Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Bertalan napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Eger Minorita templom
A csantavéri Pádovai szt. Antal plébániatemplom
Rázós beszélgetés Jézussal – detektívként önmagunk hitéről
2011-04-25 Forrás: Erdély.ma
Véletlen-e, hogy a hit nem kényszer hatására születik? – állítja elénk a kérdést a szándékosan nem erődemonstráció formájában megtörtént feltámadás. Dr. Török Csabával, a fiatal krisztinavárosi pappal a húsvét ünnepén áttekintjük a Krisztus halála utáni találkozásokat, ami miatt okvetlenül Poirot bőrébe kell bújnunk. A katolikus atya fellebbenti a fátylat Péter apostol és Jézus egy rázós beszélgetéséről, valamint arról, hogy miért nem szállt le a keresztről Krisztus – s hogy fel tudna-e támadni a bekamerázott világban.
„Végre lehet húst enni” – a húsvétba torkolló böjti időszakot le lehet zárni ezzel a kijelentéssel is. De hogy mennyire nem pár kilótól kell megszabadulnunk a hatalmas evéssel (is) beköszöntő húsvétvasárnapra érve, jól jelzi az ünnep eredeti, valódi tartalma. Egy fiatal budai katolikus lelkipásztor, dr. Török Csaba így fogalmaz: a húsvét a legteljesebb válasz a legfontosabb kérdésekre.

Repüljünk először is vissza úgy kétezer évet és kelet felé néhány ezer kilométert. A zsidó húsvét (pészah) utáni éjszakán vagyunk. Van egy halott Jézusunk, egy nagy sírbarlang Jeruzsálem városán kívül a hegyen, pirkadat, a sírbolt felé siető asszonyok – és egy elgördült kő.

– Azt a bizonyos hajnalt mind a négy evangélista más-más tónusban írja le. Máténál szerepel az elgördülő szikla földrengésszerű robaja, valamint a barlangot őrző katonák remegő félelme. János egy csöndes találkozásról ír Mária Magdolnával. Lukács pedig egy másikról az emmauszi úton… A leírások alapelemeikben megegyeznek: az asszonyok mennek ki a sírhoz; a sírzáró kő nincs a helyén; van egy angyali jelenés – világít rá a közös elbeszéléselemekre Csaba atya. Hogy Jézus hogyan támad fel, honnan tudjuk, hogy valójában feltámad-e, és hogyan lép be halála után újra az emberek életébe, a következőt mondja: – A „személyes belépés” nagyon nehezen megragadható, mert pontosan nem ismerjük mikéntjét. Pál első korintusi levelét (1Kor 15,5), illetve a János-evangélium 20. fejezetét vehetjük elsősorban alapul. Pál egy nagyon szép, strukturált képet mutat: Jézus először megjelenik Péternek, aztán a Tizenkettőnek, majd az ötszáz tanítványnak, és ehhez kapcsolja végül a saját megtérését, találkozását Jézussal a damaszkuszi úton. A lényeg, hogy a hit középpontja Jézus személyes találkozása konkrét emberekkel a halálát és feltámadását követően. Erre a találkozásra a Szentírás gyakran az ofté (magyarul: láttatni magát) szót használja. Magáról a feltámadás eseményéről nincsen konkrét leírás, Lukács elbeszélésében is „csak” egy, de igen konkrét utalás van arra, hogy a feltámadás után Jézus először Péterrel találkozott – amikor az emmauszi tanítványok visszatérnek Jeruzsálembe, s a többiek erről számolnak be nekik. Az, hogy az események után évekkel megtérő Pál is ír erről, azt mutatja, hogy Jézus feltámadás utáni „megjelenése” nagyon mély gyökeret vert az első keresztény közösségek hagyományában. A huszadik században aztán többen felvetették azt is, hogy Jézus először édesanyjával találkozott, s érdekes, hogy maga II. János Pál pápa is utalt arra, hogy így lehetett, de ennek nincsenek bibliai nyomai. Mindez az emberi szeretet természetéből fakadó elmélkedés gyümölcse.

Rázós beszélgetés Jézussal

Dokumentálva tehát a Mária Magdolna-féle, az emmauszi úti és még a húsvétvasárnap esti „tízapostolos” (Júdás az árulás után felakasztotta magát, Tamás pedig hiányzik) találkozás van. Emellett tudunk bizonyossággal arról, hogy Jézus külön Péterrel is találkozott, ám ennek az eseménynek a mikéntje rejtve marad. A leírások alapján a második, egy héttel későbbi, immár „tamásos” megjelenést követően Galileába mennek az apostolok, és folytatják a hétköznapi életüket. Csak később, a mennybemenetelnél hangzik el a „missziós parancs”.

– János evangéliumában megtaláljuk a csodálatos halfogás motívumát (Jn 21,1–14); kvázi megismétlődik az apostollá válás története, amikor Jézus szintén egy csodálatos halfogás után hívta el a kiválasztottakat (Lk 5,1–10). Itt – akárcsak a feltámadás utáni órákban – Péter és János a kulcsszereplő, és itt kerül sor Péter háromszoros szeretetvallomására is, ami egy kicsit érdekes, mert eredeti nyelven egy „rázós beszélgetésről” van szó, amit a magyar fordítások nem adnak vissza. Jézus az „agapé” szó alapjául szolgáló ige használatával kérdezi Pétert: „Szeretsz engem?” Az „agapé” egy nagyon mély értelmű kifejezés a szeretetre, ez Isten szeretetének, az életet feláldozó szeretetnek a szava, de Péter mindannyiszor a „fíleo” szóval felel, amit inkább a „kedvel” kifejezés ad vissza. Jézus ekkor rájön, hogy Péterhez hozzá kell szabnia a kérdést. Harmadszor már nem is az agapéval kérdezi a tanítványt, hanem a „kedvel” tartalmú igével – folytatja Török Csaba atya, hozzátéve, hogy Jézus „nem árul zsákbamacskát” Péternek, egy jövendölésben elmondja, mi minden vár rá, beleértve vértanúhalálát is. – Péter ekkor érlelődik majd meg végképp a teljes, az igazi, az életet feláldozó szeretetre.

Ezért nem száll le a keresztről

A húsvét utáni megjelenéseket a mennybemenetel zárja le az Olajfák hegyén, Bethánia és Jeruzsálem között (bár a mennybemenetel „helyrajzában” nem egységesek az evangéliumok). Érdekes, hogy egy helyi hagyomány szerint Jézus pont itt hagyta ránk a Miatyánk imádságot. És itt elérkezünk egy nagyon fontos részlethez.

– A mennybemenetel szemtanúi kizárólag az apostolok. A feltámadás konkrét eseményének közvetlenül senki. A halál előtti élet pedig a tömeg előtt játszódik. Miért érdekes ez? Jézus feltámadása utáni életének elsődleges funkciója az „iskola”, az, hogy a húsvéti hitben megerősítse, megalapozza az apostolokat. Az a 40 nap csak az övék! Világosnak tűnik, hogy Jézus nem „történelmi bizonyítékot” akart szolgáltatni feltámadásához. Halála a történelembe beleírt tömegesemény, feltámadásáról „csak” a személyes tanúságtételek által tudunk, és bár benne van a történelem idejében, valójában meghaladja azt, átlép a hit világába. Ez semmiképpen sem azt jelenti, hogy a feltámadás ne lenne valóságos esemény. Nagyon sok jele van annak, hogy valójában megtörtént – halat és mézet eszik húsvétvasárnap este az apostolokkal való első találkozáskor, s Tamásnak is felajánlja, érintse meg. De nem demonstrál sem a kereszten (nem száll le), sem a feltámadás pillanatában. A hitnek mindig az Isten kegyelméből és az ember szabadságából kell megszületnie, nem egy – durván fogalmazva – kényszerítő tény hatására: akkor „muszáj” volna elfogadni, hogy ő az Isten – figyelmeztet a krisztinavárosi káplán, hozzátéve: így marad a húsvét a hit és az emberi élet legnagyobb titka.

Ma már feltámadni sem lehetne „rendesen”

Kis csatangolás a hit erdejében: John Henry Newman bíboros gondolatai nyomán egy francia jezsuita hittudós, P. Rousselot detektívtevékenységhez hasonlítja a hitre való eljutást. A nyomozó belép a szobába, magát az eseményt nem látja, csak az összes „bűnjelet”. A bűntény megoldása az lesz, ami az összes nyomot ellentmondásmentesen megmagyarázza, még akkor is, ha maga az eredmény kevéssé valószínűnek is tűnik. – Jézus feltámadása pontosan ilyen esemény – jelenti ki Török Csaba, sorolva: vannak a sírbarlangban gondosan összehajtott, külön-külön elhelyezett leplek (ezért nem lehet gyors, sietve elkövetett sírrablás), ott van az összes megjelenés, az étkezés, a sebek.

– A legradikálisabb nyom ebben az esetben mégis az, hogy gyökeresen megváltoznak az érintett emberek, az elzárkózó, félő, elbújó apostolok. Tulajdonképpen pünkösd hatására kimennek az egész világba. Na, most: van-e olyan elmélet, amely az összes nyomot egyszerre magyarázza?! Egyébként Poirot-nál is mindig ez történik. A híres történet, a Gyilkosság az Orient-expresszen is erre a gondolatra építi a megoldást: „Valószerűtlen a magyarázat? Igen! Összevág a magyarázat az összes jellel? Igen. Akkor mégiscsak az lesz a megoldás, ami, még, ha esetleg a hétköznapi emberi logika számára valószerűtlennek tűnik is.” Jelen esetben a húsvét „jeleinek” a legegybehangzóbb, minden jelet egyaránt megmagyarázó megoldása a feltámadás. Manapság amúgy szinte már feltámadni sem lehetne „rendesen”, be van kamerázva az egész világ – tesz hozzá egy sajátos megjegyzést a lelkiatya. A feltámadás egyszerre valóságos és örökre elrejtett esemény – mondja.

Rövidülő szertartás

Az emberiség megváltásának ünneplése, a húsvét vigíliai – nagyszombat éjszakai – szertartás a katolikus világban a tűzszenteléssel kezdődik a templomon kívül, mindenképpen naplemente után. Régen, amikor a mindennapi életnek elengedhetetlen kelléke volt az „őrzött” tűz a településeken, ekkor újították meg a háztartások is saját otthoni tüzüket.

– A tűz nem keresztény vagy zsidó, hanem egyetemes szimbólum. A fényé, a világ világosságáé, az éjszakába érkező hajnalé. Az elsőként gyújtott tűzről kap lángot a füstölő, majd a húsvéti gyertya, amely magát Jézus Krisztust jelképezi. A gyertyán egy kereszt van, a szárak között az aktuális évszám, a szárakon pedig tömjénszemek, jelképezve Krisztus öt sebét. Rajta vannak még – üzenve, hogy Isten a kezdet és a vég – az alfa és az ómega görög betűk is. A templomban éjszakai sötét van, amíg meg nem érkezik kintről a húsvéti gyertya, s fel nem hangzik a „Krisztus világossága!” felkiáltás, majd az Exultet, az ünnep ősi öröméneke, a keresztény húsvét teljes teológiai foglalata. A húsvéti vigíliaszertartás egyébként eléggé jól dokumentált, Nagy Szent Gergely pápa óta az olvasmányok szövege például állandónak tekinthető – a világ teremtésétől az egyiptomi kivonuláson át Krisztus húsvétjáig jönnek a szentírási szakaszok. Mára egyébként rövidült a szertartás, általános, hogy csak kevesebb számú ószövetségi olvasmány hangzik fel, és a fennmaradó szövegrészeket is rövidítik. Ennek oka, hogy a megújult liturgiában több elem találkozik, s „félti” a papság a híveket a hosszú szertartástól. A közép-európai hagyományban elterjedt, de a világegyházban kevéssé gyakorolt feltámadási körmenet is átköltözhet a vasárnapi szentmise utánra – mondja Török Csaba atya. Nagyszombat éjszakáján – hasonlóan vízkereszthez – rendre keresztelkednek felnőttek, de a keresztelőkút megáldására akkor is sor kerül, ha nincs keresztelendő.

A feltámadási körmenet szokása a mi régiónkban terjedt el, és az ősi liturgia természetéből adódott, hiszen amíg a szertartás latin nyelven zajlott, abba a hívek kevésbé tudtak bekapcsolódni. A húsvét örömét „el kellett vinni” az emberek közé, ehhez pedig a gyorsan népszerűvé váló körmenet megfelelő formát jelentett.

Megszentelt sonka, tojás, édeskalács

– Aki egy rövidítés nélküli húsvéti szertartáson egyszer az életében részt vesz, az tulajdonképpen megkapja a teljes keresztény tanítást, tehát ha van minimális terjedelmű hitoktatás, akkor ez a legtömörebb átadási formája hitünk dolgainak – mondja a katolikus pap.

Húsvétvasárnap általában három típusú szentmise van. Az első a feltámadási szertartás szombat éjszaka. Vasárnap a miséken megszólal már a húsvéti szekvencia, a „Victimae pascali laudes...” („Húsvét tiszta áldozatj...”) kezdetű. A reggeli első szentmise után hagyományosan ételszentelést tartanak, a bárányvacsorát jelképező sonkát, az életet, a termékenységet és Jézus feltámadását is jelképező tojást (pirosra festése Jézus vérének jele!), valamint édeskalácsot is szentelnek.

– Van még egy hagyomány, ami nálunk nem, de a mediterrán világban annál működőképesebb, a karácsonyihoz hasonló „misztériumjáték”. Ezt szintén vasárnap reggel adják elő; Krisztus feltámadásának története verses-dramatizált formában jelenik meg. „Cserébe” náluk nem terjedt el a feltámadási körmenet szokása – említi Csaba atya.

Magyarul köszönt a pápa

Hogyan lesz az egyén szempontjából teljesen megült húsvét ünnepe? Itt megint Szent Pálhoz kell fordulnunk.


– Istentől új életet kapunk ajándékba, ennek jele a megújulás a bűnbánatban (a gyónás) és az áldozás. „Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt élünk is” – írja a megtért Saul. Ez az élet már nem a halál, hanem az élet birodalmában van meggyökereztetve, arról az életről szól, amit Isten azzal adott nekünk, hogy emberré lett, közénk jött, meghalt és új életre támadt. A húsvét eseménysora nem pusztán Jézus haláláról szól! Ha Jézus – páli gondolat ez is – nem támadt volna fel, nem érne semmit a keresztény hitünk. Odáig, hogy „szeretet”, elég sok vallás eljut, de annak felfedezéséig, hogy „valaki már sokkal előbb szeretett minket”, ahhoz nem elegendő felfogni, hogy az emberi szeretet milyen jó. Ha a kereszténység csak egy erkölcsi rendszer lenne, sokat nem érne, mert ilyen filozófiákat ki lehet könnyen találni – mindenki ésszel rá tud jönni, hogy a szeretet, a jóság milyen jó dolog... Ha van húsvét, az a totális válasz mindenre, mert itt az emberi élet két – első ránézésre – legösszeegyeztethetetlenebb dolga: az Isten örök élete és a természet rendjében szükségszerű emberi halál találkozik, s örök feszültségük feloldást nyer – zárta húsvéti gondolatait Török Csaba.

A feltámadás ünnepén a pápa szabadtéri ünnepi szentmisét mond a vatikáni Szent Péter téren, majd számtalan nyelven – köztük magyarul is („Krisztus feltámadott, alleluja!”) – elmondja „Urbi et orbi” áldását. Húsvéthétfőn aztán a magyar hagyományban a főszereplők a locsolók és a tojások, amelyeknek szimbolikájáról korábban már szót ejtettünk. A nyúl szintén termékenységi jelkép, valamint az élet ciklikus megújulásának szimbóluma. A hétfőt régen vízbehányó hétfőnek is hívták, és hatalmas bálokat tartottak ezen a napon. Az I. kerületi Havas Boldogasszony plébániatemplomtól nem messze húsvét éjszakáján megkondulnak a Mátyás-templom új, illetve felújított harangjai is.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép