Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Szilárda napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Napodra
Csokor (A)
Erdő Péter bíboros interjút adott az Avvenire c. olasz katolikus napilapnak
2010-07-23 Forrás: Vatikáni Rádió
„Erdő: a Fal után Keleten újjászületik a hit”- a lapezt a címet adta az Avvenire c. olasz katolikus napilap (2010. júl. 21) annak az interjúnak, amelyet Roberto Fontolan készített a magyar bíboros prímással, a CCEE elnökével abból az alkalomból, hogy néhány hét múlva előadást tart az aug. 22-28 között megrendezésre kerülő Rimini Meetingen Filaret minszki ortodox metropolitával együtt erről a témáról: „Vajon egy művelt ember, egy mai európai hihet-e Isten Fia, Jézus Krisztus istenségében?”
A magyar bíboros előbb azt fejtegeti, hogy mit jelenhet „Európa”, Nyugat és Kelet, a nyugati és az ortodox kereszténység. Beszélhetünk Európa keleti és nyugati feléről, bár egyek vagyunk. A Római Birodalom felosztása Keletre és Nyugatra Diocletianus alatt megmaradt, ha nem is adminisztratív struktúrája, de kulturális sajátosságaival. A latin és a bizánci kultúra világos különbözőségeket mutat. Természetesen a XX. századi Kelet- és Nyugat-

Európa politikai jellegű lett: Kelet szovjet, nyugat az USA befolyása alatt állt. De hála Istennek, a vasfüggöny nem létezik már. Létrejött az Európai Unió, amelyhez már volt kommunista országok is csatlakoztak. A szovjet megszállás után ezek az országok másfajta kapcsolatokat létesítenek Oroszországgal: gazdasági kapcsolatok, hasonlóság az életmódban, ideológiai és morális űr (üresség) a hivatalos marxista ideológia letűnte után, bizonyos nemzeti ébredés (nyelv, kulturális, művészeti, irodalmi hagyományok).

Szükség van arra, hogy helyesen értsük és konstruktív módon dolgozzuk fel saját közeli és távolabbi múltunkat, mert megvan a társadalmi és gazdasági élet destabilizálásának veszélye a korrupció és az anarchia következtében, ha az állam merev dogmatizmussal megőrzi a szélsőséges liberalizmus elveit, amely távol áll a társadalom valóságos helyzetétől.

Az újságíró ezután a katolikus egyház és az ortodox egyház kapcsolatairól kérdezte Erdő bíborost. A főpásztor örömmel állapította meg a párbeszéd kibontakozását a katolikus egyház és Kelet-Európa ortodox egyházaival, amelyeket erőszakos módon leromboltak, üldöztek évtizedeken át: ezek az egyházak felélesztik magas színvonalú keresztény kulturális és teológiai hagyományukat. Elképzelhetjük, hogy milyen fontos volt ez az ortodox hit püspökök, papok, hívek számára, milyen megtartó erő az üldöztetés alatt.

A lelkipásztori tevékenység tiltott volt, de a legfőbb érték, amelyet meg kellett menteni, a hit volt. A katolikusok és ortodoxok szinte teljesen egyek a hitben, ezért fájó a tudat, hogy még nem jutottunk el a teljes egységre. A magas szintű dialógus mellett van egy szerényebb formája párbeszédnek: ott, ahol a keresztények megosztják a nem keresztényekkel az erkölcsi értékeket, a szociális tanítást. Az Európai Püspökkari Konferenciák arra hivattak, hogy főleg ezt a fajta együttműködést szorgalmazzák. E célból született a Katolikus-Orthodox Európai Fórum, amely máris meghozza első gyümölcsét a családdal kapcsolatos közös állásfoglalással.

Utolsó kérdés: Riminiben találkozik Filaret metropolitával és arról tartanak előadást, hogy egy mai európai hihet-e Jézusban…

A bíboros válasza: „Megtisztelő számomra, hogy Filaret metropolitával adhatok elő, akit nagyon tisztelek. Témám felidézi ifjúkoromat. Akkor a vallást maradi dolognak tanították, amely elbutítja a népet. Ma is azt lehetne hinni, hogy egy európai modern ember nem lehet keresztény. Én meg vagyok győződve az ellenkezőjéről. Korunk bonyolult helyzete, a gazdasági mechanizmusok rossz funkcionálása, az emberi történelem és a társadalom értelmének és értékének keresése teszi szükségessé a világnézeti eszmélődést. Szerintem tehát egy modern európainak szembe kell néznie Isten, Jézus Krisztus és az Evangélium kérdésével.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép