Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Jácint napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

A kereszt ereklyéje
Jézus Krisztus
Erdő Péter bíboros karácsonyi homíliája Esztergomban
2009-12-25 Forrás: Magyar Kurír
Erdő Péter Szentbeszéd az Esztergomi Bazilikában Karácsony, ünnepi mise 2009. december 25 (Jn 1,1-18) Krisztusban Kedves Testvéreim! 1) „Kezdetben volt az Ige és az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél” (Jn 1,1-2) – olvassuk a mai evangéliumban. Ha Szent Lukács evangéliumának elbeszélése – bár a hit fényével bevilágítva – Jézus születésének földi történetét beszéli el, a János-evangéliumban feltárul a megtestesülés titkának roppant mélysége.
„Kezdetben volt az Ige” – olvassuk. Milyen fontos ez az első kijelentés! Mert ha kezdetben volt, mikor nem volt? „És az Ige Istennél volt” – ismét múlt időben szól az evangélium. Hol létezett pedig az Ige? Nem térben, hanem Istennél. Ebből pedig következik a mondat harmadik része: „És Isten volt az Ige”. Ebben az egyetlen mondatban ott rejlik a Szentháromság titka, aki kezdetben Istennél volt, annak Istennel közös örök élete van. A „kezdetben Istennél volt” kifejezés pedig jelzi, hogy a Fiú egy az Atyával és különálló is. Így világítja meg nekünk ezt a tömör mondatot a görög egyházatyák ősi hagyománya (Codex Graecus Quattuor Evangeliorum e Bibliotheca Universitatis Pestinensis, ed. S. MÁRKFI, Pestini 1860, 321).

2) De János evangéliumának előbeszéde, mely az örökkévaló Isten végtelen távlatából indul, elérkezik a világmindenség létéhez és értelméhez. „Minden általa lett és nélküle semmi sem lett, ami lett”. Az Igéről azt olvassuk, hogy kezdetben volt. Minden egyébről, vagyis az egész világmindenségről pedig azt mondja az evangélium, hogy lett. Itt áll tehát előttünk hitünk legalapvetőbb igazsága: az örökkévaló Isten, aki a világmindenség teremtője. Isten és a világ tehát nem azonos. De nem is önmagától vagy örökké létezik mintegy értelmetlen sodródásban és céltalanul a világ, hanem Isten az, aki megteremtette, mégpedig az Ige által, a Fiú által, aki nemcsak a kimondott isteni szó, hanem maga a Logosz, az értelem. A hozzá való viszonyban nyernek világosságot és értelmet a teremtett dolgok, maga az ember is, a családok, a népek, a történelem, a munka, az alkotás, az öröm és a szenvedés, a születés, a szeretet, de még a betegség és a halál is.

A világmindenségnek pedig célja van. Az időnek vége lesz. Amint Szent Pál írja: Isten „szeretetből eleve arra rendelt bennünket, hogy Jézus Krisztus által – akarata és tetszése szerint – fogadott gyermekeivé legyünk” (Ef 1,4-5). Szinte megdöbbentő ennek az igazságnak az összhangja a mai evangélium szavával: akik a világosságot befogadták, azoknak „hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek” (Jn 1,12). A gyermek Jézus megszületése tehát a mi istengyermekségünket is hirdeti. Ebben pedig mindenki számára érthetően ott rejlik életünk értelme és egész emberi és keresztény hivatásunk. Isten ugyanis tudtunkra adta „akaratának titkát, azt az őbenne előre meghatározott, jóságos tervét, hogy elérkezik az idők teljessége, és Krisztusban mint Főben újra egyesít mindent, ami a mennyben és a földön van” (Ef 1,9-10).

És alakulhatnak bárhogyan a természettudományok szédületes eredményei és felismerései, minden összefüggésében, teljes terjedelmében mégsem ismerjük a világmindenséget. Minden kísérletünk – éppen a pontosság kedvéért – úgynevezett zárt rendszerben folyik, bizonyos értelemben laboratóriumi körülmények között, már csak azért is, hogy a saját logikánk szerint a természetnek feltett kérdéseinkre olyan szerkezetű választ kapjunk, amelyet megértünk és használhatunk. De a világ annyiféle összefüggésben működik, hogy nincs az a műszer, nincs az a laboratórium, de talán még az az emberi logika sem, amely átfogóan megragadhatná. Ahány új és értékes eredmény és felfedezés csak születik, az mind további és egyre szédületesebb problémákat vet fel. A legnagyobb természettudósok közül is sokan éppen ezért nagyon is közel állnak a hit világához és készek hódolattal elismerni a mindenségen túli Teremtőt.

3) A Karácsony ünnepének családias egyszerűsége és az emberiség, a világmindenség, meg a mindent teremtő és kormányzó, örökkévaló, szentháromságos Isten felfoghatatlan mélysége ma összetalálkozik. Isten emberré lesz és megnyitja az utat számunkra, hogy mi is részesülhessünk isteni életében. Feltárja előttünk életünk értékét. Van értelme a születésnek, a gyerekek elfogadásának, nevelésének, van értelme a meghitt, családi közösségnek, van értelme és örök értéke az emberi munkának, vannak olyan értékek, amelyek megvalósulásáért egy társadalom vagy az egész emberiség bizalommal fáradozhat. Szóval az élet, az emberhez méltó élet, az Isten világának boldogságába vezető emberi élet ünnepel a betlehemi jászol körül.

Újuljunk meg ebben a nagyszerű örömben és bizalomban. Merítsünk ebből erőt és világosságot a legnehezebb körülmények között is, és tegyünk meg mindent, hogy a karácsonyi együttlét napjait és az újévet is ez a békesség és szeretet ragyogja be. Ehhez kérjük a ma született Istenember erejét és világosságát. Amen.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép