Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Sámuel, Hajna napja
1 felhasználó online
0 tag, 1 vendég



Képek a galériából

Rózsa nyíló
Eger ferences temploma
Vallásgond(olat)ok – Légy csöndben!
2009-10-04 Forrás: Erdély.ma
Motorzaj, dübörgő zene, szünet nélküli csevegés a maroktelefonnal és számítógépes „csettelés”, kocsmai háttérzene meg a telefonszolgáltatók akciós ajánlatai, hogy beszéljünk még többet, így olcsóbb.
Ha két ember találkozik, folyik a sopánkodás az árakról, sportról, időjárásról, politikáról. Ha meg hirtelen elhallgatnak, megdöbbennek, hogy milyen csönd lett, megijednek, hogy elfogyott e beszédtéma. És ez már nem természetes, sőt rendellenes, hiszen a világ a kommunikációtól hangos.

Még a keresztényeket is megfertőzte az állandó „lelkizés”, a kisközösségekben se vége, se hossza a „tanúságtevő ömlengéseknek”, az orrvérzésig mondott imáknak, talán Istennek is szüksége van erre a szómágiára, hiszen ő sem hagyta szó nélkül a teremtést, Fiában ő is kommunikált a világgal. Kimondta magát és bátorított, hogy hirdessük az örömhírt…

Mintha félnénk a csöndtől! Zajongunk és szövegelünk, valamit állandóan meg kell beszélnünk, mert, ha netalán elhallgatnánk, kibuggyanna belső ürességünk, felszínre törnének hiányaink, és elrettennénk attól a sötétségtől, amely bensőnk szakadékában örvénylik

Holott Isten a csöndben, a csönddel szeret igazán kommunikálni. A csöndben akar velünk kapcsolatba kerülni. Eltűnődöm: milyen érdekes, sőt mi több, hasznos lenne, ha a tévé-, autómentes nap(ok) mellé kitalálnánk, és a gyakorlatba ültetnénk a beszéd nélküli napot. Az iskolában, az ülésteremben, az irodában, a szerkesztőségben, a parlamentben is a csenddel kommunikálnánk... Amikor természetes lenne, hogy csendben maradunk. Amikor kiszolgáltatnánk magunkat a csöndben megbújó isteni jelenlétnek. Mert Istent csend nélkül nem lehet „levenni a lábáról”. Ő csak akkor bújik elő, ha körülötte, vagyis bennünk „minden tiszta”.

Nem kellene félnünk a bennünk ordítozó oroszlánok hangjától, mert azok is megszelídülnének Isten mindent betöltő jelenlétében. Igazából a csöndben tudnánk átállni az ő hullámhosszára, akkor válnánk fogékonnyá az ő jeleinek, hangjának észlelésére. Ez az átállás nem függ attól, hogy a szobában vagyunk-e vagy az utcán, telefon van-e a kezünkben vagy éppen munkahelyi megbeszélést tartunk, együtt van-e a család, vagy szanaszét a munka taposómalmában. Egy a lényeg: a belső fegyelmezettség, hogy akarjunk és merjünk elcsendesedni, hogy a szavak helyett térjünk rá a tiszta csodálkozás és nyitott észlelés állapotára, hogy mindenki és minden előtt, Isten adományai előtt is Istent, magát akarjuk. Akár a templomi liturgiában is felhívást intézhet a pap a hívekhez: Gyertek, testvéreim, legyünk csendben…!

Jálics Ferenc jezsuita szerzetes egy kedves anekdotája szerint, az Alföldön áll a juhász, nagy botjára támaszkodik, és a távolba néz. Arra jön egy újságíró és megkérdezi:” Mire gondol jó ember?” A juhász ezt feleli: „Azt hiszi az úr, hogy nekem van időm gondolkodni?”

A túlhajszolt, a szükségesnél is jobban igénybe vett, az állandóan fölösleges ismeretekkel bombázott idegrendszerünk is felüdülne, ha legalább ilyenkor, húsvétra készülőben megtartanánk a szavak böjtjét. Lelkünk csendje a „szavak zajszűrésével” kezdődik.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép