Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Zsófia napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

SZENTLÉLEK KIÁRADÁSA TISZTELETÉRE SZENTEL GÖRÖG KATOLIKUS TEMPLOM
Századvég-Forsense: Mélyponton a választói hangulat
2008-11-26 Forrás: Gondola
Némiképp csökkent a két nagy párt, az MSZP és a Fidesz közötti különbség. A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete továbbra sem haladja meg a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát.
Rossz közérzet és növekvő kiábrándultság

Feltehetőleg a hazánkban is fokozatosan érvényesülő pénzügyi-gazdasági válságnak tudható be, hogy a lakosság általános hangulatát mérő Közérzeti Index a korábbi hónapok alacsony értékeitől is elmaradt novemberben. A 0-tól 100-ig terjedő skálán az index jelenleg 25 ponton áll, ami 2 ponttal alacsonyabb az októberben mértnél. Az általános negatív közhangulatot jellemzi, hogy a megkérdezettek 67 százaléka adott közepesnél rosszabb osztályzatot a dolgok alakulására az országban, és csupán 3 százalékuk értékelte közepesnél jobbra a helyzetet.

Októberhez hasonlóan novemberben is a megkérdezettek 62 százaléka mondta biztosra, hogy elmenne szavazni, ha a hétvégén országgyűlési választásokat tartanának. A pártot választók aránya ugyanakkor 3 százalékponttal csökkent az elmúlt hónaphoz képest. Novemberben a kérdezettek 47 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Ezzel párhuzamosan 6 százalékponttal emelkedett azok aránya, akik nem tudják, melyik pártra szavazzanak (27%), míg a pártpreferenciájukat eltitkolók, illetve a mindenképp távolmaradók aránya gyakorlatilag nem változott (21% illetve 5%).

Az MSZP a válság „nyertese”

Az adatok alapján úgy tűnik, az elbizonytalanodás elsődlegesen a Fidesz szavazótáborát érintette. Az elmúlt másfél évben egyszer sem süllyedt 25 százalék alá a Fidesz támogatottsága, mostani vizsgálatunk eredményei szerint ugyanakkor a megkérdezetteknek 24 százaléka szavazna a legnagyobb ellenzéki pártra. Ez az érték 4 százalékponttal alacsonyabb az egy hónappal korábban mértnél. Mivel 2006 nyara óta egy igen szűk, 25-30 százalék közötti sávban mozgott a Fidesz támogatottsága, kérdéses, hogy a mostani eredmény esetében egy egyszeri kilengésről, vagy a következő hónapok mérései által alátámasztott valós csökkenésről van-e szó. Amennyiben az utóbbi a helyzet, úgy ez leginkább a pénzügyi válsággal volna magyarázható, amely rövidtávon lehetőséget ad a kormánynak a válságkezelői szerepben történő fellépésre. Az MSZP támogatottsága nem emelkedett, az novemberben is 18 százalék. A két kisebb parlamenti párt, az SZDSZ és az MDF táborának mérete sem változott októberhez képest, azaz továbbra sem haladja meg egyiküké sem a teljes szavazókorú népesség 1 százalékát.

Az elbizonytalanodás a biztos szavazó pártválasztók táborán is megmutatkozik. Jelenleg a megkérdezettek 38 százaléka sorolható ebbe a csoportba, ez 3 százalékponttal alacsonyabb az októberi értéknél. A csökkenés itt is főként a jobboldali szavazóknak köszönhető: míg októberben a biztos szavazó pártválasztók 58 százaléka szavazott volna a Fideszre, addig most 52 százalék az arányuk. Az MSZP-tábor ebben a kategóriában sem változott az elmúlt hónapban (37%). Az SZDSZ és az MDF is 3 százalékon áll ebben a körben, ami mindkét párt esetében enyhe emelkedést jelent, de ez nem a szavazótáborok bővülésének, hanem a teljes biztos szavazó pártválasztó csoport létszámcsökkenésének az eredménye.

Az elmúlt hónap során mind a kormány, mind az ellenzék munkájának megítélése romlott, 63 százalék adott negatív értékelést mindkét oldal esetében. A Fidesz szavazói jelenleg is jóval nagyobb arányban elégedetlenek a saját politikusaik munkájával (25%), mint az MSZP szavazói (10%). A pártválasztásukban bizonytalanok 69 százaléka alkot negatív véleményt az kormány tevékenységéről, és 75 százalékuk az ellenzékéről. Nem változott a jelenlegi kormány hatalmon maradását pártolók aránya (39%), de míg októberben – hosszú idő óta először – nem voltak többen a kormányváltást akarók, novemberben ismét többen lettek a Gyurcsány-kabinet menesztését szorgalmazók (44%, +4 százalékpont).

Politikai, hatalmi forgatókönyvek

Szokásos öt politikai forgatókönyvet felsoroló kérdésünk esetében, a múlt havi eredményekhez képest, némileg csökkent azoknak a válaszolóknak a részaránya, akik akár Gyurcsány Ferenccel, akár nélküle, de MSZP-kormányt szeretnének hatalmon látni a jövőben is (28%, -3 százalékpont). Ezzel együtt is többen választják ez utóbbi két lehetőséget, mint a Fidesz számára kedvező opciók egyikét, azaz, hogy Fidesz kormány vezesse az országot Orbán Viktorral vagy nélküle (24 %, -1 százalékpont). Továbbra is igen jelentős, és a múlt hónaphoz képest tovább növekedett azok tábora, akik a jelenlegi pártoktól független harmadik erőt látnának szívesen kormányon (36%, +4 százalékpont).

Nincs különbség a két nagy párt vezetőjének támogatói tábora között. Orbán Viktort és Gyurcsány Ferencet a válaszolók 32-32 százaléka tartja alkalmasabbnak a kormányfői posztra. A kérdezettek 28 százaléka szerint ugyanakkor a két politikus közül egyik sem alkalmas a posztra (+3 százalékpont). A bizonytalanok körében ez az arány 42 százalékos. Novemberben a kérdezettek 37 százaléka vélte az ország szempontjából kockázatosabbnak az ellenzék kormányra jutását, és 35 százalék a jelenlegi kormány megtartását.

A jelenlegi politikai helyzet öt lehetséges megoldása közül változatlanul az előrehozott választások támogatói tábora a legnagyobb (41%, nem változott), de továbbra is valamivel többen vannak (változatlanul 43%), akik azt szeretnék, hogy valamilyen formában az MSZP kormányozzon tovább. Ezen belül az SZDSZ visszatérése a koalícióba – Gyurcsánnyal vagy nélküle – hasonlóan népszerű opció (22% -2 százalékpont), mint az MSZP kisebbségi kormányzását jelentő két lehetőség együttesen (21% +3 százalékpont). Tovább növekedett és immár szilárd többséget képez azok tábora, akik szerint az MSZP valószínűleg vagy biztosan képes lenne 2010-ig önállóan kormányozni (56%, +4 százalékpont), ezzel ellentétesen pedig 34 százalék vélekedik (-2 százalékpont).



A kutatás módszertana

A Századvég és a Forsense közös választáskutatási programjában közvélemény-kutatást végzett 2008. november 10. és 19. között, melynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőtt korú személyt kérdezett meg CATI módszerrel aktuális politikai, közéleti kérdésekről. A mintavétel alapjául a telefon-előfizetőket tartalmazó adatbázis szolgált, a válaszadók meghatározása több-szempontú rétegzett véletlen kiválasztással történt, a mintavételből fakadó hibák iteratív súlyozás segítségével kerültek korrigálásra. A minta összetétele a legfontosabb szocio-demográfiai tényezők szerint (nem, kor, régió, lakóhely településtípusa, iskolai végzettség) megfelel a felnőtt magyar lakosság arányainak. Az itt közölt adatok nagy valószínűséggel legfeljebb ±3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép