Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Arnold, Levente napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Búcsú.
Róma. Szökőkút.  Topor Márta
Esperes-gondnoki értekezletet tartottak
2011-04-27 Forrás: Református Egyház
Az egyházmegyék lelkészi és világi vezetői a szerdai, budapesti tanácskozáson többek között beszámolót hallhattak a zsinati törvényalkotás állásáról, az állam és az egyház kapcsolatának aktuális alakulásáról, a bibliarevízióról, a Generális Konvent júniusi üléséről és a Református Egység Napja rendezvényeiről.
Az esperes-gondnoki értekezletet Bölcskei Gusztáv püspök, a Zsinat lelkészi elnöke megnyitója vezette fel. Elmondta, ez a fórum az, amely kötött törvényalkotási menetrend híján alkalmas arra, hogy a felmerült kérdéseket, gondokat az egyházmegyei vezetők kötetlenül megvitathassák.

Kétszázmilliós felajánlás

A Zsinat lelkészi elnöke bejelentette, hogy a Magyarországi Református Egyház felajánlást tesz az állami költségvetés javára: tekintettel a költségvetés nehéz helyzetére, valamint támogatandó a kormány államadósság csökkentésére irányuló törekvéseit, ebben az évben nem kér támogatást templomai, ingatlanjai, műemlékei felújításához. 2011-re a kormány, az elmúlt évek gyakorlatával ellentétben 1,2 milliárd forintot különített el. Az MRE Elnöksége úgy határozott – az egyházkerületek elnökségeivel egyeztetve –, hogy a felekezeti arányokat tekintve ráeső támogatási összegre nem tart igényt. Az Elnökség azt javasolja a kormánynak, hogy az így fennmaradó összeget az államadósság csökkentésére fordítsa. Az esperes-gondnoki értekezlet résztvevői megértéssel és támogatással fogadták a lépést.

Kocsis Márta zsinati jogtanácsos az MRE egységes gazdálkodásáról, valamint a lelkészek jogállásáról szóló törvénytervezetekről beszélt. Ismertette a lelkészi fogalommeghatározás-tervezetet, amelyről szerda délután dönt a Jogi Bizottság. A Zsinaton első olvasatban már szintén tárgyalt gazdálkodási törvény kidolgozásában alapelvnek tekintik, hogy érthető és alkalmazható legyen az olyan gyülekezetekben is, amelyek nem tartanak fent intézményt. Bölcskei Gusztáv a gazdálkodási törvénnyel kapcsolatban hozzátette, a hitoktatási elszámolás új rendjéről elszámolási útmutatót fognak készíteni a gyülekezeteknek.

Az értekezleten a presbiterválasztással kapcsolatban javaslatot tettek a gondnokok kötelező egyházmegyei képzésére, és kérdések vetődtek fel a presbiterválasztás szabályait illetően.

Elhangzott, hogy változás állt be az egységes lelkészképesítés Zsinat által elfogadott rendjével kapcsolatban. Az elmúlt időben több részről is felmerült az az igény, hogy az egységes lelkészképesítő vizsga már ne a tantárgyak, a tárgyi tudás számonkéréséről szóljon. Az biztosnak tűnik, hogy a lelkészképesítő vizsga egységes lesz, de a lelkészi diploma átadása, a lelkészszenteléssel együtt az egyházkerületeknél marad.

Interaktív bibliarevízió

A 2006-ban elhatározott és 2009-ben elkezdett bibliarevízió költséges, időigényes, nagy szakértelmet igénylő munkájáról Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat (MBTA) főtitkára adott tájékoztatást. A tapasztalatok alapján harmincévente szükséges revíziós munkához idén adottak az anyagi lehetőségek, az amerikai bibliatársulat is támogatta a folyamat indulását. Pecsuk Ottó elmondta, a revízió menete az, hogy az elkészült a fordítást úgymond ellenjegyzi a kijelölt szakértő. „A tradíción állva, de mégis a mai magyar emberek nyelvén szólni – ez a bibliarevízió feladata, olyan szöveget adni, amely érthetően és hűen közvetíti az Isten Igéjét” – mondta Pecsuk Ottó. Ezékiel könyvéig elkészült az elsődleges revízió, amely egyrészt a beérkezett észrevételeket, másrészt az MBTA revíziós szempontjait vizsgálta a szövegekben. A most következő másodlagos revízió a szövegváltoztatásokat komoly indoklásokhoz köti. A másodlagos revízió a Királyok második könyvénél tart – rendszeresen jelennek meg a könyvek, többek között a Reformátusok Lapjában és elektronikus formában is.

„Nagyon jó lenne, ha ez a revideált szöveg a mindenkinek sajátjává válna a folyamatos interakciókon keresztül, és nem két év múlva szembesülnénk a végleges szöveggel" – emelte ki Pecsuk Ottó a visszajelzések szerepét, fontosságát. – „A 21. században egyre inkább szekularizált társadalom nem is akar tudni a Bibliáról – missziós felelősség, hogy aki akar tudni róla, az meg is értse, ami benne van, hiszen az Isten is mindig a mi nyelvünkön szól.”

Bölcskei Gusztáv ismertette a Generális Konvent idei plenáris ülésének programját. Június 21–22-én, Temesváron a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház is csatlakozik a Magyar Református Egyházhoz.

A Zsinat lelkészi elnöke bemutatta a református világtalálkozó programfüzetét is, illetve szólt a Református Egység Napja programjairól, mint a Szeretethíd, valamint a Református Zenei Fesztivál.

Egyházi törvény, hittanoktatás, szja

Több, az állam és az egyház viszonyát érintő kérdés, téma is szerepelt az ülés napirendjén. A hit- és erkölcstan oktatásának újragondolására tett kormányzati elképzelések kapcsán elhangzott, hogy jelenleg is folynak az egyeztetések a három történelmi keresztyén egyház között. Az oktatási kormányzat csak a kialakult egyházi vélemény ismeretében alkotja meg a koncepciót. Az eddigi egyeztetéseken kiderült, az érintett egyházak azt szeretnék, ha a hittanoktatás mind a tizenkét évfolyamon a tanterv része lenne, mint kötelezően választható elem az erkölcstan mellett.

Bölcskei Gusztáv beszámolt róla, hogy a kormányzat egyeztetést kezdett az egyházakkal arról, hogy az szja-szabályok változása hogyan hat ki az egyházakra és a civil szférára az egyszázalékos felajánlások terén.

Kitért az új egyházi törvény megalkotásának folyamatára is. Mint mondta, a kormányzati szándék elsődlegesen az, hogy a liberális, visszaélésre is lehetőséget adó egyházalapítási szabályok szigorodjanak. Az is látható előre, hogy a törvény valamilyen módon szabályozni fogja a névhasználat kérdést is, vagyis levédhető lesz a református elnevezés. Lesznek olyan egyházak, amelyek automatikusan meg fogják kapni az egyház státuszt, de a kritériumokról még folynak az egyeztetések, ennek során merült fel kitételként a száz év honosság és/vagy meghatározott tagsági létszám. Bölcskei Gusztáv fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a törvénynek tartalmaznia kell az egyházi joghatóság hatáskörének pontos meghatározását. Egyelőre nem ismert, mikorra lesz normaszöveg, az egyházak még csak a koncepciót ismerhették meg. Leszögezte, a történelmi egyházak egyetértettek a koncepció alapjaival.

Az állami, uniós pályázati lehetőségekkel kapcsolatban elhangzott, sokáig úgy tűnt, az egyházi turizmus területe lesz a kapcsolódási pont, erre azonban egyelőre nem lesz lehetőség az uniós pályázatoknál. A Széchenyi-terv esetében viszont lesz erre alkalom, itt azonban még meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy egyházak is pályázhassanak.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép