Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Bence napja
3 felhasználó online
0 tag, 3 vendég



Képek a galériából

Házassági évfordulóra
José de Ribera: Jákob álma
Deklarált együttműködés a közjó érdekében
2011-07-28 Forrás: Református Egyház
Az állam és az egyházak közötti viszony kérdéseit járta körül a Csillagponton tartott Papi aktuálpolitika című kerekasztal-beszélgetés, amelyen Bóna Zoltán, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának főtitkára, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, Fedor Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Egyházi, Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felelős Államtitkárságának főosztályvezetője, valamint a találkozónak helyt adó Tata polgármestere, Michl József országgyűlési képviselő vett részt.
A beszélgetés első felében a moderátor, Hajdú Zoltán Levente szóládi lelkipásztor arra kérte a résztvevőket, hogy valljanak arról, hogyan van jelen az életükben a vallás.

Az ökumené mindenhol jelen van

A négy megszólaló közül hárman is teológiát végeztek, derült ki. Bóna Zoltán református lelkészek, tanítók családjába született, orvos édesapja dacból kezdte el járatni őt a hittanra a '60-as években. A MEÖT főtitkárát ez indította el a lelkészi pálya felé vezető úton.

Bölcskei Gusztáv az ökumené jelenlétét hangsúlyozta családi hátterét felelevenítve: anyai dédnagyapja evangélikus lelkész volt, egyik nagynénje pedig katolikus angolkisasszony. A püspök maga második generációs lelkészként határozta meg magát, a pályaválasztás idején mégis történelem-latin szakos tanárnak készült. Ebben az időben egy gyermekotthonban dolgozott, állami gondozottak között és az ott eltöltött karácsonyeste volt rá akkora hatással, hogy a teológia mellett döntött.

A beszélgetés egyetlen nem teológiai végzettségű résztvevője, Fedor Tibor is a felekezetköziséget emelte ki családi gyökerei kapcsán (görög katolikus, római katolikus és református felmenői is vannak) . Ő maga katolikus, a budaörsi gyülekezet tagja.

Szintén a katolikus egyház tagja az anyai nagyapja révén református lelkész felmenővel is rendelkező Michl József, aki papnak készült, majd mégis a családalapítás mellett döntött. Világi teológusként fejezte be tanulmányait, most már ötgyermekes családapa. A legnagyobb élmény az ökumenizmus terén a katonaságban érte: ugyanis a szocialista rendszer, ahelyett, hogy szétszóratta volna a különböző felekezetek teológusait, egy helyen töltette le velük a kötelező sorkatonai szolgálatot.

Az egyház nem önmagát állítja középpontba

A személyes hangvételű megszólalások után Hajdú Zoltán azt a kérdést tett fel a beszélgetés vendégeinek, hogy mit jelent ma az a fogalom, hogy egyház és mi szerepük az egyházaknak, ezen belül is a református egyházunknak a mai Magyarországon?

Bóna Zoltán azt hangsúlyozta, hogy az egyházak feladata ma is az üdvösség hirdetése, annak hordozása, hogy a világ beteljesedése az isteni kegyelemben van, amelyről amit mi tudhatunk, az Jézus Krisztustól ered.

A reformátori hitvallások tanításait hangsúlyozta a kérdés kapcsán Bölcskei Gusztáv. Az egyházvezető felidézte az egyház négy jellemzőjét, amelyek ma is alapot adnak: Isten igéje tisztán hirdettetik; kiszolgáltatja a sákramentumokat; irgalmasságot gyakorol; érvényesíti az egyházfegyelmet. A tiszántúli püspök is fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az egyház szerepe ma is annak hirdetése, hogy az élet nagy kérdéseire adott válaszok nem az emberből indulnak ki, hanem mástól megtudhatóak. Hozzátette, az egyház nem önmagát állítja középpontba, ha csak önmagáról tud beszélni egy egyház, azzal nagyon nagy hibát vét.

A nemrég elfogadott egyházi törvény szavaival válaszolt a moderátori kérdésre Fedor Tibor, aki a korábbiakban részt vett a jogszabály előkészítésében. Eszerint az egyház azonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező autonóm szervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik. Ez a működés nem lehet ellentétes sem az alkotmánnyal, sem más jogszabályokkal, és nem sértheti más közösségek jogait, valamint az emberi méltóságot.

Michl József kijelentette, az egyházak jelentik a helyi közösségek legfontosabb civil szerveződéseit. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az egyházak csak akkor érvényesülhetnek, ha hajlandóak „túlcsordulni” a maguk keretein. Az egyházak azonban mindig is ki akartak törni a templomokból, és ez sikerült is.

Protestáns levél a metodisták ügyében

„Tanulságos folyamat végére értünk” – mondta Bölcskei Gusztáv a beszélgetés legaktuálisabb témájáról, az új egyházi törvényről, amely a leghosszabban került terítékre a megszólalók között. A Zsinat lelkészi elnöke szerint régi vágy volt, hogy a húszéves törvényt felülvizsgálják. Az is jogos igény volt, hogy a költségvetést megcsapoló üzleti egyházakat ellehetetlenítsék. Felidézte a törvényalkotás menetét, amely során márciusban éppen a református zsinati székházban tartott konferencián volt szó először a jogszabály koncepciójáról. Majd a négy, történelminek nevezett egyház egyezetett, aztán a szakértők szólhattak hozzá a normaszöveghez. Bölcskei Gusztáv kijelentette, az előkészítés első szakasza példásan zajlott, „bár minden egyeztetési folyamat így zajlana az állam és az egyházak között.”

„Azonban csak eddig tudtuk figyelemmel kísérni a törvény születését. A parlamenti gépezetben már egy másik folyamat kezdődött. Itt már a politika döntött, és nem láttunk bele, hogy miért, hogyan került a végleges formájába az egyházi törvény – jelentette ki a Bölcskei Gusztáv, aki szerint az első célt elérték, vagyis új jogszabály született, abban azonban nem biztos, hogy a legjobb formában történt mindez. Az üzleti egyházak rendszabályozásával kapcsolatban jóval szkeptikusabb volt. – Nem tudom, hogy ezzel a törvénnyel hogyan fogja ellehetetleníteni a bizniszegyházakat a kormány. Rossz hírem van azoknak, akik azt hitték, ezzel vége ennek a folyamatnak, az ügyeskedők megelőzték a törvényalkotókat. Az egyházi kiegészítő normatívára egy fillérrel sem fog kevesebb pénzt kifizetni az állam a jövőben.”

A törvény által elismert egyházak listája kapcsán Bölcskei Gusztáv kijelentette, az MRE Elnöksége, a Magyarországi Evangélikus Egyház Elnökségével együtt, már elküldte levelét Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Ebben a protestáns egyházvezetők azt kérik, hogy a miniszter soron kívül járjon el és Parlament mihamarabb jegyezze be a Magyarországi Metodista Egyházat. „Méltánytalannak éreztük, hogy metodista testvéreink kimaradtak a törvényből, ezért arra kérjük a törvényhozókat, gyorsan tegyék helyre ezt a hibát. De tudomásul vesszük, hogy a törvény elfogadásakor politikai döntés született” – mondta a Zsinat lelkészi elnöke.

Bizniszegyházakat nem engednek be

Bóna Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy teológiailag furcsán hangzik az egyházi törvény kifejezés, hiszen a jogszabály nem keresztyén felekezeteket is szabályoz; az egyház szó pedig Krisztus követésére utal. Az ökumenikus tanács főtitkára szerint az is kényes pont, hogy hogyan védi ki a törvény azokat a vádakat, hogy diszkriminál egyes egyházakat.

Világos, hogy ez a legkényesebb kérdés ma, amikor egyházakról beszélünk – szögezte le megszólalása elején Fedor Tibor. Hónapokon keresztül egyeztetett, előkészített jogszabályról van szó, amellyel kapcsolatban eredetileg az a döntés született, hogy azonos jogállás mellett három csoportba sorolják az egyházakat. A kiinduló alapot az jelentette, hogy azokat a felekezeteket automatikusan elismerik, amelyek az egyházi kritériumoknak biztosan megfelelnek. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy most ugyan csak tizennégy egyházat ismert el a Parlament a döntéssel, a lista azonban nyílt. Arra is emlékezetett, hogy bár az egyházi ügyeket felügyelő miniszter terjeszti majd elő bejegyzésre az egyházakat, mégsem politikai mérlegelés tárgya lesz a döntés. Ugyanis meg kell majd vizsgálni a kérelmet az új jogszabályok támasztotta – a korábbinál sokkal részletesebb és komolyabb – feltételek fényében. Amennyiben ezeknek a feltételeknek megfelel az adott felekezet, az Országgyűlés elé kerül a kérelem.

A főosztályvezető az úgynevezett bizniszegyházak ellehetetlenítése kapcsán kijelentette, a jelenlegi listán nincsenek ilyenek, és véleménye szerint a parlament sem fog bejegyeztetni hasonló szervezeteket. A református felvetésre, amelyre most is kitért Bölcskei Gusztáv, miszerint kizárólag azok az egyházak részesülhessenek egyházi kiegészítő normatívában, amelyekkel a kormány megállapodást köt, Fedor Tibor azt válaszolta: az eddig hatályban lévő 1990. évi IV. törvény alapján erre nem lett volna lehetőség.

Autonóm testületek

„Óriási dolog, hogy nem jut minden napra egyház Magyarországon, hanem ünnepinek számít a lista mérete” – hangoztatta Michl József az egyházi törvény kapcsán, a KDNP-s politikus azonban szintén hozzátette, a lista nyílt. Az előkészítés kapcsán elmondta, bár a KDNP nyújtotta be a törvénytervezetet a Parlamentnek, a munka nagy részét az államtitkárság végezte el. A tervezetben aztán két helyen kért módosítást Lázár János frakcióvezető, amelyeket jóvá is hagyott a frakciószövetség: a bejegyzés ne a Fővárosi Bíróság hatásköre legyen, hanem az Országgyűlésé, valamint hagyják el az egyházak közötti különbségtételt. Azt mondta, egyáltalán nem szokatlan, hogy egy jogszabály az utolsó pillanatban lényeges pontokon megváltozzon. Tata polgármestere kijelentette, jó törvény született, amely elérte a kitűzött célt: tisztán lehet látni, hogy mi ma Magyarországon az egyház. Emellett civil szervezetként bárki folytathat vallási tevékenységet.

A finanszírozási kérdések kapcsán elmondta, a tizennégy bejegyzett egyház intézményeinek működését kötelezően biztosítja az állam, másokkal szerződéseket köthet. Erre eddig is volt alkalma, és bárki számára biztosíthatta az egyházi kiegészítő normát.

Újabb megszólalásában Bölcskei Gusztáv örömét fejezte ki afelett, hogy a törvény autonóm testületekként ismeri el az egyházakat. Bizonytalanságot érez viszont az egyházakat is érintő többi terület szabályozása terén. „Várjuk, hogy az alagút végén kiderüljön a fény. Kíváncsiak vagyunk, hogy milyen lesz az új közoktatási rendszer, az új szociális ellátórendszer. Lehet, hogy az egyházi kiegészítő normatíva fogalma is el fog tűnni hamarosan” – mondta az egyházvezető.

Szavaira rímelt Michl József megszólalása, amelyben kifejtette, az eddig ismert normatív finanszírozás mellett a jövőben meg kell ismerkedni a feladatfinanszírozás fogalmával is. A közoktatás finanszírozása kapcsán elmondta, a pedagógus bérét a jövőben az államnak kell fizetnie. Az állami finanszírozás arányát pedig a mostani körülbelül 50 százalékról 75 százalékra szeretnék felvinni.

Stratégiai partnerség – tartalommal

Az egyházak és az állam viszonyát feszegetve Hajdú Zoltán Levente feltette azt a kérdést is, lehetnek-e elvárásai a kormánynak egyházak felé? Fedor Tibor határozottan kijelentette, az új jogszabály garantálja az állam és az egyház elválasztását, ugyanakkor deklarálja a közjó érdekében történő együttműködést az állam és az egyház között. Michl József szerint az egyházak feladata elsősorban annak a megteremtésében jelenik meg, hogy a közösség tagjai egészségesebbek tudjanak maradni, azáltal, hogy a lelkükkel is foglalkoznak. Városáról szólva kiemelte a református egyház szerepét, amely a legtöbb olyan tevékenységet végzi, amely állami feladatot jelent. Elismerően szólt a Tatai Református Gimnázium munkájáról, és megemlítette, hogy nemrégiben adtak át egy református családi napközit is.

Bölcskei Gusztáv arra tért ki, hogy a kormány és az egyházak közötti stratégiai partnerség nagyon fontos kategória, de az erre való hivatkozással nem lehet mellőzni az érdemi és időben lefolytatott egyeztetéseket.

Muníció a hétköznapi csatározásokra

Utolsó témaként arról beszéltek a megszólalók, mit adhat a részvevőknek és az egész közösségnek egy olyan találkozó, mint a Csillagpont. Bölcskei Gusztáv azt elevenítette fel, hogy amikor 2005-ben a Debrecen melletti Vekeri-tónál zajlott a találkozó és azt követően kijöttek a köztisztasági szakemberek, csodálkoztak, hogy nincs szemét, amit el kellene takarítaniuk. Bóna Zoltán szerint olyan találkozásokra került itt sor, amelyek muníciót adnak a hétköznapi csatározásokra. Fedor Tibor szerint szükség van olyan rendezvényekre, mint a Csillagpont, ezt a véleményt pedig alátámasztja az a tény, hogy az államtitkárság támogatja a találkozót.

Záró gondolatként Michl József megköszönte, hogy az idei Csillagpont helyszínéül Tatát választották a szervezők. Sok ifjúsági rendezvény szokott az edzőtáborban itt zajlani, de nem egyszer lehangoló állapotokat hagynak maguk után a fiatalok, ami a református találkozóra egyáltalán nem volt jellemző.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép