Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Arnold, Levente napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Fáklyás zarándoklat
A Szűz és a Gyermek egy árkád előtt
„Ad multos annos, sancte pater” - Isten éltesse Szentatyánkat, XVI. Benedek pápát !
2010-04-16 Forrás: Vatikáni Rádió
Az Osservatore Romano c. vatikáni napilap április 16-i, pénteki száma Jan Brueghel flamand festő virágaival köszönti fel a 83 éves pápát. Az 1606-1607-ben készült alkotás, amelyet a bécsi Művészettörténeti Múzeum őriz, a minden tavasszal megújuló természet csodáit köti színes csokorba. „Egy számunkra kedves személy születésnapja örömünnep a hozzátartozók és a barátok számára is” – olvassuk a vezércikkben. A lap tolmácsolja olvasói jókívánságait és a világ minden részéről érkezett üdvözleteket.
A keresztény ima szavaival ad hálát a Mindenható Istennek, majd a hagyományos latin nyelvű köszöntéssel fordul a Szentatyához: „Ad multos annos, sancte pater”. Hallgatóinkkal mi is csatlakozunk a jókívánságokhoz, azért fohászkodva a pápai himnusz szavaival Istenhez, hogy tartsa meg Szentatyánkat, Krisztus földi helytartóját!

A vatikáni napilap 7. oldalán Robert Zollitsch freiburgi érsek, a Német Püspöki Konferencia elnöke „Egy spirituális pápaság” címmel méltatja XVI. Benedek péteri szolgálatát, amelyet öt évvel ezelőtt, 2005. április 19-én kezdett meg.

A Szentatya éberen követi a politikai eseményeket, miközben Jézus Krisztusra hagyatkozik, hogy maga Krisztus vezesse az egyházat. Ez a pápaság több szempontból nevezhető történelmi jelentőségűnek, hiszen 482 év után került ismét német származású bíboros Péter trónjára. XVI. Benedek továbbá a XXI. században megválasztott első pápa. A kort mély társadalmi és politikai változások, óriási tudományos haladás jellemzi, egyre csökken az egyetlen emberi család tagjai közötti távolság. 2005. április 24-én, péteri szolgálatának megkezdésekor mondott homíliájában a pápa megjelölte, hogy mit tart alapvetően fontosnak rendkívül nagy felelőssége teljesítésében: „az egész egyházzal együtt az Úr szavát és akaratát fürkészem, hagyom, hogy ő vezessen engem, hogy így maga az Úr legyen az, aki az egyházat vezeti történelmünknek ebben az órájában”. Ezzel az Istenbe vetett nagy bizalommal válaszol a Feltámadt Krisztus buzdítására, hogy alázatos szolgaként dolgozzon az Úr szőlőjében. Azzal a reménnyel teli bizonyossággal végzi küldetését, hogy maga Krisztus nyújt számára szilárd támaszt és értelmet az élet minden pillanatának.

Benedek pápa ezeket a távlatokat teológiailag is kifejtette és spirituálisan is értelmezte számunkra, keresztények számára „Deus caritas est” és „Spe salvi” k. első két enciklikájában. A Szentatya szívén viseli mindazt, ami a keresztényeket jellemzi, vagyis a szeretetet és a reményt. Mindkettőnek Isten a forrása és életünk paraméterei. Ahonnan száműzik Istent, ahol nincs szeretet és remény, ott terjed az önzés, növekszik annak a veszélye, hogy az emberek saját isteneket teremtenek maguknak, mint egykor az izraeliták az aranyborjút.

Benedek pápa fáradhatatlanul rámutat azokra a veszélyekre, amelyek napjainkat fenyegetik. Rendelkezik azzal az értékes adománnyal, hogy rendkívül világosan felismeri az idők jeleit, azokat éles elmével analizálja, értelmezi és az evangéliumi üzenethez kapcsolja. Kifinomult és biztos megérzéssel rámutat az emberi élet modern kockázataira is, amelyek például a globalizáció mögött húzódnak meg. Ezek közé tartozik a haladásba vetett vak bizalom, a vadkapitalizmus veszélyei, az az illúzió, hogy minden korlátlanul megengedett a biotechnológiák terén.

Ebben az összefüggésben a következetesség jele, hogy első szociális enciklikájában, amely a „Caritas in veritate” címet viseli, a pápa a szeretet szempontjából vizsgálja a globalizációt és a belőle adódó kihívásokat. A karitatív szolgálat és a remény azok az alapvető feltételek, amelyek szükségesek az igazságosság és a közjó megvalósításához.

XVI. Benedek pápasága tehát spirituális, amelyet mélyen áthat a teológia – írja ünnepi elemzésében Robert Zollitsch érsek. Hálával tekintünk a pápára, korunk nagy teológusára, aki a jelen kérdéseire az egyházatyák alapos ismeretében reflektál. Pápasága minden teológiai megnyilatkozásában világosan rámutat arra a bensőséges egységre, amely a hit és az értelem között fennáll, valamint hangsúlyozza minden ember vallásszabadságát.

Elődéhez hasonlóan Benedek pápa is éberen követi a politikai eseményeket, állást foglal a közéleti vitákban és érvényre juttatja a szilárd erkölcsi normákat a világ hatalmasaival szemben is. Pápaságának sajátossága kétségtelenül az, hogy határozottan védelmezi az emberi méltóság sérthetetlenségét, minden személy alapvető jogainak tiszteletben tartását. Eltökélten küzd az „élet kultúrájáért”, amelyben tiszteletben tartják az Isten által kapott emberi méltóságot, minden egyes személy alapvető jogait, a fogantatástól kezdve a természetes halálig.

Nem rejtőzik diplomáciai retorika mögé hivatalos látogatások vagy közéleti beszédek alkalmával sem. Még élénken él például annak a beszédének az emlékezete, amelyet az Egyesült Nemzetekben mondott. Alapvető emberi jogként jelölte meg a vallásszabadságot, amelyet csak intenzív párbeszéd útján lehet megvalósítani. Világosan tanúságot tesz tanításával egy önmagát liberálisnak nevező társadalomban, amelyben gyakran kell szembe néznie értetlenséggel, sőt erőteljes tiltakozásokkal.

XVI. Benedek meggyőződéssel keresi a párbeszédet minden vallással. A vallások nem lehetnek gyűlölet és erőszak forrásai, nem lehet felhasználni őket politikai célokra. Ez volt erőteljes üzenete az ammani nagymecsetben tett látogatásakor. Annak ellenére, hogy zűrzavar keletkezett a Williamson ügy körül, Benedek pápa mélyen kötődik a zsidósághoz – írja Zollitsch érsek, majd így folytatja: „Éppen mi, németek mély hálával köszönjük meg a pápának azokat a világos szavait, amelyeket az auschwitzi haláltáborban tett látogatásakor mondott, és amelyek nagy alázatáról tanúskodtak”. A főpásztor idézi a Szentatyát: „Szinte lehetetlen szavakat találni ezen a rettenetes helyen, ahol Isten és az emberek ellen olyan bűntények sorozatait követték el, amelyekhez nincs hasonló a történelemben”.

Izraelben, a Jad Vasemben tett látogatásakor is megemlékezett a Shoah hat millió áldozatáról és elfogadhatatlannak minősítette az antiszemitizmus minden formáját.

Az eltelt öt év azt bizonyítja, hogy a Szentatya szoros kapcsolatban él a valósággal és pápai szolgálata az egész embernek szól. Az imádság, a spiritualitás embere ő, mivel Péter utóda csak úgy gyakorolhatja a maga teljességében nehéz szolgálatát, ha egyesül imáiban Jézus Krisztussal, az egyház valódi Urával. A pápa a Feltámadt Krisztus iránti szeretetéből meríti erejét és reménységét. Igaz, hogy egyházunk olykor nehéz időszakokat is megismer, de ennek a pápaságnak minden perce értékes, mert az Úr teljes hatalmából él, ezért a reménység hatja át. Köszönjük Szentatyánk! – írja Robert Zollitsch freiburgi érsek, a Német Püspöki Konferencia elnöke XVI. Benedek pápát köszöntő cikkében.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép