Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Zsófia napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Hangulatos vendéglő, Becsén, Topor M.
Még több pénzt szed el jövőre az állam - hogyan válaszol a magyar kormány a válságra?
2008-10-23 Forrás: Hírszerző
A GDP-arányos állami bevételek emelésével válaszolt a Pénzügyminisztérium a világgazdasági válságra, miközben régóta az államháztartás bevételi és kiadási oldalának lefaragásától hangos a közbeszéd. Az állami bevételek ráadásul úgy nőnek, hogy a krízis negatív hatásainak kezelésére - a munkanélküliség várható növekedésének enyhítésére, kamatkiadásokra és gazdaságélénkítésre - alig jut több pénz.
Hiába beszélt szinte minden felszólaló a Nemzeti Csúcson az állami kiadások csökkentésének fontosságáról, a pénzügyminiszter által benyújtott jövő évi költségvetési törvényjavaslatból kiderül: jövőre GDP-arányosan több pénzt oszt szét az állam, mint az idén, bevételei ráadásul jelentősen nőnek.

A büdzsétervezet pikantériája, hogy az elmúlt évek összes szakértői megszólalására fittyet hányva a jóléti kiadásokra fordított pénzek nem csak nominális értelemben emelkednek - ami elfogadható lenne -, hanem arányaikban is. Ezt azt jelenti, hogy a költségvetés tervezete szerint 2009-ben a GDP nagyobb hányadát költjük jóléti kiadásokra, mint az idén, míg az állam gazdasági funkcióinak ellátásra GDP-arányosan kevesebb jut - nominálisan is csak 20 milliárd forinttal több.

Úgyszintén érdekes, hogy a kormány a gazdasági világválság negatív hatásaival is számoló új költségvetési tervezete szerint GDP-arányosan, igaz csak hajszálnyival, de többet költ saját működésére is, mint ahogy azt a még nyáron összeállított eredeti költségvetési törvénytervezet szerint tette volna.

Ugyanez elmondható a jóléti kiadásokról is. Bár az eredetileg tervezettnél 110 milliárd forinttal kevesebb folyik el az oktatási, egészségügyi, társadalombiztosítási és jóléti, valamint a lakhatási kiadásokra a felülírt tervezet szerint, ez GDP-arányosan több, mint amennyit a költségvetés visszavont változata a fenti célokra szánt.

Sőt, az új számot - 8638 milliárd forint - összevetve az idei ráfordításokkal - 8231 milliárd forint - is az látszik, hogy 2009-ben GDP-hez mérten többet fordítunk jólétre, mint ebben az évben.

Hogyan kezelné a kormány a válság negatív hatásait?

Érdekesen. Mindenekelőtt említésre méltó, hogy az ÁSZ által is javasolt fokozott költségvetési tartalékképzésnek - ami a váratlan pluszkiadásokat hivatott fedezni - nyoma sincs a megújított büdzsétervezetben, sőt nem egészen négymilliárd forinttal kevesebb jutna erre a célra, mint a válság begyűrűzésével még nem számoló költségvetésből. (Nem véletlenül nyilatkozhatta szerdán a miniszterelnök, hogy növelni kell a jövő évi büdzsé nagyjából 300 milliárd forintos tartalékát.)

Félő, hogy a büdzsé nem csak az adócsökkentések - ebben a helyzetben érthető - elhalasztásával lehetetleníti el a gazdaság dinamikusabb növekedését, hanem a gazdaság fejlesztésére szánt pénzek csökkentésével is. (Kevesebb pénz jut például az EU-forrásokat kiegészítő költségvetési önrészre, mint a büdzsé korábbi tervezete szerint, igaz csak 35 millió forinttal.)

Az is érdekes, hogy miközben a magyar gazdaság gyenge alapjai, a befektetők kockázatkerülése és a globális pénzszűke miatt az utóbbi időben jelentősen drágult az államadósság finanszírozása, addig az átírt költségvetési törvénytervezetben mindösszesen 10 milliárd forint kamattöbblet kiadással számolt a PM - persze, ha a tervezettnél kevesebb állampapírt értékesítenek az aukciókon, akkor a magasabb alapkamat mellett is tartható az adósság finanszírozására kijelölt keret.

A válság hatásait csillapítandó a kormány megemelte a Munkaerő-piaci Alap költségkeretét bő 23 milliárd forinttal, ezzel is jelezve: a gyárbezárások miatt emelkedhet a munkanélküliség.

Hadd hízzon a jóléti állam?

Az államháztartás egészét nézve sem jobb a helyzet: a PM az alacsonyabb várható GDP-növekedés és a szigorított hiánycél miatt hiába faragott az államháztartás bevételi és a kiadási oldalán is - az előbbin durván 100 milliárdot, utóbbin 180-at - az állami újraelosztás mértéke, bár eddig is betegesen nagy volt Magyarországon, jövőre tovább nő.

A költségvetési tervezet szerint a magyar állam a közösen megtermelt 28,5 ezer milliárd forintból 13 ezer 213 milliárdot vesz el és 14 ezer 108 milliárdot oszt újra. Bár az így keletkező 895 milliárd forintos államháztartási hiány 81 milliárd forinttal kisebb a visszavont költségvetési tervezetben célul kitűzött hiánynál, a két tervezetet összehasonlítva mégis kiderül, hogy a GDP-arányos újraelosztás - a kiadási oldal - négytized százalékkal nő, míg az államháztartás bevételei hattized százalékkal emelkednek -, ami a szakértők, a parlament ellenzéki pártjai és a kormány korábbi céljainak tökéletesen az ellenkezője.

Mindez azt jelenti: az állam jövőre a közösen előállított termékekből és szolgáltatásokból származó jövedelem 46,4 százalékát elszívja, és ennél valamivel többet, 49,5 százalékát elkölti.

A legelkeserítőbb, hogy a szakértői hangorkán és a kormányzati fogadkozások ellenére nem csak a visszavont büdzsétervezethez, hanem az idei bevételi és kiadási előirányzatokhoz képest is nő az újraelosztás mértéke, ráadásul bevételi oldalon nem is elhanyagolhatóan: majd másfél százalékkal.

Reális a tervezett növekedés?

A legtöbb szakértő szerint reális, azonban egyesek más véleményen vannak. A kormány a második költségvetési törvénytervezetet 1,2 százalékos GDP növekedésre alapozva számolta a korábbi 3 százalékos prognózis helyett. Elgondolkodtató azonban, hogy 2007-ben, a kiigazítás miatt a GDP növekedés 1,1 százalékos volt egy még "virágzó" világgazdasági környezteben.

Most azonban a kontinens nyugati felén több gazdaság a recesszió szélén egyensúlyoz, ráadásul az államháztartási reformok mindegyike elmaradt, így sem nagyobb belső, sem jelentős külső erők nem tudják majd huzni a növekedést, ami bizonytalanná teszi a jövő évre tervezett növekedési prognózis teljesülését. Biztos, hogy gyorsabban fogunk növekedni jövőre, mint tavaly?
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép