Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Iván napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Jozef-Damiaan De Veuster (1840-1889)
Raffaello. Az atheni iskola.  Topor Márta
„Mivelhogy az Úr megépítette a Siont...”
2009-06-17 Forrás: Erdély.ma
Meglepően kevesen vettek részt vasárnap délelőtt az istentiszteleten a zömmel magyar reformátusok lakta Bihardiószeg idén négyszáz éves templomában. Pedig ezúttal kivételes momentumok körítették az amúgy megszokott istentiszteleti rendet. Magyarországi vendégek jelenlétében került sor egy új festmény bemutatására, a hajdúvitézek zászlajának avatására és az új gyülekezeti ház megnyitására.
Sion hegye a leghíresebb és a legszentebb a Biblia hegyei között. A Szentírás szerint Isten ezt a hegyet választotta ki magának, hogy állandó lakozást vegyen a Földön, a jelenlétét őrző Templom ezen a hegyen épült fel, majd köréje a szent város, Jeruzsálem. A Sion a nemzet-, az ország-, a hit- és az egyházépítés egyik klasszikus jelképe. Gellért Gyula diószegi parókus lelkész, érmelléki esperes a Zsoltárok könyve 102. részéből a 13-tól a 20-ik terjedő verseket olvasta előbb fel lekcióként, majd alapigeként a 17. versnek a címben idézett részét emelte ki.

E köré építve prédikációját maga is az építést – annak számos konkrét és átvitt értelmét hozva fel példaként – állította a középpontban, mint olyan cselekvést, amely a mindennapok állandó motorja, de amelyet az isteni gondviselés és támasz nélkül jobbára lehetetlen véghezvinni. Ezért aztán neki kell hálát adnunk minden erőnkért, minden sikerért, minden elvégzett munkáért, s csak magunkra vethetünk a kudarcokért.

A vasárnapi istentisztelet tehát a hálaadás jegyében zajlott, a lelkipásztor felsorolta, hogy ebben a momentumban mi mindenért lehetnek hálásak az Úrnak a diószegiek külön és mi mindannyin együttvéve – a tanév szerencsés végét érésétől a végre lehullott esőig –, de nem mulasztotta el keserűen megjegyezni: éppen a tanuló ifjúság maradt távol a templomi hálaadástól, sőt azt is, hogy mostanában mintha túl sok lenne a panasz- és szitokszó a közéletben, a közösségben, mert képtelenek vagyunk örülni az életnek, egészégnek, a magunk helytállásának és mások boldogulásának. És semmibe vesszük a szellemi és hitbéli táplálékot, amit kapunk az Úrtól és földi szolgáitól, miközben hajszoljuk a fogyasztást és törtetünk rendületlenül.

A gyülekezet Asók István Kórusának és a helybéli furulyacsoportnak a szolgálata után az esperes köszöntötte a máshonnan érkezetteket – köztük a sárréti Szerepről jötteket –, Csontos János országgyűlési és Lakatos Péter parlamenti képviselőt, a helyi elöljárókat és másokat, majd szinte hiánytalanul sorolta fel azokat, akik az utóbbi időben konkrét segítséget nyújtottak az egyháznak.

Petrucz József diószegi festő legújabb történelmi témájú olajfestményének leleplezése következett, amely a Bocskai István koronázása címet viseli ugyan, de a koronázás idézőjelben értendő, hiszen a történetírásból tudjuk, a fejedelem nem fogadta el a török által felkínált trónt. A festménynek valószínűleg az új gyülekezeti ház ad majd otthont, amelyet az istentisztelet után adtak át a parókia mögött, de előbb még egy másik megható momentumra kerítettek sor a templomban: Gellért tiszteletes bemutatta és megáldotta a diószegi hajdúvitézek zászlaját, elmagyarázva annak jelképrendszerét is. A zászlót Bocskai egykori hajdúinak mai utódai prezentálták és hordozták körbe, készítője Kupás Józsefné Nagy Erzsébet.

A Hajdúháznak nevezett takaros gyülekezeti házat a faluközösség egészének javára hozták létre három évig tartó áldozatos munkával, kisebb bibliakiállításnak és fegyvergyűjteménynek is hajlékul szolgál, de a rendigényű helybéli ifjúság is igényt tarthat a használatára – ezt éppen azzal jelezték, hogy a kék-fehér avatószalagot az IKE két képviselője, Gazdag Xénia és Gellért Ákos vágta át.

A kántorlak udvarán finom bográcsossal kínálták az ünnepség után a vendégeket és részvevőket, a szeretetvendégség ismerkedésre és eszmecserére is kiváló alkalmat adott.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép