Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Jácint napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Zygmunt Szczesny Felinski lengyel érsek (1822-1895)
B.U.É.K.  (A)
Róma és a jezsuita rend születése - P. Szabó Ferenc sorozatának III. része: III. Pál pápa 1540-ben jóváhagyja Jézus Társaságát
2010-07-30 Forrás: Vatikáni Rádió
1538 novemberében III. Pál pápa jóindulattal elfogadta Ignác és társai felajánlását, és Rómát jelölte ki nekik apostolkodásuk első színhelyének. Most először fordult elő, hogy valamennyien közös tető alatt laktak. De ez nem sokáig tartott, mert pápai küldetésük csakhamar szétszórta őket Itáliában és a másfelé is. Mert bíborosok és királyok egyre szorongatják a pápát: a „reformált papokból” kérnek apostolokat. Új társak is jelentkeznek. El kell dönteniük, hogy együtt maradjanak „barátok az Úrban”, vagy ki-ki megy útjára. Párizs óta megszokták, hogy időnként közös megbeszélésre ülnek össze.
Igen jelentős a Társaság megszületése szempontjából az 1539 évi tanácskozás (Deliberatio primorum patrum), amelyről bőséges feljegyzés maradt ránk. Lássuk röviden az Antonio Frangepani házában tartott megbeszéléseket.

1. Először azt vitatták meg, hogy éljenek-e együtt? A döntés pozitív volt. Ha a Gondviselés jósága arra méltatta őket, hogy különböző országokból és eltérő kultúrákból összehozta és egyesítette őket, nem szabad az Isten által létrehozott közösséget szétszakítani. Mindegyikük viselje gondját a másiknak, és éljenek kölcsönös egyetértésben a lelkek javára. Önhatalmúlag semmit sem döntenek, minden úgy legyen, amit az Úr sugall nekik és az Apostoli Szék megerősít és jóváhagy. P. Ravier szerint e megfontolásokban már benne rejlik mindaz, amit később a Konstitúciók „Jézus Társasága testületéről” tanítanak.

2. Második kérdés: Engedelmeskedjünk-e közülünk valakinek? Itt is megfontolták és megvitatták a pro és contra érveket, gyakorolták a szellemek megkülönböztetését, amit Szent Ignác később a Lelkigyakorlatokban megfogalmazott. Végül elhatározták: „Hasznosabb nekünk és szükségesebb is, hogy egynek közülünk engedelmeskedjünk.”

A hármas cél: Isten akaratának követése a lelkipásztorkodásban, - a Társaság fennmaradása, - az elöljáró személyes kapcsolata a társakkal, lelki segítségük. Ezeket részletesen megvitatták, közben meditáltak, imádkoztak. - 1539. április 15-én a társak szentmise közben, áldozás előtt ünnepélyesen arra kötelezték el magukat, hogy leteszik az engedelmesség fogadalmát, ha a pápa felhatalmazza őket.

A megbeszélések folytatódtak egészen június 24-ig különböző témákról: a jelöltek kiválasztása és felvétele, a munkák szétosztása, az elöljáróval való viszony stb.

Közben már a társak szétváltak, mert több felé küldte őket a pápa, Itália nagyobb városaiba. Közben – nem tudjuk kik - megfogalmazták a Társaság szabályzatának öt pontból álló első vázlatát (Prima Instituti Summa). A Formula már 1539. augusztusában kész volt. A Társaságot létre hozó 1540-es Regimini militantis Ecclesiae kezdetű bulla szinte teljesen érintetlenül hagyta. Az öt pont témái:

1)Az alapbeállítódás és a cél: A jelöltnek akarnia kell, hogy a „Kereszt zászlaja alatt küzdjön s csak Istennek és földi Helytartójának szolgáljon” A Társaság célja a lelkek segítése a keresztény életben és tanításban, továbbá a hit terjesztése különféle eszközökkel. A majd megválasztott rendfőnök a társak segítségével megalkotja a konstitúciókat.

2) A 2. fejezet a pápa iránti engedelmességről szól: az egész Társaság és az egyes tagok engedelmessége. A társak a pápának tett külön fogadalommal kötelezik el magukat, hogy bárhová küldi őket, rendelkezésére állnak. A példa Jézus engedelmessége.

3) Az egyes tagok engedelmessége a Társaság elöljárójának, az Institutum szerint.

4) Részletes leírás a vállalt szegénységről.

5) Gyakorlati intézkedések, életmód.

A pápai jóváhagyás nem ment könnyen. Girolamo Ghinucci bíboros, jogász, a „pápai brévék titkára”, főleg a második és az ötödik fejezetet kifogásolta. Feleslegesnek vélte pl. a pápa iránti engedelmesség fogadalmát. Más kifogások is voltak. Ignác és társai bevetették magukat, hogy támogatást kérjenek bíborosoktól, fejedelmektől, akik már ismerték a náluk apostolkodó társak kiválóságát. A közbenjárások sikerrel jártak. Végül III. Pál Regimini militantis Ecclesiae kezdetű bullájával ünnepélyesen ráütötte a pecsétet 1539. szeptember 3-i szóbeli jóváhagyására. Ignác és társai boldogan vették tudomásul, hogy e bullával rendjük, Jézus Társasága egyházjogilag meg volt alapítva. A bulla nem szabályzat, hanem formula, ahogy akkoriban mondták, ma kerettörvénynek neveznénk. III. Pál teljhatalmat adott a Társaság tagjainak, hogy szabályzatot alkossanak, törvényt hozhassanak. A jóváhagyott Formula Instituti tehát alapvető okirat: feltárja az első atyák szellemét és célkitűzéseit, így a rend maradandó iránymutatója minden történésen és szellemtörténeti változáson át.

Amikor III. Pál Jézus Társasága Institutumát jóváhagyta, csak Ignác, Salmeron és Codure tartózkodott Rómában. Xavér és Rodriguez Lisszabonban várta az indulást Indiába. Faber mint Dr Ortiz teológusa úton volt Wormsba, Lainez, Jay, Bobadilla és Broet Észak-Itália nagy városaiban végeztek missziós munkát. A legsürgősebb feladat most a rendfőnök megválasztása volt. Ignác visszahívta Rómába a négy Észak-Itáliában működő társat. A többiek levélben szavaztak. De előbb még 1541 tavaszán Ignác és Codure alapszabálypontokat fogalmaztak meg. Majd drámai módon - mivel az első forduló után Ignác vonakodott elfogadni megválasztását - hosszú imádság és megfontolás után véglegesen megválasztották Loyolai Ignácot rendfőnöknek életfogytiglan. A Rómában élő társak 1541. április 22-én a Szent Pál bazilikában letették ünnepélyes fogadalmukat. Utána folytatták zarándoklatukat a többi hat főtemplom felé. A távol levők más-más időpontban tették le fogadalmukat.

Szent Ignác, aki 15 évig Rómában, a Gesú templom mellett ma is látható kis szobákban lakott, írta a Konstitúciókat, levelek révén kormányozta az egyre terebélyesedő Társaságot, amelynek fiai kezdték meghódítani Európát és a missziókat, - Isten nagyobb dicsőségére.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép