Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Bertalan napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

III. Pál
Húsvéti ünnepre
„A hit nem teher, hanem fény életünkben”
2011-02-16 Forrás: Vatikáni Rádió
XVI. Benedek február 16-án a VI. Pál teremben megtartott általános szerdai kihallgatáson Keresztes Szent Jánosról tanított a zarándokoknak, aki – mint mondta – a két héttel korábban bemutatott Avilai Nagy Szent Teréz spanyol misztikus szerzetesnő lelki barátja volt, továbbá vele együtt a karmeliták szerzetesi családjának megújítója. 1926-ban XI. Piusz pápa egyházdoktornak nyilvánította, akit a hagyomány a „misztikus doktor” névvel illetett.
Keresztes János 1542-ben született az Avilához közeli Fontiveros faluban, Kasztíliában. Családja nagyon szegény volt édesapja gazdag, toledói nemesember származása ellenére, ugyanis szülei elűzték őt a háztól, mert házasságra lépett egy egyszerű selyemszövő lánnyal, Catalinával. Keresztes János fiatalon elveszítette édesapját, ezért édesanyjával és testvérével Medina del Campo-ba, a kor jelentős gazdasági és kulturális központjába költöztek. János ezt követően iskolába járt és munkát is vállalt, majd 18 éves korában bekerült a város jezsuita kollégiumába, ahol humán tudományokat, retorikát és klasszikus nyelveket tanult. A hároméves tanulmányi időszak végén már világosan tudta, hogy mi lesz valódi hivatása: a karmelita szerzetesi élet.

1563-ban kezdte meg a noviciátust, majd egy év múlva a neves Szalamankai Egyetemre küldték, ahol három évig filozófiát és művészeteket tanult. 1567-ben szentelték pappá, első miséjére visszatért családjához Medina del Campo-ba. Ekkor találkozott Avilai Terézzel, amely mindkettejük számára döntő esemény volt életükben. Teréz kifejtette számára a rend férfi és női ágának megújítására irányuló terveit, amelyekkel János is egyet értett és támogatta azokat. 1568-ban, Duruelóban megnyitották a sarutlan karmeliták első házát, ahol János és másik három társa alakították ki az első közösséget. Szerzetesi fogadalmuk megújításával János ekkor vette fel a „keresztes” nevet. Ezekben az években születtek meg Teréz legjelentősebb művei, ill. János első írásai is.

A karmelita megújulás a renden belül nagy nehézségekbe ütközött, amely János számára sok szenvedést okozott. 1577-ben rendtársai elrabolták és a toledói karmelita kolostorba zárták rabként bánva vele, testi és lelki erőszakot alkalmazva rajta. János mégis fogsága idején írta meg egyik legismertebb művét, a „Szellemi páros ének”-et. Szenvedése 1578. augusztusában ért véget, amikor kalandos módon sikerült elmenekülnie fogságából és meghúzódnia a város sarutlan karmelita kolostorában, ahol Teréz és a megújult rendhez tartózó társai nagy örömmel ünnepelték szabadulását. János, miután visszanyerte fogsága idején elvesztett erejét, Andalúziába ment, ahol mintegy 10 évet töltött el a dél-spanyol kolostorokban egyre jelentősebb rendi feladatokat teljesítve. Miután visszatért szülőföldjére, a már teljesen önálló joghatósággal rendelkező rend segoviai kolostorának elöljárója lett. 1591-ben a mexikói új provinciába küldték, viszont súlyosan megbetegedett és még ebben az évben meghalt. X. Kelemen pápa 1675-ben boldoggá, majd XIII. Benedek 1726-ban szentté avatta.

Keresztes Szent János a spanyol irodalom egyik nagy és jelentős alakja. Legfontosabb művei között szerepel a „Kármel-hegy útja”, a „Lélek sötét éjszakája”, az „Égő szeretetláng” és a „Szellemi páros ének” – mondta a zarándokoknak a Szentatya. Ezek elvezetnek Keresztes Szent János mély és széleskörű misztikus tanításához, amelynek célja annak az útnak a leírása, amely az életszentségre, vagyis arra a tökéletes állapotra vezet el, amelyre Isten mindannyiunkat hív. Keresztes Szent János szerint minden jó, amit Isten teremtett. A teremtmények által lehetőségünk nyílik arra, hogy felfedezzük „Azt”, aki magáról nyomott hagyott bennük. A hit az embernek adományozott egyetlen forrás, amely által megismerheti Istent, aki egyszerre három személy – magyarázta a pápa. Mindazt, amit Isten az ember tudtára kívánt adni, Jézus Krisztus által tette meg. Ő az egyetlen út az Atyához (v.ö. Jn 14,6). Bármely más teremtmény semmi sem Istenhez képest, és semmit sem ér. Ezért tehát Isten tökéletes szeretetének eléréséhez az embernek belső megtisztulásra van szüksége. Ami valóban szabaddá és tisztává varázsolja a lelket nem más, mint a dolgoktól való függetlenség: Isten az élet középpontja és értelme. A megtisztulás hosszú és nehézségekkel teli útja természetesen megkívánja az ember erőfeszítéseit, viszont annak egyetlen főszereplője Isten: az egyetlen amit az ember tehet, hogy megnyílik az Isten működésére és nem állít akadályokat elé.

Vajon Keresztes Szent János alakja, a tökéletességre való törekvése mit jelenthet a mai keresztény ember számára? – tette fel a kérdést a pápa. Élete nagyon nehéz volt, mégis fogsága idején írta egyik legszebb művét. Ezáltal érthetjük meg, hogy a Krisztussal való élet erőt ad és megvilágítja utunkat. A hit azt jelenti, hogy átadjuk magunkat Isten szeretetének, amely segít nekünk a mindennapi élet nehézségei közepette. Kérjük tehát az Urat: támogasson minket abban, hogy át tudjuk adni magunkat Isten szeretetének, amelyre hivatottak vagyunk és amely a megváltásunk – magyarázta XVI. Benedek pápa az általános kihallgatáson.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép