Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Csukor Árpád üzenet mindannyiunknak! - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek János, Pál napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Simone Martini: Örömhírvétel
Győr Nádorvárosi Evangélikus templom
Fórum

Oldalak: [1] 2345...Utolsó
1103. hozzászólás
Létrehozva: 2017-06-24 18:11
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (évközi 12. A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki tanítványait
szétküldve a világba, - utasításokkal látta el.
„Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik,
a lelket azonban nem tudják megölni!
Inkább attól féljetek,
aki a kárhozatba vetve a testet is,
a lelket is el tudja pusztítani! (Mt 10, 28)

Érzelmeink közül a félelem az,
mely talán a legjobban megbénítja az embert.
Éppen emiatt sokan igyekeznek
felkelteni bennünk ezt az érzést, hogy azután
könnyebben hathassanak ránk.
Jézus Krisztus,
- amikor tanítványainak küldetést ad, -
előre felkészíti őket erre, hogy azután
félelemmel ne lehessen őket manipulálni.
Nem azért, mert a vakmerőség
és a meggondolatlanság útjára lépnek,
hanem azért, hogy majd bátran és a helyes
erőviszonyok tudatában cselekedjenek.
A valóságos erőviszonyok pedig nem azok,
melyek majd körülveszik őket,
hanem az, amiről Jézus beszél nekik.
Ugyanis az emberek attól félnek leginkább,
aki a fizikai létüket veszélyezteti.
Ez a félelem pedig képes megbénítani,
gúzsba kötni, cselekvőképtelenné tenni
az embert akkor is, ha tudja,
amit hisz és vall,
az maga a tökéletes igazság.

A szívben keltett félelemnek
egyetlen ellenszere
az Isten iránti szeretet és teljes bizalom.
Az Ő hatalmának és erejének felfedezése.
Emberektől félni és ezért
az igazságot elhallgatni,
az evangéliumot nem hirdetni,
a körülöttünk és bennünk tapasztalható
bűn ellen nem harcolni, -
óriási hiba lenne életünkben.
Hívő emberként, erősödjünk meg
az Isten iránti bizalomban
és ráhagyatkozásban.
Lássuk a mi Urunkat úgy,
mint aki mindenek felett álló
erő és hatalom.
Akik Jézus küldetésében járnak,
azoknak nem kell félniük,
mert azokra
Isten gondviselő szeretete vigyáz.
A Mennyei Atya szeretetének erőterében
élünk, mozgunk és vagyunk.
Az Isten szereti az Ő teremtett világát.
Nem tudunk úgy szétnézni ebben a világban,
hogy egyúttal ne tekintenénk
a teremtett világát szerető Istenre is.
Az Isten tudja, érzi, mit érez a veréb,
amikor a földre esik.
Jól tudja és érzi fájdalmainkat,
szenvedéseinket.
Mert Ő közelebb van hozzánk,
mint mi önmagunkhoz.
Ő tegye széppé vasárnapunkat!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Jézus Szíve ünnepe után:
Jézus szíve kilátó - Gordon-tető
https://www.youtube.com/watch?v=jHJYcMBLLME
A Jézus Szíve kilátó története:
www.youtube.com/watch?v=EcwlMyZNfC4
1102. hozzászólás
Létrehozva: 2017-06-17 17:22
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap!
KRISZTUS SZENT TESTE ÉS VÉRE!
(főünnep A év)

Az én Jézusom a Krisztus,
aki a szavain vitázó zsidóknak
határozottan kijelenti:
„Az én testem valóban étel
és az én vérem valóban ital.” (Jn 6, 55)
Aki visszautasítja ezt a táplálékot,
az örök életet utasítja vissza.
Mert az Ő Teste és Vére,
- az Oltáriszentség, -
az élet kenyere és itala.
Benne van a halál legyőzése
és a feltámadás záloga.

Az Úrnapja, - ennek a Titoknak
nagyon szép megünneplése.
Az Eucharisztia ünnepének Titka,
a hitében nem tökéletesen biztos embernek
talán, - nehezen magyarázható.
Mit jelent Jézus Testét enni és Vérét inni?
Úgy tűnik, - ez a nem könnyen érthető
hittételek közé tartozik.
Az Ószövetség népe tökéletesen megélte,
hogy Isten mennyire jelen van életében.
A pusztai vándorlás éveiben tapasztalta
szabadító és megtartó erejét.
Isten mannával táplálta őket.
Az Újszövetségben Isten még nagyobb,
végleges szabadító tettet hajt végre.
Odaadja Fiát értünk a kereszthalálig,
de megmenti Őt a feltámadásban.
Az Eucharisztikus lakoma,
minden egyes szentmisében,
részesedés Krisztus keresztáldozatában,
- Testében, Vérében.
Ezáltal részesülünk Istenünk szabadító tettében
és így, - Isten felfoghatatlan szeretetében.

Urunk Jézus Krisztus szentségéhez járulunk.
Úgy, mint a beteg az élet orvosához,
mint bűnös az irgalom forrásához.
Túláradó jóságában bízva!
Hogy e vétel által meggyógyítsa
gyengeségeinket, lemossa bűneinket.
Tisztánlátást adjon hitünknek.
Nekünk csak annyit kell tennünk,
hogy hittel megvalljuk:
az angyalok Kenyerét vesszük magunkhoz,
a királyok fenséges Királyát.
Tisztelettel, alázattal, tiszta és hívő szívvel,
áhítatos örömmel.
Így válik ez az egyesülés Vele,
- lelkünk üdvösségére.
Aki képes ésszerű meghajlással,
- rationale obsequium, -
ezt a hittitkot elfogadni,
az nagyon könnyen beláthatja,
hogy Ő, aki az égből szállott alá,
valóban adhat égi táplálékot.
Istennek teremtő szava képes volt a semmiből,
pontosabban a lehetőségéből, - létre hozni azt,
ami még nem létezett.
Akkor azt átváltoztatni,
ami már létezik, - ne lenne képes?
Az Úrnapja tulajdonképpen
az élet győzelmének ünnepe is.
Hiszen ilyenkor már teljes pompájában
virít a természet, minden üde és zöld és csupa virág.
Ilyen legyen ez a gyönyörű, nyár eleji ünnepünk is!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Az Úrnapi vecsernye himnusza Aquinói Szent Tamástól,
mely ünnepélyesebb szentségkitétel alkalmával hangzik fel
latinul vagy magyarul. A gyönyörű szöveg sok zeneszerzőt
ihletett feldolgozásra.
https://www.youtube.com/watch?v=DnrOwiYqTcc
Kodály Zoltán: Pange lingua
https://www.youtube.com/watch?v=Thiln71U8NI
1101. hozzászólás
Létrehozva: 2017-06-10 17:58
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap!
SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA!
(főünnep, - A év)

Az én Jézusom a Krisztus, - akiben,
mint azt Ő maga nyilatkoztatta ki:
felismerhetjük a szeretet és béke Istenét.
Aki „úgy szerette a világot,
hogy egyszülött Fiát adta oda,
hogy aki hisz benne, az el ne vesszen,
hanem örökké éljen” (Jn 3,16)

A most következő,
évközi időszaknak törekvése,
hogy összefoglalja és jelezze
a hívő ember számára
az üdvösségtörténet
alapvetően fontos igazságait.
Kezdve most mindjárt
az egyik legmélyebb titokra való
rávilágítással. Mely titok,
a Szentháromságos egy Isten titka.
Atya Ő, - annyira Atya,
hogy egyszülött Fián kívül
fogadott gyermekeket is akart,
- bennünket, teremtményeit, -
akikkel megoszthatja életét.
Ő érkezett el a Fiúban
hogy testvérül fogadjon minket.
Ő küldte el nekünk a Szentlelket,
hogy a Lélek kialakítsa bennünk
az Ő lelkületét.
Így történik az üdvrend szerint
tehát már itt a földön,
a szentháromságos élet
bennünk történő kitárulkozása.

Egyszerűbben szólva azt ünnepeljük,
amiről, ha Isten nem nyilatkoztatta volna ki,
valójában halvány fogalmunk sem lenne.
Úgy vagyunk e hatalmas titokkal,
mint a kicsi gyerek,
aki általa rajzolt kis virággal
köszönti édesanyját anyák napján.
Aligha van róla fogalma, hogy ki,
- a szó teljes értelmében, - az édesanyja…
De azt tökéletesen tudja,
mennyire jó vele élni.
Az anyukák mégis megkönnyezik
az ügyetlen kis rajzocskákat.
Fölkapják, magukhoz szorítják,
átölelik a kicsi ajándékozót.
Hasonló ártatlan bátorsággal merjünk
mi is ma ünnepelni. S megköszönni,
hogy ezt a zűrzavaros világunkat
végtelen szeretettel hordozza Valaki.
Valaki, aki Valakik!
Akik közül az Atya
már az idők kezdete előtt gondolt ránk.
Most is gondol ránk.
Életünk minden percében
szem előtt tart bennünket,
mert gyermekei vagyunk.
És haza vár minket,
mint ahogyan hazavárta és hazafogadta
előttünk elment szeretteinket is.
Akik közül az Egyik
felvette a mi embervoltunkat.
Köztünk élt, és mindent megosztott,
ami embersorsunkhoz tartozik.
A harmadik Valaki pedig, - a Lélekisten, -
Aki állandón átölel bennünket.
Segít, megerősít, vezet, óv
és megszentel minket.
A háromszemélyű egy Isten
áldása legyen ünnepünkön, - életünkön!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM HELVÉCIÁBÓL:
J.S. Bach: Esz-dúr (Szentháromság) prelúdium és fúga (BWV 552),
mely a Szentháromság tiszteletére készült,
hármas tagoltságúra alkotva.
https://www.youtube.com/watch?v=0ZewAl7s3RM&list=RD0ZewAl7s3RM#t=59
Gelencén, - a felszegi Árpád-kori műemlék templomban,
teljesen újjáépített klasszikus barokk orgonát alkottak,
amely több mint száz év után éledve fel,
szólalt meg, - dicsérve a Háromegy Istent.
https://www.youtube.com/watch?v=HKH0iuJb7-I
1100. hozzászólás
Létrehozva: 2017-05-27 21:10
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap!
(URUNK MENNYBEMENETELE A év)

Az én Jézusom a Krisztus, - aki
mennybemenetelekor megnyugtatta övéit:
„És én veletek vagyok mindennap,
a világ végezetéig!” (Mt 28, 20)
A feltámadt Jézus beteljesítve küldetését,
meghirdette Isten újjáteremtő szeretetét
minden teremtménye iránt.
Mielőtt visszatért az Atyához,
összegyűjtötte tanítványait,
rájuk bízta, hogy vigyék tovább művét.
De nem hagyta el őket, sőt megígérte,
hogy velük marad mindennap,
támogatja, kíséri és bátorítja őket.

Senkinek nem kell szenvednie a magánytól,
aki befogadja Jézust és szívét átadja Neki.
Kegyelmével tudunk tanúságot tenni
a Vele való találkozásról,
befogadó és irgalmas szeretetéről,
- mindenki iránt.
Ő velünk és mellettünk jár.
Arra bátorít, hogy keressük Őt életutunkon.
Tárjuk ki szívünket és karunkat Feléje.
Legyünk készek, - a befogadására.
Tanuljuk meg fölfedezni Őt ott, ahol van!
Mert jelen van Igéjében,
- Isten szavában, - a Bibliában.
Feltámadott Testével a Kenyér színe alatt.
Jelen van Isten népében, - az Egyházban.
Jelen van, amikor egyetértésre tudunk jutni
az Ő nevében, - egymás között.
Fényt sugároz ránk Lelkéből, -
mely által hatékonyabb lesz imánk.
Vele való találkozásaink,
- a szentáldozásaink, -
örömmel és fénnyel
töltenek el bennünket.
Velünk jár mindennap, a világ végéig.
Ha a mi szívünk elhidegülne is,
az övé mindig szeretettől izzó marad.

Egész létünk nem más,
mint zarándoklat, - úton levés.
Ebben az úton levésben
sohasem vagyunk egyedül.
Úgy van velünk, hogy vár bennünket.
Megpihenhetünk Nála, - ha elfáradunk.
Vigasztal, - ha szomorúak vagyunk.
Megbocsát, - ha bűnt követünk el.
Amikor elfogadja tőlünk a legkisebbet is,
amit Érte teszünk.
Amikor imáinkat hallgatja
és kéréseinket teljesíti.
A keresztény ember
sohasem érezheti elhagyottnak magát.
Maga Jézus biztosít minket arról,
- ez reményünk alapja, -
hogy nemcsak életutunk végén vár reánk,
hanem elkísér minket
életünk minden egyes napján.
Értelmünknek meg kell találnia Jézusban
minden Igazságot és Szépséget.
Szívünknek kell meglelnie Benne a Jót.
És sohasem szabad megfeledkeznünk arról,
hogy mindig közelgő Lelkének örömében
örvendezzünk!
A mennybe felment Jézussal töltött
szépséges tavaszi vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Bálint unokám szép zongorajátéka:
https://www.youtube.com/watch?v=eAVhbL2IbbI
1099. hozzászólás
Létrehozva: 2017-05-20 19:41
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (húsvét 6. vas A év)

Az én Jézusom a Krisztus,
aki teljes határozottsággal
mondja nekünk: „Ha szerettek engem,
megtartjátok parancsaimat!” (Jn 14,15)
Életünk, - rendkívül rövid.
Mármint az a része, - amit itt a földön töltünk.
Értékét egyáltalán nem az határozza meg,
hogy mennyit élünk itt a földön,
hanem az, hogy hogyan élünk.

Jézus azt hangsúlyozza,
hogy ha megtartjuk parancsait,
akkor megmaradunk szeretetében.
Az iránta való szeretet
és parancsolatainak megtartása
tehát összefügg egymással.
Az iránta érzett barátságunk
jele és bizonyítéka
parancsolatainak megtartásában rejlik.
Ez a feltétele annak,
hogy Jézus is viszonozza barátságunkat.
Hogy biztosítson bennünket a magáéról.
Parancsolatainak megtartása
a Jézusra jellemző szeretetet
hívja életre bennünk.
Ami Őt teljesen áthatja.
Mely által Ő teljesen egy az Atyával.
Mely ugyanakkor arra készteti,
hogy azonosuljon,
eggyé váljon minden testvérével,
főként a legkisebbekkel,
a leggyengébbekkel.
Szeretete meggyógyítja
a lélek és a test minden sebét.
Örömöt és békét ajándékoz minden szívnek.
Megszüntet minden megosztottságot azáltal,
hogy a testvériességet és az egységet építi
minden ember között.
Bennünk is, ha életre váltjuk szavait,
- ha megtartjuk parancsait, - Ő fog élni.
Minket is szeretetének eszközévé tesz.

Szeretni Jézust nemcsak annyi, mint
ragaszkodni látható vagy érezhető jelenlétéhez,
hanem tenni is akaratát, - megtartani parancsait.
A legfontosabb: szeressünk,
ahogyan Isten szeret!
Egy személy iránti szeretet,
- ez vonatkozik az Úr iránti szeretetre is, -
nem szavakban, hanem tettekben nyilvánul meg.
A parancsok megtartása kell,
hogy magával ragadja egész életünket.
Életünket minden szempontból
Jézus személyéhez,
és Őrajta keresztül
az Atyához kell kapcsolnunk.
Ennek a tevékeny szeretetnek jutalmaként fog
hozzánk érkezni a Szentlélek.
Akit annyira várunk!
Aki az Atyát és a Fiút egyesítő Szeretet,
és Tőlük származik.
Akinek köszönhetően
élhetjük Jézus életét, - mindnyájan.
A Lélek tanít meg nekünk mindent.
Az egyetlen nélkülözhetetlen dolgot is,
- hogy szeressünk!
Úgy, ahogyan Isten szeret!
Szép és szeretettel teli vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=a4SKrGYMp7A
J.S. Bach: Motet BWV 227 - Jesu, meine Freude - Vocalconsort Berlin [HD]
https://www.youtube.com/watch?v=GosTSpNaCHU
Johann Sebastian Bach - Jesu, meine Freude
BWV 147. - Choral
https://www.youtube.com/watch?v=ztiUAQHdh_s
Johann Sebastian Bach - Jesu, meine Freude - BWV 610
1098. hozzászólás
Létrehozva: 2017-05-13 21:59
Lélekemelő
Hozzászólások: 371
1097. hozzászólás
Létrehozva: 2017-05-13 13:28
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (húsvét 5. vas A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki nekünk
úgy mutatja be önmagát,
mint aki helyet készít számunkra.
„Elmegyek és helyet készítek nektek.”
(Jn 14,3) Nem kevesebbről van szó,
mint hogy a bűn által megtépázott embert
megtisztítja és meggyógyítja,
- fényruhába öltözteti.
Istenközelséget teremt, - már itt a földön,
s majd a boldogító Isten-látásban, - Odaát.

Nemzedékek láncolatának tapasztalata,
hogy bármennyire is sikerül megalkotnia
az embernek itt a földön a boldog meleg fészket,
abból a következő nemzedék kirepül.
S később a fészket készítő szülőpár is útnak indul
- az Örök Haza felé.
Minden ember szinte sokkoló tapasztalása ez,
drámaian emberközelben.
Mennyire jó annak,
ki ismeretei, hite és reménye által, -
képes felülemelkedni ezen.
Hite pedig,
nem valami sekély önmegnyugtatás,
hanem ésszerű meghajlás.
Ami túlmutat a földi léten, - fel vagy át, -
az Örök Örömnek és Boldogságnak
halált és gyászt legyőző Végtelenébe.
Oda kellene eljussunk, valamennyien,
a soha el nem múló Szeretetbe!

Ehhez van nekünk nagy szükségünk,
- helykészítőre.
És van is! Ő ígérte segítségét: Jézus Krisztus!
Az Út, - aki ugyancsak Ő, -
nyitva áll mindnyájunk számára.
Az Ő helykészítése keresztáldozata volt,
- ott a Golgotán, - és feltámadása, az üres Sír!
A helyet nem nekünk kell kiverekednünk,
mert már saját és személyes helyünk van
Isten szeretetében! Csak engedni kell,
hogy aki azt a helyet ismeri, minket odavezessen.
Ő azt akarja, hogy ott legyünk, ahol ő is van!
Ez a világon a legnagyobb és
mindenkire érvényes ígéret.

Aki már tudja, hogy ott van a helye Istennél,
annak másképpen kell élnie,
mint aki ezt még nem tudja.
Nyugodtabban.
Hová is sietne?
Mi lenne több és fontosabb,
mint ott lenni az Atyánál és részesedni
az Ő közelségének fényében és örömében?
A Krisztusban helyét megtaláló ember
ezért nem fut, nem lohol, nem aggódik,
mert bizonyos a maga örök helyében.
Az ilyen embernek derű is jut,
hiszen „Isten barátsága”
igazán nem valami lehangoló dolog,
hanem igazság, békesség
és a Szentlélek által való Öröm.
Ez belülről kell ragyogjon az ilyen ember lelkében.
A munkáját is másként végzi az Isten barátja.
Értelmesen, belső örömmel,
hiszen élte immár az örök rend része.
Az Úrral lenni itt a földi életben is a legjobb,
s a jövendő életre nézve is erő és vigasztalás.
Legyen részünk benne!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=eucSOYar7X0&t=2s
1096. hozzászólás
Létrehozva: 2017-05-06 22:45
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (húsvét 4. vas. A év)

Az én Jézusom a Krisztus, az Atyától küldött
Jó Pásztor! Ki mindig nyája érdekét szolgálja,
ki joggal várja el, hogy nyája kövesse Őt.
(Jn 10, 1-10)

Mennyi nyáját terelgető pásztort láthatott
Jézusunk, - földi működésének
három évében!
Nyájukról gondoskodó
és nyájukat védő pásztorembereket.
Ezt a képet szép hasonlatában,
magára alkalmazta.
Ő is gondoskodik nyájának táplálékáról,
Ő is védi nyáját,
és vezeti övéit, - az üdvösség útján.

Jézus Krisztus teljes joggal mondja ki
önmagáról ezt a mindent átfogó,
önmagában is megálló
„Én vagyok!” - kijelentést.
S Önmagára mutatva, -
a pásztorság jelzőjét.
Ám ezt csak akkor tudjuk
teljes mélységben megérteni,
ha már a magáról mondott
„Én vagyok” - ot megértettük.
Ez az az eset,
amikor az alany határozza meg
az állítmányt, -
és e folyamat nem fordítva történik
Hisz Jézus, - Isten!
Isten, akit mi képtelenek vagyunk
emberi módon leírni,
emberi fogalmainkba belekényszeríteni.
Valójában ő az, aki az égő csipkebokorból
kinyilatkoztatta önmagát:
„Én vagyok, aki vagyok!”
Sőt, - én vagyok, aki veled vagyok!
Én vagyok a Kezdet és a Vég,
az Út és a Világosság,
az Igazság és az Élet.
Akit megöltek,
de győzedelmesen feltámadt!

Mivel ő a legtökéletesebb „én vagyok,”
azért csak Ő lehet a pásztorunk.
Az igaz és ezért egyben jó Pásztor!
Aki áldozatképpen áll bele a mi
bűneinkben való elszéledésünkbe.
Még a halált is vállalja értünk, övéiért.
Így gyűjt össze minket,
bűneinkben szétszóródottakat.
Mert csak Ő tud egybegyűjteni,
ezért csak Ő az igazi, - a jó - Pásztor.
Pásztorsága azt jelenti,
hogy Ő a közöttünk levő.
Ő a közöttünk és bennünk működő.
Akit ugyan keresztre feszítettünk,
- de Ő feltámadt!
S Benne kereszteltek meg minket.
A Kenyérben Ő van jelen!
Benne van oly közel hozzánk az Isten.
Mi pedig, ahogyan azt a 96. zsoltár is mondja:
„boruljunk le és imádjuk,
hajtsunk térdet az Úr előtt,
aki teremtett minket, mert ő a mi Istenünk,
mi pedig legelőjének népe,
s kezére bízott nyáj vagyunk.”
Ha kitartunk mellette, akkor szava, -
az „Én vagyok a Jó Pásztor!” - ránk talál.
Ott és akkor,
amikor elveszettnek érezzünk magunkat.
Vagy talán éppen ezen a szép vasárnapon!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=5OrHZPCRrSc
1095. hozzászólás
Létrehozva: 2017-04-29 06:36
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (Húsvét 3. vasárnapja A év)

Az én Jézusom a Krisztus, - aki él!
Életet ad nekünk! Feltámadván,
feltárta az emmauszi két
reményt vesztett tanítványnak
a róla szóló jövendölések igazi értelmét.
(Lk 24, 13-35)

Történetükben, - akár rácsodálkozva is, -
saját életünkre kell ismerjünk.
Egész életünk, - a mi Emmausz-járásunk.
Bárcsak úgy végződne az is, mint ahogyan
az a mai evangéliumban áll.

Ezek a tanítványok is reméltek.
Most azonban reményvesztettekké váltak.
Akárcsak mi, akiknek reményei
még csak folyamatában vannak.
S alig látjuk, hogy hogyan érik el céljukat.
Sokszor érezzük azt,
hogy a további akarásnak nincs értelme.
Sok-sok szép reményünk elveszett a múltban.
Ők is, - Akiben reméltek, - kereszten végezte.
Reményeik, - sírban eltemetve.
S ekkor, - haladva Emmausz felé,
lángoló szívvel beszélgetnek az Idegennel.
Alkalmat adnak Istennek,
hogy szóba álljon velük.
Akárcsak mi!
Istenünk bennünket szeretve szól hozzánk,
- már akkor, - amikor mi még halottnak hisszük.
Amikor még zavarosan pislákoló szívünkkel
nem ismerjük fel Őt.
Mert aki csak önmagával van elfoglalva,
kinek szíve reménytelen,
annak a szívében és lelkében
alig marad hely Isten és a másik ember számára.
Az Úr pedig jön velünk, - még akkor is,
ha mi menekülni szeretnénk előle.
Hogy a reménytelenség örvényéből
kimentse életünket.
Hogy újjászülessen lelkünk.

Ám mielőtt ez megtörténne,
- a várakozás csöndjében, -
az Úrnak, - jóságával teli szívéhez illően, -
ki kell tudjuk mondani:
„Maradj velünk, mert esteledik,
és már lemenőben a nap.”
Az utánunk nyúló Úrban,
meg kell lássuk a zarándok testvért.
Mint életutunk végső Célját.
S Őt kell hívnunk, - vendégünkké.
Vele kell megtörnünk a kenyerünket.
Akkor ünneppé válik életünk,
- a közösség Ünnepévé!
Akkor fogjuk felismerni az Urat!
Aki valóban feltámadott!
A világnak mélységesen mély sírjából,
és a mi lelkünk
reménytelenségének gödréből.

Az Úr, bármennyire is áttüzesíti szívünket,
lelkünket, alapjában véve
sokszor ismeretlenül lépked mellettünk.
Életünknek igazi, nagy eseménye,
- a felismerés, - talán még hátra van!
S a holt reményekből menekülve,
annyiszor egyedül találjuk magunkat.
Az Úr pedig, - mindig velünk halad.
Feltárja Szavának és életünknek értelmét.
Keresztig menő szeretettel
vezet bennünket Emmauszunkba,
hogy a Kenyér megtörésében felismerjük Őt.
S megérkezzünk, - az örök Ünnepbe!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
http://www.mediaklikk.hu/video/mise-es-istentisztelet-kozvetites-husveti-romai-katolikus-mise/#
1094. hozzászólás
Létrehozva: 2017-04-15 16:36
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap Húsvétvasárnap!
KRISZTUS halálból való FELTÁMADÁSA,
AZ ÜNNEPEK ÜNNEPE!

Az én Jézusom a Krisztus,
feltámadt halottaiból!
Az istengyilkos dráma péntekjén,
amikor minden bevégeztetett,
a százados hitvallása
már belehasított a sötétségbe!
„Ez valóban az Isten Fia volt!” (Mt 27,54)
A szombati nap folyamán azt érezhettük,
Istenünk távol van, hallgat, - halott.
Annyi sok embertestvérünknek
egész életében ez az érzés uralkodik.
S ők, - mit tudnak kezdeni Húsvét ünnepével?
S velük mi is, - mit tudunk kezdeni
a szenvedéssel és mit az örömmel?

Tudjuk úgy átélni a szenvedést, a halált,
ahogyan az Jézus nagypéntekjéhez illik?
És tudunk olyan lángolóan ujjongó szívű lenni,
mely Jézus húsvétjának felel meg?
Jézust keresztre szegezték.
Úgy tűnt, - mindennek vége.
A századosban mégis megszületik a hit.
Szombaton még nem tudják a tanítványok,
mi fog történni ezután.
Mert ők még akkor,
nem húsvét felől néznek vissza.

Mi viszont már Húsvéton innen
értelmezhetjük életünket.
Ám minden húsvéti tudásunk ellenére
fel-felötlenek a mi kétségeink is.
Mert soha nem lesz teljesen ismert,
és soha nem lesz könnyű az út.
Ugyanakkor ez nem hitetlenségünk jele.
A Feltámadott mellénk is mellénk szegődik
és szeretettel gondoskodik arról,
hogy mi is felismerjük Őt.
Éppen akkor,
amikor leginkább kétségbeesettek vagyunk.
Ha félelem gyötör bennünket is,
hogy nem vagyunk jó keresztények.
Hogy nem hiszünk eléggé,
hogy kevés a reményünk, szeretetünk.
Ilyenkor nekünk is
Húsvét felől kell nézzük életünket!
S észre kell vegyük, -
Istenünk, - mint akkor és ott, -
a mi életünkben is helyesen cselekszik.
S látnunk kell, hogy a Sír, -
amely nagypénteken még végpontnak tűnt,
valójában gyönyörűséges
Allelujás kezdőpont!
Mert az Úr, - kikelt sírjából,
s mi börtön volt, - számunkra Kapu lett!

Ezen, - a mi legnagyobb Ünnepünkön
végig kell gondolni mindezt.
Életünket, - hitünket!
Vállalnunk kell az életünk megpróbáltatásait,
akár a szenvedést is, de nem úgy,
mint akinek nincs reménye.
Az Istentől elhagyottnak megélt
Keresztre szegezett Krisztus mellett
észre kell vegyük
a hívővé vált századost.
A félelmeik közé zárkózott tanítványok
körébe belépő Feltámadottat!
Aki hozzánk is szól: Ne féljetek!
Ő tegye széppé, boldoggá Ünnepünket!
S mit szenvedésével és halálával,
diadalmas feltámadásával
nekünk kiharcolt:
ÜDVÖSSÉGÜNKET!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=d1NfrWsPlKY
1093. hozzászólás
Létrehozva: 2017-04-12 17:37
Árpád
Hozzászólások: 742
Nagyböjti 37. napunk estéje - 2017. április 12.

EZEN AZ ESTÉN KÍVÁNOK
KEGYELMEKBEN TELJES
HÁROM SZENT NAPOT!
ÉS BOLDOG HÚSVÉTI ÜNNEPET!

Aki a Fán függött,
győztesen lép ki Sziklasírjából.
Meghalt, hogy feltámadásával
diadalt arasson a halálon.
A Húsvét hajnal-ragyogásában
diadalmas Remény tündököl!
Fényorgonája Alleluját zeng
és szétszórja hangját az egész világra.
Azt hirdeti, nincs örök halál!

Hercegszántói Vodica-Máriakert keresztútja
Képek: Virág Zsófia
Zene: Liszt Ferenc: Via Crucis (részletek)
(Debreceni Kodály Kórus, vez. Pad Zoltán
org. Karasszon Dezső)

https://www.youtube.com/watch?v=ZwwukQ0FFG8
1092. hozzászólás
Létrehozva: 2017-04-08 18:40
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap!
(Virágvasárnap,
az Úr szenvedésének vasárnapja A év)

Az én Jézusom a Krisztus, kinek Jeruzsálembe való
bevonulására emlékezünk ezen a vasárnapon.
Pálmaágat lengetve köszönti Őt a nép:
„Áldott, aki jön az Úr nevében!
Hozsanna a magasságban!” (Mt 21, 9)

Szépséges és mély gondolatokkal teli Nagyhetünk
első napja ez. Több különleges és értékes
liturgikus elem is kötődik ehhez a naphoz.
A virágvasárnapi körmenet, a barkaszentelés,
az evangéliumként elhangzó szenvedéstörténet, - a passió.

Jeruzsálem népe örömujjongással üdvözölte
a szamárháton érkező Szabadítót.
Valódi, igaz királyként, - de szerényen, -
érkezett meg a város falai közé.
Ám a nép pusztán politikai hatalmat akart benne látni.
Aki majd fel fogja szabadítani őt
a római impérium alól.
A pálmaágakkal,
- melyet a mi kezünkben
barkaágak helyettesítenek, -
jelzett dicsőség, reménység és győzelem
valódi mélységét itt és ekkor, -
még senki sem értette.
Nem is érthette.

Virágvasárnap, - az ellentétek ünnepe!
Jézus ujjongva vonul be Jeruzsálembe,
hogy Nagypénteken kínok közt
menjen ki a vesztőhelyre - a Kálváriára.
Az emberek Istennek járó „Hozsannával” fogadják,
hogy pár nap múlva
Pilátus előtt „Feszítsd meg!” - et ordítsanak.
Most pálmaágakat terítenek eléje,
Nagypénteken súlyos gerendakereszttel
nehezítik Golgotára vezető útját.

Virágvasárnap, - az életünknek ünnepe!
Mert életünk is
az élet és a halál feszültsége között telik el.
De nem reménytelenségben!
Jézusunk értünk vállalt szenvedései adnak erőt
az élet kihívásainak közepette.
Az örök Király dicsőségének fényében
könnyebb megértenünk
életünk megalázottságának
és szenvedésének értékét.
Kereszténységünknek kell bennünk
kialakítani a tiszta szívből örvendező,
fenséges és győzedelmes lelkületet,
mert az Úr által ránk szabott életutunkat
gyenge és megtört lélekkel nem járhatjuk végig.
Dicsőségébe öltözködve,
- a halál legyőzőjének diadalszekere mellett, -
kezünkben barkaágakkal
akarunk majd vonulni, ott Fent,
az örök élet ragyogó verőfényében.
Szép virágvasárnapot!
Szeretettel:
Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=CoyklW9CpgA&t=568s
1091. hozzászólás
Létrehozva: 2017-04-01 05:51
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (nagyböjt 5. vas.)

Az én Jézusom a Krisztus, kinek alakját
a kereszteken a katolikus liturgia
a mai vasárnaptól Nagypéntekig letakarja.
Eltakarja az Ékkövet éppen azért,
hogy amikor a nagypénteki szertartásban
a diakónus behozza az Élet Fáját, -
a hívek úgy pillanthassanak föl
a Megfeszítettre,
mint egyedüli Üdvözítőjére a világnak.
Őrá, - aki értünk szenvedett,
meghalt és feltámadt.

Valamikor a keresztények
győzedelmes,
diadalmas keresztet használtak.
Gyönyörű és ragyogó ékkövekkel,
rubintokkal kirakottan díszítve.
Ezt takarták le
a szenvedés komor napjaiban.
De ugyanakkor
éppen e letakarás után lesz
számunkra majd Nagypénteken,
annyira megdöbbentő
a lemeztelenített Feszület.
A Fán szenvedőnek megrendítő képe.
Ez a megszokottól eltérő drámai látvány,
mindenképpen a Kereszttel való
bensőségesebb foglalkozásra,
az ünnepi komolyságra
és a Keresztnek
legmélyebb Titkába való
behatolásra kell indítsa
rátapadó szemünkön keresztül
a Krisztussal együtt érző szíveinket.

A mai vasárnap szentmiséje is, -
ennek a páli mondatnak
énekbe foglalt vallomásával kezdődik:
„Én azonban nem akarok mással dicsekedni,
mint Urunk, Jézus Krisztus keresztjével.
Általa keresztre szegezték nekem a világot,
és engem is a világnak.” (Gal 6, 14)

Már csak 14 nap van Húsvétig!
A mai naptól a liturgiában,
- a szentmisékben és a szent zsolozsmában, -
egyre erősebben rajzolódik ki
a Szenvedő Krisztus képe.
Nekünk,
- akik szívvel lélekkel szeretnénk átélni
a Fájdalmak Férfijának áldozatát, -
nekünk egyre jobban kellene
részt vennünk mindebben.
Ugyanakkor látnunk kell Krisztusunkban
a Győzedelmest is,
aki győzelmet aratott a Golgota harcterén.
Látnunk kell Benne a királyt,
- aki szenvedéseinek közepette is uralkodik.
Trónja, - a keresztje!
Főpapunk is Ő egyben,
aki most lép be a Szentek Szentjébe,
amikor teljesen feláldozza magát értünk.
Úgy áldozza fel magát,
hogy meg is hív bennünket.
Életünknek feláldozásával
váljunk mi is papokká.
Közvetítővé az Isten
és embertársaink között.
A kiegyensúlyozott
keresztény ember életében
nem válhat szét élesen
a természetes és a természetfeletti élet.
A tavaszi megújulással
a húsvétra való felkészülésünk
annyira jól egybehangzik.
Használjuk fel
ajándékba kapott napjainkat!
Szeretettel:

Árpád
1090. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-25 16:30
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (nagyböjt 4. vas A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki megkérdezte
csodálatos meggyógyítása után
a látását visszanyert vaktól:
„Hiszel az Emberfiában?”
A válasz ez volt: „Hiszek, - Uram!”
És leborult előtte. (Jn 9, 35-38.)

Valójában ezt akarja mondani: Hiszek, Uram,
- meggyógyítottál, - én hinni akarok.
Testi szemei már visszanyerték
látásának képességét, -
de felismerve lelki vakságát
vágyakozik a világosság után.
Ekkor mondja neki az Úr:
„Látod Őt, és aki veled beszél, - Ő az.”

Ezt mondja Jézus mindenkinek,
aki Istent, - szeretetét, - óhajtja megismerni.
S úgy, ahogyan a vakkal történik a csoda,
ugyanúgy történik mindenkivel
lelki szemeinek megnyílása.
Hitünk szemének felnyílása,
- a lelki látás elnyerése, -
nagyobb és dicsőségesebb csoda,
mint amikor a vakon születettnek
visszatért a látása.
A testi látás minden szépsége után
merülhetünk el a lelki látás csodáinak,
szépségeinek szemléletében.

S ennek a látásnak fényében már,
- Isten kegyelméből, -
képesek vagyunk feltenni a kérdést:
„Hiszek én az Emberfiában?”
Hogyha pedig hiszek, - tudom Őt imádni?
Tudom Őt teljes odaadással követni?
Meglátszik az én Krisztusba vetett hitem
életemben és mindennapi cselekedeteimben?
Valóban tiszta szívből hiszek,
vagy csak mondom?
Mert ha csak mondom, - akkor hazudok!
Akkor becsapom saját magam
és továbbra is olyan vak maradok,
mint amilyen voltam, - azelőtt!
Hite által lesz látóvá minden lelki vak.

Jézus pedig tovább folytatja:
„Azért jöttem a világba, hogy ítéletet tartsak,
hogy akik nem látnak, azok lássanak,
és akik látnak, azok vakok legyenek." Jn 9.39
Kettéválasztódott az emberiség.
Köztes állapot nincs.
Akik hittel rábízzák magukat Jézusra,
- mert látnak. -
azok új életet nyernek e látás által.
Nem tévelyegők és nem botladozók.
Egyenesen,
- nyitott szemmel az Ige fényében, -
boldogító Céljuk felé haladnak.
Akik pedig Jézust nem látják meg,
nem fogadják be, másnak látják,
mint amilyen valójában,
- ezáltal eltávolodnak,
megkeményedik szívük és örökre elvesznek.
Akik pedig Jézusban
meglátják az Élet Fejedelmét,
meghallják az Ő hívó szavát,
e hívó szóra igent mondanak,
azok Jézus ismeretében egyre növekednek,
a halálból átmennek az életbe.
Húsvétjuk meghozza
a feltámadásba vetet hit Ünnepét!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Az első tavaszi vasárnapra:
Tavasz tánc
www.youtube.com/watch?v=nUtm9nPV3mE
Advent 4. - örvendezés vasárnapjára:
Laetare Jerusalem! Vigadozzál Isten népe!
https://www.youtube.com/watch?v=o407MyBGVUc
1089. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-18 16:34
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (nagyböjt 3. vas A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki a szamariai
asszonnyal beszélgetve mondja:
„Elérkezik az óra, s már itt is van,
amikor igazi imádók lélekben és igazságban
imádják az Atyát.
Mert az Atya ilyen imádókat akar.” (Jn 4, 23)

Jézus a lényegre mutat rá.
Isten az igaz imádókat szereti.
Olyanokat, akik lélekben és igazságban
keresik és imádják az Istent.

Istennek lélekben történő imádata
akkor valósul meg, amikor
elégedettek vagyunk azzal,
amit ad és mindenért hálát adunk.
Amikor elfogadjuk Isten tervét,
melyet életünkről készített.
Ekkor már életünk, - szó szerint, -
dicsőíti, - imádja az Urat.
Amikor már nem kéréseinkkel
ostromoljuk Őt.
Nem múltunk miatt zúgolódunk,
és nem jövőnk felől aggódunk.
Teljes békesség tölti be ekkor szívünket.
Jövőnk az Istené,
- mi pedig szabadok vagyunk!
S ez a szabadság eredményezi,
hogy törődhessünk másokkal,
- rájuk figyelve.
Hogy szolgáljuk, szeressük, biztassuk azokat,
akiket ránk bíz az Isten.
Ez értelmünk, szívünk és lelkünk
felemelése Istenhez.
A szívünk mélyéből fakadó imádságra
és az értelmünknek Istenünkbe való
belekapaszkodására mondhatjuk,
hogy lélekben
és Lélekkel való az imádkozásunk.

Mit jelent igazságban imádkozni?
Igazságban imájuk az Urat, - amikor
imádságunk nem áll szemben életünkkel.
Mert életünkben Isten parancsainak
teljesítésére törekszünk.
Amikor jócselekedeteink vannak.
Hiszen az ember kettősség: test és lélek.
Amikor az ember értelme és szíve
szent áhítatban Istennél van az imádság idején,
teste pedig a parancsok megtartásán fáradozik.
Ekkor valósul meg az igazi imádás.
Ekkor mondhatjuk, hogy
lélekben és igazságban imádjuk az Istent.
Senki nem tudja az Atyát
lélekben és igazságban imádni,
ha csak eszével és szívével imádkozik,
teste pedig közben nem törekszik
Isten parancsainak megtartására.
Az igazságot, -
Isten parancsainak teljesítése jelenti.
Ezt mondja az Írás is:
„Minden parancsod igazság” (Zsolt 119, 86)
Ez az Igazság,
- a lélekben és igazságban való imádásunk
tegye széppé vasárnapunkat!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Kezek keresztútja:
https://www.youtube.com/watch?v=IrJHsE94T_0&t=31s
1088. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-11 17:06
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (nagyböjt 2. vas. A év)

Az én Jézusom a Krisztus kinek színeváltozása
örömmel és csodálattal töltötte el az apostolokat.
A feladat, a küldetés nem csak feléjük hangzik,
felénk is: „Ez az én szeretett Fiam,
Őt hallgassátok!” (Mt 17, 5)

Nagyböjtünk elején, - a múlt vasárnap, -
a liturgia Jézus követesére hívott a pusztába,
hogy Vele együtt nézzünk szembe
életünk kísértéseivel,
és Vele győzzünk le azokat.
Jézus most felvisz minket a hegyre,
hogy ott az Ő emberi arcán szemlélhessük
Isten dicsőséges, ragyogó fényességét.
Előbb vállalta a puszta magányát,
a kísértéseket, - s ezen aratott győzelme után
lett része a fény és ragyogás.
Megváltó művének is ez az útja.
Feltámadásához szenvedése és halála árán jut.
A kiválasztottak előtt
kinyilvánította isteni dicsőségét.
Hogy ez a fény világítson szíveikben,
amikor majd elérkezik szenvedése és halála.
Számunkra is így válik Fényforrássá Jézus,
még szenvedéseink legsötétebb éjjelén is.
Életünk folyamán sokszor kell meghalljuk
Jézusunk szerető hívását
és vele felmennünk hegyére,
hogy ott szemléljük az Ő szeretete
és igazsága által fénylő Arcát.

„Uram jó nekünk itt lennünk,”
- mondhatjuk mi is.
Jó, hogy érezhetjük közelségét akár,
egy egy szép ünnep,
vagy más lelki program alkalmával.
Legszívesebben el sem mozdulnánk
Jézus mellől. Felvernénk sátrunkat,
s Őt hallgatnánk mindig.
Gyönyörködnénk fényben tündöklő ruhájában,
és nem szeretnénk visszatérni a világ zajába.
Az Úr azonban mást akar!
Visszaküld minket az életbe, hétköznapjainkba.
Az emberek, testvéreink, - sőt az ellenségeink közé.
Ám a hegyen tapasztaltak erejében
Őrá építhetjük életünk sorsát.
Mert bár le kell mindig jöjjünk a hegyről,
Vele mégis képesek leszünk
megbirkózni minden nehézséggel.
Be kell látnunk: a szenvedés
megváltoztathatatlan sötét eseményei
meg kell előzzék a feltámadás dicsőségét.
Szemügyre kell vennünk
életünk árnyékos és napos oldalait.
Hétköznapjaink problémáinak színfalai mögött
újra és újra,
- mindig erősebben kell irányuljunk Célunk felé.
A megfeszített és feltámadt
Krisztusba vetett hitünk szerint.
Így lesz színes és pompás az életünk.
Csak Ő vezethet bennünket a megdicsőülésre.
Nem szenvedések nélkül,
hanem éppen a szenvedéseken keresztül.
Szép vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
www.youtube.com/watch?v=GddCvEg5H84
1087. hozzászólás
Létrehozva: 2017-03-04 16:03
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (nagyböjt 1. vas. A év)

Az én Jézusom a Krisztus, - az Őt kísértő
sátánnak mondja: „Írva van:
Nemcsak kenyérrel él az ember,
hanem mindazon igével,
mely Isten szájából származik.”
(Mt 4, 4)

Jézusunknak egész élete,
az Ő húsvétjára való készület volt.
Amikor pedig a rejtett názáreti évek után
kilép működésének színterére,
- különösen is erre készül.
A pusztaságba vonul,
pontosabban a Lélek,
a Szentlélek vitte őt oda.
Ingerszegény környezetbe,
hol csak szikrázóan kék égbolt van
és kősivatag. Utal ez a kép
a belső pusztaságra, melyet lelkünkben
e nagyböjti szent időszakban
nekünk is ki kellene alakítanunk.
Csak egyetlen Valakinek szabadna
lelkünkben maradnia: Istennek.
És hozzánk intézet Szavának.

Egyvalaki azonban nem akarja,
hogy Istennel való találkozásunk
és a Húsvétra való felkészülésünk
sikeres legyen: a sátán.
Aki már Jézusnál is vette a bátorságot
és zaklatta őt kísértésével.
A minket körülvevő,
- a liberalizmus fojtogatásától haldokló
európai környezet, -
minden erejével arra biztat,
éljük ki ösztöneinket, élvezzük az életet.
Ennek a kísértésnek ellenszerét adja Jézus:
„Nemcsak kenyérrel él az ember!"
Nemcsak ösztönökből áll az ember.
Szüntelenül megvan a kísértés világunkban arra,
hogy pusztán a testi jólétünkkel törődjünk.
Ám Jézus elutasítja a kísértést:
„Nemcsak kenyérrel él az ember,
hanem minden igével,
mely Isten ajkáról való.”
Nemcsak teste van az embernek,
hanem lelke is, melyet épp úgy kell ápolni,
mint a testét, ha nem, még jobban.

Éppen a böjt az, ami elsősorban emeli fel
a lelket Istenhez.
Mert a böjt a test imája.
Lelkünk imádkozik az Istenhez,
- hálát ad, dicséri Őt, vagy valamit kér Tőle, -
s a testünk is részt vesz az imában böjtje által.
Böjtünknek,
- ami nemcsak a táplálék megvonása, -
Isten szeretetéből kell fakadnia.
Abból, hogy általa
közelebb kerülünk Istenhez.
Az „Isten igéje” kifejezés talán nem is
csak a Könyvek Könyve olvasására,
Isten hozzánk szóló Igéjének
hallgatására vonatkozik,
hanem az isteni Jóságba vetett bizalomra.
Ez tartja meg mindazokat,
akik benne hisznek.
S akik meghallják ezt és élnek
a több imának és böjtnek ajándékával,
azoknak tökéletesebb lesz
az Ünnepre való felkészülésük.
Szép vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Jézus keresztútja, - családoknak...
www.youtube.com/watch?v=uBOj0OWoEJk
1086. hozzászólás
Létrehozva: 2017-02-25 20:28
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (évközi 8. vas. A év)

Az én Jézusom a Krisztus,
aki Hegyi Beszédében mondta:
„Ne aggódjatok hát a holnap miatt!
A holnap majd gondoskodik magáról!
Elég a mának a maga baja.” (Mt 6, 24)

A Szentírás lapjait gyakrabban forgató ember,
sokszor van vele úgy, hogy csak ki kell nyissa
a Könyvek könyvét és ott mindenre választ talál.
Ám be kell vallanunk néha pusztán
mentőövként használjuk ezt.
Jézus pedig, - leül és szól…
nagyon sok mindenről…
Ezek között az egyik legfontosabbat is elmondja:
Isten tudja mire van szükségetek, - ne aggódjatok!
Ha valóban követőim akartok lenni,
ha valóban hisztek Istenben,
akkor higgyetek a Gondviselésben.
Őbenne, aki odafentről figyel rátok
és viseli gondotokat.
Pedig lehet, hogy a ti gondjaitok
eltörpülnek a mellettetek levők
problémái mellett.
Ám ő mégis magán viseli mindnyájatokét.
Ne aggódjatok, mert Isten mindent tud!
Nektek pedig csak egy dolgot kell
jól megjegyezzetek: Ő nagyon szeret titeket!

Jézus mindent másodlagosnak tekint
az Isten Országához, az örökélethez képest.
De arra int bennünket,
hogy a múlttal fölösleges bajlódni,
hiszen úgysem lehet meg nem történté tenni.
A jövő miatt is kár aggódni,
mert annyiszor, - nem is úgy alakul,
ahogy azt mi elképzeljük.

Egyetlen fontos teendőnk van tehát,
- életünket Jézusra kell építenünk!
Csak akkor lehetünk biztonságban.
A fontos kérdés tehát,
- napi tetteinknek
van - e köze Krisztushoz,
az Ő igazságához, tanításához?
Mert Ő kész minden pillanatunkban
segítségünkre sietni.
Ehhez azonban
teljes nyitottság és bizalom szükséges.
Aki ráhagyatkozással bízza magát Krisztusra,
az nem csalatkozik.
De ne úgy hagyatkozzon rá,
hogy közben elmulasztja
kötelességeinek elvégzését.
Ebben a ráhagyatkozásban fontos azt is tudjuk,
hogy Isten nem mindig úgy segít rajtunk,
ahogyan azt mi elgondoljuk.
Helyes egyensúlyt kialakítva
a saját munkánk és törekvésünk,
valamint az Istenünk
szerető gondviselése között
minden problémát megoldhatunk.
Minden nehézséget képesek leszünk elviselni.
S akkor boldog és
megelégedett örömben telhet az életünk,
és szép vasárnapunk!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Aggódásmenetes életünkért adtunk hálát
2012 - ben…
50. házassági évfordulónk:
www.youtube.com/watch?v=qkweSCvsmQo
Hála érte, - Néked Urunk:
Isten téged dicsérünk! - Te Deum laudamus
https://www.youtube.com/watch?v=gbsqlNFMA0k
1085. hozzászólás
Létrehozva: 2017-02-18 15:39
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (évközi 7. vas A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki a hegyi beszédben,
szinte értelmezhetetlent kér az Őt követőktől:
„Szeressétek ellenségeiteket,
tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek benneteket,
… hogy gyermekei legyetek
mennyei Atyátoknak…” (Mt 5, 44-45)

Annyian félreértelmezik ezt a részt,
- a Szentírás egyik legnemesebb tanítását.
Nem azt akarja mondani Jézus,
hogy minden ellenünk irányuló
bántalmazást örömben tűrjünk.
Amint azok állítják,
akik szó szerint értelmezik kérését.
Vagy még hívőként is azt tartják róla,
hogy lehetetlenül nehéz az ellenséget szeretni.
Mert mit jelent Üdvözítőnk felszólítása?
Amikor bántanak,
amikor szeretetlenségbe ütközünk,
ne viszonyuljunk feléjük, - ugyanúgy!
Bizony, - nem sok ember képes erre.
Pedig azt kell mondjuk, - ez különbözteti meg
a keresztényeket, mert ez különleges,
nem népszerű vagy könnyű állapot.
Az Úr akarata, hogy szeressük ellenségeinket,
tegyünk jót azokkal, akik bántanak.
Sőt, - imádkozzunk azokért, akik bántanak.
Nem könnyű!
Ezt csak Isten kegyelmének segítségével
lehetséges megélni !
Egyben ez a legerősebb tanúságtétel is,
Isten bennünket éltető szeretetéről.

Amikor mi még szeretetlenek voltunk,
„gyűlöltek és egymás között gyűlölködők,”
- mennyei Atyánk
már akkor szeretettel volt irántunk.
Amikor mi az Ő szeretetét befogadjuk,
nem csak a minket szeretők iránt
leszünk szívélyesek,
hanem az irántunk rosszindulatúak felé is.
Isten gyermekei részesei az isteni természetnek.
Ez pedig olyan szeretet,
mely minden embert átölel.
Csak a bennünk lakó Isten Szentlelke
adhat a gyűlöletért cserébe szeretetet.
A gonoszsággal szemben tanúsított
barátságos magatartást.
Isten gyermekei, - ezzel bizonyíthatják
a többi emberhez való küldetésüket.
Nem arról van szó, hogy szinte kihívó módon
provokáljuk a szeretetlenséget,
hanem arról van szó,
hogy ne viszonozzuk rosszal a rosszat.
Éreztessük a másikkal,
hogy mi másképpen gondolkodunk,
más törvény szerint élünk.
Azt akarja mondani nekünk Jézus,
hogy a szeretet parancsának
nincs érvényességi határa!
Tekintsünk mindenkit testvérünknek.
Akárhogy viszonyul hozzánk.
Minden emberhez legyünk jóságosak, megértők.
Szánjuk meg őket, és segítsünk rajtuk!
Mert így cselekszik velünk mennyei Atyánk,
s mert ennek lesz jutalma a mennyben.
Szép vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=RfA-WqyQDxk
1084. hozzászólás
Létrehozva: 2017-02-11 18:43
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (évközi 6. vas. A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki az Őt követőknek,
hegyi beszédében ezt mondta:
„Ne gondoljátok, hogy megszüntetni jöttem
a törvényt vagy a prófétákat.
Nem megszüntetni jöttem,
hanem teljessé tenni.” (Mt 5, 17)

Az értelmét használó ember,
fel kell fedezze a világban rejlő szépség mellett
különös módon jelenlevő rendet és rendezettséget.
A hívő ember pedig ezenfelül úgy látja,
ez a szabályszerűsége önmagától nem alakulhatott ki.
Szükségszerű hogy egy végtelenül értelmes
és cselekvésében mindenható szellemi Lény, - Isten, -
határozta el és teremtette meg.
Ahogyan ezt ma mondjuk, - kódolta bele,
a rend alapjául szolgáló törvényeket.
A szabad akarattal rendelkező ember
szembefordul ezzel,
és saját világot akar létrehozni,
saját törvényeivel.
Ez az ember tragédiája.
Közösségében és egyéni életében is,
bűnbeesése, - pontosan erről szól.
Eredménye csak a rend felborulása lehet.

Jézus Krisztus a teremtett világ újjáteremtése,
a bűnbe esett ember újjászületése
érdekében jött e világba.
Hogy új törvényt hozzon, a szeretet törvényét.
A szívbe írt törvényt,
a szabadság törvényét, - ami örök törvény.
Bibliai szóhasználattal az Újszövetség törvényét.
A szeretetnek ez a törvénye sohasem
valami kényszerítő erőként nehezedik ránk.
Ez az újszövetségi ember szívéből feltörő vágy.
Ezt kellene minél inkább felszínre hozza önmagában.
Nem csupán érzelgős elfogadással,
hanem tetteiben is megnyilvánuló
alapállásban, - Istene és az embertárs felé.

Jézus Krisztus eljött és életében,
valamint értünk szenvedett halálában,
elénk élte az önfeláldozó szeretetet.
Azért, hogy mi is, - az új szövetségnek
és a beteljesített törvénynek emberei, -
a szeretetnek belső törvénye szerint
tudjuk leélni életünket.
Ennek a gondolatnak fényében
kell értelmezzük Jézus szavait:
nem megszüntetni jöttem a törvényt,
hanem teljessé tenni!
Újra és újra fel kell fedezzük
a jóságos Isten eredeti szándékát.
Rátalálni a jézusi szeretet
mindent felülmúló parancsára.
Így tudjuk megvalósítani életünkben
az Isten, a felebarát,
és az önmagunk felé irányuló Szeretetet!
Szép vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
www.youtube.com/watch?v=C4yRMBDXTXQ
1083. hozzászólás
Létrehozva: 2017-02-04 16:05
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (évközi 5. vas A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki abban az időben
így szólt tanítványaihoz:
„Úgy világítson a ti világosságtok az emberek előtt,
hogy látva jótetteiteket,
magasztalják mennyei Atyátokat!” (Mt 5, 16)

Jézus a világ világosságának nevezi magát,
ezzel azt mondja, hogy
nemcsak hirdeti Isten országát,
hanem azt be is bemutatja életében.
Ezt kívánja tőlünk is.
Legyünk világosság,
mely hatással van a körülöttünk élőkre.
Hogy valaki világító jel legyen,
ezt tettei, viselkedése mutathatja meg.
Tetteinkkel mutatjuk meg
a bennünk élő szeretetet környezetünkben.

Sötétségben az az ember él,
aki Istentől akarja függetleníteni életét.
A világosság fiai azonban
nem riadnak vissza Isten közelségétől,
hanem az Ő szeretetében
élnek és cselekszenek.
Csak a világosan látó,
Krisztus világosságában élő ember tud
helyes döntéseket hozni jóról és rosszról.
A világos és tisztán látást zavarja meg minden,
ami elválaszt bennünket
Istentől és embertársainktól.
Krisztushoz ragaszkodva,
- az Ő igazságában élve, -
mint világító fényt kellene
Őt felmutassuk, - a világnak.
Hiteles tanúságtevői kell legyünk
az Ő igazságainak a világban.
Szeretetét sugározva szét mindenki felé!
Ő legyen bennünk a fény,
mi pedig életünkkel legyünk
világosság, - az embertársaink számára!
A krisztushívőnek minden fellépése,
minden kapcsolata az emberekkel,
arra kell emlékeztesse,
hogy életének világító fénye van.

A Nap fénye és melege világít és életet nyújt.
A keresztény ember azzal világít,
amit a benne lakozó Lélektől kap.
Szavai és cselekedetei által
tartósabbá lesz a béke,
kikezdhetetlen a hit,
elpusztíthatatlan a remény.
Világít és mutatja az utat
a sötétben járóknak.
A fény nem önmagát világítja meg,
hanem önmagán kívül
minden mást láthatóvá tesz.
Keresztény tetteinket se
a magunk dicsőségére tegyük,
hanem úgy, hogy észrevétlenek maradjunk.
Maga a tett maradjon mögöttünk,
ami majd Istenre irányítja a figyelmet.
Egyébként is minden jóságot,
amit mi az embereknek adni tudunk,
mi is Istentől kaptuk.
Ezeket lássák az emberek
és ezáltal dicsőítsék a mennyei Atyát!
Szép vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Szent Márton év záró szentmiséje
2016. november 11.
www.youtube.com/watch?v=VyPCNRO2XUM
Utolsó útjára kísérték Placid atyát Pannonhalmán
2017. február 3.
http://www.magyarkurir.hu/megszentelt-elet/haza-te-bekedbe-utolso-utjara-kisertek-placid-atyat-pannonhalman

1082. hozzászólás
Létrehozva: 2017-01-28 11:08
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (évközi 4. vas A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki látva a tömeget,
felment a hegyre és tanította őket.
Boldogságokról szólt és beszédét így fejezete be:
„Örüljetek és ujjongjatok,
mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok!” (Mt 5.12)

Bármennyit is foglalkozunk
a Nyolc Boldogság gyönyörű gondolatkörével,
be kell valljuk, szinte képtelenek vagyunk megérteni.
De el kell ismerjük, hogy a világirodalom
egyik legtömörebb szövegét tartjuk a kezünkben,
mely mélységesen mély gondolatokat,
hatalmas isteni tudást közvetít
néhány rövid mondatban.

A mi Istenünk különösképpen képes jutalmazni.
Egyrészt nagy lesz jutalmunk a mennyben,
ha igyekszünk Isten akarata szerint élni…
Ha igyekszünk alázattal, - annak tudatában élni,
hogy életünk nem tökéletes,
és hogy nekünk nagy szükségünk van
Isten segítségére és kegyelmére.
Életünk folyamán meg kell tanuljuk,
hogy a tisztaszívűség
az Istennel való egység és az érte leélt élet.
Békét kell teremtsünk közösségeinkben,
még akkor is, ha igazságtalansággal,
üldöztetéssel vagy botránnyal találkozunk.

Egyáltalán, - lehetünk mi boldogok?
És ha igen, - márpedig igen, -
mert Jézusunk ígérte meg, -
hogyan lehetünk boldogok?
Mi, akik különösen Isten előtt,
oly szánalomra méltóak,
oly szegények,
tehát látszólag, - boldogtalanok vagyunk.

Hibát vét, aki a nyolc boldogság ígéretét
Jézus személyétől függetlenül,
Tőle elszakadva próbálja értelmezni…
Ahogyan a profán világ kezdené szemlélni,
azonnal elveszítené a lényegét.
Mert Jézusunk nem evilági boldogságot,
kézzel fogható jutalmat ígér,
- mint annyian a más ígérgetők.
És nem tolja át a jutalom és a
maradéktalan boldogság idejét a túlvilágra.
Ő azt mondja, hogy boldogok vagytok…
és nem azt, hogy boldogok lesztek!
Boldogok, - itt és most, -
még a szenvedésben és üldöztetésben is.
Tényt állít, és nem csupán ígér…

A boldogság megvalósulása attól függ,
hogy azokban a körülményekben,
- a lelki szegénységben, sírásban,
békétlenségben és üldöztetésben, -
azonosulunk-e, találkozunk- e Vele.
Mert Ő maga a szegények mindent felülmúló gazdagsága.
Ő a Vigasztalás, az Igazság és a Béke.
Ő maga a boldogság, - Vele élni a jutalom.
Csak elhatározás kérdése, és a boldogság máris a miénk lehet,
s el nem veheti tőlünk senki, - sohase.
Szép vasárnapot éljünk meg,
- a nyolc boldogság szellemében!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:

Franz Liszt: Christus - 6. Die Seligpreisungen Monteverdi Chor
https://www.youtube.com/watch?v=hkU992clfn8
1081. hozzászólás
Létrehozva: 2017-01-24 00:34
Lélekemelő
Hozzászólások: 371



+ Mohayné Katanics Mária,
Baja város szülötte
1080. hozzászólás
Létrehozva: 2017-01-23 20:39
Árpád
Hozzászólások: 742
+ Mohayné Katanics Mária,
Baja város szülötte,
a legendáshírű Szilágyi Erzsébet Nőikar karnagya
a Liszt-díj, Kodály-díj, Bartók-Pásztory-díj tulajdonosa,
a Magyar Köztársaság Kiskeresztje kitüntetettje,
a hazai kórusélet egyik legjelesebb egyénisége,
földi életének 88. évében,
HAZA ÉRKEZETT TEREMTŐJÉHEZ,
oda, - hová mindannyian igyekszünk,
abba az Országba, - ahol hitünk szerint,
ÖRÖK AZ ÉNEK
ÉS AZ ISTENT DICSÉRŐ MUZSIKA.

2003 - ban egy rádióbeszélgetésben
ilyen mondatok hagyták el ajkát:
„Elvégeztem az életben,
ami dolga van egy nőnek.
Én már mehetek.”
„Ez egy boldogság, egy öröm,
ez egy mennybe kívánkozás,
ez a túlvilág egy földi fénye…”
„Úgy tapasztaltam, hogy az emberi élet alján rend van.
S mert az emberi élet a Teremtés
legbonyolultabb megnyilatkozási formája,
valószínű, hogy máshol is rend van,
a kezdetlegesebb és egyszerűbb létezés világában is,
a kőzetek, mosómedvék, hüllők és
a bolygócsillagok természetében is.
Mindenben rend van, a dolgok eljutnak hozzánk,
akkor is, ha ujjunkat sem mozdítjuk,
s rend van abban is, hogy időnként mozdítjuk ujjunkat,
vagy lelkünket a célból,
hogy a dolgok eljussanak hozzánk,
mi eljussunk bizonyos helyzetekhez,
emberekhez, gondolatokhoz,
melyekhez személy szerint elodázhatatlanul közünk van.
Mindebben rend van, ebben hiszek.
De hiszek abban is, hogy e rend mögött
szándék is van, melyet nem ismerek.
Nevezd, ahogy akarod.
Én Gondviselésnek nevezem.
Ez a szándék törődik velem, személyesen,
büntet, vezet, elrendezi dolgaim, a mélybe taszít,
minden pillanatban ellenőriz,
építi körülöttem a világot, és épít engem a világban,
felhasznál!
Aki ezt nem érzékeli idővel, vaksi és süket.
Minden mögött a Gondviselés van: ebben hiszek!”

KATANICS MÁRIA, - MÁR NEM HISZ!
Ő MÁR A MÉRHETETLEN TUDÁS
ÉS VÉGTELEN ÖRÖM,
A MENNYEI ÉNEK ÉS ZENE
BOLDOG BIRTOKOSA!
1079. hozzászólás
Létrehozva: 2017-01-21 16:45
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (évközi 3. vas. A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki meghívja Pétert,
Andrást, Jakabot és Jánost, hogy kövessék Őt.
Azok „azon nyomban otthagyták hálójukat
és csatlakoztak hozzá.” (Mt 4, 20)

Engem hogyan hívott meg az Úr?
Hogyan hív meg minket ma is Jézus?
Hogyan vált felnőtté, sajátunkká a hit,
amelyet szüleinktől kaptunk,
vagy későbbi életünkben rátaláltunk?
Persze újra és újra felhangozhat egy-egy
adott helyzetre, életállapotra szóló hívás.
Amikor közel érezzünk magunkat Jézushoz,
mindig meghallhatjuk szavát.
Ha imáinkban kérjük,
mindig megmutatja, mire hív.
Legutolsó hívását, miben tapasztaltam meg?
S mit válaszoltam rá?
Kegyelme és szeretete napról napra megszólít,
megerősít bennünket, hogy kövessük Őt,
hogy válaszoljunk hívására!

A megtérésünkre szóló felhívás
gondolkodásunk és cselekvésmódunk
megváltoztatására irányul.
Arra sarkall, hogy rendezetlen vágyainktól,
saját belátásunk szerinti tájékozódástól
elszakadva, új magatartásformát sajátítsunk el.
Ez alapvető lelki beállítottság, lemondás,
- és éppen ennek következtében, -
nyitás Isten felé.
Mindnyájan bűnben élünk,
Istentől eltávolító erők terheltségében.
A Jézus hívására történő megtérésünk
Istenhez visszatérő mozgás,
határozott irányváltoztatás
és kegyelmének segítségével történő,
ebben az irányban való haladás.
A Jézus hívásával találkozó ember feladata,
hogy megtérjen és higgyen!
Vagyis egész életét Jézus szavaira hangolja.
Fogadja el Őt, mint az Isten szeretetének
teljes megnyilvánulását.

A keresztény ember tehát olyasvalaki,
aki találkozott egy eseménnyel, egy hívással,
mely közel kétezer éve történt,
ám ma is lüktető energiával sugárzik.
Aki szólt, - Jézust, - megölték.
Isten azonban életre keltette,
a halálból feltámasztotta,
és mindenki és a mindenség urává tette.
Hős vértanúk, bölcs tudósok,
minden nép és nemzet fiai,
a szeretetet korlátlanul élő emberek,
édesapák, édesanyák milliói,
szerzetesek és világiak
indulnak el a hívó szóra,
hordozván keresztjüket,
a Jézus feltámadásában való részesedés felé.
A nagy kérdés a mai vasárnapon,
én beállok-e ebbe a végtelen nagy,
boldogító menetelésbe?
Szép vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

A szinte farsang ihlette muzsika,
ebben az érdekes formában:
Classical Music Mashup
https://www.youtube.com/watch?v=7OYkWSW7u4k
Classical Music Mashup II
https://www.youtube.com/watch?v=fczH85-0BDk
1078. hozzászólás
Létrehozva: 2017-01-14 16:04
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap! (évközi 2. vas. A év)

Az én Jézusom a Krisztus, akit a Keresztelő,
- ott a Jordán partján, amikor elkezdte hirdetni
Isten országának elérkeztét,
a jelekből, - felismert. A Messiást, - az Isten Fiát!
„Én láttam, és tanúskodom arról,
hogy ő az Isten Fia!” (Jn 1, 34)

Amikor megkeresztelte,
az Atya tett tanúságot Fiáról.
A Lélek is ott lebegett, - galamb képében.
E csodálatos jelenés hatására
megértette a Keresztelő, hogy előtte
az igazi Messiás áll. A második isteni Személy.
Aki ugyan beállt a bűnösök közé,
de isteni tanúságtétel igazolta,
Ő valóságosan az Isten Fia!

Életünkben, - mi akkor vesszük észre
a Lélek működését, - irányítását,
ha teljesen átadjuk magunkat az Úrnak.
Mert a Lélek működni akar, - bennünk is.
Csak engedjük meg neki, hogy leszálljon ránk!
Hogy irányítson bennünket.
Akkor már mi sem emberi módon fogunk
gondolkozni Istenről, a világról és önmagunkról,
- hanem Isten gyermekeként.
Akiben az Úr, - kedvét leli.
Gondolkodásunk, - egyszerűen megváltozik.
A Lelket mi is a keresztségben kapjuk meg.
S Ő attól kezdve, - bennünk lakik.
Mindaddig míg engedjük, irányítja életünket.
Állandóan közeledik felénk szinte észrevétlenül.
Várja, hogy kérjük segítségét.
Várja, hogy magunkban felszítsuk kegyelmét,
amellyel a keresztségben és a bérmálásban
elárasztott bennünket.

János evangélista,
- evangéliumában tanúskodik Jézusról.
Megbízható és igaz módon.
Pontosan emlékszik mindarra,
hogy mi történt azokban a napokban.
Nem tanúktól szerzi be információit,
hisz ő is ott van, - jelen van az eseményeknél.
Sőt ő az egyik tanítvány, aki megbizonyosodva
arról, hogy Jézus a várt Messiás,
- követni kezdi Jézust.
Erre a számára fontos eseményre pontosan emlékszik.
Nekünk is személyes választ kell adnunk,
éppen a Lélek indítására arra,
hogy hiszek-e a Jézusról szóló tanúságtételben?
Hiszem-e mindazt, amit az evangélium,
mint igazságot tár elém?
S ebből következően:
tanúságot teszek-e mások előtt
hitemről és Jézusomról?
Szép vasárnapot!

Árpád

Agnus Dei - Íme, az Isten Báránya… - gregorián ének
https://www.youtube.com/watch?v=2zGyeRczFOA
Agnus Dei - Bach h moll miséjéből
https://www.youtube.com/watch?v=5eGcjufyBeI
Agnus Dei - Liszt Ferenc - Missa Solennis (Esztergomi mise)
https://www.youtube.com/watch?v=FMuawKf_Y1Y
Gregorian Voice - Pie Jesu
https://www.youtube.com/watch?v=xsKJvWJFs0o
1077. hozzászólás
Létrehozva: 2017-01-07 16:00
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap!
Urunk megkeresztelkedésének ünnepe (A év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki a Jordán folyó
partján megkeresztelkedett János keresztségével.
Feljőve a vízből, hang hallatszott az égből:
„Ez az én szeretett Fiam,
akiben kedvem telik!” (Mt, 3, 17)

Lélekben a Jordán folyó partjára
vezet bennünket ez a mai ünnep.
A Keresztelő, - közelségét hirdeti a Megváltónak.
Hallgatóit pedig bűnbánatra szólítja fel.
Aki bűnbánatot tartott, - azt a megtisztulás jeléül
a Jordán folyóban megkereszteli.
Amikor elérkezett annak ideje,
- a bűnnélküli Jézus is ezt kéri Jánostól.
Jeléül annak, hogy magára vette
az egész világ bűnét,
beáll a bűnösök sorába,
hogy a bűnbánat jánosi keresztségében,
- Ő is részesüljön.
Ő aki soha nem követett el bűnt!
Mekkora alázata van az édes Üdvözítőnek!
Kereszthordozását kezdi ezzel
a működését indító mozzanattal.
A sok-sok ember bűnétől szennyes
Jordán folyóba lép.
Ő, a legártatlanabb, - az Istenember!
Azt az utat választja, ami Róla, - „írva volt”.
A jelenet azt is igazolja, hogy Isten
a maga szentháromságos életét tárta ki a világ felé.
Amit mi a keresztségben kaptunk meg.
Az Atya szózata hallatszik,
a Fiú a Jordánba lép,
s a Lélek ott lebeg felette galamb képében.

Aki eljött, hogy a bűn rabságából
kiszabadítson bennünket, - áldozatul,
meghal a kereszten bűneink jóvátételére.
Most már, - feltámadva a halálból, -
oltárainkon jeleníti meg áldozatát
és fogadja el egyéni áldozatainkat.
Így meríti lelkünket
az isteni kegyelem fürdőjébe.
Az Eucharisztia ajándékaival megerősítve
teljesíthetjük be, - életünk folyamán, -
a mennyei Atya rólunk elképzelt akaratát.
Feladatunk tehát, - bármit is teszünk, -
mindig legyen bennünk
a keresztény ember hivatástudata.
Ezért a mai szép ünnepen,
emlékezzünk saját keresztségünkre
és az éppen ma megkereszteltekre!
Újítsuk meg keresztségi fogadalmunkat,
amit keresztelésünk alkalmával szüleink,
keresztszüleink tettek.
Adjunk hálát azért, hogy Isten
bennünket is gyermekévé fogadott.
Erősítsük reményünket,
- ezzel együtt úgy éljük további életünket, -
hogy rólunk is elmondhassa:
„Íme, az én szeretett gyermekem,
akiben nekem kedvem telik.”
Szép ünneplést!
Szeretettel:

Árpád

Bibliai rövidfilmek - Jézus megkeresztelése
https://www.youtube.com/watch?v=7Mz3JPT1gbw
Keresztelő János. Jézus megkeresztelése
https://www.youtube.com/watch?v=ZwWeFR9WYxs
1076. hozzászólás
Létrehozva: 2016-12-31 17:07
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap!
SZŰZ MÁRIA ISTEN ANYJA FŐÜNNEP!
Az Újesztendő első napja!

Az én Jézusom a Krisztus, kinek születése után,
„Aki csak hallotta,
csodálkozott a pásztorok elbeszélésén.
Mária pedig szívébe véste szavaikat
és gyakran elgondolkodott rajtuk.” (Lk 2, 18-19)

Titkot ünnepel a katolikus hívő ember ezen az ünnepen.
Ünnepli azt, hogy Szűz Mária valóságos Istenszülő.
Háromszoros ünnep ez a mai nap.
Kezdete a polgári évnek,
a közénk Születésnek nyolcada,
az Istenanyának ünneplése.
Úgy tűnik, mintha sok is lenne egy napra.
Ám maga a nap is sok ajándékot nyújt számunkra.
Áldott kezdet akar lenni, - és nemcsak a naptárban.
Azt is akarja jelezni, hogy mi Isten nevében,
az Ő orcájának fényében akarjuk folytatni életutunkat.
Tekintetünk előtt Fia áll, aki Kisdedként néz mireánk.
Mégpedig isteni Szívével és Édesanyjának,
- a mi Égi Anyánknak mindent észrevevő
drága szemeivel.

Mindebben való hitünket, - mi nap mint nap megvalljuk.
Valahányszor egy Üdvözlégyet elimádkozzunk.
Abban jelentjük ki: „Asszonyunk, Szűz Mária,
Istennek szent anyja, imádkozzál érettünk,
bűnösökért, most, és halálunk óráján!”.
Kérjük, hogy értünk, - mint bűnösökért imádkozzon.
Esdje ki számunkra, - Istenünk bocsánatát.
Erre van szükségünk, hogy helyes úton tartsuk az életünket.
És majd különösen is szükségünk lesz rá,
halálunk pillanatában, - amikor örök sorsunk fog eldőlni.
Hittel valljuk, hogy Ő tud rajtunk segíteni,
mert ő az Isten Anyja.
Ha maga Isten Őrá bízta megtestesült Fiát,
akkor mi is bizalommal fordulhatunk Feléje
gondjainkkal és kéréseinkkel.

Édesanyjában ereszkedett közénk az Isten!
Éppen a mi emberi szívünk óhajának megfelelően.
S most már, a mi Istenünk nem csak Atyánk,
hanem Mária Fiában, - Testvérünk és Barátunk.
A Végtelenről gondolkodva, talán hideg és átlátszó,
tüzet ki nem váltó a gondolkodásunk.
De mint Édesanyának Fia, -
jobban átélhető az Isten közénk való leereszkedése.
Közelebb nem is lehetünk Hozzá,
mintha Őrá, mint testvérünkre nézünk.
Anyjára, mint Égi Édesanyánkra tekintünk.
S amit Ő adott Fiának, - SZERETETET, -
nekünk is azt kell adnunk,
- híven és áldozatosan.
Akkor lesz áldott és boldog,
nem csak az új esztendőnk,
hanem egész életünk.
Szeretettel:

Árpád

J.S.Bach: BWV171 Újévi Kantáta - Karl Richter
https://www.youtube.com/watch?v=R5Nx3JFH8Nc
Szövege:
https://docs.google.com/viewer?a=v&pid=sites&srcid=ZGVmYXVsdGRvbWFpbnxrYW50YXRhc3pvdmVna29ueXZ8Z3g6NTFjMzZiZGMxYWMyYTE1Zg
1075. hozzászólás
Létrehozva: 2016-12-24 18:14
Árpád
Hozzászólások: 742
2016 - huszonkilencedik adventi estje,
amely már, - a SZENTESTE!

„Pásztorok tanyáztak a vidéken
kint a szabad ég alatt,
és éjnek idején őrizték nyájukat.
Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala,
és beragyogta őket az Úr dicsősége.
Nagyon megijedtek.
De az angyal így szólt hozzájuk:
Ne féljetek!
Íme, nagy örömet adok tudtul nektek,
és az lesz majd az egész népnek.
Ma megszületett a Megváltó nektek,
Krisztus, az Úr, Dávid városában.”
(Lk 2, 8 - 11)

Angyalszót hallottak pásztorok,
csillag fényét látták mágusok,
égi szózat, szelíd fényözön,
emberszívben tiszta szent öröm.
De csak azok sejtik dallamát,
s azok foghatják fel sugarát,
kik lélekben szegény pásztorok,
s leborulni tudó mágusok.
Ilyen szívet adj nekem, Uram,
jeleid nyomán fusson utam,
hadd ízleljem Lelked örömét,
pásztor- s mágusszívek örökét!
(Kerekes K.)

A karácsonynak
nagyon szép hangulatú a Vigíliája!
A megvalósulás estéje,
- a várakozás napjai, hetei után.
Virrasztó, várakozó éjszaka.
A katolikusok ebben „gazdagok.”
Nekik Éjféli miséjük is van.
Ez az adventnek
a Születéshez legközelebb eső pillanata.
„Ma megtudjátok, hogy eljön az Úr,
és üdvözít minket,
holnap pedig meglátjátok
dicsőségét.”(liturgikus szöveg)
Szép névvel illeti a liturgia:
„Üdvözítőnk érkezésének szent éjszakája.”
A várakozás végső pontja.
Amikor talán még az adventi koszorú
gyertyáinak fényénél, -
de már a karácsonyfák gyertyái is égnek!
Ragyogó fénye volt az első, -
annak az első csendes éjnek.
Körülötte, - minden sötét volt!
Mintha ma is ez lenne a helyzet…
S ebből adódik feladatunk!
A szíveinkben megszületett Jézus fényét
kell ráragyogjuk a környezetünkben élőkre.
S akkor újra megteremtődik
a Szeretet és a Fény misztériumának Csodája!

Dicsérjük Istenünket, nagy jótéteményéért hálát adva:
Te Deum Laudamus - Isten téged dicsérünk... - Schola Hungarica
http://www.youtube.com/watch?v=jwyp7wvl7t8&feature=related
Fel nagy örömre....
www.youtube.com/watch?v=khOydB9ONuc
Angyalka
http://www.jacquielawson.com/viewcard.asp?code=2008434989170&source=jl999
1074. hozzászólás
Létrehozva: 2016-12-24 15:07
Árpád
Hozzászólások: 742
Holnap vasárnap!
URUNK SZÜLETÉSE, - KARÁCSONY!

Az én Jézusom, a Krisztus, -
aki azon a titokzatos
betlehemi éjszakán megszületett.
„Mária megszülte elsőszülött fiát,
bepólyálta és jászolba fektette,
mert nem jutott nekik hely a szálláson.”
Lk 2.7

Aki megtestesült Názáretben,
a Szűz Szent Szíve alatt,
amikor az emberré lett Isten Szíve
elsőt dobbant a Szűz Méhében,
Őt az Istenszülő Mária,
szűzen szülte meg Betlehemben.

Sajnos úgy tűnik ennek a Titoknak tényét
az utóbbi, - vérzivataros századok, -
sokak emlékezetéből kitörölni igyekeznek.
Lehet, hogy a nemrégen születettek életéhez
már hozzá sem tartozik.
Reméljük, - a látszat, csak látszat…
Mert ugyanakkor ma már történelmileg is
vitathatatlan tény a Názáreti Jézus érkezése.
Jézus Születésének ez az Örömhíre
ma már történelmet
és kultúrát meghatározó tény.
Sőt az élet teljessége felé haladó emberi jövő
egyetlen, biztonságot nyújtó útja.
Mert mindig voltak és lesznek,
akik merik és akarják
ennek a Gyermeknek Világosságában
járni életüknek útját.

Kik veszik körül a betlehemi Jászolt?
A mindenkor szeplőtlen Szűz Mária.
A legtisztább, az igazi férfi,
József, - Isten titkaink őre.
A pásztorok, akik csak egyféleképen,
és helyesen tudták értelmezni a történteket.
Leborulva imádták.
Ott voltak az angyalok.
Mindazok nevében voltak ott,
akik a történtek nyomán,
tudtak örülni, és akartak is örülni,
a Gyermek születésén.
A mi nevünkben voltak ott!

A Végtelenül gazdag Isten,
amikor emberré lett, - szegénnyé lett.
S oly kedvesen engedte,
hogy az egyszerű pásztorok
megajándékozzák.
Karácsony nagy kérdése:
én mit ajándékozok az Istengyermeknek?
Biztató a tudat, hogy Ő tőlem
a legcsekélyebb ajándékot is szívesen fogadja.
Hisz majd felnőve
dicsérni fogja a szegény asszony két fillérjét is.
Senki más, csak Ő tudja igazán,
hogy az én csekélyke, néki adott
életajándékom, - valójában, mit ér.
A Karácsony tehát azt jelenti,
Isten Fia lett emberré.
Az Atya ajándéka az emberiségnek.
Csak ezen a címen lehet a szeretet ünnepe!
Az ünnep külső,
megejtően szép ragyogása pedig azt jelzi,
hogy nem tudunk szabadulni
a Gyermek istenségének varázsától.
Ezért azután a karácsony mindnyájunknak,
gyönyörű szép, csodálatos!
Legyen a Tiétek is az!
Szeretettel:

Árpád
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép