Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Huba napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Szent Eric
Jézus ábrázolás  (A.)
Joachim Meisner: „Hálás vagyok azért, hogy nem egyeztünk ki a kommunizmussal”
2009-08-24 Forrás: Evangélikus Egyház
A kölni érsek, Joachim Meisner szerint a magyarok határnyitása is hozzájárult a szabadsághoz és Európa újraegyesítéséhez. A bíboros augusztus 20-án a Szent Jobb körmenet előtt mondott szentbeszédet, majd ezt követően az InfoRádiónak nyilatkozott.
– Fontos év volt Önnek és egész Európának 1989. Ebben az évben lett ön kölni érsek, és akkor valósult meg a német egység. Melyik esemény érintette meg jobban?

– 1933-ban születtem, amikor már Hitler volt hatalmon. Életem több szakaszában éltem meg különböző diktatúrákat. Volt egyszer a Hitler-korszak, majd Honecker idején a kommunista rezsim az NDK-ban. Akkoriban ezt egy örökkévalóságnak éreztem, és azt gondoltam, ez eltart majd száz évig. Ismertem egy embert, aki ezt másképp gondolta: II. János Pál pápa hitte, hogy ez nem lesz mindig így.

Még mindig emlékszem rá, hogy 1989. november 9-én Kölnben voltam; már 9 hónapja volt, hogy eljöttem Berlinből. Láttam a televízióban, hogy az emberek megrohamozzák a falat. Nem tudtam eldönteni, hogy ez vajon álom vagy valóság. Ezt mondtam most az augusztus 20-i szentbeszédben is, hogy bizton állítható: Magyarország ehhez jelentősen hozzájárult azzal, hogy megnyitotta a vasfüggönyt.

Mondok egy személyes történetet. Van egy unokaöcsém, aki a családjával az NDK-ból egy Trabanttal jött Budapestre, és az elsők között volt, akik átmentek az osztrák határon. Azt akarom ezzel mondani, hogy ez egy óriási tett volt, ami elvezetett a szabadsághoz és Európa újraegyesítéséhez.

– Ez minek szólt elsősorban, a szívnek vagy a léleknek?

– Együtt a kettőnek. Ezeket nem lehet elválasztani. Minden embert érint. Nem lehet beszélni észről vagy szívről. Azt gondoltam, hogy ezt én már soha nem fogom megélni ezen a világon. Miután megéltem, soha nem felejtem el, és hálás vagyok azért, hogy nem egyeztünk ki a kommunizmussal.

– Szentbeszédében egyebek mellett az abortuszról és az eutanáziáról is szólt. Ha lehet így fogalmazni, akkor ezek a katolikus egyház klasszikus témái. Aktuálpolitikai kérdések, mint például a gazdasági világválság nem foglalkoztatják?

– Na, várjon csak! Az nem igaz, hogy ezek csak a katolikus egyház témái lennének. Ezek nem katolikus privilégiumok, ezek nem különleges katolikus témák. Az egyik az élet kezdetéről, a másik a végéről szól. Veszélyes dolgok ezek. A meg nem született gyermekek tudnának arról beszélni, hogy milyen egy abortusz. A templomban ezért ezekről kell szólni az embereknek, hogy mindezeket átérezzék. Tehát ezek nem katolikus témák, hanem az emberi jogok alapjához tartoznak. Ha napirendre kerülnének, és a katolikusok adnának válaszokat a gazdasági kérdésekre, akkor az jelentősen módosítana az értékeken.

– Az egyháznak kell-e adnia választ a gazdasági krízisre? Ha igen, mit?

– Az egyháznak nincs receptje és elképzelése, hogy miként kellene rendbe tenni a gazdaságot. De talán az emberek várnának választ ezekre. Inkább szeretnének, hogy válaszokat kapjanak erre. A Jóisten nem a mi szobalányunk, és az egyház sem az. Mi nem vagyunk gazdasági szakértők, teológusok vagyunk. Annyit tudok mondani, hogy a korrupciót meg kellene fékezni, a jogot és a törvényeket kell alkalmazni a különböző gazdasági területeken is. A gazdasági válság nem természeti jelenség. Ebben mi emberek vagyunk a hibásak mohóságunk és felelőtlenségük miatt. Ha a gazdasági és bankvezetők hívő keresztények lennének, és legalább havonta egyszer eljönnének hozzánk gyónni, akkor ez a katasztrófa nem történt volna meg. Tehát nincsen receptünk erre vagy arra a problémára, ez nem az egyház feladata. A gazdaságért, az egészségügyért vagy a szabadidőért nem felelhet Isten, ezek emberi dolgok.

Az emberek sok esetben saját magukat helyezik Isten elé. Emiatt lesz a korrupció; ez botrány! Ezeket ki kell vizsgálni, ellenőrizni kell. Egy demokratikus államnak és kormányának ezeket ellenőrizni kell. Mondok egy példát. A német egészségügyi miniszterasszony spanyolországi nyaralására elvitte a szolgálati autóját, amit később elloptak. A kormánynak most olyan intézkedéseket kell hoznia, amelyek meg tudnák előzni az ilyen eseteket. Ez a demokrácia. Az egyházban – és ezt mint kölni érsek mondom – mi a legmagasabb szinteken rendelkezünk ilyen kontrollszervekkel. Van például egy nagy tanácsadó testületem szakértőkkel, akik engem gazdasági téren ellenőriznek. Évi 50 ezer euró áll rendelkezésemre az irányítással összefüggő feladatokra, ezt a titkárságom különböző ügyek intézésére fordítja, amit könyvelnek. Később valaki mindezt átvizsgálja, leellenőrzi, majd én is átnézem ezeket. Ha én ezt érsekként megteszem, akkor ezt elvárnám a bankigazgatóktól vagy a gazdasági vezetőktől is. Ezért a kormányunknak még sokat kell dolgoznia, és kritikusan szemlélni a gazdasági vezetőket.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép