Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Tekla, Líviusz napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Gőg nélkül
Szekszárd Református templom
Megjelenik a katolikus lexikon zárókötete, könyv a Torinói Lepelről, Képes Biblia gyerekeknek
2010-10-16 Forrás: Magyar Kurír
A Magyar Kurírnak Farkas Olivér, a Szent István Társulat igazgatója nyilatkozik arról, milyen könyveket szándékoznak kiadni az év hátralévő részében.
Hazánk és az egész Kárpát-medence legrégibb könyvkiadója, a Szent István Társulat 1848. május 1-jén kezdte meg hivatalos működését, Fogarassy Mihály nagyváradi kanonok vezetésével. A Társulatnak 1923-ban XI. Pius pápa az „Apostoli Szentszék Könyvkiadója” címet adományozta. Ennek értelmében a hivatalos hazai egyházi kiadványokat, a liturgikus könyveket, a katolikus iskola tankönyveit, a Szentszék magyarra fordított megnyilatkozásait elsőként a SZIT adhatta és adhatja ki.

A kiadó terveiről Farkas Olivér elmondta: karácsonyig húsz-huszonkét könyv kiadását tervezik. Lesznek köztük lexikonok, teológiai, filozófiai, szépirodalmi művek, amelyek a legkülönbözőbb érdeklődésű és korú rétegekhez szólnak, felnőttekhez, fiatalokhoz és gyermekekhez. A Szent István Társulat mindig a hagyományos családmodellben gondolkozott, s arra törekedett, hogy a családon belül mindenki – nagyszülő, szülő, gyermek – megtalálja az érdeklődésének megfelelő olvasmányt.

Az igazgató számára különleges örömöt jelent, hogy megjelenik a Diós István szerkesztette Magyar Katolikus Lexikon XV. kötete, amely egyben zárókötet is. Közel harmincéves munkán vannak túl. Az első kötet 1993-ban jelent meg, de ezt tizenhárom éves előkészítő kutatás előzte meg. A katolikus egyház történetében magyar vonatkozásban ilyen horderejű vállalkozás a lexikonok műfajában még soha nem volt. Az egyes kötetek hatalmas szöveg- és képanyagot tartalmaznak, megtalálható bennük a katolikus egyház kétezer éves tudáskincsének esszenciája, benne az ezeréves magyar lelkiségi egyháztörténelemmel.

A megjelenésre váró teológiai művek közül a társulat igazgatója kiemeli Schütz Antal Pedagógia című könyvét, melyet Kuminetz Géza tanszékvezető professzor fedezett fel és rendezett sajtó alá. Schütz Antal a XX. század talán legsokoldalúbb teológusa volt, foglalkozott filozófiával, pszichológiával, csodálatos hittankönyveket írt, imakönyveket állított össze, a Sík-Schütz a mai napig fogalom. Ezt a könyvét 1948-ban jegyezte le, gyorsírással. Ez a máig kiadatlan mű örök érvényű pedagógiai igazságokat fogalmaz meg és foglal rendszerbe. Éppoly kiváló és alapos munka, mint a Bölcselet elemei.

Ismeretes, hogy XVI. Benedek pápa szeptember 19-én Birminghamben boldoggá avatta John Henry Newman bíborost. A Szent István Társulat ebből az alkalomból jelenteti meg Nemeshegyi Péter jezsuita szerzetes teológus John Henry Newman vándorútja című kis füzetét, amelyben az anglikánból katolikus hitre tért bíboros életét tárja az olvasó elé, Ian Ker 1988-ban megjelent monográfiája alapján. A kötet végén olvasható a Szentatyának a boldoggáavatási szertartáson elmondott beszéde.

A nagyközönség előtt talán kevésbé ismert Pályi Gyula neve, aki két olasz egyetemen is tanít – Modenában és Reggio Emiliában –, általános és szervetlen kémiát. Ő a Torinói Lepel nemzetközi hírű kutatója, s ezzel a címmel írt tanulmányt, amelynek megjelentetése ugyancsak szerepel a Szent István Társulat idei tervei között. Farkas Olivér emlékeztet rá: a lepel sokak szemében Jézus Krisztus halotti leple, mások szerint viszont „középkori hamisítvány”. A kérdés megválaszolásához rengeteg történelmi és természettudományos vizsgálatot folytattak. Pályi professzor ebben az óriási adathalmazban próbál meg hideg fejjel, távolságtartóan rendet teremteni. Közérthetően mutat be minden fontos történelmi dokumentumot és természettudományos eredményt. Óvatos távolságtartással közelít a témához, de még így is kialakul a végső következtetés, hogy a tudomány mai ismeretei szerint a Torinói Lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple.

Az egyháztörténet tárgykörében jelenik meg a társulat tervei szerint Hubert Wolf A pápa és az ördög című kötete. Wolf híres német történész és teológus, könyvében az 1922 és 1939 között Szent Péter trónján ülő XI. Piusz pápaságának időszakával foglalkozik. A könyv címe utalás XI. Piusz kijelentésére, hogy a lelkek megmentéséért akár még az ördöggel is hajlandó tárgyalni. Ám Wolf mégsem az ő tevékenységét vizsgálja elsősorban, hanem XI. Piusz korábbi müncheni nunciusának, majd bíboros államtitkárának, Pacelli bíborosnak a munkásságát, vagyis a későbbi XII. Piusz pápáét. Pacelli nunciusként jelentéseket küldött Rómába a német helyzetről. Rengeteg levél, dokumentum került elő a Vatikán titkos levéltárából, melyekből Wolf összeállította a könyvet, amelyhez Szabó Ferenc jezsuita atya írt előszót.

A témakörnél maradva, bár az időben nagyot ugorva, kiadja a társulat a Szabó Csaba szerkesztette, Egyházüldözők és egyházüldözés a Kádár-korszakban című tanulmánykötetet, amely a 2010. május 6–7-én a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán megrendezett konferencia előadásait tartalmazza. Farkas Olivér emlékeztet rá: a rendszerváltozás óta az egyik kiemelt téma, amely időről időre szóba kerül, az ügynökügy. Többnyire azonban csak az ügynökökről beszélnek az emberek, s a lényeggel szinte senki nem foglalkozik, hogy kik voltak a beszervezők, s hogyan működtették a rendszert. Ezen a májusi konferencián azonban kiemelten szóltak az előadók erről is, ezért a kötet megjelenése hiánypótlónak nevezhető. Mivel a konferencia ökumenikus volt, a Szent István Társulat, a Kálvin Kiadó és a Luther Kiadó közösen adja ki a könyvet.

A Szent István Társulat mindig kiemelt figyelmet szentelt a gyermekeknek és az ifjúságnak. Ennek jegyében adják ki a Képes Biblia felújított változatát, amely korábban az oxfordi Lion Kiadó gondozásában jelent meg, két kötetben. A fordító K. Nagy Erzsébet, a kötetet Török József professzor dolgozta át. Ez különösen fontos, mivel a Szent István Társulatnak elég régóta nincs képes Bibliája.

Az ifjúságnak szánják, de az igazgató meggyőződése szerint a felnőttek is szívesen fogják olvasni a Rákóczi harangja, Hunyadi kardja című kötetet, amely a legszebb magyar történelmi elbeszéléseket tartalmazza. A szerzők, legkiválóbb íróink – Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, Benedek Elek, Móra Ferenc, Krúdy Gyula – az ezeréves magyar történelmet dolgozták fel. Az elbeszélések önmagukban is gyönyörűek, de a kötet értékét növeli, hogy Somogyi Győző rajzaival jelenik meg. Az ismert grafikus és festőművész évtizedekig foglalkozott azzal, hogyan éltek, öltözködtek, építkeztek eleink, tehát a rajzai kultúrtörténeti illusztrációk, ugyanúgy tudást közvetítenek, mint maga a szöveg. Somogyi nem elsősorban a történést ábrázolja, hanem az adott elbeszélés korát, hangulatát. Hogy néztek ki a kuruc, a labanc csapatok, milyen volt egy huszár öltözete. Farkas Olivér rendkívül sokat vár ettől a kötettől, hangsúlyozva, hogy a világi könyvpiacon is komoly érték lesz.

Végül a Szent István Társulat megjelenteti az egyik legnagyobb magyar történelmi regényt, Móra Ferenc Aranykoporsó című könyvét, amely megértő emberséggel emeli ki a Kr. u. III-IV. század fordulóján uralkodó Diocletianus császár korának ellentmondásos szereplőit, a különböző tartományok keresztény közösségeinek életét, hol megtűrt, hol kegyetlenül üldözött létét. A magyar irodalom egyik klasszikus műve méltán számíthat az ifjú és felnőtt olvasó kiemelt érdeklődésére – mondja Farkas Olivér igazgató, hangsúlyozva: aki elolvassa a regényt, nem mindennapi élményben lesz része.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép