Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Pünkösd, az egyház születésnapja . Versek! - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek Orbán napja
7 felhasználó online
0 tag, 7 vendég



Képek a galériából

Budapest Kispest Központi Református templom
Rio de Janeiro: Megváltó Krisztus szobor
Fórum

Oldalak: [1]
24. hozzászólás
Létrehozva: 2012-05-26 00:45
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 2840



Elmélyült sorokban

Kit érdekelnek ezer sóhajok
Ötezer éves élettelen hajnalok,
S a bűnben fogant cselekedet
Melyet lelkedben ma is altatod!

Azt mondják: én értem lelked,
Értem, minden egyes hangod,
De akkor miért van az, mondd
Hogy rajtam, az örök élő alkony!

Minden csak hazugság- ámítás
Itt senkit nem érdekel a sorsod,
A magad bőrét édes barátocskám
Pokolnak tüzére te magad hordod!

Gondolod lesz egy – két könnycsepp?
Lesz egy – két elmondott örök ima?
Vagy csak újra egy mondat marad
Az ön készülékében van a nagy hiba!

Igen biztos, a készülékem az átok ok,
Mely harmincnyolcadik éve dobog
Milyen kár, hogy soha nem érezted
Azt a minden percet- mely érted zokog.

Na persze én senki voltam- senki
S ma is, senkiként, én itt vagyok,
Meghallgatva a fájdalmas neszt,
Hogy röhögnek rajtam, hitvány csillagok!

Talán érdekelnek ezeréves sóhajok!
Megtört ezer éves örökös álmok,
Ezt már csak én hiszem így a költő
Mikor magam – könnycseppként látom!

Tiszta Könnycsepp akarok lenni,
Tengernyi szemeknek tavaszán,
Mikor is minden csodás- új lélek
Az igaz szívekbe újra hazaszáll!

Tenger Szilárd
23. hozzászólás
Létrehozva: 2011-01-13 22:28
Noémi
Hozzászólások: 1
Elozmény: ( Ili @ 2010-05-18 22:20)
KÖNYÖRGÉS A SZENTLÉLEKHEZ
Angelus Silesius verse

Szentlélek! Fő jó! Szent neved
Borítsa lángba szívemet!
Tüzednek édes lángja fennen
Lobogjon vígan én felettem.
Ébresszen bennem szent kegyed
Szerelmes, élő, nagy hitet!

Világíts át, Te, drága Fény,
Nehogy sötétben haljak én.
Te szent árnyékod hűvösítsen,
Hogy idegen tűz ne hevítsen.
Szívemnek kertje élni fog,
Ha hull rá égi harmatod.

Fő Vigasz, várom jöttödet,
Csókold életre lelkemet.
Ajándékaid, mint a tenger,
S Nélküled koldus csak az ember.
Itt van szívemnek kelyhe, Te
Pünkösd borával töltsd tele!

Add, ha parancsod megjelen,
Katonaként én megtegyem.
Te jó tanácsod hadd vezessen,
Különböztessek jól, helyesen.
Szent értelmedet ha adod:
Felismerem akaratod.

Arany folyam vagy, Bölcsesség,
Szerelmed csókja bennem ég,
És így a szívem tudja, érez:
Milyen jó vagy Te és mily édes.
Szemem mindig csak Rád tapad::
Igazság Lelke csak Te vagy!

Megígérted, jó Jézusom:
E vendéget én megkapom.
A szívem várja vágyva, halkan,
Őt várja ez az üres barlang.
Boldog lesz, majd ha áldva jő:
Örökre nálam marad Ő!


Fordította: Szénási Sándor
További fordítások olvashatók Angelius Silesius-tól és Andreas Gryphiustól Szénási Sándor: Mandulaág című versek és műfordítások kötetében, melynek 2. bővített kiadása jelent meg 2010. decemberében. Részletek a www.mandulaag.netai.net oldalon
Szeretettel:
Szénási Noémi
22. hozzászólás
Létrehozva: 2010-07-14 20:27
Ili
Hozzászólások: 728
Dr. Bábel Balázs kalocsai érsek pünkösdszombati prédikációja Szentkúton


A Szentlélek megújít és összetart

Pünkösd ünnepe egy nagy ígéret beteljesedése, amit Jézus az Utolsó vacsora termében is megígért tanítványainak: el fogja küldeni az Atyától a másik vigasztalót. Ugyanis az első Ő volt az emberiség életében, a második pedig a Szentlélek Úristen. Egy ilyen szentcsere történt, Jézus Krisztus megdicsőült emberségével visszatért az Atyához, s elküldte kettejük közös lelkét, a szeretetnek a lelkét, akit először húsvétvasárnapján az apostoloknak, később pedig a benne hívőknek osztott ki. Így azután az egész egyházat eltelítette a Szentlélek, és ez azóta is tart, hiszen a Szentlélek a megkeresztelt emberben is már lakást vesz, de még inkább a bérmálkozóban, aki számára a pünkösd személyessé válik.

A nagy ünnepek között ez az utolsó, de valójában nem különálló ünnep, hiszen húsvét beteljesítője. Amíg karácsony a szeretetünket igényli, húsvét a hitünket, a pünkösd a belső átalakulásunkat, belső megtérésünket, mert ekkor nyitja meg értelmünket és szívünket a Szentlélek Úristen.

Oda jön el, ahol várják és kérik Őt, ahol igent mondanak az Ő közeledésére. Ahogy Szűz Mária igent mondott, úgy kell nekünk is igent mondanunk, és ez az igent mondás egy egészen új világot teremt belénk, megtisztít bennünket az önzésünktől, képesek leszünk az áldozatszeretetre, és fölismerjük életünk értelmét, a végsőt, az Isten szeretetében való találkozást, s a földit, ami mindig magával kell hozza a megújulást. Mind az egyéni, mind a közösségi életben, az egyház életében, de most különösen időszerűvé válik a nemzet életében is. Hiszen el kell mondanunk, itt Pálosszentkúton, ahol az egyetlen magyar alapítású rend éli az életét, tartja fönn ezt a kegyhelyet, és ahogy Pázmány Péter megjövendölte: Magyarország, s benne a magyar egyház sorsa akkor virágzik, amikor a pálos rend is. Mert össze van kötve népünk életével a pálosoknak a rendje.

Mit hozhat egyéni, közösségi, egyházi és nemzeti életünkbe a Szentlélek Úristen? Hozza a bűnbocsánat örömét. Megbánt bűneink bocsánatot nyernek! És megújulásra képesít bennünket, amire nem mert gondolni az Ószövetség embere, hiszen így imádkozott a zsoltáros: „Uram, ha a vétkeket fölrovod, ki állhat meg előtted?” De a Szentlélek eljövetelét maga Jézus kötötte össze a bűnbocsánattal, rájuk lehelt az apostolokra, és azt mondta: „Vegyétek a Szentlelket, s akinek megbocsátjátok bűneit, bocsánatot nyer.”

Az igazi megújulás mindig is a lelki dolgokkal kezdődik. Közhelyszerű már, hogy a világ, benne hazánk erkölcsi válságban van. Amin sokat lehet lendíteni külső eszközökkel is: egy jobb gazdasággal, egy törvényesebb élettel. De ha nem követi, vagy nem előzi meg belső átalakulása az embereknek, akkor ez mindig csak fél siker. Mert ugyan a bűnt lehet üldözni, de mindig lesznek bűnözők, ha azonban ezt megelőzi egy belső megtérési átalakulás, akkor az emberek az erényes és igaz életre törekszenek.

Föltárja az igazságot a Szentlélek Úristen. Ezt maga Jézus ígérte: „Elvezet benneteket a teljes igazságra.” Krisztus igazsága fölfénylik a maga mélységében, amit akkor még nem értettek sokszor. Jézus maga mondta: „Sok mondanivalóm volna, de nincs hozzá elég erőtök, hogy azt megértsétek. De ha majd eljön az igazság lelke, és megtanít benneteket, akkor majd fölfedezitek.” Ez a nagy igazság maga Jézus Krisztus. Ehhez már kegyelemre van szükség. A földi igazságot se találja meg könnyen az ember, még inkább az igazságosságot.

A napokban fogunk emlékezni a kilencven évvel ezelőtti magyar tragédiára, a trianoni békediktátumra, ahol nem az igazság, hanem az erő győzött. Ahogy Blaise Pascal vallásfilozófus mondta egy alkalommal, illik erre az eseményre is: „Miután az emberek nem tudták az igazságot győztessé tenni, a győztest tették igazzá.” És ennek az igazságtalanságnak egy nép lett az áldozata. Ha azok az emberek (a győztes nagyhatalmak vezető politikusai) hívták volna a Szentlelket, nem következett volna be ez a világméretű igazságtalanság. Csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy a magyar nép nagy ellensége, Georges Clemenceau (miniszterelnök) megkereszteletlen ember volt. Tehát abban a Franciaországban, ahol az egyházat úgy tekintették, mint az anyaszentegyház legősibb leánya, voltak akkor olyan emberek, akik megkereszteletlenek voltak, s föltört bennük a pogányság, a bosszú és a düh.

A Szentlélek megtermi a maga gyümölcseit. Miután Ő maga lélek, szentlelkes gyümölcsöket ad. Olvassuk el Szent Pál apostolnak a galatákhoz írott levelét, melyben leírja, hogy a türelem, az öröm, az önmegtagadás, az önfegyelem, s mindennek betetőzéseként a szeretet, a Szentléleknek a gyümölcse. Ez igazi ajándék, ami maradandó, és átível az üdvösségbe is. Ha a megkeresztelt ember könnyebben tudja megvalósítani ezeket a lelki erényeket, ajándékokat, már az is nagy jutalom számára a Szentlékektől.

A Szentlélek erőd ad ahhoz, hogy küldetésünkhöz, hivatásunkhoz hűségesek legyünk, mi több, azt örömmel végezzük, azaz: hivatásosan. Hiszen mindenben el tudunk fáradni, fásulni, közömbössé leszünk sok minden iránt, az élet számtalan csalódásai között, s ekkor a Szentlélek jön, megújít bennünket, hogy élethivatásunk, munkánk ne kínzó rabszolgasors legyen, hanem lássuk meg abban, még a legegyszerűbb munkának a végzésében is, az élet szépségét, örömét, értelmét, s ami szebbé tudja tenni a világot. Egy utcaseprő mondta egyszer: „Az én munkámmal szebb lesz a föld.” Pedig mennyire lenézzük, lebecsüljük őket, az utcaseprőket… De mégis általuk szebb lesz a föld. Mint minden munkával, amit hivatásosan végzünk, az Isten világa szebbé válik.

Aztán adja a meggyőződésnek az örömét a Szentlélek Úristen. Annak a meggyőződésnek, hogy szüksége van ránk Istennek, szüksége van ránk embertársainknak. Van-e kínzóbb tudat annál, mint amikor az ember azt érzi, rá nincs szükség? Hány ember, aki élete virágkorában, delén, sokszor olyan fontos ember volt, megöregedve ettől szenved legjobban, hogy rá már nincs többé szükség. A Szentlélek megtanítja őt arra, hogy akkor is szükség van rá, ha már kézzelfogható hasznot nem is hajt a társadalomnak, de szükség van rá, mert imádságait, szenvedéseit fölajánlhatja másokért, és ennek a lelki áldozatnak legalább olyan haszna van, mint hogyha valaki valamilyen látható munkával segíti elő embertársainak az életét.

A Szentlélek az összetartozást is erősíti az emberi közösségekben. Az én nevem pünkösdkor mindig azt juttatja eszembe, hogy Bábelben összekavarodott az emberek nyelve, csak az vigasztal, hogy a 87. zsoltárban benne van: Isten Bábelt is a maga népe közé sorolja. De ez a szétszóratás pünkösdben egységgé vált. A világ minden részéről odasereglő népek megértették egymást. Tizenhét nyelv van ott felsorolva, és ebből is kitetszik, hogy az egyház először nem helyi közösségekből állt, hanem kezdettől fogva világegyház volt. Egyetemes egyház, a maga katolicitásában. Egyszerre egész volt. Mert ott a világ minden tájáról összesereglett emberek mindegyike saját nyelvén dicsérte Istent, melyet csodálatosképp a többi ember is megértett, s látták, hogy az Isten dicsősége és szeretet járja át őket. És ez az összetartozás-tudat, az apostolokat is átváltoztatta. Előtte azt kérdezték Jézustól: Ki a nagyobb köztünk? Ki lesz majd a jobbodon, meg a balodon?… Utána erről elfeledkeztek, s azt mondták: Mit tegyünk, hogy Istennek tetsző módon éljünk?

A Szentlélek össze tudja tartani a családokat, a bérmálás szentségében is ebben segít bennünket. Az idősebbek valószínűleg még emlékeznek Rajz Mihály atyára. Én személyesen is jól ismertem, kiváló lelki író volt, Párbeszédben az Úrral című könyvét nem lehet nagy átélés nélkül olvasni. Ő mondta egyszer: meggyőződése, hogy a családok – többek között – azért bomlanak fel, mert a házastársak nincsenek megbérmálva. Ugyanis a keresztségben, miután még gyermekként részesülünk benne, nincs meg az öntudatosság, a bérmálásban viszont, ha azt már a nagykorúság szentségének vesszük, abban benne van az elköteleződés Krisztus mellett, azon értékek mellett, melyeket Ő hozott. S ha valaki felnőttkorban bérmálkozik, akkor az még a családja életére is kivetül. Az egyház közösségét is a Szentlélek tartja össze. Hogyha mindig hívjuk és várjuk Őt, mert különben az egyház darabokra hullna a Szentlélek nélkül.

Egy alkalommal egy francia történésztől megkérdezték: Mióta van válságban az egyház? Pünkösd keddjétől – válaszolta. Mert az emberekben föltört sokszor az önzés, de ezt mindig fölül tudta múlni az újra meg újra feltörő Szentlélek. S amikor meghúzták a lélekharangot az egyház fölött, akkor támadt föl.

Most is sokszor hallani, hogy egyházunk milyen válságban van. Való igaz, nagy bűnök is vannak. De vannak nagy erények is, melyekre a világ nem figyel oda. S ez az egyház túléli azokat, akik kárörvendően sok rosszat fognak rá. Mindnek úgy kell meghalni, mint a hitehagyott (aposztata) Julián császárnak, akinek ezek voltak utolsó szavai: „Győztél, Galileai!” (Galileai itt Jézust jelent.) Mindegyiket túl fogja élni ez az egyház, nem kell meghúzni fölötte a lélekharangot. És a Szentlélek Úristen a mi nemzetünket is meg tudja újítani. Mert szükség van rá.

Volt egy kalocsai érsek, Várday István, Mátyás király korában állt a Főegyházmegye élén, amikor eléggé reneszánsz módon éltek maguk a főpapok is, de időnként belőlük is föltört az Isten iránti nagy szeretet. Történt, hogy egy alkalommal Várday érsek bement a templomba, s látta, hogy nem ég az örökmécses. Akkortájt még olaj táplálta a mécsesek lángját, amit újra meg újra utána kellett tölteni. Külön buzgóságot igényelt a papoktól, hogy folyamatosan figyeljék: ég-e a mécses. Az érsek megszidta a papot, azt mondta neki: „Az örökmécsesnek mindig égni kell! Mert nagy kegyelem származik belőle.” Nem abból, hogy örökké öntögetik bele az olajat, hanem abból az áhítatból, abból a készségből, abból az imádságos lelkületből, hogy hiszünk abban, hogy itt az Úr, és elküldte szent Lelkét.

Ugyanígy vagyunk mi is. Mindig föl tudunk újra meg újra nemzetünkben is támadni. Hiszen pontosan ez a rend a bizonyíték rá, hogy a tatárjárás tájékán, amikor az országot talán felerészben kipusztították, s az Alföld és a Dunántúl szinte lakatlanná vált, akkor Boldog Özséb remete összeszedte a remetetársakat, mert valamit kell kezdeni ezzel a néppel. Ezt sugallta látomása, amikor látta a lángokat, amint összeolvadtak egy nagy lángfolyamba, és akkor jött rá, hogy nekik is azt kell tenniük. Az emberi lelkek összeadódnak a Szentlélek által, és megújítják ezt a nemzetet.

Talán Mécs László papköltő írja egyik versében erre az eseményre utalva: „Kicsinyke lángok, ha összefognátok, lángba borítanátok a világot.”

A Szentlélek Úristen a mi népünket is meg tudja újítani. Csak hívjuk, várjuk, mi, keresztények: katolikusok, reformátusok, evangélikusok… Mi, keresztények, akik hiszünk a Szentlélek istenségében, és a Szentlélek átalakító erejében.

Ezen a pünkösd vigiliáján mi is hívjuk és várjuk Őt. Jöjjön el életünkre, jöjjön el közösségeinkre, s a mi életünket most már ne lelketlenül, hanem a Lélek erejében éljük. Lelki emberekké váljunk! Hiszen ez ad igazi értelmet és boldogságot életünknek.

Pünkösd van! Fölszólítás, hívás és kérés arra, hogy a Lélek szerint éljünk.

Ámen
21. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-19 21:42
Jakab
Hozzászólások: 171




Pünkösd: a Lélek ünnepe! – Üzenet az erdélyi unitárius püspöktől

„…mert szívünkbe áradt Isten szeretete
a nekünk adatott szentlélek által.“ Róm 5,5.

Keresztény testvéreim!

A Pünkösdi várakozás című versét Dsida Jenő így fejezi be: „Sugarat, fényt, színt adj nekünk, Mert epedünk! Fényesség nélkül oly sivár az élet! Nagy Alkotónk, oh, mondd ki szent igédet: Legyen világosság!...” A költő gondolatát unitárius egyházi énekünk szövegével folytatom: „világosság szent atyja jelenjél meg köztünk, felséged magasztalja szánk, szívünk és lelkünk, szíveinket hát buzdítsad, szentlelkeddel elménk világosítsad.”(23 sz. ének)


Pünkösd ünnepén figyelmünk középpontjában a lélek áll, a bennünk lakozó isteni szikra, mely hitünk szerint isten ereje, jóravaló segítsége, mely az értelmet világosítja, a szívet tisztítja, az akaratot erősíti, tehát megvilágosít, megnyugtat bátorít és boldogít. Így fogalmazza meg unitárius káténk, hogy mit értünk a szentlelken. Pünkösd ünnepén arról kell bizonyságot tennünk, hogy Isten lelkének vezérlete alatt állunk, és a világosság gyermekei vagyunk. Pünkösd ünnepén ezt a bennünk lakozó belső fényt és világosságot kell megtapasztaljuk. Ez az a belső iránytű, mely segít eligazodni a jó és rossz, az igaz és hamis, a felemelő és alantos gondolatok között.

Nagypéntek fekete gyásza felett a tanítványok lelkében győzött a húsvéti öröm: az élet. Egyénenként vagy a közösségben megélt hit tapasztalata alapján a tanítványok egymást erősítették, bátorították.

Pünkösd ünnepén nem szétszéledve látjuk a tanítványokat, nem ki-ki a maga útját, érdekét járva kesereg egyedül. Együtt vannak a jeruzsálemi felsőházban, és emlékeznek, imádkoznak, s közben rádöbbenek arra, hogy őket nem hallgatásra szólította a Názáreti Jézus, hanem elhívta a tanítás folytatására. Arra biztatta őket, hogy Isten országa jelenvalóságáról tegyenek bizonyságot. Arra biztatta, hogy szóban és cselekedetben folytassák azt, amit Tőle tanultak, láttak és vele együtt tapasztaltak, hiszen így tudják igazolni Isten jelenvalóságát a világban.

Teremtő Istenünk nemcsak létrehozta ezt a világot, hanem szentlelkének jóra vezérlő ereje által gondoskodott is róla, és benne az ember életéről is. Isten lelke nélkül csak sivár anyag lennénk. Pünkösdkor azt a szüntelenül bennünket vigyázó isteni erőt ünnepeljük, mely segít olyan közösséget teremteni, amelyben az egyén – szellemi képességeinek a birtokában – Isten munkatársa lehet. Az ember Isten szentlelkének ereje által létre tudja hozni azt a munkaközösséget, amelyben a megértés és a béke uralkodik. A bennünk lakozó isteni lélek teremti meg a kapcsolatot a mi Atyánkkal és embertársainkkal. Ez a lélek tesz képessé, hogy barátokra leljünk, és barátot találjanak bennünk, s ezáltal megszűnjön az egyedüllét sivársága.

Harsogó individualizmussal telített világunkban észre kell vegyük, hogy életünk teljesebbé tétele érdekében nagyon fontos, hogy valahová vagy valakikhez tartozzunk. Megnyugtató, boldog érzés, hogy valakiknek fontos vagyok, és valakik fontosak, gazdagítják életem. Szükséges, hogy legyen egy baráti közösség, egy család, egy nemzet, amelynek tagjaként tudatosan élem mindennapjaim, töltöm be küldetésem.

Pünkösdben a tanítványok ezt a közösséget tudták létrehozni. Félretették az egyéni törtetést, a hiúságot. Együtt, egy akarattal voltak jelen, és teremtődött meg az a közösség, amely az imádkozásban, az apostolok tudományában, a kenyérnek megtörésében és a közösség szolgálatában állhatatos maradt.

A keresztény egyház küzdelmes megpróbáltatásokkal teli két évezrede alatt mindig azok a közösségek tudtak utat mutatni, amelyek tagjait ez a pünkösdi lélek hatotta át. Azok az emberek jelezték az utat, akik az értelem világosságával, a szív szeretetével és az akarat jóravaló készségével felismerték Isten országa jelenvalóságát, és ennek szolgálatába tudtak állni szellemi és anyagi képességeikkel.

Ma talán leginkább a példát mutató, lélektől átizzott emberek után vágyakozunk. Ma arra van a legnagyobb szükségünk, hogy olyan közösségnek legyünk a tagjai, olyan közösségeket tudjunk létrehozni, ahol biztonságban, békében érezzük magunkat. Igazi közösséget: családot, munkaközösséget, nemzetet csak a bennünk lakozó isteni lélek által tudunk létrehozni. Pünkösd nem a széthúzásnak, az egymás közösségeit bántó kijelentéseknek az alkalma, hanem az ünnep lehetőség és alkalom az egymásra találásra, hogy értékeinkkel egymást kiegészítve gazdagabbá tegyük az életet.

Pünkösd ünnepén lélek által kell újraszületnünk, újrateremtődnünk. Egyre világosabbá válik, hogy a bennünk szunnyadó lelket nemcsak az ünnep, hanem egész életünk központjává kell tenni. Hányszor visszük roskadozva a mindennapok gondjai között! Hányszor tapasztaljuk, hogy csak pislákol bennünk! Nap mint nap arról hallunk, hogy olyan embertestvérek között élünk, akikben kialudt a lélek tüze. A költő által megfogalmazott kéréssel éppen emiatt kezdtem pünkösdi elmélkedésem: mert fényre, színre, melegre, világosságra van szükségünk ebben a világban. Vezessen a jézusi tanítás lelkünk újjászületésében. Ha lelkünk rendben van, akkor az első pünkösd tanításával, lendületével közeledjünk egymáshoz: „szakadt lelkeket foltozni, foltozni!/ tört szíveket drótozni, drótozni!” – Dsida szavait idézve.

Keresztény testvéreim! Azért fontos megállnunk pünkösd ünnepén és közösen imádkoznunk Isten szentlelkének megtartó erejéért: hogy az „eszme szívből szívbe szálljon”, új nyelvre, új imára tanítson, oszoljon a gyarlóság és bűn sötétsége. Az emberi szívbe az életkedv és a jóság lakozzon .A nekünk adott szentlélek által szívünkbe áradt Isten szeretete. Életedet és cselekedetet kell igazolja, hogy megérintett a kettős tüzes nyelv, s képes vagy úgy szólni, hogy mindenki megértsen, és lelkedből, életedből az isteni élet friss szellője áradjon.

Világosságra, színre vágyunk, hisz fényesség nélkül sivár az életünk! Pünkösd van! Értelmed világosságával, szereteted fényével igazold, hogy rád is kitöltötte Isten szentlelkét és ennek hordozója vagy, és az is maradsz!

„Oh lobbanj fel szent pünkösd égi lángja,/ Urunk szentlelke szállj le ránk ma, lehelj lelkünkbe lángoló szerelmet,/ Oh szent lehelet.” A 145. számú egyházi énekünk megfogalmazott kérésével kívánok áldott, lelket megelevenítő pünkösdi ünnepet! Ámen.
20. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-18 22:20
Ili
Hozzászólások: 728
KÖNYÖRGÉS A SZENTLÉLEKHEZ
Angelus Silesius verse

Szentlélek! Fő jó! Szent neved
Borítsa lángba szívemet!
Tüzednek édes lángja fennen
Lobogjon vígan én felettem.
Ébresszen bennem szent kegyed
Szerelmes, élő, nagy hitet!

Világíts át, Te, drága Fény,
Nehogy sötétben haljak én.
Te szent árnyékod hűvösítsen,
Hogy idegen tűz ne hevítsen.
Szívemnek kertje élni fog,
Ha hull rá égi harmatod.

Fő Vigasz, várom jöttödet,
Csókold életre lelkemet.
Ajándékaid, mint a tenger,
S Nélküled koldus csak az ember.
Itt van szívemnek kelyhe, Te
Pünkösd borával töltsd tele!

Add, ha parancsod megjelen,
Katonaként én megtegyem.
Te jó tanácsod hadd vezessen,
Különböztessek jól, helyesen.
Szent értelmedet ha adod:
Felismerem akaratod.

Arany folyam vagy, Bölcsesség,
Szerelmed csókja bennem ég,
És így a szívem tudja, érez:
Milyen jó vagy Te és mily édes.
Szemem mindig csak Rád tapad::
Igazság Lelke csak Te vagy!

Megígérted, jó Jézusom:
E vendéget én megkapom.
A szívem várja vágyva, halkan,
Őt várja ez az üres barlang.
Boldog lesz, majd ha áldva jő:
Örökre nálam marad Ő!


Fordította: Szénási Sándor
19. hozzászólás
Létrehozva: 2010-05-18 22:16
Ili
Hozzászólások: 728
Jöjj Szentlélek

Jöjj Szentlélek, mennyekből,
Hószín galamb Istentől,
Áldott égi szeretet,
Töltsd be árva szívemet!

Ó, Szentlélek, drága fény,
Téged bírni vágylak én!
Jöjj, foglalj el teljesen
E csodás szép ünnepen!

Szép tavasznak reggelén
Tündököljön hit, remény:
Hogy te ápolsz engemet,
S mennybe viszed lelkemet!

Somogyi Imre
18. hozzászólás
Létrehozva: 2009-06-27 22:08
Ili
Hozzászólások: 728
A pünkösdi eső lemosta bűneinket.

A domboldalon nehéz volt felmenni, de még a 80 éves Marika nénit is felsegítettük, hogy részt vehessünk a közös Szentmisén. Megható volt látni a feliratokat, hogy a világ minden részéről összegyűltünk a nyeregben. A mise után eleredt az égi áldás is, volt, aki esernyővel védekezett ellene, de mire a buszhoz értünk, lemosta minden bűnünket. Az esti hagyományos csángómise a Szent Péter templomban volt, amelyen részt vett Tytti Isohookana-Asunmaa képviselőasszony is, aki 2001-ben jelentést terjesztett elő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében a csángók helyzetéről és azóta is figyelemmel kíséri a csángók sorsát. A mise után az Antal Imre portáján összegyűlt csángók beszélgetését, éneklését a Duna tévé élőben közvetítette.


Későn este gyűltünk össze a buszban, arra számítva, hogy éjjelre eláll az eső és a Keresztútján a megszokott módon tudunk felmenni a nyeregbe, de sajnos az eső végig zuhogott és mivel a gyerekeknek már a váltóruhái, cipői is mind eláztak, nem mertük vállalni a csúszós, veszélyes meredeken a felkapaszkodást, így a gyerekekkel a Szent Péter templomban virrasztottunk és kivételesen ott mondtuk el a Keresztútját is.

Reggel korán elindultunk Gyimesfelsőlokra, végigkísérni az immár hagyományos forgatókönyv szerint zajló ballagási ünnepséget, ahol lóháton vonultak végig a falun a népviseletbe öltözött diákok, köztük a tíz pusztinai diák is. A menetet a rétyi fúvószenekar vezette. A lovas felvonulás után az iskola kertjében ünnepi istentiszteletet tartottak. Onnan Gyimesbükkre tartottunk, ahol a tavalyi évhez hasonlóan sok szép csángó énekkel vártuk a székely gyorssal érkező vendégeket. Késő délután értünk vissza Pusztinára, lelkünk tele hálával mindazoknak, akik lehetővé tették nekünk, hogy elzarándokolhassunk ebben az évben is a búcsúra. Külön köszönet Tata város polgármesterének, aki a tavalyi évhez hasonlóan, az idén is teljes egészében támogatta az utazásunkat. Hálás köszönetünk Sólyom Ferencnek, az összegyűjtött és elszállított ajándékokért és a Nemzeti Érzelmű Motorosoknak, akik a búcsú után látogattak el hozzánk, számítógépet, tanszereket és egy egész utánfutónyi ajándékot adva át, amit a gyerekek énekkel, verssel, mesével, szép magyar szóval köszönték meg.
Mindenkire Isten áldását kérjük.


Szeretettel


Nyisztor Ilona, Vajda Éva és Szabó László – pusztinai tanárok
17. hozzászólás
Létrehozva: 2009-06-01 19:29
Marika
Hozzászólások: 213
Pünkösdi éltető lélek
ApCsel 2,1-13

Szétáradó áldó kéz!
Áraszd szét az élet leheletét,
a konkoly magját törjed szét,
emeld fel érzelmek tengerét!

Ki viseli a kereszt jelét,
ontsad arra ki szíved melegét,
rázd fel álmából azt, ki henyél,
leheletét tisztítsa zúgó szél!

Lángnyelvektől fénylő éj!
Kábult tekintetet ne kímélj,
ezredévek múltán is kísérj,
ne emlék, perzselő lélek légy!

Ha a fény, a tűz, a szenvedély,
már szívekben összeér,
mi egyetlen hangzattal felér,
akkor és úgy boruljunk eléd.

Addig? Lendületre kész,
harcos lelkű Valens nemzedék
legyen a Keresztény nép,
ki megújulásra mindig kész!

Pajzsként hordja hitét,
hitében ne legyen rettegés,
éltesse őt hűséges remény,
hirdetve Isten szeretetét!

Naszádos József
16. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-29 17:23
Jakab
Hozzászólások: 171
Aranymiatyánk

Virág-szombaton este
Mária fiát kérdezte
Jövő héten mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz szenvedni

Virágvasárnapján mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz szenvedni
Akkor anyám király leszek
A Jeruzsálemba bé megyek

Hát nagy hétfőn mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz szenvedni
Akkor anyám beteg leszek
A templomba nem mehetek

Hát nagykedden mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz szenvedni
Akkor anyám vándorolok
Az utcákon le s fel járok

Nagyszeredán mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz szenvedni
Akkor anyám hamis Júdás
Engem harminc pénzért elád

Nagycsütörtökön mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz szenvedni
Anyám Getszemáni kertben
Felmegyek az olajok hegyikbe

Jézus a Getszemáni kertben
Fenn az olajok hegyikbe
Térgyen állva imádkozik
Piros vérrel izzadozik

Nagypénteken mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz szenvedni
Akkor anyám egy keresztre
Fel leszek én majd feszítve

Te a kereszt alatt leszel
Szent kezeddel el nem érhetsz
Szent kezeddel el nem érhetsz
Szűz öledbe le nem tehetsz

Hát nagyszombaton mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz szenvedni
Akkor anyám koporsómba
Bészállok a gyászos síromba

Húsvét napján mit fogsz tenni
Szent fiam mit fogsz művelni
Akkor anyám feltámodak
Mennyországba uralkadok

Húsvét után ötven napra
Piros pünkösd hajnalára
Elküldöm a vigasztalót
A fehér színű galambot

Pünkösd után nyolcvan napra
Nagyboldogasszony napjára
Felviszlek a mennyországba
A mennyei boldogságba

Ámen
15. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-27 22:44
Ili
Hozzászólások: 728
Csukor Árpád üzenete mindenkinek!

Örömmel tudatom Veletek,
hogy a tavalyi kihagyás után,
idén tizenkettedszer, ha az Úr is úgy akarja, megyek Csíksomlyóra! :)
A székelyek, a csángó magyarok, és az összmagyarság
Csíksomlyói Védangyalának,
a Boldogságos Szent Szűznek szobra előtt,
Mindnyájatokról imádságos szeretettel, megemlékezem.

Fogadjátok tehát, pár nappal előbb, a Pünkösd ünnepére,
Nektek szánt, szerény gondolatokat.

„Ha megszólalnak a harangok,
mintha jó hírt jelentenének,
zászlók lobognának és frissen
felcsendülne egy rövid ének,
mely miután elhangzik, mégis
tovább remeg a levegőben.”

Toldalagi Pál: Megfiatalító harangszó

A pünkösdi harangszó is ilyen!
Jelzi, hogy az Úr nem hagyott el minket. Lelke által vezet, tanít, szeret bennünket.
Nekünk pedig minden tevékenységünk előtt hívni kell Őt, hogy jöjjön és segítsen.
Mert annyira rászorulunk. Világosítsa meg értelmünket, erősítse meg akaratunkat, hogy a jóban képesek legyünk állhatatosak lenni, s a rosszat, a bűnt, állhatatosan kerülni.

Ma úgy tűnik, nem sokan hisznek a Lélek erejében. Ezért azután csalódás, sőt kétségbeesés uralkodik a lelkeken. Kérjük a Vigasztalás Lelkét. Hogy tudjunk az Istennek élni a vigasztalanság és a lelki szárazság időszakában is. S ha kérjük, Ő megadja a lelkesedés, az öröm és a bizalom Lelkét. Új erőt nyújt a hithez, a reményhez és a szeretethez.
Hogy a Lélek örömében és békéjében tudjuk élni életünket.

Legfőképpen pedig a reményben!
Reményben, hogy el fog érkezni Isten gyermekeinek nagykorúsága és szabadsága, amikor mindenkit betölt a Lélek. Jelenleg ugyan még vándor éltünk vigasztalansága és a történelem jelenlegi szakaszának lelketlensége miatt kesergünk, de hittel kell remélnünk, hogy a Szentlélek, mint hétköznapjaink vigasztalója, segíti jóra törekvésünket.
Legyen így, s tegye széppé Mindnyájunk pünkösdi Ünnepét!

A koncelebráló papság között, mind diakónus leszek...
14. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-26 21:44
menyzo
Hozzászólások: 2
Pünkösdi szonett

Ott ülnek ők,magukra hagyottan,
a csüggedt-gyáván összebújók,
az arcukra titkon kámzsát húzók,
vacogó félelembe fagyottan,
legott rohanó szél vad erejétől
zúgva hasad fel a mennyei kárpit,
s lángnyelvek tüze válik
férfi-merészség véd pajzsává.
Hevétől olvad a dermedt szó hittel hirdetik
-útjukat fehér galambok követik-
száz nép nyelvén a Mester tanát...
Kellenének most is láng-szemű fények,
hogy Földünkön értse milliárd lélek
a tűz-áldotta Béke szavát!

Téglás-Hajós Éva
12. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-26 00:13
Ati
Hozzászólások: 160
Pünkösdi népszokások

Az egyházi ünnepek közül talán a Pünkösdhöz kapcsolódik a legtöbb népszokás. E szokásokban tetten érhető a tavasz fölött érzett öröm, a természet ébredése. Abbahagyja a lusta téli nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a fák és bokrok levelei, zsong és zsibong az élet. Jól tudták a régiek, hogy ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák beköszönte előtt kicsit pihenni és ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért.

Pünkösdi-király-választás

A pünkösdi királyt a legények közül választják ügyességi versenyeken. Európa nagy részén a középkor óta élő szokás, gyakoriak a lovas versenyek, különféle ügyességi próbák, küzdelmek. Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig uralkodott, azaz ő parancsolt a többi legénynek, az ivóban ingyen ihatott, minden lakodalomra, mulatságra meghívták. Magyarországon a XVI. századtól kezdve vannak írásos nyomai e hagyománynak. Legérdekesebb leírása Jókai Egy magyar nábob című regényében olvasható.

A Pünkösdi királyné járás

A XVIII. század végétől kezdve elterjedt a pünkösdi királyné járás is, amikor a falu legszebb kislánya lett a kiskirályné, ami nagy tisztesség volt. A lányok mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekkel köszöntve a háziakat, és virággal szórták be a szobát. A játék végeztével a vendéglátók megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat, édes-e vagy savanyú? Ezután fellebbentve a díszes kendőt, megcsiklandozták a kiválasztott kislány állát. Ha a királyné mosolygott, de a fogát nem villantotta ki, akkor a háziak megnyugodtak, mert ez azt jelentette, hogy jó lesz a termés.

Pünkösdölés

Ez a szokás hasonló a pünkösdi királyné járáshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. Az Alföldön és Észak-Magyarországon volt jellemző, s nem csak lányok voltak a szereplői. Volt, ahol király és királyné párost jelenítettek meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A gyerekek, vagy fiatalok csapata végigjárta a falut, s énekelve, táncolva adományt gyűjtött. Jellegzetes pünkösdi énekek voltak. Meghozta az isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királyné asszonykát. -vagy- Mi van ma, mi van ma piros pünkösd napja. -vagy- Pünkösdnek jeles napján?

Mátkálás

Komatál küldést jelentett. Általában egynemű, ritkábban különnemű fiatalok barátságának volt ez a megpecsételése. A mátkatálat személyesen illett vinni a megajándékozottnak, aki ha elfogadta a barátságot ugyanezt a tálat kaláccsal, süteménnyel, gyümölccsel megrakva, hímzett kendővel letakarva küldte vissza.

Török basázás, borza király, rabjárás

Ezek a szokások Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek. Egy égetnivaló kisfiút felöltöztettek társai szalmával kitömött nadrágba, hogy úgy nézzen ki, mint egy török basa. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe. Szintén erről a területről ismert szokás, amikor körbevisznek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányok után körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy Segéljék ezeket a szegény katonarabokat. Persze ők is ajándékokkal térnek haza.

A csíksomlyói búcsú

A székelyek nagy ünnepét, a csíksomlyói búcsút, hagyományosan pünkösdkor tartják. Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. A búcsú története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál.

Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő eljön ide a világ minden tájáról. A csángók, a székelyek, a magyarok együtt imádkoznak a Szűz Anyához, sokan nyírfaágat tartanak a kezükben, amit Mária szimbólumnak tartanak. A körmeneten felcsendül a Boldogasszony anyánk és a Székely himnusz.

Étkezési szokások

Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokás volt a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács, túrós lepény, mákos kalács). Sárközben sós kalácsot sütöttek, melyet tejföllel, borssal kentek meg. A bodza leveléből és virágából főzött szörpnek, teának minden betegséget gyógyító hatást tulajdonítottak.

Pünkösdi babonák, hiedelmek

- Budaörs német népe pünkösd reggelén nyitva szokta tartani az ablakokat, hogy a Szentlélek átjárja a házat.
- Jámbor szegedi öregek szerint a szél a Szentlélek szájából jön. Nem jó tehát szidni, mert szél, azaz szélhűdés, guta szele éri, üti meg az embert.
- A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, vagy pünkösd szombatján este a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a tudatban, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás, igézés. Fürdés után pedig a füzek lombjai alatt fésülködtek meg.
- Régi szőregi hiedelem szerint pünkösd éjszakáján a boszorkányok karikában szoktak táncolni. Ez a karika a boszorkányok tánchelye. Itt még a fű sem zöldell ki, meg van égve. Aki belelép, gyógyíthatatlanul megbetegszik. A bűbájosok pünkösd hajnalán "harmatot húznak". Ez a boszorkányok vize.
- A kiszomboriak az ünnepen kenyeret szoktak elégetni. Hamuját a gabonaföldre szórták, hogy az aratás gazdag legyen.
- Pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek.
- A májusi pünkösdi időszak jelentős szertartása a zöld ágak házba vitele. Az ablakokra, az ajtók fölé, a szobák falára, a kútgémre, a malmokra frissen vágott zöld ágakat tűztek. Az ősi termékenységvarázslások emléke ez a szokás, de egyben védelem is a rontás, a boszorkányok ellen. A földbe tűzött zöld ág a hiedelem szerint megóvja a vetést a jégveréstől, a kártevőktől.
- Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget, keléseket.
- A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek.
- Májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót, tartja a hiedelem
11. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 23:19
Lotti
Hozzászólások: 68
Könyörgés a Szentlélekhez - Angelus Silesius verse

Szentlélek! Fő jó! Szent neved
Borítsa lángba szívemet!
Tüzednek édes lángja fennen
Lobogjon vígan én felettem.
Ébresszen bennem szent kegyed
Szerelmes, élő, nagy hitet!

Világíts át, Te, drága Fény,
Nehogy sötétben haljak én.
Te szent árnyékod hűvösítsen,
Hogy idegen tűz ne hevítsen.
Szívemnek kertje élni fog,
Ha hull rá égi harmatod.

Fő Vigasz, várom jöttödet,
Csókold életre lelkemet.
Ajándékaid, mint a tenger,
S Nélküled koldus csak az ember.
Itt van szívemnek kelyhe, Te
Pünkösd borával töltsd tele!

Add, ha parancsod megjelen,
Katonaként én megtegyem.
Te jó tanácsod hadd vezessen,
Különböztessek jól, helyesen.
Szent értelmedet ha adod:
Felismerem akaratod.

Arany folyam vagy, Bölcsesség,
Szerelmed csókja bennem ég,
És így a szívem tudja, érez:
Milyen jó vagy Te és mily édes.
Szemem mindig csak Rád tapad::
Igazság Lelke csak Te vagy!

Megígérted, jó Jézusom:
E vendéget én megkapom.
A szívem várja vágyva, halkan,
Őt várja ez az üres barlang.
Boldog lesz, majd ha áldva jő:
Örökre nálam marad Ő!

Fordította: Szénási Sándor
10. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 23:13
Lotti
Hozzászólások: 68
Somogyi Imre - Jöjj Szentlélek

Jöjj Szentlélek, mennyekbõl,
Hószín galamb Istentõl,
Áldott égi szeretet,
Töltsd be árva szívemet!

Ó, Szentlélek, drága fény,
Téged bírni vágylak én!
Jöjj, foglalj el teljesen
E csodás szép ünnepen!

Szép tavasznak reggelén
Tündököljön hit, remény:
Hogy te ápolsz engemet,
S mennybe viszed lelkemet!
9. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 23:00
Lotti
Hozzászólások: 68
Túrmezei Erzsébet - Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten.
pünkösd után - bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!
8. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 22:58
Lotti
Hozzászólások: 68
Pünkösdi király, pünkösdi királyné

A pünkösdi népszokások vajmi kevés kapcsolatot mutatnak az egyházi ünneppel, a Szentléleknek nyomát sem találjuk. Van helyette pünkösdi király és királyné választás, párválasztási hagyományok, bálok.

A pünkösd szó a görög pentekosztész szóból ered, ami ötvenet jelent. Változó dátumú ünnep, kiszámítása a húsvéthoz kötődik: Krisztus feltámadása utáni ötvenedik napon ünnepeljük. Az egyház tanításában a Szentlélek, a népszokásokban pedig a nyárköszöntés az ünnep lényege.

Két legfontosabb szokás a pünkösdi királyválasztás és – régiótól függően – a királyné választás vagy a pünkösdölés. A népszokások szépsége a modern ünnepeinkkel szemben, hogy mindenhol különböző hagyományok éltek, így rendkívül sokszínű volt a pünkösd is. Általánosítani nem, csak kiemelni érdemes ezekből.

A legelterjedtebb a királyválasztás volt: ügyességi próbán mérték össze magukat a legények – általában lovas számokban –, a nyertes a címmel együtt számos kiváltságot kapott. Jókai Mór Egy magyar nábob című regénye pontosan beszámol ezekről az egy évig érvényes előjogokról: a király ingyen ehetett és ihatott a kocsmákban, a kontót a közösség fizette; társai őrizték marháit és lovait; hivatalos volt az ünnepségekre; nem kapott testi fenyítést csekély vétség esetén; és nem utolsó sorban tisztelet övezte.

A Dunántúlon a pünkösdi királyné választás volt szokásban. A lányok házról házra jártak, az élén a pünkösdi királynéval. A királynéi cím nem a legszebbet, hanem a legkisebbet illette. A lányok fehér ruhát öltöttek, a királynő feje felé piros kendőt tartottak vagy lefátyolozták arcát. A házaknál megálltak énekelni, cserébe pedig tojást, szalonnát vagy pénzt kaptak. Az Alföldön és Északkelet-Magyarországon nem volt divatos e szokás, sőt, egyáltalán nem alakult ki egységes hagyomány. Összességében elmondható, hogy szintén végigjárták a házakat adomány fejében, ám a menet lehetett vegyes, leányok és legények egyaránt részt vettettek benne. Gyakran a pünkösdi király és királyné együtt vonult az élén, társaik pedig lakodalmas menetet imitáltak. Ezt a szokást pünkösdölésnek nevezik.

Pünkösd jelentőségét növelte a májusfaállítás, amely egyaránt jelen volt május elején és pünkösdkor, csak a 20. században vált le az ünnepről. Gyakoriak voltak a bálok és párválasztási szokások is kötődtek a jeles naphoz. A kétnapos ünnepen tilalmak léptek életbe: tilos volt állatokat befogni és kenyeret dagasztani.
7. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 17:42
Peti
Hozzászólások: 61
Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsaillat,
fényözön hull,a szívek megnyílnak.

Hogy először tűnt fel a világnak,
tüzes nyelvek alakjába támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed
ma is minden bánkódó szívének,
hogy ki tévelyeg kétségbe, homályba,
világító sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
világosítsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
diadallal az egész világon.

Piros pünkösd szállj le a világra,
taníts meg az új nyelvre, új imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjjet,
szeretetnek sugara, Szentlélek!

Reviczky Gyula
6. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 17:38
Linda
Hozzászólások: 197
Pünkösd

Elhozta az Isten
Piros pünkösd napját.
Mi is meghordozzuk
Királyné asszonykát.

Nem anyától lettem,
Rózsafán termettem,
Piros pünkösd napján
Hajnalban születtem.

Mert a piros rózsa
Hajnalban virágzik,
A mi királynénknak
Kezébe adatik.

Öregasszonyoknak
Kemence kalácsát,
Öregembereknek
Csutora borocskát.

Ifjú legényeknek
Tarka bokrétáját,
Ifjú leányoknak
Szegfű bokrétáját.

Nagyobb gyermekeknek
Iskolába járást,
Kisebb gyermekeknek
Porba való játszást.
5. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 17:33
Ili
Hozzászólások: 728
Pünkösdi harangok

Olyan szépen cseng a harang,
Mind ha nem is harang volna,
hanem ezer harangvirág
Imádságos szava szólna.

Piros pünkösd vasárnapján
Piros rózsa nyíl a kertben,
Kis szívünkben tiszta öröm
Imádsága énekeljen.

Piros pünkösd vasárnapján
Szálljon reánk a szentlélek,
S térde hullva mondjunk hálát
A mindenség Istenének.

Benedek Elek
4. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 17:26
Ili
Hozzászólások: 728
Pünkösd egy új templom falai között

Szép ünnep volt Pünkösdvasárnap a Vecsés-Andrássy-telep híveinek. A templom építkezése 1949–56 között szünetelt s csak a hívek rendkívüli áldozata tette lehetővé, hogy a falak fölépüljenek, s a templom tető alá kerüljön. Végeérhetetlenül lehetne sorolnunk e nagyszerű áldozatosság példáit, de elég talán csak egyet említenünk. Az egyik hívő felajánlásának hiányzó összegét a Vöröskeresztnek nyújtott véradás díjából pótolta. Tette jelképes erővel világítja meg a telep valamennyi adományozójának templomépítő hitét. Az ünnepélyes szentmisét Várkonyi Imre prépost, az Actio Catholica országos igazgatója mutatta be nagy papi segédlettel. Mise közben ő mondotta a szentbeszédet is. Az ünnepélyes szentmisén a segédkezők között jelen volt dr. Radó Polikárp akadémiai tanár is. A fényes asszisztencia kíséretében érkező főpapot a templom kapujában virágcsokros kislányok és a vecsési egyházközség világi elnöke köszöntötte. Az üdvözlések elhangzása után a celebráns a hatalmas templomhajót zsúfolásig megtöltő hívek sorfala közt vonult az oltárhoz és kezdetét vette az ünnepélyes szentmise.
Az országos igazgató szentbeszédében azt emelte ki, hogy a Szentlélek Úristen eljövetele vihar és tűz. Vihar, amely elseper minden értéktelent, minden kétséget, minden sötétséget az emberből, s amely világosságot gyújt az emberi lélekben. Felnyitja az emberi szemet, hogy ne csak alkotni tudjon, hanem valóban boldog legyen és az Isten útján tudjon járni. Szent Pál a galatabeliekhez írt levelében leírja, hogy az emberi lélek a Szentlélek vihara és tüze nélkül csak mire képes. Azt mondja az apostol. "Lélek szerint éljetek, akkor nem fogjátok teljesíteni a test kívánságait. A test a lélek ellen tusakodik, a lélek pedig a test ellen."
Tűz a Szentlélek Isten eljövetele. Az isteni szeretet az ember lelkét feltüzesíti, hogy ne csak szájjal, de tettekkel is szeresse az Istent. Erre kell a Szentlélek tüze és ezt kapták az apostolok Pünkösd ünnepén. Azóta jár körül és tüzesíti a mi lelkünket is a nagy parancsban: a felebaráti szeretetben.
A vecsési templom valóban a vecsésieké, s minden téglája valóságosan őrzi az építők keze nyomát. Falai még csupaszon állnak, de már ezeket a csupasz falakat is a szeretet, az odaadás láthatatlan, megható freskói népesítik be. És nem zavaró a sarokban álló hatalmas vaskályha, sem a burkolat nélküli mennyezet. Aki itt térdepelhet, nem azt látja, hogy félig kész templomban van, hanem valamiképp az alkotó szeretet műhelyében érzi magát.
Az új vecsési templomot a hit és a szeretet emelte s ennek a hitnek és szeretetnek a jelenléte a templomlátogató legszebb és legmaradandóbb élménye.

Pilinszky János

Új Ember, 1959. május 24.
3. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 17:17
Jakab
Hozzászólások: 171
Pünkösdi várakozás

Kész a világ,
Feszült ünnepi várás
Tereng felette.
Halotti csend. Csak néha néha
Sóhajt az Isten Lelke.
Kimérve minden pálya
Megtöltve minden lélek-lámpa,
Ahol csak úr a lét.
De jaj, sötét van,
Mélységes, iszonyú sötét!
A zordon tömeg-árnyék
Némán zokogva kering útjain,
S csak egyet tud és egyet érez.
Most váratlanul vágyón megvonaglik
És felzúg Istenéhez.
Betelt az idő!
Sugarat, fényt, színt adj nekünk,
Mert epedünk!
Fényesség nélkül oly sivár az élet!
Nagy alkotónk, oh mondd ki szent igédet
Legyen világosság!
És ismétlik mindig erősebben
A felviharzott éteren keresztül
És felharsan az egek harsonája
S a végtelennek zsolozsmája zendül
Zsibongva, zsongva...
És nagy szavát az Úr - kimondja!

Dsida Jenő
2. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 17:15
Jakab
Hozzászólások: 171
Pünkösdi szomorúság

A Lélek ünnepén
A Lelket lesem én.
A Lelket, amely több, mint költemény.
A Lelket, amely sosem volt enyém.
A Lelket, amely sosem lesz enyém.
A Lélek ünnepén
Szomorún zendül egyetlen igém.
"Hogy születhetik újjá, aki vén?"...

Reményik Sándor
1. hozzászólás
Létrehozva: 2009-05-25 17:12
Jakab
Hozzászólások: 171
Pünkösd, az egyház születésnapja

Pünkösd a kereszténység legfontosabb ünnepei közé tartozik, ám modern változata nem alakult ki, mint a karácsonynak vagy a húsvétnak.

A Szentháromság ünnepei a karácsony, a húsvét és a pünkösd. Az előbbi kettőt nem kell magyarázni, a pünkösd azonban alaposan vizsgálatra szorul. Jézus keresztre feszítése után harmadnapra feltámadt, megjelent a tanítványoknak, majd a negyvenedik napon felszállt a mennybe. Erről emlékezünk meg húsvétkor és Urunk mennybemenetelének ünnepén, más néven áldozócsütörtökön.

Jézus mennybemenetele után viszont a tanítványok félelemben éltek, nem merték hirdetni az igét. Ezért az Úr leküldte a földre a Szentlelet, hogy elárassza a hívek lelkét és bátorságot adjon nekik. A Biblia leírása szerint a tanítványok kis közösségben imádkoztak, amikor az égből zaj támadt, vihar keveredett és tüzes nyelvek csaptak fel jelképezve a Szentlélek eljövetelét. A pünkösd lényege tehát, hogy a Szentlélek leszállt a földre és az apostolok megkezdték a térítést. A lépéssel lefektették az egyház alapjait, így az ünnep az egyház születésnapja is.

Pünkösdvasárnap mindig május 10-e és június 13-a közé esik, a húsvét utáni 50. napra. A római egyház papjai pünkösdkor piros miseruhát öltenek magukra, amely a Szentlélek színe.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép