Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Iván napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Szent György templom  sgy.
Szent Margit
A szabad piacgazdaság legbiztosabb alapja a keresztény hit és szeretet
2010-03-13 Forrás: Magyar Kurír
A kapitalizmus akkor működik jól, ha szilárd erkölcs kapcsolódik hozzá - mondta a Magyar Kurírnak adott interjújában Mike Károly, a 2009 őszén megalakult II. János Pál Gazdaságetikai Intézet egyik alapítója.
Az intézet honlapja nemrég indult el, tagjai azonban már a nyáron is többször hallatták hangjukat XVI. Benedek Caritas in Veritate kezdetű enciklikájának megjelenése kapcsán. Két alapelvük, hogy „a kapitalizmus a keresztény értékek szempontjából alapvetően pozitívan ítélendő meg, és biztosíthatja a jó és erényes élet fontos feltételeit”, és hogy „a szabad piacgazdaság legbiztosabb alapja a keresztény hit és szeretet”. Három részes interjúnk első részét olvashatják.

-Miért II. János Pált választották névadójukul?

-Példaképként tekintünk rá, hiszen a katolikus társadalmi tanítás – ami szerintünk elsősorban erkölcsi és teológiai tanítás – kimagasló képviselőjeként és gondolkodójaként határozottan fellépett az erkölcsi relativizmus ellen. Meglátásunk szerint nem eléggé ismert II. János Pálnak az egyház szociális tanításához való hozzájárulása. A kapitalizmust sokan összekapcsolják a szabadossággal, mi viszont éppen ennek az ellenkezőjét állítjuk: a piacgazdaság akkor működik jól, ha nem párosul hozzá erkölcsi relativizmus és szabadosság. Ugyanígy, a politikai szabadságjogok is csak addig működnek, míg van egy konszenzusos, szilárd erkölcsi alap. Amiért még az előző pápára esett a választás, az a Centesimus Annus kezdetű enciklikája, ami a volt kommunista országok társadalmának szólva fektette le azokat az elveket, amelyekről beszélünk.

Mind II. János Pál, mind XVI. Benedek kimondja enciklikáiban, hogy kedves hívek, ezek nem politikai programok, az általunk írtak alkalmazása a ti feladatotok, mi csak a hit fényénél vizsgálunk meg egyes kérdéseket. A pápák nem recepteket adnak, hanem dolgoztatni akarják a híveket, és mi, közgazdászokként, igyekszünk felvállalni ezt a munkát. Célunk, hogy elmélyítsük a gazdaság, a kapitalizmus működésével kapcsolatos alapismereteket: hogy milyen erények szükségesek hozzájuk, és milyen kísértéseket kelthetnek. Nem áll szándékunkban mindenkiből közgazdászt faragni, de ha nem értjük a piacgazdaság logikáját – hogy mit csinál egy tőzsdei spekuláns, egy bank, egy biztosító, egy alkalmazott – akkor megalapozatlan elvárásokra építjük majd az erkölcsi kívánalmainkat is. Végül szeretnénk azokat is megszólítani, akik támogatják a kapitalizmust, de a keresztény erkölcsiséget a kapitalizmus szempontjából közömbösnek vagy ellenségesnek tartják.

-Hogyan érik el a híveket, hogyan törnek ki a szűk szakmai berkekből? Hiszen a népszerűsítés célja ezt kívánná.

-Azért alapítottunk intézetet, mert ez a forma egyértelművé teszi, hogy az egyháztól szervezetileg független, laikus kezdeményezés vagyunk. A kuratórium elnökének ugyanakkor Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspököt kértük fel lelki-dogmatikai biztosíték végett. Fontosnak tartjuk a másokkal való személyes kapcsolatot és párbeszédet. Szeretnénk előadásokat, szemináriumokat, rövidebb kurzusokat, esetleg hétvégi programokat, konferenciákat tartani – nem csak közgazdászoknak és teológusoknak, valamint a sajtón keresztül is el szeretnénk érni az embereket. Szeretnénk felhívni a figyelmet fontos hazai és külföldi szerzők írásaira is, és az egyes kérdéseket még mélyebben vizsgáló tanulmányköteteket is ki szeretnénk adni, továbbá tervezzük egy, az alapkérdéseket sorra vevő oktatási program összeállítását is. Erőforrásaink persze szerények. Nem tervezzük, hogy önálló infrastruktúrát építünk ki, a gondolatainkra nyitott intézményekkel viszont szeretnénk együttműködni. Már felvettük a kapcsolatot az Egyesült Államok-beli, hasonló profilú intézetekkel, az Ethics and Public Policy Centerrel és az Acton Institute-tal, de Bécsben, Szlovákiában is van hasonló kezdeményezés, velük is együtt szeretnénk működni.

-Akkor a papok tanuljanak közgazdaságtant?

-Hogyan lehet erkölcsileg értelmezni azt a helyzetet, ha a menedzsernek el kell bocsájtania embereket? Egy alkalmazott mit várhat el jogosan a cégtől, és mi az, ami már önkényes követelőzés? Ezek átgondolásában, tudatosításában a papságnak is lehet szerepe. Ezt mutatja a közgazdaságtan története is, aminek legfontosabb gondolatai a középkori skolasztika idejéből származnak, ahol is a teológusok rákényszerültek arra, hogy átgondolják, milyen erkölcsi dilemmákat vetnek fel a gazdasági kérdések, mivel az emberek választ kértek ezekre a gyóntatószékekben. Mekkora kamat egyeztethető össze az igazságossággal? Nyilván nem kell átképezni közgazdásszá a klérus tagjait, de nagyban segítheti a lelkipásztori munkát, ha tisztában vannak ilyen kérdésekkel. Lássuk be, életünk jelentős részét a gazdaságban töltjük: reggel elmegyünk dolgozni, este hazamegyünk, részei vagyunk egy szervezetnek, vásárolunk, eladunk… Ha erre nem tudunk reflektálni, életünk jelentős része marad homályban, amit az erkölcs és a hit szempontjából sem fogunk tudni megragadni. Gyakori hibánk, hogy ha a gazdaság szóba kerül, egyből kritizálunk. Ez érthető, abból a szempontból, hogy aggaszt minket a bűn. De komoly károkat okoz, ha nem látjuk meg a pozitívumot. A gazdaság pedig olyan szféra, ami értékeket hoz létre.

* * *

Mike Károly közgazdász 2002-ben végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, ahol jelenleg adjunktus a Közszolgálati Tanszéken. Emellett a Széchenyi István Szakkollégium igazgatója, a Kommentár, valamint a Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás folyóiratok szerkesztője. Egyetemi oktatóként és kutatóként a jog és a politikai intézmények közgazdasági elemzésével foglalkozik. Az Intézet keretében elsősorban a kapitalizmus és kereszténység történeti összefüggéseit, a kapitalizmus ethoszát, valamint a modern közgazdaságtan és a katolikus teológia közötti párbeszéd lehetőségét kutatja.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép