megosztásának módját?
Kérd Istent, vezessen valakihez, aki segítségül hívja az Úr nevét, hogy segíthesd az üdvösségre vezetni, tanítvánnyá válni. Kiket hoz Isten a gondolataidba?


2502. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-15 12:32
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Szabadság az elnyomottaknak


Olvasmány: Ézs 58,3–6

Tőlünk is vár valamit az Úr? Vagy elég az ünneplőruha?


3.„Miért böjtölünk - mondják -, ha te nem látod meg, miért gyötörjük magunkat, ha nem akarsz tudni róla? De hiszen ti a böjti napokon is megtaláljátok kedvteléseteket, mert robotosaitokat hajszoljátok. 4Hiszen pörölve és veszekedve böjtöltök, sőt bűnösen, ököllel verekedve. Nem úgy böjtöltök, ahogyan ma illenék, nem úgy, hogy meghalljam hangotokat a magasságban. 5Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik? Ilyen az a nap, melyen az ember a lelkét gyötri? Ha lehajtja fejét, mint a káka, zsákba öltözik, és hamut szór maga alá, azt nevezed böjtnek, és az ÚR kedves napjának? 6Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot!”

Magyarázat:


A heti „csendes” sorozatból kilépünk, amikor ezt az igét olvassuk, ami egyébként így kezdődik: „Kiálts, ne sajnáld a torkod! Harsogjon hangod, mint a kürt! Mondd meg népemnek, hogy mi a bűne!” (58,1) Nemzeti ünnepünkön és a „szabadság az elnyomottaknak” című ige mellett mi sem lehetünk csendesek. Miért kellett Ézsaiásnak harsognia, mint a kürt? Mert Isten népe bár szeretett volna közel lenni Istenhez (58,2), távol volt tőle. És nem értették, hogy miért?! Még böjtölünk is, de minek, ha te nem látod meg, miért gyötörjük magunkat? Megváltónk nem tűrte a képmutatást, ezért volt állandó konfliktusban a farizeusokkal. Isten elítélte népe képmutatását, ezt kellett tennie Ézsaiásnak is. Böjtöltök? „Nem úgy, hogy meghalljam hangotokat.” Ez nem böjt, amit csináltok, legföljebb színjáték. Van, akinek tetszik, de Istennek nem. A 6–7. versek fogalmazzák meg, hogy mit vár el népétől az Úr. Mi is ünneplünk. Tőlünk is vár valamit az Úr? Vagy elég az ünneplőruha vagy a kokárda? Nem oly régen veszélyes volt a menekültekről szóló igéket még idézni is, vajon ma hol tartunk? Szabadság, bilincs, járom, bujdosó, éhező, nyomorult – teszünk is valamit, vagy csak beszélünk róluk?

(Herjeczki Géza)
2501. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-14 22:05
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Honnan tudom, hogy üdvözülök?

“Hiszen kegyelemből van üdvösségetek a hit által, és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekért, hogy senki se dicsekedjék.“
(Efézus2:2-9)

A Lukács 23:42-ben az egyik lator Jézus mellett függve így imádkozott: “Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba.”

Figyeld meg: nem azt kérte Jézustól, hogy szüntesse meg a fájdalmát, bár a kereszten szörnyű fájdalmai lehettek. Abban az időben Jézus híres volt csodatételeiről, de ez az ember azt sem kérte, hogy Jézus mentse meg a haláltól.

Azt mondta, “Jézus, emlékezzél meg rólam”. Miért? Mert tudta, hogy a legmélyebb szükséglete a bűntől való megváltás - nem csak üdvösség, hogy a Mennybe juthasson. Ő hitt Jézusban.

A Biblia az Apostolok Cselekedetei 16:31-ben azt mondja: “Higgy az Úr Jézusban, és üdvözülsz”.


Tehát honnan tudhatod biztosan, hogy üdvözülsz? Honnan tudod, hogy a Mennybe mész-e ha meghalsz? Hogy lehet ebben bizonyosságod? Hogyan tudod felszámolni a kétséget?

Az üdvösség felől való bizonyosságod nem a te munkádból fakad, mert a megváltást nem tudod kiérdemelni. A bizonyosságod nem az érzéseid által jön létre, mert az érzések jönnek és mennek.

Mi szavatolja az üdvösséget? Isten Igéjének ígérete. Ha Isten mondja, az eldönti a kérdést, mert Isten nem tud hazudni. Isten Igéjének ígéretében megbízhatsz. Megnyugodhatsz benne.

Jézus így válaszolt a kereszten függő latornak: “Biztosítalak, ma még velem leszel a paradicsomban” (Lukács 23:43b NLT szabad fordítás). A te biztosításod az üdvösséged felől ugyanaz: Isten ígérete, hogy a Mennyben leszel vele egy napon, ha hittel bízol ebben.

Segítő kérdések beszélgetéshez, elmélkedéshez

Honnan tudod, hogy megbízhatsz a Bibliában és Isten ígéreteiben?
Mik azok a dolgok, amiket az emberek megpróbálnak hozzáadni a megváltáshoz ahhelyett, hogy elfogadnák Isten Igéjének egyszerű ígéretét?
Hogyan kéne másként élned az életed, ha bizonyosságod van a Krisztus általi megváltásod felől?

2500. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-14 22:04
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2745
Szabadításra várva


Olvasmány: JSir 3,1–26

Ha állandóan a fájdalmaidon rágódsz, belebetegszel. Viszont azonnal kiderül az ég, ha Isten szeretetére, irgalmára, naponként megújuló hűségére gondolsz.


1Én vagyok az a férfi, aki nyomorúságot látott az Úr haragjának botja miatt. 2Sötétben űzött, hajtott, ahol nincs világosság. 3Bizony, ellenem fordítja kezét folytonosan, egész nap. 4Elsorvasztotta húsom és bőröm, összetörte csontjaimat. 5Körülbástyázott engem méreggel és fáradsággal. 6Vaksötétbe helyezett engem, mint a régen meghaltakat. 7Falat emelt körém, nem juthatok ki, súlyos bilincsbe vert. 8Ha segítségért kiáltok is, elzárkózik imádságom elől. 9Faragott kőből emelt falat utaimra, ösvényeimet járhatatlanná tette. 10Olyan hozzám, mint a leselkedő medve, mint rejtekhelyen az oroszlán. 11Lekergetett utamról, összetépett, elpusztított engem. 12Felvonta íját, és kitett engem nyilai céltáblájául. 13Veséimbe eresztette tegzének nyilait. 14Nevetséges lettem minden nép előtt, és gúnydalt énekelnek rólam egész nap. 15Keserűséggel lakatott jól, bánattal itatott meg. 16Kavicsot rágatott velem, hamuba kényszerített engem. 17Elvette békességemet, elfeledtem, mi a jólét. 18Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az ÚRban! 19Gondolj nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre! 20Mindig erre gondol, és elcsügged a lelkem. 21De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: 22Szeret az ÚR, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: 23minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! 24Az ÚR az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom. 25Jó az ÚR a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz. 26Jó csendben várni az ÚR szabadítására.

Magyarázat:


Erősen csendben kell lennem, hogy megértsem, s még jobban, hogy elfogadjam e siralmas sorokat. Istent hibáztatni a betegségért, öregedésért, magányért (falat emelt körém, elzárkózik imádságom elől), depresszióért (keserűséggel lakatott jól, bánattal itatott meg, kavicsot rágatott velem), nyugtalanságért – erős túlzás. Vagy költői túlzás. Igen, ez segít nekem: a nyomorúságot látott ember ha mindig a fájdalmaira gondol: elcsügged, sőt végül belepusztul abba. Nem azért, mert az Úr lekergette az útról, vagy összetépte, lenyilazta volna (11–12. v.), hanem mert ilyenek vagyunk. Azzá válunk, amivel állandóan foglalkozunk. Gond mindig akad elég. Nemcsak Jeremiás korában, de ma is. Ezért hát ne fájdalmainkon rágódjunk, hanem az ószövetségi költő példáját követve gondoljuk újra dolgainkat, másként, s mi is reménykedni kezdünk. A csendben Istenre figyelő szenvedő szabadításként élheti át, hogy azonnal kiderül az ég, ha Isten szeretetére, irgalmára, naponként megújuló hűségére gondol (21–24. v.). Újszövetségi szívem ezekben a versekben a bűneimre megoldást hozó Szabadítót s a gondoskodó Jó pásztort érzékeli. Gondold újra, s ne keseregj! Kezdd napjaidat a 22. versnél.

(Herjeczki Géza)
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép