Keresztény vallások összefoglaló oldala
Ajánlom az oldalt másnak Hozzáadás kedvencekhez
Főoldal Történelem Ünnepek Böngésző Gyermekeknek Galéria Fórum Eseménynaptár Archívum
Ön jelenleg itt van: Főoldal - Hírek
Keresztény Magyarország Portál - Hírek - Vallások összefoglaló oldala! - vallás, egyház, katolikus, református, evangélikus, teológus, templom, szent, egyháztörténelem, ünnep, szertartás, képeslap, fórum, hírek
Sámuel, Hajna napja
2 felhasználó online
0 tag, 2 vendég



Képek a galériából

Névnapi üdvözlet (A)
XVI. Benedek
Lorántffy Zsuzsanna harangja – Mozaikok Sárospatak református évszázadaiból
2011-10-14 Forrás: Református Egyház
„Ma már egyöntetűen büszkék vagyunk Lorántffy Zsuzsanna életművére, amelyet kortársai hajdan sokszor értetlenséggel fogadtak korát megelőző tettei miatt” – mondja Virágh Sándor, Sárospatak református lelkésze. A Zemplén megyei város neve összefonódott a reformátussággal és a Rákóczi család történetével, református Kollégiuma révén „Bodrog-parti Athénként” emlegetik. Melyek a mai igények Patakkal szemben és mi a valóság? A lelkészt kérdeztük a gyülekezet és a város gazdag múltjáról, jelenlegi helyzetéről és a fejedelemasszony örökségéről.
Ha vonattal érkezünk Patakra, csak erősödik bennünk a református város képe. Utunk a Kollégium iskolakertjén át vezet a belvárosba, az öreg gesztenyefák árnyékában a református iskola híres diákjainak emlékművei sorakoznak. A park végén áll a Kollégium klasszicista épülete, tőle jobbra a 18. század végén épült református templom. A parkban, félúton az állomás és az iskola között, Lorántffy Zsuzsanna egészalakos szobra mellett sétálunk el, de az ő képmásával találkozunk a Kollégium falán, a templomban és a Nagykönyvtárban is. Milyen szerepe volt a városban I. Rákóczi György feleségének?

Patak nagyasszonya

A mohácsi vészt követően Perényi Péter vette birtokba az uradalmat, s lett fiával együtt a protestáns hit oltalmazója. Patak egykori iskolája 1531-től tartja magát protestáns szellemiségűnek. 1549-től, Kopácsi István reformátor rektorságától fogva már kimondottan református irányú. A város temploma, amelyet mind a Perényiek, mind a Rákócziak bővítettek, majd száznegyven évig volt a református gyülekezet lelki otthona.

Lorántffy Zsuzsanna édesapjától örökölte Sárospatakot, házassága révén a Rákócziak lettek a város és a környék földesurai. Az ifjú házasok I. Rákóczi György erdélyi fejedelemmé választásáig laktak Szerencsen és Patakon, majd az özvegy férje halála után költözött ide vissza. A fejedelemasszony sokoldalú nő volt, értett az orvostudományhoz, a gazdálkodáshoz, az építészethez – hitvese távollétében és halála után ő vezette az udvartartást.
Bőkezűen támogatta a kollégiumot, a tehetséges diákokat és a gyülekezetet. Igyekezett puritán elvek alapján megreformálni az iskolát. Ő hívta Patakra Comeniust, a cseh pedagógust, s pápai mintára presbitérium felállítását is megkísérelte a gyülekezetben. Ma már aranykorként emlegeti működését a város, de újításai miatt hol a diákokkal, hol a gyülekezettel volt feszült a fejedelemasszony viszonya.


Puritánok és konzervatívok

Levelezésükből tudjuk, I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna szeretetben, bensőséges lelki kapcsolatban éltek. A férj képes volt félbeszakítani fontos tárgyalásokat, hogy felesége mellett legyen szüléskor, Zsuzsanna asszonyra pedig mindenben számíthatott, a gyermekneveléstől a katonatoborzásig.
Mindketten Bibliát olvasó, hitvalló keresztyének voltak, ám míg a férfi a protestáns ortodoxia híve volt, amit a hittételek melletti konzervatív kiállás jellemzett, addig neje az Angliában tanult lelkészeken keresztül itthon is ható puritanizmussal szimpatizált, ami a hit kegyességi gyakorlatát a tantételek puszta ismerete elé helyezte.

A férj oldalán állt a pataki lelkipásztor, Veréczi Ferenc – a feleség az iskola teológusprofesszorait, Tolnai Dali Jánost és Medgyesi Pált támogatta. Egy alkalommal, amikor a fejedelemasszony puritán mód szerint kívánt volna úrvacsorázni, kérése nemcsak hogy nem teljesült, hanem „ki is prédikálták”, megszégyenülve, úrvacsorázás nélkül ment ki a templomból.

Nem akartak presbitériumot

„Amikor Lorántffy Zsuzsanna tudomására jutott, hogy Pápán presbitérium alakult, azonnal tájékozódott, és ez alapján a városi tanács mellett, amely addig az egyház ügyeit is intézte, létrehozta az egyházi tanácsot, a konzisztóriumot” – meséli büszkén a lelkész, aki 1990-től szolgál Patakon. A megválasztott presbiterek azonban kijelentették, ők nem akarták ezt a tisztséget, csak a fejedelemasszony kényszerítette rájuk. A városiaknak sehogy sem fért a fejükbe, hogy az egyházi testületben egyenrangú lehet a paraszt és a földesúr, Lorántffy Zsuzsanna viszont megpróbálta átültetni a bibliai alapelveket a mindennapi életbe. „Az utókor őt igazolta, egyértelmű, hogy kellenek presbitériumok” – fogalmazott a pataki lelkész. Szerinte, ha az egyházi testület megmaradt volna, hatékony munkát végezhetett volna a nem sokkal később bekövetkező ellenreformáció idején. Lorántffy Zsuzsanna ezt már nem érte meg.

Patak nagyasszonyát a helyi vártemplom kriptájába temették el édesapjához. Ide került mellé az őt mindössze néhány hónappal túlélő György fia is, akinek özvegye, Báthory Zsófia megfosztotta a Kollégiumot és a gyülekezetet várbeli járandóságaiktól, és teret adott a protestánsüldözésnek. Az 1705-ös szécsényi országgyűlés szüntette meg a gyülekezet jogfosztottságát, ekkor II. Rákóczi Ferenc – mivel korábbi templomukat nem adta vissza – ígéretet tett, hogy új templomot épít a reformátusoknak, de a szabadságharc bukása miatt ezt már nem tudta teljesíteni. Néhány évtizedig használt kis fatemplomuk romjai helyén tették le az új templom alapkövét 1771-ben, és II. József pártfogásával 1781-ben szentelték fel az épületet.

„Árván maradt” régió

„Sárospatakról a Kollégium és a Rákóczi család híre miatt egy református többségű város képe él a közvéleményben” – mondja Virágh Sándor –„de ez a valóságban nem így van.” Jóllehet a város közéletében nagy a reformátusok aránya, hiszen számos vezető a református gyülekezet tagja, de ez ne tévesszen meg senkit, a mostanra tizenháromezres lélekszámúvá fogyó kisvárosnak csupán harminc százaléka református.

Trianon után a határok elvágták Patakot történelmi központjaitól és beiskolázási területeitől, Kassától, Beregszásztól és Munkácstól. Klebelsberg Kunó koncepciója volt az orvosság, hatására a Kollégiumban létrejött az országos hírű Angol Internátus, amely az államosítást követően még a szocializmus idején is fenntartotta Sárospatak jelentőségét. Sajnos a kollektivizmus megszüntette a gyülekezet gerincét képező tanyás gazdák birtokait, akik aztán az ország nagyüzemeibe kényszerültek.

„Patak reformátussága szinte kicserélődött” – összegzi az elmúlt negyven évet Virágh Sándor. A ma gyülekezetbe járók közül sokan a környező falvakban születtek, majd beköltöztek a városba, építkezésekbe kezdtek, hogy gyerekeik számára biztosítsák a jövőt. A térség munkahelyhiánya miatt azonban a gyerekeik nem maradnak itt, hanem többnyire Budapesten vagy külföldön keresnek boldogulást.

Képes magára találni a város? A most ható folyamatok megfordítására van szándék és erőfeszítés, ám az eredmény csekély. A városszéli termálfürdő szlovák és lengyel vendégeket vonz, a római katolikus egyház pedig, mint Árpád-házi Szent Erzsébet vélt szülőhelyét, zarándokhellyé kívánja tenni Sárospatakot, apácákat telepített le, az egykori tanítóképezde gyakorló iskoláját is átvette. A görög katolikusok is kiemelten kezelik Patakot, ahol az idén óvodát nyitottak. Mit tudnak tenni a városért a reformátusok?


Református helytállás


„A rendszerváltás utáni években a gyülekezetben egykor működő közösségeket élesztettük újra” – mondja a lelkész, s már sorolja is: nőszövetség, énekkar, cserkészcsapat, ifjúsági kör. A lelki élet kiegészült kirándulásokkal, kulturális és közéleti eseményekkel, a rangos Zempléni Zenei Fesztivál egyik színhelye a templom, és otthonra talált Sárospatakon a nemzetközi keresztyén szellemiségű művészeti kurzus, a Crescendo Nyári Akadémia is.

„Bárhonnan jöjjenek is látogatók az országból, Patakot a történelmi múltjába ágyazottan, bizonyos elvárásokkal szemlélik” – állapítja meg Virágh Sándor. Ha mindegyiknek nem is tudnak megfelelni, de az itteniek vendégszeretőek és büszkék történelmükre. Sajnálják, hogy nincs emlékeztető jel Lorántffy Zsuzsannára a mai római katolikus templomban. Amikor Sárospatakon volt a Csillagpont, a fiatalok ajándékoztak egy emléktáblát, de az nem kerülhetett publikus helyre. A katolikus plébános közölte, a templom restaurálását követően ők is tervezik, hogy emléktáblát állítanak az ott nyugvó jeles személyeknek, de ennek ideje még bizonytalan.

Mégis van emléke a fejedelemasszonynak, mégpedig a református templom tornyában. Ott eredetileg három harangnak készítettek helyet, de csak kettő lakott benne kétszázharminc éven át. „Úgy éreztem, amíg nem teljesült őseink szándéka, addig nincs még kész a templom” – meséli a Zsuzsanna-harang történetét a lelkipásztor. Így készült el a fejedelemasszony halálának 350. évfordulójára a nevét viselő harang, és került a tízmázsás I. Rákóczi György-harang és az öt és fél mázsás Comeniusnak becézett harang mellé. Szép szimbóluma ez annak, hogy azt az asszonyt, akit kortársai nem értettek meg, visszafogadta a hálás utókor.

„Sárospatak áldott örökségét meg kell becsülni, fontosak a tárgyak, az épületek, a hagyományok. De mindez semmit sem ér” – véli Virágh Sándor – „ha nem lesz, akikben tovább él a pataki szellemiség, és elhamvadnak az ősök fáklyái. A város jövendőjéért ezért fontos imádkozni és dolgozni.”



Patak református harangjai

Az Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Öntödei Múzeumának harangadatbázisa számos értékes adattal szolgál Sárospatak egykori vagy ma is meglévő haragjairól. A harangadatbázis Patay Pál régész, józsefvárosi presbiter több évtizedes (helyszíni és levéltári) kutatásainak kéziratként feljegyzett, majd a múzeumban számítógéppel részletesen feldolgozott, az egész országra kiterjedő harangnyilvántartását jelenti.

Az adatbázis első adata Sárospatak híres öntvényéről 1782-ből való: a református templomnak tornya volt, harang nélkül. Haranglábon függött két harang, az egyik I. Rákóczi György ajándéka volt, amelyet 1642-ben öntöttek. A következő adat 1898-ból származik: a Rákóczi-harangot Lecherer János és Ignác Eperjesen átöntötte 1783-ban. Tömege 976 font volt, sajnos az öntvény 1922 januárjában megrepedt. Szlezák László Budapesten öntötte át 1923-ban. Tömege 1027 kg volt. 1950-ben újra olyan repedés keletkezett a harangon, amitől az használhatatlanná vált. Az újabb átöntés 1951-ben történt, ekkor Szlezák László unokatestvére, Szlezák Rafael öntötte át rákospalotai műhelyében, a tömege az 1923-as haranggal megegyezően 1027 kg. Ez a toronyban található legnagyobb tömegű harang, latin nyelvű felirata megőrizte az I. Rákóczi György által öntetettét.
Hirdetés
Hasznos oldalak Impresszum Copyright Médiaajánlat Vélemény Oldaltérkép