Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Arnold, Levente napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Emléktábla a templomban  si.
A Bazilika belülről
„Európa nem lenne többé Európa, ha eltűnne társadalmi építményének alapsejtje, a házasság”
2010-12-02 Forrás: Vatikáni Rádió
A Szentszék és a Magyar Köztársaság 1990-ben létesített egymással újból diplomáciai kapcsolatokat. A pápa reményének adott hangot, hogy a mély sebek, amelyeket az országban a csaknem 45 éven át uralkodó materialista világnézet okozott, tovább gyógyulnak a béke, a szabadság és az emberi méltóság tisztelete légkörében.
A katolikus hit kétségtelenül Magyarország történelmének egyik tartóoszlopa. Amikor a távoli 1000. évben István, a fiatal magyar herceg megkapta a királyi koronát II. Szilveszter pápától, ehhez az a küldetés is társult, hogy helyet és hazát teremtsen az országban a Jézus Krisztusba vetett hitnek. A nagy király személyes ájtatossága, igazságérzete és emberi erényei mai is, mint akkor, magasrendű vonatkozási pontot, buzdítást és erkölcsi parancsolatot jelentenek mindazoknak, akikre a kormányzás felelősségteljes szerepét bízták. Természetesen nem az az állam feladata, hogy egy adott vallást rákényszerítsen az emberekre, biztosítania kell azonban a lelkiismereti és istentiszteleti szabadságot.

A pápa ezután a politika és a keresztény hit érintkezési pontjaira mutatott rá. A hit sajátos természetéből fakadóan találkozás az élő Istennel; új távlatokat nyit az értelem számára. Ezzel egyidejűleg tisztító erőként hat az értelemre, elősegítve, hogy az jobban végezze feladatát és ráébredjen önazonosságára. Nem arról van szó, hogy szabályokat vagy magatartásformákat kell rákényszeríteni azokra, akik nem osztoznak a hitben. Egyszerűen csak az értelem megtisztításáról van szó, ami hozzásegít, hogy felismerjék és megvalósítsák mindazt, ami jó és helyes.

A pápa utalt rá, hogy Magyarország kiemelkedő szerepet játszott a vasfüggöny leomlásában. Az azóta eltelt 21 évben az ország fontos helyet foglal el a népek közösségében, már hat éve tagja az Európai Uniónak is. Ezzel jelentősen hozzájárul az európai államok többszólamú kórusához. Jövő év elején pedig Magyarország lesz most első alkalommal az Európai Unió soros elnöke. Az ország sajátságos küldetése, hogy közvetítsen Kelet és Nyugat között. Ezt mutatja a Szentkorona is, István király öröksége. Alsó és felső részén – a kör alakú görög és a ráhelyezett latin koronapánton – egyaránt látható Krisztus arc, valamint a kereszt azt fejezik ki, hogy keletnek és nyugatnak kölcsönösen támogatniuk és gazdagítaniuk kell egymást közös spirituális és kulturális örökségükből és élő hitvallásukból kiindulva. Ezt úgy is értelmezhetjük, mint egyfajta leitmotiv-ot, vezérfonalat Magyarország számára.

A Szentszék érdeklődéssel veszi tudomásul a politikai hatóságok erőfeszítéseit, amelyek az ország alkotmányának megváltoztatására irányulnak, azzal a szándékkal, hogy a szöveg előszavában történjen utalás a keresztény örökségre. Kívánatos, hogy az új alkotmány a keresztény értékekből merítsen ihletet, különösen ami a házasság és a család társadalomban elfoglalt helyzetét és az életvédelmét illeti.

A házasság és a család a polgári társadalom, az országok és a népek egészséges fejlődésének döntő alapját képezik. A házasság egy férfi és egy nő közötti alapvető rend formája, valamint az állami közösség alapsejtje, amelynek kialakításában a bibliai hit is szerepet játszott. A házasság így járult hozzá Európa sajátos aspektusának és humanizmusának megformálásához, azért is, mert szüntelenül a hűség és a lemondás megvalósítását tűzte ki célul.

Európa nem lenne többé Európa, ha társadalmi építményének ez az alapsejtje eltűnne, vagy lényegileg átalakulna. Mindnyájan tudjuk, hogy milyen sok kockázatnak van ma kitéve a házasság és a család. Egyrészt a váláshoz való jog növekvő liberalizálása folytán széttöredeznek legbensőbb értékei, mint a szilárdság és a felbonthatatlanság. Terjed továbbá az a szokás, hogy egy férfi és egy nő együtt élnek a házasság jogi formája és védelme nélkül. Másrészt olyan típusú együttélési formák is jelen vannak, amelyek nélkülöznek minden alapot Európa kultúrtörténetében és jogrendszerében. Az egyház nem helyeselheti azokat a törvényhozási kezdeményezéseket, amelyek a házaspárok és családok alternatív modelljeit kívánják érvényesíteni. Ezek a természeti jog alapelveit gyengítik és relativizálják az egész törvényhozást, valamint a társadalom értéktudatát.

A pápa idézett „Caritas in veritate” k. enciklikájából, miszerint a globalizált társadalom ugyan közelebb hozza egymáshoz az embereket, de nem teszi őket egymás testvérévé. Az értelem képes arra, hogy biztosítsa az emberek közötti egyenlőséget, de végül is nem ébreszti fel a testvériség érzését. Ennek eredete ugyanis az ember Istentől kapott természetfeletti hivatásában található. Isten szeretetből teremtette meg az embert és Jézus Krisztus megtanította, hogy mi a testvéri szeretet. A testvériség bizonyos értelemben a szabadság és egyenlőség másik oldala. Megnyitja az embert a másik felé, a másik iránti figyelem felé. A személy ugyanis csak akkor talál önmagára, ha túljut saját vágyain és az ingyenes önátadás, a hiteles szolidaritás felé irányul, amely sokkal jobban megfelel közösségi elhivatottságának.

A katolikus egyház, mint a többi vallási közösség, fontos helyet foglal el a magyar társadalomban. Széles körben elkötelezte magát intézményeivel az oktatás, a kultúra, a társadalmi segélynyújtás terén. Ezáltal hozzájárul az ország valóban szükséges erkölcsi építéséhez. Az egyház bízik abban, hogy az állam támogatásával továbbra is folytathatja és növelheti ezt a szolgálatát az emberek javára és az ország fejlődésére – mondta XVI. Benedek pápa, majd kifejezte azt a jókívánságát, hogy az állam és a katolikus egyház közötti együttműködés ezen a téren tovább növekszik mindenki javára.

Végül a Szentatya sikeres munkát kívánt Győriványi Gábor nagykövetnek, kérve Mária, Magyarok Nagyasszonya oltalmát személyére és az egész országra.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép