Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Arnold, Levente napja
4 felhasználó online
0 tag, 4 vendég



Képek a galériából

Szent Miklós templom oltára
Ne félj
Az egyház csak ott vesz át iskolát, ahol igény van a katolikus nevelésre és a működtetés rentábilis
2011-09-09 Forrás: Magyar Kurír
A Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye nemrég vette át az önkormányzattól a mátészalkai Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskolát. Az iskola átvételének körülményeiről Bosák Nándor debrecen-nyíregyházi püspököt kérdeztük.
Bosák Nándor: Az eddigi gyakorlat során, ha egy önkormányzat egy általa üzemeltetett iskolát egyházi fenntartásba kívánt adni, úgy egy korábbi rendelkezés alapján a kiegészítő támogatás összegét öt éven át a saját költségvetéséből kellett fedeznie oly módon, hogy a kiegészítő támogatást az állami költségvetésbe utalta – az egyházi fenntartó pedig innen kapta meg a pénzt. Ezt a törvényt módosították úgy, hogy ezentúl az önkormányzatnak nem kell ezt a hozzájárulást befizetnie a központi kasszába, az új fenntartó pedig – az adott egyház – az önkormányzattól átvett iskola után azonnal megkapja az államtól a kiegészítő hozzájárulást. Ez a törvénymódosítás eredményezte azt, hogy a magyar önkormányzatok az elmúlt hónapok során sorra keresték fel a történelmi egyházakat oktatási intézményeik átadásának szándékával.

– Míg az önkormányzatok részéről az iskolák átadása pusztán anyagi megfontolásból eredt, úgy az egyházakat más szándék vezérelte az iskolák átvételekor.

– Valóban, több önkormányzat azért szerette volna átadni az iskoláját, hogy megszabaduljon az iskolafenntartás terhétől, azt gondolva, hogy az egyháznak könnyebb fenntartani egy iskolát, mint az önkormányzatnak. De ez tévedés. Az egyházak semmivel sem kapnak többet az iskolafenntartására, mint az önkormányzatok.

Az önkormányzatok az iskoláik működéséhez szükséges költségek egy részét az államtól kapják (normatív támogatás), másik részét (kiegészítő támogatás) az önkormányzatokhoz befolyt adóból fedezik. Az egyház nem folytat olyan tevékenységet, melynek során adót szedne be, így a kiegészítő támogatást közvetlenül a költségvetésből kapja. De ez nem jelenti azt, hogy egy iskola fenntartásához több forrása lenne, mint egy állami iskolának. Az egyház sem tudja erején felül vállalni egy iskola működtetését. Ott viszont, ahol igény van arra, hogy egyházi szellemű legyen az oktatás, és az iskola működése rentábilis, ott az egyház kiveszi a részét az oktatásból.

– Bizonyos sajtóorgánumok, kihasználva a támadhatóság lehetőségét, az egyházat különböző vádakkal támadják: területszerzés, szegregálás, szabad iskolaválasztás jogának megsértése.

– Valóban, a sajtóban egyesek próbáltak vészharangot kongatni, máshol a pedagógusok körében keletkeztek félelmek, de ezek nem valós problémák voltak, és ahogy tudom, a konkrét helyeken sikerült megoldani őket.

A mostani finanszírozási körülmények között 400 fő alatt nem lehet rentábilisan működtetni egy iskolát. Tudjuk jól, hogy az egyiskolás falvakban egyre kevesebb a gyermek. Ezeken a helyeken nem is tudtunk átvenni iskolát, így föl sem merülhetett a szabad iskolaválasztás jogának a sérelme (amit egyébként is képmutató módon hangoztattak egyesek). A nagyobb településeknél, ahol több iskola működik, megvan a választás lehetősége. Mátészalkán például 4 általános iskola működik, ebből kettő felekezeti (református, római katolikus) és kettő önkormányzati, ez ideális választási lehetőséget biztosít minden szülő számára, hogy milyen iskolában akarja gyermekét neveltetni.

Gimnáziumainkban és középiskoláinkban valóban magas szintű oktatás folyik, de ez nem annak következménye, hogy bizonyos szempontok szerint válogatnak a növendékek között, hanem az odafigyelő nevelői munka következménye. Az egyházi iskolák nyitottak minden tanuló felé, mindenkinek helye van bennük. De nem semleges: nevelési céljait a keresztény kultúra és erkölcsiség alapján határozza meg, ezért a pedagógusok vállalják, hogy ebben a szellemben végzik munkájukat, és vállalják, hogy gondos nevelő munkával segítik azokat, akik valóban tanulni akarnak. Az, hogy milyen színvonalú egy iskola, az évek során alakul ki, és ez a tanulók és a pedagógusok közös munkájának eredménye.

Az átvett mátészalkai iskola a város egyik legjobb általános iskolája volt: nemzetiségi iskola, amelyben kétnyelvű oktatás folyik, de egyébként itt történik a legmagasabb színvonalú oktatás a helyi általános iskolák között. Ugyanakkor elmondható, hogy a jelenlegi 520 tanulóból 83 tanuló roma származású. Az egyház befogadó intézmény, alaptalanok a szegregáció felerősítésére irányuló vádak. Az országos átlagnál az egyházi intézményekben lényegesen magasabb a szociális törvény szerint rászorulóknak minősülő hátrányos helyzetű tanulók aránya.

– Az egyházmegyét is megkereste több önkormányzat polgármestere, felajánlva az intézményük átadását. Miért a mátészalkai Széchenyi István Katolikus és Német Nemzetiségi Általános Iskolára esett a választás?

– Egyházmegyénk fenntartásában három városban működik katolikus iskola: Kisvárdán, Nyíregyházán, Debrecenben, a 2011/2012-es tanévtől kezdődően pedig a mátészalkai intézménnyel gazdagodtunk.

Az egyházmegyénk szatmári részén eddig nem volt oktatási intézményünk. Mivel az önkormányzat és az iskola vezetése részéről is megfogalmazták a kérést, amit a pedagógusok egyhangúlag támogattak, úgy döntöttünk, hogy átvállaljuk ennek az iskolának a fenntartását, és katolikus szellemiségű iskolaként működtetjük tovább.

– Az önkormányzatok a napi működéshez szükséges támogatást is nehezen tudják előteremteni, az épület állagáról nem is beszélve. Sok esetben évtizedek óta csak a szükséges karbantartási munkálatokat végezték el. Milyen iskolát vett át az egyházmegye?

– Az épület továbbra is az önkormányzat tulajdonában van, csak a feladatot vettük át. A karbantartás a mi feladatunk lesz, de nagyobb felújításnál a pályázatokhoz az önkormányzat biztosítja az önrészt. Hamarosan szükségessé válik az épület fűtésének korszerűsítése, az ablakok cseréje, ebben is segítséget ígért az önkormányzat.

– Az iskola megtarthatta eredeti nevét.

– A mintegy 105 éves múlttal rendelkező, a rendszerváltás előtt Zalka Máté, később Széchenyi István nevet viselő iskola nevét nem változtattuk meg, ennek a pedagógusok nagyon örültek, nevében csak a katolikus szóval egészült ki. Védőszentként Szent József tiszteletét erősítjük az intézményben, aki a helyi katolikus plébániának is védőszentje. Az iskolában továbbra is megőrizzük a német nemzetiségi oktatást. Ezzel az oktatási formával lehetőség nyílik a szatmári svábok kultúrájának további megismerésére, a német nyelv emelt óraszámban történő oktatására.

– Az iskola speciális jellegéből adódóan változások állnak be az iskola életében.

– Az iskola tanulói közül tizenhat gyereket vittek át más intézménybe, a pedagógusok mindannyian maradtak. A most induló három első osztály tanulóira ugyanazon a szabályok vonatkoznak, mint az egyházi iskolásokra. Nekik kötelező hittanoktatáson részt venni. Azonban más felekezetek részére a református, görög katolikus hittanoktatás lehetőségét felkínáljuk. A második osztálytól felmenően is részt vesznek hittanórákon. Azon tanulók számára, akik szüleik külön kérése alapján nem vesznek részt a felekezeti hitoktatásban, az iskola az erkölcstan oktatását biztosítja.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép