Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Advent, Karácsony, Decemberi ünnepek hagyományai és népszokásai. - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek Orbán napja
7 felhasználó online
0 tag, 7 vendég



Képek a galériából

Jézus a Tábor-hegyen megdicsőül
Mezőhegyesi Római katolikus templom
Fórum

Oldalak: [1]
23. hozzászólás
Létrehozva: 2010-11-30 23:18
Ima szeretteinkért
Hozzászólások: 810
22. hozzászólás
Létrehozva: 2009-12-24 23:17
Ili
Hozzászólások: 728

21. hozzászólás
Létrehozva: 2009-12-24 21:30
Ili
Hozzászólások: 728
Szép violácska

Szép violácska,
Kedves rózsácska,
Szerelmes kisded, szép Jézuska,
Ki most születtél,
Emberré lettél,
Minékünk örömet szerzettél,
Kérünk vigasztald népünket,
Térítsd magadhoz lelkünket,
Igazítsd szívedhez szívünket,
Igazítsd szívedhez szívünket.

Jászolban látlak,
Szívemben várlak,
Ó drága kisded, szép Jézusom.
Fogadd el szívem,
Szeretlek híven,
Szűz ágon virágzott Krisztusom.
Jászlad szénája, szalmája,
Szívem jó meleg tanyája,
Szép kisded, szerelmes Jézusom,
Szép kisded, szerelmes Jézusom.

Áldott Teremtőm,
Szent Üdvözítőm,
Ó drága kisded, szép Jézusom!
Nincs e világon,
Ki befogadjon,
Szűz ágon virágzott Krisztusom.
Jöjj el lelkemnek ölébe,
Zárkózz el szívem mélyébe,
Szép kisded, szerelmes Jézusom,
Szép kisded, szerelmes Jézusom.
20. hozzászólás
Létrehozva: 2009-12-19 16:21
Marika
Hozzászólások: 213
Adventi ima!

Látod, Istenem, milyen esendő vagyok? Ha legalább nagyjából rendben mennek a dolgaim, sokszor elfelejtek beszélgetni Veled. Bezzeg, ha fáj, szorít, sajog, ha kényszerít valami ott belül, rögtön kicsúszik a számon, szinte észrevétlenül: Istenem, add, hogy...

Haragszol ilyenkor rám? Kérlek, bocsásd meg ezt a vétkemet is! Bocsáss meg, hisz most is kérni szeretnék. Nemcsak magamnak, hanem másoknak is. Nekünk, akik eszeveszett tempóban száguldozunk az adventi fényekkel ékesített utcákon, böngésszük a karácsonyi katalógusokat, hogy mit milyen hitelből lehet megvásárolni, hogy gazdagabb legyen az ünnepünk. Uram, add, hogy ne higgyük el, hogy plazmatévéktől, fals zenéket kiabáló télapóktól, és 0 százalékos THM-től leszünk boldogabbak!

Bármilyen régimódian hangzik, adj vissza nekünk a dió és alma öröméből egy kicsit! Add, hogy boldogan tudjunk gyönyörködni a gyerekeink álomittas szuszogásában, add, hogy tudjunk nevetni és merjünk sírni, ha úgy esik jól. Hogy néha meg tudjunk tisztulni egy nagy zokogásban, és ne szégyelljük, hogy nemcsak csörtető, sikerorientált, manipulált géplények vagyunk, hanem érző, sérülékeny, törékeny emberek, akik kapnak elég sebet földi pályafutásuk során. Uram, add, hogy meg tudjunk gyógyulni bajainkból! Add, hogy érezzük, mikor érdemes tíz körömmel kapaszkodni, és mikor kell elengedni. Add, hogy ha elengedtünk valamit, ami fontos volt, kibírjuk a veszteség fájdalmát - ember módon, emberien. Szabadíts meg minket a gyűlölettől, bosszúvágytól, ellenségeskedéstől, acsarkodástól! Add, hogy higgyünk egymásnak, egymásban!
Add, hogy legyen kedvünk gyertyafényben egy tiszta papírlapra tollból tintát maszatolni, csak úgy, a saját örömünkre. Add, hogy mosolyogjunk a csend hallatán, hogy találjuk meg minden napban az ünnepünket. Add, hogy gyakran kezdjük így a Veled való beszélgetést: köszönöm, Istenem!

Bocsásd meg a vétkeinket, és add, hogy magunknak is megbocsássuk tévedéseinket.
Adj békét, mindnyájunknak, Uram!
19. hozzászólás
Létrehozva: 2009-12-04 13:11
katang
Hozzászólások: 130
Adventi hiedelmek



Az új egyházi év megnyitását régen az éjféli harangszó jelezte. Ma már ilyen későn nem szokás hangoskodni, kivéve a naptári év végén, szilveszterkor. A mai modern ember ugyanis mulatni szeret, felvesz mindenféle új ünnepeket (pl. Valentin nap), de a régi, ősi ünnepek megtartóit mosolyogva fogadja.

Furcsán nézne a mai ember, ha Advent első vasárnapján éjfélkor megkondulna az összes harang. A régi emberek viszont ilyenkor nemcsak, hogy eltűrték a harangszót, de hajnali misére jártak, hogy méltán ünnepeljék a várakozás időszakának, a kisböjtnek kezdetét, az új egyházi év megnyitását. Ezeket a hajnali miséket anno angyali miséknek hívták, és Szűz Mária tiszteletére ajánlották fel.

Ehhez az alkalomhoz is, mint az összes egyházi ünnephez, különféle babonák, hiedelmek társultak.

* Azok a lányok, akik szerettek volna férjhez menni, párt találni maguknak, a haranglábnál gyülekeztek és az első harangszó elhangzásakor a harang köteléből három pici foszlányt téptek maguknak, amit egészen farsangig a kötényük zsebében hordtak, hogy a farsangi mulatságra már a kiválasztott kísérőjükkel mehessenek.

* Erdélyben az éjféli mise ideje alatt mindenhol bezárták az összes ablakot, ajtót, mert ez idő alatt a boszorkányok rontást hoznak a házakra, ólakra, ahova állatok képében próbálnak bejutni. Gondolom, akkor a háziállatokat, szobacicákat sem engedték be ezen az estén.

* Az Alföld területén az éjféli harangozáskor az eladósorban lévő lányok otthon mézet, égetett cukrot, cukrot ettek, hogy a nyelvük édes legyen, és ezzel mielőbb magukhoz édesgessék a leendő férjüket.

* Salgótarján környékén azt gondolták, hogy ez idő alatt olyan emberek járnak-kelnek, akiknek a szájukból tűz árad. Őket tüzes embereknek nevezték. A néphiedelem szerint ellenük csak rózsafüzérrel lehetett védekezni.

* Ebben az időszakban segítségül hívták a szenteket (Luca, Borbála, András), de nem csak vallásos kéréseikhez, hanem mágikus varázslásokkal kapcsolatosan is.
18. hozzászólás
Létrehozva: 2009-11-26 14:20
Peti
Hozzászólások: 61
2009. November 29. Advent első vasárnapja

Adventus- latin eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.

Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.

Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa-féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.

Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.

Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule- a fény visszatérésének ünnepe- szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.
17. hozzászólás
Létrehozva: 2009-11-24 11:25
Ili
Hozzászólások: 728
Adventi emlék

Ha már lehullt a hó,
s fekete földünket befödte,
hogy szállott gyermekálmok röpte
a fényes ég felé,
az égi trón elé...
De Téged nem talált meg.

Az égi gyermeket kereste,
akiről, ha leszáll az este,
csodálatos mesék borulnak
vágytól égő gyermekszívekre.
Az égi gyermeket kereste,
és nem talált rád, nem ismert meg...
Hiszen Te nem vagy többé gyermek.

Szétfoszlottak a régi álmok,
meghaltak a mesék.
A karácsonyfa lángjait
oltogatták hideg szelek...
Még mindig nem ismertelek.
Sok évbe telt, s ha Te nem jössz elém,
Megváltóm, Uram, Messiásom,
ma sem ismerlek én.

Hála neked, hogy megkerestél.
Ó, most már van karácsonyom,
s adventi, nagy csodavárásom.
Megcsaltak mind a régi álmok,
de benned nincs csalatkozásom.
Benned mindenem megtalálom.
A valóság szebb, mint az álom.

Túrmezei Erzsébet
16. hozzászólás
Létrehozva: 2008-12-13 20:41
Ili
Hozzászólások: 728
Szállást keres a Szent Család

Az 1800-as évek elején honosodott meg és egy karácsonyra készülő ájtatossági forma. December 15-24 között kilenc este különböző családokhoz viszik a Szent Család képet vagy szobrot. A Szent Család egy háznál marad egy napig. A „Szállást keres a Szent Család” énekkel kezdődik. Ezt követi a beköszöntő ima, az „Úr Angyala”, majd a Szent Család litánia. Adventi és karácsonyi énekeket énekelnek.
15. hozzászólás
Létrehozva: 2008-12-10 20:30
Ili
Hozzászólások: 728
Krisztus születését a IV. század óta december 25-én ünneplik. Az előtte lévő négy hetes előkészületi időszak az Advent. A karácsonyi ünnepek mai formája nagyrészt római és germán eredetű: német földön állítottak először karácsonyfát a 17. században.
Az adventi időszak kezdetén a keresztények fenyőágból koszorút kötnek, rajta négy gyertyával, melyet vasárnapról vasárnapra sorra gyújtanak meg. A legenda szerint a koszorú hagyománya is német eredetű: egy gyermekotthonban született ez a szokás, ahol ebben az időszakban minden este összegyűltek, énekeltek s felolvastak egymásnak.

Az ötlet egyesek szerint XIX. századi, egy Johann Heinrich Wichern nevezetű német protestáns lelkésztől származik, aki úgy próbálta karácsonyig múlatni az időt, hogy minden egyes istentiszteleten újabb és újabb gyertyát tűzött a csillárkoszorúba, karácsonyig összesen huszonnégyet. A szokás hamar elterjedt, de a gyertyák száma mára négyre redukálódott.

Az adventi időszak kezdete és hossza nem egységes. A hossza koronként és felekezetenként változó volt: három héttől hat hétig terjedt. Ma a történelmi egyházak négy hét körüli időben állapítják meg. Kezdete régebben november közepére esett, később Szent András napjára (november 30.), az utóbbi időben pedig a november 27 és december 3-a közötti vasárnapra. Így advent hossza 21 és 28 nap között ingadozhat december 25-höz viszonyítva.

Adventkor szerdán és pénteken böjtöt tartottak, szombatra pedig megtartóztatást rendelt el a pápa. Sokfelé különösen az idősebb asszonyok még a századforduló után is böjtöltek. Az 1611. évi nagyszombati zsinat advent első vasárnapjától Vízkeresztig a házasságkötést is püspöki engedélytől tette függővé. Ezért az adventi időszak alatt lakodalmat, táncmulatságot nem tartottak.

Erdélyben még a XIX. század végén is sok varázsolással, boszorkánysággal kapcsolatos hiedelem fűződött adventhez. Például ilyenkor zárva tartották az ajtókat, az ablakokat, sőt még az aprójószágok ólait is, nehogy a boszorkányok megzavarodva a hajnali misére történő nagyon korai harangozástól kis állatok alakját fölvéve és belopakodva a nyitott ajtón, ablakon át a házba vagy az ólba megrontsák az embereket vagy a háziállatokat.

Az adventi várakozás hangulata hatással volt a házasodás előtt álló fiatalokra, de főképpen az eladó sorban levő lányokra. Ezért a lányok mézet ettek a hajnali mise előtt, hogy előbb-utóbb férjet édesgessenek magához. De a biztonság kedvéért még a hajnali szentmisére hívó harang köteléből is kivágtak egy darabot és a hajukba tűzve viselték farsangig, hogy minél több kérőjük legyen.
14. hozzászólás
Létrehozva: 2008-12-08 14:44
Marta
Hozzászólások: 32
Ma, december 8-án van a Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe.Sokan nem ismerik, és nem is tudják, hogy ez nem Jézus, hanem Mária fogantatása napja.

Mint minden évben, ma is du. 4-kor, Rómában, a spanyol nagykövetség közelében (a spanyol lépcsőhöz közel, ezt jobban ismerik az emberek) álló hatalmas obeliszkhez megy a pápa, hogy megkoszorúzza Mária szobrát.Ilyenkor nagy tömeg gyűlik ott össze, hogy a ceremóniát szemmel kísérje.
A szobor nagy magasságban helyezkedik el, fenn az obeliszk tetején.Elérni nem lehet, csak daru segítségével.
Úgy tudom, a pápák között II.János-Pál volt az, aki minden alkalommal maga szállt a daru kosarába és vitte fel a koszorút, akasztotta Mária karjára.
Ezt minden évben, minden pápa korában megtették és megteszik. Egy un.fogadalom ez a pápák között. Talán csak 1944-ben, XII.Pius idejében maradt el ez a szép gesztus, az ismert történelmi okok miatt.
Koszorúzáson még sosem vettem részt, (barátaim azonban most is vannak ott jelen)de láttam a szobrot. Akit érdekel, megkeresheti a Róma nevű képek között a Galériában.
És Isten éltesse a Máriákat, akik ma ünnepelnek!
13. hozzászólás
Létrehozva: 2008-12-01 15:14
Linda
Hozzászólások: 197
Elozmény: ( Peti @ 2008-11-24 21:26)
December 6.
Miklós napja, Magyarországon Mikulás ünnepe. Ezen a napon a gyerekek szépen kitisztított cipőjükbe ajándékot kapnak. A jó gyerekek narancsot, diót, csokoládét, a "rosszak" krampuszt és virgácsot. De vajon honnan ered ez a bájos ünnep?
Szent Miklós püspök a Kis-Ázsiai Patarában született az i. sz. 3. században. 325-ben már mint myrai püspök vett részt a niceai zsinaton. Életéről keveset tudunk, de a jótéteményeiről számtalan legenda maradt fenn. A keleti keresztény egyház nagy szentje a mai napig, alakját mély tisztelet övezi. A görög-katolikusoknál emléknapja ma is ünnep, a római egyház a XVI. században törölte kötelező ünnepei sorából. A halászok, a révészek, a vízimolnárok védőszentje. A szegények, elesettek gyámolítója. A legismertebb legenda szerint egyszer Miklós tudomására jutott, hogy egy szegény sorban élő család lányait apjuk paráznaságra kényszerítette, hogy így keressék meg a házasságukhoz szükséges hozományukat. Így azonban a lányok soha nem tudtak volna tisztességben férjhez menni. Miklós az ablakon keresztül aranypénzt dobott a lányoknak, így mentve meg becsületüket. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében.
Az európai népeknél kezdetben a Mikulást (Santa Claus, Pere Noel, Christmas Father...) hosszú ősz szakállú, csuklyás, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré( Karácsony Apó ). A Mikulás hagyományosan rénszarvas szánon közlekedik, a finnek szerint egyenesen Lappföldről indul a világ minden tájára. Az amerikai gyerekek nem csak a Mikulást kedvelik nagyon, de kedves szánhúzó rénszarvasát is. Egy amerikai gyermekdal szerint Rudolphot, a rénszarvast testvérei kicsúfolták piros orra miatt, a Mikulás azonban őt választotta maga mellé. Azóta együtt járják a világot, hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek.
Amerikából a 30- s években (XX. sz) terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós, rezes orrú (nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre). Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot hord és félhosszú csizmát. Ajándékosztó kedve azonban változatlanul töretlen.
A Miklós napi ajándékozásnak a magyar néphagyományban is ismertek bizonyos formái. Dunántúlon terjedt el az a hagyomány, hogy a fiúk bekormozott arccal, láncot csörgetve jártak az utcákon, ijesztgették a lányokat, meglátogatták a házaknál a gyerekeket, a háziaktól pedig apró ajándékot kaptak. A hagyományos Mikulás ünnep, ajándékozással, a falvakban csak a XX. század 20-as éveiben terjedt el.
Mikulás ünnepet gyerekek milliói várják világszerte, ám vannak olyan lurkók is, akiknek bizony sírásra görbül a szájuk, mikor meglátják csomagjaikból kifigyelő virgács csokrot.

Köztudott, hogy a virgács a rossz gyerekek „elmaradhatatlan ajándéka” december 5-én. Manapság, amikor már nagyon drága csokikból és cukorból (ha valóban ezekből áll a csomag és nem pénzt nyomnak a gyerekek kezébe/ zsebébe) összeállított csomagot kapnak a gyerekek, már a virgácsnak sincs olyan nagy jelentősége, mint volt, mondjuk még a múlt században. Amikor még diót, mogyorót, házilag készített szaloncukrokkal ajándékozták egymásnak az emberek, bizony a büntető célzatú ajándéknak sem lehet már nevelő szándéka. És valahogy a virgács szépen lassan ki is megy a köztudatból. Kevesen tudják, hogy mi is valójában a virgács története. Íme néhány lehetséges történet:

A virgács a rossz gyermekek ajándékaként került be a köztudatba, A Mikulás állandó kísérőjének, a krampusznak volt a fenyegető eszköze a virgács. Mivel a Mikulás teljességgel a jó megtestesítője, szükség volt mellé egy olyan büntetést osztó személyiséget kitalálni, mely azokat "jutalmazza", kik rosszat cselekedtek. A krampusz virgácsot hozott a rossz gyerekeket. Egy másik történet szerint a virgács a középkorban a szófogadatlan gyerekek fenyítőeszköze volt.
Egy ősi pogány szokás azt vallja, a vessző ütése szerencsehozó jelként élt.

Megint másik történet szerint a seprűből eredt a virgács. Nem véletlen, hogy vízkeresztkor a spanyol gyerekek nemcsak ajándékot, hanem virgácsot is kaphatnak, ha rosszak voltak.

Egyes vélemények szerint, a virgács kimondottan bántó hatással van a gyerekekre, hiszen azzal, hogy a rossz gyerekeknek járó ajándékot kapnak, már megbélyegzik őket. Ez akár személyiségfejlődési zavarokhoz vezethet.

Nevelésfilozófusok szerint azonban a virgács ajándékozási szokás egy hagyomány, amit követni kell és életben kell tartani. Szerintük nem a gyerekek személyiségét büntetik a virgáccsal, hanem valamely rossz cselekedetüket, nevelési szándékkal.

Kedves Anyukák! Önökön áll a döntés, hogy gyermeküket mivel jutalmazzák meg idén Mikuláskor, de gondoljanak csak bele, amikor még gyermekek voltak, vajon minek örültek volna jobban…
12. hozzászólás
Létrehozva: 2008-12-01 13:09
Marika
Hozzászólások: 213
A karácsony szó eredete

A télközép legnagyobb ünnepét minden nép másképpen nevezi. Ennek a névnek az eredete sokat elárul arról is, hogy a szót használó népek milyen jelentését, milyen jelentőséget tulajdonítanak az ünnepnek.

Kezdjük a magyar szó magyarázatával, hiszen számunkra ez a legérdekesebb. A karácsony szó, hasonlóan a magyar szavak egy jó részéhez, szláv eredetű. Őse a régi szláv nyelvben meglévő korcsun szó, amely lépőt, átlépőt jelentett szó szerint, de „a fénybe átlépőt” értették alatta. Az új évbe való átlépés, a téli napforduló lehetett az eredeti jelentése.
A magyar férfinevek között is megtaláljuk Karácson néven, amelyet már a középkorban is személynévként használtak: 1211-ben jegyezték fel először a Karasun nevet. 1537-ben említik először a Karachonzallas helységnevet.

Naptári eredetű lehet a kolenda (az orosz koljáda), ami karácsonyi éneket jelent. A szláv nyelveknek a karácsony szava tehát az újév kezdetét rejti magában.
Az angol nyelvben használt szó, a Christmas Krisztus nevére utal, tehát egyházi eredetű, akárcsak a holland Kerstmisse és a német Weihnacht is, ami szent éjt jelent. A franciák Noelnek nevezik, az olaszok Natalénak, a spanyolok Navidadnak a walesiek pedig Nadolingnak. Mindegyik születésnapot jelent, s a latin Natalisból ered. Valószínűleg Jézus, illetve a Legyőzhetetlen Nap megszemélyesítőjeként tisztelt Mithrász születésnapját jelölte, amely időben egybeesik a karácsonnyal, s innen vették át azok a nyelvek, amelyeket latin eredetűnek tekintünk.

A skandináv nyelvben Jul-nak hívják, de még a régi angolban is Yule a neve. Pontosan nem tudják eddig meg fejteni, eredetileg mit is jelentett ez a szó. Valószínűleg az évnek egy szakaszát, amely november második felétől január első feléig tartott, tehát magába foglalta azt az ünnepi időszakot, amelyet máig is téli ünnepi szakasznak nevezünk a germánok, németek, angolok és skandinávok ősei már ünnepelték a téli napfordulót.
11. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-30 00:10
Ili
Hozzászólások: 728
ADVENT


Az első vasárnap angyala:

Négy héttel karácsony előtt valami nagyon fontos dolog történik: egy angyal kék köpenybe öltözve leszáll az égből, hogy közelebb húzódjon az emberekhez. A legtöbb ember ezt észre sem veszi, mert túlságosan el van foglalva mással. De azok, akik jól figyelnek, meghallják hangját. Ma van az első napja, hogy az angyal először szól, s keresni kezdi azokat, akik meg tudják és meg akarják hallgatni őt.

A második vasárnap angyala:

A második adventi vasárnapon piros palástba öltözött angyal száll le a mennyekből, kezében egy nagy serleget hoz. Az angyal szeretné megtölteni az aranyserlegét, hogy tele vigye vissza a mennybe.
De mit tegyen a serlegbe? Játékot? Ajándékot?
Törékeny finom szövésű ez a serleg, a Nap sugaraiból készült. Nem tehet bele kemény, nehéz dolgokat. Az angyal észrevétlen végigmegy a világ összes házán és lakásán, mert valamit keres. Tiszta szeretetet minden ember szívében. Ezt a szeretetet teszi a serlegébe, s viszi majd vissza a mennybe. Mindazok, akik a mennyben élnek, fogják ezt a szeretetet, s fényt készítenek belőle a csillagoknak.
Ezért olyan jó felnézni a hunyorgó, ragyogó csillagokra.

A harmadik vasárnap angyala:

Advent harmadik vasárnapján egy fehér ragyogó angyal jön le a földre. Jobb kezében egy fénysugarat tart, amelynek csodálatos ereje van. Odamegy mindenkihez, akinek tiszta szeretet lakik a szívében, s megérinti fénysugarával. Azután a fény ragyogni kezd az emberek szemében, s elér a kezükhöz, lábukhoz és egész testükhöz. Így még az, aki a legszegényebb, legszerencsétlenebb az emberek között, az is átalakul, s megszállja a béke, a tiszta szeretet és a boldogság érzése.

A negyedik vasárnap angyala:

A karácsony előtti utolsó vasárnap angyala egy nagy, lila lepelbe öltözött angyal jelenik meg a mennybolton, és járja be az egész Földet. Kezében lantot tart, és azt pengeti. Közben szépen énekel hozzá. Ahhoz, hogy meghallhassuk, jól kell figyelnünk, s szívünknek tisztának kell lennie. A béke dalát énekli. Sok kis angyal kíséri, s együtt énekelnek. Daluktól valamennyi mag, amely a földben szunnyad, felébred, így lesz majd új élet tavasszal a Földön.


Az adventi koszorú hagyománya lelki megtisztulásra és megújulásra is alkalmat ad, hogy az ünnep, csakugyan ünnep legyen, és akkora figyelemmel fordulhassunk egymáshoz,amelyet mindannyian megérdemlünk.
10. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-26 00:55
Jakab
Hozzászólások: 171
KARÁCSONY December 25-26

Az egész világ számára a béke, a szeretet ünnepe. Jézus születésének napja, az egyház egyik legnagyobb ünnepe. Hazánkban számos népszokás, hiedelem kapcsolódik Ádám-Éva napjához december 24. valamint Karácsony napjaihoz december 25,26.
December 24-ét karácsony böjtjének is nevezzük, ez a nap az ünnep kezdete. Dologtiltó napnak tartották, csupán a takarítás és a sütés-főzés volt e napon engedélyezett. A férfiak a ház körül tettek rendet, s az állatokat látták el, az asszonyok, lányok pedig a házban, főleg a konyhában tevékenykedtek.
A karácsonyi asztalt ünnepélyesen megterítették, az abroszt csak ezen a napon használták, melynek mágikus erőt tulajdonította. A következő évben ezt az asztalkendőt használták a gabona vetésénél, valamint ezzel takarták le a beteget. A karácsonyi vacsora rangját jellemzi az alábbi szólás:
"Karácsonykor kalácsot, húsvétkor kenyeret, pünkösdkor, ahogy lehet."
Az ünnepi vacsorának szigorú rendje volt. Több helyütt fokhagyma volt az étkezés "első fogása", melynek egészségmegóvó hatást tulajdonítottak. Népszerűek voltak a babból, lencséből, mákból készült ételek, ezek a gazdagságot voltak hivatottak jelképezni. Az ünnepi vacsorához tartozott még az alma is, melyet a gazda annyi részre vágott, ahányan az asztalt körülülték. mindenki kapott egy gerezdet, s miközben elfogyasztották egymásra gondoltak, ezáltal az elkövetkezendő évben sem feledkeznek meg egymásról.
A vacsora közben keletkezett morzsát megőrizték; használták orvosságként, szerelem felkeltésére, rontás ellen. Szokás volt Szentestén a kántálás. gyermekek csapatostul járták a falut, köszöntőket mondtak, énekeltek, amelyért diót, almát, esetleg pénzt kaptak. A pásztorok vesszővel jártak köszönteni, a házaknál elmondott jókívánságok után a gazdasszony kihúzott egy vesszőt a csomóból, azzal jelképesen "megvesszőzte" a pásztorokat s ajándékokkal viszonozta a köszöntést. ez a szokás a termékenység-varázslás része volt. Az est további részét általában kártyázással töltötték, még nem eljött az idő, hogy az éjféli misére menjenek. Oda magukkal vitték a Luca-széket, melyre ha felálltak megláthatták a falu boszorkányait.
9. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-26 00:48
Ili
Hozzászólások: 728
A betlehemezés

A karácsonyi ünnepnek már régóta része ez a dramatikus játék, amelyet eredetileg a templomokban vagy azok előtt adtak elő. A játék Jézus születésének fontosabb eseményeit mutatja be a Biblia alapján. Ez a szokás idővel elszakadt a templomoktól és számos változatban népszokásként élt tovább. A legrégibb ismert magyar nyelvű betlehemes játék szövege a váci egyházmegyei könyvtárból került elő. Liptay István ecsegi plébános jegyezte fel 1684 es 1694 között.

Betlehemezni általában karácsony délutánján indultak a fiatalok, s késő estig sorba járták a falu portait. Napjainkban kétféle betlehemező szokás ismeretes: az egyik az elő szereplőkkel, a másik babfigurákkal játszott változat. Mindkét fajtájat hasonlóképpen játsszák, azonos szereplőkkel (pásztorok, angyalok, Mária, József). A betlehemezés fontos kelléke a kis templom, melynek belsejét a bibliai történet szereplői népesítenek be, egyikből sem hiányozhat a királyokat Betlehembe vezető csillag.

A bábtáncoltató betlehem főleg a Balaton-felvidéken szokás, ugyanazt a történetet kis bábszínpadon bábfigurákkal adjak elő. A középkorban ezt a játékot az oltáron mutattak be, s mivel később világi elemek is szövődtek az előadásba, kitiltottak a templomból. Ugyancsak a Dunántúlon terjedt el a Szállást keres a szent család elnevezésű szokás. Egy-egy faluban 10-15 család vesz részt a játékban, egy festett szentcsalád-képet december 15-tol kezdve minden nap hangos énekszóval más-más házba költöztetnek.
8. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-24 23:22
Marika
Hozzászólások: 213
Karácsonyi hagyományok

A karácsonyt megelőző böjtös napok után a karácsonyi vacsora elkészítése a változatos és hagyományos étkeivel a legjellegzetesebb események közé tartozik. Az ünnepélyes külsőségek mindig is fontos szerepet játszottak, s ma már nem is gondolunk arra, hogy a megszokott sorrendben elfogyasztott hagyományos ételekkel és a karácsony után, esetleg csupán vízkeresztkor leszedett karácsonyi abrosszal ősi, mágikus tradíciókat követünk.
Karácsonykor a legszebb és csak erre az alkalomra tartogatott abroszt vesszük elő. Az abrosz ünnepi használata hazánkban a parasztság körében gyökeresedett meg, és számos, tájanként változó hiedelmek fűződtek és fűződnek hozzá.

Egyes vidékeken két-három abroszt terítenek egymásra. A karácsonyi terítőhöz számtalan rituális cselekedet kapcsolódik. Általánosan elterjedt hiedelem volt az abrosz gyógyító ereje, ezért a beteg embert betekerték vele, vagy bedörzsölték vele a beteg háziállatot.


Terítés

Moson megyében például úgy helyezték egymásra a két abroszt, hogy a középvonalak csíkja keresztet alkosson. A terítő négy sarkára vagy a két terítő közé szalmát, szénát vagy búzaszemeket hintettek, s az asztal alá munkaeszközöket helyeztek.

A hagyomány szerint a szalma Jézus születésének körülményeire, a szerszámok pedig Jézus nevelő apjára, az ács Szent Józsefre utalnak. A karácsonyi szalmát és búzát a termékenységvarázslás hitével az állatoknak adták. Az ünnepek alatt mágikus erejűvé vált munkaeszközök és tárgyak pedig a következő esztendei bőséget, jólétet biztosították.

Bűvös erejű morzsa

A karácsonyi morzsát, ami a bőséges és jellegzetes karácsonyi étkek után maradt kalács, kenyér, mákos guba, fokhagyma, nagy becsben tartották, mert ennek is bűvös erőt tulajdonítottak. A morzsa a két karácsony közén, vagyis Vízkeresztig az asztalon maradt, majd az abroszba kötve eltették, és mint varázserejű tárgyat, gyógyításra is használták.

A termékenység fokozására a baromfiaknak is adtak belőle, a gyümölcsfák alá is szórtak.

A morzsák és a maradékok mellett bőven hagytak a karácsonyi asztalon ételt az emberek, mert hitük szerint a visszajáró holtakat, ősöket is meg kellett vendégelni.


Ünnepi étkek

A hagyományos ételek hal, malac, fokhagyma, mákos tészta, dió, méz és a karácsonyi asztallal kapcsolatos egyéb rituális cselekedetek, melyek más népek kultúrájában is megtalálhatók, mind a múltban, az antik hagyományokban gyökereznek a téli napforduló idején, és mind a következő évi bőség és egészség elnyerését szolgálják. Az említett szokások a 16. században nálunk még egyházi események voltak, s innen vonultak át a magyar népi kultúrába.

A karácsony esti és az ünnepek alatt fogyasztott étkek közül a hagyomány szerint a mákos tészta vagy guba az elfogyasztójának jó házasságot jelent, a dióból jövendölni lehet, az alma pedig a család összetartozását jelképezi.
Malacot is szívesen tettek a karácsonyi asztalra, ugyanis a malac előre túr, elősegíti a szerencsét, míg a szárnyasból készült ételeket kerülték, mert a tyúk hátrafelé kapar, ezért ez nem jó előjel a jövő szempontjából. A városokban azonban kedvelt és elterjedt szokás volt karácsonykor pulykát enni, ahogyan ez már korábban a tengerentúlon, majd az angol családoknál hagyománnyá vált.
7. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-24 22:03
Marika
Hozzászólások: 213
Karácsony, Szilveszter Székelyföldön

Korond és Vidéke

Az egyházi év ünnepei közül a legkiemelkedőbb, a béke, a szeretet ünnepe a karácsony, amelyre minden családban már hetekkel előtte elkezdődik a készülődés. Karácsonyra ölik le a disznót, karácsonyra sütik főzik a töltött káposztát, ami az ünnepek végéig kitart. Advent utolsó hetében különösen sok a tennivaló, mert a sütés, főzés mellet a házat is kitakarítják, felsúrolják.

Szenteste minden családban fenyőfát díszítenek, gyertyát gyújtanak és csendes imádkozással várják a kántásokat. Régen a legények egy-egy csoportja járta végig a falut, hogy énekszóval adja hírül az Úr Jézus születését és áldott karácsonyt kívánjon. Ma a falubeli zenészek, cigányok járnak házról házra köszönteni.

A köszöntés után aki csak teheti elmegy az éjféli misére, esti istentiszteletre. Onnan hazaérve áldott ünnepeket kívánnak egymásnak, jelezve, hogy megkezdődött az ünnep, amely együtt jár a pihenéssel. Ilyenkor nem dolgozik senki, csak a legszükségesebb házi és ház körüli munkákat végzik el. Karácsony mindhárom napján délelőtt templomba mennek, délután pedig a rokonokat, barátokat látogatják meg.

Az éjféli miséről hazafelé tartva, de később is az ünnepek alatt, sokan fürkészik a csillagos égboltot, mert ekkor az időjárásból a jövő évi termésre lehet következtetni. Úgy tartják.

Ha csillagos az ég boltozatja
Tele lesz búzával a kamra.
De ha felhő borítja az eget
Éhezni fogsz eleget.

Karácsonykor az ünnepi ebéd általában töltött káposzta, sült hús és kalács. Babot, lencsét ilyenkor nem szabad főzni, mert

Aki karácsonykor paszult eszik
Ezt az új évben a kelevények eszik.

Ünnep első és másodnapján történik pálinka, bor és kalács mellett az Istvánok, Jánosok köszöntése, amelyen csak a meghívott vendégek rokonok, barátok vesznek részt.

December 28-án a gyermekek körében szokásos az aprószentekelés. Ekkor a fiúk végigjárják a falut és egy kis köszöntő versike kíséretében megveregetik a lányokat, asszonyokat, akiktől némi aprópénzt kapnak jókívánságaikért.

Szilveszter estéjén a falu apraja nagyja hálaadó istentiszteletre megy, éjfélkor pedig minden templomban harangszóval búcsúztatják az óesztendőt és köszöntik az újat. A fiatalok báloznak, vidám mulatságokkal várják az újesztendőt.

Újév reggelén a férfiak köszönteni járnak a rokonokhoz, barátokhoz. Asszonyok ekkor nem lépnek ki a házból, mert január 1-én asszonnyal találkozni szerencsétlen esztendőt jelent.
6. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-24 21:55
Katang
Hozzászólások: 130
Palócföldön
Karácsony böjtjén (azaz 24-én) a palócok, lévén általában római katolikusok, szigorúan tartják a böjtöt, azaz húst nem esznek, de nem ritka, hogy napnyugtáig egyáltalán semmilyen ételt nem vesznek magukhoz.
Délután a faluban gyerekek viszik házról-házra a megszentelt ostyát, amelyet mindig a kántor felesége süt a híveknek, a háziak pedig pénzt adnak érte.
A karácsonyi asztalra böjtös ételek kerülnek általában lencseleves, mákos tészta. Kitüntetett szerepe van az étkezésnél a piros almának (mely az élet és az egészség szimbóluma), a diónak és a fokhagymának, melyeknek rontást űző erőt tulajdonítanak, illetve a méznek, mely az élet édességét jelképezi. Az asztalra kerül a megszentelt ostya is. Még a legszegényebb házaknál is elengedhetetlen volt az étkezés megkezdése előtt az édes pálinka (mézes pálinka) fogyasztása, illetve a karácsonyi kalács, enélkül elképzelhetetlen a karácsony este.
Az asztalt általában 2 abrosszal borították le, az elsőre szórtak még búzaszemeket, a jó termés reményében, erre került a második, a díszesebb abrosz.
Karácsonyfát ritkán állítottak, volt, hogy a környéken elterjedt borovicska fenyőt (borókát) vitték a házba, és a gerendáról lelógatták, de az sem volt ritka, hogy a még zöldellő muskátlit vagy gyümölcsfáról vágott ágakat díszítettek fel piros almával, színes papírral, dióval.
A betlehemezés vagy palócföldön az "ámenbódogozás" volt szokásban. Az ámenbódogozók az ablak alatt énekeltek karácsonyt és a kisdedet dicsőítő énekeket, fém lemezekkel díszített csörgő botot hordtak magukkal, hogy a gonosz szellemeket távol tartsák a háztól. A háziaktól cserébe ajándékot kapnak.
Katolikus vidékről lévén szó, az éjféli misére mindenki elment, a vacsora és a mise közötti időt általában csendes imádkozással töltötték.
A családok egymást csak István napkor látogathatják, 24-én ez nem illő. Az Istvánokat tréfás versekkel, rigmusokkal köszöntötték.
5. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-24 21:35
Linda
Hozzászólások: 197
December 21.
Hitetlen Tamás apostol napja. Tamás nem hitt Krisztus feltámadásában, ezért Pünkösd után Jézus megjelent neki, és megmutatta sebeit. A magyar néphagyományban az ezen a napon vágott disznó háját eltették, mert úgy tartották gyógyítja a keléseket. Másutt attól tartottak, Tamás megöli a baromfiakat, ezért ezen a napon mézet szenteltettek, azt adták baromfivész ellen.
4. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-24 21:32
Ili
Hozzászólások: 728
December 13.
Luca napja. A legenda szerint Szent Luca keresztény vértanú, az egyház azonban nem tartja valós történelmi személynek. Neve a latin lux, azaz fény szóból származik. A Gergely-féle naptárreform előtt az év legsötétebb napja volt. A magyar néphagyományban nem annyira Szent Luca, hanem egy rontó nőalak (boszorkány) változata terjedt el. A legtöbb babona, hiedelem, varázslás ehhez a naphoz kötődik. Azt tartják ilyenkor szabadon garázdálkodnak a gonoszok. Az év legsötétebb napja kiváló alkalmat teremtett a jóslásokra, boszorkányűzésre. Ezen a napon bizonyos női munkákat tiltottak, nem volt szabad pl. lúggal dolgozni (mosni), fonni. Ha ezt megszegték Luca kóccá változtatta a fonalat, az asszonyokhoz vágta az orsót. Az udvart felszórták szalmával, szénával. A háznál eldugták a söprűket, hogy Luca ne tudjon elrepülni vele. A bunyevácok fokhagymát tettek az ablakba, ez a rontást távol tartotta a háztól. Volt ahol az istálló bejáratát is bekenték fokhagymával, nehogy az állatokban kárt tegyen Luca. Dívott a Luca- napi alakoskodás is. Ilyenkor fehér lepedőben, bekormozott arccal rémítgették a fiúk a lányokat. A kisfiúk lucázni jártak a házakhoz, szalmán térdepelve mondtak tréfás rigmusokat, jó kívánságokat a háziaktól pedig apró ajándékot, pár fillért Ehhez a naphoz kötődik a legismertebb hagyomány, a Luca-szék készítés. Ezen a napon kezdték el faragni, úgy, hogy minden nap csak egyetlen műveletet szabadott rajta elvégezni, de karácsony szentestére készen kellett lennie. Az éjféli misére magukkal vitték, és ha ráálltak, meglátták a boszorkányokat. (Más vidékeken nem Luca-széket, hanem Luca-inget készítettek, de a hagyomány lényege ugyanaz volt.)
A lányok ezen a napon 12 gombócot főztek. Mindegyikbe egy férfi nevét rejtették. Amelyik gombóc legelőször a víz felszínére jött, megmondta ki lesz a férjük.
Luca napkor vetik a luca-búzát. A búzaszemek gyorsan csíráznak, azt tartják, ha Karácsonyra kizöldül, jó termés várható.
Az időjárásra a székelyek hagymából jósoltak. A vöröshagymából lefejtettek 12 réteget, ez az év egy-egy hónapjának felelt meg. Mindegyikbe egy kevés sót szórtak, amelyikben elolvadt, az a hónap esősnek ígérkezett, a többi száraznak.
Szintén Luca napkor voltak szokásban bizonyos, finomnak éppen nem mondható tréfák is. Egyes vidékeken a legények leakasztották a kertkaput, máshol szétszedték a szekeret a gazda legnagyobb bosszúságára. Érdekesség, hogy az angolszász területről ismert, száj és szemnyílással ellátott sütőtök, magyar területen is ismert volt. A Dunántúlon ezen a napon készítették, belsejébe gyertyát tettek, majd az ablakba helyezték, hogy a háziakat megijesszék.
A Skandináv országokban, ahol a fényre a hosszú zord tél miatt nagyon vágynak az emberek, Luca napja lényegesen jelentősebb ünnep, mint nálunk.
3. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-24 21:26
Peti
Hozzászólások: 61
December 6.
Miklós napja, Magyarországon Mikulás ünnepe. Ezen a napon a gyerekek szépen kitisztított cipőjükbe ajándékot kapnak. A jó gyerekek narancsot, diót, csokoládét, a "rosszak" krampuszt és virgácsot. De vajon honnan ered ez a bájos ünnep?
Szent Miklós püspök a Kis-Ázsiai Patarában született az i. sz. 3. században. 325-ben már mint myrai püspök vett részt a niceai zsinaton. Életéről keveset tudunk, de a jótéteményeiről számtalan legenda maradt fenn. A keleti keresztény egyház nagy szentje a mai napig, alakját mély tisztelet övezi. A görög-katolikusoknál emléknapja ma is ünnep, a római egyház a XVI. században törölte kötelező ünnepei sorából. A halászok, a révészek, a vízimolnárok védőszentje. A szegények, elesettek gyámolítója. A legismertebb legenda szerint egyszer Miklós tudomására jutott, hogy egy szegény sorban élő család lányait apjuk paráznaságra kényszerítette, hogy így keressék meg a házasságukhoz szükséges hozományukat. Így azonban a lányok soha nem tudtak volna tisztességben férjhez menni. Miklós az ablakon keresztül aranypénzt dobott a lányoknak, így mentve meg becsületüket. Innen ered az a szokás, hogy a gyerekek cipőjüket az ablakba állítják ajándék reményében.
Az európai népeknél kezdetben a Mikulást (Santa Claus, Pere Noel, Christmas Father...) hosszú ősz szakállú, csuklyás, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré( Karácsony Apó ). A Mikulás hagyományosan rénszarvas szánon közlekedik, a finnek szerint egyenesen Lappföldről indul a világ minden tájára. Az amerikai gyerekek nem csak a Mikulást kedvelik nagyon, de kedves szánhúzó rénszarvasát is. Egy amerikai gyermekdal szerint Rudolphot, a rénszarvast testvérei kicsúfolták piros orra miatt, a Mikulás azonban őt választotta maga mellé. Azóta együtt járják a világot, hogy a gyerekeknek ajándékot vigyenek.
Amerikából a 30- s években (XX. sz) terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós, rezes orrú (nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre). Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot hord és félhosszú csizmát. Ajándékosztó kedve azonban változatlanul töretlen.
A Miklós napi ajándékozásnak a magyar néphagyományban is ismertek bizonyos formái. Dunántúlon terjedt el az a hagyomány, hogy a fiúk bekormozott arccal, láncot csörgetve jártak az utcákon, ijesztgették a lányokat, meglátogatták a házaknál a gyerekeket, a háziaktól pedig apró ajándékot kaptak. A hagyományos Mikulás ünnep, ajándékozással, a falvakban csak a XX. század 20-as éveiben terjedt el.
2. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-24 21:22
Peti
Hozzászólások: 61
December 4.
Szent Borbála keresztény vértanú emléknapja. A bányászok, tüzérek, hajadon lányok védőszentje. Női munkatilalmi nap, tilos fonni, varrni. Seperni sem szabad, nehogy elseperjék a szerencsét. A női látogató ezen a napon nem szerencsés és nem szabad kölcsönadni sem. Ilyenkor vittek be a házba egy gyümölcsfákról metszett ágat, és ha karácsonyra kizöldült, jó termés ígérkezett.
1. hozzászólás
Létrehozva: 2008-11-24 21:17
Linda
Hozzászólások: 197
Advent
Adventus latin eredetű szó, jelentése eljövetel,megérkezés. Az ünnep eredete az V-VI. századra nyúlik vissza, Jézus születésének ünnepére (Karácsony) való felkészülés időszaka.
Tágabb értelemben a reményteli várakozás, a lelki készülődés ideje.
Az advent 4 hétig tart, a december 25-e előtti negyedik vasárnappal kezdődik. Eredetileg 40 napig tartott (Jézus negyven napig böjtölt a pusztában), ám a Gergely pápa féle naptárreform 4 hétre rövidítette. A keleti keresztények ma is január 6-án ünneplik karácsonyt.
Régen a keresztények advent idején szigorú böjtöt tartottak, hajnalonként pedig szent misére jártak. Ezeket a hagyományosan napfelkelte előtt tartott miséket aranymisének nevezték. Az advent első napjától vízkeresztig terjedő időszakban tiltották a zajos népünnepélyeket, lakodalmakat.
Az adventi koszorú készítése a XIX. században jött divatba, de a hagyomány gyökerei a pogány korba nyúlnak vissza, amikor örökzöld ágakkal, fagyönggyel, magyallal ünnepelték a téli napéjegyenlőség idejét. (A fagyöngy egyébként a kelták szent növénye volt. A téli napéjegyenlőség a kelta hitvilág szerint a fény újjászületésének ünnepe. A kerék jelentésű Yule a fény visszatérésének ünnepe szó az élet örök körforgására, az örök újjászületésre utal. Ilyentájt a kelták az ajtókra örökzöld ágakat aggattak, fagyönggyel, magyalággal díszítették azt. Ma hagyományosan fenyőgallyakból készül a koszorú négy gyertyával, melyek advent 4 hetét jelképezik. Uralkodó színei a zöld (örökzöld), a piros és az arany, melyek a karácsonyi ünnepkör domináns színei. Minden héten egy-egy újabb gyertyát kell meggyújtani a koszorún. Az ajtóra erősített, gyertya nélküli koszorú a szíves vendégvárást reprezentálja.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép