Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Huba napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Rózsám
Kolozsvári Szent Mihály templom  12.
Több ház, mint ember – A keresztvári magyarság a szórványosodás útján
2011-07-13 Forrás: Erdély.ma
A keresztvári helyi magyar politikai képviselet szempontjából vesszük szemügyre a tanácsi munkát, az erőviszonyokból levezethető kilátásokat és a közéletet. A Székelyföldhöz fűződő kapcsolatok újrafonásával alternatívaként számolnak a szórványosodás erős sodrába került közösségben, miként a székelységben is nő a felelősségérzet a leszakadóban lévő szigetek iránt. Azok pedig, mint láttuk, sokszor alig néhány kilométerre fekszenek megyénk határától.
A háttér

Egy politikus helyileg is annyit ér, ahány szavazattal bejut a tanácsba, illetve amekkora a szavazótábora. Az előzőekben tisztáztuk, hogy a magyarság a maga kilencszázas lélekszámával Keresztváron a lakosság kb. negyedét tette ki eddig, ez tehát a felhatalmazás ereje, melynek kiaknázása jórészt már a megválasztottakon múlik. Puski Jenő jó pár éve elnöke a községi érdekvédelmi szervezetnek. 62 évesen előrehozott nyugdíjba kellett lépnie, s ez alighanem összefügg a magyar érdekképviselet sorsának alakulásával, legutóbb ugyanis három éve polgármesterjelöltként szállt versenybe a mandátuma megújításáért küzdő nemzeti liberális párti elöljáróval. A kísérlet nem sikerült, a szövetség pozíciói is megváltoztak, tanácstagi mandátumot és így az alpolgármesteri tisztséget is elveszítették. Az új helyzet új taktikát követel.

De előbb néhány szót életútjáról. A kisipari szövetkezeteknél dolgozott több üzlet beszerzőjeként, járta az országot tíz éven át Konstancától Nagyváradig, míg munkahelye meg nem szűnt, és a szövetkezeti központ, mint minden megyében, amolyan bérbe adó intézménnyé át nem alakult, maroknyi alkalmazottal.

– Részvényeimet több ízben meg akarták venni, de nem adtam, így állásomat is meg tudtam őrizni. Végül egy elnök és egy főkönyvelő maradt, úgyhogy 2000-ben hazatértem Keresztvárra, s átvettem Bakos Zoltántól az alpolgármesterséget. Korábban négy évig tagja voltam a helyi tanácsnak. Nagy volt a támogatottságom, ismertek, itt nőttem fel, itt jártam iskolába, itt álltam munkába 14 évesen, innen ingáztam Brassóba, s folytattam estiben a tanulmányaimat.

A program

– Térjünk választási programjára. Fekete Lajos bácsi elmesélte, ő bizony, miután az állatok szétosztásából kivette részét, nem vállalta, hogy a földosztó bizottságba beválasszák...
– 2000-ben is első dolog volt a szántóföldek és kaszálók visszaszolgáltatása, főleg a magyar családoknak. Nem tettem ugyan kivételt, de azért vagyunk magyarok, hogy fogjunk össze. Egy mérnök járt ki Brassóból hetente kétszer-háromszor, sikerült felleltározni a helyzetet. Az első bizottság csalásokat is elkövetett, ahol azt felfedeztem, ott bekértem az igazoló iratokat, a birtokleveleket, s ha nem fedték a valóságot, a területet más kapta. Így a jogtalanul kisemmizett magyar családok is. És akadtak. Másik gond a közvilágítás megbízhatóvá tétele volt. Hogy fontos kérdés-e? De még mennyire. Nálunk ugyanis nincs éjszakai őrség. Nincs rá pénz. 1340 magyar, 1200 román és 1780 roma biztonságát kellett ellátni. 2000 körül ennyit számolt össze Zsigmond Géza akkori tiszteletes úr. Most pedig 700 körüli a számunk, sajnos. Románok? Ők sincsenek 900-nál többen, mert alacsony a szaporulat, sok az elhalálozás.

– Felére csökkent volna a magyarság lélekszáma?
– Főleg a megélhetéssel van baj. Első a munkahely. Nem a minimálbérre gondolok, az 500 lejre, nem is az 1400–1800 lejes állásokra, de ha legalább a 800–900 lej meglenne! Odahaza ott a kis föld, azon kukoricát, árpát, búzát, burgonyát termeszt hozzá az ember, szárnyasokat tart, disznót, és akkor abból megél a család. Kipótolja a 800–900 lejt. Én másfél éve vagyok korhatár előtti nyugdíjas. Ha nem az lennék, régen rossz lenne számomra: munkanélküliként kerültem volna utcára. A megyei tanács elnöke, a liberális megyei politikusok úgy intézték, hogy magyar alpolgármester többé ne legyen, hanem az is a pártjukból kerüljön ki. Úgyhogy lecseréltek minket.

Pártviszonyok, pártviszályok

Az RMDSZ tehát kicsöppent a végrehajtó hatalomból, a liberálisok – akik különben már jó ideje az egész megyét uralmuk alatt tartják – felbontották a helyi koalíciót a szövetséggel. Ez rendkívül hátrányos fordulatot jelentett a magyar lakosság számára.

A keresztvári tanácsbeli pártviszonyok olyan bonyolultak, mint a parlamentben, ámbátor áttekinteni valamivel könnyebb őket. Mindazonáltal kiszámítható és ki nem számítható következményekkel egyaránt járnak a sakkhúzások, a magyarság a maga el nem hanyagolható, de létszámbeli szempontból fogyó erejével új szövetségkötésekben keresi az érdekérvényesítés lehetőségét. Az önkormányzatban ugyanis hat párt rendelkezik képviselettel e 3700-as lélekszámú településen. Íme annak összetétele:
– Mi, sajnos, csak ketten vagyunk magyarok Szabó Szilveszterrel a tizenhárom tagú tanácsban. Korábban három tanácstag volt, meg én mint alpolgármester. Most a Nemzeti Liberális Pártnak van öt tanácstagja, és övé a polgármester, egy a Becali-féle Új Generáció Párttól – Gergely András, magyar roma –, három román roma, egyik a demokrata-liberálisokhoz, a másik a nemzeti liberálisokhoz tartozik, a harmadik pedig a Romák Pártja (Partida Romilor) színeiben jutott be (parlamenti képviselője Nicolae Păun – szerk. megj.), van egy konzervatív párti és két szociáldemokrata.
Összetett képlet, ismerjük el, több ismeretlennel, de társulási lehetőséggel is. A négy cigány önkormányzati képviselő az etnikum átlagon felüli érdeklődését mutatja a politika iránt. Hogy soraiban nincs etnikai alapú összefogás, ez is világos, s hogy a nagy országos pártok szívesen támaszkodnának rájuk választáskor, ez is kiderül. E versengésre vall a roma tanácstagok eltérő pártállása, s hogy kisebbségi platformon egyetlenegy áll.

Ki vezet és hogyan?

Egyértelmű a nemzeti liberális csoport fölénye, a megyei vezetőkkel egyeztetve a helyi erőviszonyokat is szabadon alakítják, legutóbb történetesen a magyarság rovására. Utóbbi azért furcsa, mert megyei szinten a liberálisok szövetkeztek az RMDSZ-szel, melynek alelnöki, sőt, alprefektusi funkció is jutott a megyei önkormányzatban. Keresztvár azonban, úgy látszik, feláldozott sakkfigura a játszmában. No de miként folynak a tanácsülések egy ilyen vegyes társaságban?
– Megmondom, hogyan. Már a napirendet is úgy állítják össze, hogy rajtam és néhány társamon kívül talán nem is érti mindenki, miről is lesz szó. Ha én három nappal azelőtt megkapom, és tanulmányozom az anyagot, elolvasom a határozati javaslatot, levonom a következtetést, s kialakítom az álláspontunkat, megfogalmazom, mi mit óhajtunk. Szóval, ha nekem is idő kell hozzá, akkor vajon a másik mit ért belőle? Nem sokat. Nem elég írni-olvasni tudni. Két másik roma, igaz, üzletember, egyik virágkereskedést, másik élelmiszerüzletet működtet a telepen, a Bogyénban.
Itt jegyezném meg, amit a cigányság gazdasági erejéről megtudtam. Míg a többség, persze, napszámos és alkalmi munkás, akadnak jómódúak is. Aki a Becali-féle párt színeiben tanácstag, az magyarnak vallja magát, üzletet működtet. A „legkeményebbnek" jellemzett tanácstag azonban a Demokrata Liberális Párt színeiben jutott be. Ő polgármesterjelölt lesz a következő választáson, és nem kis eséllyel indul. Brassóban a nagyobbik kormánypárt erősnek számít. Ott különben a cigányok bírják az egész virágkereskedelmet. Tulajdonképpen viszonteladók, de sokan termelői papírral árulnak a piacon, ott pedig a pártok uralta hatóság ellenőriz. Szóval... A faluban a valamikori magyarlakta Bogyén negyedet ma már ők uralják, annyira, hogy a szomszédok áron alul is eladják házukat, hogy aztán a főúton vehessenek másikat. Folyik egy térbeli átrendeződés is tehát a településen.

Ki kivel fogjon össze?

Ami a politikát illeti, Puski Jenő úgy látja, szövetkezve kerülhetők el a nem kívánt meglepetések. De ki kire szavaz manapság? Öt liberális mégsem parancsolhat a maradék nyolcnak...
– Az öthöz hozzáadódik a két szociáldemokrata és a konzervatív párti, az már nyolc.
– Önöket kimondottan félreállították?
– Nem éppen. Magyar jogokat sikerül megvédeni. Eltűntek a múltkor a kétnyelvű táblák a falu végéről. Felvetettem az ügyet az tanácsülésen, azt mondja a polgármester, neki nincs tudomása róla. Többeknek szóltam, végül csak visszakerült a Teliu felirat alá a Keresztvár is. Közérdek a közvilágítás teljes felújítása és a csatornahálózat megépítése, ez került most napirendre. A vízvezetéket kiépítették, bár nem mindenki csatlakozott, mert sokba kerül. Egyes területekre még mindig nincsenek kiállítva a birtoklapok, ezt a folyamatot is be kellene végre fejezni. A falu patakának szabályozása is várat magára. Ezeket közöltem Ko­vács Attila megyei RMDSZ-elnökkel a minap. Visszatérve: a költségvetési vitában is kiderül, a tanácsbeliek jó része, sajnos, nem is konyít a dolgokhoz. Megmondtam ezt az első tanácsülésen, később az RMDSZ-ben is: a tanácstagok jó hányada nem megfelelő, nem értenek a közügyekhez. De nincs mit tenni. Így folyik nálunk a választás. 2008-ban a választások napján délutánig én vezettem. Felbecsülhetőek az esélyek a szavazni érkezőket figyelve. Az emberek távol maradtak, mert sokan nem kedvelték az ellenfelemet, de erre ő „mozgósított", sokfélét mesélnek erről a faluban, és megfordult a helyzet. Megnyerte 900 vokssal az én hatszázvalahány szavazatom ellenében.

Puski Jenőnek kétszer, 2004-ben és 2008-ban is sikerült bekerülnie a második fordulóba, s ez tekintélyre vall. E próbálkozás nem ismétlődhet meg, az új törvény egyfordulós választást ír elő, de annyira csökkent a magyar szavazók száma is, hogy új módszerekhez kell folyamodni. Elvállalta harmadszor is az RMDSZ-elnökséget, de azzal a feltétellel, hogy nem indul polgármesterjelöltként. Olyan szövetkezésen gondolkodik, mely a legkedvezőtlenebb fejleményeket kizárja. Ezekről, persze, korai még nyilatkoznia, a felkészülést viszont már el kell kezdeni.
Amikor az iskoláról kérdem, „tanár lenne – jegyzi meg –, maholnap a tanulók fogynak el". Úgy látja, e helyzetből a kisebb létszámú osztályok engedélyeztetése kínálja a kiutat.

Egy pillantást okvetlenül vetnünk kell hát az iskolára.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép