Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Gabriella napja
1 felhasználó online
0 tag, 1 vendég



Képek a galériából

A barátság kertje
Az első búcsú emlékére.  sgy
Csupa csapás az élet – Elvittek, pedig rádióm se vala...
2010-08-31 Forrás: Erdély.ma
Tímár Máté a Vargha Györgyéhez hasonlatosan írja le levelében a Gyergyina páterrel való találkozásukat, csak a stílusa más, plasztikusabb: Én a csángó földön először 1963-ban jártam (lásd az elbeszélést a kötetemben: Rokon földi csángálások), Bogdánfalván és Onesti-en. Akkor festették le Ónfalván (Onesti) az oltár felől az Isten hozott feliratot. Mintegy négyezer lélek csángó élt ott 385 „füst" alatt. Bogdánfalván székelt Pleska püspök (Jassy helyett, „mett több vala ott a para"). Éppen nem tartózkodott otthon.
Csángó volt, beszélte a nyelvet, de tiltania kellett, bár otthon a gyóntatószék öregasszonyaival használta is. Káplánja viszont Genta Stefan, aki román anyanyelvűnek született, de Gyulafehérvárott szentelték fel, magyarrá lett. Éppen onesti-i asszonyokat gyóntatott a kukoricaföldeken (hogy a milícia ne lássa), megvendégelt, és mint szentet emlegette Márton Áront. Itt ismerkedtem meg egy helyi III. éves jassi teológussal (Vakaró Mihály), akit Szabófalván magyar hittanért tartóztattak le már „csahos" időkben. (Egyszerre utalás Ceausescura és a csaholásos besúgásokra.)

Erre az útra Veress Károly bátyám autóztatott, a marosvásárhelyi cukorgyár igazgatója (bátyja Veress Pál kolozsvári alpolgármester, s ő mint „kulákot" foglalkoztatta a festő Nagy Imrét és Kemény Jánost, úgy mentve meg őket.

Vargha Gyuri 1972-ben vitt csángó földre, a Szentgyörgyön dolgozó csángó leánykák kíséretében Gyoszénbe (Dioszén). A Duma leánykák testvére, Ferenc gyulafehérvári teológus volt, s ő kísérgetett három napig Újfalu, Ferdinánd, Valén, Lészped, Klézse, Lujzikalagor, Pusztina, Gajcsána, Lábnyik között. Most esperes Szilágy megyében, Krasznán, s pápai dicséretben részesült, mivel az üldöztetés alatt a pap és templom nélkül maradt görög katolikus románoknak anyanyelvükön misézett, temetett, keresztelt, s azok hálából (éjjel, mert tiltotta) megművelték érte a 200 vedres szőlőjét. Többször meglátogatott engem. A szeku is meghurcolta.

Először az ő kíséretében jártunk a Klézséhez tartozó Somoskán, ahol Páter Gyergyina ferences (minorita) szerzetes szolgált. Nem engedett be a plébániára, mert „Engem idegenekért s az amerikánus rádióhírekért vittek vala hat évre a deltába, penig rádióm se vala." A templomban viszont elmondott mindent. Az ellentétet, ami a somlyói befolyású szerzetesek és a jászvásári világi papok között fennáll, s a pápa kényszerhelyzetét, akit a Romániával 1936-ban megkötött konkordátum (ma is él!) kötelezett a Kárpátokon túli magatartásra az erdélyiek mentése érdekében. Páter Gyergyina csodálatos ember volt. Előző helyén, ahol „szolgált", Lészpeden (onnan vitték el) úgy beszéltek róla, hogy „Élő-eleven ruzsának kellene lenni ottand, azhová az lépik."

Somoskán másodjára Seres András hétfalusi csángó néprajzossal jártam, akinek tengerész katonacimborája lakott ott (egy suszter = hét gyermek), de ateista lévén se fogta fel azt, hogy a csángók nemzetsége túl a Kárpátokon már nem magyar, hanem katolikus, ha a kettő egybeesik. Az évente szentelt jászvásári papok cirka 10 százaléka már „illegális magyar".

Tudtommal Gyergyina páter meghalt. A kisinói (Kisinyov, S. L.) csángó püspök vállalja a magyarságát — Bukarest szerint, sajnos, Moldáviában összesen 25 magyar él.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép