Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Laura, Alida napja
6 felhasználó online
0 tag, 6 vendég



Képek a galériából

Áhitat
Egy pohár bor
Vallásszabadság és liturgia - Erdő Péter bíboros, prímás a konzisztóriumról
2010-11-22 Forrás: Magyar Kurír
XVI. Benedek pápasága óta a november 20-ra összehívott konzisztórium a harmadik. A Szentatya a konzisztóriumon 24 új bíborost kreált, ezzel a Bíborosi Kollégium tagjainak száma 203-ra emelkedett, amelyből 121 a pápaválasztó és 82 a nem választó bíboros. A Szentatya az előző napon részt vett a Bíborosi Kollégium számára szervezett elmélkedési- és imanapon. A konzisztórium ülésén hazánkat Erdő Péter és Paskai László bíboros képviselte.
A konzisztórium, a bíborosok tanácsa, nem döntéshozó testület, hanem azon intézményes formák egyike, amelyekben a bíborosok testülete a római pápát, az egész egyház kormányzásában támogatja. A generális konzisztórium feladata az új pápa megválasztása – fogalmazott Erdő Péter bíboros, aki beszámolt a konzisztóriumot megelőző ülés témáiról.

A fő témák között elsősorban a vallásszabadság kérdése szerepelt – mondta a főpásztor, vagyis az a tény, hogy jelen pillanatban a világon, szinte minden kontinensen megtalálhatók a keresztények és katolikusok durva üldözésének, vagy legalább is diszkriminálásának jelei és esetei. Szóba került a probléma kezelése, teológiai átélése, és azoknak az eszközöknek a keresése, amelyekkel segíteni tudunk. Különösen az iraki keresztények helyzete tragikus, pedig ők kétezer év óta élnek ott, hiszen a szülőhazájuk. Nyilván csak az egyik lehetőség az, hogy megpróbálunk rajtuk anyagilag segíteni. A rájuk nehezedő ellenséges társadalmi nyomást – amiben ők igazán nem vétkesek – kellene enyhíteni ahhoz, hogy lássanak valamilyen életlehetőséget a szülőföldjükön.

Erdő Péter elmondta, hogy a konzisztóriumot megelőző nap másik nagy témaköre a liturgia volt. Tudjuk jól – fogalmazott, hogy a II. Vatikáni Zsinat óta liturgikus reform van folyamatban. A reformon belül voltak hullámhegyek és hullámvölgyek, olyan események, főleg a zsinatot követő időben és főleg nyugaton, amelyek túlzásnak tűntek, és amelyek értékek rombolásához vezettek. A lelki tartalomra kell a hangsúlyt helyezni, azaz arra, hogy a liturgia valóban szent cselekmény. A II. Vatikáni Zsinat is azt tanítja, hogy a liturgia Krisztus és az egész egyház cselekménye, tehát nem az egyes emberek, a pillanatnyilag jelenlévők szubjektív érzései szerint kell azt alakítani, hanem azzal a felelősséggel, hogy a papok Krisztus és az egész egyház nevében és személyében mutatják be a legszentebb áldozatot Istennek, teszik jelenvalóvá Krisztus egyetlen áldozatát. Ehhez igazodik a többi liturgikus cselekmény logikája is. Ennek a tudatát kell jobban elmélyíteni, és ennek a fennköltségnek kell a liturgia végzési módjában megmutatkoznia. Abban azonban nincs változás, hogy a latin egyházban a liturgia rendes formája a II. Vatikáni Zsinat után kidolgozott misekönyv és szertartáskönyvek, míg a 1962-es misekönyv, természetesen, csak a rendkívüli forma marad.

A további kérdések között felmerült a Dominus Iesus kezdetű pápai dokumentum hatástörténete, amelynek kihirdetésére tíz évvel ezelőtt került sor. Ezt a dokumentumot annak idején többféle kritika is érte – magyarázta Erdő Péter bíboros. A lényeg, hogy Krisztusba vetett hitünk nem az általános emberi, természetes vallásosságnak csupán egy kulturális megnyilvánulása, amely bármely más vallási érzéssel, vagy hagyománnyal egyenértékű, hanem Krisztus, mint az egész emberiség egyetemes, egyszer s mindenkorra érvényes megváltója, a történelmünk középpontja. Nemcsak a keresztényekének, hanem az emberiség, a világ történetének a középpontja. Ezt a hírt a mai teológia még világosabban érzékeli és látja, mint ahogyan az tíz évvel ezelőtt jelen volt az egyházban.

Értékei, ugyanakkor, ökumenikus szempontból is megmutatkoznak, amikor például a dokumentum – magyarázta a bíboros, híven a II. Vatikáni Zsinat szóhasználatához, azt mondja, hogy az ortodox egyházak valódi egyházak. Ha ebbe belegondolunk, akkor el kell ismernünk, hogy az egyháznak, a zsinaton is meghatározott fogalma szerint, a részegyház fogalma szerint, az egyházmegye, vagy részegyház az Isten népének olyan része, amely törvényesen egy püspökre, mint saját pásztorra van rábízva, aki azt a papság segítségével, az ige és a szentségek útján a Szentlélekben egyesíti. Ez a törvényes rábízás azt jelenti, hogy az egyházkormányzati hatalom, vagy az egyház belső jogrendje is legitim módon működik, amennyiben nem ellenkezik az isteni vagy egyházi jog alapvető előírásaival. Ilyen értelemben ez az elismerés egy rendkívül nagyfokú, bár sajnos még nem teljes közösséget fejez ki a keleti ortodox egyházakkal.

Szóba kerültek, igaz nem fő témaként, és nem az első megbeszélési szakaszban a Szentszék azon újabb rendelkezései, amelyek a pedofil esetek rendkívül kemény kezelését és gyors elintézését teszik lehetővé. Tudjuk – magyarázta Erdő Péter, hogy kiszélesítették azoknak a tényállásoknak a köreit, amelyet az egyház büntetőjogilag is minősít, tehát sokkal több ilyen tényállást büntet az egyház, mint a világi jogrendek. Azután meghosszabbították az elévülési időt, a minősített eseteket fönntartották az Apostoli Szentszéknek, a Hittani Kongregációnak. Ez rendkívül nagy segítség az egyházmegyék számára, hiszen az ilyen ügyek intézése terén általános irányelveket fogalmaztak meg. Azt hiszem, hogy ebben is egy fontos elmélyülési és tisztulási folyamatnak lehetünk a tanúi, amely a világegyházban már pozitív hatásokat mutat.

Erdő Péter bíboros elmondta, hogy a konzisztóriumot megelőző, előkészítő napon, végezetül az anglikánokkal való közeledés, illetve egyes anglikán csoportok katolizálásának az ügye is szóba került. Ez nem a katolikus egyházból indult ki – fogalmazott a főpásztor, hanem az anglikán közösségen belüli, gyökeres változásokból, amelyek az utóbbi évtizedekben végbementek. Gondolok arra, hogy bevezették a nők pappá, majd püspökké szentelését. Azután a szertartásokban és az emberi élet különböző eseményeinek kísérésében számos, korábbi hitelvüktől eltérő gyakorlatokat vezettek be. Ekkor a lelkészi kar és a hívők egész csoportjai gondolták úgy, hogy az ő helyük inkább a katolikus egyházban van.

Azoknak az ordinariátusoknak, amelyekről a Szentatya, az előző évi apostoli konstitúciójában beszélt, a jellege nem saját jogú egyház, nem olyanok, mint egy görög katolikus egyház a katolikus egyház kebelén belül, hanem a katonai ordinariátushoz hasonlítanak. Inkább ideiglenes, átmeneti jellegű képződmények ezek, ugyanakkor a híveikre nézve valószínűleg versengő illetékességük lesz. Ez azt jelenti, hogy ahogyan egy katonai ordinariátus hívei, például katonák és családtagjaik, igénybe vehetik a szentség kiszolgáltatás lehetőségét a katonai ordinariátus keretében, ugyanakkor a lakóhelyük szerint illetékes plébánián is, hasonlóképpen, a katolikus latin egyház életébe való közvetlen beilleszkedés lehetőségei is nyitva maradnak azok számára, akik ezt részesítik előnyben – fogalmazott Erdő Péter bíboros, aki Rómában részt vett XVI. Benedek pápa által összehívott konzisztóriumon.

Az interjú teljes terjedelmében meghallgatható a Magyar Katolikus Rádió, Magvetés – hitéletünk krónikára című műsorában november 22-én, 20 órától, valamint olvasható az Új Ember hetilapban.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép