Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Ilona napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Deák téri evangélikus templom
Egy pohár bor
Vasárnap van!
2010-06-27 Forrás: Csukor Árpád
Az „én” Jézusom a Krisztus, - aki látva a tömeget, fölment a hegyre, hozzá járultak tanítványai, - így tanította őket: „Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. .”(Mt 5, 4) A mai emberhez talán, - közelebb álló megfogalmazás szerint: „Boldogok, akik szomorúak, mert Isten megvigasztalja őket.” Nem azt mondja Jézus, hogy boldogok lesztek majd, - hanem boldogok vagytok!
Már most. Már akkor is öröm tölti el szívünket, ha egy emberi szív hajol hozzánk.
A hívő ember Isten barátságának részese. Valahol ebben rejlik az első hallásra oly meghökkentőnek látszó jézusi ígéret megoldása.
Az lesz a boldogság részese, akinek minden kicsi, minden kevés,
- egyedül Isten az ember vágyát betöltő hatalmasság.
Nem a könnyek nyújtotta szomorúság,
hanem a rájuk váró vigasztalás kegyelme miatt nevezi őket boldognak.
Nem könnyű megérteni a szavak mélyén rejlő üzenetet.
Ennek az üzenetnek lényege nem is a síráson,
hanem a sírókra váró vigasztaláson van.
Ez az ígért vigasz, még a legsúlyosabb keserűség helyzetében is
képes a remény szikráját nyújtani a szomorkodónak.

„Az én örömöm legyen bennetek is, és teljes legyen az örömötök!” (Jn 15, 11.)
Aki ezt mondta, Ő is sírt! Sírt, amikor Jeruzsálemet sajnálta. (Lk 19, 41)
Lázár sírjánál.(Jn 11,33- 35) A Getszemáni kertben. (Mk 14, 34)
Másokért és másokkal sírt Jézus.
Nekünk azonban önmagunk gyarlóságáért kell elsősorban sírnunk.
Megsiratnunk életünk minden csalódását és fájdalmát.
Őszinte bánatot tartva minden olyan gondolatunkért, szavunkért és tettünkért,
amivel megbántottuk embertársainkat, elbizonytalanítva az ő szeretetreméltóságukat.
Ez a sírás megtisztít, - és Isten ránk teríti békéjének gyöngéd nyugalmát, -
biztosan megvigasztalódunk.

Akinek van meleg szerető szíve, az e világban sokszor szomorkodni és sírni fog.
De az Istenben bízva rendíthetetlenül reméli,
hogy szomorúsága, - „örömre változik” (Jn 16, 20).

Én remélem, - talán, már ezen a vasárnapon!
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép