Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Iván napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Lisieux-i Kis Szent Teréz ereklyéi
Mindenkit magávalragad
Ki érti félre a történelmet? - Amerika külpolitikát is választ
2008-10-31 Forrás: Hírszerző
Bár a fél világra kiterjedő gazdasági válság egyértelműen száműzte a külpolitikát a kampány fő csapásirányából, Amerika természetesen új külpolitikát is választ az új elnökkel. Marad a cowboykapitalizmus vagy mostantól tárgyalnak ellenségeikkel is? McCain héja, Obama galamb? Nem biztos.
Kevés ügyben ennyire markáns a különbség a két jelölt között, mint Irak kérdésében. A demokraták álláspontja kezdettől fogva az volt: minél hamarább hazahozni a 146 ezer amerikai katona nagy részét, és csak néhány egységet otthagyni, hogy védjék a diplomatákat és felgöngyölítsék a terrorista sejteket.

Irak: még száz év?

A háborút kezdettől ellenző Barack Obama ("nincs katonai megoldás") még a kampány kezdetén bejelentette, "ideje véget vetni a háborúnak", és 16 hónapon belül a katonák nagy részét ki kell vonni Irakból. "A cél egy olyan kormány létrehozása, amely felelősséget vállal a jövőért", azaz képes szavatolni az ország biztonságát. Azt azonban a demokrata jelölt homályban hagyta, mikor jön el ez a pillanat, és pontosan hány amerikai katona maradna milyen misszióval Irakban.

A demokrata jelölt 2006-ban még megszavazta az iraki katonai akciók finanszírozását, 2007-ban azonban már nemmel szavazott, hogy így tiltakozzon az "elhibázott Irak-politika" ellen, amely négyezer amerikai katona életébe került ez idáig. És bár korábban ellenezte Bush elnök 20 ezer fős csapaterősítését, tavaly szeptemberben elismerte, hogy a "surge" hatékony volt. Ha továbbra is inkább jó hírek jönnek Irakból, megfigyelők szerint nőhet a nyomás Obamára, hogy a háború megnyeréséről szóló tervvel álljon elő.

Bár a kampány folyamán McCain több ponton megpróbált elhatárolódni a Bush-éra politikájától, Irak ügyében a republikánus jelölt nem képvisel gyökeresen más filozófiát, mint a jelenlegi elnök. Kezdettől fogva a "surge" (a 2006. decemberi csapaterősítés) jelentős támogatója volt, aki nem is mulasztja el a hivatkozást arra, hogy a "surge" működik, Irak valóban biztonságosabb hely lett, sőt, szerinte Afganisztánban is hasonló módszerrel lehetne úrrá lenni a konfliktuson.

A részben neokon tanácsadókkal is dolgozó McCain életveszélyesnek tartja a kivonulás demokrata stratégiáját, amely szerinte a kapitulációval egyenlő. Véleménye szerint csak olyan kivonulás képzelhető el, amely "nem veszélyezteti azokat a célokat, amelyekért csapataink küzdöttek". McCain különösen azt tartaná veszélyesnek, ha egy elsietett amerikai kivonulás nyomán megnőne az iráni befolyás Irakban. Azzal a válasszal ugyanakkor adós maradt, pontosan milyen feltételek mellett és mikor valósulhatna meg a kivonulás. Emlékezetes marad mindenesetre azon kampánykijelentése, amely szerint "akár száz évig" is el tudja képzelni az amerikai jelenlétet Irakban, ha az valóban hozzájárul a térség stabilitásához.

Kapcsolatok Kínával

Az utóbbi évek egyik legégetőbb gazdaságpolitikai kérdésévé vált a Kínával ápolt kapcsolatok mélysége, hiszen amíg a távol-keleti ország (egy áprilisi adat szerint) 500 milliárd dollár értékben birtokol amerikai államkötvényeket (ezzel Japán után a második legnagyobb tulajdonosa a papíroknak), Peking katonai ambíciói, az emberi jogok helyzete újra és újra éles vitákat keltenek.

A dollárhoz képest mesterségesen alacsony árfolyamon tartott jüan miatt Barack Obama egy áprilisi kampánybeszédében azzal fenyegette meg Kínát, hogy ha elnök lesz, kereskedelmi korlátozásokat vezet be a kínai árukkal szemben, amíg odaát "manipulálnak a valutájukkal".

Amikor kiderült, hogy több kínai játékhoz az egészségre ártalmas festéket használtak, azt mondta, teljesen betiltja a játékimportot, mert "minél többet importálunk ezekből, annál nagyobb veszélynek tesszük ki gyermekeinket".

A kínai emberi jogi helyzet miatt mindketten arra szólították fel George W. Bush-t, hogy mondja le részvételét a pekingi olimpia megnyitóján (Bush végül nemcsak az eseményen volt ott, az olimpia első napjait is a helyszínen szurkolta végig). McCain Peking fegyverkezése miatt kelt ki nemegyszer, tavaly például azt mondta: "ha a kínai kormány új vadászbombázókat, tengeralattjárókat, stratégiai ballisztikus rakétákat fejleszt ki, az Egyesült Államoknak joga van rákérdezni, hogy mi van emögött a provokatív gesztus mögött".

Irán: időzített bomba?

A közel-keleti országhoz való viszony Irán atomprogramja, Ahmedinezsád elnök rendszeres antiszemita kirohanásai, Izrael megsemmisítésről szóló nyilatkozatai nyomán az egyik legneuralgikusabb pontja az amerikai külpolitikának. Irán emlegetése már a kampányban is többször alkalmat adott a jelölteknek pengeváltásra. John McCain a kampányban többször is emlékeztetett arra, hogy Barack Obama lényegében előfeltételek nélkül késznek mutatkozott tárgyalni Amerika esküdt ellenségeivel is. Obama viszont emlékeztetett arra, hogy épp a Bush-kormány tárgyalásos stratégiája ért el sikert Észak-Koreában (McCain egyébként élesen ellenezte ezeket a tárgyalásokat).

McCain egyik legemlékezetesebb kampányfogása Iránnal kapcsolatban az volt, amikor egy fórumon egy ezzel kapcsolatos kérdésre egy 1980-ból származó country nóta refrénjét kezdte el énekelni, amely úgy szólt: "Bomb Iran, Bomb, bomb, bomb". (Ez eredetileg a Beach Boys 1965-ös Barbara Ann című dala volt, amit az 1979-es teheráni túszdráma után írt át a Vince Vance & the Valiants nevű együttes.)

McCain mindig is azt hangoztatta, hogy Obama "súlyosan félreérti a történelmet", ha valóban előfeltételek nélkül akar tárgyalásokat kezdeményezni Iránnal. A demokrata jelölt szerint ugyanakkor az Egyesült Államok közel-keleti politikája vezetett oda, hogy mára Irán befolyása megnőtt a térségben. Szerinte McCain "naiv, és felelőtlen", amikor úgy gondolja, hogy a "keménykedés Washingtonból majd arra készteti az iráni vezetést, hogy felhagyjon az atomprogrammal". Júniusban azonban már azt mondta, "minden lehetőséget napirenden tart", ha Amerika biztonsága a kérdés.

Oroszország: csak keményen

A konzervatív sajtó szerint a Grúziával szembeni orosz agresszió napjaiban, amikor Bush elnök Pekingben volt az olimpián, Obama pedig nyaralt, a republikánus elnökjelölt volt az egyetlen, aki elnökként viselkedett. McCain éles szavakkal ítélte el a támadást, és Putyin KGB-s múltját látta újraéledni. Az agresszív külpolitikával újjáéledő putyini Oroszországgal szembeni fenntartásai nem újkeletűek: már 2000-ben szankciókat javasolt Moszkvával szemben annak csecsenföldi hadjárata miatt.

McCain 2005 februárjában javasolta először, hogy függesszék fel Oroszország részvételét a G8-ban, s ezt a - néhány hónapja újra felvetett - javaslatát ismételte meg a grúziai válság idején is, hozzátéve, hogy a Világkereskedelmi Szervezetben sem lehet helye Oroszországnak.

McCainhez hasonlóan, de a republikánus jelöltnél valamivel későbben Barack Obama is élesen elítélte, elfogadhatatlannak nevezte Moszkva grúziai akcióját. Előtte azonban még külügyi főtanácsadója, Susan Rice bírálta McCaint, amiért "csípőből lő", és "felelőtlenül" támogatja Grúziát. McCainhez hasonlóan egyébként 2008 januárjában Obama is megszavazta, hogy Grúziát és Ukrajnát vegyék fel a NATO-ba.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép