Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Fórum - Mennyei születésnap
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Mennyei születésnap - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Huba napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

A teher
Csantavér- Mindenszentek kápolna
Fórum

Oldalak: [1] 23
81. hozzászólás
Létrehozva: 2016-09-07 17:01
Lélekemelő
Hozzászólások: 373


Lassan három hete,
hogy Szép Lelkét Teremtője,
magához vette…
Ezekben a napokban, úgy érezzük,
már megszelídült lelkünkben
a gyász okozta bánat.
Ő velünk élt, velünk szeretett.
Most is velünk van.
Mert „ő a szellő, mely fújja arcunkat,
felhő, mely elvonul fejünk felett,
virág, mely az asztalon illatozik,
könnycsepp, mely lecsordul orcánkon”
S Hangja szól hozzánk:
„Ne sírjatok, én már jó helyen vagyok!
Fájdalmam nincsen.
Kérlek, ne sírjatok!
Éljétek az életet csendesen,
és ha itt lesz az idő, én várlak titeket!”

Annyian tisztelték Őt mosolygós szeretetéért,
amivel mindenkit körülvett.
Mint mondta valaki: „a Szeretet Nagykövete volt
itt a Földön és ez egy cseppet sem könnyű szolgálat,
de aki Isten Útját járja, - másképpen nem is tehetett.”
Oly sokan szerencsés embernek tudják magukat,
mert ismerhették, és szerethették Őt.
A bátaszéki magyar földbe
csak Szép Testét helyezzük!
Ő már Otthon van.
Ott már újra ragyoghat fényes mosolya!
Kószáló emlékeivel, tudásával újra találkozhatott!
És ahogyan mi óvtuk és szerettük Őt,
úgy vigyáz és szeret most bennünket!
Teste nyugodjon békében!
Jutalma legyen, - Jézusának Országában, -
az Örök Boldogság!

80. hozzászólás
Létrehozva: 2016-05-25 23:58
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
In memoriam Tempfli József….



Törékeny bicegő alakját, jellegzetes hangját és beszédét, alázatosságát és személyéből áradó szeretetét soha nem felejthetem. Sokszor már-már nekem esett rosszul, amikor felül a magyarságért és az egyházért az erején végzett munkája közben örömmel és szeretettel fogadott, amikor elmondta a problémákat, a mindennapok megpróbáltatásait… Sok-sok emlék él bennem Nagyvárad 81. püspökéről, Martinuzzi és Patachich, Széchényi, Bjelik és Scheffler utódáról. Olyan nagy püspökök méltó utóda volt, akik szintén szenvedtek a keresztény magyar nemzetért, akiknek élete keresztút volt, hol a Habsburg, hol a magyar országgyűlés, az oláh miatt. Céljaikat azonban minden vihart legyőzve elérték, mert hitül nagyobb volt a félelemnél. Martinuzzi életével fizetett, mert Erdély függetlenségét durvává vált, hogy amikor készen lett a váradi Püspöki Palota, Mária Terézia azt írta a váradi püspöknek: – „Nem túl nagy ól ez egyetlen kandisznónak.„ Mire a püspök, nem kímélve a császárnőt a következőt írta vissza: „Azért ekkora, hogy egy emse is elférjen benne…” E „szívélyes meghívásnak” nem lett eredménye, ha csak azt nem nevezzük annak, hogy Patachichot Kalocsára száműzte a királynő, ahol a művészeteket kedvelő püspök, szintén maradandót alkotott. Széchényi püspök tele lelki fájdalommal élte át Trianon gyalázatát, Bjelik Imrének az oláhok elől kellett menekülnie Váradról. Boldog Scheffler János pedig életével fizetett az Isten és a katolikus magyar hívek iránti hűségéért. A románok nem kegyelmeztek neki…

Tempfli püspök méltó volt e nagy elődökhöz. Hiszen azt mentette, amit e nagy elődök rábíztak. Az egyházmegye magyar és sváb híveit, értékeit – többek között a váradi Püspöki Palotát. Az öreg sváb püspök mindig elérzékenyült ha magyarságáról beszélt, s örömmel szólt arról, ha valamit sikerült elérnie. Futára lehettem Göncz Árpádnál, amikor az egyházmegye nagy bajban volt, s beszélgetést forgattam vele, amikor a Magyar Katolikus Püspöki Kar, néhai Paskai László vezetésével arra kérte a pápát, hogy az utolsó reményt, a Szent István által alapított és Szent László király által megerősített egyházmegyét a trianoni határok mentén kettéossza. Tempfli püspök Tőkés Lászlóval járt a Vatikánban, hogy e fájdalmas tervet megakadályozza, ám ez nem sikerült. (Ekkor jött létre az addig sohasem volt debreceni egyházmegye.) Tempfli püspök azonban szilárdan állta a sarat szolgálati helyén, s minél több megaláztatásban, fenyegetésben részesítette Őt a Szentszék, a román állam, egyes, anyagi helyzetükkel visszaélő „szeretet”szolgálatok, vagy épp a Budapesten akkoriban regnáló kommunista-liberális kormány, Ő annál nagyobb eltökéltséggel és hihetetlen erővel dolgozott céljainak megvalósításán, amely célok persze nem személyesen Őt, hanem a nemzetet szolgálták.

Egyházmegyéjének kormányzása idején, a 19 év alatt 20 000 fiatalt bérmált meg, 46 papot szentelt, és három püspök szentelésén is társszentelőként volt jelen. Számos állami és egyéb díjat kapott Budapesten.

Élete és munkája nem csupán követendő példa, hanem a nemzet lelkiismerete is. Hiszen Tempfli püspök úr minden cselekedete, intézkedése és minden imája egyetlen célt szolgált: – A nemzet megmaradását, és a keresztény nemzeti egység megteremtését. Bízom abban, hogy értékes életének példája és értünk mondott égi fohászai e nagy cél elérésében segítségünkre lesznek… Talán nem túlzás, ha azt mondom: – Ne érte, hanem hozzá imádkozzunk!

Stoffán György
79. hozzászólás
Létrehozva: 2016-05-25 23:56
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Tempfli József nyugalmazott megyéspüspök

Nyolcvanhatodik életévében elhunyt Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyéspüspök – adta hírül szerdán a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség.



„A nagyváradi megyéspüspök és a Nagyváradi Székeskáptalan, valamint az egyházmegye papsága szomorú szívvel tudatja, hogy 2016. május 25-én Nagyméltóságú és Főtisztelendő Tempfli József nyugalmazott nagyváradi római katolikus megyéspüspök, életének 86., papságának 54., püspökségének 27. évében, hosszú betegség után, szentségekkel ellátva elhunyt” – szerepel a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A püspökség közölte, Tempfli József földi maradványait május 29-én, vasárnap 15 órakor ravatalozzák fel a nagyváradi székesegyházban, majd 18 órakor szentmisét mutatnak be lelki üdvéért. A nyugalmazott püspököt május 30-án, hétfőn a 11 órától tartandó engesztelő gyászmisét követően a nagyváradi székesegyház kriptájában helyezik örök nyugalomra. „Emléke és nehéz időkben tanusított rendíthetetlen hitvallása mindannyiunk számára feladat és kötelesség!" – szerepel a Böcskei László megyéspüspök, Fodor József pápai prelátus, nagyprépost és a rokonság által kibocsátott nekrológban, amelyben arra kérik a gyászolókat, hogy koszorúk helyett imával és egy szál virággal fejezzék ki tiszteletüket az elhunyt püspök iránt.

Tempfli József 1931. április 9-én született a Szatmár megyei Csanáloson. Középiskoláit a nagyváradi Szent László Líceumban kezdte, a nagykárolyi piaristáknál folytatta, majd a tanügyi reform után Szatmárnémetiben érettségizett. 1950-1956 között tanító-nevelő a szentjobbi iskolában. A gyulafehérvári Római Katolikus Teológiai Intézetben tanult, ahol 1962. május 31-én Márton Áron püspök szentelte pappá, 1982 júniusában szentjobbi apát címet kapott. 1989 előtt sokat küzdött a váradolaszi, megsemmisíteni rendelt temető híres magyar halottai földi maradványainak és síremlékeinek megmentéséért.

1990. március 14-én II. János Pál pápa kinevezte Nagyvárad 81. püspökévé. Hivatásának megfelelően rendületlenül harcolt az egyháztól a kommunista időkben elkobzott ingatlanok visszaszerzéséért. 2008. december 23-án XVI. Benedek pápa elfogadva nyugdíjazási kérelmét – kinevezve utódául Böcskei Lászlót –, ezt követően a Kanonok sor 11. szám alatt berendezett kanonoki házban töltötte nyugdíjas éveit. Tempfli József egyházmegyéjének kormányzása idején, 19 év alatt 20 ezer fiatalt bérmált meg, 46 papot szentelt, és három püspök szentelésén is társszentelőként kérték fel.

Tempfli József áldozatos munkája elismeréseként több egyházi és világi kitüntetésben részesült: Nagyvárad Helyi Tanácsának díszpolgári kitüntetése és Életmű-díj, Magyar Örökség-díj (1997), Bethlen Gábor-díj (1999), a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztje (2007), Magyar Szabadságért-díj (2009).
78. hozzászólás
Létrehozva: 2014-10-05 00:13
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Rácz Károly László nyugalmazott plébános

2014. október 4. szombat

Életének 67., papságának 43. évében, szeptember 26-án hirtelen elhunyt Rácz Károly László nyugalmazott plébános - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye.



László atya 1948. augusztus 21-én született Kolozsváron. Felsőfokú tanulmányait a gyulafehérvári hittudományi főiskolán végezte és 1972. április 9-én Isten Szolgája Márton Áron gyulafehérvári megyéspüspök szentelte pappá. Papságának állomáshelyei: Szilágysomlyó, Mezőbikács, Micske, Újpalota.

Temetési szentmiséje 2014. október 10-én, pénteken 12.00 órakor lesz, a nagyvárad-újvárosi Szent László plébániatemplomban, majd a Rulikowski temetőben helyezik örök nyugalomra.

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír
77. hozzászólás
Létrehozva: 2014-09-02 01:08
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Fila Béla

2014. szeptember 1. hétfő 12:54

Fila Béla, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának nyugalmazott dogmatikaprofesszora augusztus 30-án visszaadta lelkét Teremtőjének – tájékoztatta szerkesztőségünket a PPKE.




A Pest megyei Pótharasztpusztán, 1933-ban született Fila Béla augusztus 31-én ünnepelte volna 81. születésnapját. 1958-ban szerzett doktori címet a budapesti Hittudományi Akadémián, s ugyanabban az évben szentelték Vácon pappá. Kápláni szolgálatát a vecsési Andrássy-telepen kezdte meg. 1959–61-ig a hódmezővásárhelyi Szent István-plébánián működött, majd a ceglédi főplébániára került, amit egy év követett újra Hódmezővásárhelyen. 1963-ban felkérték a Szegedi Hittudományi Főiskola filozófiatanárának, majd ösztöndíjjal tanulhatott a római Pápai Magyar Intézetben.

1970-ben tért vissza a plébániai szolgálathoz: Nagykőrösön az első öt évben káplán, majd plébános volt. 1985-ben lett a Hittudományi Főiskola dogmatikatanára, nyugdíjba vonulásáig tanított az intézményben, amely időközben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karává alakult át.

Fila Bélát 1981-ben püspöki tanácsossá, 1993-ban pápai prelátussá nevezték ki. Tudományos munkája részeként írta meg hatkötetes egyetemi dogmatikatankönyvét, 135 önálló írása és húsz teológiai, filozófiai, valamint a lelki élettel kapcsolatos könyve jelent meg.

Fila Béla professzor 2000-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre, ott élt haláláig.

Magyar Kurír
76. hozzászólás
Létrehozva: 2014-08-15 01:14
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Boda László

2014. augusztus 13. szerda 22:09

Dr. Boda László, a PPKE Hittudományi Karának nyugalmazott erkölcsteológia-professzora életének 85. évében elhunyt – tájékoztat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.



Boda László professzor úr pályafutása során – korát megelőzve – hangsúlyozta tudományterületén az interdiszciplináris megközelítés szükségességét. Sőt, mondhatnánk azt is, hogy egyfajta „polihisztorságra” törekedett. Gondoljunk csak az intertestamentális zsidó történelem „fehér foltjainak” kutatására, az Aeneist elemző írásaira, az inkulturáció vizsgálatára vagy a torinói lepellel foglalkozó tanulmányaira stb. Nála az európaiság nem csupán hangzatos szólam volt, hanem mélyen a személyiségébe ivódott kultúra és vallásosság, amit ékes magyarsággal előadott óráin is érezni lehetett. Szép és nyelvtanilag hibátlan beszédében külön színfoltot jelentett utánozhatatlan humora és szellemessége, jó néhány szófordulatát őrzik és ismétlik tanítványai.

Dr. Boda László az ország egyik legvallásosabb vidékén, a nógrádi Drégelypalánkon született 1929-ben. Az esztergomi kisszeminárium elvégzése után teológiai tanulmányait a Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte. 1953-ban szentelték pappá, doktori disszertációját a Szentlékek ajándékairól írta Intuíció és ihlet a természet és a kegyelem rendjében címmel. Kétéves lelkipásztori szolgálat után, 1955-től teológiatanár az Esztergomi Hittudományi Főiskolán. A közel húsz évig tartó főiskolai tanári munka után 1973-ban a budapesti hittudományi akadémia professzorává nevezték ki, ahol 2001-ig volt az erkölcsteológia tanszék vezetője.

Hosszú tanári munkássága során sok és kiemelten fontos tudományos munkát írt. Első ismertebb könyve A keresztény nagykorúság erkölcsteológiája (1985) volt. Legjelentősebb műve az egyetemi erkölcsteológiai tankönyvsorozat négy kötete, amelyeket az ország teológiai főiskoláin kötelező tankönyvekként használtak, és a hívek is szívesen olvastak. Jelentős munkái még az Emberré válni vagy birtokolni (1991), az Adjátok meg Istennek, ami az Istené (1992), A keresztény erkölcs alapkérdései (1993) és az Isten Országa közöttünk (1993). Teológiai szempontból további fontos alkotásai az Inkulturáció, Egyház, Európa (1994) és a Természetjog, erkölcs, humánum (2001). Az Egyház missziós küldetése szempontjából kiemelt küldetést teljesített, amikor tavaly megírta a Hitünk önvédelme című munkáját (2013), amelyben a korunkban felvetett kérdésekre válaszol. Írásai külföldi lapokban is megjelentek. Több nemzetközi tudományos szervezetnek, így például a Societas Ethica testületének is tagja volt. Széles műveltségű emberként foglalkozott képzőművészettel és történelemmel is. Könyveinek egy részét saját rajzaival illusztrálta, vizsgálta a torinói lepel üzenetét, az evolúciót és a magyarság őstörténetét. Kiemelkedő munkássága elismeréseként több hazai és külföldi kitüntetésben is részesült. Így például Ausztriában a társadalomért végzett munkájáért Leopold Kunschak-díjjal tüntették ki, Amerikában az Egyesült Államok Biográfiai Intézetétől a kulturális alkotások aranylemezének díját vehette át.

Dr. Boda László professzor úr emberi és tudományos méltatásához röviden vázolni kell a kort is, amiben élt és dolgozott. Mint erkölcsteológusnak nagy kihívást jelentett számára a II. Vatikáni Zsinat tanításának és az azt követő teológiai vitáknak hazai közvetítése. Írásaiból kitűnik, hogy mindig hűséges volt a Szentíráshoz és a Tanítóhivatalhoz, ugyanakkor betekintést engedett azokba a szellemi áramlatokba, amelyek a megújulást keresték. Gyakran hivatkozott a Szent Tamás által tanított „mértékletesség” erényére és a Szentlélek ajándékai befogadásának a fontosságára. Doktori disszertációjának témája egész életében foglalkoztatta. Emberi közvetlensége, segítőkészsége és az evangélium ügyéért való lelkesedése példaértékű minden keresztény ember számára.

Magyar Kurír
75. hozzászólás
Létrehozva: 2014-04-07 10:15
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Autóbalesetben elhunyt tegnap délután Nagy Nándor Újlengyel 2013. szeptember 1-én kinevezett újhartyáni származású plébánosa és édesapja, Nagy József tanár úr. Nagy tanár úr édesapja kántortanítóként került Újhartyánba és 1928-tól 1943-ig tevékenykedett. Mind két fia itt maradt a faluban, így Nándi atya is újhartyáninak mondható, bár hosszú évekig máshol éltek, de Nagy tanár úr nyugdíj előtti éveiben visszaköltözött Nándi fiával Újhartyánba.

Az elmúlt évben rendeződtek pap fia dolgai, végre a közelben, Újlengyelben kapott szolgálatot. A sors úgy hozta, hogy az Újhartyán szélén álló Liebner kőkereszt tövében lelte tragikus halálát.

Lauter Antal
73. hozzászólás
Létrehozva: 2014-04-07 00:44
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Mennyei születésnap - Búcsúzunk Nándor atyától


Tragikus autóbalesetben elhunyt Nagy Nándor atya, újlengyeli plébános és édesapja.




72. hozzászólás
Létrehozva: 2013-11-14 19:52
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012

71. hozzászólás
Létrehozva: 2013-09-27 00:05
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012



Elhunyt Lőrincz Sándor c. apát

„Oltalmad alá futunk, Istennek szent Szülője!”


Udvardy György pécsi megyéspüspök, a Pécsi Egyházmegye, a Pécsi Esperesi Kerület, a pécsi Jézus Szíve Plébánia és a papság az örök élet hitével tudatja, hogy Lőrincz Sándor c. apát, tb. esperes, kisegítő lelkész életének 82., papságának 54. évében 2013. szeptember 19-én elhunyt.

Paptestvérünkért az engesztelő szentmiseáldozatot 2013. szeptember 27-én 15 órakor mutatjuk be a keszüi templomban. Ezt követően a feltámadás reményében helyezzük örök nyugalomra.

Papi szolgálatát Tököl, Magyarkeszi, Siklós, Simontornya, Bóly, Pincehely, Görcsöny, Kocsola, Pécs településeken végezte.

R.I.P.

70. hozzászólás
Létrehozva: 2013-09-27 00:02
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012



Elhunyt a legidősebb magyar szalézi

Szeptember 26-án, a székesfehérvári Papi Otthonban, életének 92., áldozópapságának 69. évében elhunyt Nagy Ferenc szalézi szerzetes pap.


Nagy Ferenc 1920. október 13-án született Akasztón, mélyen vallásos tizenegygyermekes családban. Iskoláit Akasztón, Esztergomban, Újpesten és Kalocsán végezte. Érettségi után két helyre kérte felvételét: a szalézi rend noviciátusába és a kalocsai szemináriumba. Mindkét helyre felvették; végül a kalocsai teológia mellett döntött.

1944. június 3-án szentelte pappá Kalocsán Grősz József érsek.

1948-ban letartóztatták és uszításért egy év tíz hónap börtönre ítélték, majd büntetését megduplázták. Több helyen is raboskodott; a börtönben és később az internáló táborban is gyóntatott, misézett. 1951-ben szabadult a kistarcsai internáló táborból. Elveit a börtönben és az internáló táborban sem adta fel.

1968-ban, eleget téve Bosco Szent János hívásának, csatlakozott a szalézi rendhez, titokban végezte a felkészülést. Első szerzetesi fogadalmát 1968. június 24-én tette Győrben, a karmelita templomban. 1975. szeptember 15-én tett örökfogadalmat az újpesti szalézi templomban.

„Sok nehézséggel kellett megküzdenem, de soha nem keseredtem el. Még akkor sem, amikor a vasajtót a börtönben rám vágták. Bíztam a Jóistenben, és nem voltam hűtlen soha a hivatásomhoz” – mondta 90. születésnapján.

Nagyra értékelte a liturgia szépségét, és nagy jelentőséget tulajdonított a hívő családi környezetnek, a gyermekvállalást, különösen a bőséges gyermekáldást nagyon fontosnak tartotta.

Életének utolsó hónapjait Székesfehérváron, a papi otthonban töltötte.

Temetéséről a szalézi rend később intézkedik.
69. hozzászólás
Létrehozva: 2013-03-02 01:12
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Regőczi István atya, az Isten vándora


2013. február 28-án este, életének 98. évében, hosszú, türelemmel viselt szenvedés után elhunyt Regőczi István atya, a Kútvölgyi Szűz Mária engesztelő kápolna lelkésze. Temetéséről később adunk tájékoztatást.

[Regőczi István a Magyar Örökség-díj átvételekor] Regőczi István 1915. október 5-én született, egyszerű molnárcsaládban. Teológiai tanulmányait a belgiumi Bruges-ben végezte. 1943. március 28-án szentelték pappá. 1945-ben visszatért Magyarországra.

Máriaremetén volt hittanár és káplán; majd a Váci Egyházmegye szolgálatában Vácott megalapította a Sasfiókák nevezetű gyermekotthont több mint 300 hadiárva számára. Mint minden egyházi egyesületet és intézményt, a kommunista hatalom 1949-ben államosította és feloszlatta az árvaházat. Regőczi atyát Kistarcsára internálták. 1953-as szabadulása után Máriabesnyőre került, ahol lelkipásztori szolgálata mellett újból gyermekotthont létesített, illegálisan. 1957-ben újból letartóztatták. A szabadulása után írt könyvei miatt – Az én sasfiókáim, Sasfiókák viharban, Mi nem hallgathatunk – illegális sajtótevékenység címén 1969-ben mint politikai foglyot 23 hónap szigorú fegyházra ítélték. Összesen hat évet ült a kommunisták börtönében.

Büntetése letöltése után Pestszentlőrincen kisegítő lelkészként szolgált, majd a XII. kerületben hozzáfogott a romos Boldogasszony-kápolna felújításához, amelynek már lebontását fontolgatták. A kápolna mellett létrehozta a Táborhegy zarándokházat, s a helyet a magyarság engesztelő központjává tette. A kegyhely egy idő után szűkösnek bizonyult, így jóval nagyobb kőkápolnát építettek, melyet 1991-ben szentelt fel Katona István váci segédpüspök. A Kútvölgyi kápolna ma is a szentségimádás, az engesztelés, a hálaadás és az imádság helye.

Regőczi István 1992-től, amikor Vác díszpolgárává választották, tíz éven keresztül szolgált lelkipásztorként Vácott – nem messze a fegyháztól, amelyben évtizedek óta végzett börtönmissziót.

Munkásságáért Magyar Örökség-díjjal és Parma fidei – A hit pajzsa díjjal tüntették ki.

Az Isten Vándora című könyvében életútját írta meg. Évtizedeken át maga köré gyűjtötte az árva gyermekeket, és velük árvaházakat, templomokat, kápolnákat épített. E tevékenységéhez Belgiumból kapott komoly anyagi segítséget. Itthon számos nehézségbe ütközött, szinte évente más helyen kellett újrakezdenie lelkipásztori munkáját. Tíz papnövendéket taníttatott, hét templomot építtetett, háromszáz árvát nevelt fel, tizenegy magyar és öt flamand nyelven íródott könyvével ért el sikert. Rendületlen hittel és kitartással 94 évesen még mindig dolgozott a Kútvölgyi kápolnában – mondta laudációjában Bolberitz Pál 2010 februárjában, a Parma fidei – A hit pajzsa díj átadásakor.
68. hozzászólás
Létrehozva: 2013-01-16 23:13
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012



Életének 85., szerzetességének 68. évében a betegek szentségével megerősítve, 2013. január 13-án elhunyt Kühár Ferenc Ede bencés szerzetes.





Kühár Ferenc Ede 1928. május 28-án született a mai Szlovénia területén fekvő Pártosfalván. A noviciátust 1945. február 25-én kezdte meg. 1949. november 5-én tett ünnepélyes fogadalmat, majd 1952. június 27-én pappá szentelték, amelynek 60 éves évfordulóját, gyémántmiséjét 2012. július 2-án ünnepelték a győri Bencés Templomban.


Kühár Ferenc Ede 1955-ben Budapesten az ELTE-TTK biológia-kémia szakán tanári oklevelet szerzett. 1955–57 között gimnáziumi tanár és diákotthoni prefektus Pannonhalmán, majd Győrött 1994-ig gimnáziumi tanár és időszakonként diákotthoni prefektus.


Tanári munkája mellett kisegítő lelkipásztor Ménfőcsanakon és Kismegyeren 1989-1993, 1993-1994 Győrszentivánon. 1994-től 12 évig mariazelli magyar gyóntatóként, majd a Tiszaújfalun a bencés nővérek lelkészeként dolgozott.


Két éve egészségi állapota rohamosan gyengült. Betegsége súlyosbodása miatt 2012 nyarától a Pannonhalmi Főapátság Idősek Otthonában töltötte utolsó hónapjait. Példaadó türelemmel vett részt Krisztus szenvedésében.


Temetése január 19-én, szombaton, Győrött lesz. A Bencés templomban 11.00 órakor kezdődő gyászmisét követően helyezik örök nyugalomra a kriptában.

67. hozzászólás
Létrehozva: 2013-01-11 01:14
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012

66. hozzászólás
Létrehozva: 2013-01-09 00:47
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
JÁKI SÁNDOR TEODÓZ atya, türelemmel viselt súlyos betegsége után, ma este fél kilenckor hazatért teremtőjéhez. Most már ne is annyira érte, hanem hozzá, közbenjárásáért, imádkozzunk.

Hálát adva érte, - a jóságos Úrnak. Teodóz atyának, az ősz hajú bölcs papnak minden mondatát, szavát és gondolatát nagy figyelemmel hallgattam, bármikor megadatott, hogy találkozzam vele.

Mély érzelemmel és erővel hatottak szavai.

Élete elkötelezett volt a szent zenével.

A rá legjellemzőbbről, a csángó magyar testvéreinkhez való kötődéséről ő maga ezt mondta: „Tízéves koromban kezdtem el érdeklődni irántuk, amikor is egy térképen a Keleti-Kárpátokon túli területet piros pontokkal jelölték… a zeneszeretet, a csángók iránti érdeklődés és szerzetes papságom, szorosan összetartozik.”



Áldozatos munkában megfáradt szíve, - találjon csendes pihenésre.

Jutalmazza az Úr azért a hatalmas kincsért, mit szétosztott életében.
65. hozzászólás
Létrehozva: 2012-12-28 22:48
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Bozsó Julianna SJC

December 17-én elhunyt életének 69. évében Bozsó Julianna, a Jézus Szíve Társasága tagja, a Szív Lelkiségi Központ vezetője.

A feltámadás és az örök élet hitében búcsúzik Bozsó Julianna testvértől a Jézus Szíve Társaság.

Türelemmel viselt súlyos betegség után életének 69., hivatásának 24. évében elhunyt Bozsó Julianna testvér.

Lelkiüdvéért január 9-én 15:30 órakor mutatnak be szentmisét a Pesti Jézus Szíve Templomban (Budapest VIII. Mária u.25.).

Temetése 2013. január 9-én, szerdán 13:15 órakor lesz az Új Köztemetőben (Budapest X. Kozma u. 8-10).
64. hozzászólás
Létrehozva: 2012-12-28 22:43
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Beller Tilmann

December 20-án elhunyt P. Beller Tilmann (1938-2012) katolikus pap, a Magyar Schönstatt Család megalapítója.


„A plébániatemplomok körül egyre inkább a keresztény családok házai is őrségben állnak annak tudatában, hogy az Úr ott él a házasság szentségében, ott működik a Szentlélek a bérmálás kegyelme által, és a keresztény házak összekapcsolódnak egymással. Így keletkezik a szeretet hálója.” – vallotta Bellet Tilmann, a Magyar Schönstatt Család megalapítója.

Beller Tilmann temetése 2012. dec. 22-én Schönstattban volt, ezzel egy időben Óbudaváron Korzenszky Richárd tihanyi bencés perjel ünnepelt szentmisét a magyar családokkal.

A schönstatti atya kezdetben ifjúsági vezetőként, majd a mozgalom családos ágában dolgozott. Miután Ausztriában felépítette a Schönstatt-mozgalmat, 1980-tól átjárt Magyarországra, és felépítette a magyar Schönstattot is. 1992-től a mozgalom vezetője volt Németországban.

2008-ban megkapta a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Pro Caritate Christiana díját, melyet Márfi Gyula veszprémi érsek atya adott át a magyar egyházért, a családok megújulásáért végzett fáradhatatlan munkájáért.

Számos kiadvány és könyv szerzője, nevéhez fűződik az „Első európai háziszentély-kongresszus” megszervezése Schönstattban 1998-ban.
63. hozzászólás
Létrehozva: 2012-11-10 00:03
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Kádár István


Az Egri Főegyházmegye a papság és a rokonság nevében fájdalommal, de a feltámadásba vetett hittel tudatja, hogy Kádár István c. apát, c. kanonok, c. esperes, ny. plébános, az egyházmegye nesztora életének 91., áldozópapságának 67. évében, 2012. november 6-án, otthonában Apcon, szentségekkel megerősítve elhunyt.

Az engesztelő szentmisét november 12-én, hétfőn 11 órakor Egerben, a Hatvani temetőkápolnában mutatják be, majd a temetőben helyezik nyugalomra a feltámadás reményében.

Életútja:

Született: Jászkisér, 1922.09.15.;

Elhunyt: Apc, 2012. november 6.;

pappá szentelték: 1945.06.17.;

Életút: 1945-47. Abasár, káplán;

1947-48. Vencsellő, káplán;

1948-49. Sajónémeti, káplán;

1949-49. Jászárokszállás, káplán;

1949-50. Verpelét, káplán;

1950-51. Erdőkövesd, káplán;

1951-54. Zaránk, plébános;

1954-54. Görbeháza, plébános;

1954-61. Kunmadaras, plébános;

1961-69. Pócspetri, plébános;

1969-78. Poroszló, plébános;

1978-2004. Apc, plébános;

2004- nyugdíjas

Címek:

1979- c. esperes,

1996- c. kanonok,

1999- c. apát

Egri Főegyházmegye
62. hozzászólás
Létrehozva: 2012-10-14 22:47
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Dr. Vida Tivadar atya


Életének 90. évében tragikus hirtelenséggel elhunyt október 13-án a felvidéki születésű Dr. Vida Tivadar lelkiatya.

Vida Tivadar 1922. február 6-án született Ipolyságon. Pozsonyban a Széna téri elemi iskolába járt, majd az Állami Magyar Reálgimnázium diákja volt 1932-1938 között. Tagja volt a pozsonyi Kis-Kárpátok cserkészcsapatnak.

A kassai egyházmegyei szemináriumban három évet töltött el majd a pozsonyi szemináriumban folytatta tanulmányait. Pappá szentelésére 1945. március 31-én Pozsony szovjet megszállása előtt történt. Újmisés jelmondatául Xavéri Szent Ferenc jeligéjét választotta: Lelkeket adj nekem, a többit vidd el! Tivadar atya újmiséjét április 2-án, húsvéthétfőn mutatta be a pozsonyi Szentháromság-templomban.

Első kápláni helye Pozsonypüspökin volt, ahol 1946-ig szolgált, majd 1949-ig Szakolcára helyezték. 1949 és 1951 között Nyitrasárfőre nevezték ki plébánosnak. 1951-53 között Bozókon, 1953-56 között Ímelyen, 1956-58 között Garamkövesden és 1959-ben Barssárón plébánoskodott. 1960-62 között Lipovníkra kerül szolgálaton kívül, ahol fizikai munkát végzett. 1960. január 1-jei hatállyal megfosztották az állami működési engedélyétől. 1962-62 között Budapest-Máriaremetére kerül szolgálaton kívül, majd tudományos munkatársként dolgozott. 1962-75 között ugyanott már káplán és helyettes-plébános, majd 1975-97 között nyugállományban szolgált a kegyhelyen. 1997-től Budapesten élt.

Tivadar atya többször látogatott a Felvidékre, ahol Imakilencedek, előadások keretében buzdította a magyar katolikusokat hitük és anyanyelvük megtartására. A Pázmány Péter Alapítvány elnökeként éveken keresztül segítette a felvidéki magyar kispapok magyar nyelven való képzését Budapesten.

Nyugodjék békében!
61. hozzászólás
Létrehozva: 2012-09-18 22:31
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012

Elhunyt Zakar Ferenc Polikárp volt zirci apát





A Ciszterci Rend Római Generaliziája és a Ciszterci Rend Zirci Apátsága a rokonok és rendtársak nevében is, fájó szívvel, de Isten akaratát elfogadva jelenti, hogy Dr. Zakar Ferenc Polikárp nyugalmazott generálist és zirci apátot életének 82., szerzetességének 64., áldozópapságának 57. évében, a szentségekkel megerősítve a budapesti Honvéd kórházból 2012. szeptember 17-én, 21.00-kor hazahívta a mennyei Atya.





Zakar Ferenc 1930. június 8-án született Ókéren, a mai Szerbiában. A bajai III. Béla Ciszterci Gimnáziumban érettségizett 1948-ban, az államosítás idején. Ugyanebben az esztendőben belépett a ciszterci rendbe, ahol a Polikárp nevet kapta. Zircen kezdte meg filozófiai és teológiai tanulmányait.



1950-ben drótsövényen, aknazáron és kanálison át jutott Ausztriába egy szeptemberi hajnalon, tudva, hogy másnap a szerzetesrendek nagy többségétől Magyarországon megvonják a működési engedélyt. Húsz „szökevény” társából az osztrákok nyolcat letartóztattak, és átadták őket az oroszoknak: négy-hét évi börtönt kaptak Magyarországon.



Zakar Ferenc Polikárp Rómában a bencések Pápai Szent Anzelm Egyetemén

folytatta tanulmányait, majd 1956-tól a Pápai Szent Gergely Egyetemen tanult egyháztörténelmet. 1960 őszétől a Pápai Szent Anzelm Egyetemen tanított.



1978-ban a bencés teológiai fakultás dékánjává választották. 1981-ben és 1985-ben újraválasztották, de még ugyanebben az esztendőben a ciszterci rend generális apátja lett, emiatt abba kellett hagynia a tanítást.



1995-ben letelt a tízéves generális apáti megbízatása. A következő esztendőben rendtársai megválasztották zirci apátnak. 2000-ben a Szentszék a zirci főapáti címet adományozta neki. 2002-ben hat évre újraválasztották, 2008 óta pedig az apátság teljes főapáti joghatósággal ellátott adminisztrátora volt 2010. december 19-ig.



1995. október 23-án a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztje kitüntetésben részesítette a köztársasági elnök, 2011. március 15-én megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkereszt A Csillag (polgári tagozata) kitüntetést.

60. hozzászólás
Létrehozva: 2012-09-11 01:01
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012

Elhunyt Dolinszky Árpád szabadkai evangélikus püspök


Hatvanhárom éves korában elhunyt Dolinszky Árpád szabadkai evangélikus püspök, a vajdasági magyar közélet egyik meghatározó alakja - jelentette vasárnap a vajma.info délvidéki hírportál.


Dolinszky Árpád rövid, súlyos betegség után pénteken hunyt el, halálhírét a vasárnapi istentiszteleten jelentették be a szabadkai evangélikus gyülekezetnek.


Dolinszky Árpád 1949-ben született a felvidéki Sajógömörön. A pozsonyi Hittudományi Egyetemen magisztrált, a hetvenes évek végén a Délvidékre költözött, ahol a kúlai, a nagybecskereki és a kikindai gyülekezetben végzett lelkészi szolgálatot. 1981-ben az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház esperesévé nevezik ki, majd 1998-ban az ő vezetésével alakul újra az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában, illetve a Vajdaságban. A szerbiai egyház zsinatának püspök-elnöke, 1998-tól szuperintendense volt.


Dolinszky püspök a vajdasági magyar közélet egyik meghatározó alakja volt, aktívan részt vett a Magyar Nemzeti Tanács munkájában, és jó kapcsolatot ápolt a szerb ortodox, a római katolikus és a református egyházzal.

59. hozzászólás
Létrehozva: 2012-09-05 22:25
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Miszori Zoltán atya


Elhunyt Miszori Zoltán atyaA Szombathelyi Egyházmegye – a hozzátartozók nevében is – megrendülten, de a Gondviselő akaratában megnyugodva tudatja, hogy Miszori Zoltán székesegyházi plébános életének 53., áldozópapi szolgálatának 28. évében, 2012. augusztus 31-én, a betegek kenetével megerősítve a szombathelyi kórházban elhunyt. Paptestvérünk jó pásztorként példaértékűen viselte és ajánlotta fel a gyógyíthatatlan betegségével együtt járó szenvedéseit. Lelke üdvéért az engesztelő gyászmisét 2012. szeptember 8-án szombaton 11.00 órakor mutatjuk be a szombathelyi Székesegyházban. Holttestét a Jáki úti temető papi sírkertjében 12.30 órakor helyezzük végső nyugalomra. Végakaratát tiszteletben tartva kérjük a koszorúk és csokrok mellőzését! A virágokra szánt összeget a Székesegyházban erre a célra kihelyezett perselybe, az általa megnevezett Brenner János Emlékhely Alapítvány javára lehet felajánlani.

Miszori Zoltán 1960. április 7-én született Zalaegerszegen, 1985. június 13-án szentelték pappá Szombathelyen.

Élete folyamán a következő helyeken hirdette Isten Örömhírét és szolgálta a Szombathelyi Egyházmegye híveit:

1985–1988: káplán, Szombathely-Szent Erzsébet Plébánia
1988–1995: káplán, Zalaegerszeg-Szent Mária Magdolna Plébánia
1995–2007: plébános, Gencsapáti
2007–2012: plébános, Szombahely-Sarlós Boldogasszony Főplébánia

„Járjak bár halálsötét völgyekben, ott sem félek semmi bajtól, mert te velem vagy!” (Jó Pásztor zsoltár)

Adj, Uram, örök nyugodalmat neki! Requiem aeternam dona ei Domine!
58. hozzászólás
Létrehozva: 2012-07-29 22:48
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012


Tilmann Beller német schönstatti atya 25 évig volt a magyar Schönstatt-családmozgalom vezetője. Vértesaljai János és Vali számára a tőle kapott szellemi és lelki útmutatás meghatározó lett a házasságukra és az apostoli munkájukra. Mély, személyes kapcsolatuk több mint húszéves. A gyászhír hallatán Tilmann atya sajátos magyarságával levelet diktált Vali számára. Azt kérte, hogy a levél - miután Vali megkapta -, a magyar Schönstatt-család
számára is legyen szétküldve.

„Kedves Vali!

Rita mondta nekem a hírt. És most vagyunk kapcsolatban a mennyel. Azt jelenti, a családunknak egy tagja most a mennyben van. Ez másik öntudat, a Vértesaljaiék már nem csak itt a Földön, hanem a mennyben vannak.

Mi a feladatunk?
Az első: szenvedni. Pont. Ez az emberek között mindig így van: kapcsolat szenvedés nélkül nincs.
Második: Beszélni vele. Látja, vannak nagy szentek. És az egész egyház imádkozik hozzájuk, és ez jó. De vannak szentek, akiknek az életköre kisebb, és mi hisszük, hogy János a mennyben van és neki van munkája. Sok munka. És ez a mi feladatunk, most keresni a beszélgetést vele.
Pont.

Tehát mi szenvedünk és ajándékozzuk, ami volt, azt, ami fáj, a kegyelmi tőkébe, a korsóba1. És a második: mi sokat beszélünk a Jánossal és kérjük őt itt vagy ott, vagy ebben, vagy abban, hogy segítsen. Most, konkrétan a mai életünkben, mert ő a mi családunk tagja a mennyben.

Tilmann atya”

1A

kegyelmi tőke és a korsó schöstatti kifejezés, ami a Szűzanyához fűződő kapcsolatunkra utal. Kegyelmi
tőkét gyűjtünk, azaz odaajándékozzuk a Szűzanyának napi áldozatainkat, imádságainkat, sikeres és sikertelen
erőfeszítéseinket. A korsó a kánai menyegző korsója. Ebbe tesszük jelképesen adományainkat, mint vizet,
hogy azokat az Úr Mária kérésére borrá változtassa. Vagyis természetfeletti kegyelmekkel megáldja gyenge
erőfeszítéseinket mások javára.
57. hozzászólás
Létrehozva: 2012-07-28 01:08
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Rengetegen gyászolják Vértesaljai Jánost

Gyenesdiás - A balatongyöröki csatornabaleset áldozatát Vértesaljai Jánost, egész Gyenesdiás gyászolja.



A szerdán történt balatongyöröki csatornabalesetben az tisztítást végző cég vezetője Vértesaljai János veszítette életét, amikor megpróbált segíteni rosszul lett alkalmazottján.

Az elhunyt a gyenesdiási Vértesaljai János, aki a település köz- és vallási életében fontos szerepet töltött be.Vértesalaji János diakónusként tevékenykedett a katolikus egyházközségben.

Rendszeresen mondott igeliturgiát a híveknek, illetve több gyermeket keresztelt és fiatal párt adott össze.

Támogatója és megvalósítója volt több nemes célnak. Oroszlánrészt vállat a Diási Havasboldogasszony kápolnának és harangjainak felújításában, valamint az egyházközség több értékének megmentésében, mindezek mellett a vallási közösség összetartásán fáradozott áldozatos munkájával. Különös figyelmet fordított a gyerekekre és az ifjúságra.

Vértesaljai János nagy családban született, hat gyermek édesapja, akik feleségével együtt mindig mellette álltak és segítették önként vállalt feladatainak teljesítése közben.

Vértesaljai János 55 éves volt.

Hársfalvi Ákos - Keszthelyi T
56. hozzászólás
Létrehozva: 2012-07-20 01:24
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Csoma Dezső, a Pécsi Egyházmegye lelkipásztora

Életének 62., áldozópapságának 37. évében, 2012. július 15-én szentségekkel megerősítve elhunyt Csoma Dezső tiszteletbeli esperes, plébános.

Csoma Dezső 1950. június 21-én született Bakonyán. 1976. június 20-án szentelték pappá Pécsett.

Paptestvérükért az engesztelő szentmiseáldozatot július 20-án 15 órakor mutatják be a bakonyai plébániatemplomban, majd Bakonya temetőjében helyezik örök nyugalomra, a feltámadás reményében.

Pécsi Egyházmegye
55. hozzászólás
Létrehozva: 2012-07-11 16:49
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Goják János kanonok


Életének 82., áldozópapságának 59. évében, 2012. július 3-án, szentségekkel megerősítve elhunyt Goják János tisztelebeli kanonok, címzetes apát, nyugalmazott plébános és nyugalmazott főiskolai tanár, a Magyar Kurír egykori főszerkesztője.

„Mindannyian az ő teljességéből részesültünk,
kegyelmet kegyelemre halmozva.”
(Jn 1,16)

A Pécsi Megyéspüspök, a Pécsi Egyházmegye, a Pécsi Székeskáptalan, a Pécsi Püspöki Hittudományi Főiskola és a rokonság az örök élet hitével tudatja Goják János halálának hírét.

Az egyházmegye honlapján szereplő gyászjelentés szerint elhunyt paptestvérükért július 20-án 11 órakor a Pécs-Belvárosi Plébániatemplomban mutatják be az engesztelő szentmiseáldozatot, majd a feltámadás reményében ugyanott helyezik örök nyugalomra.
54. hozzászólás
Létrehozva: 2012-07-11 00:13
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012
Elhunyt Araújo Sales brazil bíboros – pápai gyásztávirat



Mély fájdalmát és részvétét fejezi ki XVI. Benedek pápa gyásztáviratában a 91 éves korában elhunyt Araújo Sales brazil bíboros halála miatt. Rio de Janeiro nyugalmazott érseke július 9-én éjjel hunyt el a brazil óceánparti városban. A Szentatya gyásztáviratában „elszánt lelkipásztornak” és „az evangélium hiteles tanúságtevőjének” nevezte a brazil bíborost, aki „mindenki számára megmutatta az igazság útját a szeretetcselekedetek és a közösség szolgálata által.

Araújo Sales bíboros életében megvalósította főpásztori jelmondatát: „Áldozatot hozok és magamat is feláldozom” (vö. 2Kor 12,15). Brazíliában az emberek számára a Szentszékhez való hűségről tett tanúságot és példaértékű életet élt.

Araújo Sales 1920-ban született a Caicó-i egyházmegyében lévő Acariban. 1943-ban szentelték pappá, majd hamarosan a natali szemináriumba került mint gazdasági felelős és lelki vezető. Ezt követően 1954-ben XII. Piusz pápa a natali főegyházmegye segédpüspökének nevezte ki, majd 1962-ben az egyházmegye teljes jogú apostoli kormányzójává vált. Számos kezdeményezést indított el többek között a nevelés-oktatás terén általános iskolákat és gyermekeknek szóló rádiós műsorokat létrehozva.

1964-ben São Salvador da Bahia teljes jogú apostoli adminisztrátorává, majd 1968-ban az egyházmegye érsekévé nevezték ki. Új lelkipásztori kezdeményezéseket indított el, és támogatta a kevésbé tehetős társadalmi réteg életét.

A II. vatikáni zsinat során részt vállalt a Gaudium et Spes k. zsinati lelkipásztori konstitúció vázlatának elkészítésében. VI. Pál pápa 1969-ben kreálta bíborossá a brazil főpásztort, majd több mint 30 éven át volt Rio de Janeiro érseke és jelentős tevékenységet folytatott a Latin-Amerikai Püspöki Tanácsban is (CELAM).

Araújo Sales brazil bíboros halálával a Bíborosi Kollégium száma 208-ra csökkent, amelyből 121 a 80 éven aluli választó, míg 87 a 80 éven felüli nem választó bíboros száma.
53. hozzászólás
Létrehozva: 2012-05-31 23:53
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012

Elhunyt Süle Márton





Életének 38., áldozópapi szolgálatának 13. évében, 2012. május 27-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Süle Márton plébános – szerepel a Szombathelyi Egyházmegye közleményében.



Június 7-én, csütörtökön 10 órakor engesztelő szentmisét mutatnak be paptestvérükért a csehimindszenti plébániatemplomban. Hozzátartozói kérését tiszteletben tartva, holttestét szűk családi körben, a Jáki úti temető papi sírkertjében helyezik végső nyugalomra.


Süle Márton 1975. január 16-án született Szombathelyen. 1999. augusztus 22-én szentelték pappá Szombathelyen. A következő helyeken hirdette Isten Örömhírét: 1999 és 2002 között Pákán szolgált káplánként; 2002-től 2008-ig Szarvaskenden, 2008-tól Csehimindszenten volt plébános.



Szombathelyi Egyházmegye

52. hozzászólás
Létrehozva: 2012-04-27 16:31
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012

Stoffán Györgytől búcsúzunk


2012. április 21-én, 86 éves korában, szentségekkel megerősítve, türelemmel viselt hosszú betegség után dr. Stoffán György visszaadta lelkét a Teremtőnek.


Írásaival, amelyek a Keresztény Élet hasábjain jelentek meg, a Katolikus Egyház és a magyar nemzet iránt érzett szeretetét tükrözték. Mint a ferences harmadik rend tagja, puritán és elkötelezett életével, mindenkor tántoríthatatlan hitével, mind gyermekeinek, mind tágabb környezetének szeretetett példaképe volt.


Kívánsága szerint, szűk családi körben búcsúztatják, a feltámadás hitével és annak örömében — tájékoztat a család.

51. hozzászólás
Létrehozva: 2012-02-18 16:30
Keresztény Magyarország
Hozzászólások: 3012

Balogh Erzsi
művészeti főtitkár

Budapest, 1933. április 2. - Budapest, 2012. február 8.


Egy ugri-bugri kislány furakodott át a bemutató után virágcsokros gavallérok és bundás színházi mamák közt a vasajtón. Mit keresel itt? − mordult rá Pap Béla, a szigorú tűzoltó parancsnok, amikor felfedezte a lassan elsötétedő folyosókon bolyongó gyereket. – Itt szeretnék maradni. – Csak nem tűzoltó akarsz lenni? – Ebben a házban csak tűzoltók laknak? Hol vannak a színészek és a többiek? – Eredj haza, semmi keresni valód erre! – De Böbe makacs lány volt, már hajnalban ott téblábolt újra a kiskapuban.

Elsőként nájlon esőkabátos ismerős nénik jöttek Rákospalotáról magas szárú fűzős cipőkben, spárgaszatyrokkal – előlük el kellett bújni – aztán nehéz járású viharkabátos férfiak ételhordóval, a fiatalabbak inkább csak ázott, színehagyott zakókban, a svájcisapka villámhárítójára fűzött kétfilléresekkel. Aztán egy esernyős hölgy fordult be a sarkon puha kabátban, ő is erre tartott. Végre egy színésznő – csillant fel a szeme, és bátran eléállt. – Vegyenek fel! Itt szeretnék maradni! – kezdte nála is. – És mit csinálnál nálunk? – Népi táncos vagyok! – vágta rá büszkén. – Hát ezzel nem sokra mész itt. De ha megtanulsz gépelni, talán volna valami lehetőség.

Két hónap múlva újra ott állt a művészbejárónál, leste Györgyikét, az felvezette irodájába. Ott derült ki, hogy mégse színészek közé került, hanem a titkárságra. Kapott egy kis asztalt a sarokban, bemutathatta új tudományát, boldogan kezdte gépelni az elé tett Júlia monológot. Csak a végén pityeredett el. – Délutánonként sportolni járt – talán kézilabdázott – hajnalban úszott, ügyesen felfedezte íróasztala mögött a radiátort, ahol fürdőruháját titokban megszáríthatta. Mosolyogva élte a nagy drámák között napjait, csak egyszer sírta el magát, mikor egy második emeleti segédszínész a Forradalmi Bizottság nevében lefoglalta írógépét.

Aztán Erzsikéből a Balogherzsi lett. A szomszéd fiú vette el, hátsó kertjükben modern csirkefarmot gondoztak. Dódi szorgalmasan dolgozott, állandóan kereste magának a munkát, hol fasírtot sütött a szentendrei Hév állomáson, hol leselejtezett tankokat szállított keresztül az országon. Mintagazdaságot rendezett be a Bakonyban, miközben egy német gépgyárat irányított valahol az Alföldön. Erzsi sem maradt le mögötte, esténként szorgalmasan gépelte – oldalanként két forintért – az új bemutatók szövegkönyveit, szerepeit. Kevesen tudták, hogy így már Sárdy János valamikori villáját is megvehették a Pasaréten.

Erzsi már nem sportolt, az uszodába is csak izületei gyógyítására járt, de leginkább Hévíz medencéit szerette, ahol a nyarakat töltötte. Hősiesen vagy boldogan fogadta az új és új igazgatókat, valamennyi megbízott benne, mert ő betartotta munkaköre alapszabályát, megőrizte a titkokat. Györgyike után új főnöke is magára hagyta, már az írógépeket is kiselejtezték. A számítógép világában nem bízott, régi füzeteiben őrizte a múltat. Otthonában ugyanúgy szüksége volt erejére mint a színházban, ahol 62 éven át talán ő maradt az egyetlen összetartó erő. Színész nemzedékeket temetett el, most mi kísérjük vissza szeretett nagy családja körébe.

Götz Béla
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép