Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Csukor Árpád üzenet mindannyiunknak! - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek Orbán napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Róma.  Angyali szépség.  Topor Márta
IV. Márton
Fórum

Oldalak: [1] 2345...Utolsó
1249. hozzászólás
Létrehozva: 2019-05-04 19:20
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (Húsvét 2. vasárnapja,
az Isteni Irgalmasság Vasárnapja C év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki
a hét első napján a bezárkózott
tanítványokhoz lépett, és „Az Úr láttára
öröm töltötte el a tanítványokat.” (Jn 20, 20)
Az Úrral való találkozás
valóban az öröm forrása!
Ehhez az örömhöz hozzá tartozik a közösség.
Az oltár körül megvalósuló asztalközösség.
A közösen ünnepelt Eucharisztia istenélménye.
Ahol a Feltámadott
a Kenyér színében megjelenik.
Az ebben való öröm semmivel sem pótolható,
semmivel sem helyettesíthető.
Erre gondolva kell megkérdezzük magunktól,
mennyire szabja meg életünk ritmusát
a Feltámadottal való rendszeres találkozás?
És ennek öröme meglátszik-e
életünkön és napjainkban?

Az Isteni Irgalmasság Vasárnapján pedig,
- amelyet világszerte ma ünneplünk, -
ebben az örömben,
- melyet a Feltámadottal való találkozás
teremt szívünkben, -
a végtelenül irgalmas Isten
megbocsájtó szeretete kell eltöltsön.
Jézus feltámadása, győzelme a halálon
békét és örömet ad nekünk.
Irgalmassága pedig meg kell nyugtassa
békétlen szívünket.
A feltámadott és megdicsőült Krisztus
Atyjának irgalmát árasztja szét
az egész világra.
Azt a végtelenül szerető Irgalmat,
amellyel Isten mindnyájunkat átölel.
Jézus Krisztus,
- Isten Irgalmának látható arca!
Isten ígérete,
hogy mindnyájunkat fel akar emelni.
Mindnyájunknak meg akarja mutatni szeretetét,
mely Jézusban a Feltámadottban teljesedik be.
Ez az irgalmas szeretet Jézusban árad ránk.
Ez pedig igaz örömmel kell eltöltsön bennünket.
Mint a tanítványokat,
azon a „hét első napján.”
Mi ugyan nem láthatjuk Őt úgy,
mint ahogy a tanítványok látták.
Ám a hitünkkel és a szívünk nyitott szemével
láthatjuk Őt és érezhetjük
az Ő irgalmas szeretetének kisugárzását!
Krisztus békéjét és örömét.
Ezzel együtt pedig vallanunk kell,
hogy mindig és mindenben győz,
- Isten Irgalmassága.
„Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást,
amíg nem fordul bizalommal
irgalmasságomhoz.”
(Szt. Fausztina Naplójából)
A hívő ember öröme tartós és biztos,
mert magában rejti az örök életet.
Kívánom, hogy ez a vasárnap is
előrébb vigyen minket
a Feltámadottba vetett hitben és örömben.
Isten Irgalmasságát pedig
naponta tapasztaljuk meg.
Ez az élő hit mozgassa életünket
annak minden órájában!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=IOs9-9thPaI&t=34s
1248. hozzászólás
Létrehozva: 2019-04-17 23:34
Árpád
Hozzászólások: 914
SZÉPKÖSZÖNTŐM
ÜNNEPÜNK NAPJAIRA:

NAGYCSÜTÖRTÖK estéjén
azt a Szent Vacsorát ünnepeljük,
ahol örökre szóló áldozatát,
szeretetlakomáját, - ránk bízta Jézusunk,
kereszthalála előtti estén.
Búcsúzóul adta Testét és Vérét.
Csak éljünk is vele!

NAGYPÉNTEKEN az örök Főpap,
mutatta be áldozatát a Golgotán,
- a Kereszt oltárán.
Az egész esztendő
legmegrendültebb liturgiája
van ezen a napon.
1. Az Igeliturgia.
Olvasmány Izaiás prófétától,
Isten Szenvedő Szolgájáról,
aki a mi bűneinket hordozta.
A Szentleckében a Fiúról olvasunk,
aki a szenvedésből tanult engedelmeskedni.
Ezután következik a Passió,
Jézus szenvedésének története.
2. Ünnepélyes egyetemes könyörgések.
3. Hódolat a Szent Kereszt előtt,
megérintve Őt, aki ma is szenved
az emberiségben, - és egyházában.
Minket is hív szenvedéseink elfogadására.
4. Szentáldozás. A Kenyér színe alatt
magunkhoz vesszük
a megfeszített Krisztus testét.
Ő meghalt bűneinkért,
nekünk is meg kell halnunk a bűnnek,
hogy Vele feltámadva új életet tudjunk élni.

NAGYSZOMBATON, - Aki a Fán függött,
győztesen lépett ki Sziklasírjából!
Ezért tükröz diadalmas Reményt
a Húsvét hajnal-ragyogása!
Fényorgonája Alleluját zeng,
és szétzengi az egész világra.
Azt hirdeti, nincs örök halál!
A Győztes, - Keresztjének áldozatával,
annak életadó erejével,
eltölti a megváltott embert.
Ennek a Fénynek tüze,
hitet, reményt és szeretetet
gyújt szíveinkbe.
Kívánom, hogy ez a Fény
és ez az Allelujás ének
tegye széppé Mindnyájunk
húsvéti Ünnepét!
Szeretettel:

Árpád
1247. hozzászólás
Létrehozva: 2019-04-13 19:44
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap!
VIRÁGVASÁRNAP! (C év)

Az én Jézusom a Krisztus,
aki szenvedésének előestéjén
így szólt apostolaihoz:
„Vágyva vágytam rá, hogy ezt a
húsvéti vacsorát elköltsem veletek,
mielőtt szenvedek.” (Lk 22, 15)
Az Úr már a következő napokra gondol.
„…arca felhős lesz a gondtól.”
„Hallgatás virraszt az asztalon,
az olajfák felől a fuvalom…”
„Tamás révedve néz a mécsvilágra,
Péter zokog és árvább, mint az árva,
Júdás se szól, csak apró szeme villan,
Remegve érzi: az ő órája itt van!”
„Csak egy nyugodt.
Nagy, sötétkék szemében
Mély tengerek derűs békéje él benn.
Az ajka asztali áldást rebeg
S megszegi az utolsó kenyeret!”
Írja e sorokat Juhász Gyula…
(Az utolsó vacsora)
Mi pedig, ha odaképzeljük magunkat
ama vacsorára, - a vágyó szavak fényénél
beleláthatunk Isten Szívébe.
S oly hamar kiviláglik előttünk,
mire is vágyik Jézusunk…
Arra, hogy ezen a vacsorán,
- mielőtt szenvedésének napjai érkeznek, -
együtt legyen övéivel,
hogy nekik szeretetének teljességét bemutassa.
Arra vágyott, hogy eljusson övéihez
a szeretet teljessége.
Üzenete, - az egész emberiséghez.

Testi fájdalmai előtt
ezen az estén megrendült a lelke is.
Hisz egyvalaki,
- és majd utána sok millió, - elárulja őt.
Akire a művét bízta,
háromszor is megtagadja.
Jól tudta mi vár rá.
S azt nem vonakodott vállalni.
Értünk áldozatot hozni.
Mert nincs szeretet áldozat nélkül!
Aki valakit, vagy valakiket igazán szeret,
ezt oly könnyen beláthatja.
Szükséges áldozatot hozzunk azokért,
akiket szeretünk.
Maga Isten is így tudott rajtunk segíteni.
Szenvedésben szeretetből
közösséget vállalt velünk.

Azon az estén Ő mindezt tudta.
Mégsem magával törődött.
A hangsúlyt arra fektette,
hogy nekünk a szolgáló szeretetet,
az alázatosat, a mindent odaadót,
- megmutassa.
Meg tudjuk ezt érteni?
Fel tudjuk ezt fogni?

Így kellene gondoljunk mi is
saját halálunkra.
Vágyakozva rá.
Nem a szenvedésére, hanem
Atyánkhoz való hazaérkezésre.
E hit nélkül életünk
és attól való búcsúzásunk,
félelmetes és könyörtelen.
De e hitben és a Találkozásra való
vágyakozásban megélt élet, - örömteli!
Ezt a Találkozást gyakorolja az,
aki él ezen az Utolsó Vacsorán
szeretetből alapított Eucharisztiának,
a Szeretet Szentségének vételében.
Az Úr erre vágyott!
Hogy felkínálhassa Magát,
- Testét és Vérét!
„Ízleljétek és lássátok, - milyen édes az Úr!”
Áhítatban kellene elnémuljunk
ezekben a napokban!
Az Önmagát velünk megosztó
Jézus előtt térdelő áhítatban,
aki szeretetében megmossa
a bűneink sarában taposó lábainkat.
Hogy mindezt megtanuljuk Tőle!
És önmagunkat átadni Neki!
Az embertestvért pedig így szeretni!
Boldog örömben, - már itt, és így ünnepelni!
Mindezt kívánom szeretettel mindnyájunknak:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=CoyklW9CpgA
1246. hozzászólás
Létrehozva: 2019-04-13 19:43
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (nagyböjt 5. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus, kinek ajkáról
ismét olyan figyelmeztetés hangzik el,
mely mindnyájunknak szól,
kik oly sokszor ítélünk el másokat.
„Én sem ítéllek el.
Menj, és többé ne vétkezzél!” (Jn 8, 11)
Különleges szavakat mond Jézus!
Bűnöshöz szól, aki vétkezett,
és mégsem ítéli el őt.
Lehajol hozzá, hogy felemelje,
de ugyanakkor
itt még nincs vége a történetnek.
Határozott felszólítással engedi el a bűnöst.
Kéri, hogy többé ne vétkezzen.
Felmentő ítélete vezeti a nőt, - megtérésre.

Ha jobban belegondolunk ebbe, és
képesek vagyunk ezt magunkra alkalmazni,
akkor rádöbbenhetünk,
hogy nagyon erősek ezek a szavak.
Többé ne vétkezz!
Lehetséges az, amit elvár Jézus?
Képes ember, - ennyire újjászületni?
Elhagyni minden bűnt?
Valójában azt kérte a bűnös nőtől,
akar-e teljes szívéből tetszeni Istennek.
Akarja-e, hogy a továbbiakban
ne a sötétségé,
a világosságé legyen élete.
Az Irgalmas Isten teszi ezt
a bűnös emberrel.
Az emberi rosszindulat,
a mások feletti ítélkezés,
a könyörtelen megtorlás
elvész ezen a síkon.
Átadja helyét a megbocsátásnak.
A könyörtelenség kövei kihullnak
a könyörtelenek kezeiből.

Jézus jól tudja,
hogy minden bűn megbocsátható.
Ő az, aki teljesen ismeri
az isteni Irgalmasságot.
Ellenfeleivel nem vitázik, - hallgat.
A porba ír. Talán a vádlók vétkeit.
S tudatja velük,
ők ugyanúgy bűnösök,
mint az iderángatott nő.
S amikor magukra maradnak,
a nőt szeretettel emeli fel a porból.
Valójában a bűnből emeli ki,
és egy tiszta úton indítja el,
az irgalomnak üdvözítő útján.

Vegyük az embert,
akit valóban bántanak elkövetett bűnei.
El tudjuk képzelni örömét,
amikor hallja
feléje hangzani Jézus mondatát?
Menj békével, de többé ne vétkezzél!
Ez az ember rádöbben arra,
ha vádolja is szíve,
Isten szeretete nagyobb nála!
Az emberré lett Isten így hajol le hozzánk.
Ő szent marad és szembesít minket azzal,
hogy mi bűnösök vagyunk.
De bűneinket Ő magára vette,
és így szerez nekünk megváltást.
Meghalt értünk a kereszten.
A bűnöst nem alázta a porba,
megmentésére jött és felemelésére.

Nagyböjtünk a bűnbánat ideje.
Bűneink megbánására Isten iránti
szeretetünk kell, hogy indítson.
Ő szeretettel bocsát meg nekünk.
Nekünk is így kell tennünk
embertársaink iránt.
Valamint kitartóan közelednünk kell
Jézus Krisztus felé,
és keresnünk bocsánatát,
eleget téve feltételének:
„Többé ne vétkezz!”
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Bach - Máté passió (részletek)
https://www.youtube.com/watch?v=14GccwRzf0o
https://www.youtube.com/watch?v=zDZgNag-sWs
https://www.youtube.com/watch?v=pKbuiT0uqbw
1245. hozzászólás
Létrehozva: 2019-03-30 20:20
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (nagyböjt 4. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus,
aki a tékozló fiúról szóló példabeszédben,
ebben az ismerős a történtben,
az irgalmas Atyáról szól nekünk.
(Lk 15, 11-32)
A példázatok példázatának
és a Biblia szívének is szokták nevezni
ezt az evangéliumi részt,
mely a világirodalom
egyik legszebb novellája is.
A törvénytelenül kikért és eldorbézolt
örökség útján a moslékvilág szintjére süllyedt
de ott őszintén magába szálló,
bűnére rádöbbenő tékozló feláll,
hogy Apjához,
- kiben bízva bízott, - visszatérjen.

Tudom, hogy a példázat
a megbánás szükségességénél is
jobban beszél
Isten megbocsátó szeretetéről.
Ám bevallom, -
engem mindig jobban érdekelt
a történetben, - az otthon maradott fiú.
Annak farizeusi viselkedése.
Az idősebb fiú annak a képe,
aki igaznak tartja magát.
Ilyennek képzelték magukat
A Jézust körülvevő farizeusok és írástudók.
S hányan vannak ilyen emberek, - ma is!
És ami még szomorúbb,
hányszor ismerhetünk magunkra
az idősebb fiú alakjában..

Vele - egyszerűen, - nem lehet beszélni.
Ő nem akar örülni testvére hazatérésének.
Sőt kitapinthatóan megveti őt.
Még apját is igazságtalansággal vádolja.
Ő, - aki megérdemelt volna
otthon maradásáért olykor,
legalább egy kecskegidát,
- és nem kapta meg.
De annak, akinek semmi joga
szerinte, nem lenne többé,
- levágták a hízott borjút is!
Az idősebb fiú egyáltalán nem tudja,
mi a kegyelem és mi a megbocsátás.
Közöttünk is hányan vannak, - ilyenek!
Akik jónak és igaznak tartják magukat,
és nem gondolnak arra,
hogy nekik is szükségük van megtérésre!

A történetben szereplő apához hasonlóan
Isten is tárt karokkal várja azokat,
akik megbánják bűneiket.
Micsoda ígéret!
Isten kész elfogadni a megtérő bűnöst!
Az idősebb testvér alakjában
Krisztus, - egy egészen másféle
lelkületű emberről beszél.
Az idősebb fiú magát tartja
a jobb gyermeknek.
Pedig egyáltalán nem az!
Nem osztozik atyja örömében,
amikor a tévelygő hazatér.
Sőt az örömünnepség felkelti irigységét.
Még testvérének sem ismeri el az érkezőt.

Ez a két mélységes tanulság
rejlik a történetben
Sok-sok máson kívül…
Ha bármelyikünk letérne Isten útjáról,
van lehetősége alázatosan
visszatérnie az Atyához.
Újra elnyerheti annak tetszését!
Nekünk is örülnünk kell minden megtérőnek,
aki őszintén megbánja a bűnét
és visszatér az atyai házba.
Hisz az a testvérünk, aki „halott volt,”
életre kelt, és aki elveszett, megkerült.
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Bach - Máté passió (részletek)
https://www.youtube.com/watch?v=IuSE8OnyUq4
https://www.youtube.com/watch?v=KdBT9qTDUJA
https://www.youtube.com/watch?v=radZA8IlXfQ
1244. hozzászólás
Létrehozva: 2019-03-23 20:11
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (nagyböjt 3. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki a mai
evangéliumban ismét olyant mond,
amit ha felületesen nézünk
nem könnyű örömhírnek vennünk,
mert kifejezetten fenyegető beszéd:
„Ha nem tartotok bűnbánatot,
… elvesztek ti is mindnyájan!”
De éppen a felénk szóló határozott
figyelmeztetés erejében van számunkra
az öröm. Mert ha megfogadjuk szavát.
biztosítva van üdvösségünk.
A megtérés vagy annak elutasítása
pontosan az élet vagy a halál választását,
tehát az ember örök sorsát, üdvösségét,
vagy ezzel ellenkező esetben,
kárhozatra kerülését jelenti.

Az ember számára a legnagyobb veszély
a bűn, - mert ez a léleknek halála.
Tehát ha valaki nem hajlandó
a bűnnel való szakításra és bűnében marad,
annak ezzel eldől sorsa, - elveszíti üdvösségét.
Ezzel kapcsolatban Jézusunk nagyon határozott,
sőt fenyegető hangnemet használ
mert rá akar bennünket döbbenteni
mérhetetlenül nagy felelősségünkre.
Az ember pedig nem halogathatja döntését,
minél előbb meg kell tennie.
A halogatás minden esetben végleges lehet.
Mert Isten türelme ugyan végtelen,
de a mi időnk rövidre szabott.

Ha az ember őszintén tekint szíve mélyébe,
észlelnie kell,
hogy sajnos rosszra hajló és bűnös.
Ugyanakkor ezt nem könnyű belátnia.
Ezért azután egyszerűen el sem ismeri Istent.
Ezzel tagadja meg létének
végső célra való irányultságát.
Szétrombolva ezzel egyúttal saját belső rendjét.
Be kellene lássa, - minden bajunk forrása a bűn.
Ha viszont így van, - akkor éppen ezt kellene
kiküszöbölnie az életből.
A bűnbánattal, - az őszinte megtéréssel.

Ősszüleink bűne által lépett a világba a bűn.
Azóta énünk legmélyén lakik.
És nem csak emiatt, de személyes
felelősségünk révén is bűnösök vagyunk.
Valamennyien a bűn rabjai.
Ezáltal az Istentől való
elszakítottság állapotában élünk.
Isten pedig szeretettel és irgalommal
hív mindnyájunkat,
hogy újra közösségre lépjünk Vele.
Ha meg akarjuk szüntetni ezt az Istentől való
elszakítottság állapotát,
akkor minél előbb meg kell térjünk!
Egy teljes életünkön átívelő megtéréssel.
És az egész életünk során
újra és újra felindított bűnbánattal.
Ezért olyan jelentős és fontos
a megtérés és a bűnbánat.
Jézus ezért figyelmeztet rá bennünket
ilyen fenyegető határozottsággal.
Különösen a húsvétra való készületünk idején,
- nagyböjtben, -
de valójában teljes életünkön át.

Nagyfokú önismeret, őszinteség kell ahhoz,
hogy valaki beismerje bűnös voltát.
Igazi alázat ahhoz, hogy ki tudja mondani
a bocsánatot kérő szavakat.
Mindannyian cipelünk magunkkal hibákat,
gyengeségeket és bűnöket életünkön át.
Sőt úgy tűnik, hiába törekszünk leküzdésére,
mert azok végig kísérnek bennünket.
Istenünk pontosan tudja ezt.
Ő szerető irgalmában a változásra
és megújulásra tett erőfeszítéseinket nézi.
Hinnünk kell mégis az eredményben,
úgy mint ahogy maga Isten is hisz bennünk!

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Bach - Máté passió (részletek)
https://www.youtube.com/watch?v=ShZbWiUphmw
https://www.youtube.com/watch?v=B66dJ1QOauA
https://www.youtube.com/watch?v=UtGulZTnTw0
1243. hozzászólás
Létrehozva: 2019-03-16 19:47
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (nagyböjt 2. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus,
aki felvitt a hegyre
három kiválasztott tanítványt,
- imádkozni.
Ott megjelent Mózes és Illés,
akikkel szenvedéséről
és haláláról beszélgetett.
A tanítványokat pedig
elnyomta az álom.
„Amikor fölébredtek,
látták dicsőségét … „ (Lk 9, 32.)

Jézus már korábban is beszélt arról,
hogy rá szenvedés és halál vár, -
de egyben
feltámadását is megjövendölte.
Itt a Táborhegyen
kiválasztott apostolai megláthatták
dicsőséges Szent Arcát is.
Azért, hogy ha majd
szenvedő és fájdalmas arcát látják,
akkor erőt nyerjenek
a színeváltozás élményére visszagondolva.
Ám közben, - elnyomta őket az álom.
Amikor pedig ebből felébredtek,
akkor megláthatták
Jézus isteni dicsőségét.
A színeváltozás eseményének felidézése,
segíthet bennünket is abban,
hogy megértsük és hittel fogadjuk
a Jézusról szóló tanúságtételeket.
Hogy megéljük és megfogalmazzuk
személyes hitvallásunkat.
Ha felébredünk
hitbizonytalanságaink álmaiból,
mi is lássuk meg, -
Jézus isteni dicsőségét!

Oly sokszor szinte értetlenül szemléljük
Jézusunk szenvedéseit.
De hogyha ebből az értetlenségből,
sikerül felébrednünk,
akkor egészen tisztán láthatjuk,
hogy értünk szenvedett és értünk halt meg.
Ezzel váltott meg minket, - szeretetből!
Álmosságunk ezen perceiben, óráiban,
napjaiban kérjük kegyelmét,
hogy segítsen bennünket abban,
hogy megértsük kereszthalálának
és feltámadásának hatalmas titkát!
Tanítson meg bennünket arra,
hogy ne fordítsuk el tekintetünket
Róla akkor, amikor
szenvedéstől gyötört Arcát mutatja.
Adja meg nekünk, hogy megláthassuk
dicsőségtől ragyogó Szent Arcát is!
Akkor annak ellenére,
hogy néha nagyon nehéz és megerőltető
életünk keresztjeit nap nap után cipelni,
oly erővel vértez fel bennünket,
minek birtokában nem lesz nehéz
felvenni saját keresztjeinket,
és könnyebb lesz lelkesen követni Őt.
A kereszt pedig,
amelynek addig csak árnyéka vetült ránk,
fényként derül életünkre,
ha annak dicsőségét szemléljük.
Kérjük az Urat,
ébresszen fel szendergéseinkből.
Adjon nekünk erőt,
hogy ne fordítsuk el Róla tekintetünket,
ha a szenvedéstől gyötört Arcát
mutatja nekünk.
Hanem segítsen, hogy meglássuk
mindenkor, - isteni ragyogó Arcát.
Egyszóval, - erősítse bennünk a hitet!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Bátaszéki templom felújított tornyának keresztje
https://www.youtube.com/watch?v=GddCvEg5H84
1242. hozzászólás
Létrehozva: 2019-03-09 18:35
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (nagyböjt 1. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus, akit a Lélek
a pusztába vitt, ahol a sátán megkísértette.
A kísértést elutasítva mondta neki Jézus:
„Írva van: Uradat, Istenedet imádd,
és csak neki szolgálj!” (Lk 4,8)

Istenünket felismerve első kötelességünk
a benne való hit, a neki kijáró imádás.
Hódolatunk és dicsőítésünk kifejezése,
uralma kizárólagosságának elismerése.
A sátánnak szóló mondat,
mint a Tízparancsolatban az első,
nem azt mondja, mit ne tegyünk,
sokkal inkább azt, hogy mit tegyünk.
Mert igaz ugyan,
hogy lehet próbálkozni azzal,
hogy másnak szolgáljunk,
de eredményt az nem hoz.
Hány és hány ember életének középpontjává,
- tehát bálványává, - válik a pénz,
a munka, a szex, vagy valamilyen
szenvedély, - és az vezérli őket.

Az első és legfőbb parancsolat
a Tízparancsolat ünnepélyes nyitánya!
Isten tudomásunkra hozta, hogy Ő van!
Az egyetlen és igaz Isten elsőként
a választott népnek tárta fel dicsőségét.
A napnál világosabban kitűnik
Isten jogos követelése, hogy Őt
az értelmes ember ismerje fel,
szeresse és imádja!
Hisz előtte senki és semmi sem volt.
Mindent „legyen” szavával hozott létre.
Nagyságát hirdeti, Őt dicsőíti
az egész teremtett világ.
Mindent célszerűen elrendezett.
Kezdve a láthatatlan atomrészecskéktől
egészen a legnagyobb égitestekig.
A teremtésben minden az Isten
dicsőségéről, bölcsességéről beszél.
Isten teremtett engem is.
Nem akkor születtem, amikor eszembe jutott.
Most is Tőle, szerető gondviselésétől függök.
Minden szívdobbanásom, sóhajom
erősítő vigasza annak az isteni szónak:
én vagyok a te Istened, alkotód,
gondviselő mennyei Atyád!

Életünknek istenközpontúnak kell lennie.
Vele vagyok gondolataimban, imáimban,
jó cselekedeteimben; templomban,
munkahelyemen, mezőn vagy a betegágyon.
Minden életkörülményemben!
Isten jelenlétében akarok élni, dolgozni,
szenvedni, szeretni, imádkozni,
és majd egykor meghalni.
Mi isteni nemzedék vagyunk!
Szikra van bennünk Istenből,
és ez a mi halhatatlan lelkünk.
Lelkünk pedig visszavágyik hozzá,
a Teremtőhöz. Lelkünk olyan,
mint a hegyi forrás erecskéje,
mely feltartóztathatatlanul tör az óceánba.
Őt, - és csak Őt imádva akarok haladni
Istenemnek Szeretet-óceánja felé!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Luterbachi (Svájc) keresztút:
https://www.youtube.com/watch?v=VsHIz2RtLr0
Kosóczki Tamás: Bűnbánóknak menedéke - improvizáció
https://www.youtube.com/watch?v=nOKkPIVoe8I&feature=youtu.be&fbclid=IwAR3urYhM2fXrEbpRzuElv0JqowlFy9HQHmNrbugq-eSXklDdOvFJf6O6Pq4
1241. hozzászólás
Létrehozva: 2019-03-02 20:54
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (évközi 8. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki az
Őt körülvevő néphez beszédet mondva
ezt mondta: „A szív bőségéből szól a száj.”
(Lk 6, 45) A szívről szólt,
miről a Szentírás közel ezerszer tesz említést.
Legtöbbször jelképes értelemben.
Ebben az esetben is azt mondja,
hogy beszédünk feltárja,
milyenek vagyunk valójában.

Szavaink tükrözik az érzéseinket
és gondolatainkat, - az egyéniségünket.
Ha valaki embertársáról elítélőn fogalmaz,
az valójában saját rosszindulatát mutatja ki ezzel.
Aki pedig a jót veszi észre inkább embertársában,
arról jogosan gondoljuk,
hogy jóindulat él szíve mélyén.
Kinek beszéde durva, - az is,
rossz indulatokkal teli szívéről árulkodik.
Az olyan embernek, aki
csak negatívan viszonyul embertársaihoz,
annak félelemmel van tele a szíve.
Akinek minden megszólalása dicsekvés,
arról megállapíthatjuk,
hogy bizonytalansággal van tele a szíve.
Ha valakinek durva és mocskos a beszéde,
annak szíve is biztosan tisztátalan.
Aki viszont szinte mindig bátorítja,
jóra serkenti embertársát,
róla tudhatjuk, - öröm van a szívében.
Akinek kevés a szó az ajkán
és az is mindig kedves, - arról tudhatjuk,
hogy a szíve szeretettel van telve.
A szép szívből eredő választékos beszéd
visszahat a beszélőre magára is.
Gazdagítja és nemesíti jellemét.
Az olyan ember, aki keveset szól,
sőt feleslegesen soha, -
az nem hűti ki szívének
szeretet kemencéjét.

Gondolatainkkal
- néha jobban, néha rosszabbul, -
meg tudunk küzdeni,
de a már kiejtett szavainkat
nagyon nehéz el nem hangzottá tenni.
Erősen hatnak környezetünkre,
sőt ránk magunkra is.

Jézus teljesen tisztában volt
az emberi szív tulajdonságaival.
Sőt Neki is, - érző emberi szíve volt.
És van!
Az Ő Szentséges Szíve, -
tiszta, szelíd, alázatos,
értünk adott, az Atyának átnyújtott,
de ugyanakkor meleg és érző Szív!
Aki észreveszi,
átérzi a mi nyomorúságainkat,
szenvedéseinket, örömünket, bánatunkat.
Igyekeznünk kell
az Ő Szívén keresztül látni, érezni.
Csak ha az embertársban fel tudjuk fedezni
az érző szívű Urat, -
akkor lesz szép a szavunk
és szép az élet bennünk.
Ha nagylelkűen képesek leszünk
a mások hibáitól eltekinteni,
ha a jót próbáljuk bennük meglátni
és felszínre hozni,
akkor reménykedhetünk abban,
hogy amikor majd Isten színe elé kerülünk,
Ő is így fog ránk tekinteni.
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
(lévén, - farsangvasárnap)
https://www.youtube.com/watch?v=4PbsPYD1W7Q
1240. hozzászólás
Létrehozva: 2019-02-23 18:01
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (évközi 7. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki
hegyi beszédében mondta ezt:
„Ne mondjatok ítéletet senki fölött,
s akkor fölöttetek sem
ítélkeznek.” (Lk 6, 37)

„Istenem, add, hogy ne ítéljek.
Mit tudom én, honnan ered,
Micsoda mélységből a vétek,
Az enyém és a másoké,
Az egyesé, a népeké.
Istenem, add, hogy ne ítéljek.”
Reményik Sándor szól így versében,
és utána is erről beszél:
… ne bíráljak, - erényt, hibát
összhangnak lássak.
... Add, hogy minél halkabb legyek,
csak a szükségeset beszéljem.
... Ne legyek más, mint
egy szelíd igen vagy nem,
... szelíd lepke,
mely a szívek kelyhére ül.

A megítélés szeretetlenség.
Senki nem láthatja, mi van
a másik ember szívében!
Hogy jönne az ember ahhoz,
hogy ítéletet mondjon a másik ember felett?
Ez egyedül csak Istenre tartozik!
Jézus valójában összeköti
az ítélkezés feletti figyelmeztetését
a mások iránti megbocsátó
lelkületre való felhívással.
Elgondolkodhatunk azon, -
vajon miért is mondta Jézus,
hogy ne ítélkezzünk…
Mindennapi életünkben
alkalmazható ez?
Mert nagyon úgy tűnik, -
szükséges ítélkeznünk,
ha nem akarunk tétlenek maradni
a problémákkal szemben.
Sőt, - mintha az ítélkezésről való lemondás
közömbösséghez vezetne életünkben.
Jézus nem arra biztat bennünket,
hogy csukjuk be a szemünket
és hagyjuk a dolgokat a maguk útján.
Jézus kérését annak fényében kell látnunk,
hogy az életben, - aki mást megítél,
az nagyon sokszor
ugyanabban a dologban hibás.
Azért látjuk meg sokszor másokban
oly hamar pl. a képmutatást és a rosszat,
- mert azok szívünkben is jelen vannak.
Alázatosság szükséges, - annak belátása,
hogy mindazon hibák, melyek másokban
oly szembetűnőek, -
bennünk is jelen vannak.
S ha éppen valóban nincsenek,
- könnyen lennének, ha Isten kegyelme
nem segítene, hogy ne legyenek.
Ki merne közülünk Isten elé állni azzal,
hogy úgy ítéljen meg,
mint mi ítéljük embertársainkat?
Megnyugtató, boldogító
és hálára serkentő tudat bennünk,
hogy Isten minket, -
Jézus Krisztus értünk elszenvedett
áldozata alapján ítél meg.
Szép farsangi vasárnapot,
- Mindnyájunknak!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=3NyKYiXyhoQ&t=14s
Farsangra:
Nem hiszed el: 104 km-t futott LADA került elő egy pajtából!
https://www.youtube.com/watch?v=UTpQbX4xYVc
1239. hozzászólás
Létrehozva: 2019-02-16 19:03
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (évközi 6. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki –
„tanítványaira emelte tekintetét
és megszólalt … „ (Lk 6, 20)
Ma is szól hozzánk, amikor elmondja
beszédét a boldogságokról… (Lk 6, 20-23).
A nyolcról, - amit Lukács négybe sűrít össze.
Számunkra nagyon fontos, hogy
Jézus mondja boldognak a felsoroltakat.
Mindenki más, aki emberként ezt teszi,
eleve csak hiteltelen lehet!

A boldogság-mondások
táblák életutunk mentén.
Irányt jelölnek, merre kellene tartanunk.
Tudatosítva bennünk, hogy Isten az ura
és megoldója minden élethelyzetnek.
Nem azt mondja, hogy törekedjünk
a szegénységre,
a sírásra és az üldöztetésre.
Azt hangsúlyozzák,
hogy nem minden törekvés helyes,
ami a világbeli kellemes közérzetet,
annak langyos melegét, a fogyasztói ideált
szeretné megközelíteni.
Jézus szavai a jó és boldog életről szólva
szinte a feje tetejére állítja
a boldogság meghatározását.
Valójában Szívének
belső világát tárják elénk.
Ezek a felsorolt boldogságok:
komoly kihívások.
Szöges ellentétben állnak mindazzal,
- manapság sokkal inkább, mint bármikor, -
amit általában a boldogságról gondolunk.

Ezek a jézusi „boldogok, akik... ... , "
az életünknek olyan helyreigazítását adják,
nyújtják felénk, - oly szeretettel és óvón, -
amihez bátran odaigazíthatjuk életünket.
Ugyanakkor kihívások is ezek egyben.
Istenünk minket boldognak teremtett.
Nemcsak kis boldogságokat
képzel számunkra,
hanem az egész boldogság teljességét.
Ez a teljesség és beteljesedés
Istenünk nekünk szánt ajándéka.
Amihez,
hogy valóban eredményt hozzon,
- erőnkhöz mérten, -
nekünk is hozzá kell járulnunk.
Ettől válik életünk emberhez méltóvá.
Éppen ezért mi sohasem pendülhetünk
egy húron a földi gazdagsággal.
Mindig a szegényekkel,
- akik Jézus szerint is
mindig lesznek közöttünk, -
és a jogfosztottakkal kell tartanunk.
Ha komolyan vennénk a boldogságokat,
- abban a megfogalmazásban,
amiben Jézus elénk tárta, -
teljesen szertefoszlana
a világ elnyomó fölénye,
és e fölény miatt érzett félelem és aggódás.
Ha Krisztus életünk folyamán
valóban az útitársunk,
akkor boldogan és aggódás nélkül
közvetíthetjük üzenetét
minden szegénynek,
minden boldogtalannak.
Főleg szívvel! És segítő kezünkkel!
Ha a boldogító Krisztus velünk,
mi rossz történhet ellenünk?
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=DNRm4OcIvHs&t=3s
Liszt Ferenc: Krisztus oratórium - 6. A boldogságok:
https://www.youtube.com/watch?v=hkU992clfn8
1238. hozzászólás
Létrehozva: 2019-02-09 11:53
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (évközi 5. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki ott és
akkor Péternek mondta, -
itt és most pedig Neked és nekem mondja:
„Evezz a mélyre!” (Lk 5, 4)
Vagyis: ismerj meg jobban engem.
Ha megismertél, - jobban fogsz szeretni.
Ha jobban szeretsz, - biztosabb,
hogy tökéletesebben fogsz követni is!

Hányszor előfordul életünkben,
hogy csak felületesen ismerünk meg valakit.
Az első látásra semmitmondó egyéniséget
azután őt jobban megismerve
egyre többre tartjuk és becsüljük.
Jézussal is, - annyi ember
pusztán futó ismeretséget köt.
Valójában minden Krisztus-ismeret így kezdődik.
A nagy baj az, ha valaki le is ragad ennél.
És sajnálatos módon
nem is akarja Őt jobban megismerni.
Akiket már valamelyest is megérintett
Krisztus megismerése, azoknak szól a parancs:
Evezz a mélyre! Mert akkor fog megtelni életed
a megtapasztalt Isten bő áldásával!
Ehhez szükséges nagyon gyakran kinyitni
az Isten Szavát, a Bibliát.
De nem felületesen, - mint talán eddig!
Hanem a mélyre evezve! Benne elmerülve!
Nem csak valami vallásossági formaként.
Hanem a jézusi ösztönzés biztatásával:
„Evezz a mélyre!”
Ezzel fog megnyílni az Isten gazdagsága,
amely nem remélt eredménnyel jutalmaz.

Ehhez társuljon az imádság!
Aki a Bibliában szólt hozzánk,
neki válaszolunk az imádságban.
Valahányszor imádságra kulcsoljuk kezünket
és felemeljük szívünket,
tegyük ezt a jézusi biztatás értelmében:
a mélyre evezve!
Imádkozzuk bele magunkat az imádságba!
Enélkül egy helyben topogás marad
keresztény életünk.
Minden reményünket felülmúló
áldás vár reánk,
ha mélyére tudunk evezni imaéletünknek.
Nem fogjuk elérni az Isteni áldás ajándékait,
ha nem evezünk mélyre
a Szentírásban és imádkozó életünkben!

Oly drágák és kegyelemközlőek azok a percek
és órák gazdag áldásai, melyeket
az ember Istenével négyszemközt él meg.
Titkon, lelki ajtónkat behajtva,
belső világunk szobájába elzárkózva,
magányos imádságba és Bibliaolvasásba merülve.
Ezekben egyre mélyebbre evezve!
Ezt nem pótolhatja semmi más!
Az Istenre találás, a megtérés, - csak a kezdet.
Tovább kell haladni, egyre mélyebbre evezni!
Egyre jobban befelé, - az Isten országába!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
farsangra:
ferencesek öröme:
https://www.facebook.com/franciscansindia/videos/1996628540387281/UzpfSTEwMDAwMzY2NjQ4OTQ3MjoxNTQ5ODc5MjU4NDc3NjA5/?eid=ARCms8Zhtrm93_YXz_6wWj-xkCnP9LJi-z9SV1q2VGFndZlg8nxXyrYRT2LZP3rsb-R7j2yY2iHNj1jE
1237. hozzászólás
Létrehozva: 2019-02-02 10:26
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (évközi 4. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus, kinek szavai után
a názáreti zsinagógában haragra gerjedtek,
felvezették Őt „arra a hegyre,
amelyen városuk épült,
a szakadék szélére, hogy letaszítsák.
De ő áthaladt közöttük,
és eltávozott.” (Lk 4,30)

Beszédét hallgatva
nem tudták elfogadni az igazságot,
amit róluk mondott.
Néha nekünk is nehezünkre esik
mások véleményét hallanunk.

Jézus, - Názáretben felfedte igazi kilétét.
Honfitársai nem tudták,
nem akarták elfogadni.
Az egyszerű ács fiát látták Benne.
Jézus nem ijedt meg a rárohanó
őrjöngő tömegtől, egyszerűen otthagyta őket.
Nem lett volna értelme szembeszállni velük.
Erőszakos magaviseletük a lelkükben levő
békétlenségről, gyűlöletről árulkodott.
Mindig így volt. Ma is így van.
A szelíd és csendes igazsággal szemben
mindig vannak,
akik a gyűlöletet, a botrányt keresik.
Akiknek a megosztás a mindenük.
Velük szemben a szelídség, a csend
és az értük való imádkozás a helyes út.
Jézus szelíd hangja teszi ma is lehetővé,
hogy értsük a félreértéseket,
hogy meglássuk a hazugság atyja,
a zavarkeltő, a gonosz cselekedetét
mely igyekszik szétrombolni a család,
a nemzet, a társadalom békéjét és egységét.

Azzal a magatartással szemben,
mely nem tudja
vagy nem akarja látni az igazságot,
- marad a hallgatás és a csend.
A csend az, ami győzött, - ott a Kereszten is!
A Jézus csendje!
Mostanában, - ezekben a hónapokban, -
talán jobban, mint bármikor előfordul ez,
még a családok életében is.
Így van ez a nemzet és a nemzetek életében is.
A Jézus-követő képes megtalálni az igazságot,
- azt világosan el is mondja, -
s ha látja, hogy nincs értelme, - hallgat.
Az igazság alázatos, csendes,
az igazság nem zajos.
A keresztény embernek méltósága kell legyen!
Mely Isten erejébe vetett horgony.
Azokkal szemben, akik csak botrányt akarnak,
csak megosztást képesek teremteni,
rombolásra törnek, - a csend marad.
És az értük való ima.
Bárcsak meg tudnánk valóban különböztetni,
hogy mikor van a beszéd ideje
és mikor a hallgatásé!
És ezt egy életen át, - megélni!
A munkában, otthonainkban,
a társadalomban, - egész életünk folyamán.
Így leszünk egyre jobban Krisztus-követők!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=pVfTE55V9_s
1236. hozzászólás
Létrehozva: 2019-01-26 18:55
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (évközi 3. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus,
akiben beteljesedtek a próféták jövendölései.
Mikor már híre elterjedt és tanított
a zsinagógákban, eljutott oda,
ahol nevelkedett, - Názáretbe.
Szombaton a zsinagógába ment
és a szertartás részeként
felolvastattak vele egy részt az Írásból.
Amit választott, Izajás prófétától az a rész,
mely Isten Fölkentjének jövetelét hirdeti meg.
Annak elérkeztét, aki majd szabadulást hoz.
Jézus pedig a hozzáfűzött magyarázatban
a jövendölést önmagára vonatkoztatja:
„Ma beteljesedett az Írás,
amelyet az imént hallottatok.” (Lk 4,21)

A megváltás műve, Isten Országa,
Jézus személyében,
az Ő fellépésével kezdett megvalósulni.
Tanítványokat azért hív Jézus,
hogy tanúskodjanak arról, amit tanított és tett.
Bennünket is arra hív,
hogy legyünk tanúi a világban.
Nekünk pedig engedelmeskednünk kell
ennek a küldetésnek, annak érdekében,
hogy Isten Országa megvalósuljon.
Manapság sokan elfogadnák Jézus örömhírét,
üzenetét eleven és szikrázó erőnek.
Ám az Egyházat élet idegennek tekintik.
Vajon érzéketlen lenne az Egyház
az emberek gondjaival szemben?
Nem tudna már helyes útravalót
adni az emberiségnek?
Egyáltalán, - lehet újra jelentős
társadalmilag az Egyház?
Igen, lehet! Kell is legyen!
De csak akkor, ha önkritikusan és őszintén,
tagjaiban visszatér Jézus üzenetéhez.
Tagjaiban is, - egészében is,
az Isten Ország megvalósításán fáradozzon.

Mindezt figyelembe véve
elmondhatjuk, hogy az Írás
Jézusban valóban beteljesedett?
Jézus tanításának központi mondanivalója
az Isten Országa, amely Benne, szavaiban,
cselekedeteiben, egész személyében
már jelen van. Jelen van és terjed
az Istenország eszméje olyan emberek között,
akik hagyják, hogy Jézus üzenete vonzza őket.
Ez az eszme kiterjed az egész emberre,
és nemcsak a lelkére.
A szociális alapfeltételek pedig
a vallásosság ismertetőjelévé válnak.
Ebben az értelemben az Egyház
Isten szeretetének jele kell, hogy legyen.
Ez a szeretet azt jelenti,
hogy igent kell mondanunk a másik emberre.
Az Egyháznak pedig szembe kell szállnia
mindenféle embertelenséggel
az emberek szabadsága érdekében.
Az Egyház feladata, hogy gondoskodjék arról,
hogy a hit és Isten Országának megnyilvánulása
ne maradjon bezárva a templom falai közé.
A hitnek olyan cselekvéshez kell kapcsolódnia,
amely az emberek szabaddá tétele által
Isten Országának megvalósulását segíti elő.
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.youtube.com/watch?v=CBVP7YxN9Wo
1235. hozzászólás
Létrehozva: 2019-01-24 21:01
Árpád
Hozzászólások: 914
A keresztények egységéért
imádkozunk ezen a héten.
Alapige ebben az évben
Mózes 5. könyvéből:
„Az igazságra és csakis az igazságra
törekedj…” (MTörv 16,20)
A kezdőnap, - vasárnap, - egyben az
üldözött keresztényekért való
imádkozás napja is volt.

Bármely felekezetben is éljünk,
az a kegyelmi ajándék,
amit Istentől kapunk
nem csak a mi tulajdonunk,
ami szinte jár nekünk.
Nem lehetünk vakokká a többi
kereszténynek adatott ajándékok iránt.
Sőt bűn megvetni azokat és azt gondolni,
hogy ők kevésbé Isten gyermekei.
Kapott ajándékainkat
meg kell osszuk másokkal!
Pontosan ezért kaptuk. El kell ismerjük
a saját keresztény közösségünkön kívül kapott
isteni áldásokat és kegyelmeket.
Az egységért való imádkozásunk
arra is ki kell terjedjen,
hogy vágy legyen a szívünkben arra nézve,
hogy részesüljünk a többi keresztény közösség
Istentől kapott ajándékaiban!
Az egységhez vezető úton akkor haladunk
biztos léptekkel, ha ezeknek az ajándékoknak
tiszteletben tartásával és cseréjével
gazdagítjuk vallásos életünket.
Imádságos kegyelemmel teli estéket!
Szeretettel:

Árpád

https://www.youtube.com/watch?v=BX5eluhzz5o
1234. hozzászólás
Létrehozva: 2019-01-19 18:10
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (évközi 2. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus,
aki első csodájával
„Kinyilatkoztatta dicsőségét,
és tanítványai hittek benne.” (Jn 2, 11)
A kánai menyegzőn Édesanyja kérésére
a vizet borrá változtatta.
Ezzel kinyilvánította isteni erejét.
Azt, hogy segíteni akar az embereken,
meg akarja őket menteni.
Ez volt az első alkalom,
amikor Jézus megmutatta
isteni hatalmát.

A csodához, szinte segítségként
a szolgák megteszik,
amire az Úr utasítja őket.
Nem érthették miért kell vízzel
megtölteni a kőkorsókat,
mégis megteszik, amit Jézus kér tőlük.
Mi, - hiszünk-e abban,
hogy Jézus segít nekünk
mindazon gondjaink megoldásában,
amit eléje tárunk?
Megteszünk-e mindent,
akár érthetetlennek tűnő dolgokat is,
amit Jézus kér tőlünk?
E hit és készség nélkül soha nincs csoda.

Ott Jézus, - kinyilatkoztatta dicsőségét!
Ez a dicsősége Istennek,
- ott nyilvánvalóvá vált jelenléte.
Ez pedig újra és újra
megvalósul a világban, - azóta is.
Isten, - mintegy megdicsőít bennünket,
amikor bennünk
nyilvánvalóvá teszi önmagát.
Mi megdicsőítjük őt,
amikor nyilvánvalóvá tesszük őt
a világban, az emberek előtt.
Ez a keresztény hívő ember
elsődleges feladata.
Jézus, ott, - Kánában, -
a tisztálkodásra használt korsó
vizét változtatta borrá.
Majd utolsó vacsorán pedig,
megelőlegezve szenvedését és halálát
a bort változtatja át, - Szent Vérévé.
Ez a Vér tisztít meg minket a bűntől.
A kánai csoda tehát,
- az igazi megtisztulás első foka.
Itt, - a menyegzőn kezdődik el
a tanítványok szemének megtisztítása.
Ekkor kezdenek el hinni benne.
Saját hitünk is elválaszthatatlanul
össze kell kapcsolódjon
bűnös voltunk felismerésével,
abból kilépésünk elhatározásával.

A csoda a Boldogságos Szent Szűz
közbenjárására történt.
Nem tudjuk sem a szolgákról,
sem a násznagyról, sem a násznépről,
hogy végül is eljutottak-e a hitre.
A Szent Szűz hite bizonyos volt.
Ő Krisztussal volt eltelve,
az angyali üdvözlettől egész földi létén át.
A tanítványok a csoda láttán Jézust,
a hit által fogadták szívükbe.
Ez minden Krisztus-követő feladata!
Nem elég csak átformálni az életünket,
- rosszakból jókká.
Krisztus azt akarja, hogy lényegüljünk át,
mint azon a menyegzőn, - a víz borrá.
A szentmisén pedig a bor Vérré!
Változzunk teljesen krisztusiakká!
Igaz keresztényekké!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
https://www.maszol.ro/index.php/tarsadalom/107012-megtudtuk-ferenc-papa-csiksomlyoi-latogatasanak-reszleteit

http://www.magyarkurir.hu/hirek/zarandokvonat-indul-csiksomlyoi-papai-misere

https://www.magyarkurir.hu/hirek/bojte-csaba-papa-erdelyi-latogatasarol-somlyon-fog-dobogni-az-egyhaz-szive

https://www.magyarkurir.hu/hirek/bator-botond-hargitafurdoi-palos-szerzetes-csiksomlyoi-papalatogatas-sok-meglepetest-okozhat

https://www.magyarkurir.hu/nezopont/marton-jozsef-professzor-papalatogatasrol-lepjunk-tul-naiv-provincialis-gondolkodasunkon
1233. hozzászólás
Létrehozva: 2019-01-12 20:30
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap!
Urunk megkeresztelkedésének ünnepe

Az én Jézusom a Krisztus, aki beállt
a bűnösök közé és megkeresztelkedett.
„Miközben imádkozott, megnyílt az ég,
és a Szentlélek leszállt rá látható alakban,
mint egy galamb.
Szózat is hallatszott az égből:
Te vagy az én szeretett Fiam,
benned telik kedvem!” (Lk 3, 21-22)
Ez az ünnep arra kell biztasson bennünket,
hogy örömmel ünnepeljük meg
és hálásan gondoljunk saját keresztségünkre.

A Jordán folyó vizében álló Jézus
csodálatos isteni kinyilatkoztatás részese.
Mintegy az Atya felszenteli
és bemutatja Őt.
Jelen van a Szentháromság egy Isten!
Úgy, - mint a mi keresztségünkben.
Mondhatni, - a Szentlélek a főszereplő.
Aki megsemmisíti
a minden embert terhelő eredendő bűnt.
Visszaadja a megkereszteltnek
az istengyermekséget.
Megszabadít a sötétség hatalmától.
Áthelyez minket a világosság,
vagyis a szeretet,
az igazság és a béke országába.
Abba az Országba, amiről Krisztus
a megkeresztelkedése után hirdeti,
hogy elközelgett hozzánk.
Így emel méltóságra minket is,
- keresztségünk!
Felettünk is, mintegy elhangzik:
„Ez az én szeretett fiam!”
Az pedig, hogy Isten gyermekei vagyunk,
óriási felelősséggel jár.
Ebben benne van az, hogy követnünk kell Jézust.
Neki, - törvényeinek engedelmeskedve
kell kialakítsuk magunkban vonásait.
A szelídséget, az alázatot, a gyöngédséget.
Ez egyáltalán nem könnyű feladat.
Mert körülöttünk szinte dühöng a bűn,
a gőg és a keményszívűség.
De lehetséges,
éppen a Szentlélektől kapott erővel!
A Szentlélek nyitja meg szívünket
az igazságra, a teljes igazságra.
Az embertestvér iránti szeretet nehéz,
ám mégis örömteli útjára irányítja életünket.
Megadja nekünk újra és újra
az isteni megbocsátás gyengédségét.
A Szentlélek élő és éltető módon van jelen
minden megkereszteltben, aki befogadja őt.
Ő imádkozik bennünk
és Ő tölt el lelki örömmel.
Ma, - Jézus megkeresztelkedésének ünnepén, -
így gondoljunk saját megkeresztelkedésünkre.
Adjunk hálát ezért a fenséges ajándékért,
amiben Isten gyermekeiként újjászülettünk.
Újítsuk ma meg Jézushoz tartozásunkat!
Újból kötelezzük el magunkat,
hogy megkeresztelkedettként,
egyházunknak és annak az új emberiségnek
tagjaiként élünk, amelyben mindenki testvér!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Torma Ferenc - Ima
https://www.youtube.com/watch?v=ctQLqD7PJnw
1232. hozzászólás
Létrehozva: 2019-01-05 15:45
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap!
Urunk megjelenése, - Vízkereszt!

Az én Jézusom a Krisztus, aki kinyilvánította
magát a napkeleti bölcsek előtt,
kik a Csillag nyomán eljutottak Betlehembe,
és „ott látták a Gyermeket anyjával,
Máriával.” (Mt 2, 11)
Karácsonyra készülve mi is
majdnem négy héten át „láttuk Csillagát!”
Ez a mai ünnep pedig szorosan
kapcsolódik a karácsonyhoz.

Akkor azt ünnepeltük,
hogy a láthatatlan Isten
látható alakban jelent meg világunkban,
emberként született meg a földön.
Ma pedig azt ünnepeljük,
hogy a gyermekként világra jött Jézus
Istenként áll a világ előtt.
Mindkét ünnepen
kereső embereket látunk.
Karácsony éjjelén angyali énekszóra
betlehemi pásztorok indultak útra.
Ma pedig a Csillag fényét követő
napkeleti bölcseket látjuk,
amint szintén Jézust keresik.
A pásztorok és a bölcsek
teljesen különböző
élethelyzetű emberek.
Közös vonásuk az,
hogy ugyanaz a cél
vezette őket: megtalálni a Megváltót.
Az a fényes csillag
nemcsak a Gyermekre,
de a mai ünnepen, - rávilágít a bölcsekre is.
Kik fényes ragyogásában
rálelnek az Isten Fiára.
Az a csillag nemcsak az égen ragyogott,
szívükben is arra ösztönözte őket,
hogy induljanak útra.
Velük egy időben másoknak is feltűnhetett
ez a jelenség, -
mégsem ragyogta be szívüket,
hogy ők is útnak induljanak.
Az Istenhez vezető utat ma is,
- mindenkinek, -
beragyogja az égi Fény!
Annyi, de annyi jel mutat Istenre!
Ám kevesen ismerik Őt fel!
S oly kevesen indulnak el Feléje!
Ők pedig, - „a házba lépve, ott látták
a gyermeket anyjával, Máriával."
Ez a Gyermek az Isten egyszülött Fia!
Aki lemondott dicsőségéről,
és a földre jött, hogy értünk
meghaljon a Kereszten.
Közénk jött és szegénnyé tette magát,
hogy feltárja nekünk isteni dicsőségét,
amelyet teljes valóságában majd,
az örök hazában szemlélhetünk.
Kutassuk életünkben Isten jeleit,
amelyekkel hív és vezet bennünket.
Ha tudatára ébredünk annak,
hogy Ő vezet bennünket,
szívünket valódi és mély öröm tölti el.
Ennek nyomán szülessen erős vágy bennünk,
hogy találkozzunk Vele.
Mária, a Bölcsesség Édesanyja
irányítsa lépteinket,
világítsa meg döntéseinket,
és tanítson meg bennünket
szeretni mindazt, ami igaz, jó és szép!
Ő vezessen bennünket Fiához,
aki egyedül tudja betölteni az emberi ész
és szív legbensőbb vágyait.
Szeretettel:

Árpád

Leányfalusi Vilmos - Karácsonyi improvizáció 1.
https://www.youtube.com/watch?v=_wfM8jG1yag
"A CHRISTMAS FANTASY" FOR ORGAN - JONATHAN SCOTT
https://www.youtube.com/watch?v=TtJZV5iJ3ds
1231. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-31 20:06
Árpád
Hozzászólások: 914
Az égi Banknál, a 2019 - es számú számlátokra,
átutaltam 365 nap szerencsét, egészséget,
jókedvet és szeretetet!
És sok - sok bölcsességet az elköltéséhez!
Az Úr áldása legyen ezen a tranzakciónkon!

Kalkuttai Szent Teréz anya szavaival
kívánom, hogy az újévben:
„Azt az Életet éld, amely:
egyetlen esély, - vedd komolyan!
Szépség, - csodáld meg!
Boldogság, - ízleld meg!
Álom,- tedd valósággá!
Kihívás, - fogadd el!
Kötelesség, - teljesítsd!
Játék, - játszd!
Érték,- vigyázz rá!
Vagyon, - használd fel!
Szeretet, - add át magad!
Ígéret, - teljesítsd!
Szomorúság, - győzd le!
Dal,- énekeld!
Küzdelem, - harcold meg!
Kaland, - vállald!
Jutalom, - érdemeld ki!
Élet, - éld!”

Kívánok mindnyájunknak,
mértéktartó, vidám szilvesztert,
és az Úrtól áldott, boldog Újesztendőt!
BUÉK = Bízzuk Újra Életünket Krisztusra!
Szeretettel:

Árpád

A Tolcsvay testvérek alkotása,
2017 augusztusában Csíkszeredában:
https://www.youtube.com/watch?v=EG2-262kNcM
1230. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-29 21:43
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap!
(a Szentcsalád, - Jézus, Mária és József ünnepe)

Az én Jézusom a Krisztus, -
aki 12 éves korában elmaradt szüleitől,
Amikor azok rátaláltak, nem értették szavait:
„nekem Atyám dolgaiban
kell lennem!” (Lk 2, 52)

Egy család életében,
nem mindig egyszerű tudomásul venni azt,
hogy az ifjak akarják megfogalmazni
a jövő üzenetét.
Még a Szentcsalád életében is mintha
megtorpanást jelentett volna Jézusnak,
szinte kamaszkori küldetéstudata.
A jövő azonban, - Őt igazolta!
Ebben a jelenetben szinte
saját kamaszkori engedetlenségünket
láthatjuk, - mintegy belevetítve.
Mert azoknak egy része is,
már a ma feladatait fogalmazták meg.
Kár, hogy mi olyan könnyen
adtuk fel álmainkat.
Pedig életünkből talán éppen
ezeknek az ifjúkori álmainknak
megvalósulásai hiányoznak.
Talán éppen ennek következménye,
hogy sorozatosan
a legrosszabb döntéseinket hozzuk.
Ezek a döntések pedig,
legtöbbször végtelenül tragikusak.
Különösen akkor,
amikor az élet és személy méltósága felett
a kényelmi szempontok érvényesülnek.

A Szentcsalád lelkiségéből kellene
minden családnak erőt meríteni!
Ezzel szemben családjainkhoz
nem a Három király érkezik
a hit, remény és szeretet ajándékaival,
hanem Heródes gyilkos pribékjei!
Akik még az Anyaméh Szentélyében
elvégzik gyilkos munkájukat.
Édes Hazánk pedig belezuhan,
mondhatjuk, - bele szégyenkezik, -
a népirtások gyilkos statisztikájába.
A kommunizmus 100 milliós,
a Holokauszt 6 milliós áldozata után,
már jóval meghaladja a 7 milliót,
az Anyaméh vesztőhelyén kioltott
magyar élet!
A megmaradt felnövekvő ifjúságot pedig
demoralizálja az elvált szülők
gyermeteg panaszáradata.
Amikor maguk a szülők
nyomorítják meg gyermekeiket,
valamiféle önigazoló nyavalygással.
Pedig szinte minden esetben
az életre szóló ígéreteik
becstelen be nem tartásáról van szó!
Bárcsak visszajönnének,
azok a régi, - kamaszkori, ifjúkori - álmaink!
Ha pedig nincs hozzá erőnk,
adjunk helyet a mai kamaszok
prófétai üzenetének.
12 éves Jézus Krisztus,
- kamaszok Királya, -
tanítsd nemzetünket!
Fegyelmezd a felnőtteket.
A növekedéshez és az engedelmességhez,
nyújtsd erődet,
mely szülőt és gyermeket egyaránt kötelez.
Minden hitéhez
és magyarságához hű családban!
Az elkövetkező Újesztendőben is, -
de az elkövetkező századokban is!
Szép vasárnapot,
szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Arthur Honegger: Karácsonyi kantáta
https://www.youtube.com/watch?v=Vm2T5SSlCGI
1229. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-24 09:18
Árpád
Hozzászólások: 914
2018. adventjének
huszonnegyedik estje lesz ma!

Együtt vártuk Őt, - s ezt, köszönöm Nektek!
Talán éppen idén érkezünk Hozzá!

Elérkezünk a SZENTESTÉHEZ,
mely „Üdvözítőnk érkezésének szent éjszakája!”
Az Udvarhelyi Te Deum szavaival,
hangjaival adjunk hálát az Úrnak,
- nagy jótéteményéért:
http://www.youtube.com/watch?v=gbsqlNFMA0k
Angyalka
http://www.jacquielawson.com/viewcard.asp?code=2008434989170&source=jl999

„Pásztorok tanyáztak a vidéken kint a szabad ég alatt,
és éjnek idején őrizték nyájukat.
Egyszerre csak ott állt előttük az Úr angyala,
és beragyogta őket az Úr dicsősége.
Nagyon megijedtek. De az angyal így szólt hozzájuk:
Ne féljetek! Íme, nagy örömet adok tudtul nektek,
és az lesz majd az egész népnek.
Ma megszületett a Megváltó nektek,
Krisztus, az Úr, Dávid városában.” (Lk 2, 8 - 11)

A szeretet Istene Fiát küldte el,
hogy általa értsük meg életünk értelmét.
És Vele jussunk el életünk céljához,
- a Szentháromság örökké éltető szeretetkörébe.
Mert aki szeret, - szeretni akar örökké!
Ebben hasonulni az Isteni Személyekhez.
Rájuk tekintve, - imádva Őket,
vegyünk példát róluk, hogy életünk élő, eleven,
folyamatos karácsony legyen.
Jézus bennünk is, mindig, -
újra és újra szülessen és éljen!
Ö aki az én, - és mindnyájunk Krisztusa!
Legyünk a pásztorok.
Kik csendes helytállással tudtak várakozni.
A hétköznapok hűséges helytállásában is
hinnünk kell a Hajnalban.
Az isteni Ígéret beteljesülésében.
A pásztorok ajándékozó szeretetével
forduljunk oda, - a másik ember felé.
Vigyük a hit örömét és a reményt,
- a reményteleknek.
Derűt és mosolyt az elfáradtaknak.
Legyünk, mint József,
- a Gyermek nevelőatyja.
Titkot hordozók, - nem a szavak,
hanem a tettek embere legyünk.
Ott, - ahol szükség van ránk.
Igaz emberek, akik tudnak
néma helytállással tanúságot tenni.
Akiknek belső sugárzásából
érezhető: „jónak lenni jó!”
Legyünk Mária, - aki élő szentségtartóként
hordozta a megígért Eljövendőt, - Krisztusát!
Aki befogadta és adta Krisztust a világnak.
Legyünk a világ zajában is Istenre figyelő,
Istenre igent mondó, imádkozni tudó emberek.
Csak ezek képesek megmenteni ezt a tudására,
emberi vívmányaira
sokszor annyira gőgösen büszke,
ám mégis istállóban nyomorgó,
önpusztító emberiséget.

Karácsonyt ünneplő,
- kereső, és a hit ajándékát már birtokló, -
Barátaim!
Idei karácsonyunk ne csak emlékezés,
elmúlt szép karácsonyok
felejthetetlen emlékeinek felidézése,
a szív meghatódása és a
„szeressük egymást gyerekek”
vágyakozása legyen.
Legyen újjászületés!
Az életben való helyünk
és szerepünk megtalálása,
megértése és vállalása!
Isten ajándékozzon meg bennünket
erővel és kitartással,
hogy méltóknak bizonyuljunk
karácsonyi példaképeinkhez.
A mi ajándékunk pedig legyen az,
hogy mindezt,
erős elhatározással igyekezzünk megélni.
A betlehemi éjszakán,
- a Gyermek születésével, -
új Hajnal virradt reánk.
E hajnal fénye világosítsa meg
cserépedényben őrzött hitünket!
E hit fénye, amely lelkünket eltölti,
nyilvánuljon meg tetteinkben is!
Kívánom Szent Karácsony boldog örömét,
és azt, hogy ez az öröm legyen kísérőnk
az Új esztendőben!
Szeretettel:

Árpád

2018. Szent Karácsonyán.
Fel nagy örömre....
http://www.youtube.com/watch?v=khOydB9ONuc
1228. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-23 14:10
Árpád
Hozzászólások: 914
2018. adventjének huszonharmadik estje!

Együtt várjuk Őt!
Talán éppen idén érkezünk Hozzá!

Szép volt a gyermekkor!
A csodás Szenteste!
Mikor gyermekszívünk áhítattal leste
a csodás estének varázslatos fényét.
Lelkem most is hordja ennek emlékét.
Hosszú évek teltek.
Bár még most is élne!
Most is övé lenne a karácsony fénye!
És mikor Szentestén
gyúl a gyertya lángja,
Őreá gondolok, … … !
Tudom, érzem, - hogy él!
Most is itt van velem!
A varázsfenyőhöz ő vezeti kezem.
Együtt imádkozunk most
és majd mindenkor,
Mert mindig velem lesz!
Minden karácsonykor!
(D. Tóth Sándor)

Mint akkor, az időnek és térnek
egy bizonyos pontján, - Betlehemben, -
s majd most szent karácsonyunkban is,
- remélhetőleg, -
megszületik szíveinkben a Gyermek!
Az egész világ Megváltója!
Mint kétezer évvel ezelőtt,
most is hideg és nyirkos
és piszkos (ez a világ) -
barlangistállóban fekszik!
Mindenről lemondott!
Valamiről azonban még
Ő sem tudod lemondani!
Édesanyáról, és hogy
jöttére, - ne zengjen az ének!
Miután az angyal hírül adja
majd a pásztoroknak,
a világot boldogító Örömhírt,
hogy a Messiás megszületett,
nagy mennyei sereg
dicséretet énekel Istennek.
A jászolban ott fekszik majd
a picinyke Gyermek!
Az új Remény!
Egy jobb és szebb élet reménye!
Jön, hogy amit az ember
nem képes megvalósítani,
Ő majd megtegye.
Ez pedig már önmagában is képes
megindítani az ember szívét.
Minek következménye, -
hogy dalra fakad!
Érkeztére csendülő dal azonban
már nem lehet csak valamiféle:
„suttogás a szélben!”
Örömujjongással kell zengenie!
Hirdetni az egész világnak,
hogy a Megváltó, akit úgy vártunk,
- megszületett!
A utolsó adventi napok készültében
gondoljunk erre is!
S ha eljön a karácsony szent Ünnepe, -
csatlakozzunk mi is tiszta szívvel,
sőt, éneklő ajakkal,
a mennyei seregek énekéhez!
Szeretettel:

Árpád

Claudio Monteverdi: Magnificat a Boldogságos Szűz Mária vesperásából
https://www.youtube.com/watch?v=GEt1LwcK6JU&list=RDGEt1LwcK6JU&start_radio=1
1227. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-22 13:29
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (advent 4. vas. C év)

Az én Jézusom a Krisztus, aki oly
csodálatos módon érkezett földünkre!
Anyja, - Mária, hittel fogadta
Gábor angyal szavában Isten üzenetét.
Erzsébet pedig boldognak mondja érte:
„Boldog vagy, aki hitted,
hogy beteljesedik mindaz,
amit az Úr mondott neked! (Lk 1, 45)

Mária boldog és áldott, mert oly nagy
és kivételes méltóságot kapott
az üdvösség rendben.
Anyja lett az Isten Fiának!
Hitével példaképe lett mindnyájunknak,
kik hittel vagyunk képesek közeledni
e nagy Titkokhoz.
Annyira csodálatos Urunknak eljövetele!
Úgy érkezik,
mint Dávidnak leszármazottja,
ugyanakkor az Istennek áldott Fia!
Úgy érkezik, mint jó Pásztor és Király,
az Újszövetség főpapja és áldozata.
Eközben mindnyájunknak Testvére,
mindnyájunknak örök segítője.
Kétezer év távlatából is
Ő a mi legközelebbi Társunk!
Anyját, Máriát, nem csak a testi anyaság,
- amire az Úr méltatta, -
teszi igazán boldoggá.
Hanem hitből fakadó engedelmessége!
Hasonló értelemben,
- Jézusunk kifejezett szava szerint, -
akik Isten igéjét hittel hallgatják,
és azt meg is tartják, - még boldogabbak.
Máriát az emeli ki
minden Fiában hívő közül, hogy Ő, -
előre megkapta a megváltás kegyelmét.
Mert előre tudott azonosulni
Szent Fiának alázatos engedelmességével.
A mi adventi várakozásunk is,
akkor nem hiábavaló,
ha képesek vagyunk szívünket alakítgatni,
egyre inkább alkalmassá tenni,
a Jézus iránti engedelmességre,
az alázatos önkiüresítésre
és a jézusi lelkület befogadására.
Jézus Krisztus önként kicsivé tette magát,
és Atyjára bízta, hogy megdicsőítse őt.
Ezt a megdicsőítést ki is érdemelte.
A mi adventi magatartásunk
lényeges elemei is,
az alázatos és engedelmes, -
mennyei Atyánk iránti odaadó lelkületünk.
Mária készséges lelkülettel igyekezett
segítségére lenni
a gyermekét váró Erzsébetnek.
A testvéri szeretet megerősödése gyarapítja
bennünk is, - a szolgálatkészséget.
Ha többre nem is telik,
de legalább egy jó szóval tudjunk bármikor
örömet szerezni és vigasztalást nyújtani.
Jézusunkat odavinni az emberekhez.
Advent utolsó napjaiban, - különösen is!
Ez teheti boldoggá
adventi várakozásunk végét.
Ez tesz képessé bennünket,
sugárzó lélekkel beérkezni az Ünnepbe!
Szép vasárnapot!
Szeretettel:

Árpád

VASÁRNAPI AJÁNDÉKOM:
Advent negyedik vasárnapja
https://www.youtube.com/watch?v=XEcH37LP2UE
1226. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-20 16:55
Árpád
Hozzászólások: 914
2018. adventjének huszadik estje!

Együtt várjuk Őt!
Talán éppen idén érkezünk Hozzá!

… Hajnali sarat
tapos lábunk rorátés hajnalon,
nincs semmi fény, rőt köd a pirkadat,
lelkünk bozótos, baljós ősvadon.
Így tévelygünk sok advent hajnalon,
míg a sötétség fény felé szalad,
míg fordul lassan a nagy szélmalom
és fény ébred az őszi sár alatt.
Míg zsugorodnak vágyunk s csontjaink,
az életünk a végtelenbe hág,
s ha majd halálunk fényes arca int,
mosollyal lépjük át a nagy határt.
(Ney Klára Mária)

Ma este gondoljunk azokra,
akik egyedül készülnek
a Megváltó születésére.
A tavalyi adventben még talán
együtt nézték az adventi koszorú
gyertyáinak fényét. Idén már egyedül.
Vagy azokra gondoljunk,
kik tavaly még
a karácsonyfa alatt énekelték
a karácsonyi énekeket,
idén már arra sem futja.
Vagy azokra kiknek még egy
emberi szó sem jut az ünnepen.
Még ebben is hiányt szenvednek.
Talán hiányzik ez neki egész évben,
de hiánya Szenteste, - különösen fáj.
Ők csak emlékeikbe menekülhetnek
azon az estén, -
régi karácsonyestékre gondolva.
Amikor még együtt indultak
az éjféli szentmisékre!
S azóta? Hová lett a család?
Némely tagja a temetőbe költözött,
más, - elment a nagyvilágba!
S most belezuhannak
az egyedüllét fájdalmába.
Csak a falak meredeznek körülöttük.
E képzelet alkotta falak mögül
kitörni pedig szinte
a lehetetlenséggel egyenlő.
A kívülállók nem hallják
a bentiek szívének dörömbölését.
Ők pedig már csak szelíden kopognának,
ha egyáltalán képesek lennének
rászánni erre magukat.
Meg kellene próbálnunk őket is,
belekapcsolni szeretetünk áramkörébe.
Jézus léte, - születésétől fogva, -
ezt kötelességként rója ránk!
Ajándékozzunk szeretetet egymásnak!
Önmagunkat adjuk annak, ki jó szóra,
vagy éppen meghallgatásra vár.
Sugározzuk rájuk, - magunk körül, -
mindazt, ami a Jászolból ránk sugárzik.
Melegítsük át a mások szívét, úgy,
ahogyan a Megszületett Gyermek,
a miénket átforrósítja.
Boldog az, kinek szíve már ma este
ebben a szeretetben doboghat!
Szeretettel:

Árpád

Íme, kedveseim... (adventi, körmeneti ének)
https://www.youtube.com/watch?time_continue=4&v=_2bRfWjwSvA
1225. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-19 17:25
Árpád
Hozzászólások: 914
2018. adventjének tizenkilencedik estje!

Együtt várjuk Őt!
Talán éppen idén érkezünk Hozzá!

Várakozni, remények közt,
hogy jöjjön az érkezés.
Mindent-mindent jóvátenni
az idő már oly kevés.
Halovány kis gyertyaláng
a lélek, ki az égre néz.
Kegyelembe kapaszkodva,
jobbá válni nem nehéz.
Csend mélyéről súg titkokat
felragyogó irgalom,
míg a szívben túlcsordul,
az álommá lett fájdalom.
(Tóth Juli)

Adventünkben,
- mint a Krisztus előtt évezredekben, -
az embert bűnéből Szabadítóra várunk.
Figyelmünket ugyanakkor
második eljövetelére is irányítjuk.
Amennyire biztos ennek elérkezte,
annyira bizonytalan az ideje.
Helyesen az gondolkodik,
aki abban a tudatban éli napjait,
hogy életének itt a földön
egyszer vége szakad.
Világosan látja a figyelmeztetést:
a történelem a végesség jeleit hordozza.
Még a leggazdagabb ember sem
érezheti magát véglegesen
bebiztosítva itt a földön.
A hívő ember
a beteljesedés tudatában néz jövője felé.
Kinek számára a vég,
- a tulajdonképpeni kezdet.
Az Úrral való egészen közvetlen,
bensőséges közösség kezdete.
Életének minden mozzanata
erre a célra irányul.
A virrasztás, a készenlét
számára nem jelent mást,
mint egész életében
Isten és ember-szolgálatával,
- várni a Találkozást.
Várni a Találkozást az idei adventben,
most, - az isteni Gyermekkel.
Vele, akit majd egykor színről-színre,
- mint Urunkat fogunk látni!
Szeretettel:

Árpád

Kosóczki Tamás: Veni redemptor gentium - improvizáció
https://www.youtube.com/watch?v=LpAnd_OhFlQ&t=35s&fbclid=IwAR1he0VX-5fGoSZFQW1RlhRamWUF3Rfs09XpnzSVrXcIs3wFLyZOWKcbjVE
1224. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-17 17:54
Árpád
Hozzászólások: 914
2018. adventjének tizenhetedik estje!

Együtt várjuk Őt!
Talán éppen idén érkezünk Hozzá!

Valami szépet szeretnék mondani,
a szívemet örömmel kitárni,
advent titkos, szent ünnepén.
Jézusom várlak. Leborulok én,
szívem hozom, gyermeki szívemet.
Jöttödre készíts föl engem,
hiszen te vagy az örök szeretet.
(ismeretlen sz.)

Sok minden képes megzavarni
csillagszórós örömünket az ünnepen.
Ezért azután a Szenteste
meghitt rejtelmét éneklő
angyalokra kevésbé figyelünk,
mint az ünnep külső forgatagára.
Örömünknek elégséges és
valós oka van:
Üdvözítőnk született,
Benne eljött közénk Isten!
Vállalta, hogy tovább már
velünk vándorol történéseinkben.
Örömeinkben, bánatainkban,
félelmeinkben és bizakodásainkban.
Csak Vele érnek célt, - törekvéseink.
A karácsony legboldogítóbb üzenete,
hogy nem vagyunk már egyedül.
Velünk az Isten, - Emmánuel!
A Jászolban levő Gyermek
elfogad bennünket annak, amik vagyunk.
Viszonzásul felemel bennünket abba,
ami az övé: szeretetébe, kereszthalálába,
feltámadásába, - istenségébe.
Ezen csodálkoztak az angyalok,
ezen álmélkodtak a pásztorok ott,
- a betlehemi éjszakán.
Fel kell fognunk,
hogy nem azért jött közénk az Isten,
hogy mennyé változtassa világunkat.
Hanem azért jött, hogy mi földiek,
országának örököseivé lehessünk.
Kéz a kézben zarándoklás ez.
Egyik kezünkkel
a mennyei Atya kezébe kapaszkodunk,
a másik kezünket embertársaink felé nyújtjuk.
Ezt megtehetjük, - már ma este is!
Szeretettel:

Árpád

Händel: Messiás - Gyermek születik nékünk, fiú adatik nékünk!
https://www.youtube.com/watch?v=B-ljKokyYtc&feature=player_embedded
1223. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-16 17:14
Árpád
Hozzászólások: 914
2018. adventjének tizenhatodik estje!

Együtt várjuk Őt!
Talán éppen idén érkezünk Hozzá!

Elpattan már az ág,
mint a hegedűhúr,
amikor a madár
róla égig nyomul.
Elpattan most az ág,
mint a hegedűhúr,
a jégcsap kivirágzik,
majd a mélybe hull.
A madár elrugaszkodik
az ég felé,
mert honát e csupasz
világon nem lelé.
Elpattan maga a
madár is, mint a húr,
- várja az éjszaka
mélyén maga az Úr.
Ha az ég kútja vár
s hívnak a kék sasok,
azt mondja a madár:
Uram, én kész vagyok.
(Gyurkovics Tibor)

Gyorsan közeleg a karácsony.
Közeleg a Szenteste,
mely beletorkollik
abba az Éjszakába, melyből
ragyogásra fogunk ébredni.
De vannak, akik becsapják magukat azzal,
hogy nincs idejük Őrá,
ki onnan az Örökkévalóságból
azon az Éjszakán
belépett a mi időnkbe.
Minden egyébre oly könnyen figyelünk.
Alapvetően ez bűneink gyökere is.
Elfordítjuk lelkünket Istentől.
Az igazi készület az lenne,
ha értelmünk minden erejével,
belegondolnánk az egyedül üdvözítő
hatalmas Titokba!
Abba, hogy az a Gyermek,
aki karácsony éjszakáján majd
a Jászolban fekszik,
- az Örökkévaló Isten!
A mindenek feletti Végtelen Úr!
Aki ott sírdogál a hideg miatt,
de Ő fog bennünket,
- mindnyájunkat, - megvigasztalni.
Ez a Karácsony lényege!
És ami ebből következik:
elhatározásaink!
Melyeket meg is kell valósítanunk,
- igazi készületül, -
már ma, ezen a szép estén!
Szeretettel:

Árpád

Benjamin Britten: Ünnepi dalok
Kórusmű háromszólamú kórusra,
szólistákra és hárfára.
A karácsonyi ünnepkörhöz készült mű,
1942-ben íródott. Egy hajóúton.
Az elején és végén elhangzó
gregorián, Magnifikát antifóna
,,Hodie Christus natus est…” -
Ma született Krisztus!
- szép keretet ad a műnek.
https://www.youtube.com/watch?v=XCoOOGWOReA
1222. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-15 19:06
Árpád
Hozzászólások: 914
2018. adventjének tizenötödik estje!

Együtt várjuk Őt!
Talán éppen idén érkezünk Hozzá!

Ígéri boldog fényeit,
ígér megváltó csillagot,
a ránk sugárzó égi láng
jogunk az éghez hirdeti.
Jöjj, Krisztus,
jelenj meg nekünk,
hisz benned látjuk Istenünk,
s e boldog égi látomás
ajkunkon zengő dalt fakaszt.
(zsolozsma himnusz részl.)

Ma este megkezdi egyre fogyatkozó létét
az adventi koszorú harmadik gyertyája.
Ez is, és egyre több jel
hívja fel figyelmünket,
már nagyon közel az érkezése,
annak, - Kit úgy várunk.
A hívő ember számára
az teszi az adventet igazán széppé,
ha már a négy hét folyamán,
egyre jobban átszövi érzelem világát
az Úr, felénk irányuló szeretete.
A karácsonyi készület légkörét az emeli,
ha advent napjaiban
gyakrabban gondolunk arra,
hogy Jézus, - Isten szeretetét hozza
egyre közelebb hozzánk.
Ennek tudata
növelni képes vágyunkat
egy tartalmasabb, szebb életre.
Konkrét készületül pedig
meg kellene ismernünk
a legszebb történetet, - Jézus születését.
Az evangéliumokból.
Főleg a Lukács szerinti könyvből.
Könnyebb a helyzete annak,
akinek pontos ismeretei vannak
Jézus születésének eseményeiről.
Ismeri a történelmi körülmények
pontos és tagadhatatlan igazságait.
Elsősorban tudnunk kell azt,
hogy üdvösségtörténetről van szó.
Amelyhez a történeti adatok
csak keretet nyújtanak.
Azaz, a történelmi eseményt
tulajdonképpen háttérbe szorítja
annak üdvösségtörténeti tartalma.
A Betlehemben született Gyermek,
a világ Megváltója, - Üdvözítője!
Jött, hogy helyreállítsa a világ rendjét.
Amiben csupán egy parányi tett,
hogy széppé tedd,
- mai estédet!
Szeretettel:

Árpád

Beethoven Örömódája, - öröm és mosoly az utcán …
https://www.youtube.com/watch?time_continue=61&v=GBaHPND2QJg
1221. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-15 16:05
Árpád
Hozzászólások: 914
Holnap vasárnap! (advent 3. vas C év)

Az én Jézusom a Krisztus kinek eljöveteléről
a Keresztelő ezt mondta:
„Én csak vízzel keresztellek titeket.
De eljön majd, aki hatalmasabb,
akinek saruszíját sem vagyok méltó megoldani.
Ő majd Szentlélekkel és tűzzel fog
titeket megkeresztelni. (Lk 10, 16)

Advent harmadik vasárnapja
az örvendezés vasárnapja.
A Keresztelő azt is mondhatta volna:
örvendjetek, mert érkezni fog!
Mi pedig már
az örvendezés korában vagyunk,
mert jól tudjuk,
- Akit hirdetett, megérkezett!
Napjainkban még a keresztény embert is
nehéz meggyőzni arról,
hogy van miért örvendeznie.
Hiszen a világnak
a napi hírek által elénk hozott
eseményei bajról,
katasztrófákról szólnak.
Saját tapasztalataink is gondjainkról,
negatív élményekről szólnak.
Pedig hisszük,
hogy Isten szándéka életünkkel,
egészen más!
Pál apostol is arra buzdít bennünket:
Testvéreim! Örüljetek az Úrban szüntelenül!
Újra csak azt mondom, örüljetek!
Ha felismerjük magunkban
istengyermeki méltóságunkat,
- ennek örömét nem rejthetjük el senki elől.
Ha sötétségbe sodorta a világot
az Istentől való elszakadás,
- ezt napjainkban talán jobban kell megéljük,
mint bármikor a történelem folyamán, -
mennyivel inkább fénybe, örömbe kell
borítsa az Istenre való rátalálás!
S ha az Úr valóban közel van szívünkhöz,
akkor semmiféle aggodalmaskodásnak
nincs helye. Miért ne tudna gondoskodni
rólunk az Úr, javunkra fordítani mindent,
ha mi elfogadjuk
felénk irányuló áldó szeretetét.
Oly boldogító látnunk azt,
hogy ha egy kisgyermek
szerető bizalommal szólítja meg szüleit,
- nagyszüleit. Hatalmas örömöt
és nagylelkűséget vált ez ki belőlünk.
Mennyei Atyánkról ezt
miért nem tudjuk elképzelni?
Békés, boldog, - örömteli lenne a világ,
ha nem a bűnök sokasága,
a hatalmi törekvések,
a másokat kihasználó mohóság
vezetné a mindennapi életet.
Ha rátalálna
az Előhírnök megjövendölte Megváltóra.
Aki, - Szentlélekkel és tűzzel fog keresztelni.

Fogadjuk vissza Istent életünkbe, világunkba!
Tanúsítsuk, hogy Isten békét, tartást,
szeretetet hoz lepusztult világunkba!
Hogy Isten megtanít bennünket
újra szeretni, - ajándékká válni.
Ez az egyetlen út, amely boldoggá tesz,
amely Isten országába vezet.
Ha erre rátalálunk,
örömünket senki és semmi nem veheti el.
Szeretettel:

Árpád

Balatoni Sándor improvizációja a Pécsi Bazilikában
Beethoven Örömódája felett
https://www.youtube.com/watch?v=dvLt_q3HLBU
1220. hozzászólás
Létrehozva: 2018-12-14 17:14
Árpád
Hozzászólások: 914
2018. adventjének tizennegyedik estje!

Együtt várjuk Őt!
Talán éppen idén érkezünk Hozzá!

Ó zúzmarás december, téli éjek!
Ó, régi, tiszta szent karácsonyok!
Rorátéknak csöndes csilingelése,
emléketek, mint olvadt hó a fáról,
szívemre lassan, cseppenként csorog.
A kis templomban hűvös béke. Csend.
Égnek a gyertyák. Hajnali mise.
Fájdalmasan szép. ,,Deo Glória!"
Az ember szívek végtelen hite!
(Antalfy I.)

Egyre közelebb Annak érkezése,
Aki úgy várunk…
A gyermekek is egyre jobban sürgetik,
mit szeretnének karácsonyra.
A helyesen gyermeket nevelő
szülőnek nem is ezek beszerzése
a legfontosabb, hanem az,
hogy hogyan hangolja rá gyermekeit
az isteni szeretetre,
amellyel a mennyei Atya
Jézusban ajándékozott meg minket.
Gyermekében a szülő is
ajándékot kapott Istentől.
Szülői felelősségét is, - ez határozza meg.
Ez kell táplálja azokat a törekvéseit,
melyekkel szeretné gyermekeit
az örök élet felé vezető úton segíteni.
Természetesen úgy,
hogy ez összhangban legyen
a földi életre való felkészítéssel.
Élővé kell legyen annak tudata,
hogy a családban jelen van Jézus Krisztus.
Keresztény légkört kell teremteni,
hiteles és mély vallási élményekkel.
Az advent jó alkalom minden szülőnek,
ennek elérésére.
Amikor ennek szükségét érezzük,
vagy ennek bármi téren akadályát látjuk
bizalommal forduljunk
a Szentlélek Úristen felé,
kérve segítségét,
és nagyon figyelve indíttatásaira.
Már a mai estén is!
Szeretettel:

Árpád
Jézuska kiscsizmája
https://www.youtube.com/watch?v=BgARCVK1CnU&feature=related
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép