Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Keresztény Magyarország Portál - Fórum - Lelki útravaló és mai nap ige. Evangélikus - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek Etelka, Aletta napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

XI. Leó
Feszület
Fórum

Oldalak: [1] 2345...Utolsó
2625. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-25 22:08
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.25, Péntek

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Ezt mondta Isai a fiának, Dávidnak: Tudd meg, hogy jól vannak-e a testvéreid! (1Sám 17,18)

Akár Tituszról van szó, aki nekem társam és közöttetek munkatársam, akár a mi testvéreinkről, a gyülekezetek küldöttei ők: Krisztus dicsősége. Tanúsítsatok tehát irántuk szeretetet, és mutassátok meg nekik, hogy méltón dicsekedtünk veletek a gyülekezetek előtt. (2Kor 8,23-24)
A mai nap bibliai olvasmányai: JSir 5,1-22 -- ApCsel 28,1-16

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 25.
Ekkor előállt egy törvénytudó, hogy megkísértse, és ezt kérdezte: "Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Ő pedig ezt mondta neki: "Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?" Ő pedig így válaszolt: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes erődből és teljes elmédből, és felebarátodat, mint magadat." Jézus ezt mondta neki: "Helyesen feleltél: tedd ezt, és élni fogsz." Ő viszont igazolni akarta magát, és megkérdezte Jézustól: "De ki a felebarátom?"
(Lk 10,25-29)


Egy törvénytudó Jézust "kísértette", azt akarta tudni, kellően járatos-e az Isten dolgaiban. Az ilyen kérdések mindig rejtettek bizonyos csapdát. Jézust azonban nem tudták legyőzni. Beszélgetésük most az örök életre vezető útról szólt. Ezen az úton mi is szeretnénk elindulni, sőt célhoz is érkezni. Az oda vezető utat nekünk már ketten mutatják meg: a törvényadó Mózes és a bűnöst megigazító Jézus.
Mózes kezében a két kőtábla. "Ezt cselekedd, és élsz!" - tolmácsolta a teremtő Isten akaratát. A Teremtő megszabta a nappal és az éjszaka rendjét, az évszakok váltakozásával a növények életét. A Tízparancsolattal pedig rendet szabott az emberek, a családok és a népek életében. Az Ószövetség népe számára a törvény nem számított kellemetlen tehernek, hanem örömmel és hálásan fogadott isteni ajándéknak. S ha az Isten népe közösségében mindenki a törvény útján járna, nem lennének kerítések, zárak, börtönök!
A törvény útjelző tábla: erre menj, nem lesz szükséged figyelmeztetésre, nem ér utol büntetés, nem furdal lelkiismereted sem. A két kőtábla azonban fenyegető tilalomfa is, Mózes arca a haragtól sugárzik. Mi pedig remegve vagy dacosan bevalljuk: nem tudom betartani szigorú követeléseidet, sőt már nem is akarom. Ilyen vagyok, Uram, ilyennek teremtettél!
Jézus, aki soha nem vétkezett, nagyon jól tudja, hogy mi mind gyarlók és esendők vagyunk. Isten általa meghirdetett országát az irgalom és a megbocsátás jellemzi. Jézus a bűnt bűnnek tartja, de megkeresi az elveszettet, utánamegy az eltévedtnek. Akit megtalál, örömmel veszi vállára, s viszi vissza nyájához. Nem rájuk haragszik, csak arra, amit elkövettek vagy elmulasztottak. Kegyelmével fordul mindnyájunkhoz. Kegyelme pedig átformál. A megtalált és visszafogadott, a múltját őszintén és bűnbánattal bevalló, kegyelmet nyert ember élete megváltozik. A törvény nem kívülről érkező parancs többé, belülről válik meghatározó életerővé.

Uram!
Köszönöm, hogy életem útján nem csak Mózessel, veled is találkozhattam. Köszönöm, hogy vétkeim ellenére igaznak nyilvánítottál, és új életre vezettél. Légy vezetőm a sírig, ajándékozz meg az örök élettel!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2624. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-24 07:51
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.24, Csütörtök

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Ha gyarapszik is vagyonotok, ne bizakodjatok el! (Zsolt 62,11b)

Barnabás..., ami azt jelenti: Vigasztalás fia, egy ciprusi származású lévita, mivel földje volt, eladta azt, elhozta a pénzt, és letette az apostolok lába elé. (ApCsel 4,36-37)
A mai nap bibliai olvasmányai: Róm 11,25-32 -- ApCsel 27,27-44

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 24.
Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: "Én, az Úr vagyok a te Istened [...]. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt!"
(2Móz 20,1-2.8)


A Tízparancsolatnak ez a parancsa röviden így hangzik: "Szenteld meg az ünnepnapot!" Az evangélikus és a római katolikus egyházakban ez a harmadik parancsolat, a reformátusoknál és a görögkeletieknél a negyedik. Ám az eltérő számozás és a hosszabb-rövidebb forma nem befolyásolja az Isten parancsolatának értelmét.
Urunk szent napját testi-lelki felüdülésünkre rendelte. Azért hív gyülekezetébe, hogy együtt hallgassuk igéjét és együtt áldjuk nevét. Igéje, gyülekezete, nevének közös magasztalása mind-mind áldott ajándék. Ez a parancsolat pedig ezeket a tőle kapott ajándékait védi. Elsősorban tőlünk, akik gyorsan találunk kifogást a gyülekezet közösségéből való távolmaradásra, s mulatozás, játék vagy szórakozás kedvéért először rendszertelenül, később rendszeresen is elmaradunk.
Ma már - főleg a nagyvárosokban - alig hallatszik harangszó. Csak sajnálni tudjuk, hiszen a vidéki élethez nélkülözhetetlenül hozzátartozott "a halottakat elsirató, az élőket hívogató" harang szava. A harangok hívásában elsősorban magának Krisztusnak a hívása szól. S ahova hív a harangszó, ott, az Isten hajlékában kegyelme és áldása vár ránk! Kegyelméből az a hajlék, a templom otthonunk lehet.

Uram!
Túrmezei Erzsébet versével áldalak "otthonomért!"

Otthonom a templom. Mesterem műhelye.
Ajtaján belépve mindig hazaérek. Azért keresem fel, hogy kezébe vegyen,
Ismerősen csendül fülembe az ének. hogy régi emberből új emberré tegyen:
Mintha minden hangja simogatás lenne! hogy amíg templomát látogatom híven,
Égi Atyám keze simogat meg benne. templommá formálja egész bűnös szívem.Megterített asztal. Otthonom a templom.
Éhező mellőle sose kel fel éhen. Mennyei otthonom halvány földi mása,
Megelégedhetik mennyei k enyéren: drága tükörképe, szent hívogatása.
élet kenyerével, élet italával, Míg egykor mennyei hajlékod befogad,
igében, szentségben Krisztussal magával. Köszönöm, Istenem, földi hajlékodat!

(Otthonom)
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2623. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-24 07:50
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.23, Szerda

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Mert Istenetek, az Úr istenek Istene és uraknak Ura. Ő a nagy, erős és félelmetes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni.
(5Móz 10,17)

Jézus... így szólt: Nekem adatott minden hatalom mennyen és földön. (Mt 28,18)
A mai nap bibliai olvasmányai: Jn 4,19-26 -- ApCsel 27,13-26

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 23.
Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: "Én, az Úr, vagyok a te Istened [...]. Emlékezzél meg a nyugalom napjáról, és szenteld meg azt! Hat napon át dolgozz, és végezd mindenféle munkádat! De a hetedik nap a te Istenednek, az Úrnak nyugalomnapja. Semmiféle munkát ne végezz azon, se te, se fiad, se leányod, se szolgád, se szolgálód, se állatod, se a kapuidon belül tartózkodó jövevény. Mert hat nap alatt alkotta meg az Úr az eget, a földet, a tengert és mindent, ami azokban van, a hetedik napon pedig megpihent. Azért megáldotta és megszentelte az Úr a nyugalom napját."
(2Móz 20,1-2.8-11)


A nyugalom napja a heti ünnepnapunk. Az Ószövetségben a hét hetedik napja, mert a teremtéstörténet és Urunk fenti parancsolata szerint a hatnapos teremtés után a Teremtő maga is megpihent. Az első keresztyének a heti ünnepet a hét első napjára, a vasárnapra tették át. Ennek oka az volt, hogy Jézus vasárnap támadt fel.
Ünnepelni kétféle módon tud unk. Ünnepelünk azzal is, ha nem dolgozunk. Az ünnep a heti pihenőnap. Ez is az Isten akaratából következik, aki nagyon jól tudja, hogy kimerítő testi vagy szellemi munkát végző embereknek szükségük van pihenésre és felüdülésre. Amennyire lehetséges, szabaddá kell tennünk tehát a nyugalom napját, melyen erőt gyűjthetünk a következő hét feladatai számára. Izrael népén kívül ismeretlen volt a hatnapos munkahét és a heti ünnep. Ennek a ritmikus rendnek az áldását rajtuk keresztül ismerte meg az egész világ. Bár próbálkozások voltak, ennél jobbat még találtak ki.
Természetesen az ünnep megszentelése nem merülhet ki a pihenéssel. Akkor szenteljük meg az Isten napját, ha szentnek tartjuk. Luther hangsúlyozza, hogy Isten azt a napot szentnek teremtette, és azt akarja, hogy nekünk is szent legyen. Az ünnepet azzal szenteljük meg, ha egy részét családunk tagjaival együtt a gyülekezet közösségében töltjük, velük együtt hallgatjuk és tanuljuk az Isten igéjét. Hiszen ott, ahol sokan vagy a kár kevesen együtt vagyunk Jézusunk nevében, ott van ő maga is közöttünk!
Mennyi áldást és ajándékot tartogat nekünk Urunk az ő napjának megszentelése során! Balga az az ember, aki közönyből, aggodalmaskodásból vagy hitetlenség miatt elhanyagolja a gyülekezet közösségét, nem él az Isten igéjével, és megveti szentségét. Eldobja magától az Isten szeretettel kínált ajándékát, a vele való közösséget!

Uram!

Add, szívem mindig örüljön, Hogy lássam, mily szent törvényed,
Hogy házadba mehetek. És megismerjem ösvényed.
Lelkem igédből épüljön, Boldog, ki azt követi.
S okuljon, ha tévedek.
(EÉ 285,2)Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2622. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-22 22:27
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.22, Kedd

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

De megkegyelmezett nekik az Úr, megkönyörült rajtuk, és feléjük fordult az Ábrahámmal, Izsákkal és Jákóbbal kötött szövetségért. Nem akarta őket elpusztítani, és nem vetette el őket maga elől mindeddig. (2Kir 13,23)

Ha pedig Krisztuséi vagytok, akkor Ábrahám utódai vagytok, és ígéret szerint örökösök. (Gal 3,29)
A mai nap bibliai olvasmányai: JSir 1,1-11 -- ApCsel 27,1-12

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 22.
A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: "Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni." Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: "Akkor ki üdvözülhet?" Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: "Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges."
(Mk 10,24-27)


Jézus egymás után három jelzőt is használ a gazdagok üdvösségre jutásával kapcsolatosan: nehéz, lehetetlen, lehetséges.
Nehéz bejutniuk, mert a tehetős ember szeret mindent megfizetni. A gazdag senkire sincs rászorulva! Talán még bosszantó is számukra: ingyen, kegyelemből, hit által, a Krisztusért bocsát meg az Isten, s engedi be a bűnösöket országába. "Az nem lehet valódi és értékes, ami olcsó, hát még ami ingyen van!" - gondolják azok, akik mindenből a tartósat, az értékeset, sőt a legdrágábbat vásárolják.
Nehéz bejutniuk, s itt már gondoljunk magunkra is: nehéz bejutnunk az Isten országába, mert a bejutáskor mindenkinek át kell mennie a "tű fokán". A jeruzsálemi várfal legszűkebb kapuját hívták így, melyen két ember egyszerre nem is tudott áthaladni. Ahhoz, hogy egy teve átjuthasson, le kellett térdelnie, a terhet is le kellett venni róla, s csak "térden" csúszva tudott bejutni a városba.
Nem szabad megsértődnünk a hasonlaton. Ha a gazda későn érkezett a várfalhoz, s már csak ez a kapu volt nyitva, le kellett vennie a tevéről a csomagokat. Mi sem tudunk átjutni a "tű fokán", ha körömszakadtáig ragaszkodunk mindahhoz, ami a mienk. S rendszerint nem is tudjuk lepakolni magunkról: "az embereknek ez lehetetlen!" Ragaszkodunk mindenhez, amit összekuporgattunk, ami a szívünkhöz nőtt. Olykor - mint Jézus korában a farizeusok - nyilvánosan jótékonykodunk. Csakhogy az Isten nem azt nézi, mennyit adunk, hanem azt, mennyit tartunk meg magunknak. Figyeli is, mivel ind okoljuk, miért jár nekünk mindenből szebb, több és jobb, mint másnak.
A "tű fokát" az Isten megváltó szeretete őrzi. Ezzel a szeretettel és irgalommal találkozva egyszer csak lecsúszik a hátunkról és kiesik a kezünkből az, ami eddig a legfontosabb volt. S így ami az embereknek lehetetlen volt, az Istennek lehetséges! És megformálódik imádságunk: Uram, mindenem a tied. Rendelkezz velem!

Uram!
Amikor kegyelmeddel találkoztam, egyszerre új értékrend alakult ki életemben. Ebben te vagy első, szolgálatod és követésed mindennél fontosabb. Erőm, tehetségem és önmagam a tied. Mindenem a tied! Rendelkezz velem!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

2621. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-21 20:42
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.21, Hétfő

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Mert nem vet el örökre az Úr. Még ha megszomorít is, irgalmaz, mert nagyon szeret. (JSir 3,31-32)

A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog titeket felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. (1Pt 5,10)
A mai nap bibliai olvasmányai: Róm 11,1-12 -- ApCsel 26,24-32

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 21.
Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: "Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem." A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: "Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!"
(Mk 10,21-23)


Jézus, a tanítványok, de még mi, mai igeolvasók is szomorkodunk azon, hogy ez a szimpatikus ember végül is nem lett Jézus tanítványa.
Jézus megkedvelte. Pontosan nem tudhatjuk, mit látott benne a Mester. S azt sem, hogy miért állított az ifjú elé olyan feltételt, amilyet addig senki másnak. Lehet, hogy Jézus tudni akarta, hogy az eddig felsorolt parancsolatok után hogyan áll az ifjú az első parancsolattal. Az Isten azzal kezdi a Tízparancsolatot: "Én, az Úr, vagyok a te Istened [...]. Ne legyen más istened rajtam kívül!" (2Móz 20,2-3)
Jézus felszólítása leleplezte az örök életet kereső embert. Elborult az arca, és szomorúan eltávozott. Istent kereste, de a szívében a mammon, a vagyon volt az úr. S a mammon volt az erősebb. Lehet, hogy ezt eddig nem is tudta magáról, Jézus próbatétele derítette ki. Eddig tehát rosszul ismerte, sőt becsapta saját magát.
Jézusnak az ifjú számára "feladott" vizsgatétele azért is jelentős, mert összekapcsolta a szeretet két parancsát. Az egyik a naponként elmondott nagy parancsolat: "Halld meg, Izráel: Az Úr a mi Istenünk, egyedül az Úr! Szeresd azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes erődből!" (5Móz 6,4-5) A másik: "Szeresd felebarátodat, mint magadat!" (3Móz 19,18) "Ha tényleg az Istent szereted, szabadulj meg gazdagságodtól, add el, oszd szét árát a szegényeknek, máris kincsed lesz a mennyben - mondja Jézus. - S ha követsz, kirajzolódik majd az örök életre vezető út is."
Jézus nem hirdette meg életideálként a szegénységet, az ifjún kívül másoktól nem kérte ugyanezt az áldozatot. De önként vállalt szegénységével kifejezte az ember valódi helyzetét az Isten előtt. És teljes szolidaritást vállalt a kegyetlen gazdagok által kizsákmányolt, elnyomott és lenézett szegényekkel.
Jézus tanácsára az ifjú az örök élet fényében rendbe tehette volna maga körül a világot. Ahogyan a "Héberek evangéliumában" olvasható: "Íme, sok testvéred van, akik rongyokban öltözködnek, s halnak meg éhség miatt, amíg a te házad minden jóval tömött, és sohasem jut nekik azokból semmi!" Ő erre képtelen volt, távozott.

Uram!
Nehéz döntések elé állítasz. Tudom, hogy közben arra vársz, hogy jól döntsek. Melletted. Segíts választanom a nehezebb utat. Segíts, hogy mindig te legyél nekem a legfontosabb.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.


2620. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-21 20:41
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.20, Vasárnap

Szentháromság ünnepe után 10. (Jeruzsálem) vasárnap


A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

De akik szeretnek, [Uram,] legyenek olyanok, mint a felkelő nap ereje teljében! (Bír 5,31b)

Mert egykor sötétség voltatok, most azonban világosság vagytok az Úrban: éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. (Ef 5,8)
A mai nap bibliai olvasmányai: Lk 19,41-48 -- Róm 9,1-8.14-16 -- Zsolt 62

Az ünnep igéi

Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott. (Zsolt 33,12)

Lekció: 1Kor 12,1?11 , 2Móz 19,1?8

Igehirdetési ige: Lk 19,41-48


Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 20.
Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: "Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?" Jézus így szólt hozzá: "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat." Az pedig ezt mondta neki: "Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva."
(Mk 10,17-20)


A rekordok könyve tele van részben figyelemreméltó, részben szánalmasan nevetséges emberi csúcsteljesítményekkel. A sportolók állandóan túlszárnyalják az elődök által elért szinteket, eredményeik előtt a kevésbé tájékozott ember is leveszi a kalapját. Máskor meg, egyre gyakrabban döbbenettel állunk meg a híres futballjátékosok hirtelen halálhíre hallatán. Valahol Európában elkészítik a történelem eddigi leghosszabb kolbászát vagy legnagyobb tortáját, a világ másik része pedig éhezi k. A rekorddöntögetés mögött megkérdőjelezhető gondolkodás áll: az ember előtt nincs akadály. Mindent elérhet, mindent legyőzhet. Az ember mindenre képes!
Lehet, hogy így gondolkodott ez a mindenki által "gazdag ifjúnak" nevezett ember is? El fogom nyerni az örök életet, mihelyt megtudom, hogyan lehetséges! Kívánsága szimpatikus. Elindult Jézushoz, sőt futott. Térdre is borult előtte. S bár gazdag, nem elégedett mindazzal, amit ez a földi élet nyújt. Többre vágyott, az örök életre. Ezért kérdezte Jézust, azt, aki az örök élet ügyében mindenkinél illetékesebb. Magatartása követésre méltó.
Jézus nem azért jött, hogy Isten törvényét eltörölje, hanem hogy betöltse. Ezért figyelmeztette emberünket a Tízparancsolatra. Talán szándékosan csak "a második kőtábla" törvényeire, a felebarátainkkal kapcsolatos kötelességeinkre. "Mindezeket ő megtartotta - hangzott a válasz - ifjúságától fogva." Ha ezt Jézus nem vonta kétségbe, mi sem tehetjük. Hiszen a törvény eredeti szövegét tekintve , a Hegyi beszédben található jézusi magyarázatra nem gondolva, még el is képzelhető az illető törvénykövető élete. Akkor viszont mi űzte oda Jézushoz, mi roskasztotta őt térdre előtte? Úgy látszik, mégsem volt egészen biztos önmagában. Szíve mélyén sejthette azt, amit Jézustól tudunk: az örök életet semmiféle emberi teljesítmény nem biztosítja. Igyekezni lehet, de csak ajándékként kapható.

Uram!
Köszönöm, hogy az örök élet utáni vágyat szívembe ültetted. Bocsásd meg, hogy azt gondoltam, életem teljesítményei méltóvá tesznek annak elnyerésére. Adj nyitott szemeket, hogy ne csak a jót, a rosszat is, a hiányosságokat is észrevegyem életemben. Amit pedig nekem ajándékozol, szeretném hálásan fogadni.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.


2619. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-19 23:54
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.19, Szombat

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Nem megy le többé a napod, és a holdad sem fogy el, mert az Úr lesz örök világosságod. (Ézs 60,20)

Áldott a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmából újjászült minket Jézus Krisztusnak a halottak közül való feltámadása által élő reménységre. (1Pt 1,3)
A mai nap bibliai olvasmányai: Lk 12,42-48 -- ApCsel 26,1-23

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 19.
Jézus meghagyta nekik, hogy ezt senkinek se mondják el; de minél inkább tiltotta, annál inkább híresztelték, és szerfölött álmélkodtak, és ezt mondták: "Mindent helyesen cselekedett: a süketeket is hallóvá teszi, a némákat is beszélővé."
(Mk 7,36-37)


A süketnéma meggyógyításával Jézus egyetlen emberen segített. A meggyógyított egyenrangú tagjává válhatott közösségének. Ám ennek a gyógyításnak jelképes értelme is van. Jézus helyreállítja a beszélő viszonyt az Isten és az ember között.
Az Isten az embert képére és hasonlatosságára, ennek egyik magyarázata szerint a vele való közösségre teremtette. Teremtőnk beszélő Isten, több csatornán keresztül meg is szólít minket. Róla beszélnek a történelem lapjai, a természet ezernyi csodája, lelkiismeretünk hangja. Ezeken túl félreérthetetlenül megszólal prófétáin és apostolain, az írott és hirdetett igéjén keresztül. Mennyi szomorúságot okozunk neki azzal, hogy nem értjük vagy nem akarjuk ér teni szavát, s tudatosan elfordulunk tőle! Azért jött el Jézus, hogy minden addigi igehirdetőhöz képest világosabban, hatalmas szavával hirdesse meg a beszélő Isten mondanivalóját. Ugyanakkor "mindent helyesen cselekedjék", a süketek is hallják, a némák is beszéljék az Isten nagyságos dolgait.
Jézus szavai aranymondások, példázatai minden korban megnyitható gazdag tárházai Isten szavának. S akik megértik őt, azok száján megszületik a helyes válasz: "Én Uram, és én Istenem!"
A tanító és gyógyító Jézus saját példájával is utat mutatott. Nemcsak egy-egy beteggyógyítás alkalmával fohászkodott, de a legnehezebb helyzetben számára is nélkülözhetetlen erőforrás volt az imádság. Az Olajfák hegyén tusakodott, a kereszt magányában haldoklása közben is imádkozott. Erre biztat bennünket is: "Virrasszatok, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek [...]." (Mt 26,41) Magára vethet, önmagának ellensége az, aki bedugja Jézus szava elől fülét, vagy lakatot tesz a szájára. Viszont áldott, aki az apostollal együtt boldogan vallja, hogy "Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére" (Fil 2,11)!

Uram, ebben az okos korban ne engedd elbutulni néped,
hogy az üres emberi szó el ne némítsa szent igédet!
És ebben a jóllakott korban ne engedd meg, hogy éhen haljunk.
Táplálj mennyei eledellel, hogy pusztulásba ne zuhanjunk.
És ebben a jéghideg korban adj nekünk lángoló szívet,
hogy szereteted melegét árassza, aki e földön a tied.
S Urunk, ebben a fáradt korban adj új tettekre erőt nekünk,
és légy a mi erőnk Te magad, ha lankadunk, ha elcsüggedünk!

(L. Weingärtner után Túrmezei Erzsébet)Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

2618. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-19 23:53
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.18, Péntek

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Örvendezve fogtok vizet merni a szabadulás forrásából. (Ézs 12,3)

Jézus így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. (Jn 7,37-38)
A mai nap bibliai olvasmányai: Jer 1,11-19 -- ApCsel 25,13-27

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 18.
Ekkor egy dadogó süketet vittek hozzá, és kérték, hogy tegye rá a kezét. Jézus félrevonta őt egymagában a sokaságból, ujját a süket fülébe dugta, majd ujjára köpve megérintette a nyelvét; azután az égre tekintve fohászkodott, és így szólt hozzá: "Effata, azaz: nyílj meg!" És megnyílt a füle, nyelvének bilincse is azonnal megoldódott, úgyhogy hibátlanul beszélt.
(Mk 7,32-35)


Szentírásunk második oldalán, a teremtést befejező hatodik nap végén ezt olvassuk: "És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó." (1Móz 1,31) Mai világunk - sajnos - messze van ettől! Az ember megrontotta a teremtett világot, tönkretette az emberi kapcsolatokat is. Ugyanakkor az egészségrontásnak is számtalan formáját sorolhatnánk fel: milliók betegednek meg az alul- vagy túltápláltság, a káros alkohol- és drogfogyasztás és az önpusztító munkamániájuk vagy az összeférhetetlen természetük miatt...
Jézus az Isten országa evangéliumának hirdetésén túl jele ntős szolgálatot végzett azzal, hogy alkalmanként helyreállította a megrontott teremtettséget. Számos beteget meggyógyított, vakokat és süketeket, poklosokat és ördögtől megszállottakat, vagyis lelki-szellemi sérülteket. Minden gyógyítása hatalmának jele volt. Azt is kifejezte, hogy minden rossz ebben a világban az Isten eredeti szándéka ellen van. Szívesen vittek eléje betegeket, például ezt a süketnémát. Ez az állapot kiszolgáltatottá teszi az embert, nem veszi észre a veszélyt, nem hallja meg a jó szót, de a segélykiáltást sem. Ő sem tudja kifejezni magát. Állapota az Isten nélküli ember helyzetét is példázza. Olyan a süketnéma, mint egy bezárt ajtajú és ablakú ház, senki sem tudja megközelíteni és megszólítani, ha ő nem akarja!
Jézus félrevonta a nyilvánosság elől a süketnémát. Ujját a fülébe dugta, nyálas ujjával pedig a nyelvét érintette meg. Csak az ilyen érintésekkel tudott vele kommunikálni. Így alkalmazkodott hozzá. S a kettesben töltött áldott csendben megnyílt az em ber süket füle, mindent hallott, s megoldódott néma nyelve, hibátlanul beszélt.
A süketnéma gyógyulása fontos kísérője és illusztrációja Jézus evangéliumot hirdető szolgálatának. Jézus azt akarja, hogy a szándékosan süket fülűek is meghallják evangéliumát, ne akarjanak bezárkózni előle. Azt akarja, hogy a megnyílt nyelvűek tanuljanak meg imádkozni, bocsánatot kérni és áldást mondani. Akinek Jézussal lett tele a szíve, legyen tele vele szája is, "mert amivel csordultig van a szív, azt szólja a száj" (Mt 12,34).

Uram!
Megnyitottad bedugult fülemet, add, hogy süket legyek a veszekedés és a békétlenség hangjára. Megoldottad nyelvemnek bilincsét, segíts, hogy ne szűnjek meg hálát adni szeretetedért.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2617. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-17 23:50
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.17, Csütörtök

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az Úr. (Zsolt 34,20)

Pál írja: Miután előbb szenvedés és bántalmazás ért minket Filippiben, a mi Istenünktől bátorságot kaptunk arra, hogy nyíltan hirdessük nektek Isten evangéliumát sok küzdelemben. (1Thessz 2,2)
A mai nap bibliai olvasmányai: 1Kor 9,16-23 -- ApCsel 25,1-12

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 17.
Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: "Én, az Úr, vagyok a te Istened [...]. Ne mondd ki hiába Istenednek, az Úrnak a nevét, mert nem hagyja az Úr büntetés nélkül, ha valaki hiába mondja ki a nevét!
(2Móz 20,1-2.7)


Hitvallási irataink rövidebben fogalmazzák meg ugyanezt: "Ne vedd hiába Istened nevét!" Luther a Kis kátéban - a családfők számára készített kézikönyvben - így magyarázza ezt a parancsolatot: "Istent félnünk és szeretnünk kell, hogy nevével ne átkozódjunk, ne esküdözzünk, ne igézzünk, ne hazudjunk, se ne csaljunk, hanem nevét minden bajban segítségül hívjuk, imádjuk és hálaadással dicsőítsük."
A lutheri magyarázatból kitűnik, hogy ő az első parancsolatot a főparancsnak tartotta. A többi magyarázatát is így kezdte: "Istent félnünk és szeretnünk kell [...]." Mennyire igaza van. Aki az Urat mindennél jobban féli és szereti, az igyekszik megtartani többi parancsait is: tiszteli szüleit, nem árt embertársainak, nem csa lja meg házastársát, nem tiporja sárba más becsületét.
Ezt a parancsolatot sokféleképpen lehet megszegni. Átkozódnak és hazudnak emberek Istenre való hivatkozással még ma is. Ezeknél súlyosabbnak tűnik az, amikor Isten nevében hamis tanokat hirdet valaki. Más pedig Isten igéjét saját emberi gondolataival vegyíti, s ezzel megtéveszti hallgatóit. Még az is vétkezik, aki olyan tettekkel dicsekszik, amiért Istent kellene dicsőítenie...
Fontosabb, ha Isten ajándékaira figyelünk, melyek ehhez a parancsolathoz kötődnek. A megközelíthetetlennek látszó Isten megmondta nekünk a nevét! Fel is hatalmazott arra, hogy segítségül hívjuk őt: "Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítalak, és te dicsőítesz engem." (Zsolt 50,15) Tehát maga Urunk biztat arra, hogy használjuk ki ezt a csodálatos lehetőséget. Mózes, Izráel nagy prófétája, számtalanszor könyörgött az Úrhoz vízért és élelemért, a csatákban győzelemért. Isten meghallgatta. Ismerjük Dávid bűnbánó imádságát, magával ragadó felkiáltását a mélységből, és örömét, amikor Isten bocsánata elvette vétke terhét. Legszebben Jézus biztatott az imádkozásra: "Kérjetek és adatik nektek, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik nektek. Mert aki kér, mind kap, aki keres, talál, és a zörgetőnek megnyittatik." (Mt 7,7) Aki kér, az Istentől kap, a keresőnek ő segít találni, s a zörgetőnek ő nyit ajtót. Nincs gazdagabb ajándékozónk nála!

Uram!
Még mindig nem tanultam meg jól imádkozni. Még mindig nem köszönöm meg mindazt, amivel elhalmoztál. Még mindig csak magamért könyörgök hozzád... Taníts meg imádkozni!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2616. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-16 23:45
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.16, Szerda

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Áradjon a törvény, mint a víz, és az igazság, mint a bővizű patak! (Ám 5,24)

Aki pedig magot ad a magvetőnek, és eledelül kenyeret, megadja és megsokasítja vetőmagotokat, és megszaporítja igazságotok gyümölcsét. (2Kor 9,10)
A mai nap bibliai olvasmányai: 1Kor 10,23-31 -- ApCsel 24,22-27

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 16.
Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: "Én, az Úr, vagyok a te Istened [...]. Ne legyen más istened rajtam kívül!"
(2Móz 20,1-3)


Primitív népeknek, a "pogányoknak" is van elképzelésük az Istenről. Hiszen az az ember, aki megpróbált a "ki vagyok én?" kérdésre válaszolni, azonnal szembetalálkozott egy másikkal: "Ki akarta, hogy legyek? Mi a célja velem?"
Mi, Isten ószövetségi és újszövetségi népe kivételezett helyzetben vagyunk. Sok néma bálvánnyal s kitalált istennel szemben a mi Istenünk megszólal. Bemutatkozik: "Én, az Úr, vagyok a te Istened [...]." A világot teremtő Úr hajol le hozzánk, Istenünkké lesz. Gondunkat viseli, mint a leghűségesebb Atya. Éppen ezért ez a mondat, a Tízparancsolat bevezetése nem is parancsolat. Az Ószövetség egyik legszebb evangéliumi kijelentése arról, hogy az Úr a mi Istenünk!
Magától értődően következik ebből az első parancsolat: "Ne legyen más istened [...]!" A mózesi törvény - és nyomában az ortodox és a református egyház - bővebben fogalmaz, tiltja a különféle istenszobrok készítését, és folytatja: "Ne imádd, és ne tiszteld azokat, mert én, az Úr, a te Istened, féltőn szerető Isten vagyok!" (20,5) Ez a féltő szeretet más, mint a féltékenység. Inkább kizárólagosságról van itt szó. Így szeret minket az Úr. Luther a Kis kátéban fontosnak tartja szeretetének viszonzását, s ezért így magyarázza: "Mindennél jobban kell Istent félnünk, szeretnünk és benne bíznunk."
Ezzel a parancsolattal Isten ki akarja rekeszteni életünkből az idegen isteneket. Például önmagunkat, a mindennél és mindenkinél fontosabb "ént". Vagy embereket, akiket istenítve az élő Isten elé helyezünk. S hány és hány ember bízik az Istennél jobban földi javakban, pénzben és vagyonban! Ha semmije sincs, akkor is a pénztől várja boldogságát, s ha már összegyűjtött valamennyit, sohasem elégszik meg azzal, amije van. Foglyává lesz. Semmi és senki ne legyen nagyobb úr életünkben, mint az élő Isten!
Jó példák segítenek a parancsolat megtartásában. József jobban félte az Urat, mint az embereket, ezért nem engedett a csábításnak. Ábrahám jobban szeretette az Istent, mint hazáját, és elindult Isten szavára. Jób mindenét elveszítette, bizalma mégis megmaradt Ura iránt. Rajtuk kívül mégis elsősorban Jézusra kell figyelnünk, aki a kereszten így imádkozott: "Atyám, a te kezedbe teszem le az én lelkemet!" (Lk 23,46)

Uram! Istenem!
Te lehajolsz hozzám, hogy Istenem légy. Üdvösségemet munkálod, és gondomat viseled: mindent megadsz nekem a Krisztusban. Méltán követeled, hogy ne legyen más Istenem. Szeretnélek félni, csak téged szeretni és csak benned bízni.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2615. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-15 11:49
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.15, Kedd

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Hozzám kiáltottál a nyomorúságban, és megmentettelek.
(Zsolt 81,8a)

Odament [Jézushoz] egy leprás, aki könyörögve és térdre borulva így szólt hozzá: Ha akarod, megtisztíthatsz. Jézus megszánta, kezét kinyújtva megérintette, és így szólt hozzá: Akarom, tisztulj meg! És a lepra azonnal eltűnt róla, és megtisztult. (Mk 1,40-42)
A mai nap bibliai olvasmányai: Ef 5,15-20 -- ApCsel 24,1-21

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 15.
Akkor mondta el Isten mindezeket az igéket: "Én, az Úr, vagyok a te Istened [...]."
(2Móz 20,1-2)


Mennydörgések és villámlások között, sűrű felhőben szólalt meg a mindenható Isten Mózesnek a Sínai-hegyen, és hirdette ki törvényét, a Tízparancsolatot. A törvény kihirdetése volt a tulajdonképpeni szövetségkötés Isten és a választott nép között. Az Izráellel kötött Ószövetség dokumentuma a Tízparancsolat.
Az eredetileg kihirdetett Tízparancsolat szövege bővebb, mint ahogyan azt ma hittankönyvekből tanuljuk. Benne van az Úr figyelmeztetése a törvényszegőkkel kapcsolatban és azoknak tett ígérete, akik az Isten iránti szeretetüket a parancsolatok megtartásával bizonyítják: "Megbüntetem az atyák bűnéért a fiakat is harmad- és negyedízig, ha gyűlölnek engem. De irgalmasan bánok ezerízig azokkal, akik szeretnek engem, és megtartják parancsolataimat." (20,5-6) Hallatlan aránytalanság van a büntetés és az Úr kegyelmes szeretete között. A bűn terhét és következményeit három-négy nemzedéken keresztül kell hordoznunk. Az őt szerető, törvénytisztelő családok pedig beláthatatlan időkön keresztül nyerik el irgalmát.
Érvényes-e még a mai törvénytipró és tekintélyromboló világban az Isten törvénye? Híres regényíró sok ember tapasztalatát ismerve válaszol erre a kérdésre: "Jól tudom, és Isten is jól tudja, hogy az ő parancsolatait nem fogják megtartani, és az ő szavai ellen mindenkor és mindenütt vétkeznek majd. De mindenesetre jéghidegség fogja majd körül annak a szívét, aki ezt megtöri, mert az ő húsába és vérébe is be van írva, és a jól tudja, hogy e szavak érvényesek." (Thomas Mann: Mózes) Az író itt a minden nép életében megtalálható "szívbe írt" törvényről beszél, és a bűn elkövetése után megszólaló lelkiismeretünkről. Szinte Pál apostolt idézi, aki szerint a törvény cselekedete még a pogányok szívében is benne van, "erről lelkiismeretük és egymást vádló vagy éppen védő gondolataik együtt tanúskodnak majd, azon a nap on [...]" (Róm 2,15-16)
Jézus nem az Isten törvényének eltörlésére, hanem betöltésére jött (Mt 5,17-18). A Tízparancsolat megmaradt Jézus kezében annak, amivé az Isten szánta. A Teremtő Isten ezzel szabott rendet teremtett világának, elsősorban az embernek. A törvény védi Isten nekünk adott ajándékait - az életet, a házasságot és a családot, javainkat és becsületünket - mástól, s a másoknak adott ajándékokat tőlünk. Ugyanakkor a törvény tükör, amelyből megismerhetjük önmagunkat. Mindkét szerepére maradéktalanul szükségünk van!

Uram!
Köszönöm, hogy rendet szabtál nekem is. Köszönöm törvényed szigorúságát, tükröd kérlelhetetlenül leleplező erejét. Segíts őszinte bűnbánatra!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

2614. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-15 11:49
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.14, Hétfő

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Szeressétek az Urat, a ti Isteneteket, és mindenben az ő útjain járjatok.
(Józs 22,5)

Pál írja: Imádkozom azért, hogy a szeretet egyre inkább gazdagodjék bennetek ismerettel és igazi megértéssel, hogy megítélhessétek, mi a helyes, hogy tiszták és kifogástalanok legyetek Krisztus napjára. (Fil 1,9-10)
A mai nap bibliai olvasmányai: 1Kir 3,16-28 -- ApCsel 23,12-35

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 14.
Jézus mondta: "Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz! Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál?! Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki? Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt."
(Lk 17,7-10)


Mindnyájunknak volt kamaszkora. Nem volt könnyű időszak. A rend és a kötöttség ellenségünk volt, minden figyelmeztetésért haragudtunk. Lázadtunk szüleink ellen, szeretettünk volna "világgá" menni. Aztán egyszer alig észrevehető módon elkezdődött a változás. Egyik társunk bukása állított meg, vagy a feladatunkat zokszó nélkül átvállaló szülő miatt gondolkodtunk el, ki tudja?! Büntetést v ártunk, és simogatás ért. Akkor ért véget a kamaszkor, amikor beláttuk, szüleink szeretetéből valamit vissza kell fizetnünk. Hiszen megérdemlik: szeretnek!
Istennel való kapcsolatunknak is megvan a kamaszkora. Isten kihirdette törvényét, s hozzátette: "ezt cselekedd, és élsz!" S a törvény szigorú rendet írt elő, az egyes parancsolatok közül nem válogathattunk, az egyik betartása nem mentesített a többi érvénye alól. Mi ez, ha nem rabság? Ekkora szigorúság ellen csak lázadni lehet. Elindultunk tőle "messze vidékre", mint a tékozló fiú.
Ám "ott a messze földön, árván, hontalan" kamaszkorunk átlépett az "ifjúvá alakulás" időszakába. Rájöttünk, hogy mégiscsak jobb volt az atyai házban, az Atya szolgálatában. Utolsó szolgája is szívesen lennénk, ha visszafogadna! Elindultunk, majd rongyosan és kopottan érkeztünk meg. Az Atya öleléssel fogadott vissza háza népe felnőtt tagjai közé. Mindent megbocsátott és elfelejtett, bűneinket "a háta mögé" vetette.
Ezek után felnőtt csalá dtagként élhetünk az Isten háza népében. Minden megváltozott. Ami keserves kötelesség volt, most áldott lehetőség. Amit nyűglődve tettünk, azt most bőségesen, mértéken felül végezhetjük. S a velünk találkozó emberek számára is tudunk nyújtani valami ráadást: mosolyt, érdeklődést vagy biztatást. Nem várunk érte dicséretet, csak azt tesszük, ami a dolgunk: szeretetünkkel Atyánkra mutatunk. Imádkozunk is értük. S persze bűnbánattal magunkért is, mert óemberünk magasnak tartja ezt a "felnőtt" mércét!

Uram!
Köszönöm, hogy elviselted kamaszkoromat. Magammal elégedett voltam, mindenki mással elégedetlen. Veled is. Köszönöm, hogy ölelő karokkal vártál, amikor keserves vargabetűk után hozzád érkeztem. Köszönöm, hogy szolgálhatlak!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.


2613. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-13 23:55
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.13, Vasárnap

Szentháromság ünnepe után 9. vasárnap


A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. (Zsolt 34,19)

Anániás pedig elment, és bement abba a házba, rátette a kezét, és ezt mondta: Testvérem, Saul! Az Úr, az a Jézus, aki megjelent neked az úton, amelyen jöttél, azért küldött engem, hogy újra láss, és megtelj Szentlélekkel. (ApCsel 9,17)
A mai nap bibliai olvasmányai: Mt 25,14-30 -- Fil 3,7-11(12-14) -- Zsolt 14

Az ünnep igéi

Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon. (Lk 12,48b)

Lekció: 1Kor 10,1?13 , Jer 1,4?10

Igehirdetési ige: Lk 16,1-12


Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 13.
Jézus mondta: "Ki az közületek, aki ezt mondja szolgájának, amikor az szántás és legeltetés után megjön a mezőről: Jöjj ide hamar, és ülj az asztalhoz! Nem azt mondja-e inkább neki: Készíts nekem valami vacsorára valót, övezd fel magadat, és szolgálj fel nekem, míg eszem és iszom, te majd azután egyél és igyál?! Vajon megköszöni-e annak a szolgának, hogy teljesítette, amit parancsolt neki? Azért tehát ti is, ha teljesítettétek mindazt, amit parancsoltak nektek, mondjátok ezt: Haszontalan szolgák vagyunk, azt tettük, ami kötelességünk volt."
(Lk 17,7-10)


Azt gondolja az ember, ma már sehol a világon nincs ilyen szigorú szolgálat, mint ebben a példázatban. Valószínűleg rabszolgáról van szó, aki látástól vakulásig dolgozott a határban, ám amikor éhesen és szomjasan hazaér, akkor sincs nyugta. Először a gazda vacsoráját kell felszolgálnia, s csak azután ehet és ihat. Elvégzett munkájáért pedig nem jár külön jutalom vagy köszönet.
Jézu s nem a korabeli szolgák munkakörülményeiről akar tudósítani bennünket. Ő mindnyájunk gazdájáról, az Istenről és rólunk mondta el ezt a példázatot. Igen, mi mind az ő szolgái vagyunk.
Az Apostoli hitvallás mind a három ágazata beszél arról: "az övé vagyok!" Az Atya teremtett, az övé vagyok a teremtés jogán. Az egyszülött Fiú váltott meg, az övé vagyok a megváltás jogán. A Szentlélek pedig beleépített az anyaszentegyházba. Nem vagyok tehát a magamé, a Szentháromság Istené vagyok. Jézus a megváltással Urammá is lett, hogy "egészen az övé legyek, az ő országában őalatta éljek, s őt szolgáljam" (Kis káté).
Az Isten szolgálatában pedig nincs szabadidő, nincs "fizetett évi rendes szabadság" sem. Amikor minden percünket beosztottuk, jön egy váratlan kérés, s félre kell tennünk a magunk dolgát, mert előbbre való a másiké. Isten szolgái rugalmasok, sőt irgalmasok. Tudják, hogy nem állhatnak le, mert gazdájuk, az Isten is szüntelenül munkálkodik. Ő sem vesz ki sohasem szabadságot. M indig elérhető!
Urunk azt is tudja, hogy gyermeknevelésnél, tanulásnál olykor szükség van biztatásra, ösztönző dicséretre. Ám a folytonos dicséret mindenkit elront. Sok szülő agyondicsért gyereke már attól boldogtalan lesz, amikor a családon kívül az első kritikát kapja.
Jézus pedig arra tanít: "Mondjátok: haszontalan szolgák vagyunk!" Szigorúsága addig elfogadhatatlan, amíg folyton másokhoz mérjük magunkat. Ha viszont megtanuljuk magunkat Jézus hűségéhez, áldozatkészségéhez mérni, akkor elcsendesedünk.

Uram!
Szeretnélek hűségesen szolgálni téged. Tudom, hogy szolgáid nem kapnak jutalmat, csak kegyelmet. Már az is kegyelem, meg nem érdemelt kegyelem, hogy elfogadsz szolgádnak.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2612. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-13 23:54
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.12, Szombat

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Uram, te vagy az Isten, és igazak a te ígéreteid. (2Sám 7,28a)

Az ég és a föld elmúlik, de az én beszédeim nem múlnak el. (Lk 21,33)
A mai nap bibliai olvasmányai: Fil 2,12-18 -- ApCsel 23,1-11

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 12.
Jézus így folytatta példázatát: "A vámszedő pedig távol állva még szemét sem akarta az égre emelni, hanem a mellét verve így szólt. Isten, légy irgalmas nekem, bűnösnek. Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát, megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik."
(Lk 18,13-14)


A példázat másik szereplője a vámszedő. Nem a bűnei miatt dicséri őt Urunk, emberi mértékkel mérve ő bizonyára többet vétkezett, mint a másik. Nem is példakép ez az ember. Egy "példás vámszedő" talán így imádkozna: "Hálát adok neked, Istenem, hogy nem vagyok olyan beképzelt és gőgös, mint ez a farizeus. Nem is vagyok olyan tolakodó, mint ő. Hálát adok neked, hogy ilyen megnyerően alázatos tudok lenni, nem olyan, mint ez az önhitt farizeus..." Nem a jól imádkozó vámszedőre kerül glória. A példázatban Jézusunk mentő szeretete ragyog és hívogat.
Jézus hallja a vámszedő bűnbánó imádságát, s nag yon jól tudja, hogy a száján pontosan az van, mint a szívében: őszinte bűnbánat. Ezzel az emberrel valami történt. Talán családi perpatvarban olvasták fejére bűneit, s őszinte pillanatában rájött, hogy élete párjának, a család szókimondó tagjának igaza van. Vagy Toldi Miklósként eldobta a "nehéz követ", s már nem tudta megállítani. Kénytelen volt látni tette következményét. Esetleg a zsinagógában éppen Dávid bűnbánó zsoltárát olvasták, s annak szövege hatolt le szíve mélyéig: "Egyedül ellened vétkeztem, azt tettem, amit rossznak látsz [...]. Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem [...]." (Zsolt 51,6.9) Egyáltalán nem tudjuk bűnbánó imádságának előzményét. Csak azt tudjuk, jó helyre jött. Bűnbánó imádsága pedig valóságos fegyverletétel. Nem sorolja esetleges érdemeit, nincsenek mentő körülmények. Még azt is tudja, ha dicsekedne, elállná a kegyelem útját. Alázatos, mert biztos abban, hogy "Isten a kevélyeknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmét adja" (Jak 4,6).
Az evangéliumokban név szerint is találkozunk vámszedőkkel. Lévivel, akiből Máté lett, az evangélista; Zákeussal, aki a hagyomány szerint később Caesarea püspökeként szolgálta az Urat. A legnagyobb mélységből is van út felfelé. "Csak" azt kell tudni, amit minden keresztyénnek is, hogy Isten ingyen, kegyelemből, a Krisztusba vetett hit által bocsát meg a bűnbánónak. S így nem csak a vámszedő, még egy farizeus is "felmagasztaltatik", ha eljut az őszinte bűnbánatra.

Uram!
Kegyelmed magadhoz vonja a bűnösöket, engem is. Szereteted térdre kényszeríti azokat, akiknek nincs mentségük. Engem is. Felemeled az alázatosakat, könyörülj rajtam is.
Ámen.


Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

2611. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-12 00:17
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.11, Péntek

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Isten azt mondta Nóénak és fiainak: Íme, szövetségre lépek veletek és utódaitokkal, meg minden élőlénnyel, amely veletek van...: nem lesz többé özönvíz, hogy elpusztítsa a földet. (1Móz 9,9-11)

Isten... ránk bízta a békéltetés igéjét. (2Kor 5,19)
A mai nap bibliai olvasmányai: 1Pt 3,8-17 -- ApCsel 22,22-30

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 11.
Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta [Jézus]: "Két ember ment fel a templomba imádkozni: az egyik farizeus, a másik vámszedő. A farizeus megállt, és így imádkozott magában: Isten hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember: rabló, gonosz, parázna, vagy mint ez a vámszedő is. Böjtölök kétszer egy héten, tizedet adok mindenből, amit szerzek..."
(Lk 18,9-12)


A farizeusról és a vámszedőről szóló kis történet Jézus egyik legjobban ismert példázata. Először az derül ki belőle, hogy Urunk elől semmit sem tudunk eltitkolni. Jól érti, mi hangzik el a farizeus szájából, s azt is tudja, megvan-e mindennek a fedezete, vagy sem.
Ennek az embernek vannak pozitívumai. Férfi, aki a templomba jár. Ma elnőiesedett gyülekezeteink láttán azon tűnődünk, hol vannak a férfiak. Férfi létére imádkozik is, sőt kérések felsorolása helyett hálát ad. Tiszta kezű. Milyen ri tka az ilyen ember a mai "ragadós" világban. Böjtöl, kétszeresen is, hogy többet adhasson a rászorulóknak, ez is példamutató! Tizedet fizet. Ha egy-egy mai gyülekezetben tizenöt-húsz ilyen adakozó lenne, eltűnnének az anyagi gondok! A mi szemünkben nagyszerű embernek látszik ez a farizeus.
Urunk azonban nem csak azt látja, ami a szeme előtt van, mert "nem a látszat szerint ítél" (Ézs 11,3). Ő azt is tudja, mi lakik a szívünkben. Hamar észrevette, hogy a farizeusok kegyességük látszata alatt "mindent csak azért tesznek, hogy feltűnjenek az embereknek" (Mt 23,5), és "színlelésből hosszan imádkoznak" (Mk 12,40).
Ez a farizeus imádságában az Isten dicsérete helyett önmagát dicséri. Sikeres életét önmagának tulajdonítja, saját vállát veregeti. Azzal is dicsekszik, ami nyilvánvalóan nem az ő érdeme, hanem az Isten kegyelme. Közben megszólja a másikat, a bűnbánó vámszedőt. Magáról el sem tudja képzelni, hogy bármi rosszat tett volna. Úgy tudja, nincs rászorulva az Isten kegyelmér e. Akinek mindkét keze tele van saját érdemeivel, nem is fér kezébe a kegyelem.
Istenhez könyörög, akit nem is ismer. Önbecsülése önhittségbe csap át, az pedig kizárja az Istenbe vetett hitet. Urunk pedig nem tud könyörülni az önelégülteken. Ő csak az alázatost tudja felemelni, a megtört szívűt tudja meggyógyítani, a szegényt meggazdagítani.
Szegény farizeus! Most nincs rászorulva az Isten kegyelmére. De mit fog tenni akkor, ha elfogy a pénze, ha elfagy a terménye, ha megromlik az egészsége, ha a biztosnak hitt alap kicsúszik alóla? Ha önmagában is csalódnia kell? Kibe kapaszkodik, ha Istent nem ismeri?

Uram!
Bocsásd meg, hogy olykor túl sokat képzeltem magamról. Bocsásd meg, ha azt hittem, hogy sem emberekre, sem rád nincs szükségem. Törd össze önhittségemet, erősítsd hitemet.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.


2610. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-11 00:47
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.10, Csütörtök

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Érezzétek, és lássátok, hogy jó az Úr! Boldog az az ember, aki hozzá menekül. (Zsolt 34,9)

Jézus mondja: Én vagyok az az élő kenyér, amely a mennyből szállt le: ha valaki eszik ebből a kenyérből, élni fog örökké. (Jn 6,51)
A mai nap bibliai olvasmányai: 1Kor 12,27-13,3 -- ApCsel 22,1-21

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 10.
Azután ezt a példázatot mondta [Jézus] a népnek: "Egy ember szőlőt ültetett, és munkásoknak adta bérbe, majd hosszú időre idegenbe távozott. És amikor eljött az ideje, elküldött a munkásokhoz egy szolgát, hogy adják oda neki a részét a szőlő terméséből. De a munkások megverték, és üres kézzel küldték el. Azután egy másik szolgát küldött, de azt is megverték, meggyalázták, és üres kézzel küldték vissza. Majd egy harmadikat is küldött, de ezt is megsebesítették és kidobták. Akkor így szólt a szőlő gazdája: Mit tegyek? Elküldöm szeretett fiamat, őt talán meg fogják becsülni. De amikor azt meglátták a munkások, így tanakodtak egymás között: Ez az örökös! Öljük meg őt, hogy mienk legyen az örökség! És kidobták a szőlőből, majd megölték. Vajon mit tesz most már velük a szőlő ura? Eljön, és elveszti ezeket a munkásokat, a szőlőt pedig másoknak adja."
(Lk 20,9-16)


Ez a példázat valóságos krimi a szőlősgazda jogos járandóságának megtagadásáról, a munkások erőszakos tetteiről, sőt gyilkosságáról.
A szőlősgazda maga az Isten, választott népe a szőlősbirtok. A munkások a nép vezetői, akik a tulajdonosnak felelősséggel tartoznak. Az Isten sorba küldte követeit, prófétáit népéhez, akik mind ráfizettek küldetésükre. Most az örökös érkezett. Sőt Jézus már több mint örökös, ő maga a birtokos, személyesen tart igényt az emberek hitére és szolgálatára. Ezt akadályozták meg a szolgák.
A példázattal Jézus arra figyelmeztette hallgatóit és a vele vitában álló vezetőket, hogy óriási hibát követnek el az Isten ellen, amikor azt képzelik, ők a szőlő tulajdonosai. Tévedésüket pedig tetézik azzal, hogy elpusztítására készülnek.
A főpapok és az írástudók jól értették, hogy Jézus róluk mondta ezt a példázatot (20,19). Mégsem riadtak vissza tervüktől, hogy Jézust a keresztre juttassák. A példázat beteljesedik. Isten pedig elveszi választott népét vezetőitől. Nem veti el az egész Izráelt, csak azokat bünteti meg, akik Jézus elle n fordultak. Isten pedig megfeszített Fiát feltámasztja, a szőlő tulajdonosa tehát élni és uralkodni fog.
Ez a példázat ma is figyelmeztet. Ha elűzöm életemből az Urat, elveszíthetem saját magamat. Ha egy gyülekezet kiveti magából Jézust, elveszíti helyét a világban. Ha egy Isten nélküli vezetés ki akarja irtani még az Isten emlékét is országából, elveszítheti saját népét, még akkor is, ha ez nem azonnal következik be. Jézust pedig mindenki látni fogja, "amint a Hatalmas jobbján ül" (Mt 26,64).

Uram!
Istenem! Nem vagyok a magam ura, egészen a tied vagyok. Házastársam és gyermekeim, barátaim és hittestvéreim sem az enyémek, hanem mind a tieid. Ne engedd, hogy bárkit is elszakítsak tőled. Szeretném őket közelebb vinni hozzád.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.


2609. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-11 00:46
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.9, Szerda

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Csak az Úr ad bölcsességet, szájából ismeret és értelem származik. (Péld 2,6)

Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába, és elterjedt a híre az egész környéken. Tanított a zsinagógáikban, és dicsőítette mindenki. (Lk 4,14-15)
A mai nap bibliai olvasmányai: Mt 5,33-37 -- ApCsel 21,27-40

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 9.
Megkérdezték tehát tőle: "Ki vagy te?" Jézus így válaszolt nekik: "Az, akinek eleitől fogva mondom magamat. Sok mindent kellene mondanom rólatok és ítélnem felőletek, de aki elküldött engem, igaz, és én azt mondom a világban, amit tőle hallottam." Ők nem ismerték fel, hogy az Atyáról szólt nekik. Jézus tehát ezt mondta: "Amikor felemelitek az Emberfiát, akkor tudjátok meg, hogy én vagyok, és önmagamtól nem teszek semmit, hanem ahogyan az Atya tanított engem, úgy mondom ezeket. És aki elküldött engem, velem van: nem hagyott egyedül, mert mindig azt teszem, ami neki kedves." Amikor ezeket mondta, sokan hittek benne.
(Jn 8,25-30)


Szívet melengető ennek a vitának az utolsó mondata. Ezt szeretné elérni minden mai igehirdető és hitoktató. Persze, hiába tanulnánk meg Jézustól az igehirdetés mesterfogásait vagy az eredményes vita módszereit. Jézus "sikere" nem a módszerben, hanem személyében van. Amiről beszél, a benne való hit, azt ő ajándékoz za is.
Akkori ellenfelei szemtől-szembe találkoztak vele. A mai ellenfelek is számolnak azzal, hogy ő valóban élt, s működése átformálta a világ arcát. A benne való hit mégis több annál, mint annak elismerése, hogy ő valóságos és jelentős történelmi személy volt. Ő ezen túl az, akinek kezdettől fogva mondta magát. Most éppen "Emberfiának", aki sokkal több mint egyszerű küldött, mert benne maga az Isten van itt közöttünk.
Vitázni, érveket felhozni ellene mindig könnyebb, mint hinni benne. Hiszen egyáltalán nem természetes a hit, nem születik meg érvekre, nem terem magától, nem is az ember produktuma. Kizárólag Jézus ajándéka. Akinek nincs hite, nem kell emiatt szégyenkeznie. Egyikünk sem született Jézusban való hittel, szeretettel vagy erőszakkal sem tudták belénk nevelni a szülők és a nagyszülők. Jézus ajándéka. Ő akkor, ha szükséges volt, vitázott, ellenfeleinél jobban ismerte az Írást, ezért nyert csatákat. Számos csodát is tett, de a "jóllakottaknak" és a meggyógyította knak is csak egy része jutott el a benne gyökerező üdvösséges hitre. A legnagyobb tette az volt, hogy "felemeltetett" a golgotai keresztre, s a világ csúfságává lett. Ott a Koponyák hegyének színpadán mindenki előtt nyilvánvalóvá tette: "Így szerette Isten a világot!" Jeruzsálem falain kívül egy ártatlanul meghurcolt és kicsúfolt ember sorsa hirdeti: ember, ezt érdemled bűneid miatt. Ám ezt a szenvedést átvállaltam érted, ezért küldött el az Atya. Ezért a szenvedésért és halálért van még számodra is bocsánat!
Ezt mondja nekünk is: "Van még számotokra is bocsánat!" Azért hirdeti, hogy higgyünk benne!

Uram!
Szeretnék hinni benned, Uram. Erősítsd hát gyenge hitemet. Szeretnék búban és örömben beléd kapaszkodni. Fogd hát kezemet. Szeretnék veled járni holtam napjáig, ne eressz el.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2608. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-08 23:41
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.8, Kedd

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Itt vagyok, itt vagyok! - mondtam a népnek, amely nem hívta segítségül nevemet. (Ézs 65,1b)

A szolga aztán jelentette: Uram, megtörtént, amit parancsoltál, de még van hely. Akkor az úr ezt mondta a szolgájának: Menj el az utakra és a kerítésekhez, és kényszeríts bejönni mindenkit, hogy megteljék a házam. (Lk 14,22-23)
A mai nap bibliai olvasmányai: Lk 6,27-35 -- ApCsel 21,15-26

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 8.
Meghallotta Jézus, hogy kiközösítették, és amikor találkozott vele, megkérdezte tőle: "Hiszel te az Emberfiában?" Ő így válaszolt: "Ki az, Uram, hogy higgyek benne?" Jézus így felelt neki. "Látod őt, és aki veled beszél, ő az." Erre az ember így szólt: "Hiszek, Uram." És leborulva imádta őt.
(Jn 9,35-38)


A meggyógyított vakon született ember szókimondó bátorsága miatt meglakolt. Kiközösítették a Jézusra haragudó farizeusok. Az ő zárt gondolatvilágukba egyszerűen nem fért bele az, amit Jézus tett és hirdetett. Taníthatatlanok, előttük nincsenek érvek, még magukat a tényeket is letagadják. Ők, a zsinagóga zsarnok vezetői nem tűrnek ellenvetést. A kizárással nem csak fenyegettek, így is határoztak.
Emberünk nagyszerűen viselkedett. Pedig Jézusról még nem tudott mindent. Miután született vakságából meggyógyította, csupán arról volt meggyőződve, hogy ő próféta (17. vers), s ha "nem volna Istentől való, semmit sem tudott volna tenni" (33 . vers). Óriási ajándékot kapott gyógyulásával, ezt nem hajlandó tagadni, de még kisebbíteni sem. Jézus iránti hálája erőssé és bátorrá tette, szinte hitvallóvá. Hite még nem teljes, de ebben a "félkész" állapotában is bizonyságot tett. Bátor szókimondásához erősen ragaszkodott.
A csoda folytatódik, kiteljesedik. A meggyógyult minél többet mond el Jézusról, annál közelebb jön hozzá Urunk. Jézus soha nem hagyja magára azt, akit miatta megszorongatnak vagy megbüntetnek. Őt is megszólítja: "Hiszel te az Emberfiában?" Ezt az Ószövetségből származó nevet Jézus saját messiási küldetésére használta. Ember vagyok, de ugyanakkor az Isten küldötte, egyszerre gyönge és hatalmas. Küldetésem szenvedésen át vezet a diadalra. Azt mondta ezzel Jézus: "Én gyógyítottalak meg. Megnyitottam vak szemed, de ha hiszel bennem, szíved és életed is meggyógyítom. Messiásod vagyok, de több is annál. Az élet kenyere, az Atyához vezető út, bárányaimat számon tartó jó Pásztor."
A meggyógyultat lenyűgözi Jézus nagysága és ajándékozó szeretete. Leborulva imádja őt, s boldogan jelenti ki: "Hiszek, Uram."
A gyógyulás csodája egy másik szinten ismétlődött: "...vak voltam, most látok." Először a testi szemét nyitotta meg Urunk; ekkor még csak annyit tudott Jézusról, hogy Istentől küldött csodatévő. Most kinyílt az eddig vak szíve is, s meglátta Jézusban az Isten teljességét. Térdre roskadt. Ez a legnagyobb csoda, amikor valaki térdre roskad Jézus előtt!

Uram!

Hiszek, Uram, de erősíts, Egyedül tebenned bízom,
Kételkednem, ó, ne hagyj; S egykor téged, én Jézusom,
Bűn, halál ellen bátoríts, Ott, hol bánat nincs többé,
Üdvöm, gyámolom maradj! Láthatlak mindörökké.
(EÉ 418,4)Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.


2607. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-07 22:44
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.7, Hétfő

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

[Isten] tárja fel a mélyen elrejtett titkokat.
(Dán 2,22a)

A Pártfogó pedig, a Szentlélek, akit az én nevemben küld az Atya, ő megtanít majd titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit én mondtam nektek. (Jn 14,26)
A mai nap bibliai olvasmányai: Mt 7,7-12 -- ApCsel 21,1-14

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 7.
Odahívták tehát [a farizeusok] másodszor is a nemrég még vak embert, és ezt mondták neki: "Dicsőítsd az Istent: mi tudjuk, hogy ez az ember bűnös." Erre ő így válaszolt: "Hogy bűnös-e, nem tudom. Egyet tudok: bár vak voltam, most látok." [...] Megszidták, és ezt mondták: "[...] Mi tudjuk, hogy Mózeshez szólt az Isten, de erről azt sem tudjuk, hogy honnan való." Az ember így válaszolt nekik: "[...] Ha ő nem volna Istentől való, semmit sem tudott volna tenni." Erre így feleltek neki. "Te mindenestől bűnben születtél, és te tanítasz minket?" És kiközösítették.
(Jn 9,24-25.28-29.33-34)


Hitükben megingott, Urunkhoz alig kapcsolódó emberek így magyarázkodnak: "Könnyű volt hinni akkor, amikor Jézus itt járt a földön! Főleg annak, akivel csodát tett!" Pedig a csoda átélése sem jelent automatikusan hitre jutást. Gondoljunk a meggyógyított tíz bélpoklosra. Mindössze egy ment vissza Jézushoz, hogy megköszönje gyógyulását. A többinek semmit sem jel entett a gyógyító Mester.
A fejezet elején olvasható a fordulatos történet első része. Jézus meggyógyított egy vakon született embert. A gyógyítás azonnal az érdeklődés középpontjába került. A szomszédok és az arra járók azonnal felismerték a meggyógyultat, de a meggyógyított szülei félelmükben nem merték azonosítani fiukat. A farizeusok vizsgálatot kezdtek, és egyszerűen tagadták, hogy gyógyulás történt. Jaj lett volna annak, aki Messiásnak, azaz Krisztusnak vallotta volna Jézust, kizárták volna a zsinagógából.
A meggyógyított embertől is azt követelték, hogy tagadja meg és ítélje el gyógyítóját, hiszen Jézus "bűnös", aki az ördöggel cimborál, csodái "az ördög csodái"(8,48). Ezen kívül törvénytipró, mert nem tartja meg a szombatot (9,16).
Emberünk vallomásában egyszerűen, de találóan válaszol. Nem akarja Jézust elítélni, hiszen jól tudja: "...bár vak voltam, most látok." Ami közben történt, abban semmi részem. Nem én tettem, velem történt. S nem a szerencsés véletlen , nem a vak végzet, nem a sors kegye tette. Aki tette, azt még ugyan saját szememmel nem láttam, de tudom, hogy "ha ő nem volna Istentől való, semmit sem tudott volna tenni". Ezzel szemben mi, mai keresztyének sokszor saját eredményünknek tartjuk azt, amivel Urunk megáldott, s elfelejtjük megköszönni azt, amit tőle kaptunk. Pedig a meggyógyított ember rövid mondatát kellene belső egyetértéssel kimondanunk: "Egyet tudok: bár vak voltam, most látok."

Uram!
Annyi minden történt velem, amiben fel kellett ismernem kezed nyomát. Életemben semmi sem volt véletlen. Sokszor kaptam tőled nem várt áldást, de kezed még a rosszból is tudott jót kihozni. Áldott legyél érte!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

2606. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-07 22:43
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.6, Vasárnap

Szentháromság ünnepe után 8. vasárnap


A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Dicsőítsétek szent nevét, szívből örüljenek, akik keresik az Urat!
(Zsolt 105,3)

A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál tanította őket. (ApCsel 20,7)
A mai nap bibliai olvasmányai: Mt 5,13-16 -- Ef 5,8b-14 -- Zsolt 11

Az ünnep igéi

Éljetek úgy, mint a világosság gyermekei. A világosság gyümölcse ugyanis csupa jóság, igazság és egyenesség. (Ef 5,8?9)

Lekció: Róm 8,12?17 , Ézs 2,1?5

Igehirdetési ige: Mt 7,15-21


Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 6.
Ezután [Jézus] naponként tanított a templomban. A főpapok, az írástudók a nép vezetőivel azon voltak, hogy elveszítsék; de még nem találták meg a módját, hogy mit tegyenek vele, mert az egész nép - hallgatva őt - rajongott érte.
(Lk 19,47-48)


Természetesen Jézus már a templomtisztítással is tanított. A főpapok, akik valószínűleg anyagilag is érintettek voltak a templomi árusítás felháborító gyakorlatában, valamint a nép vezetői és az írástudók érthették meg legjobban, mit jelent Jézus haragja és korbácsa. Azt jelenti, hogy az imádság és az üzlet nem fér össze egymással. Ez a csoport azon gondolkodott, hogyan veszítsék el őt. Velük szemben - mert Jézus működése mindig kétfelé osztja az embereket - állt az egész nép. Akik odafigyelve hallgatták őt, rajongtak érte.
Jézus bizonyára meg is magyarázta hűséges hallgatóinak, miért vett ostort a kezébe. Elmondhatta mindazt, amit a Hegyi beszédben elmondott a kegyességről. Elmondhatta, hogy sem a bőkezű adakozással, sem a buzgó imádsággal, de a mások által megcsodált böjtöléssel sem lehet lekenyerezni az Istent. S a templomi áldozattal nem lehet kiegyenlíteni vétkes adósságunkat, megfizetni Isten ajándékait. Istennek egyébként sem árui vannak, hanem ajándékai. Ajándékain - legyen az a mindennapi kenyér vagy az irgalmából osztogatott bűnbocsánat - nincsen árcédula. Minden kegyelem!
Az Urunk által hirdetett evangélium "egyik fele" tehát az, hogy mi, emberek fizetésképtelen koldusok vagyunk. Sem a földi életünket, sem az üdvösségünket nem tudjuk megfizetni. Sem előre, sem utólag. Ám ugyanennyire fontos az evangélium másik része: adósságunkat kifizette a mi Urunk, a Megváltó Krisztus. A számlát kiegyenlítette, az ellenünk szóló kézírást vagy adóslevelet a keresztre felszögezte. S így a Sínai-hegyen kötött Ószövetség helyébe lépett a Golgota hegyén született Újszövetség. A régi templom helyébe is új lépett, immár nem kézzel csinált épület, hanem az Isten Messiása.
Az ószövetségi oltárt felváltotta a golgotai kereszt, rajta az áldozat maga Krisztus. Ő maga az áldozatot bemutató Főpap is, s az ő áldozata egyszer s mindenkorra érvényes, soha nem kell megismételni. Azóta nem bikák vagy bakok véréért, hanem Jézus értünk is kiontott véréért bocsát meg nekünk az Isten. Nem olcsó ez a kegyelem. Neki sokba került. Ezért tudja életváltoztató és életszentelő elhatározásra, megtérésre késztetni az ige hallgatóit. Sőt ezt a megtérést ő maga munkálja is bennünk.

Uram!

Hittel nézek keresztfádra, Amit keresztfádon mondtál,
Üdvözítő Jézusom. Amire ott tanítottál,
Értem mentél Golgotára, Bármeddig tart életem,
Hogy lelkem mennybe jusson. Ne engedd felejtenem!
(EÉ 206,1)Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2605. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-05 23:51
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.5, Szombat

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Akár jó, akár rossz, hallgatni fogunk Istenünknek, az Úrnak a szavára. (Jer 42,6)

A Lelket ne oltsátok ki, a prófétálást ne vessétek meg. (1Thessz 5,19-20)
A mai nap bibliai olvasmányai: Jel 19,4-9 -- ApCsel 20,17-38

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 5.
Azután [Jézus] bement a templomba, és kezdte kiűzni az árusokat, ezt mondva nekik: "Meg van írva: És az én házam imádság háza legyen, ti pedig rablók barlangjává tettétek."
(Lk 19,45-46)


A jeruzsálemi templomban az ószövetségi előírások szerint folyt az áldozatok bemutatása. Az áldozati állatokra - ökrökre, juhokra, galambokra - szükség volt. A városiaknak, és aki nem tudott vidékről, a sajátjából felhozni, annak valahol vásárolnia kellett. Ám az állatkereskedést máshol is gyakorolhatták volna, nem a templom közvetlen közelében. A hozott állatok "tisztasága", tehát alkalmassága miatt visszaélések voltak. A templomi pénz átváltása körül pedig meg nem engedett nyerészkedés. Jézus megharagudott a templom kapujában tapasztalt vásári zűrzavarra, kötélből ostort fonva kezdte kiűzni onnan az árusokat és a pénzváltókat.
Különös, egyik evangélista sem jegyzett fel egyetlen sort sem arról, hogy az árusok szembeszálltak volna Jézus haragjával . Az Isten ügyéért bátran harcoló Mester azt tapasztalta, hogy ellenfeleinek lelkiismerete az ő pártján van. Isten igazságának pártján.
Jézus magatartása ószövetségi próféciákra támaszkodik. Váratlan és energikus fellépése mögött azonban ennél is több van. Haragszik a visszaélésekre is, de a templom megtisztításával Isten népe történetében óriási fordulat veszi a kezdetét. Lassan vége az Ószövetségnek, s az ót felváltja az új!
Pedig az Ószövetség áldozati kultusza egyáltalán nem volt felesleges. A választott nép tagja hozta vagy vásárolta az áldozati állatot, mert tudta, hogy vétkezett, s ki kell engesztelnie a bűneire haragvó Istent. A szeme láttára ölték meg, véreztették ki azt. Fájdalmát látva ő is bűnbánatot tarthatott, fogadalmat tett, s megtisztulva ment haza.
Ez a gyakorlat azonban könnyen megszokottá vált, elillant belőle a bűnbánat mélysége. Üzleti felhangot is kaphatott: "Vétkeztem, hát fizetek. De talán alkudni is lehet az Úrral? S mi az a minimum, amivel m egelégszik az Isten?!"
Az ostor Jézus kezében azt jelenti: nem boltos az Isten, hanem a világ legnagyobb gavallérja. S elsősorban nem ajándékot kér. Amit vinni tudunk neki, mind tőle való. Ajándék helyett köszönetet vár és hűséget, teljes odaadást és annak elismerését, hogy nem tudunk fizetni. Fizetésképtelen koldusok vagyunk, s minden kegyelem!

Uram!
Bocsásd meg, hogy olyan sokszor keveslem ajándékaidat. Ám meg vagyok győződve arról, hogy túl sokat kérsz, túl sokat vársz tőlem. Taníts meg reális számvetésre. Segíts belátnom, hogy csak üres tenyérrel állhatok eléd. Koldus vagyok, s ez az igazság!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.



2604. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-05 23:50
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.4, Péntek

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Dávid így felelt [Góliátnak]: Te karddal, lándzsával és dárdával jössz ellenem, de én a Seregek Urának... a nevében megyek ellened. (1Sám 17,45)

Pál írja: [Isten] adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy hatalmasan megerősödjék bennetek a belső ember az ő Lelke által. (Ef 3,16)
A mai nap bibliai olvasmányai: Lk 22,14-20 -- ApCsel 20,1-16

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 4.
Amikor [Jézus] közelebb ért, és meglátta a várost, megsiratta, és így szólt: "Bár felismerted volna ezen a napon te is a békességre vezető utat! De most már el van rejtve a szemeid elől. Mert jönnek majd reád napok, amikor ellenségeid sáncot húznak körülötted, körülzárnak, és mindenfelől szorongatnak; földre tipornak téged és fiaidat, akik benned laknak, és nem hagynak belőled követ kövön, mert nem ismerted fel meglátogatásod idejét."
(Lk 19,41-44)


Jézus közeledik Jeruzsálemhez, szemében könnyek csillognak. Amikor valóságos ember voltáról és természetéről szólunk, ezeket a könnyeket mindig felsoroljuk. Megsiratta Lázárt, együtt érzett a fiát temető naini özvegy fájdalmával. Beleérző képessége irigylésre méltó.
Jézus sír, mert előre tudta, mi következik. Néhány év múlva több, magát messiásnak nevező népvezér vezetésével a zsidó nép felkelt a zsarnok helytartó ellen. A római túlerő, Vespasianus majd Titus katonái visszaszorították ők et a városba. Éhség és betegségek tizedelték a népet, ők pedig a templomba húzódtak vissza. Az őrjöngő, a hosszú ostrom miatt már türelmetlen rómaiak pedig rájuk gyújtották az Isten házát. Az ostrom eredménye több tízezer halott, számtalan rabszolgasorsra ítélt fogoly. A templom lerombolásának dátuma Kr. u. 70. Ezért sír Jézus.
Könnyei a Király könnyei. Mint Király közeledett fővárosához, mint Messiás a népéhez. Át kellett élnie, hogy a város lakói, népe vezetői nem ismerték fel, nem fogadták be őt. Mégsem önmaga miatt sírt, nem önmagát szánta. Könnyei nem a sértett büszkeség könnyei. Őket siratja. Nekik, Jeruzsálemnek és lakóinak lett volna szükségük Jézusra. Hiszen hozzájuk Szabadítóként érkezett!
Sírása a jó Pásztor szomorúságából fakad, aki észreveszi, hogy megint hiányzik a "századik juh". Könnyei az asszony aggodalmából erednek, aki nekifog felforgatni a házat az elgurult tizedik drachmáért. Könnyei az Atya könnyei is, akinek majdnem megszakad a szíve, amikor utána n éz a távozónak. Jézus azokat siratja, akik elszalasztották a vele való találkozás vissza nem térő alkalmát.
Jézus miattunk is sírhat. Azért, mert elfogadjuk ajándékait, de őt magát elutasítjuk. Azért, mert hajtjuk magunkat a mindennapi kenyérért, de igéjére, az élő kenyérre és az úrvacsorában kapható bocsánatra már "nincs étvágyunk". Azért, mert megkeményített szívvel hallgatjuk szavát (Zsid 4,7), s belenyugszunk abba, hogy a vetett magot a gonosz könnyűszerrel kikapja a szívünkből. Jézus könnyei indítsanak bűnbánatra!

Uram!
Könnyeid és szomorúságod megrendítenek. Fáj, hogy miattam is sírnod kell. Késztess őszinte bűnbánatra, és bocsáss meg! Segíts, hogy kihasználjam a rád figyelés minden alkalmát!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2603. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-05 23:49
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.3, Csütörtök

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Bízzatok az Úrban mindenkor, mert az Úr a mi kősziklánk mindörökre! (Ézs 26,4)

Ekkor ezt kérdezte tőlük: Hol van a ti hitetek? (Lk 8,25a)
A mai nap bibliai olvasmányai: 1Kor 10,16-17 -- ApCsel 19,23-40

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 3.
Egyszer elmentek hozzá anyja és testvérei, de nem tudtak Jézushoz jutni a sokaság miatt. Ezért tudtára adták neki: "Anyád és testvéreid kint állnak, és látni szeretnének." Ő azonban így válaszolt: "Az én anyám és az én testvéreim azok, akik Isten igéjét hallgatják, és megtartják."
(Lk 8,19-21)


Jézusnak sokat kellett csalódnia. Elsősorban a választott nép vezetőiben, akik haraggal utasították el messiási szolgálatát, sőt áskálódtak ellene, és a keresztre juttatták. Az övéi közé, "saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt" (Jn 1,11).
Többször csalódott tanítványaiban: "...ők nem értették, mit jelent, amit mondott nekik." (Jn 10,6) Még az is előfordult, hogy kifakadt hitetlenségük miatt: "Meddig szenvedlek még titeket?" (Mt 17,17)
Talán a legkeserűbb csalódását a közvetlen családtagok okozták, akik nem nyugodtak bele küldetésébe. Már tanítványai voltak, betegeket gyógyított, hallgatására sokaság gyűlt össze, amikor a hoz zátartozói "elindultak, hogy elfogják, mivel azt mondták: magán kívül van" (Mk 3,21). Nem tudtak bejutni a házba a tömeg miatt, valószínűleg nem is érdekelte őket, miről beszél Jézus. Csak beüzentek neki, beszélni akartak vele. Azt gondolták, hogy ha az írástudók és a farizeusok nem tudták letéríteni Jézust az útjáról, ez nekik sikerülni fog?! Íme, az Isten küldöttének magányossága! Mikeás próféta is erről panaszkodott: "...az embernek saját háza népe is ellensége." (Mik 7,6) Jézus a családjától származó kísértést is megállotta. Arra adott példát övéinek, amit az apostolok később nyilván tőle tanulva így fogalmaztak meg: "Istennek kell inkább engedelmeskednünk, mint az embereknek." (ApCsel 5,29)
A családtagok eltávolodása miatt üres helyek vannak Jézus szívében. Ő pedig szívesen családja tagjai közé sorolja azokat, akik igéjét hallgatják és befogadják. Nem akárhová tartozunk, hanem Jézus családjába! Az ő családjának tagjai nem tengnek-lengnek a világban, fészkük van, ahol megpi henhetnek, ahova erőgyűjtésért betérhetnek. Jézus a családjának tagjait igéjével táplálja, pásztori szeretetével gondozza. A családban pedig testvéreink vannak. A család tagjai számon tartják egymást, és számíthatnak is egymásra. Urunk nagyszerű ajándéka, ha ilyen családias egy-egy gyülekezet, s a magunk családja is beépült, és benne él a gyülekezetben!

Uram! Mily boldog ház, hol befogadtak téged, Mily boldog ház, hol te törlöd a könnyet,
Mi Urunk Jézus, te legjobb barát, Megsebzett szívek áldott orvosa.
És ha betérnek szeretett vendégek, Mily boldog ház, hol víg napok ha jönnek,
Mind közt legdrágább vagy és várva várt. Téged akkor sem felednek soha.
(EÉ 481,1.5)

Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2602. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-02 23:41
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.2, Szerda

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Ezt mondja megváltód, az Úr, aki az anyaméhben formált: Én, az Úr alkottam mindent: egyedül feszítettem ki az eget, magam tettem szilárddá a földet.
(Ézs 44,24)

Az Isten, aki teremtette a világot és mindazt, ami benne van, aki mennynek és földnek Ura, nem lakik emberkéz alkotta templomokban, nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből, hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. (ApCsel 17,24-25)
A mai nap bibliai olvasmányai: ApCsel 10,(21-23)24-36 -- ApCsel 19,8-22

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 2.
Jézus mondta: "Ha pedig ezt mondaná szívében az a szolga: Késik az én uram, és kezdené verni a szolgákat és szolgálóleányokat, elkezdene enni, inni és részegeskedni; azon a napon jön meg annak a szolgának az ura, amelyen nem várja, és abban az órában, amelyen nem gondolja: kettévágatja, és a hűtlenek sorsára juttatja. [...] Akinek sokat adtak, attól sokat kívánnak, és akire sokat bíztak, attól többet kérnek számon."
(Lk 12,45-46.48)


Az Istentől kapott sáfári megbízatásunkat eddig csak a szülői hivatásra alkalmaztuk. Pedig tulajdonképpen a sáfárság valamennyi tisztességes hivatásban álló ember rendeltetése. Az orvos és a kétkezi munkás, a mozdonyvezető és a pedagógus, a lelkész és a műszakvezető mérnök egyaránt az Isten sáfára. Ez a megbízatás a különböző hivatásban állók közös nevezője, életre szóló rangja.
Születésünk során különféle adottságokat kaptunk. Az iskolai évek alatt megismertük a világot, tanárok irányítottak, jó példák vonzottak. Eljött az az idő is, hogy oklevéllel vagy diplomával a kézben a választott hivatásban elkezdhettük a munkát. Megbíztak és ellenőriztek a főnökeink. Jézus is növeli felelősségünket. Állítja, hogy hivatásunkban nemcsak a munkaadónknak, de az Istennek is számadással tartozunk. Az Isten sáfárai vagyunk. A sáfárnak pedig nem csak a saját megélhetéséért kell dolgoznia. Minden sáfárnak az a dolga, hogy mindenki más is "jóllakjék". Megkapja eledelét, s mindent, amire szüksége van.
A főnök tehát tegyen meg mindent a beosztottjaiért, mert azok is az Isten háza népéhez tartoznak. Nekik is jár a megértés, a jó szó, az elégséges fizetés. A pedagógusnak észre kell vennie kis tanítványa bánatos arcán az otthoni légkör gondjait. A vele való törődés annyira kell, mint egy falat kenyér. Az autóbusz vezetője se felejtse el, hogy nem csak a fizetéséért dolgozik, hanem sáfárként azért, hogy az utasok célhoz érkezzenek. A többi hivatásban dolgozó is gondoljon a "fogyasztókra", akik megvá sárolják s viselik az elkészült ruhát, akik beköltöznek a felépített hajlékba. Ez a tudat elűzheti a monoton munka egyhangúságát, még új ötletekhez is segíthet.
Minden sáfár kísértése az, hogy az Isten háza népére úgy néz, mintha a sajátja lenne. Porkoláb lesz vagy rabszolgahajcsár. Megrészegül a hatalomtól, megfosztja jogaitól a másikat, megrövidíti adagjait. Egyszer váratlanul megjön mindnyájunk gazdája, s a hűtlen sáfár bajba kerül! Akire sokat bízott az Isten, attól többet kér számon.

Uram!
Köszönöm, hogy adottságaimnak megfelelő hivatást is kaptam tőled. Adj kellő hűséget. Segíts abban, hogy a várható számadás még inkább növelje felelősségemet. Szeretnék mindent megtenni azokért, akiket rám bíztál.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2601. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-02 00:01
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.8.1, Kedd

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Ha Isten segít, a kőfalon is átugrom. (Zsolt 18,30b)

Az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk. (1Jn 5,4)
A mai nap bibliai olvasmányai: Mt 22,1-14 -- ApCsel 18,23-19,7

Lelki útravaló a mai napra

Augusztus 1.
Jézus mondta: "Ki tehát a hű és okos sáfár, akit az úr szolgái fölé rendel, hogy idejében kiadja élelmüket? Boldog az a szolga, akit, amikor megérkezik az úr, ilyen munkában talál! Bizony, mondom néktek, hogy az egész vagyona fölé rendeli őt."
(Lk 12,42-44)


Jézus nagyon jól tudta, hogy előbb-utóbb letelik a földi tartózkodására kirendelt idő, s itt kell hagynia tanítványait. Talán ezért is beszélt olyan példázatokban, melyekben egy időre eltávozó, majd visszatérő úr szerepelt. Amíg az úr távol van, a sáfár a helyettese. Összes szolgája fölé rendeli őt, hogy a háznép minden tagja idejében megkapja eledelét.
Mi is mind sáfárok vagyunk, akiket maga az Isten bízott meg a sáfársággal. Az a megbízatásunk, hogy nevében teljes felelősséggel lássuk el az Isten háza népéhez tartozókat mindazzal, amire mindenkinek szüksége van.
A családapáknak és a családanyáknak is tudniuk kell: a gyermekeikről való gondoskodás nem csak szülői tisztükbő l fakadó kötelezettség. Gyermekeik az Isten háza népéhez is tartoznak. A szülőket a körzeti gyermekorvos is felelőssé teszi a gyermekek egészségi állapotáért, vagy az iskola a hűséges iskolába járásért. Az Isten is számon tartja, megkapják-e a gyermekek mindazt, ami növekedésükhöz szükséges, s ami telik Urunk gazdag tárházából.
Isten követelései arányban állnak a szülőknek juttatott ajándékokkal. Amikor a gyermekeket a szülőkre bízta, nem bocsátotta el őket üres kézzel. Testi és szellemi képességeiket is a gyermekek érdekében adta. Hány gyermek - már felnőttként - áldja apját a fárasztó, de tartalmas gyalogtúrákért, a kézbe adott olvasmányokért, a hasznos időtöltésekre való ránevelésért. Számtalan édesanya tanította meg gyermekeit, hogyan tudják kényelmessé és széppé tenni környezetüket, meleg fészekké otthonukat. És ezek csak kiragadott példák a hűséges sáfárok életéből.
Az eledelhez azonban lelki táplálékok is tartoznak. Hiszen azt is Jézustól tudjuk: "Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik." (Mt 4,4) Áldott sáfár az a szülő, aki kézen fogva viszi el gyermekeit az Isten hajlékába. Hűséges sáfár minden szülő, aki együtt hajol gyermekeivel a Szentírás fölé. Boldog sáfár az, aki Jézust követő életével mutat jó példát a rábízottaknak. Még boldogabb, aki a gyermek Istenről feltett kérdéseire jó válaszokat ad. Éppen akkor, amikor ura "hazaérkezik".

Uram!
Köszönöm áldott szüleimet, akik megtanítottak rólad szóló énekekre, reggeli és esti imádságokra, akik elvezettek a templomba és hozzád is. Segíts, hogy hozzájuk hasonlóan hűséges sáfárod legyek a rám bízottak érdekében!
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2600. hozzászólás
Létrehozva: 2017-08-02 00:00
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.7.31, Hétfő

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Egyetlen nap alatt fogom eltörölni ennek az országnak a bűneit is!
(Zak 3,9b)

Bűneinket [Krisztus] maga vitte fel testében a fára, hogy miután meghaltunk a bűnöknek, az igazságnak éljünk. (1Pt 2,24)
A mai nap bibliai olvasmányai: Jn 6,47-56 -- ApCsel 18,1-22

Lelki útravaló a mai napra

Július 31.
Jézus mondta: "Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. [...] Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni."
(Jn 15,1.4-5)


Jézus, az igazi szőlőtő beszél velünk, a szőlővesszőkkel a vele való kapcsolatról. A tőke és a vesszők kapcsolata létfontosságú elsősorban a vesszők szempontjából. A vesszőkben csak addig van élet, amíg rajta vannak a szőlőtőkén, e nélkül nincs gyümölcstermés sem! A tőke a nedvkeringés révén eljuttatja a talaj termőerejét és a nedvességet a vesszőkhöz, ezzel biztosítja növekedésüket és termőre fordulásukat.
Csodálatosan fogalmaz Jézus: "aki énbennem marad, és én őbenne". Érdemes ezt ízlelgetnünk: "Mi őbenne, ő mibennünk." Amikor a magzat ott él az édesanyja szíve alatt, a közös vérkeringés biztosít mindent a növekedéséhez. A magzat az édesanyában, az édesanya vére a magzatban. Érte is dobog az anyai szív. Ilyen jó dolgunk van Jézussal! Ezt pontosítja az apostol is: "Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben [...]." (1Jn 4,15) Ez a kapcsolat azzal kezdődik, hogy megszületik szívünkben az igazi vallástétel: "...te vagy a Krisztus, az Isten Fia [...]". (Jn 11,27) Addig maradunk Jézusban, az igazi szőlőtőkén, amíg él bennünk ez a hitvallás. Ha pedig megtagadjuk őt, magunk szakítjuk le magunkat az éltető tőkéről.
Az Atya gondoskodásának, Jézus éltető erejének, a vele való élő kapcsolatnak akkor van értelme, ha gyümölcsöt termünk. A gyümölcs a benne való életünk jele: szavakkal és élettel való bizonyságtétel, áldozatvállalás, a szenvedésben megmutatkozó türelem. Nem is kell keresnünk az alkalmakat. Urunk maga hozza elénk a lehetőségeket, sokszor útközben. Ott az út mentén a kifosztott, félhol tra vert ember. Sem a pap, sem a lévita nem termett gyümölcsöt, csak az irgalmas samáriai. Megyünk haza elfáradtan a mezőről, mint cirénei Simon, s Jézus erőt ad ahhoz, hogy valaki keresztjét, tehát magának Jézusnak a terhét a vállainkra vegyük. A ma keresztyénségének nem is kell keresnie a gyümölcstermés lehetőségét, számtalan körülöttünk a segítségünkre és bizonyságtételünkre szoruló. Csak le ne késsük a gyümölcstermés alkalmait!

Uram!
Csak addig van életemnek értelme, amíg a szőlőtőkén, illetve benned vagyok. Segíts, hogy életem egészséges gyümölcsöt teremjen a te dicsőségedre.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2599. hozzászólás
Létrehozva: 2017-07-31 00:50
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.7.30, Vasárnap

Szentháromság ünnepe után 7. vasárnap


A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Ne bízzatok ilyen hazug szavakban: Az Úr temploma, az Úr temploma, az Úr temploma van itt! [Jobbítsátok meg] útjaitokat és tetteiteket.
(Jer 7,4-5)

Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben. (1Kor 4,20)
A mai nap bibliai olvasmányai: Jn 6,1-15 -- ApCsel 2,41-47 -- Zsolt 21

Az ünnep igéi

Nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek. (Ef 2,19)

Lekció: Róm 6,19?23 , 2Móz 16,2?3.11?18

Igehirdetési ige: Mk 8,1-9


Lelki útravaló a mai napra

Július 30.
Jézus mondta: "Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlősgazda. Azt a szőlővesszőt, amely nem terem gyümölcsöt énbennem, lemetszi; és amely gyümölcsöt terem, azt megtisztítja, hogy még több gyümölcsöt teremjen. Ti már tiszták vagytok az ige által, amelyet szóltam nektek." (
Jn 15,1-3)


Jézus nagyszerű hasonlata az Atyáról, önmagáról és rólunk szól. Az Atya a gondos szőlősgazda, Jézus a jól meggyökerezett, a vesszőket tápláló szőlőtő, mi pedig a termésre előkészített vesszők. Persze, János evangéliuma nem szőlészeti szakkönyv, az ige alapján elmondott igehirdetés sem "ezüstkalászos gazdatanfolyam". Ennek ellenére Jézus hasonlata pontos, érdemes figyelni rá!
Az Atya a szőlősgazda. Íme, a tevékeny Isten! A világot teremtő alkotó nem pihen, ahogyan azt Madách Imre gondolta. Nem sütkérezik mozdulatlan fenségében, hanem szüntelenül munkálkodik. S teszi ezt a jó gazda gondosságával. A sajátjában dolgozik, figyelmesen és leleményesen, a tőkét és a vesszőket dédelgető szeretettel. Ez meg is látszik birodalmán. Kétféle munkát végez.
A gazda levágja a terméketlen vesszőket, hogy feleslegesen ne terheljék a tőkét. Ezt a tél végén teszi, de később is van hasonló munka, a "zöldválogatás". A lemetszett vessző már nem is vessző, hanem venyige. Gyorsan kiszárad, kihal belőle az élet. Aztán elkorhad, vagy tűzre vetik, teremni soha nem fog. Aki nincs rajta a szőlőtőkén, annak gyümölcse sincs. Sorsa, mint a venyigéé. Nem irigylésre méltó!
A termő vesszőkkel is van dolga a gazdának. Tisztogatja őket. Igéje rámutat arra, ami bennünk rossz vagy káros. Mi is megszomorodunk, ha megtudjuk, mi az, amit megítél. Amitől a termés érdekében meg kell szabadítania. Előfordulhat, hogy egy döntésnél Isten a nehezebb utat ajánlja. Nem könnyű lemondanunk a kívánatosabbnak tűnőről az üdvösségünk, az Istennek szentelt szolgálatunk érdekében! Ám előhoz az élet Istene váratlan nehézségeket, nem kívánt csapásokat, szenvedést. Ezeknek e gyetlen céljuk van. A gazda azt akarja, hogy még több gyümölcsöt teremjünk. Mi pedig könnyes szemmel énekeljük:Atyánk metszőkése minket tisztogat,
Hogy többet teremjünk, gyümölcsöt, sokat.
Add meg, Atyám, bármily fájó perc lesz,
Tudjak örülni, mikor megmetszesz. (EÉ 395,2)

Uram! Atyám!

Csak le ne mess hamar bűneim miatt,
Énértem is meghalt egyszülött Fiad,
Légy türelemmel, ha bűnbe esnék,
Jézusomért kérlek, le ne mess még!
(EÉ 395,3)Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.
2598. hozzászólás
Létrehozva: 2017-07-31 00:49
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.7.29, Szombat

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Íme, arasznyivá tetted napjaimat, életem ideje semmiség előtted. Mint egy lehelet, annyit ér minden ember, aki él.
(Zsolt 39,6)

Nem azt kérem, hogy vedd ki őket a világból, hanem hogy őrizd meg őket a gonosztól. (Jn 17,15)
A mai nap bibliai olvasmányai: Jel 3,1-6 -- ApCsel 17,16-34

Lelki útravaló a mai napra

Július 29.
[Jézus] szólt a tanítványaihoz is: "Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot a sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár. Erre a sáfár így gondolkozott magában: Mit tegyek, ha uram elveszi tőlem a sáfárságot? Kapálni nem bírok, koldulni szégyellek. Tudom már, mit tegyek, hogy amikor elmozdítanak a sáfárságból, legyen, aki befogadjon házába. Azután egyenként magához hívatta urának minden adósát, és megkérdezte az elsőtől: Mennyivel tartozol az én uramnak? Az így felelt: Száz korsó olajjal. Erre azt mondta neki: Vedd az írásodat, ülj le gyorsan, és írj ötvenet. [...] Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cselekedett
[...]." (Lk 16,1-6.8)


Senki se értse félre Jézust, ő a példázatbeli sáfárt nem mindenestől tartja példaképnek. Elmondja róla, hogy hűtlenül kezelte gazdája vagyonát, ám amit megmentésére tes z, az maga is gyalázat. Nem történt nála életváltozás, meg sem fordult fejében a javulás szándéka. Továbbra is károsítja a gazdát, sőt bűntársává teszi az adósokat is. Mai szóval sápot vesz adósságaikból, ezzel biztosítja, hogy öreg napjaira befogadják, ápolják, majd tisztességgel eltemessék.
Az egyetlen vonás, amit a sáfár gondolkodásából elénk tár Urunk: ez a példázatbeli ember gondol a jövőjére. Ám még ez sem állja ki az idők próbáját, mert nem lát tovább a földi életen. Csak ez a látható, megfogható e világi valóság érdekli őt, a holtig tartó hasznonélvezet s egy rangos temetés. Isten ajándékai közül megvásárolta magának a földi hajlékot, ám nem érdekelte őt a mennyei hajlékba való bejutás lehetősége.
Jézus pedig így figyelmeztet minket: "Én is mondom nektek: szerezzetek magatoknak barátokat a hamis mammonnal, hogy amikor elfogy, befogadjanak titeket az örök hajlékokba." (9. vers) A földi javakat, a pénzt és a vagyont nevezi Jézus hamis mammonnak. Hamis, mert boldogság ot ígér nekünk, s ígérete könnyen elszédít. Ugyanakkor csaló, és nem adja meg azt, amire számítunk. Fölibénk nő, uralkodik rajtunk, és elválaszt emberektől. Akinek sok a pénze, sok az irigye is. Pedig Jézus szerint a vagyon éppen arra való, hogy segíteni tudjunk vele embertársainkon. A hamis mammonnal megsegített barát szószólónk lesz, védőügyvédünk az Isten színe előtt. Kéretlenül is mellettünk fog tanúskodni. Különös: amit jó szívvel odaadtunk, ott így fogjuk "visszakapni". Ezzel "gyarapodik" örök kincsünk a mennyben!

Uram!
Ne engedd, hogy elvakítson a múló kincsek ragyogása. Ments meg attól, hogy elkívánjam és elvegyem azt, ami nem az enyém. Köszönöm, hogy megelégítesz napról napra, s még adni is tudok másnak jó szívvel abból, amit tőled kaptam.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.

2597. hozzászólás
Létrehozva: 2017-07-31 00:49
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.7.28, Péntek

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Ki szerez eledelt a hollónak, amikor fiókái Istenhez kiáltanak, és kóvályognak, mert nincs mit enniük? (Jób 38,41)

[Az Úr] bőkezű mindazokhoz, akik segítségül hívják őt. (Róm 10,12)
A mai nap bibliai olvasmányai: 1Kor 12,12-18 -- ApCsel 17,1-5

Lelki útravaló a mai napra

Július 28.
[Jézus] szólt a tanítványaihoz is: "Volt egy gazdag ember, akinek volt egy sáfára. Ezt bevádolták nála, hogy eltékozolja a vagyonát. Ezért előhívatta, és így szólt hozzá: Mit hallok rólad? Adj számot a sáfárságodról, mert nem lehetsz többé sáfár.[...] Aki hű a kevesen, a sokon is hű az, és aki a kevesen hamis, a sokon is hamis az."
(Lk 16,1-2.10)


A sáfár többféle egymáshoz hasonló foglalkozás gyűjtőneve. Gondnok, intéző vagy tiszttartó. A sáfár nem a saját, hanem a tulajdonos birtokán gazdálkodik, s ezért fizetést kap, vagy részesedést a bevételből. Felelős posztot tölt be, az eredmény attól függ, ért-e a dolgához, vagy sem. A gazdának résen kell lennie, előfordulhat, hogy egy sáfár a saját zsebére dolgozik, s becsapja a tulajdonost.
Jézus egy hamis sáfárról szól, de csak nem állítja példaként elénk? Előfordulhat, hogy ez az ember valamit jobban tud, mint mi?
Igen, ez a sáfár tudja, hogy a birtok, a rábízott föld nem az övé, han em a gazdáé. Azt is tudja, hogy minden tettéért számadással tartozik. A gazdálkodás számlákban, iratokban nyomon követhető; előbb-utóbb minden csalás kiderül, s akkor ezért büntetés jár.
Így van ez a mindennapokban is: Addig jár a korsó a kútra, amíg el nem törik - emlegetjük, s a hazug ember is utolérhető, nem csak a sánta kutya. A rejtett kamerák, a traffipaxok, a sötétben látó készülékek világában megéri törvénytisztelőnek és törvénykövetőnek lenni.
Ám ha ilyen ügyes az ember a bűn felderítésében, mennyivel inkább kell tudnunk azt, hogy az Isten előtt nincsenek titkok. Azt se felejtsük el, hogy elsősorban neki vagyunk sáfárai. Adottságainkat, tehetségünket, sőt mindent tőle kaptunk, s neki tartozunk számadással. Ő pedig megkérdezi, mire használjuk a kezünket. Elveszünk vagy adunk, ütünk vagy simogatunk vele? A szánkkal szidjuk vagy áldjuk a társainkat, káromoljuk vagy imádjuk Istent? S az időt, a soha vissza nem térő alkalmat hasznosan vagy pazarlóan töltjük? Minden szá madásnál nemcsak az elkövetett rossz derül ki, hanem az elmulasztott jótett is. "Aki azért tudna jót cselekedni, de nem teszi, bűne az annak" - figyelmeztet az apostol (Jak 4,17).

Uram! Istenem!
"Kéred a kezemet, hogy egész nap azoknak segítsek, akik rászorulnak, a betegeknek és a szegényeknek... Uram, ma neked ajándékozom a kezemet. Kéred a lábamat, hogy egész nap, mindennap azokhoz menjek, akiknek barátra van szükségük... Uram, ma neked ajándékozom a lábamat. Kéred a szívemet, Istenem, hogy egész napon át kivétel nélkül mindenkit szeressek. Uram, ma neked ajándékozom a szívemet... Uram, Jézus, dicsőíteni akarlak téged, ameddig csak földi utamat járom...
Ámen." (Kalkuttai Teréz)

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.



2596. hozzászólás
Létrehozva: 2017-07-28 00:59
Lelki útravaló
Hozzászólások: 2653
Napi igék, 2017.7.27, Csütörtök

A mai nap igéi az evangélikus Útmutató szerint:

Bizony, többet ér az engedelmesség az áldozatnál. (1Sám 15,22)

De még boldogabbak azok, akik hallgatják az Isten beszédét, és megtartják. (Lk 11,28)
A mai nap bibliai olvasmányai: Mt 18,1-6 -- Fil 4,10-23

Lelki útravaló a mai napra

Július 27.
Jézus mondta: "Hallottátok, hogy megmondatott: Szeresd felebarátodat, és gyűlöld ellenségedet. Én pedig azt mondom nektek: Szeressétek ellenségeiteket, és imádkozzatok azokért, akik üldöznek titeket, hogy legyetek mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza napját gonoszokra és jókra, és esőt ad igazaknak és hamisaknak. Mert ha csak azokat szeretitek, akik titeket szeretnek, mi a jutalmatok? Nem ugyanezt teszik-e a vámszedők is? És ha csak atyátokfiait köszöntitek, mennyivel tesztek többet másoknál? Nem ugyanezt teszik-e a pogányok is? Ti azért legyetek tökéletesek, mint ahogy mennyei Atyátok tökéletes."
(Mt 5,43-48)


Gyermekkorunkban mindnyájan vívtunk háborúkat, sokszor még a leányok is. Szabályokat alkottunk, s a csatáknak voltak "sebesültjei" és "halottai" is. Mindezzel az igazi katonaéletre készültünk. A játékboltok kirakatai pedig tankokkal, ágyúkkal, géppisztolyokkal voltak tele. Minden arra tanított: kétféle ember él a világban, a barát és az ellenség. A barátot szeretni kell, az ellenséget pedig gyűlölni.
Jézus keményen és határozottan szembefordult ezzel a gondolkodással, az ellenségeskedéssel. Nem elégszik meg a családon belüli és a népek közötti "békés egymás mellett élés" célkitűzésével sem. Hiszen a "hidegháború" is háború. A világot két- vagy többfelé szabdaló kerítések vér szerinti rokonokat is elválasztanak egymástól. "Ne nyugodjatok bele ti sem az ellentétek világába - sugallja -, ne a vámszedőkhöz és a pogányokhoz igazodjatok! A mennyei Atyáról vegyetek példát!" Az ő tökéletessége éppen ezt jelenti: visszafogadja a neki hátat fordító tékozló fiút, és "abban mutatta meg rajtunk szeretetét, hogy Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk" (Róm 5,8).
A tökéletes Atya régóta tanítja erre a tőle származó megbocsátó szeretetre övéit: "Ha ráakadsz ellenséged eltévedt marhájára vagy szamarára, hajtsd vissza hozzá! Ha látod, hogy összeroskad terhe alatt annak a szamara, aki gyűlöl téged , ne hagyd magára, hanem segíts rajta!" (2Móz 23,4-5) Nem elég nem ártani, meg kell tanulnunk használni is az ellenségnek. S ez a fordulat a szívünkben kezdődik.Minden ütésed, átkod,
Hiába ellenem,
Szörnyű a fegyverem:
Megbocsátok!- ajánlja a költő (Illyés Gyula: Szörnyű fegyver). Giovanni Papini pedig így tanít: "Szeretni ellenségeinket, ez az egyetlen útja annak, hogy egyetlen ellenség ne maradjon a földön!"


Uram!
Szereteted példája lenyűgöz. Az Atya tökéletességéről szóló figyelmeztetésed megszégyenít. Tudom, hogy nekem már sokszor megbocsátottál. Segíts, hogy szeretni tudjam azokat, akik nem szeretnek, akikre haragszom. Taníts ellenségeim szeretetére.
Ámen.

Lelki útravalónk Zászkaliczky Pál: Vetés közben című kötetéből való.



Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép