Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Határon túli Magyar emlékművek. - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek Orbán napja
8 felhasználó online
0 tag, 8 vendég



Képek a galériából

Zarándokok népviseletben
V. Miklós
Fórum

Oldalak: [1]
8. hozzászólás
Létrehozva: 2009-10-12 23:30
Ati
Hozzászólások: 160
Bábel Balázs érsek emlékbeszéde Aradon


Mártírjaink emberi portréját rajzolta meg emlékbeszédében Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek. Homíliáját október 6-án mondta el a minoriták templomában Aradon. Ebből a templomból mentek szerzetesek a katolikus tábornokoknak lelki vigaszt nyújtani azon a hajnalon.


Sokszor és sokféleképpen méltatták az elmúlt 160 év alatt az Aradi Vértanúkat.

Mindent elmondtak arról, ami történt szinte óráról órára rögzítették az eseményeket. A visszaemlékezések szemüvegén át kerültek be a nemzet panteonjába, és ami megtörténik még a szentek galériájában is, a sablonok által meg is merevednek.

A történelem akkor az élet tanítómestere, ha életre kelnek a hősök a magunk szívében, valóságban megismerjük őket, s így vonzanak bennünket példájukkal. Az emberek nem fehérek vagy feketék jellemükben, „hiszen hitünk szerint az egy Szűz Máriát kivéve mindenkinek van árnyéka, amit az emberi gyarlóság vet”. Kellő önismeret és élettapasztalat után ez magától értendő.

Szabad legyen személyessé tennem ezt a megemlékezést, hogyan élnek ők bennem. Neveltetésem okán korán megismertem őket, általános iskolás koromban fel tudtam sorolni nevüket. Csak közbevetőleg mondom, hogy kísérletet tettem mai felsőtagozatos általános iskolásokkal, egy sem tudta elsorolni nevüket. Az Aradi Vértanúk és 48-as hősök a hazaszeretet étoszává alakultak bennem.

Piarista diákként abban az iskolában tanultam, amelyben Klapka György is, Erdősi Imre atyának a branyiszkói hősnek egykori szobája fölött hirdette az emléktábla a hazaszeretet szép példáját. Egri szeminarista koromban a mai Magyarországon" egyedül eltemetett aradi hősnek, Lenkey Jánosnak a sírját látogathattam és azt is tudtuk, Knézich Károly árváit Bartakovics egri érsek nevelte fel.

Pestre kerülve ugyancsak találkoztam a forradalom és szabadságharc szép emlékeivel. Az egykori növendékek, mint a legtöbb szemináriumból, beálltak a szabadságharc hadseregébe, és egy gyalogjárásnyira közel volt a Batthyány-örökmécses, ahová nemcsak október 6-án látogattam el. Egyik kápláni helyemen, Tápiószecsőn abban a szobában laktam, amelyben Damjanich János tábornok lakott a Tápió menti harcok idején.

De itt kezdődött a vihar a lelkemben, hiszen a Historia Domust olvasgatva rábukkantam arra, hogy a tápiószecsői és a kókai papot Damjanich János kivégeztette. Most már tudjuk, hogy egy nagy félreértés volt Damjanich részéről, illetve a falu ármánykodásából is került sor a kivégzésre. Ott még találkoztam egy hosszú életű asszonnyal, aki 100 év fölött volt már, akinek nagyapja ott volt a tápiószecsői pap – Dr. Mericzai János plébános – kivégzésén, nagypénteken.

Valami olyasmit éltem át akkor, mint amikor gyermekkoromban megtudtam nem a Jézuska hozza a karácsonyfát. Ezt az élményemet az is kiegészítette, hogy a 130. évfordulóra jelent meg Katona Tamás szerkesztésében az aradi vértanúkról szóló dokumentumkötet, amit a legalaposabban áttanulmányoztam, ami ismét csak arról adott tanúságot, hogy a XIX. század emberei nem Jókai Mór által ábrázolt személyek voltak, csak jók és csak rosszak, hanem emberek, akikben mind a két tulajdonság keveredett.

Csakhogy mindig azt kell néznünk, hogy egy ember miként fejezi be az életét. Így volt ez már az ősegyház idején is, amikor véleményt mondtak egy-egy Krisztus-követőről. Azt írja a Zsidókhoz írt levél szerzője: „emlékezzetek meg elöljáróikról, akik az Isten szavát hirdették nektek. Gondoljatok életútjuk végére, és kövessétek őket a hitben.”

A futónál is az a fontos, hogyan érkezik a célba. Most már, hogy abba a korba értem, amibe a legidősebb aradi vértanú, sőt el is hagytam azt, mindent megértek az emberről és a katonáról, s ebben az is segít, hogy életemből négy évet töltöttem laktanyában, kettőt mint közlegény, kettőt civilként, de főtisztek és tábornokok között. A katonai tetteik méltatását meghagyom a hadtörténészeknek.

Amit emberileg, papként–érsekként nagynak látok, az az, amit az őket halálba kísérő lelkészek is láttak Bardócz Sándor, Marchot Ede, Sujánszky Eusztách, Winkler Brúnó és a református Baló Béni, Szombati Balázs ortodox lelkész. Egy-egy mondat az utolsó napoknak a tettei, kívánságai, a kivégzés árnyékában tanúsított magatartásuk hasonlítanak ahhoz az eseményhez, amikor egy film utolsó kockáit látjuk, állóképpé válik és maradandóvá emlékezetünkben, ami fölött a hétköznapokban és a folyamatosságban elmennénk.

Aulich Lajos ezt mondta a halála előtt: „Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot.”

Kiss Ernő, a pápai Krisztus Rend lovagja kéri, hogy imádkozzanak lelkéért és ezt mondta: Istenem, az új kor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei, virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Poeltenberg Ernő megcsókolta bajtársait és az őt vigasztaló papot, és úgy búcsúzott.

Leiningen-Westerburg Károly írta a legszívszorítóbb leveleket a siralomházból a feleségének a jobb világ és a viszontlátás reményében. És amikor könnyezni látta a vigasztalására kimenő Winkler Brúnót, aki később maga is börtönbüntetést szenvedett, akkor ezt mondta:
imádkozzunk, tisztelendő urak, együtt, hisz mindannyian keresztények vagyunk mivelhogy egy Atyának gyermekei vagyunk.

Dessewffy Arisztid: tegnap hősök kellettek, ma mártírok… így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Láhner György így fejezte be: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

Lázár Vilmos: „Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.” Gondoskodott saját gyászmiséjéről is, a börtönéből írt levelében megjegyzi feleségének: „a papnak adtam egy aranyat misére. Isten veled!”

Nagy-Sándor József: sztoikus nyugalommal tűrte a halált, s ezt mondta a hóhérnak: Hodie mihi, cras tibi. De előtte még megállapította: „de rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.”

Schweidel József feszülettel kezében halt meg és ezt kérte Bardócz minorita atyától: „Kezeim között akarom tartani s vele meghalni, s ha már meghaltam, ne irtózzék kezeim közül kivenni s aztán majd fiamnak átadni”.

Knézich Károly legkevesebbet szólt, mindvégig imádkozott.

Török Ignác: „nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Õt szolgáltam.”

Vécsey Károly, akit utolsónak akasztottak fel, a csatában sokszor személyes ellenségének tartott és már meghalt Damjanich János kezét megcsókolta mintegy bocsánatot kérve. A halála előtti órában ezt mondta: „Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.”

Damjanich János, mintha csak a két lelkész halálát is jóvá akarná tenni, börtönében katolikus hitre tért, megvallotta a katolikus hitet és meggyónt. Az aradi vértanúktól származó legszebb imádságot hagyta ránk, amit minden október 6-án rájuk emlékezve értük is imádkozunk, az imát így fejezi be: „Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Amen.”

Az imádság ma is időszerű, mert Magyarország nagy szerencsétlenségbe süllyedt. Mindazokért, amiért a szabadságharc hősei küzdöttek még ma is küzdhetünk a nemzet szabadságáért, a nemzet sorsának jobbra fordulásáért. Ma is ki vagyunk szolgáltatva a nagyhatalmaknak, de még attól is rosszabbnak: a személytelen pénz uralmának. Nem hadsereget küldenek ránk, hanem a karvalytőkét. Félő, hogy a nemzet is olyan sebet kapott, amitől csak hosszú idő múltán tud kigyógyulni. Az összetartozás szálait nem csak kívülről, hanem belülről is tépik. Tanúi vagyunk annak, mint „oldott kéve széthull nemzetünk”.

A hazaszeretet már csak a legjobbakban él, akik helyesen nem mások ellenében, hanem a népünk javáért élik meg azt. Ma az Európai Unióban sem könnyű Magyarország határain kívül magyarnak lenni, de mindazok, akik őrzik kultúrájukat, anyanyelvüket és a szülőföldjükön maradnak, a nemzet és hazaszeretet hősi fokát mutatják meg. Az ország határain belül lévőknek pedig mindent meg kell tenni azért, hogy elszakított nemzettársaik érezzék és kézzel foghatóan is megtapasztalják a segítségnyújtást minden nehéz helyzetben.

A levert szabadságharc után azok az emberek, akik megmenekültek a haláltól, de sokszor börtönbüntetést szenvedtek, az Akadémia lapját az Új Magyar Múzeumot ezzel a fejléccel indították: „Peragit tranquilla potestas / Quae violenta nequit” (Véghez viszi a csendes erő, amit nem tud az erőszak). Az 1848–49-es szabadságharc hőseinek a példája ma ezt üzeni nekünk, hogy jelen helyzetünkben ellenállva a globalizáció elnemzetietlenítő hatásának, így cselekedjünk nemzetünkért.

Az aradi vértanúk utolsó tettükkel azt bizonyították, hogy másokért éltek. Áll rájuk is Jézus szava: „senki sem szeret jobban, mint aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13).

A szentmise után elmegyünk a kivégzés helyére. Kegyelettel, imádsággal és azért, hogy példájukból erőt merítsünk. Garai János sokat idézett verse jut eszünkbe a vesztőhelyen: „csak törpe nép felejthet ős nagyságot, / a lelkes visszajár ősei sírlakához, / gyújt régi fénynél új szövétneket.”

Ez a beszéd Aradon, a minoriták templomában hangzott el. 2009. október 6-án.
7. hozzászólás
Létrehozva: 2009-08-05 21:04
Peti
Hozzászólások: 61
Mégis... szeresd őket

A korondi templom kertjében van felfüggesztve a következő írás:


Az emberek esztelenek, következetlenek és magukba fordulnak, mégis szeresd őket.

Ha jót teszel, megvádolnak, hogy önzés és hátsó gondolat vezérli cselekedeted, mégis tégy jót.

Ha sikeres vagy, hamis barátokat és igazi ellenségeket nyersz, mégis érj célt.

Ha jó, amit teszel, holnap már feledésbe megy, mégis tedd a jót.

A becsületesség, az őszinteség sebezhetővé tesz. Mégis légy becsületes és nyílt.

Amit évek alatt felépítesz, lerombolhatják egy nap alatt, mégis építs.

Az embereknek szükségük van a segítségedre, de ha segítesz, támadás érhet, mégis segíts.

A legjobbat add a világnak, amid csak van és ha verést kapsz cserébe, mégis a legjobbat add a világnak, amid csak van.
6. hozzászólás
Létrehozva: 2009-07-17 17:01
Linda
Hozzászólások: 197
Turulszobrok

Az országban 1896-ban a milleniumi ünnepségek alkalmával hét helyen állítottak emlékművet a Wekerle-kormány megbízására. Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony és Pusztaszer helységekben ebből csak Pusztaszer és Pannonhalma található a mai országhatárokon belül. A hét emlékműből hármon, a nyitrain (4 darab is), a munkácsin és a zimonyin volt turul-szobor.

Dévény, ahol a Duna hazánkba jő, az ország nyugati kapuja. Nyitra az északnyugati országrész püspökségi központja, a Vereckéhez közeli Munkácson Anonymus szerint Árpádék pihentek meg, Brassó a haza délkeleti kapuja, a zimonyi turul áttekint a Száván, Nándorfehérvárra, a Hunyadi, Kinizsi, Dugovics védte falakra. Pusztaszer emléke, hogy a honfoglalás közben Árpád megtartotta az első magyar országgyűlést. Pannonhalmán alapította Géza fejedelem 996-ban az első bencés apátságot, ez tehát a kereszténység felvétele miatt fontos. A dévényi, munkácsi, zimonyi és brassói emlékművek az ország négy kapuját szimbolizálták. Mindegyik átnézett a határon, azaz az országból kifelé fordult. Ausztriával, Oroszországgal, Szerbiával és Romániával szembefordulva jelezték, hogy megvédik a magyar állam integritását. A szobroknak belső figyelmeztető funkciójuk is volt, a nyitrai a felvidéki szlovákokat, a munkácsi a kárpátaljai ruténeket, a brassói az erdélyi románokat és szászokat, a zimonyi a délvidéki szerbeket és horvátokat volt hivatva a magyar állam integritására inteni.

A Tatabánya melletti Kő-hegy tetején lévő turulszobor Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra, a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres. Kézai Simon krónikája szerint a honfoglaló Árpád vezér seregei a mai Tatabányánál győzték le Szvatopluk szláv fejedelem hadait. A millennium alkalmából helyi kezdeményezésre felállított turulszobor Donáth Gyula alkotása. 1992-ben felújították és újra felavatták.

Szikszón, Borsod és Abaúj egykori vármegyék határán áll az ongaújfalui part tetején egy szobor. 1931-ben József királyi herceg avatta fel a 34. gyalogezred 12 méternél magasabb emlékoszlopát, melyre Ligeti Miklós készített turulmadarat. Az 1990-óta álló jelenlegi szobrot Pócsik István szobrászművész készítette.

Az ungvári vár udvarán található turulszobor eredetileg Ungvár határában egy határ-emlékjel része lehetett. 1944-ben elásták, és csak a Szovjetunió felbomlása után került elő ismét.

Budapesti turulszobrok (tizenhárom helyen a városban)

Turulmadarak díszítik a Szabadság hidat Budapesten.

Budapesten a Várnegyedben, a királyi palota észak-keleti végén álló 6 m magas szobrot Donáth Gyula 1905-ben készítette.

Budapest XII. kerületében (Hegyvidék) 2005. október 22-én avattak fel egy szobrot, a világháborús áldozatok emlékére.

A budapesti Közlekedési Múzeum előtt is található egy turulszobor.

Lebontott turulszobrok

Nyitrán a Zobor hegy legmagasabb pontján a millenniumi ünnepségek keretében 20 méter magas gránit emlékoszlopot emeltek, Berczik Gyula szobrász terve alapján. Henger alakú talapzatán négy Turul-szobor állt. Az emlékoszlopot 1896. augusztus 30-án avatták, de 1921. február 9-én cseh legionáriusok ledöntötték és eltávolították. Napjainkra csak a hengerszerű talapzat maradt meg belőle.

A zimonyi vártornyon álló szobrot, a dévényi várhegyen levőt és a brassói Cenk-hegyen állítottat 1918-ban a megszálló kisantant államok csapatai ugyancsak megsemmisítették.

Erdélyben Dés (1934), Parajd (1944), Szilágysomlyó (1933), Zilah (1968), Mikelaka (1980-as évek) szobrait pusztították el, Bácskában a kishegyesi (1945) emlékművet.

2005-ben a Felvidék magyarlakta déli részén, Perbete, Bátorkeszi, Kürt, Nagykeszi, Kolozsnéma, Hetény községek turulszobrait mind ellopták.

A munkácsi vár bástyáján is volt turulszobor, melyet a trianoni békeszerződés után a csehek 1924. december 17-én lebontottak, majd a Vörös Hadsereg parancsára 1945-ben beolvasztották vörös csillagok alapanyagának.
Ezt 2008 márciusában visszaállították eredeti helyére. Lengyel Zoltán, Munkács megbízott polgármestere a történelmi igazságtétel pillanatának nevezte a szobor avatóünnepségét. A helyreállított emlékmű 800 kg súlyú, 6 méteres szárnyfesztávolságú madár, Mihajlo Beleny ungvári szobrász műve és Kijevben öntötték. Spányi Antal székesfehérvári és Majnek Antal munkácsi római katolikus megyéspüspök szentelte fel.

További szobrok találhatók e településeken.

Fehéregyháza (az 1848–49-es forradalom és szabadságharc csatájának emlékoszlopán),

Karcag (a karcagi országzászló talapzatán),

Piliscsaba (10-es út mellett, a Nagytemplom előtt),

Sajószentpéter (a református templom előtti parkban),

Szeged (az 1849-es szőregi csata emlékműve),

Szabadka a szerb partizánok 1944 őszi vérengzéseinek emlékműve, egy törött szárnyú turul.

Magyarországon összesen legalább 195 szobor áll 183 településen. Felvidék szlovákiai részén 8, ukrajnai részén 5, Erdélyben 32, Partiumban 16, Délvidéken 7 szobor áll legalább. Az ausztriai Burgenlandban Rábakeresztúron van az egyetlen turulszobor.
5. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-29 22:27
Ili
Hozzászólások: 728
Felavatták a Magyar Kápolnát Doberdóban


A doberdói Magyar Kápolna emléket állít az emberfeletti szenvedést kiállt katonáknak mondta Sólyom László köztársasági elnök pénteken az olaszországi Doberdo del Lagóhoz tartozó Visintini faluban, ahol ökumenikus szertartás keretében felavatta az isonzói csatákban elhunyt hősök emlékének szentelt Magyar Kápolnát.

Az államfő szerint a kápolna elhozza a hazájuk jelenlétét az idegenben nyugvó magyar hősi halottaknak.

Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a kápolnának külön üzenete van az otthoniak számára is, azok az emberek, baráti társaságok, civil szervezetek ugyanis, akik és amelyek "ennek a nemes ügynek a szolgálatába álltak", a saját közvetlen érdekeiken túl tekintő közösségek kis szigeteit képezik a magyar társadalomban.

Közölte, ahogy a kápolna újjáépítéséhez, úgy Magyarországon is arra van szükség, hogy az ilyen szigetek, a tisztesség, az önzetlenség, a cselekvés kis körei egyre többen legyenek, és megtalálják egymást.

Doberdó különös helyet foglal el a magyar nemzet emlékezetében fogalmazott Sólyom László, felidézve, hogy Doberdónál és az Isonzo mellett 1915 nyarától két és fél évig tartó állóháború mind az osztrák-magyar hadsereg, mind az olaszok számára iszonyatos szenvedésekkel és emberveszteséggel járt.

Mint emlékeztetett, az isonzói csatákban százezer magyar katona halt meg, de hangsúlyozta, hogy külön megpróbáltatást jelentett főleg az alföldi magyar katonáknak a kegyetlen hegyvidéki terep, a fedezetet nem nyújtó mészkősziklák, ahol csak barlangok vagy robbantott kavernák adtak menedéket, a kőomlások, a nyári hőség és a téli hideg.

A köztársasági elnök kiemelte, a magyar katonák tudták, hogy aki itt elesik, sosem fog magyar földben nyugodni, s talán ezt is akarták ellensúlyozni azzal, hogy a hosszú harcok alatt igyekeztek az idegenben is otthonosságot teremteni. Véleménye szerint ezzel az alapvető lelki igénnyel függhetett össze, hogy a székesfehérvári és szegedi katonák saját, magyar kápolna építésébe kezdtek.

Sólyom László örvendetesnek nevezte, hogy külön olasz-magyar egyezmény is rendelkezik a hadisírok és emlékhelyek gondozásáról, azonban rámutatott arra, hogy a kápolna újjáépítése és mostani felszentelése messze túlmutat a puszta jogi kötelezettségeken. "Azt is bizonyítják, hogy az erkölcsi parancs tovább él mindkét népben" tette hozzá.

Az avatás utáni sajtónyilatkozatában a köztársasági elnök úgy fogalmazott: fontos, hogy "elhoztunk egy darab Magyarországot ezeknek a halottaknak".

Egy olasz újságíró kérdésére válaszolva kifejtette, Európában minden olyan jelre szükség van, ami erősíti az európai egységet. Nagyon gyakran lábra kap egyfajta euroszkepticizmus, amikor magának az uniónak a szükségességét kérdőjelezik meg, azonban "szerintem Európa egységére és egységes cselekvésére mind gazdasági, mind politikai téren abszolút szükség van, a globális versenyben csak együtt tudunk fellépni" mondta.

A Cappella Ungheresét, a magyar kápolnát az I. világháború idején, 1918-ban magyar katonák kezdték építeni, de az épület befejezetlen maradt. A felújítási és továbbépítési munkálatokat tavaly ősszel kezdték meg. Az újjáépítés finanszírozását a Széchenyi Tudományos Társaság vállalta magára az Újfehértó Városért Alapítvány segítségével, amely ezzel is tisztelgett a város 27 doberdói hősi halottja előtt.

A pénteki ceremónián az államfőn kívül mások mellett részt vett Tömböl László, a Honvéd Vezérkar főnöke, Szabó Vilmos külügyi államtitkár, továbbá Doberdo del Lago polgármestere, Friuli Venezia Giulia tartomány elnöke, Uros Krek szlovén honvédelmi államtitkár és Szunai Miklós, a Széchenyi Tudományos Társaság ügyvezető elnöke is.

Az avatáson olasz, szlovén és magyar megemlékezők egyaránt jelen voltak.

A kápolna megáldása és a koszorúzások után Sólyom László ellátogatott a Monte San Michele háborús emlékhelyre.

Délután az államfő koszorút helyez el a Fogliano Redipuglia községben található, százezer olasz hősi halott hamvait őrző monumentális temetőhöz, valamint az ugyancsak a községben található Osztrák-magyar Katonai Temetőhöz.

2009. május. 29 péntek
4. hozzászólás
Létrehozva: 2009-03-18 10:32
Ili
Hozzászólások: 728
A székely hadosztály emlékműve

A Kraszna-hídnál áll 1995-től a székely hadosztály három székelykaput megformáló emlékműve, amely a hadosztály utolsó ütközetének emlékét őrzi.
3. hozzászólás
Létrehozva: 2009-03-11 14:50
Ili
Hozzászólások: 728
Felavatták a Szabadságharc Füleki Résztvevőinek Emlékművét

Füleken 2008. október 6-án ünnepélyesen átadták az 1848-49-es Szabadságharc Füleki Résztvevőinek Emlékművét. Az emlékművet, melyet a Koháry Polgári Társulás állított, Csáky Pál, az MKP országos elnöke leplezte le. Az ünnepség alatt a Felvidéki Lovas Bandérium állt díszőrséget.

A fülekiek saját honvédjeiken kívül emlékeztek a szabadságharc pozsonyi mártírjaira és az aradi vértanúkra is. Ünnepi beszédet mondott Erdős Vince, az emlékmű felállításának ötletgazdája és Csáky Pál, az MKP országos elnöke. Az emlékmű felállításához szükséges pénzeszközöket részben pályázatok (Illyés Közalapítvány, Szülőföld Alap) útján, részben közadakozásból biztosította a Koháry Polgári Társulás.

Estefán László a Koháry Polgári Társulás elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki adományával vagy részvételével a kivitelezésben segítette az emlékmű létrejöttét. Csáky Pál ünnepi beszédében hangsúlyozta, hogy a magyarság megmaradásának feltétele az, hogy magyarságunkat felvállaljuk, vállalni tudjuk. A kegyelet és a megemlékezés koszorúit Csáky Pál az MKP országos elnöksége nevében, Csúsz Péter az MKP Losonci Járási Elnökség nevében helyezték el a frissen leleplezett és a ferences rendi atya által megszentelt emlékműn. Az emlékművet megkoszorúzták: az MKP Füleki Helyi Szervezete, a CSEMADOK Füleki Alapszervezete, a Koháry Polgári Társulás és a Felvidéki Lovas Bandérium képviselői.

Sok füleki és ragyolci magyar ember szívét megdobogtatta október hatodikán az a néhány huszár, aki e két település polgárainak mutatta be lóra termettségét, a magyar hagyományokban való jártasságát. Senki sem tudja pontosan, mikor jártak előzőleg huszárok a Palócföld eme táján, annyi azonban bizonyos, hogy jó pár évtizede eltelt azóta. A látogatásra Tóth Kurucz Mária volt izsai polgármesterasszony ötlete nyomán került sor, ki ragyóci születésű. Úgy vélte, a szülőföldjén is esemény lenne az országos hírű izsai I. Felvidéki lovasbandérium bemutatkozása és részvétele a füleki honvédemlékmű avatásán. A huszárok megjelenése talán még felül is múlta a várakozást. A Kurucz Lajos huszárkapitány vezette „sereg” rendhagyó történelemórát tartotta óvodásoknak és tanulóknak a ragyolci kastélykertben és a füleki focipályán Kurucz Lajos, Tárnok Balázs, Tárnok István és a huszárok részvételével.

Az ottaniak hallhattak a huszárok viseletéről, a negyvennyolcas-negyvenkilences szabadságharc történetéről és ámulhattak a huszárok és lovaik ügyességén.

2. hozzászólás
Létrehozva: 2009-03-09 22:07
Marika
Hozzászólások: 213
Megrongálták a Vereckei emlékművet

Súlyosan megrongálták Kárpátalján a Vereckei honfoglalási emlékművet, az esetről vasárnap este értesítették kirándulók az ungvári magyar főkonzulátust.

Az ismeretlen tettesek leverték az emlékmű két alsó tömbjének kőburkolatát, megbontották a sarkait. Ugyancsak megrongálták az emlékjel fekete gránitból készült, kocka alakú oltárkövét, amelynek letörték a sarkait és részben az éleit.

Az emlékmű északi oldalára a
"Budapest, gyakorolj bűnbánatot Kárpát-Ukrajnáért!", a nyugati oldalára pedig a "Dicsőség Ukrajnának!" feliratot mázolták fel kék-sárga ukrán nemzeti színekkel. Az emlékmű tömbjeire kék-sárga horogkereszteket pingáltak, az oltárkő keresztje mellé pedig az ukrán címert festették. Az emlékjel déli oldalára az "1939. III.15" feliratot, azaz Kárpát-Ukrajna magyar királyi honvédség általi elfoglalásának dátumát írták.

A területileg illetékes Volóci járási rendőrség helyszínen tartózkodó nyomozócsoportjának vezetője elmondta, egyelőre nem tudták megállapítani, mikor történhetett az emlékműrongálás, és nyomokat sem sikerült rögzíteniük az éjszaka lehullott nagy mennyiségű hó miatt. Jegyzőkönyvet vettek fel, és bűnügyi eljárást indítanak az ügyben.

1. hozzászólás
Létrehozva: 2009-03-09 21:58
Marika
Hozzászólások: 213
A Vereckei-hágón felavatták 2008. július. 21.-én a magyar honfoglalás Millecentenáriumi emlékművét.


2008. Pünkösd vasárnapján, május 11-én avatták fel az ezeréves határ legkeletibb, felújított őrházát Gyimesbükkön.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép