Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
János, Pál napja
7 felhasználó online
0 tag, 7 vendég



Képek a galériából

Róma.  Szent István király.  Topor Márta
Balassagyarmati főoltár
Elkezdődött! - Debrecen újra történelmi pillanatokat él át
2009-05-22 Forrás: Református Egyház
„Krisztus a jövő, együtt követjük őt!” A magyar reformátusság történelmi pillanata. 128 év után ismét egyházjogi egységbe forrnak a Kárpát-medencei magyar református egyházak.
2009. május 22-e egy olyan dátum, amely kitörölhetetlen lesz a történelemkönyvekből. A trianoni békeszerződés által szétszakított Erdély, Kárpátalja, Felvidék, Délvidék és az anyaország reformátusai újra egy egységet alkotnak, ezt közös Alkotmány elfogadásával fejezik ki. Pénteken délután négy órakor egyszerre kondul meg a Kárpát-medence összes református templomának harangja, így köszöntik az egységet.

Bölcskei Gusztáv, az ünnepnek otthont adó házigazda Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke családegyesítéshez hasonlította magyar reformátusság május 22-ei ünnepét.

„Ebben a szóban benne van, hogy mi magyar reformátusok mindig egy családhoz tartozónak vallottuk magunkat. Átéltük az elmúlt évtizedekben, mit jelent csonka családként létezni, de magunk mögött hagyjuk a szétszakítottság évtizedeit és kinyilvánítjuk, hogy egy családnak tudjuk magunkat, annak minden
következményével együtt.”


Sólyom László, Magyarország köztársasági elnöke nagy erejű, szimbolikus lépésnek nevezete a reformátusság egységesülését, amely

„valóságos, és jelentős következményekkel járó tett a nemzet egysége szolgálatában.…a 20. században a határon túlra került magyar nemzetrészek egyházaira óriási teher és felelősség szakadt: templomaik szinte az egyetlen hely maradtak a magyar nyelv nyilvános, közösségi használatára, a magyarság megélésre. Hiszen a magyarokat – de a református magyarságot szinte teljes egészében – vallásuk eleve megkülönböztette a más vallású többségi nemzettől.
Ma a Magyar Református Egyház Alkotmányozó Zsinata helyreállítja a Kárpát-medence református egyházainak szervezeti egységét. A magyar igazolvány bevezetése óta nem történt hasonló horderejű pozitív lépés, mint ez a mostani, amely nem csupán valamely szomszédos ország magyarságát érinti, hanem az összes magyar nemzetrészt a Kárpát-medencében, s szám szerint is milliókat.” –fogalmazott a köztársasági elnök.

Az újraegyesítő magyar református egyházi törekvéseket üdvözölték a nemzetközi egyházi szervezetek, így az Egyházak Világtanácsa, az Európai Egyházi Konferencia és a Református Világszövetség. A szervezetek áldást kívántak az egységes Magyar Református Egyházra.

A reformátusság hálaadó ünnepére 110 delegátus és több, mint 10 ezer résztvevő érkezik Debrecenbe, köztük ezrek a határon túlról. A Debrecenbe látogatók a szomszédos országokból hoznak magukkal egy-egy marék földet, amelyet a Kárpát-medencét szimbolizáló nagymedencében egyesítenek, és Debrecen városának ajándékoznak.

Kósa Lajos, Debrecen polgármestere úgy fogalmazott, hogy a cívisváros számos jelentős történelmi esemény színtere volt, és a magyar reformátusság egyesülése nem is lehetne máshol, mint a kálvinista Rómában.

„A reformátusok május 22-ei egyesülése jelentőségében messze túlmutat azon, amit Debrecen a modern kori történetében megélt.”

Püspöki gondolatok Magyar Református Egyház egységesüléséről

Papp Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke:

„Szétszakadozva nagyon rossz élni. Mi megtaláltuk a módját annak, amivel gyógyíthatjuk a mások által rajtunk ütött sebet. Tudomásul vesszük, hogy vannak, akik szeretnek minket és vannak, akiknek nem kellünk. Mi azokkal szeretnénk egységben lenni, akik elfogadnak minket.”

Csomós József, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke

„Május 22-én cáfoljuk azt, hogy a magyar széthúzó nemzet. Az egységesülésnek üzenete van a társadalom felé. Válasz a december 5-ei népszavazásra is, amikor a magyar állampolgárságról szavaztunk. Viszont ez nem országhatár és nem államberendezkedés lesz, hanem mi, mint Kárpát-medencei magyar reformátusság azt mutatjuk meg, hogy együtt vagyunk és egyféleképen gondolkodunk.”

Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke

„Egyesülésünk lelki egység, családi egység, nemzeti egység, amely eltarthat a világ végezetéig is. Sok-sok csalódás után vagyunk, de most az egységesülés tőlünk függ. Az elsődleges egység a hitben való egység, és ez felülírja a fájdalmas múltat. „

Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke:

„Megerősítjük a testvéri közösséget. Mi elsősorban a lelki és a hitelvi egységet mondjuk ki, de ehhez hozzátartozik az is, hogy nekünk Isten a magyar nyelvet ajándékozta, és azt a feladatot bízta ránk, hogy ezen a nyelven és ennek a népnek a közösségében hirdessük az evangéliumot.”


Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület megbízott püspöke

„Újabb lehetőséget kaptunk, újabb küszöb van, amire ráléphetünk. Ebben nem fogunk megbotlani, hanem új lehetőségeket ad, mert átlépjük. Nagyon sok csábítás van körülöttünk, sok ágaskodó erő szeretne szétfeszíteni minket. Nekünk ebben kell megtalálnunk, hogy hogyan lehet Jézus és egymás kezét is megfogni az ilyen
erőkkel szemben legyen holnapunk és jövendőnk.”

Steinbach József, a Dunántúli Református Egyházkerület püspöke

„Mivel az egységben van az erő, a ránk bízott szolgálatot így még hatékonyabban végezhetjük el. Mindig is megvolt a lelki egységünk, ez most még határozottabban megjelenhet május 22-étől azáltal, hogy elfogadhatjuk a közös alkotmányt. A lelki egység egyházjogilag is megjelenhet, nemcsak a Kárpát-medencében élőkénél, hanem minden református embernél.”

Fazekas László, a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház püspöke

„Úgy gondoljuk, hogy ez nem csatlakozás, vagy nem csatlakozás kérdése, hanem egy Istentől kapott ajándéknak tekintjük, amely azokból a közös gyökereinkből táplálkozik, amit mi mindmáig megőriztünk. A Kárpát-medencei református egyházak nagy többségben magyar ajkúak és magyar érzelműek. Mi ehhez hozzákapcsolódva, ennek a jegyében veszünk részt a május 22-ei istentiszteleten és hálaadó ünnepen.”

Bölcskei Gusztáv, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke:

„Váljék természetessé az, hogy akiknek közös a hitük, a hitvallásuk, együtt rezdül a lelkük egy-egy felhangzó énekre, egy-egy mondatról ugyanaz jut eszükbe, azokat mesterségesen ne lehessen szétszakítani! Ennél sem kevesebbet, sem többet nem akarunk. Isten különleges ajándékának tarthatjuk, hogy azt, amiért sokan imádkoztak, kézzel foghatóvá válik május 22-én.”

Az Alkotmányozó Zsinat ülését követően a 13.30-kor induló református egyesítő menet szimbolikus körútjával kapcsolódnak össze a magyarországi, kárpátaljai, felvidéki, vajdasági, erdélyi és partiumi reformátusok. A menet kb. 16 órára ér vissza a Nagytemplom elé, ahol ünnepi istentiszteleten adunk hálát az Egyházért és a közösségért.

A nap folyamán csaknem 60 iskolai, ifjúsági és gyülekezeti program szórakoztatja a megjelenteket, akik a Kossuth téren és környékén felállított sátrakban ismerkedhetnek a magyar reformátusság szociális, oktatási, missziói és kommunikációs tevékenységével.

Háttérinformációk:

Generális Konvent, a a Kárpát-medencei Református Egyházak közös képviseleti testülete.

A Kárpát-medencében hivatalban lévő egyházi vezetők és esperesek létrehozták a Generális Konventet. Ezt a testületet azzal bízták meg, hogy készítse elő azt az alapdokumentumot, amit alkotmánynak nevezünk. Ez kijelöli az együttműködés hosszú távú útját a különböző országokban élő magyar református egyházrészek között.

Az Alkotmány

A közös alkotmány hatálya
2.§ A Kárpát-medencei református egyházak a közös alkotmány elfogadásával fejezik ki egységüket. Az Alkotmány szabályoz minden olyan kérdést, amely az elmúlt évtizedekben történelmi kényszerűségből külön fejlődő részegyházak életében közös és egységes. Így szól a közös alkotmány az egyházról, a lelkipásztori szolgálatról és a közös liturgiáról.

Az Alkotmányozó Zsinat

Alkotmányozó Zsinat Debrecenben ünnepélyesen elfogadja az Alkotmányt. Ezt követően pedig elkezdődik a jogharmonizációs munka, amelynek folyamán mindenki a közeledés jegyében alakítja ki belső jogrendjét és a működési szabályzatát.
A Közös Zsinat tagjainak száma 120
Magyarországi Református Egyház 60 tag
Romániai Református Egyház 32 tag
Szlovákiai Református Keresztyén Egyház 10 tag
Kárpátaljai Református Egyház 8 tag
Szerbiai Református Keresztyén Egyház 6 tag
Horvátországi Református Egyház 2 tag
Szlovéniai Református Keresztyén Egyház 2 tag


Történeti áttekintés:

A magyar reformátusok több történelmi periódusban is megélték a kényszerű szervezeti széttagoltságot. A reformáció a Mohács után három részre szakadt országban terjedt el, ezért sokáig nem volt egységes szervezete az egyháznak, s azt csak, 1881-ben alkották meg. Akkor is alkotmányozó zsinatot tartottak, és a helyszín akkor is Debrecen volt, akárcsak most. Az egységes Magyar Református Egyház létrejöttével megerősödött folyamat többször komolyan megtört. A törések közül a legfájdalmasabb a trianoni döntést követő határátrendezés volt, amely újból szétszakította egyházunkat is. A magyar reformátusság a kényszerű szétszakítottság ellenére mindvégig megőrizte hitbeli és teológiai egységét. A trianoni béke aláírásakor tiltakozásként megkondultak a harangok. Most, 89 év után – 2009. május 22-én délután négy órakor - azt hirdeti a Kárpát-medence összes református templomának harangja: mi magyar reformátusok újra összetartozunk!


A részletes program és a térkép a melléklet programfüzetben található. További információk www.reformatus.hu, vagy www.majus22.org
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép