Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Zsófia napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Mindenkinek
Régi kereszt  si.
A béke és az igazságosság nélkülözhetetlenek a Közel-Kelet számára
2010-10-10 Forrás: Vatikáni Rádió
XVI. Benedek megnyitotta a térséggel foglalkozó püspöki szinódust, amely október 24-ig tart. Október 10-én reggel fél 10-kor XVI. Benedek pápa ünnepélyes szentmisével nyitotta meg a Közel-Kelettel foglalkozó püspöki szinódust, amelynek témája: „A katolikus egyház a Közel-Keleten: szeretetközösség és tanúságtétel. ’A hívők sokaságának egy volt a szíve-lelke’ (Ap. Csel 4,32)”.
A Szentatyával együtt misézett a szinódusi atyák túlnyomó többsége (hivatalos számuk 185) és 69 pap. A koncelebrálók között volt Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának elnöke, aki „ex officio”, hivatali minőségben vesz részt a szinóduson. A bíboros a szertartást követően interjút adott műsorunknak.

Az Eucharisztikus imát a pápával együtt az oltár mellett mondta el többek között Nasrallah Pierre Sfeir bíboros, libanoni pátriárka, Emmanuel Delly bíboros, az iraki káldok babilóniai pátriárkája, Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa, Nikola Eterović érsek, szinódusi főtitkár.

Az evangéliumot latinul és görögül olvasták fel. A hívek könyörgései között törökül azért fohászkodtak, hogy tovább fejlődjön az állam pozitív laicitása, és az emberi jogok előmozdítása. Homíliájában a pápa Közel-Keletet Isten népe értékes és szeretett részének nevezte. A szinódusi atyák feladata, hogy megvitassák a sokat szenvedett föld híveinek és lakosságának jelenét és jövőjét. Rendkívül fontos, hogy hálát adjanak a Történelem Urának, aki lehetővé tette, hogy a térségben folyamatosan jelen legyenek a keresztények.

A világnak ezt a részét Isten a többi térségtől eltérően, mintegy a „magasból” szemléli. Ábrahám, Izsák és Jákob földjéről van szó, ahol az Egyszülött Fiú Máriától világra jött, ahol élt, ahol meghalt és feltámadt. Ez a föld az egyház bölcsője, küldetése, hogy elvigye Krisztus evangéliumát a föld végső határáig. Mi hívők is ezzel a tekintettel nézünk a Közel-Keletre, az üdvtörténet távlatában – mondta homíliájában a Szentatya.

Az egyház azért jött létre, hogy az emberek között Isten egyetlen és egyetemes üdvösségtervének jele és eszköze legyen. Ha Isten távlatai szerint vizsgáljuk a világnak ezt a részét, akkor felismerjük, hogy egy egyetemes üdvösségterv bölcsője. Ez oyan titokzatos szeretetközösség, amely a szabadságban valósul meg és amely igényli az emberek válaszát.
Utalással a szinódus témájára a Szentatya megállapította: „Szeretetközösség nélkül nincs tanúságtétel: a nagy tanúságtétel éppen a szeretetközösségben való élet. Ez a szeretetközösség nem más, mint Isten élete, amelyet a Szentlélek továbbít Jézus Krisztus által. Tehát ajándék, nem pedig olyan valami, amit saját erőnkből kell építeni. Éppen ez jelenti azt, hogy szabadon választhatunk és válaszolhatunk az ajándékra. A szeretetközösség szüntelen megtérést kíván, olyan ajándék, amelyet egyre jobban be kell fogadni és meg kell valósítani”.

A püspöki szinódus kiváltságos pillanat, amelyben meg kell újítani Pünkösd kegyelmét, hogy az evangéliumi jó hírt őszintén hirdessük, és azt mindenki befogadhassa – folytatta XVI. Benedek pápa.

Fontos, hogy megértsük a szinódusi ülés célját, amely elsődlegesen lelkipásztori jellegű. Bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül egyes országok kényes, olykor drámai társadalmi és politikai helyzetét, a Közel-Kelet egyházainak főpásztorai küldetésük aspektusaira kívánnak összpontosítani. A szinódus egyébként különösen jó alkalom arra, hogy folytassuk az építő párbeszédet a zsidókkal, akikhez a Szövetség hosszú történelmének megbonthatatlan szálai fűznek, valamint a muzulmánokkal.

A pápa reményének adott hangot: a hívek érzik annak örömét, hogy a Szentföldön élhetnek, megújítják annak tudatát, hogy az egyház élő kövei a Közel-Keleten, a nehézségek ellenére.
A Szentatya erőteljes felhívást intézett a nemzetközi közösséghez: alapvető jog, hogy mindenki emberhez méltóan élhessen saját hazájában. Meg kell tehát teremteni a béke és az igazságosság feltételeit, amelyek nélkülözhetetlenek a térség minden lakójának harmonikus fejlődéséhez.

Mindenki tegye meg tehát kötelességét: a nemzetközi közösség támogasson egy megbízható, törvényes és építő utat, amely a békéhez vezet. A térségben jelen lévő vallások mozdítsák elő azokat a spirituális és kulturális értékeket, amelyek az embereket összekapcsolják, és amelyek kizárják az erőszak minden megnyilvánulását. A keresztények továbbra is hozzájárulnak nemcsak a társadalmi felemelkedés műveihez, mint például az oktatási és egészségügyi intézményekben végzett tevékenységük révén, hanem elsősorban az evangéliumi nyolc boldogsággal, amelynek lelkisége áthatja a megbocsátás és a kiengesztelődés gyakorlását.

Végül XVI. Benedek Közel-Kelet áldott földjét a szentek és Mária oltalmába ajánlotta, ismételten fohászkodva a békéért.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép