Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Lajos, Patrícia napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

A Templom kivilágítva
A torinói lepel magyar vonatkozásai – Pályi Gyula professzor előadása
2010-03-22 Forrás: Vatikáni Rádió
Világszerte egyre fokozódik az érdeklődés a Torinói Halotti Lepel iránt, mivel közeleg közszemlére kitételének időpontja. Legutoljára 10 évvel ezelőtt, a 2000-es jubileumi szentév alkalmából volt megtekinthető ez a 441 cm hosszú és 113 cm széles lenvászon, amelyen egy keresztre feszített férfi testének lenyomata látható egy fénykép negatívjához hasonlíthatóan. Az április 10-től május 23-ig tartó kiállítást a pápa is megtekinti: május 2-án tesz látogatást az észak-itáliai Piemont tartományi székhelyén.
Délelőtt szabadtéri szentmisét mutat be Torino egyik legszebb terén, majd délután rója le tiszteletét a székesegyházban őrzött halotti lepel, olaszul Sindone előtt.

A lenvászon, amely egy megkínzott, megkorbácsolt, töviskoszorúval megkoronázott, majd keresztre feszített férfi holttestét borította be, számos titkot őriz: eredetét nemzetközi tudóscsoportok, történészek már évtizedek óta tanulmányozzák. A lepel viszontagságos történetének több magyar vonatkozása is van, sőt döntő szerepet játszik a kormeghatározásban az ún. Pray-kódex, amely 1192-95 között keletkezett. A latin és magyar nyelvű kódex fontos történelmi forrás a középkort kutatók számára. Nevét Pray Györgyről kapta, aki 1770-ben bukkant rá Pozsonyban. A kódex a Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtárának tulajdona.



Megkértük Pályi Gyulát, a modenai és Reggio Emilia-i egyetem kémiaprofesszorát, az Olasz Nemzeti Tudományos Akadémia (a létszámát tekintve ún. Negyvenek) tagját, hogy mutasson rá a halotti lepel magyar vonatkozásaira.

Pályi Gyula: A Torinói Lepel kétezer éves mozgalmas története során több olyan helyzet is kialakult, amikor a Lepel története átfedett a magyarság történetével.

Ezek a kapcsolatok főként Árpád-házi III. Béla királyunk személyéhez kötődnek. (Itt emlékeztetünk rá, hogy III. Béla 1148-49 körül született és 1196-ban halt meg, a budapesti Mátyás templomban van eltemetve feleségével, Châtillon Annával együtt.)

Róla tudni kell, hogy Komnénosz I. Mánuel bizánci császár, akinek Szent László leánya Piroska volt az édesanyja, de neki nem volt fiúgyermeke, örökbe fogadta Bélát. Így Béla 10 és 20 éves kora között Bizánc-Konstantinápolyban nevelkedett, mint trónörökös. Nyilván a lehető legjobb nevelést kapta. Mire Béla 20 éves lett, Mánuelnek fia született, ekkor Béla bölcsen lemondott a trónöröklésről és hazajött Magyarországra. Itt ekkor bátyja, III. István volt a király. István azonban rövidesen gyermektelenül meghalt és 1172-ben Béla került a trónra. 24 éves uralkodása a magyar királyság egyik legsikeresebb periódusa volt. Béla élvezte a Bizánci Birodalom támogatását és itthon számos Bizáncban tanult újítást vezetett be, például a királyi kancelláriát. Bizánci évei alatt biztosan találkozott a Lepellel, ami ekkor a Birodalom legfontosabb ereklyéjének számított.

VR: - Hogyan kapcsolódik III. Béla története a Lepeléhez?

Pályi Gyula: - Több úton. Az egyik ezek közül az, hogy az ő uralkodása alatt, 1192-94 között készült az úgynevezett Pray Kódex, ami első fontos nyelvemlékünket, a Halotti Beszédet is tartalmazza. De tartalmaz egy miniatúrát is, ami Krisztusnak a keresztről való levételét és temetését ábrázolja. Ezen látszik Jézus halotti leple is, ami félreismerhetetlenül azonosítható a mai Torinói Lepellel. Ennek két nagyon fontos üzenete is van. Egyrészt bizonyítja, hogy a XII. század végén Bizáncban őrzött Lepel, amit ekkor Mandylionnak hívtak, azonos a maival. Másrészt ez a kis rajz a legfontosabb tárgyi bizonyítéka annak, hogy az 1980-as évek végén végzett úgynevezett radiokarbon kormeghatározás eredménye, ami a Lepel életkorát 1325-re tette valamiképpen hibás. Ebben a vonatkozásban a Pray Kódex sokkal nagyobb sajtónyilvánosságot kapott, mint a nyelvemlék miatt. Ki is derült, hogy a sokat vitatott radiokarbon vizsgálatnál valószínűleg a mintavételnél követtek el – jóhiszeműen - hibát. Már tárgyalások folynak a vizsgálat megismétléséről. Ez nem kis részben a 800 évvel ezelőtti magyar festő érdeme, aki bizonnyal látta – feltehetően Béla király kapcsolatai révén – a Mandyliont Bizáncban.

VR: - Van még más magyar kapcsolat is?

Pályi Gyula: - Igen. Ennek lehetőségére Váralljai Csocsán Jenő oxfordi professzor hívta fel a figyelmet 1987-ben. Történt ugyanis, hogy 1204-ben Bizáncot a IV. Keresztes Hadjárat francia és velencei, úgynevezett lovagjai kirabolták. Ezután a Lepel 1349-ig eltűnt, majd Franciaországban jelent meg újra. Egyes jelek szerint ide talán a Templomos Lovagok vitték. De hozzájuk hogyan került? Itt a kulcs-szereplő III. Béla lánya Mária-Margit, aki ekkor a bizánci császári palotában élt, mint a nem sokkal azelőtt elhunyt II. Izsák császár özvegye. Volt néhány óra, mikor Mária-Margit mostoha-fiát, IV. Alexiosz császárt a keresztesek már meggyilkolták, de az új uralom még nem rendezkedett be. Ekkor az özvegy császárné lett legalábbis formálisan a régens, és jog szerint a keleti Egyház kegyura. Könnyen lehet, hogy, utóbbi minőségében védelmébe vette a Birodalom legértékesebb ereklyéjét, a Mandyliont és további mozgalmas élete során magával hozta Dalmáciába, ami akkor a Magyar Királysághoz tartozott. Itt a Lepel vélhetően utódaira maradt, akik a magyar királyi családdal együtt pár évtizeddel később, erős dalmát várakban kerestek menedéket a tatárok elől. E várak egyike Trau, ma Trogir közelében a templomosok vára volt. Így kerülhetett a Lepel Mária-Margit leszármazottai révén a Templomosokhoz, akik a rend feloszlatásakor egyik vezetőjük, Geoffroy de Charney családjához menekítették, akiknél 1349-ben valóban felbukkan. Ezek ugyan csak feltevések, de cseppet sem kevésbé valószínűek, mit számos más elképzelés. A koronatanú a Pray Kódex miniatúrája.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép