Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Rafael napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Az utolsó pillanat, Becse, Topor M.
XVI. Benedek
Szolgálati lehetőségek az önkéntesség évében
2011-01-31 Forrás: Református Egyház
Az Európai Unió polgárai számára 2011 az önkéntesség európai éve. A célkitűzés szimbolikus jelentőséggel bír, hiszen éppen tíz esztendeje nyilvánította az ENSZ a nemzetközi önkéntesség évének a 2001-es évet. Az idei év során a református egyház önkéntesprogramjai a civil szférában is ismertebbekké válhatnak, ugyanis a Szeretethíd, a Csillagpont Református Ifjúsági Találkozó és az Önkéntes Diakóniai Év kiemelt események hazánk önkéntes rendezvényeinek sorában.
„Felvethetjük a kérdést: miért foglalkozzunk az önkéntesség évével, főleg, hogy idegenül hathat sokaknak az egyházban az önkéntesség szó. Van erre nekünk szavunk: ez a szolgálat, vagy ahogy a népnyelv mondja, a kaláka. Az egyház felépülésének, működésének nagy része önkéntes munkából tevődik össze, a presbiterektől a kántorokon keresztül a templomot takarítókig sok mindenki szolgál. Az önkéntesség nem más, mint az egyetemes papság gondolatának megélése. Felelősségünk van a társadalomban, felelősségünk van az Isten országának építésében” – mondja Siba Balázs zsinati ifjúsági tanácsos.

Az MRSZ elmúlt éve és tervei

Czibere Károly, a Zsinati Szeretetszolgálati Iroda vezetője szerint az elmúlt év rendkívül nehéz, ugyanakkor igen fontos állomás volt a Magyar Református Szeretetszolgálat (MRSZ) életében. „Először is, 2010-ben indult el az MRSZ gyülekezeti önkénteseinek toborzása, amely a gyülekezetekkel való szoros, napi szintű kapcsolat kialakítását célozza. Másrészt a január-februári haiti segítségnyújtás a társadalom szélesebb rétegei előtt is ismertté tette az MRSZ-t, így egyre több ember számára válik egyértelművé, hogy a református egyház önálló segélyszervezettel rendelkezik. Harmadrészt a borsodi árvíz és az iszapkatasztrófa során kipróbált új együttműködés az egyházkerületek koordinátoraival remekül sikerült: összehangolt és eredményes segítségnyújtás jellemezte ezeket a heteket, amelyekben erőteljesen bebizonyosodott, hogy egyházunk helyi közösségei, gyülekezetei és az ezekben rejlő erő, önkéntes szolgálat a legfontosabb erőforrása az MRSZ-nek. Negyedrészt az önkéntesek mozgósításában is nagyszerű eredményeket értünk el, a májusi Szeretethíd több mint 8000 embert mozdított segítségnyújtásra. Végül fontos eredmény volt az is, hogy a Kárpát-medencei kitekintésben is fokozottabban figyeltünk egymásra: a Felvidékről, Erdélyből és Kárpátaljáról rengeteg segítség érkezett az árvíz és az iszap idején” – összegzi 2010 eseményeit az MRSZ főigazgatója.

Az MRSZ terveit Vad Lilla, a Szeretethíd koordinátora foglalja össze: „Idén is megrendezzük a Szeretethíd önkéntes napokat a Kárpát-medencében, és a nyáron a fiatalok számára ismét lesz lehetőség arra, hogy intézményekben, szeretetotthonokban tölthessenek el hosszabb-rövidebb időt. Részt veszünk európai uniós rendezvényeken, és saját, más jellegű alkalmainkon is kiemelt szerepet kap 2011-ben az önkéntes téma. Terveink között szerepelnek még pályázati kiírások, oktatási intézményekkel való együtt­működések bizonyos programokban, és egy adatbázis létrehozása, egy új honlap, a Szeretetháló, ahol terveink szerint egy helyen megtalálható lesz minden, ami önkéntesség.”

Az MRSZ ezen kívül az év elején, január 27. és 29. között EL(Ő)HÍVÁS – Önkéntesek szerepe a közösségépítésben címmel konferenciát szervez az önkéntesség témakörében Berekfürdőn. „A konferenciával egyik célunk, hogy a gyülekezetek megoszthassák egymással a náluk működő jó gyakorlatok tapasztalatait, tanulhassanak egymástól, ezért olyan előadókat hívtunk meg, akiknek gyülekezetében az ott folyó önkéntes munka követhető minta lehet. A konferencia előkészítéseként egy pályázatot is kiírtunk, amellyel gyülekezeti önkéntes gyakorlatokat szerettünk volna gyűjteni. Ez sikerült is, harminc pályázat érkezett a kiírásra. A gyakorlaton túl az elméletben is elmélyülünk majd, előadások, kerekasztal-beszélgetések várhatók a témával kapcsolatban. Az érdeklődők a www. jobbadni.hu oldalon találnak részletesebb információt, és itt jelentkezhetnek a konferenciára” – részletezi az MRSZ munkatársa.

A Szeretethíd nevű akció pedig az Alkotmányozó Zsinat évfordulójához kapcsolódik minden évben, tehát a május 22-höz legközelebb eső péntekre és szombatra szervezik meg az egész Kárpát-medencét érintő megmozdulást, amelynek során szociális, ökológiai és fejlesztési területeken szolgálhatnak az önkéntesek a településeken, intézményekben és gyülekezetekben. Hogy a jelentkezőkre milyen feladatban van igazán szükség, azt a helyi önkormányzatok, intézmények igényei is kijelölhetik, de a szervezést legfőképpen az egyházmegyénkénti önkéntes koordinátorok segítik.

A Zsinati Ifjúsági Iroda célkitűzései

Siba Balázs szerint a Zsinati Ifjúsági Irodán azon dolgoznak, hogy előmozdítsák azt, hogy a fiatalok „vasmacskát dobjanak a környezetükbe”, azaz bekapcsolódjanak a másokért végzett szolgálatba. Az iroda tervei között szerepel, hogy képzéseket indítson be, valamint előmozdítsa a gyülekezeti szolgálatok ösztönzését, és sarkallja a szolgálók megbecsülésének kifejezését. „Nemzetközi szinten egyre több helyen megvalósult, hogy a gyülekezetek kijelölnek egy napot, amikor hálát adnak Istennek azért, hogy mennyi kincsük van egymásban, és általában az év végén megköszönik a közösségért végzett szolgálatot. Van, ahol az istentisztelet része ez: a szolgálattevők emléklapot kapnak, és van, ahol szeretetvendégséget tartanak. Szeretnénk az év végére eljutni odáig, hogy legyen egyfajta liturgiai ajánlás az egyházunkban, és amelyik gyülekezet kívánja, ezzel élhessen. Hiszen az egyházi önkénteseknek is nagyon fontos, hogy érezzék a közösség szeretetét, és azt is, hogy megbecsült dolog az, amit tesznek” – érvel a Zsinati Ifjúsági Iroda vezetője.

Az önkéntesség európai évével kapcsolatban abban bíznak az iroda munkatársai, hogy kicsit nagyobb visszhangot kapnak törekvéseik, hátha mást is érdekel az, hogy az egyház egyébként milyen kérdésekkel foglalkozik.

Az idei legnagyobb önkéntes ifjúsági megmozdulás a kétévente megrendezett Csillagpont Ifjúsági Találkozó lesz, melyre legközelebb idén nyáron, július 19. és 23. között Tatán kerül sor. „Ennek a szervezése jó másfél éves folyam, és körülbelül harminc munkacsoportban ötszáz önkéntes vesz részt. Fiatalok fiataloknak készítik elő ezt a fesztivált – a Csillagpont tehát egyfajta önkéntesképző program, lehetőség arra, hogy megtanuljuk, mit jelent csapatban dolgozni, jó célokért közösen tenni” – mondja az ifjúsági tanácsos. „Van, aki több mint egy évet dolgozik benne, mire a Csillagpont egésze felépül. Számunkra nemcsak a fesztivál négy napja fontos, hanem ez az egész folyam, ami hónapok munkáját jelenti. A nagy cél pedig az, hogy ezek az emberek elköteleződjenek az egyházban: később mint presbiterek vagy aktív egyháztagok integrálódjanak. Hiszen a gyülekezet az a közösség, ahol bölcsőtől a koporsóig találnak maguknak munkát az emberek.”

Az egész éven át tartó szolgálat: az Önkéntes Diakóniai Év

Az Önkéntes Diakóniai Év (ÖDE) 1997 ősze óta működik. „Éves szinten, tehát minden évben újra és újra körülbelül 100 fiatalt fogadunk és küldünk külföldi önkéntes munkára. Ez azt jelenti, hogy indulásunk óta már 1100 fiatal vett részt Önkéntes Diakóniai Éven Magyarországon vagy valahol külföldön. Hála Istennek, nagyon jó kapcsolatot ápolunk az Európai Önkéntes Szolgálatért (EVS) felelős nemzeti irodával, a Mobilitással. Számos rendezvényen meghívottak voltunk, és együtt népszerűsítettük az önkéntes szolgálatot” – meséli Závodi Emese lelkész, az Önkéntes Diakóniai Év Programiroda vezetője.

Az önkéntesek 2001-es nemzetközi évét követően létrejött egy önkéntes-törvény. „Ez szabályozza azt, ha valaki alkalmanként vagy önkéntes akciókban segít, és azt is, hogy milyen juttatásokat kaphatnak az önkéntesek, milyen jogaik vannak” – magyarázza a lelkész. „A törvényből azonban kimaradt a hosszú távú, teljes idős önkéntes szolgálat szabályozása. Ezt a fajta önkéntességet képviseli az ÖDE-iroda is, nagy számban megszólítva fiatalokat, hogy az önkéntes szolgálatban elköteleződjenek, és egész életükre szóló tapasztalatokat szerezzenek.

Magyarországon az ÖDE-iroda küld vagy fogad itthon a legnagyobb számban fiatalokat önkéntes szolgálatra, de sajnos annak a lehetősége nincs szabályozva, ha valaki magyar fiatalként a saját hazájában szeretne önkéntes szolgálatot vállalni. Erre pedig jó példák vannak Németországban, Olaszországban és Franciaországban. Ott a kormányok is támogatják az önkéntes szolgálatot, nemcsak a törvényalkotás szintjén, hanem pénzeket is rendelnek ahhoz, hogy valaki egy éven keresztül önkéntes legyen. Mindezt azért teszik, mert meg vannak győződve arról, hogy az önkéntes szolgálatban egyrészt a fiatalok aktív állampolgárokká válhatnak, hogy szolidaritást vállalhatnak kirekesztett csoportokkal, de ezen túl érvényesül az a cél is, hogy az egész társadalom érzékenyebbé és közösségcentrikusabbá válhat. Magyarországon a meglévő önkéntes törvény tehát kiegészítésre szorul. Ezért azt reméljük, hogy a 2011-es önkéntesség éve alatt ezt a kérdést is hangsúlyos üggyé tehetjük, amiben a református egyház is vezető szerepet szeretne betölteni, és szeretné felhívni a figyelmet erre a hiányosságra.”

Miért jó önkéntesnek lenni?

Az önkéntesség európai évében felvetődik a kérdés, mi az, ami motiváló tényező lehet egy egyháztag számára az önként végzett szolgálatban, és ebben mi a szerepe a különböző, fentebb ismertetett lehetőségeknek. Vad Lilla saját tapasztalatait említve érvel az önkéntes szolgálat mellett: „A Csillagpont szervezői stábjában vagyok önkéntes a kezdetektől. Hatalmas élmény részt venni ebben a munkában. A társaság miatt, a tapasztalatszerzés, a tanulás miatt, azért, mert valami fontos dologban segédkezhetek, hasznos munkát végezhetek, és elsősorban azért, mert Isten országát építjük ezzel a szolgálattal. Azt hiszem, ezek a motiváló erők kicsiben is működnek, amikor valaki egy-egy projektben vesz részt a Szeretethíd keretein belül.”
Ezen kívül, a néhány hetes nyári önkéntes munka, melyet az MRSZ biztosít például az idősekkel, fogyatékkal élőkkel foglalkozó intézményekben fiatalok számára, szerinte sokaknak életre szóló élményt nyújt, felelősségvállalásra, toleranciára neveli a fiatalokat. Ennek a korosztálynak a felekezeteken átívelő összefogásra is lehetősége nyílik az Ökumenikus Ifjúsági Iroda által szervezett 72 óra kompromisszum nélkül nevű akcióban, valamint a nyári fesztiválokon jelenlévő KözösPont Misszióban végzett szolgálatban.

Závodi Emese szerint „Isten előtti felelősségünk és ajándékunk az, hogy segíthetünk. Jó dolog magunkat segítőként megélni, mint ahogyan az irgalmas samaritánus is annyi mindent tett azért az emberért, akit kifosztottak és megvertek. Nemcsak megállt, hanem bekötözte a sebeit, feltette a szamarára, elvitte a vendégfogadóba, pénzt hagyott ott a gondozására. Teljes körűen gondoskodott róla. Nemcsak félig, hanem egészen. Ezért fontos, hogy ezt a fajta segítést a fiatalok megélhessék, megtapasztalják. Másrészt óriási lehetőség rejlik abban is, hogy az önkéntes szolgálatba hátrányos helyzetű csoportokat és fiatalokat is bevonjunk. Hiszen az is életformáló és szemléletformáló tapasztalat, ha valaki passzív elfogadóból úgy élheti meg magát, mint segítő, ahol ő az aktív, és mások érdekében tesz valami jót, hasznosat. Ezáltal a saját magáról alkotott képe és a róla kialakult kép is nagymértékben változhat.”
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép