Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Rafael napja
7 felhasználó online
0 tag, 7 vendég



Képek a galériából

Lisieux-i Teréz ereklyéi
v.Nagy János László: Vérszerződés
Jaksity György: "A piacon nem kérhető számon az emberi hülyeség"
2008-10-20 Forrás: Hírszerző
A piac tökéletesen működik - mondta a Hírszerzőnek adott interjúban Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. ügyvezető igazgatója, aki szerint az államokkal vannak súlyos problémák. Különösen a "magyar modellel", ami mindenben szembemegy a józan ésszel, ezért egy jó nagy válság ráfér az országra és most itt is van - mondja Jaksity. A volt tőzsdeelnök szerint a piacok tovább esnek, a kormánynak pedig most stabilizálni kell, nem adót csökkenteni.
Tavaly tavasszal azt nyilatkozta, hogy az utolsó jó év elé néz a tőzsde. Azt is mondta, hogy az amerikai másodlagos hitelpiaci válság a fogyasztásra is kiterjed, és akkor lesz csak igazán nagy a baj. Ez a két jóslata úgy tűnik bejött. Most mit mond?

Volt egy dolog, amibe nem mertünk belegondolni 2007 nyarán: azt, hogy ennyire durva recesszió várható. Az ingatlanpiaci válságot láttuk, azonban a gazdasággal kapcsolatos előrejelzések egy sokismeretlenes egyenlethez hasonlítanak. Már több mint egy éve mi is mondogatjuk, hogy milyen problémák lesznek, de azt, ami az utóbbi hetekben történt, soha nem gondoltam volna.

Azt, hogy hat hónapos diszkont kincstárjegyet nem tudunk eladni, azt, hogy a nemzetközi elszámolási rendszer működésképtelenné válik, vagy, hogy a Lehman Brothers csődbe megy, nem láttam előre. Egyébként a válságkezelés kapcsán a legnagyobb hiba eddig az volt, hogy hagyták bedőlni a Lehmant, ami sajnos a világ pénzügyi rendszerének elválaszthatatlan elemévé vált.

Jó oldala van a történteknek?

A válságnak az a dolga, hogy amit ki kell takarítani, azt takarítsa ki. Egy normálisan kezelt válság nem pusztít el sokkal több értéket, mint amennyi értéktelenséget. Ha minél rövidebb idő alatt akarunk átesni ezen, akkor elfolytjuk a rendszer tisztulását. A 2001-es válság programozta be a mostanit.

Most nem programozzuk a következőt?

De, csak sajnos nincs alternatívánk. Ha azt mondjuk, hogy a betétes nem bukhat, a bank nem bukhat, a részvényes nem bukhat és mindent kifizet az állam, akkor ezzel felelőtlenségre ösztönözzük a szereplőket.

Most milyenek a kilátások, meddig zuhannak még a tőzsdék?

A következő két éven belül lesz még olyan néhány hónapos időszak, amikor a részvénypiacokon forgó papírok ára a mögöttük lévő cégek értékétől el fog szakadni, és ez az elmozdulás bizony lefelé lesz. Vissza fog esni a gazdasági növekedés néhány százalékkal. A cégek profitja ennél jóval nagyobb arányban fog megzuhanni.

Az elmúlt 100 év legnagyobb GDP arányos profitját realizálták a vállalatok az USA-ban - ezen a téren legalább 20 százalékos visszaesés kell bekövetkezzen ahhoz, hogy visszataláljunk a realitásokhoz. Ezt a tőzsdék bizony meg fogják érezni, ráadásul minden válságnál az történik, hogy a mutatók a realitások alá esnek. Itt most még távolról sem tartunk.

A "sokismeretlenes egyenlethez" visszakanyarodva: amit mond, az igazolja a kapitalistákkal és a piacgazdasággal kapcsolatos előítéleteket, melyek szerint tőzsdézni és befektetni olyan, mintha kaszinóban játszanánk a pénzünkkel. Amikor az ügyfeleket befektetésre kell rábeszélni, akkor kevésbé emlegetik a "sokismeretlenes egyenletet". Ez sokaknak elég erős érv a kapitalizmus ellen.

Nincs semmi baja a kapitalizmusnak, tökéletesen működik. Az a szabadversenyes kapitalista modell, melyben a társadalom az elmúlt száz évben élt, azt a törvényszerűséget követi, amely az univerzumban uralkodik. A kereslet-kínálat az olyan, mint a természetben az eszkimó és a fóka kapcsolata: ha kevesebb a fóka, kevesebb az eszkimó is. Az ember ténykedése azonban a természeti törvényt - ami alapján a piac is működik - folyamatosan eltéríti az egyensúlyi állapottól.

Tehát arról van szó, hogy a kapitalizmus végrehajtja a természeti törvény transzformációját a társadalomra, azonban ezt maga az ember torzítja el: a fogyasztók, a piaci szereplők és az állam közösen.

Ezek szerint a kapitalizmus és a szabad piac "ártatlan"?

A piacon nem számon kérhető az emberi hülyeség, a piac tökéletesen működik, mindig azt csinálja, ami a dolga, ezt axiomatikusan el kell fogadni. A piac szembeállítja egymással a keresletet és a kínálatot, és a pillanatnyi kép alapján beárazza az eszközök és források értékét. A piaci szereplők azok, akik eltéríthetik a folyamatokat az egyensúlyi állapottól. Az ember ezt rendszeresen megteszi, általában az működik rosszul, amit mi kitalálunk.

A kapitalizmus nem egy jó rendszer, csak nincs jobb. Nem is volt és nem is lesz. A baj inkább az állammal van, mert nem látja el a feladatát. Az állami gyámkodás alá került két legnagyobb amerikai jelzáloghitel-intézet, a Fannie Mae és Freddie Mac szabályozó szervezete nyolcszáz fővel működött. Feladata ennek a két cégnek az ellenőrzése volt, de éveken át nem vették észre, hogy az intézetek gyakorlatilag csődben vannak. A felügyelet a világ egyik leghatékonyabb kormányának a kormányügynöksége volt.

A piac köszöni szépen, jól van, az államokkal viszont súlyos problémák vannak. A sokszor az államok és a politika által is támogatott hitelfelvételek kibillentik az egyensúlyt, mert módosítják a kereslet és a kínálat törvényszerűségét.

A piac és annak szereplői igen szép profitokat köszönhetnek a hitelfelvételnek.

Ha valaki több hitelt vesz fel, mint amennyire biztosítani tudná a pénzügyi fedezetet, azt a piac abban a pillanatban jelzi, és idővel megbünteti. 2006 nyarán kezdtek esni az amerikai házépítő cégek részvényei. A piac akkor azt jelezte, hogy nagyon komoly probléma készülődik az amerikai házépítő szektorban.

Ekkortól lehetett tudni: ha baj van a házakkal, akkor baj van a mögöttük lévő hitelekkel és az ezekből kialakított értékpapírokkal, tehát az egész rendszerrel. Ekkor és a következő időszakban rengetegen írtak arról, hogy nincs baj a másodlagos hitelpiaci termékekkel, de ha volna is majd megoldódik. A piac azonban helyesen működött - ezért nem oldódott meg semmi.

Most mégsem a piactól, hanem az államtól várja mindenki a megoldást.

Igen, és a bankárokat szidják a történtekért. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a hitelexpanzió gazdasági expanziót is eredményezett. A világ és ezen belül az USA is az elmúlt időszakban jóval a trendje fölött növekedett. Ebből az következik, hogy a vállalati nyereségek jóval meghaladták a trendből következő realitásokat. A nyereséget azonban adó terheli, tehát a költségvetések bevételei a legtöbb helyen igen jól jártak.

Volt olyan év, amikor a túlzott hitelexpanzió miatt egyetlen évben legalább 700 milliárd dollár többletbevétele volt az USA költségvetésének. Az adófizetők most csak egy kis részét fogják visszaadni annak a pénznek, amit éveken át beszedtek.

De sok helyütt ezt a pénzt bizony elköltötték, és most nagyon nehéz helyzetben vannak.

Igen, ilyen például Magyarország. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az állam is a piac egyik szereplője, így maga is jól jár a közbelépéssel, ugyanis ezzel lerövidíti a válságot. Ha a krízis így három év helyett mondjuk csak egy évig fog tartani, azzal az adóbevételek sem három évig esnek majd drasztikusan. Tulajdonképpen ma az állam beruház abba, hogy évek múlva kedvezőbbek legyenek saját működésének a körülményei.

Amikor viszonylag értelmesnek tűnő, köztük Nobel-díjas közgazdászok felháborítónak tartják, hogy az amerikai költségvetés az adófizetők pénzéből mit csinál, akkor nem gondolják végig az előbb elmondottakat.

Maradva Magyarországnál. Jövőre lehet negatív gazdasági növekedés?

Lehet. Mondok egy példát. Kétszázezer autót vásároltuk tavaly, nyolcvan százalékát devizahitelből. Most nulla devizahitel lesz. Ha jövőre csak százezer autót veszünk, az ötven százalékos reálcsökkenést jelent. Az, hogy mínusz fél, vagy plusz fél lesz a gazdasági növekedés, nem oszt nem szoroz.

A mi problémánk az, hogy miközben az egész világ termelt, gazdagodott és felhalmozott, mi eltapsoltuk a pénzt. 2006-ban óriási költségvetési hiányunk volt, de abból nem beruháztunk, nem reformokat hajtottunk végre, hanem elfogyasztottuk.

Ráadásul az emberekben most az él, hogy a szemét kormány mindent elvett, miközben kimutathatóan mindenki magasan többet költhetett, többet fogyaszthatott, mint amennyit a lehetőségei megengedtek volna.

A legtöbbeket most az érdekel, hogy mi történik a meglévő devizahitelekkel?

Most nagy a forintlikviditás, a bankok megpróbálják rábeszélni az ügyfeleiket, hogy váltsák át a devizahiteleiket forintra. Most egy viszonylag gyenge forintárfolyamon történik a váltás, pedig a hiteltulajdonosok érdeke ennek az ellenkezője lenne. Jelenleg a forintbőség miatt kedvező kamatlábakat tudnak kínálni a bankok, azonban néhány hónap múlva - ha szűkül a forintkínálat az egyre több hitelátváltás miatt - drágulhat a hitel. Tehát nem biztos, hogy most az esetleg dráguló devizahiteleket egyből érdemes lecserélni. Ez azonban csak egy forgatókönyv a sok közül.

Megint "megszorítások" előtt állunk. Ez a helyes forgatókönyv, vagy az európai jobboldali pártok által javasolt gazdasági növekedést serkentő lépések?

Ebben a helyzetben túl kell élni, nincs választási lehetőségünk. Amikor azért támadnak bennünket a spekulánsok, mert mi vagyunk a második legkiszolgáltatottabb helyzetben az EU-ban, akkor növeljük a pénzügyi kiszolgáltatottságunkat egy adócsökkentéssel?

A jobboldali kormánynak például itthon 2000-ben kellett volna csökkentenie az adókat, amikor 500 milliárd forint tartalék volt a kétéves költségvetésben. Egy adóreform egy-két évig viszi a pénzt, tartalékok kellenek a megvalósításához, erre most nincs lehetőség. A mindenkori kormányok felelőtlen gazdálkodása miatt ilyen mértékű tartalék azóta sem volt a rendszerben.

A mostani kormány is hibás. 2006-ban egyidejűleg kellett volna rövid- és hosszútávú intézkedéseket foganatosítani. Hosszú távú nem történt.

A legnagyobb időpocsékolás azonban azt elemezgetni, hogy most a politikusok mit mondanak. A magyar kormányok gyakorlatilag az ezredforduló óta minden lényegi makrogazdasági intézkedésben a tankönyveknek ellentétes dolgokat léptek meg. A magyar modellt évszázadokig tanítani fogják a közgazdasági egyetemeken, mert mindenben szembemegy a józan ésszel.

A megtakarítások helyett a hitelfelvételt - államilag is - támogatja. Így nem a beruházások, hanem a fogyasztás növekszik, ami egy szerkezetileg nyitott kis gazdaságban a folyó fizetési mérleg hiányát növeli. Ez utóbbi forintgyengüléshez vezet, ami miatt pedig nő a devizahitelek mennyisége - és az ország kiszolgáltatottsága is.

De most nem lehet reformokat csinálni.

Ez durván hangzik, de úgy gondolom, hogy nekünk egy jó nagy válság kéne, különben jó dolgunkban soha nem fogunk semmit csinálni.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép