Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Bence napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Közeli oldalról
A kisded angyalokkal (A)
Mégsem jelenthetjük be magunkat Kossuth szülőházába
2010-08-24 Forrás: Erdély.ma
Egy hétvégi hír szerint Monok önkormányzati testülete úgy határozott, hogy azok számára, akik Magyarország határain kívül élnek, és megkapják a magyar állampolgárságot, kérésre állandó lakcímmel jelenti be Kossuth Lajos szülőházába, amely az önkormányzat tulajdonát képezi. Tették ezt olyan meggondolásból, hogy az eddig az állampolgárságtól eltiltott magyarok most ne egy korlátozott jogkörökkel bíró státust kapjanak, hanem végre teljes jogú polgárai lehessenek annak az országnak, amelyben valamikor a felmenőik éltek.
Az ügy kapcsán azonban egy egész sor jogszabályi akadály merül fel, amelyekkel kapcsolatban megkerestük Wetzel Tamást, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri biztosát.

- Kérem, fejtse ki a véleményét a Szepessy Zsolt monoki polgármester által bejelentett döntésről.

- Nagyon kreatív gondolat ez a polgármester úrtól, akitől már megszokhattunk hasonló ötleteket, azonban ez mind jogi szempontból, mind a józan ész szempontjából nonszensz. A törvény egyértelmű, azt mondja ki, hogy a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több lakóhelyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár életvitelszerűen otthonául használ. Ezt a bejelentkezéskor és később is a jegyzőnek ellenőriznie kell. Józan ésszel pedig nyilvánvalóan értelmezhetetlen, hogy egy múzeumként használt emlékházban, mondjuk 20 ezren laknak.

- Tudomásom szerint a polgármester úr tudatában van annak, hogy ebben a pillanatban sem jogi szempontból, sem a gyakorlati kivitelezés szempontjából nem kivitelezhető az elképzelés, de ő azt vallja, hogy nem is ezek voltak a döntés meghozatalának szempontjai, hanem sokkal inkább az, hogy a Magyarországon élőkhöz képest a trianoni határok által szétszakított magyarok semmilyen módon ne legyenek többé másodrangúak.

- Itt nincs másodrangúsági kérdés, az alkotmány kimondja, hogy minden magyar állampolgár egyenlő. Korábban volt egyébként olyan elképzelés, hogy kétfajta magyar állampolgárság legyen.
Vannak jogok, amelyek természetszerűleg azokat illetik meg, akik valóban Magyarországon laknak, vagy valamilyen élethelyzetben vannak. Például furcsának tartanám, hogy egy olyan falu életébe szólnék bele, ahol soha nem laktam, csak azért mert éppen a választás napján arra jártam. Azt se felejtsük el, hogy a határon túl élő magyarok a státusztörvénynek köszönhetően többletkedvezményekkel is rendelkeznek, amelyeket a jövőben is meg kívánunk tartani.

- 2005-ben több magyarországi város hirdette meg a határokon kívül élők számára, hogy egyéni igénylés alapján tiszteletbeli polgárai lehetnek, én magam is tiszteletbeli polgára vagyok Hódmezővásárhelynek és Esztergomnak is. Ehhez hasonlóan nem lehetne megtalálni a köztes jogi megoldást arra, hogy aki valóban szavazni szeretne a magyarországi parlamenti választásokon, de nem él ott, ezt megtehesse?

- Az ilyen köztes megoldásokkal az a baj, hogy sohasem teremtenek tiszta jogi helyzetet, ezért találó a tiszteletbeli jelző. Egyesületeknél is gyakran van pártoló tagság, amely azonban nem jár szavazati joggal. A választójog igen kényes kérdés, ez egyértelműen az Országgyűlés kompetenciája. A külföldön élők választójogával kapcsolatban egész sor verzió merülhet fel, amelyre mind lehet nemzetközi példákat felhozni.

- A döntést egy testület hozta meg, feltételezhetően elszántak is a kivitelezést illetően. Megteheti-e az önkormányzat, hogy az amúgy terjedelmes Kossuth-ház egy részét lakásokká minősíti át, és ténylegesen bérbe adja azoknak, akik a határokon kívülről áttelepülnének Monokra.

- Itt felmerül egyrészt egy építéshatósági kérdés, azaz a lakásokká való átminősítés. Ehhez meg lehet a joga az önkormányzatnak, de akkor ezeknek a helyiségeknek valóban lakás besorolást kell kapniuk. A másik kérdés a lakóhely bejelentése, ami viszont már államigazgatási kérdés, amihez a polgármester úrnak és a képviselőtestületnek nincsen hatásköre. Ezek a hatáskörök a jegyzőhöz vannak telepítve, hiszen ebben az esetben a jegyző az államhatalom helyi képviselője és a törvényesség őre a településen. Tehát különösebb jogászkodás nélkül lehet azt mondani, hogy pár családnak ténylegesen bérbe adhatja az önkormányzat egy arra alkalmas ingatlant, akik valóban lakóhelyet létesíthetnek ott. Természetesen, ez nem jelentheti több ezer ember bejelentését ugyanarra a címre.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép