Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Lajos, Patrícia napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Katolikus templom Csicsó
Tiziano: Ábrahám feláldozza Izsákot
Megáldották a mecseknádasdi Szent István-kápolnát
2010-08-23 Forrás: Magyar Kurír
Megújult köntösben az Árpád-kori műemlék. Mayer Mihály megyéspüspök áldotta meg augusztus 22-én az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében felújított Szent István-kápolnát.
A munkálatok elvégzéséhez szükséges 8,3 millió forintot a Vidékfejlesztési Programon kívül a hívek adományaiból és a Pécsi Egyházmegye segítségével teremtette elő az egyházközség, amely mostantól ismét büszkélkedhet a több évszázados múltú Szent István-kápolnával.

A román és gótikus jegyeket is mutató templom a kora Árpád-kori egyhajós kistemplom alapjaira épült fel a XIV. században. Falain ebből a korból származó, a szentek életét bemutató freskótöredékek láthatók. Amint arról korábbi cikkünkben is olvashattak, az egyenes szentélyzáródású, keletelt Szent István-templomot a XIII. század első felében emelték, mellé rövidesen sekrestyét és tornyot építettek. A XIV. században kibővített épülethez egy évszázaddal később védelmét biztosító kerítőfalat és tornyot húztak. Déli oldalán léphetünk a belső térbe, néhány lépcsővel lejjebb érjük el a padlószintet. A diadalív falán csekély freskómaradványokat tártak fel.

A XVI. századi kerítőfal maradványai még láthatók. Érdemes szétnézni a templomot övező temetőben is: néhány XVIII. századi sírkő emlékeztet az első német telepesekre.

Amint arról korábbi cikkünkben is olvashatták:


Felújították a mecseknádasdi Szent István-kápolnát

A román és gótikus jegyeket mutató Szent István-kápolna a XIII. században épült, falait XIV. századi gótikus freskók díszítik a szentek életéből. A XVI. századi kerítőfal maradványai ma is láthatók. A kora Árpád-kori egyhajós kistemplom alapjaira épült XIV. századi román és gót elemeket egyaránt tartalmazó templomban Zsigmond-kori falfestmények maradványai láthatók. Ez volt a település első plébániatemploma, majd ezt a szerepet a Szent György-templom vette át, és a Szent István-kápolna megmaradt temetőkápolnának. Látogatottsága ma is élénk. Évente többször mutatnak be itt szentmisét, főként esküvők, évfordulós megemlékezések, gyászmisék alkalmából.

A 6-os főút mellett, festői útkanyarban, hegyek között álló mecseknádasdi Szent István-templom méretei, építészeti részletei szerények, mégis jelentős a környezetéhez tartozó középkori történeti emlékek miatt. A keletelt kápolna az okiratokban mint „Ecclesiam Sancti Ladislai Regis” szerepel (II. András, 1235); majd 1330-ból származik plébániaként való említése (a tolnai főesperességhez tartozott). Szentélye egyenes záródású, amelyhez északról a XIII. században épült sekrestye csatlakozik. E század második felében épült a torony is a nyugati falra. A következő évszázadban kibővítették, majd a század végén freskókkal díszítették. A XV. és XVI században védművek épültek a templom mellé: egy négyszögletű torony és elkészült a körítőfal.

Az épületet az 1700-as években betelepülők jó ideig továbbra is plébániatemplomként használták. A korábban megrongálódott templomot 1723-ban felújították. Noha a Bajorországból hozott szentkultusz tovább élt a közösségen belül, a templomot – feltehetőleg a betelepülők új identitásának megteremtése végett – mégis Szent István oltalmába ajánlották. Ekkor a falu még jórészt a templom közelében helyezkedett el. Később, a község növekedése miatt új plébániatemplomot kellett építeni, és annak elkészültével csökkent a kisméretű templom liturgikus használata. Ám e falu főbúcsúja továbbra is Szent István napja maradt, nem szorította ki a plébániatemplomé, Szent György napja.

1970 és 1972 között történt helyreállítása során több azonos értékű építési korszak maradványait értelmezték. Az első román templomból mindössze az alapfalak és a nyugati homlokzati fal maradt meg. A XIII. században bővített templomból a toronytest szinte sértetlenül áll a második emelet, illetve a fogsoros párkány magasságáig. A középkori periódusok közül leginkább a XIV. századi állapot marad meg. A templomot körülvevő kerítőfal pontos alaprajzi helyzetét is a régészeti feltárás tisztázta. A kerítőfal egyben támfal is, és a keleti, illetve északi oldalon erősen lehordott terep további pusztulását akadályozza.

A kápolnának méretéhez képest igen sok arca volt: mindezekben közös vonása –egyszerűsége, méretéhez illő szerénysége – jelentette a helyreállítás alapját. A középkori szint visszaállítása és az első templom bemutatása érdekében a szentélyben levő barokk oltárt elbontották, helyére hasonlóan egyszerű tárgyak kerültek. A felújítás során minden rendelkezésre álló eszközt felhasználtak, hogy a történeti részleteket minél kézzelfoghatóbban érzékeltessék. Megkülönböztethető falazóanyaggal újjáépítették a XIII. századi sekrestyét a templom használatához szükséges tárgyak elhelyezésére.

A hetvenes évek elején történt feltárás és felújítás óta sajnálatos módon tönkrementek a templom bizonyos részei (tető, homlokzat), rövid időn belüli felújításuk elengedhetetlen. Ezt, akár más szervezetekkel közösen, pályázati forrásokból kívánják megtenni. Egy turisztikai célú pályázat jóvoltából a templom díszkivilágítását 2004. augusztus 20-án avatták fel.

A mostani felújítás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében valósult meg, a Pécsi Egyházmegye segítségével, valamint a hívek nagylelkű adományainak és közreműködésének köszönhetően.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép