Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
János, Pál napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Angyal füzérrel (A)
III. Pál
Nem egy idealizált képet akartunk a reformátusokról
2010-10-14 Forrás: Református Egyház
Hamarosan kézbe vehetjük a Magyar Református Egyház hivatalos lapjának az első, próbaszámát. A 136 oldalas, 35 ezer példányszámban megjelenő Kálvincsillagban az egységes református egyház valamennyi egyházrésze bemutatkozik. A lapról a főszerkesztővel, Fekete Károllyal beszélgettünk.
„Tavasszal nagy lendülettel kezdődött a közös lap készítése, mert először úgy volt, hogy május 22-re jelenik meg az első szám. Aztán az elnökség úgy döntött, mégsem a magyar református egység napjára, hanem októberre, a reformáció hónapjára időzíti a kiadvány megjelenését – kezdte az október elején megjelent Kálvincsillag bemutatását Fekete Károly. Az először, próbaszámmal megjelent, 136 oldalas lap az egységes Magyar Református Egyház közös kiadványa és egyben egyfajta kísérlet is. – A periodikában bővelkedő református egyházi sajtóban eddig kevés magazinjellegű kiadvány volt, a Konvent elnöksége fogalmazta meg, hogy ilyen lapot tudna elképzelni. Nagyon izgalmas feladatnak ígérkezett ez a munka, mert soha nem csináltam még ilyet.”

A lap készítői gárdája a kilenc Kárpát-medencei részegyház delegáltjaiból jött össze és ők választották maguk közül a főszerkesztőt, Fekete Károlyt, a Debreceni Református Hittudományi Egyetem (DRHE) tanszékvezető egyetemi tanárát, a Generális Konvent Liturgiai Bizottságának elnökét, a Református Tiszántúl című egyházkerületi lap felelős szerkesztőjét.

Jó csapatmunka volt, mondta a főszerkesztő a lap készítéséről. Fontosnak tartotta megemlíteni a szerkesztőgárda a tagjait, akik a következők voltak: Czanik András (Zsinati Hivatal), Dienes Dénes (Tiszáninnen), Dobos Zita (Tiszántúl), Fábián Tibor (Királyhágómellék), Halász Sámuel (Délvidék), A. Kis Béla (Felvidék), Köntös László (Dunántúl), Pete Violetta (Dunamellék), Rácsok András (Tiszáninnen), Regéczy Nagy Enikő (Dunamellék), Somogyi Botond (Erdély), Taracközi Ferenc (Kárpátalja). Szintén kiemelte az igényes kivitelű lap tördelőszerkesztőjét, a Református Lapját is készítő Rezessy Szabolcsot.

A magazinos jelleg és a május 22-i egység kifejezésének igényei mellett nem kaptak konkrét utasításokat a készítők az elnökségtől. A lap címe is a szerkesztőbizottság terméke: nem szerettek volna túl direktek lenni, vagy esetleg egy lapelődöt felújítani, személyt sem akartak így kiemelni. Így esett a választás a Kálvincsillagra, hiszen sokszor megjelenik, a ruhánkra kitűzhető, a templomtorony tetején felfedezhető – nem direkt, de mégis egyértelmű református szimbólum. A címlapfotóra – a Budapest-Kálvin téri Egyházközség Kálvin terme lépcsőházának Róth Miksa által készített üvegablaka – a reformáció hónapja miatt esett a választás, a Bocskay Istvánt, Kálvin Jánost és Bethlen Gábort ábrázoló kép egyszerre ötvözi az egyház történelmét és teológiai hagyományait.

A lap küldetésében, szerepében fontos az, hogy kifejezze az egységelvet, megjelenítse az egységet elősegítő, megvalósult vagy tervezett ügyeket is. Emellett azonban fontos a részegyházi sajátosságok megmutatása is, hiszen mindenki ragaszkodik a saját gyökereihez, hangsúlyozta Fekete Károly. A szerkesztők arra törekedtek, hogy az egységet erősítsék, de ez ne valamilyen uniformizált formában történjen. Fekete Károly megjegyezte, az is lényeges volt, hogy ne egyfajta kirakata legyen ez a részegyházaknak, ahol a kerületek, mintegy a „cég reklámjaként”, a legnagyobb eklézsiákat vonultatják fel.

„Természetes és őszinte írásokat szerettünk volna, amelyek a valóság örömteli és kevésbé örömteli pillanatait is bemutatják. Ezek a cikkek tömegjeleneteket éppúgy felvonultatnak, mint szórványokat. Beszámolnak évfordulókról, de önkritikus bemutatkozásokat is olvashatunk. Nem egy idealizált, letisztított képet akartunk nyújtani a református egyházról, hanem élethelyzetekben is sokszínű tartalmat szerettünk volna. Törekedtünk arra, hogy ne az egyházkormányzatra koncentráljunk, hanem az egész reformátusságot mutassuk be, mintegy az egyetemes papság protestáns hagyományát ápolva.”

A főszerkesztővel végig is lapoztuk a Kálvincsillagot, amely Kozma Zsolt teológiai professzor igehirdetésével indul. A főszerkesztő kiemelte, szinte magától értetődő volt, hogy a 2006-ban aranygyűrűs teológiai doktori címmel kitüntetett kolozsvári lelkész írása kapja ezt a helyet, mivel ő évtizedek óta elkötelezett híve és tevékeny alakítója a Kárpát-medencei református egységnek. Nemcsak itt, hanem valamennyi rovat elején található egy szentírási rész, ezek az igék pontosan kifejezik, miről szólnak és mi a közös a következő cikkekben.

Az első rovat a Május 22. után címet viseli, a főszerkesztő meg is indokolta a választás: „Nem az volt a célunk, hogy tovább fényezzük május 22.-t, hanem hogy továbbadjuk az impulzusait. Arra törekedtünk, hogy ne egy száraz beszámolót tárjunk az olvasók elé az egység első évéről.”

A következő, a Lélektől lélekig rovat is az egység a jegyében íródott. Fekete Károly hangsúlyozta, a közösség csak akkor működhet, ha a lelkület is egységes, ennek az ébren tartása nagyon fontos.

Az eddigieknél is nagyobb lelkesedéssel mesélt a főszerkesztő a Hitsorsosaink című blokkról, amely szavai szerint arról szól, hogy fel kell ismernünk: járnak, élnek köztünk olyanok, akik bizonyítottak, megélték a hitüket. Négy különböző sorsot, négy teljesen eltérő élethelyzetet mutattak be: a most nyolcvanöt éves nyugalmazott kárpátaljai püspök Gulácsy Lajosét, aki hét évet töltött a Gulágon; a királyhágómelléki főgondnok, érmihályfalvi polgármester kovács Zoltánét; a tákosi Erzsike néniét; a katolikusnak születetett, felnőttként református egyháztaggá lett B. Kovács Istvánét, aki a rimaszombati Tudományos Gyűjtemények igazgatója.

Ezt követi a legvaskosabb blokk, a részegyházak bemutatkozása, ahol ugyancsak törekedtek arra a szerkesztők, hogy ne csak földrajzilag (Amerikától a Vajdaságig), hanem élethelyzeteiben is sokszínű képet (a tatabányai gyülekezettől a királyhágómelléki cigánymisszióig) nyújtsanak a reformátusságról. Az értékőrzők rovat és a lap egyik legszínesebb írása a Kárpát-medencei református egyházi tárgyi emlékek gyűjtéséről szól. A kifelé szólás a társadalmi szerepvállalás református hagyománya miatt értelemszerű volt az Egyház és társadalom című rovat létrejötte. Ahogyan egyértelmű volt, helyet kell kapnia a református oktatásnak, és a cikkek is felölelik a teljes skálát, az óvodától az egyetemig.

A Kálvincsillag készítői tényleg kísérletet tettek rá, hogy az egyházi élet valamennyi oldalát bemutassák, hiszen az eddigieken túl ifjúsági, egyházzenei, diakóniai és az egyházépítéssel kapcsolatos cikkeket is közöltek.

„A lap elsődleges célja, hogy befelé szóljon, erősítse az identitást, sokszintűen és sokszínűen mutassa meg a református valóságot. Persze ha mindezt teljesítjük, akkor ebből meg lehet sejteni, kik vagyunk, miért kedves nekünk, hogy magyar reformátusok vagyunk. Ha ezzel sikerül dűlőre jutnunk, sikerül megfogalmaznunk, milyen egyházkép, Istenkép és életfelfogás a sajátunk, akkor ezzel kiléphetünk a külvilág elé is. Nem a szebbik arcunkat akarjuk megmutatni és nincs ennek polemikus éle sem” – zárta a Kálvincsillag bemutatását Fekete Károly.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép