Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Zsófia napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Boticelli: Vénusz születése
Karácsonyi üdvözlet (A)
Bábel Balázs a hit és az értelem kölcsönhatásairól
2010-04-22 Forrás: Magyar Kurír
Hit és értelem kapcsolatáról tartott előadást a közelmúltban Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek Veszprémben, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége helyi szervezete és az Érseki Hittudományi Főiskola vendégeként.
Hit és értelem, hit és tudomány évszázadokon át mint ellentétes, egymással szembenálló fogalmak éltek a köztudatban, de a XX században beigazolódott, hogy a két irány tulajdonképpen kiegészíti egymást, hogy a hit nem teljes tudomány nélkül, s ez fordítva is igaz – mondta bevezetőjében a főpásztor; majd sorra vette a két irány közös és eltérő jellemzőit: hit és tudomány közös célja az igazság keresése és felmutatása. Hinni azt jelenti, hogy szabadon igaznak elfogadni valakinek a kijelentéseit a belévetett bizalom alapján. Ez mindig a személyek közötti dialogikus-viszony eseménye. A zsidó és keresztény hit közös vonása, hogy bizalommal van Isten kinyilatkoztatásának tanúi iránt. A bibliai Isten közlése az ember valamennyi dimenzióját megszólítja, s az Istenbe vetett hitben jelen van mindig az engedelmesség, a hűség és a dicséret. A keresztény hit központi eseménye Jézus eljövetele, halála és föltámadása – hangsúlyozta Bábel Balázs érsek; majd az értelemről szólva kiemelte: a tudomány eszközeivel igyekszik a valóságot megismerni, megmagyarázni, s az ész bevetésével szintetizálja az értelem eredményeit, majd ezekből következtetéseket von le.

Hit és értelem kapcsolatát mindenkor vizsgálták az ókortól kezdve, legutóbb pedig II. János Pál pápa foglalkozott vele Fides et ratio (Hit és értelem) című enciklikájában. Az értelem szinte a kezdetektől majdnem teljesen bűvkörébe vonta az európai embert. A XVII. századtól kialakult a tudományok sokfélesége, s ettől kezdve az embert főként a felismerhetőségek megismerhetősége és ellenőrizhetősége érdekelte. A XX század azonban áttörést hozott a tudományok terén, s a tudományos összkép hiányosságai révén arra a következtetésre jutott, hogy nem lehet kizárólagos eszköznek tekinteni a tudományosságot az egzakt megismerésben. A tudomány mindenhatóságáról kialakult téves képet ugyanis megingatta a relativitáselmélet, majd az asztrofizika is. Az a feltételezés, hogy a természettudomány biztos alapokra épül, s folyamatos előrehaladással bővíthetjük ismereteinket, ma már a múlté – mutatott rá az érsek.

Ma már egyre jobban nyilvánvalóvá válnak ugyanis az értelem és a tudomány korlátai. Már a tudomány is elfogadja, hogy az emberi létnek vannak nem racionalizálható területei. Ma a természettudósok közt elfogadott tétel, hogy ontológiai, vagyis lételméleti (például: honnan ered ez a világ?) kérdéseiben nem nyilatkozhatnak, mert a fizika semmit sem tud mondani a létről, csak a már létezők mennyiségi és minőségi aspektusairól. Viszont vannak olyan területek, ahol misztikus tapasztalással a valóság nem látható, nem mérhető mélységei is feltárulnak. Ugyanakkor a vallásnak igazolnia kell, hogy nem azonos a babonával, s be kell ismernie azt is, hogy a tudomány új eredményei új fénybe állíthatják a hitigazságokat is. Ami az értelmet és a hitet összeköti ugyanis, az az igazság felismerése, csak más-más síkon.

Kétségtelen, hogy a múltban egyházi oldalon is történtek hibák, egyes egyházvezetők szerencsétlen állásfoglalásai, elhamarkodott nyilatkozatai vallás és tudomány viszonyáról akaratlanul az egyház ellenségeinek malmára hajtották a vizet – emékeztetett Bábel Balázs. Ilyen volt a Galilei-per is, noha a tudós szilárdan vallotta Isten létét (Galilei egyébként pere után Kalazanci Szent József kérésére piaristákat tanított). A Szentírás és a természet ugyanis egyformán Isten teremtő műve, de a Szentírás nem arról tanít, hogyan forognak a Nap körül a bolygók, hanem hogyan juthatunk közel Istenhez.

Az érsek idézte Teilhard de Chardint is, aki egész életét arra áldozta, hogy hit és tudás ellentétét feloldja. A hit és az ész a Szentírás alapján egységet kell, hogy alkosson az emberben, hiszen e kettő tulajdonképpen a lélek kétféle megnyilvánulása az Isten által teremtett emberben. A vallás tehát nem ellensége a tudománynak, nem akarja elfoglalni a tudomány helyét. A hitetlenség azonban gyakran a tudományt ülteti a vallás helyébe. Mihelyt a tudomány a vallás helyére lép, túllépi saját illetékességének határait, létrejön az ellentét – nem a tudomány és a vallás, hanem – a tudomány tekintélyével fellépő hitetlenség és a vallás között. A hit felszabadítja az értelmet, hogy következetesen elérje a megismerés tárgyát. Ha a hittől elválasztjuk az értelmet, bigott vallásosság lesz belőle; ha az értelemből a hitet, a vallást, a morált: a nihilizmusnak és a bűnözésnek adunk teret, mert az ész feltalálja a legnagyobb dolgokat, s úgy gondolja, hogy amit megtehet, azt meg is teszi: föltalálja az atomerőt, a számítógépet, a génállományt, s ugyanekkor kitalálja az atombombát, a számítógép vírusokat, a génmanipulációt. Mi következik ebből? – tette fel a kérdést az előadó. A tudomány hit és erkölcs nélkül ellenségévé is válhat az ember életének – foglalta össze előadását Bábel Balázs érsek.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép