Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Huba napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Zarándokok szobra
Békéscsaba Evangélikus Nagytemplom
Jó példák Európából
2011-07-29 Forrás: Református Egyház
Zárókonferenciával ért véget július 27–28-án Berekfürdőn a Magyarországi Református Egyház Menekültmissziójának Integrációs tapasztalatcsere 2011 elnevezésű, az Európai Integrációs Alap által finanszírozott projektje. - A református misszió a tavasz folyamán tanulmányutakat szervezett Angliába, Portugáliába, Spanyolországba, Svédországba egy-egy munkatársaiból, önkénteseiből és partnereiből álló csoport számára, hogy a bevándorlók és menekültek társadalmi integrációjával kapcsolatos jó példákat gyűjtsenek.
A projekt célja volt továbbá, hogy a bevándorlókkal foglalkozó civil, állami és egyházi szervezetek egymással ápolt minél szorosabb kapcsolatát és a bevándorlóknak nyújtott szolgáltatások fejlesztését segítse. A szervezők a zárókonferenciára a célországokban megismert, legtanulságosabb programok munkatársai közül hívtak meg előadókat, hogy a résztvevőknek ily módon is lehetőségük legyen összevetni az egyes országokban működő gyakorlatokat.

Negyven nyelven

David Carey Dixon baptista lelkipásztor huszonkét éve él Spanyolországban. Az Amerikából elszármazott férfi előadásában kifejtette, a protestáns egyházak mindig kisebbségben éltek Hispániában, ezért „gettómentalitás alakult ki körükben”. „Sokat imádkoztunk azért, hogy ezt le tudjuk győzni. Isten végül a bevándorláson keresztül válaszolt kérésünkre” – emlékezett vissza az előadó. A migrációs folyamat a ’90-es évek második felében indult meg, és amint David Carey Dixon visszaemlékezik, az ezredfordulóra az utcán is láthatóvá vált az etnikai arányok megváltozása: 2004–2005-re már Madrid lakosságának a tizedét tették ki a migránsok.

A lelkészt 2002-ben hívta meg a madridi Immanuel-templom baptista gyülekezete lelki vezetőjének. Ebben a multikulturális közösségben negyven különféle náció hallgatja Isten Igéjét. „Az egyházaknak, a gyülekezeteknek segíteniük kell a bevándorlók beilleszkedését a társadalomba” – hangsúlyozta az előadó. Közösségükben nemzetiségek szerinti – többek között Fülöp-szigeteki, eritreai, indonéz, japán, koreai, román, szomáliai –kiscsoportok szerveződnek, melyek ugyanakkor szerves részei a nagy gyülekezet életének is. Legutóbb az iszlám iránt érdeklődő csoportot alakítottak, mert gyülekezetük hozzá szeretne járulni a muszlim–keresztyén kapcsolatok javításához. A lelkipásztor hozzátette: a közösségi háttér biztosítása mellett feladatuknak tartják, hogy szociális segítséget nyújtsanak a hozzájuk fordulóknak.

Fontos a társadalmi részvétel ösztönzése

A szintén spanyolországi Kayamba Tshitshi Ndouba egy olyan iskola igazgatója, amelyik olyan szakembereket – tanárokat, szociális munkásokat, jogászokat, döntéshozókat – készít fel, akik bevándorlókkal foglalkoznak. A kongói származású fiatalember előadásában kiemelte, hogy fontosak ugyan a civil és helyi kezdeményezések, de a közpolitikának is szerepet kell vállalnia a bevándorlók helyzetének megoldásában egyrészt a keretrendszer, másrészt az integrációhoz szükséges anyagi források biztosításával.

A szakember ismertette, hogy ma a madridi régió lakosságának tizenhét százalékát adják a bevándorlók, ami több mint egymillió embert jelent. Legtöbbjük – a migránsok mintegy ötöde – Romániából, tizedük Equadorból, nyolc százalékuk pedig Marokkóból érkezett. Az előadó kifejtette, hogy a regionális kormányzat nagyon komolyan veszi a kérdést, ezért a stratégiaalkotás során megpróbálják a bevándorlók előtt álló legfontosabb integrációs kihívásokat azonosítani.

Kayamba Ishitshi Ndouba elmondta, hogy most a 2012-vel kezdődő időszak stratégiai tervezése folyik, melynek során az állampolgárság kérdésére és a bevándorolók társadalmi részvételének ösztönzésére próbálnak megoldásokat találni, hiszen a gettósodás elkerülésének és a szociális felzárkóztatás sikerének ezek alapvető feltételei.

Újra hasznosan

Az egyik stockholmi bevándorlónegyedben működő Livstycket Egyesület alapítója, Birgitta Notlöf tizenkilenc éve foglalkozik migránsokkal. „Nagyon szeretem a hivatásomat, minden reggel boldogan megyek munkába!” – kezdte lelkesen előadását, majd hozzátette: bár Svédországban él, mégis a világban dolgozik, hiszen nagyon sokféle emberrel találkozik a munkája során. „Amikor mi nők jól érezzük magunkat, mindenki jól érzi magát. Fontos, hogy ezt a jó érzést adjuk át a gyerekeinknek, hiszen ők jelentik a jövőt” – mondta mosolyogva a svéd asszony, aki éppen ezért tevékenysége fő célcsoportjául a nőket választotta.

Brigitta Notlöf előadásában kifejtette: a harmadik világból érkező, képzettséggel szinte egyáltalán nem rendelkező, sokszor analfabéta asszonyoknak különösen nehéz a beilleszkedés, és különösen nehéz megtanulniuk a többségi társadalom nyelvét. „Ráadásul általában egy mezőgazdaságra épülő társadalomból egy technológiailag fejlett, ipari társadalomba érkeznek. Óriási utat tesznek meg ők nem csak földrajzi értelemben” – tette hozzá a Livstycket vezetője.

Mint megtudtuk, a svéd nő ezért építette föl a Livstycket, divatcikkeket tervező és gyártó kis üzemét, ahol a bevándorló asszonyok rajzait nyomják a termékekre, és ők hímezik ki azokat. A családanyák így könnyebben megtanulhatnak svédül, szakmát szerezhetnek, és nem mellesleg élhetnek kreativitásukkal – összességében pedig újra hasznosnak és értékesnek érezhetik magukat.

Tanácsadás és átmeneti szállás

A jezsuita rend által 1980-ban megalapított, ma ötvenegy országban jelen lévő Jezsuita Menekültszolgálat (JRS) portugáliai munkájáról Claudia Maria Delgado de Macedo számolt be. Mint elmondta, a nemzetközi katolikus szervezet Európa több országában is lobbitevékenységet végez a döntéshozók körében, emellett kiadványokat jelentet meg a migráció témakörében, és természetesen a gyakorlatban is foglalkozik bevándorlókkal.

A szervezet munkatársai Portugáliában egy központi irodában várják azokat, akiknek szociális területen, hivatali ügyintézésben, dokumentumok megszerzésében, munkahelykeresésben van szüksége segítségre, de ez a részlegük biztosít jogi, pszichológiai segítséget és képzéseket, tréningeket a bevándorlók számára. A kormányzati kapcsolatokat is ez az iroda ápolja, továbbá rádióműsorukon és hírlevelükön keresztül a közvélemény tájékoztatását is innen végzik. A központ mellett a JRS menedékháza huszonöt fő számára nyújt átmeneti szállást, továbbá egy fogda fogvatartottjai számára is biztosítják szolgálataikat.

Bevándorló fiatalok ötleteinek támogatása

A százharminckét projektet támogató kormányzati ACIDI programot Rui Manuel Duarte Dinis mutatta be. Elmondta, hogy a hároméves időtartamú kezdeményezések egy központilag meghatározott keretrendszer szerint, de helyi szinten épülnek fel, és hetvenegy portugáliai önkormányzatot érintenek. Az előadó hangsúlyozta, hogy a bevándorlók integrációját segítő projekteket konzorciumi formában, minimum három partnerszervezet összefogásában kell megvalósítani, így országszerte több mint ezer szervezet és intézmény vesz részt a munkában.

A szakember kifejtette: a programokat a célcsoportok szükségleteire kell építeni. Ezeket figyelembe véve az ACIDI fő célja a nem formális képzési formák elterjesztése; a szakképzésben való részvétel és a munkavállalás segítése; az állampolgári és közösségi részvétel, a társadalmi tudatosság ösztönzése; e-pontok létesítésével a digitális szakadékok áthidalása; a bevándorlói hátterű fiatalok készségfejlesztése, az általuk indított tevékenységek támogatása.

Folyamatos alkalmazkodás

Az angliai Yesenia San Juan előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a világpolitikai helyzet folyamatos változásával a globális krízisek folyamatos változásban vannak, ezért a bevándorlók és menekültek összetétele is állandóan alakul. Szerinte ehhez a változáshoz alkalmazkodnia kell a migránsokkal foglalkozó civil szervezeteknek is, akiknek mindig figyelniük kell a politika alakulására, mert ebből következtethetnek arra, mire kell számítaniuk.

Praxis nevű szervezetük humanista indíttatásból a ’80-as évek elején alakult, de a brit Egyesült Református Egyházzal is együttműködtek már három évtizedes tevékenységük során. Tanácsadó irodájuk hét közben várja a bevándorlókat, sőt az ügyintézés, a képzések, a tolmácsszolgálat biztosítása mellett orvosi alapellátást is nyújt a segítségre szorulóknak. Hétvégente táncra, zenére, kézművességre és az anyanyelv ápolására épülő közösségfejlesztő programokat, évente egyszer pedig egy több ezer főt megmozgató multikulturális fesztvált valósítanak meg. A Praxis kutatásokat is végez, különös hangsúlyt fektet a gyermekvédelemre, és a „papír nélküli”, azaz az illegális bevándorlók ügye mellett is kiáll. „Sikerünk titka széles körű partnerhálózatunk. Együtt erősebbek vagyunk” – zárta előadását a londoni civil szervezet munkatársa.

Muszlim–zsidó jó barát?

„Szükségszerű az, hogy az egymásétól különböző életmódunk, szokásaink konfliktushoz vezessenek? Vagy lehet ez az adottság társadalmunk egyik erőssége is?” – tette fel a kérdést Aisling Cohn, az 1997-ben elindított Three Faith Forum munkatársa. Az angol szervezetet azért hívta létre egy keresztyén, egy muzulmán és egy – egyébként magyar származású – zsidó ember, hogy a különböző hiten lévőket ne csak párbeszédre, hanem lehetőség szerint egymás megértésére vezesse.

Az Egyesült Királyság vezető hitközi fórumának munkatársa elmondta, hogy a cél érdekében műhelyeket szerveznek tanárok, diákok, szakemberek és politikusok számára. Itt a résztvevők megtanulhatják, hogyan kerülhetnek egymással dialógusba, és hogyan érthetik meg jobban egymás hitét, illetve hogyan kezeljék a vitás helyzeteket, vagy éppen a rasszizmus, az antiszemitizmus, a terrorizmus kérdését.

Az előadó, aki maga is ötven – köztük katolikus, ortodox, anglikán, muszlim, hindu, szik – iskolában vezet foglalkozásokat, kiemelte: a program során a résztvevők nemcsak megértőbbek lesznek másokkal, hanem felfedezik saját identitásukat is. Aisling Cohn olyan felvételeket mutatott programjaikról, ahol zsidó és muszlim tizenévesek együtt adnak elő színdarabot, közösen főznek vagy éppen játszanak a játszótéren.

A konferencia programjának része volt két áhítat is, ahol az idegenek befogadásával kapcsolatos bibliai igéket olvastak föl a konferenciázók, valamint a menekültek között végzett szolgálatuk és a tanulmányutak során szerzett lelki tapasztalataikról tettek bizonyságot.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép