Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Tekla, Líviusz napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Szt. Margit ablakközép
Almáshidai fatemplom
58 év után a Duna-parti épületben kezdte 295. tanévét a pesti piarista gimnázium
2011-09-02 Forrás: Magyar Kurír
A piarista rend pesti gimnáziuma 58 év után újra eredeti épületében kezdhette meg 295. tanévét. A tanévnyitó szentmisét Erdő Péter bíboros, prímás tartotta, aki megáldotta a kápolna épületét is. Beszédet mondott továbbá Orbán Viktor miniszterelnök és Labancz Zsolt tartományfőnök.
A pesti Piarista Gimnázium és Rendház kápolnájával együtt régóta központi szentélye a magyar katolikus közoktatásnak. Ennek a Duna-parti épületnek a mérete, eleganciája, sőt a puszta elhelyezkedése is itt, a város szívében mutatja, milyen nagy hivatásra vállalkoztak a tanító szerzetesek, és milyen nagyra becsülte ezt a munkát az egész társadalom. Egyrészt a kiváló színvonalú oktatás, másrészt a harmonikus, teljes, Isten felé megnyíló ember nevelése olyan szolgálat, amelyre minden népnek és minden kornak szüksége van – mondta homíliájában Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, aki maga is az iskola diákja volt. Megjegyezte: ebbe a kápolnába először úgy járt, hogy az Egyetemi Színpad előadására ment. „Aligha gondolta akkor valaki, hogy ez az épület és ez a kápolna egykor visszakapja eredeti rendeltetését.”

„Az utóbbi húsz évben – részben éppen a társadalom kérésére és kívánságára – újra nagyobb részt vállalhatott Egyházunk a közoktatás és a nevelés feladatában. De ellenszélben haladt ez a hajó, nehezen tértek vissza régi gazdájukhoz az épületek, nagy anyagi áldozatokba került a felújítás is. De nem csak anyagi áldozatokról van szó, hanem – valljuk meg őszintén – emberi kínlódásról is. Mert akik a papi vagy szerzetesi hivatást vállalták, általában Krisztus iránti szeretetből, az emberek üdvösségének közvetlen szolgálatára vállalkoztak. Aligha lehettek felkészülve arra, hogy építkezéssel, tatarozással, menedzserkedéssel töltsék idejük jó részét, erre fordítsák energiájuk zömét” – mutatott rá a bíboros szentbeszédében.

Hozzátette: „Ha sok iskolába nem is jut már elegendő szerzetes tanár, ha maguk a rendek is többnyire világi pedagógusokkal dolgoznak, azért az egész életnek az ifjúság tanítására és nevelésére való szentelése, mégpedig Krisztus iránti különleges szeretetből ma is önálló, markáns hivatás marad. Olyan hivatás, amit a szerzetesi önfeláldozás világos tanúságtételével ma is érdemes, ma is nagyszerű vállalni. Sohasem fejeltem el azokat a piarista tanáraimat, akik kora reggeltől készültek egy-egy fizika- vagy kémiaórára, hogy a kísérlet biztosan sikerüljön. Nem felejtem el azokat, akik még a matematika vagy a földrajz oktatása közben is ablakot tudtak nyitni a hitre.” Erdő Péter megemlékezett a spanyol Kalazanci Szent Józsefről, a kápolna névadójáról, a piarista rend alapítójáról is, aki Rómában, a szegény gyermekeket összegyűjtve kezdte meg pedagógiai munkáját és alapította meg szerzetesközösségét a 16. században.

A felvilágosodás és az ipari forradalom óta a iskola egyre inkább csupán a tudás átadására összpontosít, és az intellektuális képességekre helyezi a hangsúlyt. Ennek azonban a személy teljessége látja kárát – húzta alá köszöntőbeszédében Labancz Zsolt, a piarista rend tartományfőnöke. Hozzátette: olyan iskolára van szükség, ami a teljes személyiséget állítja a középpontba. Rámutatott: újra hangsúlyozni kell a személy közösségi mivoltát, mivel a társadalomban eluralkodott a bizalmatlanság és a magány. A piarista iskola tehát sokféle közösség otthona kell, hogy legyen.

„Micsoda tiszteletet parancsoló szám. Három évszázad, tizenkét emberöltő. Az egymást követő nemzedékek sorsának metszéspontjában egy olyan iskola áll, melynek falai között a magyar kultúra, a magyar történelem jeles alakjai nevelkedtek” – mondta Orbán Viktor.

Antall József miniszterelnök, egykori piarista diák azt egyszer azt mondta, „Európában még az ateista is keresztény”. Arra gondolhatott, hogy „Európában hívő és nem hívő egyaránt az anyatejjel szívta magába az alapvető keresztény tanokat, vagyis kulturális és morális értelemben az európai ember nem tud kibújni keresztény bőréből”. Orbán Viktor ezt hatalmas lehetőségnek nevezte a megújulásra, amelyre szüksége van nemcsak Magyarországnak, hanem egész Európa számára is. A miniszterelnök szavai szerint „nem a megújulás alapjait kell megtalálnunk, mert azok adottak, hanem ebből kell levezetnünk azokat a válaszokat, javaslatokat, amelyekre szüksége van az európai és a magyar embernek a XXI. században”. Orbán Viktor szerint a Piarista Gimnázium történelme is azt bizonyítja, hogy „az emberi szellem végül is törhetetlen". A miniszterelnök felidézte a piarista rend hazánkba érkezését, miszerint a török veszedelem és a Rákóczi-szabadságharc után az oktatásban látták a megújulás lehetőségét Pest városának vezetői, akik meghívták a piarista atyákat a városba. A piarista gimnázium, Pest első gimnáziuma 1717-ben indult el.

A felújított régi piarista központba 58 év után idén tavasszal költöztek vissza a diákok és tanárok; az intézményben jelenleg 325 diák tanul. A piarista gimnázium 1850-től hétosztályos főgimnáziumként működött. A II. világháború után megkezdődött az általános iskolai oktatás, ami ekkor szervezetileg külön vált. Az 1948-as államosítás megszüntette az általános iskolát, a gimnázium pedig Budapesti V. kerületi Állami Ady Endre Általános Gimnáziumként működött tovább. 1950-ben az iskola visszakerült a rendhez, az épületet azonban 1953-ban az ELTE kapta meg. Az iskola ekkor költözött abba a Mikszáth Kálmán téri épületbe, amit nemrég kaptak vissza a Sacre-Coeur nővérek.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép