Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Laura, Alida napja
5 felhasználó online
0 tag, 5 vendég



Képek a galériából

Húsvét
Topor Márta  Sorban
Feddés és szeretet – Évközi 23. vasárnap
2011-09-03 Forrás: Erdély.ma
1. Ha… meginted az istentelent…, de nem tér le útjáról, meghal ugyan gonoszsága miatt, de te megmented életedet.(Ez 33,7-9) - Ezekiel, a babiloni fogság idején működő pap-próféta, miközben népe sorsában osztozik, felelősségtudatot is ébreszt bennük, és emlékezteti őket Isten törvényeire. A ma idézett, klasszikussá vált prófétai üzenet ezt a kényes egyensúlyt, a próféta belső kínját és felelősségét tükrözi. A próféta, a pap csak akkor lehet boldog, ha teljesíti Istentől kapott hivatását. Ebből a szempontból mellékes, hogy hallgatnak-e rá, vagy elutasítják. A közösségben betöltött szerepünk határozza meg felelősségünk mértékét, de mindenképp számadással tartozunk Isten előtt.
2.Ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel.(Róm 13,8-10)

Szent Pál apostol nem az anyagi eladósodottság ellen tiltakozik, és nem – a mostanság divatos – körbetartozásoktól akarja megóvni híveit, hanem a szeretet parancsának egyetemességére hívja fel a figyelmet. A keresztények, társadalmi berendezkedéstől függetlenül, legyenek törvénytisztelő állampolgárok, hiszen aki szeret, a törvényben is a Legfőbb Törvényhozót, a Szeretet Istenét szolgálja. Szent Ágoston sokat hangoztatott kijelentése -szeress, és tégy, amit akarsz-, pontosan ezt a belső szabadságot hangsúlyozza. Akiben él a szeretet, annak nem esik nehezére betartani a törvényt, hisz azon közösség szabályainak veti alá magát, amelyhez ő is tartozik

3.Ha testvéred megbántott, figyelmeztesd négyszemközt.… Ha ezekre sem hallgat, jelentsd az egyháznak. Ha az egyházra sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos. … Amit megköttök a földön, a mennyben is meg lesz kötve.(Mt 18,15-20)

Jézus Krisztus itt szabályt ad, hogy mi az eljárás, ha valaki ellenünk vétkezik. Először a négyszemközti intés, aztán két-három tanú jelenlétében, azután jöhet a hivatalos „egyházi” eljárás, amely ki is zárhatja -ideiglenesen- a vétkest a közösségből.

A testvéri megintés szabályait ma sem kellene elfelejtenünk. Felelünk egymásért, de a közösségnek is felelős vezetői vannak, akik azért tudnak egy személyben dönteni, mert a ráruházott felelősséget maga a Szentlélek biztosítja, belülről. Ahogyan mindannyiunkban, személy szerint is, ha hagyjuk. Ehhez viszont nevén kell neveznünk a bűnt. Nem letagadni, nem elkenni, nem kimagyarázni, nem úgy keresni belőle a kiutat, hogy nem veszünk tudomást róla. Szeretettel, tapintattal, de egyenesen, -először négyszemközt- közöljük testvérünkkel, hogy nem helyes, sőt bűn, amit tesz. Nem őt ítéljük el, hanem a bűnét. Őt szeretjük, de bűnös tettével nem tudunk azonosulni, azt nem tolerálhatjuk. A Biblia szerint az őszinte szó olyan, mint a csók, és a jókor kimondott szavak, mint aranyalmák ezüsttányéron (Péld 24,26 25,11)

Manapság hajlamosak vagyunk elkendőzni a bűnt, kitolva a személyes szabadság határait olyan mértékben, ami már rombolja a közösséget. Eközben könnyedén megszóljuk testvérünket, pletykáljuk, kiteregetjük vétkét mások előtt, a személyes találkozás alkalmával azonban sunyi módon, ál-udvariasságból, az „ártatlanság” vélelmének leple alatt elhárítjuk a felelősséget. Így adunk teret a kölcsönös bizalmatlanságnak. A névtelen fel-vagy bejelentések, alattomos hátbatámadások, árulkodások és kegyes hazugságok csak mélyítik a bizalmatlanság szakadékát a közösség tagjai között.

A jézusi konfliktus-kezelésben a szeretet sohasem jelentheti a bűn elkendőzését. Legalább annyira tartozunk egy közösséghez, és a közösségnek, amint amennyire önálló egyéniségek vagyunk. Bármennyire is fájdalmas, tapintattal de határozottan, irgalommal és hittel, egyértelműen és határozottan adjuk értésére, hogy nem jó, amit tesz. A testvéri intésnek határa van. A bűnben kitartó keresztény, megátalkodottságával önmagát zárja ki a közösségből. De Isten bírósága nem elítél, hanem megtérésre segít.

A keresztény hatalmas erő birtokosa: a szerető megbocsátás hatalmát tartja kezében. Aki ellenünk vét, az is testvérünk. Csak a megbocsátással leszünk méltók mi is a szeretetre. Imádságban összefogódzva kell drukkolnunk, hogy elcsatangolt, megtévedt testvérünk mihamarabb visszataláljon a közösséghez, ahol tárt karokkal fogadják.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép