Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Jusztin napja
6 felhasználó online
0 tag, 6 vendég



Képek a galériából

Oltár
Szökőkút a Spanyol lépcső előtt
„A hagyományt úgy kell megőrizni, hogy nyitott legyen a fejlődésre”
2010-11-05 Forrás: Vatikáni Rádió
A bolgár fővárosban tartják találkozójukat november 4-e és 7-e között az európai keleti egyházak ordináriusai. Az összejövetelt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezte. Erdő Péter bíboros, a tanács elnöke a helyszínről tájékoztatja hallgatóinkat a találkozóról, amelynek témája: „A keleti egyházak egyházi mivoltának kritériumai ma”.
Az európai keleti szertartású katolikus egyházak püspökei évente találkoznak egy idő óta és az utóbbi években ezt az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezi, hiszen a keleti katolikusok is tagjai ugyanennek a szervezetnek.

Mit jelent az, hogy egyház? A II. vatikáni zsinat a részegyház kifejezést több értelemben használta. Egyrészt és ez a legfőbb értelme - ez az ami elterjedt azóta a teológiában - az egyházmegye, mint részegyház. Ugyanakkor azonban keleti szertartású egyházmegyék összességére, csoportjaira is használja ezt a kifejezést más zsinati dokumentumokban. Ez azt jelenti, hogy a lelkiség, a teológia, a liturgia, de az egyházfegyelem terén is saját azonossággal, hagyománnyal rendelkező, de egy vagy több egyházmegyéből álló csoportokról, közösségekről van szó. Ezeket ma a katolikus egyházjog saját jogú egyházaknak nevezi. Egyforma a méltóságuk éppúgy, mint a latin egyházé, tehát nem arról van szó, hogy valamelyik jobban őrizte volna meg az apostoli hagyományt, mint a másik, hanem független módján tette ezt, így a sokféleségben gazdagság rejlik.

Ugyanakkor nem mondhatjuk azt, hogy ugyanaz a jogi státuszuk ezeknek az egyházaknak, mert van, amelyikben csak egy egyházmegye van, van olyan, amelyik pátriárkai egyház, van, amelyik saját jogú metropolita egyház, tehát a hívek számában, a hierarchikus tagoltságban rendkívül különböznek. Különböznek szociológiailag is, hiszen vannak olyanok, amelyek olyan országokban élnek, ahol ugyanazt a keleti hagyományt egy náluk sokkal nagyobb ortodox közösség is hordozza. Vannak viszont olyanok például, mint Magyarországon, inkább latin katolikus környezetben élnek, ahol az ortodoxok száma elenyésző és azok sem elsősorban a magyar hagyományok letéteményesei, tehát ezek a különbségek meghatározzák a lelkipásztori és teológiai stratégiákat is.

Két szempont van, amit a zsinat és a zsinat utáni szentszéki megnyilatkozások mindenképpen hangsúlyoznak. Az egyik, hogy igyekezzenek visszatérni a hiteles lelkiségi, teológia, fegyelmi, liturgikus örökségükhöz, ha netán ettől eltávolodtak volna. A másik szempont, amit a zsinat egyébként a latin egyház számára is mond, és amit különösen a „Gaudium et Spes”-ben tár a világegyház elé, az az, hogy az egyháznak a mai világhoz van küldetése. Tehát úgy kell ezt a hagyományt ma újraéleszteni, megfogalmazni, hogy az egyúttal nyitott legyen a fejlődésre, nyitott legyen a konkrét mai lelkipásztori valóság felé, és a mai világban tudjon érthető tanúságot tenni a keresztény hitről.

Ezek azok a feladatok, amelyekkel újra és újra szembe kell nézni. Ebben szükség van nagyfokú összetartásra, vagyis a kommúniónak, a közösségnek a tudatára és gyakorlati megélésére a különböző keleti katolikus egyházak és a latin egyház között. Tehát az egész katolikus egyháznak a közös erőfeszítése is szükséges ezen a téren.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép