Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Jusztin napja
6 felhasználó online
0 tag, 6 vendég



Képek a galériából

Szent Rókus és Szent Rozália kápolna oltára
Topor Márta  Római utca kép
Sopianae ókeresztény bazilikájának romjaira bukkantak
2010-04-21 Forrás: Magyar Kurír
A régészek egy építési területen folytatott ásatás során találták meg az ókeresztény kori templom maradványait. Tóth Zsolt, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatóságához tartozó Janus Pannonius Múzeum archeológusa adott tájékoztatást a közelmúltban megtalált romokról.
Pécsett a Rákóczi út – Jókai út DNY-i sarkán fekvő telken egy kft. irodaházat kíván építeni. 2008–2009-ben a Janus Pannonius Múzeum a területen első lépésben próbaásatást végzett, majd a terület teljes megelőző régészeti feltárását elvégezte.

A feltárt terület a római kori Sopianae központjába, a város fórumának déli oldalára esik. A várakozásnak megfelelően nagyszámú és jelentős római kori épületmaradvány került elő. Az előkerült emlékek közül építészetileg legjelentősebb a IV. század elejére keltezhető (pogány) bazilika; ismertté vált a IV. századi bazilika III. századi előzménye is. A területen előkerült valószínűleg a római kori Sopianae város ókeresztény bazilikájának déli fala.

A forum a római városok központi tere a két főút találkozásában. Három oldalról általában oszlopcsarnok vette körbe, a negyedik oldalon pedig a bazilika emelkedett. A forum nyitott tere adott helyet az üzleti életnek és a bíráskodásnak. A bazilika épülete lényegében ugyanazokat a funkciókat tölti be, mint a forum, csak zárt, fedett térben. Belső tere csarnokszerű, nagyszámú ember befogadására képes. Nem összekeverendő a vallási funkciót betöltő ókeresztény és középkori bazilikával.

A 2008-ban mindössze 4,5 méter hosszú szakaszon feltárt falszakasz 2009-ben kelet-nyugati irányban az egész kutatható területen láthatóvá vált. A körülbelül 28 méter hosszú falnak sem keleti sem nyugati vége nem ismert: nyugaton az ásatási terület határa, keleten a kocsifeljáró akadályozta a további kutatást. A megtalált szakasz mintegy fele 1,10–1,30 méter magasan áll, a másik részét az újkori épületek pincéinek építésekor jelentősen lerombolták. A fal 1,20 m széles; a déli falsíkból a támasztópillérek 0,4 méterrel ugranak ki, 3 méterenként emelkednek. Ez a római kori Sopianae eddig ismert legmagasabban megmaradt földfelszín feletti felmenő fala. Megmaradt magasságát annak köszönheti, hogy a római kor után a vízelvezető hálózat nem működött tovább, a területet a Mecsek hegyoldalairól lezúduló vizes, iszapos, humuszos törmelékkel töltötték fel. A középkor időszakára már az akkori földfelszín szintje alá került, így nem bonttották el az építkezésekhez, és a földben a lepusztulástól is védve volt.

A fal – hossza és szélessége alapján – egy nagyméretű épület része lehetett, a támpillérek alapján jelentős belmagassággal. Az építés ideje legkorábban a 370-es évek, de elképzelhető még a 380–390 körüli időszak is. Az épület lényegében a város közepén, az egykori forum területén állt. Magánjellegű építkezés teljesen kizárható, erre utal az épület mérete, s a közterületen való elhelyezése. Ebben az időszakban az építészet súlypontja a világi szféráról áttevődött a vallási épületekre; ekkor kezdték építeni az északi temetőben a sírkamrákat is. A század végére a városi lakosság többségében megkeresztelkedett.

A megtalált falszakaszról egyértelműen kijelenthető, hogy egy ókeresztény bazilika része – ezt a városon belüli központi fekvése és az építés ideje alapján is feltételezni lehet. További közvetett bizonyíték, hogy az ókeresztény temetőben is nagyszámú és jelentős temetői épületek emelkednek, így vélhető, hogy a püspöki székhely nagyszámú keresztény közösségének a településen, az „élők városában” is volt egy jelentős épülete, ahol a közösség összejöhetett és a szertartásokat végezhette. Egyértelműen csak további kutatások alapján lehetne kijelenteni, hogy egy ókeresztény bazilikához tartoztak. Egy háromhajós épület képzelhető el: a középső hajót keletről apszis zárhatta, főbejárata a nyugati oldalon lehetett; nagy része a mai Rákóczi út alá esik.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép