Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Ilona napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

XV. Gergely
Római.  Victor Emanuel szobor.  Topor Márta
Böjte Csaba: Vannak még csodák?
2009-03-03 Forrás: Erdély.ma
Vannak még csodák? Vagy már bejártuk e föld minden zugát? Érdemes belevetnem magamat a nagyböjt kalandjába? Teremtő Istenem karjai közé? Tud Ő újat mutatni, újat adni az elsőáldozásom ismert örömeinél, egy csendben átimádkozott félóránál? Lelkünk mélyén nagyon sokszor, ha nem is tudatosan, de felmerülnek ezek a kérdések.
Pedig az igazi nagy kérdés a következő: Mennyire vagyok nyitott? A vágy a szívemben a végtelen felé, sóvárogva kitárta karjait? Szomjazom?

Szent Pál évet hirdetett Anyánk az egyház. Szeretem magam elé képzelni ezt a szakállas embert, ahogy magába gubózva kocog a lován a damaszkuszi úton, katonái előtt. Arcán, lelkén kemény kéreg: Damaszkuszban is megfogja tenni, ahogyan Szent Istvánnal is megtette amit meg kellett tennie, különösebb érzelem nélkül, hidegen, keményen, zárkózottan. Mit érezhet ez az ember? Égeti kezét Szent István rátapadt vére? Nem tudom, de az engedelmesség, a harag, a gyűlölet korlátok közé zárt élete, sötét, szürke lehet, én nem vágyom rá, nem cserélnék vele.

Urunk néven szólítja ezt az embert: „Saul, Saul miért üldözöl engem?" Isten számára senki nem selejt. Elkezdődik egy párbeszéd, a marék por és a végtelen között. A szeretet határtalanra tárja a horizontot. A lelkiismeret szabadsága veszi át az uralmat, és elkezdődik a végtelen kaland... Döbbenetes lehetett ahogy a bűnös Saul odatérdel Szent Péter elé, kezén az első vértanú – Szent István vérével –, és kéri hogy felszenteljék, hogy küldjék őt is a Szeretet Istenének térítő útjára. Talán ez az első igazi nagy kiengesztelődés az egyházban, mely örökre beleégeti a megtérésre való készséget a Krisztus-követőkbe. Mert ha neki sikerült, akkor már nincs végérvényesen zsák utcába torkolt élet. És elindul Isten útján csendesen egy ember, aki biztos, hogy maga sem álmodta mindazt a végtelen csodát, mi vár reá. Nem csak e földi síkon járja be az akkor ismert világot, hanem Isten világának határtalanságában fürdik a lelke. Leveleiben csodák, végtelen távlatok, örök igazságok, a lelki élet határtalan mélységei tárulnak fel. Olvasom a világtörténelem legismertebb költeményét, a Szeretet Himnuszát, és arra gondolok, hogy a tiszta érzelmeknek, a lelki tisztánlátásnak milyen csodáira lehetett rálátása ennek az Isten kezét fogó embernek? Mennyi túlcsorduló ajándék várta az Isten hívására igent mondó Sault? Mekkora dicsőség Szent Pálnak, hogy születésének kétezredik évében, a Világegyház jubileumi missziós évet hirdet az ő nevében, és az ő gondolataival tarisznyálják fel ma is az Isten útján elinduló fiatalokat?

Isten nem személyválogató! A Szent Pál előtt kitárt kapu előttünk is nyitva áll. Vannak még csodák! Isten országa továbbépül és a munka nagy kalandja vár terád!

Kisebb testvéri szeretettel bátorítalak, hogy ha lelked csendes mélyén megszólít az Isten, mondj bátran igent Neki. Ne aggódj magad miatt. Kicsi vagy, bűnös, gyenge? Elég nagy Úr ő ahhoz, hogy átrendezze lelkedet, életedet. Ha megengeded neki, vezetni fog. Mint aki egy lakást átrendez, szépen, csendesen ő is kivesz néhány beléd idegződött rossz szokást, és új vágyakat, értékeket ültet a szívedbe. Az imádság csendjében elképzelhetetlenül gyorsan átrendezi az életedet, kitár ajtókat, ablakokat és te a végtelenre nyílt szíveddel, csodálkozva, alázatosan térdre borulsz. Él az Isten és dolgozik! Érzed, hogy bár általad íródik életed, a magad kis csodálatos szeretet himnuszod, mégsem te írod azt. Belőled fakad, mint a tőkén élő vesszőből a szőlő fürt, a dicsőség tiéd, bár annak minden cseppje ajándék. Alázatos leszel, de jól van ez így: a végtelen ajándék téged is ajándékozóvá, ajándékká tesz. Szívedet eltölti egy csendes békesség, vállad mellett érzed, a nem fáradó Istened vállát, a határtalan erőt, mely mindmáig munkálkodik. És te már bátran, a ceruzahegy törékeny kicsinységének tudatával simulsz a halhatatlan művön dolgozó mestered kezébe. Csodálod a születő sorokat, napokat mely új világot nyit számodra is. Írásod, napjaid összeállnak, és megszületsz, megszületik személyes életed halhatatlan szeretet himnusza.

Vannak még csodák! Álmodban sem gondolod mindazt, mi Istened karjaiban tégedet vár. Indulj el a nagyböjt pusztába vezető csendes útján!... Térj meg! Ne félj!... Várnak rád a csodák, hogy benned, körülötted kacagva megszülessenek.

Csaba t.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép