Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
István napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Topor Márta  A Palatinus hátulról
Madonna és a gyermek
Összefognak a reformátusok
Összesen 32 taggal képviseli az erdélyi és a partiumi református híveket a Magyar Református Egyház május 22-én Debrecenben tartandó alkotmányozó zsinatán az erdélyi és királyhágómelléki református egyházkerület. Az egységes magyar egyház célja összefogni a magyar reformátusokat.
Május 22-én, Debrecenben tartja alkotmányozó zsinatát az egységes Magyar Református Egyház (MRE). A minden Kárpát-medencei református egyházkerületet magában foglaló zsinat 120 fõs lesz, magyarországi tagjait szerdán, Budapesten választották meg, 60 lelkészt és presbitert delegáltak.

A közös zsinat tagja lett hivatalból az MRE nyolcfõs elnöksége, azaz négy-négy püspök és egyházkerületi fõgondnok, míg a Tiszántúli Református Egyházkerület 18, a Dunamelléki 14, a Dunántúli és a Tiszáninneni 10-10 tagot delegál.

A Magyar Református Egyház alkotmányozó zsinatába a két romániai református egyházkerület 32, a szlovákiai református egyház 10, a kárpátaljai 8, a szerbiai 6, a horvátországi és a szlovéniai két-két tagot küld majd.

A KREK 10, az EREK 18 tagot delegál

A romániai református zsinat döntése értelmében a Királyhágómelléki Református Egyházkerületet (KREK) és az Erdélyi Református Egyházkerületet (EREK) a zsinat jelenlegi tagjai képviselik a debreceni tanácskozáson – közölte lapunkkal Csûry István, a KREK megbízott püspöke. Mint mondta, mivel választott személyekrõl van szó, úgy vélték, nincs értelme újabb választást szervezni.

Az EREK esetében mind a 18 zsinati tag részt vesz, míg a KREK-et az elsõ öt lelkész, illetve presbiter képviseli. Emellett mindkét egyházkerület elnöksége – a püspök és a fõgondnok – is jelen lesz.

Csûry István szerint az egységes magyar református egyház ötletével azt követõen állt elõ a négy magyarországi egyházkerület, hogy látta, hogy a különbözõ zsinatok nem tudják összefogni a különbözõ országokban élõ reformátusokat. Ezért elfogadták a Magyar Református Egyház tagságának törvényét, amely szerint minden református a református anyaszentegyház tagja. Legfõbb szerveként létrehozták az egységes magyar református zsinatot, részletezte Csûry.

Kinyilvánítják a magyar reformátusok egységét

„Május 22-én, a megalakuló egyetemes zsinaton kinyilvánítjuk a Kárpát-medencei magyar reformátusok egységét. A történelem folyamán a Kárpát-medencei magyar reformátusok egyetlen egyházban, a Magyar Református Egyházban éltek. Ennek az egységnek a trianoni békeszerzõdés vetett véget, amikor egyik napról a másikra több ország állampolgárai lettünk, és a politikai állapotok szerint korlátozták a kapcsolatainkat is.

Lelkileg azonban mindig is egyetlen egyházhoz tartozónak éreztük magunkat” – fejtette ki lapunknak Papp Géza erdélyi református püspök. Mint hangsúlyozta, a II. világháború után újból átrendezõdött a magyar reformátusság, és a 80-as évek végén bekövetkezett átalakulás 8 államban talált magyar reformátusokat a Kárpát-medencében.

Az Európai Unióhoz való csatlakozás új helyzetet teremtett. Noha az országhatárok megmaradtak, az átjárhatóság könnyebbé vált, és bár a Délvidék és Kárpátalja uniós tagsága még várat magára, a magyar reformátusok újra egységben gondolkodhatnak, vélte a püspök.
A májusi zsinat célja, hogy helyreállítsa „az egykor erõszakkal szétszakított Magyar Református Egyház szervezeti egységét” – áll az alkotmánytervezetben.

A református egyházi alaptörvény tervezete szerint ugyanis az egység helyreállítása megvalósítható, mivel „a magyar reformátusság Isten igéje, a hitvallások, a Heidelbergi Káté, a II. Helvét Hitvallás alapján folyamatosan megõrizte hitbeli és teológiai egységét”.

A dokumentum szerint „az egyházfegyelem gyakorlásának alapelvei az egységet és az összetartozást soha nem vonták kétségbe, mint ahogy a nem magyar anyanyelvû reformátusokkal való egységet sem”.

Csûry István szerint sikerült jó alkotmányt kidolgozniuk, amely kiküszöböli az eddigi hiányosságokat, és le tudja fedni, illetve képviselni tudja az összes magyar reformátust.

Ötéves terv

Az egységes magyar református egyház gondolata öt éve érlelõdik. „Az egyesült református egyház létrehozására már korábban megmutatkozott az igény, de technikailag nem tudtuk megvalósítani éppen a magyarországiak hozzáállása miatt, akik nem segítettek annyira, mint mi, határon túliak elvártuk” – részletezte Csûry.

Mint mondta, a különbözõ országokban mûködõ magyar református egyházak legnagyobb problémája, hogy különböznek a törvényeik, és egyelõre a jövõ titka, hogy ezeket az akadályokat hogy tudják leküzdeni. Azonban úgy vélte, az a tény, hogy a Kárpát-medencei református egyházak zöme uniós tagországban mûködik, elsimíthatja az eddigi különbségeket.

A május 22-i alkotmányozó zsinat összehívásáról tavaly döntött a Kárpát-medencei református egyházak elnökségeinek tanácskozó szervezete, a Generális Konvent. A döntés szerint mind a 64 egyházmegye, illetve a 9 egyházkerület tagja a Magyar Református Egyháznak.

„Az egyetemes zsinat javaslatokkal él majd, melyeket a helyi zsinatoknak ratifikálniuk kell. Tehát az új közösség nem diktál az egyes egyháztesteknek, így az erdélyi reformátusoknak sem, nem határozza meg az egyes országokban élõ magyar reformátusok törvényeit, szabályzatait, hanem például liturgiai vagy tanbeli kérdésekben adhat ajánlásokat a tagegyházak számára” – tette hozzá Papp Géza.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép