Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
István napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Boticelli: Vénusz születése
Heverésző angyalka (A)
Kármelhegyi Boldogasszony
2011-07-16 Forrás: Magyar Kurír
Július 16-a Kármelhegyi Boldogasszony, a kármelita rend Mária-ünnepe. A XIII. század elején Albert jeruzsálemi pátriárka adott regulát a Kármel hegyén, az Illés-kútnál letelepedett remetéknek, akik a kármelita rend első tagjai lettek. A közösség első kápolnáját pártfogójuk, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
A Kármelhegyi Boldogasszonyról – magyar népi elnevezéssel Kármélus vagy Skapulárés Szűzanyáról – való ünnepélyes megemlékezést eleinte csak Kármel hegyén tartották meg, ám a XIV. századtól az egész rendre kiterjesztették.

A Szentírás Kármel szépségét dicséri, ahol Illés próféta megvédte Izraelnek az élő Istenbe vetett hitét (1Kir 18,20–46). Az egyházatyák a bibliai Kármelt – szépsége, termékenysége, ősisége, Illés győzelme miatt – a Szűzanya jelképének látták. Forrásánál, amely Illés próféta nevét viseli, a XII. századtól kezdve néhány remete és a keresztes háborúk idején Európából érkező zarándok közös lakóhelyet készített magának, és az Istenszülő tiszteletére kápolnát épített. A helyválasztás nem véletlen, Illés próféta ezen a helyen mutatatta be égőáldozatát, hogy bebizonyítsa a hitetleneknek: az Úr az egyetlen és igaz Isten. A tengerre nyíló völgyben, a Kármel-hegy lábánál épített templomban naponta misét mutattak be Szűz Mária tiszteletére.

A Kármel lábánál élő remeték közösséget alakítottak, és Albert jeruzsálemi pátriárka idejében regulájuk jóváhagyását kérték. Engedélyezték működésüket, Mária testvéreinek rendjeként említetve a közösséget. Megszületett a Kármel-hegyről elnevezett kármelita rend. A kármeliták a Boldogságos Szűz Mária pártfogását kérték; a Kármel-hegyen remetéskedő Illés prófétát szellemi atyjukként tisztelik.

A hagyomány szerint 1251. július 16-án a Boldogságos Szűz angyalok és szentek kíséretében megjelent Stock Szent Simonnak, átnyújtotta neki a skapulárét (vállruha, váll-lepel) azzal az ígérettel, hogy aki viseli, nem jut a pokolba, s a halálát követő szombaton kiszabadul a tisztítótűzből is, mert maga a Kármelhegyi Boldogasszony száll le érte, s vezeti a mennyekbe.

A kármeliták jellegzetes barna skapuláréja az évszázadok alatt szimbólummá vált: viselője megmenekült a pokol tüzétől és Szűz Mária kegyelmében részesült. E kiváltságot később a rendtagokon kívül kiterjesztették minden hívőre, aki a skapulárét, illetve annak érem-változatát viseli, s Kármelhegyi Boldogasszony oltalma alatt a megfelelő életmódra vállalkozik. A skapuláré – a Szűzanya iránti látható és állandó tisztelet jeleként – Mária anyai oltalmát és az örök élet zálogát jelenti viselői számára.

A Kármel hegyén emelt templomot többször lerombolták az oszmán hódítók, de mindig újjáépítették; ma zarándokhelyként funkcionál.

Magyarországon a Kármelita rend sarutlan ága van jelen. Ezt a rendi családot Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János alapították a 16. században. A Sarutlan Kármelita testvérek jelenleg Budapesten, Győrben és Keszthelyen tevékenykednek, valamint Kunszentmártonban és Attyapusztán tartanak lelkigyakorlatokat. Attyapusztán élnek a Kármelhegyi Szűzanya Segítő Nővérei is. A rend női ága, a Sarutlan Kármelita Nővérek jelenleg Magyarszéken és Marosszentgyörgyön (Erdély) vannak jelen.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép