Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Izsó napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Csíksomlyó  sgy.
Sziciliai goblein.  Topor Márta
Nyilatkozatháború az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyházban
2009-10-22 Forrás: Erdély.ma
Az Aradi Evangélikus-Lutheránus Egyház presbitériuma nyilatkozatot juttatott el szekesztőségünkbe, amelyet az alábbiakban olvashatnak, akárcsak Gyurkócza Aranka börtönlelkész által, a fent említett szövegtől függetlenül, szinte egyazon időben küldött nyilatkozatát. Mindkettőt változtatás nélkül közöljük.
Aradi Evangélikus Lutheránus Egyház
310130 Arad, Str. Blajului nr. 2
Iktató szám: 159/2009

A Nyugati Jelen szerkesztőségének

Tisztelt szerkesztőség!

A 2009. október 12-i Nyugati Jelen 4. lapján megjelent „Elmérgesedett a helyzet az aradi evangélikus egyházközségben” című cikkel kapcsolatosan kifejezésre akarjuk juttatni méltatlankodásunkat amiatt, hogy a megjelent cikk azt az érzést kelti bennünk, mintha az újságíró részrehajló lenne és eszközévé válna a gyülekezet elleni megnyilvánulásoknak. Az „auditur et altera pars” elv alapján kérjük tisztelettel közzétenni egyházközségünk hivatalos kormányzószervének, azaz presbitériumának e cikkel kapcsolatos nyilatkozatát.

Nyilatkozat
Az egyházközségek autonómiájáról

Az Aradi Evangélikus Lutheránus Egyház a protestáns egyházi elv alapján működő gyülekezet. Egyházjogi elvei és struktúrái tehát nemcsak egyházi autonómiát, hanem gyülekezeti autonómiát biztosítanak, amelyben egy egyén nem csinálhat, amit akar, sem lelkész sem gyülekezeti tag, hanem minden döntést a gyülekezet hoz döntő, azaz képviselő szervén keresztül, amely a közgyűlés. Hadd támasszuk alá mindezt dr. Lengyel Lóránd teológiai professzor 1974-ből származó Egyházjogi Kurzusából, amelyet a kolozsvári Egyetemi Fokú Egységes Protestáns Teológiai Intézet egyházjogi diszciplinaként évtizedek óta tanít és meghatároz:

“3. fejezet.

1. Az általános egyházjog alapelvei.

b. A gyülekezeti elv

Az egyházi szervezet életében – a Szentírás és a reformátoraink tanítása szerint – a gyülekezeti elvnek kell érvényesülnie. A gyülekezeti elv egyenes következménye az egyetemes papság elvének. A gyülekezeti életben nem egy ember intézkedik, hanem maga a közösség… Az egyházban nincs, nem lehet különbség a tagok között, hanem csak a szolgálatban és a szolgálatért való közös felelősségben… A gyülekezet az egyház alapja, benne ábrázolódik, benne „látható” az egyház… A gyülekezeti elv hangsúlyozásával a protestáns egyházak azt is kifejezésre akarják juttatni, hogy a gyülekezet autonóm. A gyülekezeti autonómia azt jelenti, hogy a gyülekezet a maga hatáskörében önállóan intézkedik.

A gyülekezet autonómiájának princípiuma értelmében protestáns egyházaink nem követik azt a római katolikus felfogást, mely szerint csak az (össz)egyház autonóm, a gyülekezet és a gyülekezeti tagok tulajdonképpen a parókus alá tartoznak, de elvetik az ún. „independens” felfogást is, mely szerint a gyülekezetben mindenki azt csinálhat, amit akar. Ezekkel a felfogásokkal szemben mi a gyülekezeti elvet valljuk és ennek alapján a gyülekezet autonómiáját, ami tehát azt jelenti, hogy a gyülekezetnek – a törvényes keretek között – intézkedési joga van. Nem a parókus és nem az egyén dönt, hanem a közösség, a gyülekezet… Ebből a közösségi, gyülekezeti jellegből következik pl. az az autonómiája, hogy a gyülekezet maga döntheti el, melyik lelkészt hívja meg pásztorául, vagy hogyan intézkedik temetője használatáról…” (eddig az idézet)

A szolgálatokra való megbízásról

A fentiek egyértelműen alátámasztják a gyülekezetnek azt a statutáris jogát és autonómiáját, hogy azokban a kérdésekben, amelyek az emberjogokkal, állami törvényekkel, vagy közös hitvallással nem ütköznek, azokban szabadon dönthet képviselő szerve által, vagyis a közgyűlés által. Aki ezek ellen áskálódik, az a gyülekezet ellen törvénytelenséget, egyházellenességet követ el, még ha püspök is. Ilyen közgyűlési határozatok hozták, majd erősítették meg, az idén pedig újból és újból helyben hagyták (legutóbb 96 egyhangú szavazattal) azokat a határozatokat, amelyek szerint az aradi gyülekezetben a presbitérium, azaz az egyházközség végrehajtó szerve által, az arra méltónak és érdemesnek tartott egyháztagok felhatalmazást kapnak igeolvasásra, imádságban való részvételre, úrvacsoraosztásban való segédkezésre, család- és beteglátogatásra, diakóniai és missziói munkára. Ezekre a szolgálatokra a gyülekezet tagjai közül tizenegyen „gyülekezeti munkatárs” képző tanfolyamot végeztek a Magyarországi Evangélikus Egyház szervezésében, amelyet D. Szebik Imre evangélikus püspök vezetett és majd adta nyugtázó és kibocsátó áldását a szolgálatba állókra.

Gyurkócza Aranka a gyülekezet közgyűlése ellen bujtogat

Ennek a határozatnak és szolgálatnak az aradi főellensége Gyurkócza Aranka, aki nem tudja elviselni, hogy az ő szereplése nélkül szolgálat valósuljon meg. Sok év alatt mindig konfliktust keltett, ha nem őt „kérték fel” valamilyen segítségre, és nem „az ő felszentelt kezei” által történik valamilyen munka. Noha Gyurkócza sem lelkész, hanem csupán diakónusnak iktatták az akkoriban érvényben levő 1949-es evangélikus egyházi statútum (Szervezeti Szabályzat) 36. paragrafusa szerint: „Szükség esetén a Szuperintendens felszentelhet és kinevezhet diakonusokat, akik azokkal a jogokkal és jogosultságokkal vezethetik az egyházközséget, mint a lelkész”.

A statútum nem tartalmaz semmiféle előfeltételt, ez a szuperintendens kizárólagos joga, hogy olyan helyre, ahova nem tud eljuttatni rendes lelkészt, mégis megoldást biztosítson a szolgálatok elvégzésére. Hogy Gyurkócza miként végzett mégis posztgraduális képzést Sárospatakon, noha egyetemi diplomája nincsen, mert tisztázatlan körülmények között exmatrikulálták, azt jelenleg a rendőrség vizsgálja. Esete hasonló a kisfalubeli kényszerhelyzetben tanárként működő pedagógusokhoz, akiket „tanár úrnak” szólítanak, de az nem jelenti azt, hogy egyetemi képzésük lenne és posztgraduális tanulmányokra (pl. magiszteri) jelentkezhetnének. Ugyanígy Gyurkócza Arankának is hivatalosan „diakónusi” iktatása van, és noha ezt népi nyelven „lévita lelkésznek” (azaz képzetlen lelkésznek) nevezik, az még távolról sem egyenértékű teológiai licenciátussal.

A szakadás Gyurkócza Aranka és a gyülekezet között akkor történt, amikor a 2007-es temesvári egyházmegyei közgyűlésről, az aradi presbiterek kivonultak, mert az előző gyűlés jegyzőkönyvét meghamisították, a püspök minden előző kijelentését tagadta és végül megvonták tőlünk a szót. Gyurkócza Aranka a kiélezett vitában sietett a nagyok és hatalmasok oldalára állni és kivonulásunk után elhatárolódott az aradi presbitériumtól, lelkésztől és biztosította a jelenlevőket, hogy ő nem a gyülekezet, hanem a püspökség oldalán áll, bár ezt akkor senki nem kérte tőle. Neki fontos, ahogy több ízben is elmondta, az erőviszonyok szerint helyezkednie. Ezt a nyílt ellenünk fordulást nem tudtuk egyszerűen elfogadni, és bár írásban is hívtuk presbiteri gyűlésre, hogy adjon számot a hozzáállásáról, többet nem jött el.

Ettől kezdve vált a gyülekezet eltökélt ellenségévé, és mindent rossznak mondott, ami nélküle, az ő személyének a kiemelése nélkül történt, még a hívek templomban való bibliaolvasását vagy imádkozását is.

A közgyűlésnek jogában áll megbízásokat adni, vagy visszavonni

Az istentiszteleti formákkal és szolgálatra való megbízatásokkal kapcsolatosan természetesen dönthetne a közgyűlés, (vagy felhatalmazás által a presbitérium) másként is, esetleg visszavonhatja a „szembemiséző” oltárasztal használatát, megtilthatja az igeolvasásban és imádság szolgálatában való részvételt, amint megtiltotta pl. Kovács Zsombornak az aradi gyülekezetben való szolgálatot akárcsak más ránkerőltetett lelkészek esetében. Ehhez csupán a közgyűlésen való résztvevők többségi szavazata szükséges. De Gyurkóczáék messziről nincsenek elegen ahhoz, hogy az aradi gyülekezetben diktatúrát vezessenek be, ezért próbálkoztak törvénytelen és a közgyűlés határozatai szerint szabálytalan bujtogatással és feljelentgetéssel. Az arányt tisztán jelezte a szeptember 13-i istentisztelet, amelyen a templomban 128-an védték a gyülekezeti jogokat és a vallásgyakorlás szabadságát, amíg Gyurkóczáék összesen kilencen gyűltek össze, hogy az utcasarki járdán tartsanak áhítatot. És mindez kiderül a feljelentgetéseikből is, amelyeket mintegy 16-an írtak alá, akik közül 8-an nem is aradi evangélikus egyháztagok, de nagyokosokként támogatni kívánják a Gyurkócza féle gyülekezetrombolást, a protestáns egyházi szabályok megsértését.

Tisztázni kell azt a tényt, hogy Gyurkócza Aranka nemcsak személyes ambíciójából és bosszújából nyomta tudatlan idősek orra alá a hamis vádakat tartalmazó szabályellenes feljelentgető levelet, amely által bűntársakat kovácsolt magának, hanem erre megbízást kapott Adorjáni püspöktől, aki félre akarta minden áron tenni az aradi gyülekezet lelkészét, Tóthpál Bélát, mert a lelkész felvállalta a gyülekezet elégedetlenségének a kifejezését a püspökkel szemben.

Az ellenségeskedés a püspöktől származik

Adorjáni 2007 nyarán járt Aradon, egy vendéglőben gyűjtötte maga köré azt a pár embert, akiket Gyurkócza összetoborozott, és akiket arra kért, hogy írjanak bármilyen feljelentést, csakhogy megindíthassák a Tóthpál Béla elleni fegyelmi eljárást, mert másképpen nem tudják eltávolítani. A többit majd bízzák őreá. Egyértelmű, hogy a „fegyelmi eljárásnak” álcázott rögtönítélő határozat megszületett mielőtt a fegyelmi eljárás beindult volna, vagy bármilyen feljelentgetés megfogalmazódott volna, erről sokan tudnak tanúskodni.

Nem győzzük hangsúlyozni, hogy nem Tóthpál Béla magán akciója volt a püspök és püspökség által véghezvitt törvénytelenségekkel való szembenállás, hanem az aradi gyülekezeté. Úgy, amint nem csupán Gyurkócza Aranka célja az aradi gyülekezet lelkészét félre állítani, hanem a püspöké, mert Adorjáni szeretne olyan lelkészt az aradi gyülekezetre erőltetni, aki semmibe venné a gyülekezet akaratát, és teljesen kiszolgálná az elnyomó törvénytelenkedőket.

Ezek az emberek homlokegyenest ellentmondanak minden protestáns egyházjogi elvnek és szabálynak, sok esetben a bűnügyi törvénykönyv cikkelyeinek is, a gyülekezetet semmibe veszik, erőszakos elnyomást akarnak bevezetni, sértik a szabad protestáns vallásgyakorlatot. Több, mint húsz alkalommal tárgyaltak pletykaszinten a püspök és aradiak konfliktusáról, de egyszer sem olyankor, amikor az aradi gyülekezet képviselője is jelen lett volna. A püspök és esperes pedig öt éve kerüli az aradi gyülekezet képviselőit, nem fogadja őket, a közgyűlés és presbitérium határozatait semmibe veszi, kétszáz ember aláírására sem válaszol, jegyzőkönyveket hamisít. Mi több alkalommal is kértük, hogy üljünk le megbeszélni a fennálló nézeteltéréseket, de egyetlen ilyen irányú kérésünkre nem kaptunk választ.

Azokat a lelkészeket, akik nem akarják kiszolgálni az elnyomó hatalmat, megjátszott fegyelmi „színjátszással”, amely koncepciós pernek minősül, félre állítják, a püspökséget kiszolgálókat pedig, mind amilyen Gyurkócza Aranka is, megjutalmazzák, anyagiakkal „meghálálják” hűségüket. Az ilyenek képesek gyülekezeteket tönkre tenni, elnépteleníteni, hogy vagyonukra szert tegyenek, kifosszák azokat. Ahol sokan részt vállalnak a szolgálatban, és részt vesznek a gyülekezeti életben, ott ezt nem lehet megtenni, ezért szeretnék leépíteni az aradi gyülekezetet is.

A gyülekezet határozó szerve a közgyűlés

Összefoglalásképpen: az aradi gyülekezet közgyűlési határozata a jelenlegi istentiszteleti forma, akik ezek ellen bujtogatnak, azok a szabad vallásgyakorlat ellen, a gyülekezeti elv ellen bujtogatnak. Õellenük jelenleg bűnténykivizsgálás folyik, az igazságszolgáltatás végzi a feladatát.

Továbbá: az aradi gyülekezet, a közgyűlés határozata alapján a Tóthpál Béla lelkésszel megkötött munkaszerződést fenntartja és megerősíti, sőt határozatot hozott arra nézve, hogy Tóthpál Béla minden munkaszerződéstől vagy betöltött tisztségtől függetlenül a gyülekezet jogos képviselője. Határozatáról közjegyző előtti felhatalmazást bocsát ki.

A törvénytiszteléssel és törvényszerű munkaszerződéssel kapcsolatosan pedig hadd idézzük továbbá dr. Lengyel Lóránd Egyházjogi Kurzusát: „az egyház nem állam az államban, és nem alkothat az állam jogszabályai mellett külön jogszabályokat”. Tehát, amíg bírósági határozat a munkaszerződést nem bontja fel és nem mondja ki esetleges semmis mivoltát, addig a munkaszerződés érvényes és jogereje van, mint bármilyen civil szerződésnek.

Az aradi gyülekezetnek választott tisztségviselői és megbízottai vannak. Gyurkócza Aranka és társai a gyülekezet részéről semmilyen felhatalmazást nem tudnak felmutatni, ők nem képviselői a gyülekezetnek, sőt őellenük a gyülekezet, a bűnténykivizsgálási panasztól függetlenűl, belső fegyelmi eljárást indított, a gyülekezetellenes szabálytalanságok és törvénytelenségek elkövetésének a kivizsgálására. A gyülekezeti fegyelmi bizottság határozatát nyilvánosságra hozzuk.

A gyülekezet véleménye az október 12. cikkel kapcsolatosan

A megjelent cikkel kapcsolatban néhány hozzászólás:

- Takács Ilona Melinda hozzászólásához: 1. Miért állítja, hogy nem Tóthpál Béla személye ellen írt alá, amikor mindhárom levél azzal végződik, hogy fegyelmi eljárást kérnek a lelkész ellen, és hogy távolítsák el azokat, akik nem az ő szájuk íze szerint intézkednek, beleértve a presbitériumot? 2. Nem vélemény nyilvánításért jelentettük föl, hanem kértük a kivizsgálását a szabálytalan és törvénytelen istentiszteleti rend megtámadásáért, a közgyűlés határozata elleni intézkedésért, valamint a becsület sértésért és rágalmakért. A nemtetszést a közgyűlésen kellett volna elmondani, de ahhoz kéne járni istentiszteletre, nemcsak karácsonykor...

- Szferle Katalin hozzászólásához: 1. Ha nem lát, hogy látta, hogy mit ír alá? 2. Legalább évente egyszer a gyülekezeti munkatársak meglátogatják a gyülekezet tagjait, sűrűbben természetesen azokat akik betegek vagy nem járnak templomba. Aki igényelte hogy a lelkész meglátogassa, annak kérését a munkatársak továbbították és a lelkész elment vagy úrvacsorát vitt. Tudomásunk szerint ön ezt sohasem igényelte.

- Padurean Elisabeta hozzászólásához: 1. Tóthpál Béla szerint soha nem mondta, hogy a püspökhöz forduljon panaszával 2. A dédunokájának azzal kezdje a beszámolóját, hogy feljelentette és fegyelmi eljárás elé állítatta 86 évesen azt a lelkészt akinek szolgálata alatt éveken keresztül díjmentesen meleg ebédet és havi élelmiszercsomagot kapott amit most önként mondott vissza, de csak fél évre rá, hogy fegyelmit kért ellene!

- Konyelicska István hozzászólásához: 1. Aradon nem volt soha felügyelő, csak szeretett volna lenni és meggyőződésünk, hogy azóta neheztel mind a lelkészre, mint a gyülekezetre, hogy őt nem választatták meg. 2. A szavát nem hátunk mögötti intézkedésekben kellett volna hallatnia, hanem a közgyűlésen. 3. Amikor az egyháznál mesélte a nyereményeit csak 3 autót nyert, azóta már 5 van, osztódással szaporodnak, mint a Tóthpál Béla dombegyházi házai? Mindegy hány autót nyert, miért nincs senkinek tudomása ezekről az adományokról? Sem Mózes Árpád ny. Püspöknek, sem néhai Török Árpád gondnoknak vagy Záray Ödön felügyelőnek sem másoknak?

A gyülekezet továbbra is kitart

Összegzésképpen: nagyon sok valótlanság szerepel, mind a feljelentésekben, mind a hozzászólásokban. A rendőrségi kivizsgálást a közgyűlés egyhangú határozata alapján indítottuk. Nem vélemény nyilvánításért, hanem rágalomért, tények elferdítéséért, közgyűlés határozata elleni törvénytelen intézkedésért. Szomorú, hogy 80 év feletti embereket beidéznek kihallgatásra, de az nem szomorú, hogy 80 feletti embereknek az a legfontosabb ténykedésük, hogy hamis vádakkal és rágalmakkal feljelentsék lelkészüket, bomlasszák a gyülekezetet, akadályozzák a missziót? Meggyőződésünk, hogy mindezt felbujtásra tették és mindezek hátterében Gyurkócza Aranka ténykedése áll, amit bizonyít is a Nyugati Jelennek adott többízbeni nyilatkozata. Nekünk fájó, hogy az újság hasábjaira kerültünk. Ez a gyülekezet harca. Az aradi magyarságnak nagyon kicsiny részét képezzük. Nem gondoljuk, hogy szükséges volt ezzel a kérdéssel az aradi (és nem csak) magyarság elé kitárulkozni ilyen részrehajlóan megfogalmazott lejárató cikkekkel. Más egyházban is vannak problémák, amelyek nem kerültek a sajtóba. Mélyen elítéljük Gyurkócza Arankát, amiért a bosszúállása és a Tóthpál Bélát lejáratni akaró szándéka miatt a sajtó elé tárta egyoldalú rágalmait. Amíg a gyülekezet egységes, úgysem árthat nekünk. Éppen ezt akarja megbontani? Ha nem megy hivatalos eszközökkel, ilyen formán kell harcolni? Még ha az egész aradi magyarság véleményét is sikerül megváltoztatni lelkészünkről, akkor is a gyülekezet többségének véleménye a döntő. Mi kitartunk és harcolunk az egyház megtisztításáért, a diktatúra megdöntéséért, és nem utolsó sorban az értünk kiálló lelkészünkért. Csak az Úrban bízhatunk, hogy segíti ügyünket. Ezért imádkozunk!

Erős vár a mi Istenünk!

2009-10-14

Az Aradi Evangélikus Egyház presbitériuma

„Hiszen a beszéded is elárul téged”(Máté 26,73)

Amiket itt most leírok, nem vádlóimnak szánom, akik nem tudnak kilépni önhittségükből. Miattuk nem lépnék bele ebbe a trágyalébe, amibe egyesek bele akarnak fojtani engem. „Mert nem az atombomba és a hidrogénbomba a legborzasztóbb fegyver, hanem a halál-töltésű beszéd. Az efféle beszédnek van a legtöbb áldozata a világon.”(Gyökössy Endre: Isten iskolája 119.o.) Hangsúlyozom: Nem azoknak írok, akik rágalmazó, gyalázkodó, csúfolódó, csupa hazugságokat tartalmazó írásaikkal erkölcsi hullává akarnak tenni engem. Hiszen azok rágalmaznak legvehemensebben, akik soha nem voltak a közelemben, akkor pedig honnan ismerhetnének? Ja, igen, éppen azért tudnak ilyen felelőtlenül mocskolódni, mert nem ismernek.

Azoknak írok, akik mentesek az elfogultságtól, akik tudnak tárgyilagosan látni, éppen ezért megérzik bennem a hivatástudatot, munkámban az elkötelezettséget, állásfoglalásaimban az igazságot. Döntsék el, hogy kik azok, akik egyházunk törvényeit és rendjét védelmezik, és kik azok, akik semmibe veszik, sőt ,rombolják .

Azt állítják rólam, hogy én osztom meg az Aradi Evangélikus Lutheránus Egyház híveit. Lássuk csak, így van ez?

1./ Gyurkócza Aranka agyából pattant ki a Szentháromság Egyházmegye gondolata? Õ törtetett, szitkozódott és gyalázkodott azért, mert végül is nem valósulhatott meg? Egyetlen egyházközségből EGYHÁZMEGYE…??? De még ekkor azt mondtam: Ettől kezdve én független maradok.

2,/Gyurkócza Aranka hazudta a híveknek, hogy be kell bizonyítanunk: vagyunk 300-an, mert csak akkor ad az állam pénzbeli segélyt az egyháznak? Ezért gyűjtötték az aláírásokat mind a templomban, mind a híveket felkeresve otthonukban. Utána egy 33-mas létszámú közgyűlésen kimondták, hogy ezzel a dokumentációval Evangélikus Autonóm Vallási Közösséggé akarják átalakítani egyházunkat. Én tiltakoztam, de a pásztor és a presbitérium hangadói úgy lehurrogtak, hogy a hangom sem hallatszott. Meggyőződésem, hogy a jelenlevőknek fele sem értette, hogy mi a különbség az Evangélikus-Lutheránus Egyház és az Evangélikus Autonóm Vallási Közösség között. Hogyan értették volna meg akkor a célját? Önrendelkezés=esperesség, püspökség, felsőbb egyházi vezetőség beleszólása nélkül azt tenni az egyház illetve a hívek vagyonával, az istentiszteleti renddel, amit csak a pásztor és holdudvara, (aminek meghagyja a presbitérium nevet) akar.

3./Gyurkócza Aranka küldte fel a kiszakadás dokumentációit a felsőbb egyházi vezetőség megkerülésével a Vallásügyi Minisztériumba jóváhagyás végett? Ettől kezdve már nem EGYHÁZ, hanem VALLÁSI KÖZÖSSÉG lettünk volna, mint bármelyik neo protestáns gyülekezet: pünkösdisták, jehovisták, mormonok, stb…

4./Gyurkócza Aranka viselkedett olyan arrogánsan 2007 májusában Temesváron a templomban tartott egyházmegyei közgyűlésen, vagy pedig az aradi vezetőséget képviselő csapat, amely tiltakozása jeléül diadalmasan kivonult mindenki megbotránkozására?

5./Nem! Gyurkócza Aranka akkor úgy érezte, hogy szégyenében elsüllyed vele a föld. Ekkor közöltem , hogy e perctől kezdve feladom a függetlenségemet, mert határozottan éreztem, hogy kényszerként nehezedik rám Babits Mihály igazsága, miszerint: „Vétkesek közt cinkos, aki néma.” Kijelentettem, hogy felvállalom a gyülekezeti tagok felvilágosítását a kiszakadási szándékról és annak veszélyeiről. (Természetesen az autonómia akarói óriási vehemenciával tagadják a „kiszakadást”, de a részükről ez csak szöveg, amivel a naivakat ámítják.) Aki megértette, hogy a történelmi evangélikus-lutheránus EGYHÁZUNKléte forog veszélyben, az aláírta, hogy nem akar abból kiválni, hanem továbbra is a Romániai Evangélikus – Lutheránus Egyház keretében akar maradni, és a Kolozsvári Egyházmegyéhez tartozni.

Ettől kezdve elszabadult velem a pokol. Persona non grata lettem, sok rágalom, rám fogás, élcelődés, gúnyolódás célpontja. És ez tart a mai napig. Ez a fegyverük: lejáratni, hitelteleníteni, betonba taposni azt, akit ellenfélnek kiáltanak ki. Gyűlölet-hadjárat indul mindazok ellen, akik nem értenek velük egyet és azok ezt fel is vállalják. Elképzelni sem tudtam, hogy ennyi gonosz indulat és hazugság folyam árassza el a nevemet . Elborzadva gondolok arra, hogy milyen indulat lehet rágalmazóimban, mert igaz az, hogy „A szív teljességéből szól a száj.”( Lukács 6,45/b. ) Rajtam aztán beteljesült a jezsuita mondás: „A cél szentesíti az eszközt.” Csakhogy az aljas eszközök azokat minősítik, akik használják. És ezek az emberek KERESZTÉNYEKNEK vallják magukat. Sokan közülük vasárnaponként az evangélikus templom bejáratát védik. Miért kell védeni ? Mert félnek attól, nehogy bemenjen valaki a felsőbb vezetőség részéről és felvilágosítsa a még mindig tájékozatlan híveket a VALÓShelyzetről, amely kialakult az aradi evangélikus egyházban. Ahol olyan embert vallanak még mindig lelkészüknek, akit az egyházi fegyelmi bizottság első és másod fokon is hivatalvesztésre ítélt, eltiltva őt mindenféle egyházi szolgálattól. Hogyne tiltotta volna el, amikor számos kihágását bizonyító lajstroma mellett TAGADJA egyházunk statútumát, törvényeit, amire pedig felesküdött valamikor. Meg arra is, hogy egyházunk vezetőségének engedelmeskedni fog. Hát lehet az esküt semmibe venni? Lehet az Úr Istennel hoci-nesze, add vissza a babaruhát játszani ?

Ezért döntöttek úgy a hivatal átvételére jött Egyházmegyei Bizottság tagjai, ( akiktől szintén elzárták a parókia bejáratát) hogy közzé teszik a Nyugati Jelenben azt az „Értesítést”, amely az érintettekben hatalmas erővel kiütötte a biztosítékot.

Az olvasóra bízom, döntse el, hogy erre az elvtelen és nemtelen támadás sorozatra kinek, vagy kiknek van szükségük? Nemde azoknak, akiknek van takargatni valójuk? És támadással leplezik. Ezzel védekeznek. Mitől félnek annyira? Az igazság úgyis kiderül mindenről, csak idő kérdése.

Nem igaz az, hogy a gyülekezet EGYSÉGES . Folyton a gyülekezet mögé bújnak és velük igazolják magukat. Csak ők egységesek maguk között. Csatlakozik még hozzájuk néhány naiv, tájékozatlan ember, akikhez nem jutott még el a felvilágosító szó. Nagyon sokan vannak, akik nem értenek egyet velük, de azok nem állnak le vitatkozni, veszekedni, hanem csendben kivárják a vihar végét, melynek meg kell szűnnie egyszer. Püspökért kiáltanak, pedig csak azért várnák el, hogy őt is kiutasítsák, tüntessenek ellene, fitogtassák erejüket, megalázzák, hogy lám: ők ezt is megtehetik! Hogy kik ezek az ÕK? Vagy 10-12 harcos férfi, és talán ennyi nő. A presbiterek (akik még megmaradtak) mind. Nem tisztem minősíteni őket, hogy ki-honnan jött és miért állt be a csatasorba. Több közöttük az „átigazolt játékos,” de ez már magánügy.

Ebből a nagy felhajtásból, nemtelen harcból csak éppen az hiányzik, akié az egyház: Jézus Krisztus. Hiányzik, mert nem róla szól. Õ kimarad, hiszen egyetlen ember körül forognak az események. Õt kell megvédeni. Félve gondolok arra, hogy Szodoma és Gomora sorsát érdemeljük.

Még egy fontos dologra szeretnék reflektálni: Valaki így szólt hozzám 0.9.23.-án.13.02 h-kor:“Aranka néni, reád nem vonatkozik a nyugdíjazási szabály? Hiszen már régen elmúltál 70 éves…Biztosan van valami megbízatásod, amit nem vállal akárki. Igaz?”

Válaszom: Köszönöm a kérdést, IGAZ ! Az egyértelmű és kőkemény megbízatást 2002-ben kaptam, amikor ugyanaz a halálos betegség derült ki rólam, mint amelyből az édesapám másfél év alatt a temetőbe költözött. A „Legyen meg a Te akaratod-„ra válaszként a műtét utáni lábadozásom ideje alatt a Sárospataki Református Teológiai Akadémiáról felkérést kaptam, mely szerint vegyek részt az ott induló két éves börtönpasztorációs szakirányú lelkészképzésen. Mivel ezt megelőzően négy éve már végeztem lelki gondozást az aradi börtönben, és szívem csücskévé lett az itt végzett munka, több református börtönlelkésszel voltam kapcsolatban, így tudtak rólam. Ekkor ismertem fel hivatásom útját, amelyről azóta is vallom, hogy ezért kellett meggyógyulnom, mert az Úr Isten választott ki és bízott meg, hogy szolgálója és eszköze legyek sok-sok lélek megmentésében ott, ahol –azóta már tudom – nekem van feladatom. Egészségem orvosi csodaként is helyreállt, mert az Úr Istennek még szüksége van rám. Ami pedig a biológiai koromat illeti (amit többen is a szememre vetettek, mintha én tehetnék róla?) az Úr Isten szolgálatában mindannyian kortalanok vagyunk. Majd Õ leállít, amikor elérkezettnek látja az időt. Ne akarj már helyette te intézkedni, kedves kérdezőm!

Végül is a sok méltatlan támadás, csúfondározás, rosszindulat, hazug rágalmazás, erkölcstelen rámfogás, Balczó András, öttusázó háromszoros olimpiai és tízszeres világbajnokot juttatja eszembe, aki azt mondta, hogy ha nagy csend van körülötte, akkor baj van. Mihelyt bántják, megnyugszik, akkor tudja, hogy jó úton van, mert a sátán hadba indult ellene. Most már tudom, hogy így van ez velem is. Éppen ezért , akikről kiderült, hogy ellenségeim, vagy akik e cirkusz óta ellenségeimmé lettek, nem beszélve azokról, akik erkölcsi kivégzésemre is törekedtek, mindannyiotokért Megváltóm szavaival így imádkozom: „Atyám, bocsásd meg nekik, mert nem tudják, hogy mit cselekesznek.”(Luk 23,34/
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép