Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Sámuel, Hajna napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Budapest Deák téri Evangélikus templom
Ahol élünk, ott kell felelősséget vállalnunk
2010-09-22 Forrás: Református Egyház
Szeptember végéhez közeledve ismét eljött az ideje az ünneplésnek, hiszen a Magyar Katolikus Egyház OLI Teremtésvédelmi munkacsoportja, a Magyarországi Református Egyház teremtésvédelemmel foglalkozó munkatársai, a Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi munkacsoportja és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) Szociáletikai Bizottsága a szeptember utolsó és október első vasárnapja közé eső időszakot immáron két esztendeje, európai mintára, a teremtés hetének ajánlja.
Az idén október 3-ig tartó ünnepet szeptember 26-án, vasárnap délután ökumenikus istentisztelet nyitja meg a Budai Ciszterci Szent Imre templomban, 16 órai kezdettel. Az ünnepkör, amely nemcsak a reformátusok és más protestáns felekezetek, hanem az ortodoxok és a római katolikusok egyházi évének is része, jó alkalmat ad arra, hogy közösen elgondolkodjunk azon, mit is jelent elhívatásunk a teremtett világ őrzésére és művelésére. A teremtésvédelem hete többek között arra az egyre fajsúlyosabbá váló, és minket, keresztyéneket is érintő kérdésre is ráirányítja a figyelmet, hogy miként reagáljunk az ökológiai egyensúly felbomlására.

A nyitóistentiszteletet követő teremtés hetének méltó megünnepléséhez a MEÖT Szociáletikai Bizottsága Körkép a Földről – kórkép az emberiségről címmel adott ki füzetet. A kiadványban helyet kap egy tudományos körkép bolygónkról, amely a környezeti problémákat súlyosságuk mértéke szerint ismerteti. A füzet ezen kívül igehirdetéseket, egy öt alkalomra szóló gyermekprogram tematikáját – amelyet Berényiné Csinády Melinda debreceni református lelkész állított össze –, valamint egy nemzetközi rendhagyó istentiszteleti liturgiát tartalmaz. A szervezők arra ösztönöznek, hogy a helyi gyülekezetek aktívan vegyenek részt a teremtés megünneplésében a templom falain belül és kívül egyaránt, valamint neveljék az ifjabb generációt is a teremtettségtudat és a teremtésvédelem jegyében.

A www.teremtesunnepe.hu valamint a www.meot.hu internetes oldalakról letölthető a tavalyi segédanyag is A hét nap csodája címmel, amelyet az evangélikus Ararát Teremtésvédelmi csoport állított össze. Ez még kiaknázatlan lehetőségeket tartalmaz a gyülekezetek számára a teremtés hetének megünneplését és a teremtésvédelem gyakorlati megvalósítását illetően.

Miért fontos teremtettségünk tudatosítása?

Kodácsy Tamás egyetemi lelkész (Károli Gáspár Református Egyetem) szerint a keleti ortodox kritika a protestáns egyházak irányában éppen az, hogy a vallásunk nagyon individuális. „Megtértél-e? Megbántad-e igazán a bűneidet? Elfogadtad-e Jézus Krisztust? Olvasod-e a Bibliát? Szinte csak ezek a kérdések záporoznak ránk, ami azt jelenti, hogy én, én, én hogyan állok Isten előtt. Elfelejtjük azt, amikor az Istennel való kapcsolatunkról beszélünk, hogy mi egy teremtett világ része vagyunk.” Kodácsy Tamás a teremtés ünnepe honlapján olvasható meditációjában – amely a teremtés hete fő témájához kapcsolódik – A teremtett világ sóvárogva vár címmel annak ad hangot, hogy döntéshozatalaink nemcsak minket érintenek, hanem azt a világot is, amelyben élünk, beleértve az embertársainkat is.

„A teremtett volt nem azt jelenti, hogy uralkodók lennénk. Többek között Philip Hefner használja az emberre a teremtett társteremtő kifejezést. Ebben benne van az, hogy függ valakitől, meg az, hogy tőle is nagyon sok minden függ. Azért a környezetért, amelyben vagyunk, felelősek vagyunk.
Ez a felelősség pedig nem a pillanatnyi javak keresését, sőt a jelen kizsákmányolását jelenti, hanem sokkal inkább felelősségvállalást a jövőért, tehát a gyermekeinkre, meg a gyermekeink gyermekeire nézve.”

A környezeti válság gyökerei

Fazakas Sándor, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem rektora, a MEÖT Szociáletikai Bizottságának elnöke arról ír a Körkép a Földről – kórkép az emberiségről ajánlásában, hogy a mai ember képtelen felismerni, hogy nem sajátíthatja ki a teremtett világot. „Sajnos a rosszul értelmezett szabadságfogalom és a nem helyesen megélt szabadságérzés a »bűn« olyan dimenzióit hozták létre, amely messze meghaladja a személyes vétkek, hibák és mulasztások kategóriáit.

A bűn szociális, kollektív és kozmikus aspektusairól van szó, amelynek eddig nem ismert dimenzióit ismerhette meg a 20–21. század emberisége. Nemcsak a háborúk és a diktatúrák áldozatairól van szó, hanem arról, hogy a föld energia- és vízkészletének korlátlan használata, a biológiai és geológiai egyensúly felbomlása, a globális méreteket öltő fogyasztói életszemlélet és gyakorlat már jelenleg is óriási károkat okozott, de a további természeti katasztrófák és a tömeges egészségkárosodás veszélyeit vetíti elő. A nagyobb szabadság nagyobb veszélyt eredményezett!”

Kodácsy Tamás felhívja a figyelmet arra, hogy „a teremtésvédelem nem valamifajta szélsőséges zöldmozgalmat jelent, ami azt hirdeti, hogy vissza a természethez. A keresztyénség nem a civilizációtól, a társadalomtól való elszakadásra buzdít, hanem az embertársaink, a jövő és az egész teremtett világ sáfárságára figyelmeztet. Ott, ahol élünk, ott kell felelősséget vállalnunk.” Ez szerinte magában foglalná, hogy az ökológiai lábnyomunkat ne lépjük túl, főleg ne a megengedett érték többszörösével, ahogyan tesszük azt ma is. Ez többek között úgy lehetséges, ha a lehető legtudatosabban éljük meg hétköznapi tevékenységeinket: szelektív hulladékgyűjtéssel, gazdaságos elektromosáram- és vízhasználattal, tömegközlekedéssel, használt elemek gyűjtésével. A sok kicsi valóban sokra megy – akár környezetünk megóvásában, akár szennyezésében járunk el e szerint az elv szerint.

„A mostani válság nem feltétlenül technikai válság, sokkal inkább morális válság, amelyben az emberek úgy gondolkodnak, »nekem úgyis mindegy, kit érdekel«. Erre, azt gondolom, a keresztyénségnek világos válasza kell, hogy legyen: minket érdekel. Ebben a teremtett véges állapotban mindannyian benne vagyunk.”

Felelősségvállalás a teremtett világban

„A teremtésvédelem kifejezés azért jó, mert magában foglalja azt a morális felelősséget, mint a környezetvédelem, mégis azzal, hogy a teremtésről beszél, pontosan megjelöli, hogy arra a világra, amit mások környezetnek hívnak, olyan ajándékként tekintsünk, hogy az az Isten teremtése” – véli Kodácsy Tamás.

Kodácsy-Simon Eszter evangélikus lelkész, az Európai Keresztyének Környezetvédelmi Hálózatának (ECEN) elnökségi tagja, valamint az önkéntesekből álló Magyarországi Evangélikus Egyház Ararát Teremtésvédelmi Csoportjának vezetője szerint is fontos tudatosítani teremtettségünket:

„…hitünk szerint ugyan életünk túlmutat a földi kereteken, de mégis e világban élünk. Abban a világban, amelyet nemcsak környezetként, de otthonként kaptunk. Amint az épített otthonunkat igyekszünk megóvni, úgy kellene a világot, mint teremtett otthonunkat is őriznünk. Talán túlzás lenne azt képzelni, hogy rajtunk áll a világ sorsa, de felelőtlenség lenne azt gondolnunk, hogy úgysem tehetünk, vagy úgysem kell tennünk semmit ennek megőrzése érdekében. Pedig a keresztyének közösen nemcsak hatalmas dolgokat tehetnek a teremtett világ megőrzése érdekében, de azt is megmutathatják, hogy nem az e világról felelőtlenül gondolkodó és az e világban felelőtlenül élő emberek alkotják közösségeinket.”

A környezet iránt felelősséget érző morál Kodácsy Tamás szerint világi körben jött létre előbb. „Azt látom, hogy más társadalmi szervezetek sokkal aktívabbak, a keresztyénség sokszor döcög ezen a területen. Nyilván a maga tehetetlensége miatt is, de nagyon sokan úgy érzékelik, hogy ez egy abszolút másodlagos dolog az én boldogulásomhoz képest. Az a világ viszont, ami meg van váltva, ugyanaz, mint a teremtett világ. Ez az, amiben eljött Jézus, itt lett emberré. Ugyanazt a port szívta, mint a tanítványok, ugyanúgy evett, mint ahogy mi eszünk, és ugyanúgy foglya volt annak a térnek és időnek, aminek mi is. Ezért is fontos nekünk ez a világ. Ehelyett persze Bábel tornya-szerűen mesterséges és virtuális világokat teremtünk, fogalmakkal, bitekkel, izzókkal és zárt terekkel, amelyben próbáljuk úgy alakítani a dolgokat, ahogy nekünk jó. Valójában pedig ez a teremtett világ az – amiben most is ülünk meg beszélgetünk –, amely meg van váltva, amelyben valódi reménységünk van.”

Keresztyén mozgalmak külföldön és itthon

Napjainkban, amikor időnként környezetvédő aktivisták radikális megmozdulásairól hallunk, felmerül a kérdés, vajon hogyan küzdjenek a keresztyének a teremtett világ megóvásáért. „Én azt gondolom, hogy a keresztyénségnek a felelőssége abban van, hogy azokat az embereket is meg tudja szólítani, méghozzá nem radikális módon, akiknek korlátozottabbak a lehetőségeik, akár a város forgatagában, akár a természet közvetlen szépségében élnek” – vélekedik az egyetemi lelkész. Ugyanakkor a civil szervezetekkel való összefogás is nagyon hasznos. „Azok, akik a kizsákmányolás és az emberi telhetetlenség ellen bármit is tenni tudnak, jelenleg szövetségesek” – tartja Kodácsy.

Itthon talán el sem tudjuk képzelni, amit a nyugat-európai keresztyénség a környezettudatos gondolkodással és a nagyobb beruházások esetében a hozzá társuló tőkével kivitelezett már eddig is. „A németországi keresztyén környezetvédelmi szervezetek napkollektoros tetőkkel látják el az egyházi épületeket, rengeteget tesznek a környezettudatos életért, például a fair trade (méltányos kereskedelem) mozgalom megjelenik egyházi szinten.

Skóciában az Eco-Congregation programban a gyülekezetek ökotudatosságát próbálják nem feltétlenül nagy beruházásokkal, hanem elemi szinten felkelteni. Náluk a liturgiában is megjelenik a teremtésvédelem szemlélete, amelynek Magyarországon is egyre több motorja van. Ilyen az Ararát munkacsoport az evangélikusoknál, a református egyházban a rákoscsabai ökoóvoda, vagy az almaprojekt. Vannak kezdeményezések, de nincs szervezett struktúrája ennek az egyházban” – véli Kodácsy Tamás. Szerinte előrelépés lehetne az, ha az egyház a különféle, környezettudatosságra vonatkozó feladatok előmozdítására megbízna egy-egy csoportot, ahogy ez például a briteknél működik. „Remélem, hogy ez változik. Hogy a református egyház is egyre inkább felismeri ennek a szükségességét, és sikerül például református ökogyülekezeteket létrehozni skót mintára.”

Mint arra az egyetemi lelkész felhívja a figyelmet, bár a református egyházban vannak lelkészek, akik foglalkoznak az ökológiai kérdésekkel, a teremtés védelmében másik fontos lépés lehetne, ha egyházunk is felállítana egy ezzel foglalkozó munkacsoportot. A 2008 őszén létrehozott Ararát Teremtésvédelmi Munkacsoport például evangélikus lelkészek és tanárok együttműködésével jött létre. Honlapjukon, amely a www.ararat.lutheran.hu címen érhető el, ötlettár is található, amely a környezettudatos gyülekezeti életmód gyakorlati megvalósításában segít.

A munkacsoport igen hasznos tevékenységet folytat ezen kívül is. „Jelen voltunk a Szélrózsa ifjúsági fesztiválon, lelkésztalálkozókon, konferenciákon. Rendszeres rovatot tartunk fenn egyházunk hetilapjában, igyekszünk népszerűsíteni a gyülekezeteknek szóló Agenda21 programot, segédanyagokat készítünk és gyűjtünk össze honlapunkon lelkészek, tanárok, gyülekezeti munkatársak számára. Ezek mellett saját munkaterületén mindenki sokat tesz az ügy érdekében: van, aki iskolai csendesnapokat és táborokat szervez, más gyülekezeti bibliaórát és istentiszteletet tart, vagy éppen előadást hirdet meg a teremtésvédelem valamely kérdésére fókuszálva” – meséli Kodácsy-Simon Eszter.

Hogyan tovább?

Kodácsy Tamás bízik abban, hogy egyre bővülnek majd a támogatási lehetőségek azoknak a református gyülekezeteknek a számára, amelyek fenntartható közösségekként akarnak élni. Ezeknek a híveknek a teremtett világ védelmében tanúsított helytállása településeiken módot ad az evangélium hiteles képviseletére is.

Az egyetemi lelkész szerint nem felesleges a legapróbb lépéseket is megtenni, a kudarc sokkal inkább az, ha nem küzdünk a teremtés védelméért. Máskülönben magunkat vagy a gyermekeinket, unokáink életterét pusztítjuk el. Idővel pedig hazánkban is elérhetők lehetnek látványosabb eredmények, akárcsak külföldön – ahol szintén nem csupán az anyagiakon múlik a siker.

Mielőtt pedig felmérnénk, mit is tehetünk, érdemes végre megállnunk, hogy egyáltalán felfoghassuk, micsoda ajándék az élet. A teremtés hete jó lehetőség erre, és arra is, hogy imádkozzunk teremtett világunkért, valamint létező és leendő embertársainkért. A teremtés ünnepe ugyanis örömünnep, ami alkalom arra, hogy ráeszméljünk: létezésünk eredete nem vész a homályba, s ha ez így van, végcélja és rendeltetése is világos és reményt keltő. A Teremtő Isten pedig dicséretünket érdemli! Ha pedig felismerjük és betöltjük hivatásunkat, bizakodhatunk abban is, hogy meglátjuk az új eget és új földet. Mindeközben azonban nem csak mi várakozunk: a teremtett világ is sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését (Róm 8,19).
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép